Pesti Hírlap, 1938. szeptember (60. évfolyam, 196-220. szám)
1938-09-01 / 196. szám
BUDAPEST, 1938 LX. ÉVFOLYAM, 196. (19.629) SZÁM csütörták, szeptember Kifizetés a Képes Vasárnappal és a Képes Pesti Hírlappal együtt egy hóra 4.5 pengő, negyedévre 10 pengő •1 fillér. Egyes példány számára 8 fillér, vasárnap 12 fillér (a mellékletet nélkül)Pesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon 112-295. Főkiadók: Vilmos császár-ut 78. Tel. 112-295. Erzsébet-körút 1. Tel. 135-298. A fiókok jegyzékét vasárnaponként az apróhirdetések élén közöljük India és Prága írta Nagy Emil Élénk feltűnést keltett a közönség körében az a cikk, mely a Pesti Hírlap legutóbbi vasárnapi számában jelent meg Viscount Sámuel volt brit belügyminiszter tollából, az egészen új indiai alkotmány sikeres működését ismertetvén. Mindenki, aki nagyra értékeli azt a nehéz, de áldásos szerepet, amit a brit birodalom játszik a béke eszméje érdekében, nagy örömmel vehette tudomásul a jeles államférfiú színes jelentését háromhónapos indiai tartózkodásának tapasztalatairól, amiknek az a lényege, hogy a három év előtt Indiának adott demokratikus alkotmány jól működik. Különösen nagy érdeklődést keltett a cikknek az a része, amelyik Gandhi kimagasló szerepével foglalkozik az új alkotmányos állapot megszilárdítása és az alkotó munka sikere irányában. Ennél a pontnál — mint azt pár napon át észleltem — sokan csodálkozva állottak meg, mert hisz általában a világ tudomása szerint Gandhi az angol uralommal szemben veszedelmes forradalmár volt, s hogyan történhetett, hogy ő most mégis — mint a cikkben olvassuk — a Nagy-Britannia által adott új alkotmány sikeres működését támogatja, s emellett mégis megtartotta nagy tekintélyét India népei előtt. Hisz a hatalomnak beadózó volt forradalmároknak általában nem ez szokott lenni a sorsuk, hanem inkább az, hogy lejáratják tekintélyüket saját volt forradalmártársaik előtt. Nem látszik tehát feleslegesnek Viscount Sámuel érdekfeszítő elbeszélését, főleg Gandhi szerepét illetőleg néhány szó magyarázattal ellátni: · Indiában a közelmúlti idők során Nagy-Britannia ellen irányuló éllel kétféle erős mozgalom támadt. , , Az egyiknek a szocialista-kommunista ize volt, s ez a mozgalom szovjetorosz behatásokból táplálkozott. Ettől a szellemi mozgalomtól Gandhi teljesen távol állott. Az ő politikai színezetét a nálunk is ismert közírói elnevezés szerint úgy lehetne ..jellemezni, hogy ő mindig mérsékelt irányzatú nacionalista politikus volt, olyanféle, amilyen eredetileg Kossuth Lajos pályája kezdetén, mígnem a rettenetesen rövidlátó és, szörnyen szűkkeblű bécsi hatalom forradalmi ösvényre szorította, ami a debreceni trónfosztóhatározatban végződött. Gandhitól távol állott, hogy ő akár szociális forradalmat tervezzen, akár a brit birodalomtól el akarjon szakadni, ahogy a dinasztiától való elszakadás eredetileg Kossuth Lajosnak se fordult meg az agyában. Gandhi nacionalista politikai ritvallása az volt, hogy amiképpen Nagy-Britannia többi tengerentúli dominiumai önálló parlamentet és kormányzatot élveznek, ugyanezt kapja meg India is s emellett bent volt programjában az is, hogy gazdasági, főleg ipar téren India is olyan módon nyerje el a szabdnemzeti fejlődés lehetőségét, amint azt a anyaország a többi domíniumok javára már ismerte. Ugyanilyen gazdasági s fő ipar ügyetlenítést akart Kossuth Lajos is Ausztriától, amely követelés az önálló vámte életben csúcsosodott ki. De természetesen Gandhi ezeket a követeléseit se vívhatta ki valaminő lágymeleg élő adásokkal, hanem csakis erős és igen szívó agitációval, ami mint forradalmárt állította szembe a brit hatalommal. Politikai irányzatában az volt a csodálamsan érdekes, hogy míg Gandhi egyfelől tisztára társadalmi, emberiességi alapon a 60 millió pária felszabadítását vette célba, amit a szociális értékű angolok is nagyon helyeseltek, másfelől egész lélekkel melléje állott a művelt indiai középosztály is, amelynek ifjai nagyrészben Oxfordban és Cambridgeben nevelkedtek s ott magukba szívták azt az angol önkormányzati szellemet, amit saját óriási kiterjedésű hazájukban is megvalósíttatni akartak. Ezeknek a középosztálybeli elemeknek két irányban jött kapóra Gandhi nacionalista mozgalma. Egyrészt, ha India alkotmányt kap, termésesen az ő soraikból kerülnek ki nemcsak a szterek, hanem a hivatalnoki kar is, más, eknek a középosztálynak volt elsősorban e India gazdasági függetlenítése, hisz az okukban voltak a gyárak, főleg a textil- , ami a kérdésben a legelső szerepet játsza. ’ . ' ' ' r.fj . ikor az angolok fájdalmasan bár, de a való kőzetet világosan áttekintő hagyományos tisztánlátással meggyőződtek arról, hogy ha Gandhi és a középosztály törekvéseinek továbbra is erővel ellentállnak, ez végül is odavezet, hogy egész India feltartóztathatatlanul elsodródik az elszakadási törekvés és a szociális forradalom felé, angol bölcsességgel , ami az amerikai szabadságmozgalom Angliára gyászos kimenetele óta és az angol államférfiak lelkében — ráléptek a megegyezés útjára. Viszont Gandhiban és a középosztályban is megvolt a megegyezési hajlandóság, mert ők is irtóztak az elszakadástól és egy szociális forradalomtól, amik pedig biztosan elkövetkeztek volna,ha Anglia nem lép a megegyezés útjára. Világos volt mindkét fél előtt, hogy ha ők meg nem egyeznek egymással, végül az fog elkövetkezni, hogy a mérsékelt nacionalista irányzat félretolásával a túlzók jutnak népies hatalomhoz. Nálunk gróf Zrínyi Miklós és gróf Esterházy Miklós nádor régi szomorú példája is mutatta, hogy ha a rövidlátó hatalom idejében nem teljesiti a mérsékelt hazafiak kívánságait, ezek múlhatatlanul félretolatnak s a túlzóbb elemek kerülnek előtérbe. Kölcsönös belátás és okosság hozta tehát létre a nagy indiai megegyezést s miután ezzel Gandhi politikája sok részben győzött, nem pedig a túlzóké, természetes, hogy az új alkotmányos regime-ben ő viszi a főszerepet, ami emlékeztet az 1867-es kiegyezést létrehozott Deák Ferenc szerepére. Az angol konzervatív párt birodalmi értéke s Gandhi és pártjának okos mérséklete létrehozták azt az igazán bámulatos világeseményt, hogy a brit birodalom olyan fokú alkotmányos önkormányzatot tudott adni Indiának is, am egyfelől elfogadtak a nacionalista mozg hívei is s amely alkotmányos önkor másfelől a britek és India lakói közétartozóság érzetének köteléke nem gyengítette, hanem inkább Londonban és Berlinben nem látnak javulást, Párizsban némi bizakodással ítélik meg a helyzetet A cseh kormány pénteken nyilvánosságra hozza legújabb javaslatát A Pesti Hírlap londoni, berlini és párizsi tudósítóinak telefonjelentései LONDON — A Pesti Hírlap londoni tudósítójának telefonjelentése — London, aug. 31. Chamberlain miniszterelnök tegnap este távozott az angol fővárosból és a királyhoz ment Balmoralba. Most is ott van, nem is megy tovább Skóciába üdülni, hanem visszajön majd a fővárosba. Sir John Simon, aki szintén távozott, a főváros közelében tartózkodik, hogy bármely pillanatban visszatérhessen, ha szükség van rá. A keddi minisztertanácsról kiszivárgott hírek szerint a minisztertanácson nem történt egyéb, mint hogy megtárgyalták a Londonba érkezett berlini nagykövet jelentését, Runciman személyes üzenetének anyagát és Chamberlain miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy a szudétanémet kérdésben újabb üzenetet intézhessen Hitler kancellárhoz. A minisztertanács ezt az előterjesztést elfogadta és minden más híreszteléssel ellentétben Sir Neville Henderson ezt a személyes üzenetet vitte szerdán Berlinbe, ahol valószínűleg már csütörtökön alkalma lesz átadni azt Hitler kancellárnak és Ribbentropp külügyminiszternek. Londonban azt remélik, hogy ennek az üzenetnek meglesz a hatása és Hendersonnak sikerülni fog Hitlert rávenni arra, hogy Henleinnal elfogadtassa a cseh kormány által bejelentett legújabb, hir szerint igen messzemenő engedményeket. A londoni külügyi hivatalban úgy tudják, hogy Henlein már ma este megkapta a cseh kormány legújabb javaslatát. Ezt a javaslatot, hír szerint, pénteken hozzák nyilvásságra és egyelőre csak Henlein és Runciman ismerik. Londonban még nem tudják, hogy miben állnak a cseh kormány legújabb engedményei és mennyire találkoznak azok Henlein követeléseivel. Londoni német körökhöz közelálló jól értesült helyen azt mondják, hogy Henlein semmiféle más ajánlatot, mint a teljes autonómiát nem fogadhat el. Ezzel kapcsolatban olyan hírek is érkeztek Londonba, hogy Prágában teljesen tisztában vannak azzal, hogy a felvidéki magyar párt ragaszkodni fog ahhoz, hogy a magyar nemzetiségnek ugyanolyan jogokat biztosítson a cseh kormány, mint amineket a szudétanémetek kapnak. A mai cseh minisztertanácsról Londonba érkezett hírek szerint Benes és Hodzsa között a ma este átnyújtandó cseh javaslat körül súlyos ellentétek merültek fel és Hodzsa lemondással is fenyegetődzött. Ebből arra következtetnek, hogy Benes az, aki a Nagy-Britannia és Franciaország által pártfogolt engedményeket ellenzi. Londonban most nagy figyelemmel várják, hogy mit végez Berlinbe Henderson: sikerül-e Hitler útján a szudétanémetekkel elfogadtatnia az új cseh javaslatot. Úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a feszültség egyelőre tegnapelőtt óta nem fokozódott, de nem is enyhült. Londonban ismét kritikus hétvégét várnak és úgy hiszik, hogy ha ezt Európa megússza, akkor sikerült kivárnia a békés megoldást a szudétanémet-cseh kérdésben. Londonban úgy érzik, hogy Nagy-Britannia megtett mindent, amit tehetett a béke érdekében, a francia kormánnyal teljes egyöntetűségben járt el, most azután Berlintől és Prágától függ, hogy mi fog történni. Léderer Lajos.