Pesti Hírlap, 1938. július (60. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-03 / 147. szám
6 Amerikai * divatház (alvintér NYÁRI OLCSÓSÁGOK Crepon-Imprimée2-45 Mait Imprimée gyönyörű minták»98 ^5anilin) divatos ruhaanyag .............. 1*45 Strandkelmék legújabb minták ■ 98 nem, nem is repülőgép az, ahova belépünk: luxusvonat! Kis előtérből öt utasfülke nyílik egymásba, zöld, posztóval párnázott ülésekkel, minden fülkében nyolc utas fér el, összesen negyven. Minden ülésnél az ablak alatt hamutartó, villamos öngyújtó, csengő, amely a pincérnek szól, lecsukható és felnyitható olvasólámpás, mint a hálókocsiban és ami a legérdekesebb: levegőzuhany. Félkar hosszúságú cső, amelyből friss, hűvös levegő ömlik, mint zuhanyból a víz. A fülkék között nyitott folyosó vezet a büfféhez, ezután már a pilóták üvegfülkéje következik. Ott ülnek a kapcsolótábla előtt Unrudit pilóta és von Gablenz igazgató, de csak alig, hogy megmegérintenek egy gombot vagy egy fogantyút, hogy a gépet kormányozzák. Alig vettük észre és már fenn járunk Budapest felett, sajnos csak 6—800 méternyire, bár a gép hétezer méteren felül is emelkedhetik. Alattunk, mint játékszerek egy óriás asztalon, a város, a Duna, a Margitsziget, lágyan ringat a gép, újra érezzük az örök repülőszenzációt: egyszerre talpraugrik a föld fekvő síkja és mintha meredeken állnának a házak, fák, az egész mindenség. Néhány perc és elhagyjuk Csepelt, visszakanyarodunk, simán, minden zökkenés nélkül leszállunk. ... 1929-ben, amikor először repültem, a Lufthansa egyik gépén tettem meg az utat Hamburg és Berlin között. Két és félóra volt az út, annyi, mint ma Budapest és Berlin között. A gépben összesen nyolc kényelmetlen bőrülés volt, szíjakkal, az ablakok celluloidból, dohányozni nem lehetett. Ma negyvenedmagammal utaztam, egy luxusvonat kényelmében, fehérkabátos pincér frissítőket szolgált fel, villamos öngyújtóval gyújtottam a cigarettámra, kezet mostam a fehércsempés, vízvezetékes fürdőszobában, mindezt. Egy rövid negyedórás#HeBrumt csúcspontján érezhettem magam. Fóthy János. Napszúrás és hőguta Hogyan védekezzünk a hőség ártalmai ellen? A szokottnál hevesebb a kánikula. Hogy a hőártalmak ellen sikeresebben védekezhessünk, nem lesz talán felesleges rövid áttekintést venni azok keletkezésére. Régebben a szervezetet egyszerűen úgy tekintették, mint valamely hőgépet. A táplálék fő feladatának tartották, hogy elégés útján hőt termeljen és a tápszereket egyedül kalóriaértékük szerint sorakoztatták. Újabban azonban kiderült, hogy a szervezet inkább villanyos akkumulátorhoz hasonlítható. Ezzel rögtön érthetővé is válik az a látszólagos ellentmondás, hogy több újonnan felfedezett anyag — vitaminok, hormonok, ásványi sók — az élet fenntartásához feltétlenül szükségesek, noha semmiféle kalória-értékük nincsen. Szent-Györgyi Albert professzor vizsgálatai is mutatták, hogy az életenergia forrása nem annyira a táplálék elégése, vagyis élennyel való egyesülése, mint inkább a hidrogén lehasítása. Az életjelenségek ésaz anyagcsere melegtertheléssel járnak ugyan, de az csak melléktermény és mint ilyen is csupán csak bizonyos fokig kívánatos. Ami ezen túlmegy, az már egyenesen veszedelmes, káros és a szervezet maga igyekszik minden tőle telhető módon a kellemetlen többlettől szabadulni. Miként a karmester a zenekart a megfelelő ütemben, úgy tartja a test molekuláit a 37 fokos ütemnek megfelelő rezgésben egy a nyúltvelőben rejlő finom hőszabályozó központ. A kelleténél magasabbra szökött hő csökkentésére több eszközt is alkalmazhat. Minél kisebb mértékre szállítja le a melegtermelőket — az izommunkát és az emésztést — ezért lepi el a testet a nagy hőségben bágyadtság és étvágyhiány. Másrészt pedig gondoskodik hő izzadásról, aminek elpárolgása sok meleget köt le, egy liter veríték elpárolgása 537 kalóriáttávolít el a testből. Hőártalom akkor jelentkezik, ha a hőszabályozásban nagyobbfokú zavar áll be. Nagyjában két alakot különböztetünk meg: a napszúrást és a hőgutát. A napszúrás oka a koponyát közvetlenül érő heves napsütés. A háton, mellen karokon ez legfeljebb a közismert, néha igen fájdalmas bőrgyulladást váltja ki. Bagóban a vékony koponyacsont — mint kísérletek mutatták — kitűnően vezeti a meleget és ha az egyszer áthevült, nem védi többé az alatta fekvő agyközpontokat, hanem azokat is hevíti 40—42 fokra. Ennek következménye hirtelen beálló eszméletlenség, olykor halál. Hőguta viszont akkor következik be, ha a meleg leadása nagyobb mértékben akadályozott. Hiába termeli a test literszámra az üdvös izzadtságot, ha a környező levegő már maga is vízgőzzel telített, fülledt és nem alkalmas több párolgás felvételére. (A száraz sivatagi éghajlaton viszont még ötven fok hőség is könnyen kibírható.) A Veríték párolgását gátolja még vastag ruházat, szélcsend, meleget sugárzó környezet (sziklák, házfalak, emberi testek! Mindez nagymértékben érvényesül katonai meneteknél, amihez még hozzájárul el testi megerőltetés, bő táplálkozás, szeszfogyasztás,dohányzás. De beállhat hőguta csecsemőknél is, ha meggondolatlanul meleg vánkosokban, páratet faj Kagabában tartják őket. Mindegyikeg a HrRofa figyelmeztető jel az égőpiros,ltságigy Csepegő arc, a lázasan csillogó szem, majd írissen beálló eszméletlenség. Első teendő: a felsőlevele, árnyékban való elhelyezés, erőteljes legyezés (amihez az illető kabátja felhasználható), hűvös vízzel való lemosás, visszatartott légzésnél mesterséges lélegeztetés. A hőártalmak megelőzésére is leghelyesebb, ha követjük a természet szavát. Önkénytelenül is kerüljük nyáron a hő és kompaktabb étkezést. Annál bővebben fogyasszunk gyümölcsöt, zöldfőzeléket, kevés tejet, tojást. Ha egy-egy pohár sör vagy vizezett bor meg is engedhető, az erősebb szeszesitalt mindenesetre kerülni kell és még ivóvíz sem ajánlatos egyszerre nagyobb mennyiségben. A ruházat könnyű s világosszínű legyen. A férfiruha súlyát sikerült ugyan a téli hat kilóról nyári háromra csökkenteni, de még mindig messze tartunk a nők nyári ruházatától, amelynek súlya mindössze egy kilogramm. A nagy hőségben tartózkodjunk lehetőleg nagyobb testi megerőltetésektől, még kirándulás és sport terén is. Legjobb néhány órahosszat könnyű ruházatban nyugodtan feküdni. A parti fürdők adnak alkalmat bőséges víz- és levegőfürdőre, persze, ezzel sem szabad túlozni. Mindezek tekintetbevételével remélhetőleg jól meg fogjuk úszni a mostani szokatlanul magas hőhullámokat is. Révai L PESTI HÍRLAP 193& Julias 3L» vasárnap A budapesti IATA kongresszus megállapította a vasút, hajó és repülőgép teljes egyenjogúságát A „égiforgalom parlamentjének“ háromnapos tanácskozása véget ért A világ légiforgalmának legfőbb szervezete, az IATA (International Air Traffic Association, Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség) szombat délben befejezte háromnapos budapesti tanácskozását. Úgy volt, hogy az IATA záróülése már délelőtt 10 órakor véget ér és az IATA tagjai jelen lehetnek a budaörsi repülőtéren a nagyszabású repülőgépbemutatón, harangszokor azonban vitéz nemes Grosschmid István, a „légiforgalom parlamentjének“ elnöke még egymásután hirdette ki a háromnapos tanácskozás Jiatard Samit. Az IATA és az IATA-ban képviselt (IUKA (Cipiéres International de la Navigation Aeruriher állapányag ugyanis a nemzetközi légivonalakat, az utasíves poszt-gépek menetrendjét, az IATA és a CINA szabályai érvényesek a repülőtereken, általában elmondhatja, hogy az IATA és a CINA nélkül tíz mjfejt kem lehet szállani a légűrben! ISa ' Allegré, a francia utasrepülés főnöke, aki az IATA legutóbbi párizsi közgyűlésén elnökölt, a következőket mondotta: — A nemzetközi légiforgalom vezérei igen eredményes munkát végeztek három napon át a szép Budapest falai között. Az IATA hat francia gépírónőt hozott Budapestre, akik szinte szakadatlanul másolták a határozatokat. Az utasrepülés óriási fejlődésen ment át. A világ utazni vágyó közönsége óráról órára mind nagyobb mértékben veszi igénybea repülőgépet.A párizsi repülőtérről például naponta, több utasgép indul útnak és érkezik, mint amennyi vonat befut Budapest négy nagy vasúti indóházába. Európának ma már négy olyan légiforgalmi vállalata van, amelynek utasgépei naponta negyvenezer légikilométert repülnek be, tehát egyszer körülrepülhetnék a földet. Ludwig Zeyfert, armigyel, általában az északeurópai légiforgalom/Inre/Erdezője" is a budapesti IATA tanácskozásai alírtényeiről beszélt Nagy elismeréssel nyilatkozott Feketehalmi Czeidner Ferenc légügyis-igazgat és vitéz nemes Grosschmid István, a elnökének munkájáról. Örömmel említette le aBudag©ävöl Lengyelország felé repülő első hivatalos javmgnomárcziházi Bárczy István titkos tanácsos, a légifogatom lelkes barátja is részt vesz. Szombat este az IATA tagjai közül többen repülőgépen elutaztak Budapestről. A budaörsi légi pályaudvaron nagy volt a sürgés-forgás. Vitéz Háry László és vitéz Csícsery Gyula légügyi igazgatók búcsúztatták az előkelő külföldi vendégeket. Nagyon szép volt a lengyel delegácicó amerikai eredetű aluminium-gépe, a hollandok hatalmas Douglasa, a belgák luxuskivitelű légi expressze. Megjelent a repülőtéren vitéz Imrédy Béla miniszterelnök is, aki egy szalókra repült. . Cocktail-party London, június vége. Meg kell emlékeznem a bennszülöttek egy különös szokásáról, szertartásáról is, amelyet ők sajátos nyelvükön „cocktail-party“-nal neveznek. A szertartás színhelye ép úgy lehet magánlakás, mint külön e célra berendezett kegyeleti hely, mely legtöbbször egy nagy szálloda „lounge“-a. Az időpont rendesen este %7 és %8 között van, ami elsőrendűen sejtelmes óra, átmenet a nappalból az estébe, területen kívüli idő, ha lehet így mondani. A kép az első pillanatban zavaros és alig áttekinthető. Mosolygó, többé-kevésbé fiatal férfiak és nőifi jelennek meg a teremben, álldogálnak, ülnek a székekben, a dívány karfáján, a szőnyegen, állítólag beszélgetnek, jönnek-mennek és mindannyian kicsiny poharat tartanak a kezükben. E pohár a szertartás leglényegesebb eleme. Benne az áldozati ital, legtöbbször valami színes keverék, melynek főalkatrésze a gin és avermouth, mely rendkívül kedvezően hat a kedélyre, de romboló hatású az egészségre, mint minden, ami arra szolgál, hogy kedélyesnek és civilizáltnak mutatkozzék az ember. Ez a cocktail. A kifejezés eredetét sűrű, ősi homály fedi. A legvalószínűbb magyarázat szerint Ausztráliából származik, ahol egy fiatalember a színes italt a kakastollal hasonlította össze. Ma Angliában és Amerikában a legelterjedtebbebb értelmű szavak egyike. A cocktail-party, a mennyország kapuja, sőt több, váróterme. Ide lép j ,el az, aki valamit el akar érni embertársaitól, aki bizalmasabb közelségbe szeretne kerülni üzletemberekkel, szép lányokkal, társadalmi kiválóságokkal, művészekkel. A cocktail-party az egyik nagy, „chance“, lehetőség, alkalom, amit az angolszáz világ felkínál a kezdőknek, a fiataloknak, az idegeneknek, az ismeretleneknek. A cocktail-party mindig „wholly informal“, azaz nem jelent semmit, bármilyen ruhában meg lehet jelenni és nem vagyunk kötelesek visszaemlékezni azokra, akikkel ott találkoztunk. Meghívás nélkül is részt lehet venni rajta, mint általában a szekon, azzal a feltétellel, hogy egy meghívó, viszi el az embert. Innen van az, hogy a házjgizd, vagy a szony rendszerint csakk egy kis-söfösdékétt is dégelnek. S mivel soha nem tudja, hogy osít&Hi ezeket az ismeretlennek látszó figurákat, melyik barátja, mindenkire egyforma barátsággal mosolyog, mig végül arcizmai elfáradnak s ez a mosoly merev, szélütött grimasszal fagy az ajkára. A levegő tele van emberi melegséggel, jóakarattal, hittel. Vadidegenek hunyorítanak össze bizalmasan, nevetnek egymásra, váltanak baráti szavakat, mint meghitt közösség tagjai. Azután köszönés nélkül távoznak és soha többé nem emlékeznek egymásra. Szokás néha névjegyet cserélni, felírni egymás telefonszámát, de hogy mi célból, az teljesen homályos, hisz ezeket a címeket a legritkább esetben használja fel valaki. Talán valami megindító szimbólum ez:, „Nézd, emberek vagyunk, nekem is van nevem, sőt lakásom is“. Vannak, akik megőrzik e névjegyeket csak az évi fiók-nagytakarítás alkalmával tüzelik el egy-egy csinos fiatal leány, vagy befolyásos férfi 70* 800 névjegyet is vet tűzre ilyenkor. Dehát, mint mondtuk, a lehetőség megvan. Valaki közeledni szeretne valakihez, öt-tíz perce van rá ebben a bájos és meleg légkörben, amelyben mindenki bizalmatlan mindenkihez, mindenki óvakodik mindenkitől. Ha fel tudja kelteni az érdeklődést, ha elég szuggesztivitás árad ki belőle, hogy a másik komolyan vegye ezt a találkozást, ami csak árnyalattal több, mint az utcai ismeretség, akkor áttörte a legnehezebb társadalmi korlátok egyikét s megkapja a vacsoravagy ebéd-meghívást, amit már komolyan kell venni. Néha valósággal drámai egy ilyen cocktail-szertartás. Megjelenik például a nagy rendező s körülötte 10—12 szépség tolong, mint sztár jelölt. Rettenetes küzdelem kezdődik el ilyenkor. Elkapni egy pillantását, felhívni a figyelmét a különlegesen szép lábakra, vagy a Mary Pickfordnál angyalibb mosolyra: ez a sorsdöntő mozdulat nagyobb lélekjelenlétet, elszántságot, akaraterőt kiván, mint megnyerni a marnei csatát. Mindenki mindenki ellen s mindenki egyért: a középkorban százezrek pusztultak el e jelszón s ma Londonban, New Yorkban elkeseredetten, kegyetlenül folyik tovább a harc a cocktail-partykon, hol netalán megjelenik a kiváló Producer, a Bankár, a Politikus, a Főszerkesztő. Valóban kétségbeejtő gondolat lehet: a nap férfiú, kinek egy szavától függ a sorsunk, akinek egyetlen tekintete ronthat és teremthet állást, pénzt, kar-riert, megélhetést, sikert, most itt áll előttünk két lépésre. Eddig csak álmunkban találkoztunk vele, ahol kimentettük a folyóból, megvédtük banditáktól, viszszaszereztük egyetlen gyermekét. Most itt áll előttünk életnagyságban, csak szólni kellene hozzá, csak el kellene mondani neki . . . S nem lehet. Tizen beszélnek hozzá egyszerre, ő a kutyájáról mesél s közben óráját nézi. Egyetlen alkalom az életben, soha többé nem jön vissza s a legtöbbször minden hiába. Akkor az emberek tovább isznak s félóra múlva üveges szemmel, bizonytalan lépéssel tovább állnak. A következő pillanatban belép az ajtón egy szép angol leány s egy magas, jólöltözött angol fiú, szekfüvel a gomblyukában. Azt lehetne hinni, hogy valamelyik előbbi pár jött vissza. S megint jön egy pár, hasonló az elsőhöz. Jönnek-mennek, a végén már nem lehet megkülönböztetni egyiket a másiktól. Üvegfolyosó az Angol Parkban. S az ember ivott is egy kicsit, lassan szédülni kezd. Cocktail-party. Néha két diplomata itt beszéli meg a legfontosabb találkozást, néha itt dől el egy színdarab, egy tőzsdei akció, egy házasság sorsa. Gyakran innen indul ki a divat s nem ritkán egy-egy hatalmas tömeghangulat innen kerekedik fel. De legtöbbnyire nem történik semmi. Cocktail-party. Különös szertartás, sajátos angolszász intézmény. Átmenet a kávéház és a képviselő]] Rives Tibor: Mázsaszvepre meg vala-