Pesti Hírlap, 1938. szeptember (60. évfolyam, 196-220. szám)

1938-09-01 / 196. szám

BU­DAPEST, 1938 LX. ÉVFOLYAM, 196. (19.629) SZÁM csütörták, szeptember­­ Kifizetés a Képes Va­sárnappal és a Képes Pesti Hírlappal együtt egy hóra 4.5 pengő, negyedévre 10 pengő •1­ fillér. Egyes pél­dány szám­ára 8 fillér, vasárnap 12 fillér (a mellékletet nélkül)Pesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon 112-295. Főkiadók: Vil­mos császár-ut 78. Tel. 112-295. Erzsébet-körút 1. Tel. 135-298. A fió­kok jegyzékét vasár­naponként az apróhir­detések élén közöljük India és Prága írta Nagy Emil Élénk feltűnést keltett a közönség körében az a cikk, mely a Pesti Hírlap legutóbbi vasár­napi számában jelent meg Viscount Sámuel volt brit belügyminiszter tollából, az egészen új indiai alkotmány sikeres működését ismer­tetvén. Mindenki, aki nagyra értékeli azt a nehéz, de áldásos szerepet, amit a brit birodalom ját­szik a béke eszméje érdekében, nagy örömmel vehette tudomásul a jeles államférfiú színes jelentését háromhónapos indiai tartózkodásá­nak tapasztalatairól, amiknek az a lényege, hogy a három év előtt Indiának adott demo­kratikus alkotmány jól működik. Különösen nagy érdeklődést keltett a cikk­nek az a része, amelyik Gandhi kimagasló sze­repével foglalkozik az új alkotmányos állapot megszilárdítása és az alkotó munka sikere irá­nyában. Ennél a pontnál — mint azt pár na­pon át észleltem — sokan csodálkozva állottak meg, mert hisz általában a világ tudomása sze­rint Gandhi az angol uralommal szemben ve­szedelmes forradalmár volt, s hogyan történ­hetett, hogy ő most mégis — mint a cikkben olvassuk — a Nagy-Britannia által adott új alkotmány sikeres működését támogatja, s emellett mégis megtartotta nagy tekintélyét India népei előtt. Hisz a hatalomnak beadózó volt forradalmároknak általában nem ez szo­kott lenni a sorsuk, hanem inkább az, hogy lejáratják tekintélyüket saját volt forradalmár­társaik előtt. Nem látszik tehát feleslegesnek Viscount Sámuel érdek­feszítő elbeszélését, főleg Gandhi szerepét illetőleg néhány szó magyarázattal el­látni: · Indiában a közelmú­lti idők során Nagy-Bri­­tannia ellen irányuló éllel kétféle erős mozga­­lom­ támadt. , , Az egyiknek a szocialista-kommunista ize volt, s ez a mozgalom szovjetorosz behatások­ból táplálkozott. Ettől a szellemi mozgalomtól Gandhi teljesen távol állott. Az ő politikai szí­nezetét a nálunk is ismert közírói elnevezés szerint úgy lehetne ..jellemezni, hogy ő mindig mérsékelt irányzatú nacionalista politi­kus volt, olyanféle, amilyen eredetileg Kossuth Lajos pályája kezdetén, mígnem a rettenetesen rövidlátó és, szörnyen szűkkeblű bécsi hatalom forradalmi ösvényre szorította, ami a debre­ceni trónfosztó­­határozatban végződött. Gandhitól távol állott, hogy ő akár szociális forradalmat tervezzen, akár a brit birodalomtól el akarjon szakadni, ahogy a dinasztiától való elsza­kadás eredetileg Kossuth Lajosnak se fordult meg az agyában. Gandhi nacionalista politikai ritvallása az volt, hogy amiképpen Nagy-Bri­­tannia többi tengerentúli dominiumai önálló parlamentet és kormányzatot élveznek­, ugyan­ezt kapja meg India is s emellett bent volt pro­gramjában az is, hogy gazdasági, főleg ipar téren India is olyan módon nyerje el a szabd­nemzeti fejlődés lehetőségét, amint azt a anyaország a többi domíniumok javára má­r ismerte. Ugyanilyen gazdasági s fő ipar ügyetlenítést akart Kossuth Lajos is Ausztriá­tól, amely követelés az önálló vámte életbe­n csúcsosodott ki. De természetesen Gandhi ezeket a követe­léseit se vívhatta ki valaminő lágymeleg élő adásokkal, hanem csakis erős és igen szívó agitációval, ami mint forradalmárt állította szembe a brit hatalommal. Politikai irányzatában az volt a csodálam­­san érdekes, hogy míg Gandhi egyfelől tisztára társadalmi, emberiességi alapon a 60 millió pária felszabadítását vette célba, amit a szociá­lis értékű angolok is nagyon helyeseltek, más­felől egész lélekkel melléje állott a művelt in­diai középosztály is, amelynek ifjai nagyrész­ben Oxfordban és Cambridgeben nevelkedtek s ott magukba szívták azt az angol önkormány­zati szellemet, amit saját óriási kiterjedésű ha­zájukban is megvalósíttatni akartak. Ezeknek a középosztálybeli elemeknek két irányban jött kapóra Gandhi nacionalista moz­galma. Egyrészt, ha India alkotmányt kap, termé­­sesen az ő soraikból kerülnek ki nemcsak a szterek, hanem a hivatalnoki kar is, más­­, eknek a középosztálynak volt elsősorban e India gazdasági függetlenítése, hisz az okukban voltak a gyárak, főleg a textil- , ami a kérdésben a legelső szerepet ját­­sz­a. ’ . ' ' ' r.fj . ikor az angolok fájdalmasan bár, de a való k­őzetet világosan áttekintő hagyományos tisztánlátással meggyőződtek arról, hogy ha Gandhi és a középosztály törekvéseinek to­­vábbr­a is erővel ellentállnak, ez végül is oda­vezet,­ hogy egész India feltartóztathatatlanul elsodród­ik az elszakadási törekvés és a szociá­lis forradalom felé, angol bölcsességgel , ami az amerikai szabadságmozgalom Angliára gyá­szos kimenetele óta és az angol államférfiak lelkében — ráléptek a megegyezés útjára. Vi­szont Gandhiban és a középosztályban is meg­volt a megegyezési hajlandóság, mert ők is ir­tóztak az elszakadástól és egy szociális forra­dalomtól, amik pedig biztosan elkövetkeztek volna,­­ha Anglia nem lép a megegyezés útjára. Világos volt mindkét fél előtt, hogy ha ők meg nem egyeznek egymással, végül az fog elkö­vetkezni, hogy a mérsékelt nacionalista irány­zat félretolásával a túlzók jutnak népies hata­­­lomhoz. Nálunk gróf Zrínyi Miklós és gróf Es­terházy Miklós nádor régi szomorú példája is mutatta, hogy ha a rövidlátó hatalom idejében nem teljesiti a mérsékelt hazafiak kívánságait, ezek múlhatatlanul félretolatnak s a túlzóbb elemek kerülnek előtérbe. Kölcsönös belátás és okosság hozta tehát létre a nagy indiai megegyezést s miután ezzel Gandhi politikája sok részben győzött, nem pe­dig a túlzóké, természetes, hogy az új alkot­mányos regime-ben ő viszi a főszerepet, ami emlékeztet az 1867-es kiegyezést létrehozott Deák Ferenc szerepére. Az angol konzervatív párt birodalmi értéke s Gandhi és pártjának okos mérséklete létre­hozták azt az igazán bámulatos világeseményt, hogy a brit birodalom olyan fokú alkotmányos önkormányzatot tudott adni Indiának is, am­­ egyfelől elfogadtak a nacionalista mozg hívei is s amely alkotmányos önkor másfelől a britek és India lakói kö­­zét­art­ozóság érzetének köteléke nem gyengítette, hanem inkább Londonban és Berlinben nem látnak javulást, Párizsban némi bizakodással ítélik meg a helyzetet A cseh kormány pénteken nyilvá­nosságra hozza legújabb javaslatát A Pesti Hírlap londoni, berlini és párizsi tudósítóinak telefonjelentései LONDON — A Pesti Hírlap londoni tudósítójának telefonjelentése — London, aug. 31. Chamberlain miniszterelnök tegnap este távozott az angol fővárosból és a ki­rályhoz ment Balmoralba. Most is ott van, nem is megy tovább Skóciába üdülni, hanem visszajön majd a fővárosba. Sir John Simon, aki szintén tá­vozott, a főváros közelében tartózkodik, hogy bár­mely pillanatban visszatérhessen, ha szükség van rá. A keddi minisztertanácsról kiszivárgott hírek szerint a minisztertanácson nem történt egyéb, mint hogy megtárgyalták a Londonba érkezett berlini nagykövet jelentését, Runciman személyes üzenetének anyagát és Chamberlain miniszterel­nöknek azt a javaslatát, hogy a szudétanémet kér­désben újabb üzenetet intézhessen Hitler kancel­lárhoz. A minisztertanács ezt az előterjesztést el­fogadta és minden más híreszteléssel ellentétben Sir Neville Henderson ezt a személyes üzenetet vitte szerdán Berlinbe, ahol valószínűleg már csü­törtökön alkalma lesz átadni azt Hitler kancellár­nak és Ribbentropp külügyminiszternek. London­ban azt remélik, hogy ennek az üzenetnek meglesz a hatása és Hendersonnak sikerülni fog Hitlert rá­venni arra, hogy Henleinnal elfogadtassa a cseh kormány által bejelentett legújabb, hir szerint igen messzemenő engedményeket. A londoni külügyi hivatalban úgy tudják, hogy Henlein már ma este megkapta a cseh kormány legújabb javaslatát. Ezt a javaslatot, hír szerint, pén­teken hozzák nyilvá­­sságra és egyelőre csak Henlein és Runciman ismerik. Londonban még nem tudják, hogy miben állnak a cseh kormány legújabb engedményei és mennyire találkoznak azok Henlein követeléseivel. Londoni német kö­rökhöz közelálló jól értesült helyen azt mondják, hogy Henlein semmiféle más ajánlatot, mint a tel­jes autonómiát nem fogadhat el. Ezzel kapcsolat­ban olyan hírek is érkeztek Londonba, hogy Prá­gában teljesen tisztában vannak azzal, hogy a fel­vidéki magyar párt ragaszkodni fog ahhoz, hogy a magyar nemzetiségnek ugyanolyan jogokat biz­tosítson a cseh kormány, mint amineket a szudéta­­németek kapnak. A mai cseh minisztertanácsról Londonba érkezett hírek szerint Benes és Hodzsa között a ma este átnyújtandó cseh javaslat körül súlyos ellentétek merültek fel és Hodzsa lemon­dással is fenyegetődzött. Ebből arra következtet­nek, hogy Benes az, aki a Nagy-Britannia és Franciaország által pártfogolt engedményeket el­lenzi. Londonban most nagy figyelemmel várják, hogy mit végez Berlinb­e Henderson: sikerül-e Hitler útján a szudétanémetekkel elfogadtatnia az új cseh javaslatot. Úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a feszültség egyelőre tegnapelőtt óta nem fo­kozódott, de nem is enyhült. Londonban ismét kritikus hétvégét várnak és úgy hiszik, hogy ha ezt Európa megússza, akkor sikerült kivárnia a békés megoldást a szudétanémet-cseh kérdésben. Londonban úgy érzik, hogy Nagy-Britannia meg­tett mindent, amit tehetett a béke érdekében, a francia kormánnyal teljes egyöntetűségben járt el, most azután Berlintől és Prágától függ, hogy mi fog történni. Léderer Lajos.

Next