Pesti Hírlap, 1938. november (60. évfolyam, 247-272. szám)

1938-11-06 / 252. szám

BU­DAPEST, 1938 LX. ÉVFOLYAM, 257. (19.690) SZÁM SZOMBAT, NOVEMBER 12 Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon 112-295 Főkiadók: Vil­mos császár-ut 7k Tel. 112-295 Erzsébet-körut L Tel 135-296 A fió­kok jegyzékét vasár­naponként az apróhir­detések élén közöljük Előfizetés a Képes Va­sárnappal és a Képes Pesti Hírlappal együtt egy hóra 4.5 pengő, negyedévre 10 pengő 80 fillér. Egyes pél­­dányszám ára 8 fillér, vasárnap 12 fillér l( mellékletek nélkül)Pesti Hírlap A TÖRTÉNELMI BEVONULÁS HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ A FEJEDELEM VÁROSÁBAN Kassa lakossága hálával és lelkes hódolattal üdvözölte a Felvidék felszabadítóját A kormányzó magyar és szlovák nyelven válaszolt a hódoló beszédekre és a szlovákok hűségnyilatkozatára A Pesti Hírlap kiküldött munkatársainak telefontudósítása Kassa nagy napjáról 1938 november 11-ik­e bevonult a magyar történelembe, örökké ragyogó, felejthetetlenül szép napjaként ennek a sokat szenvedett, any­­nyi gyászt és vészt átélt, mártírsorsú nemzet­nek. A kassai Dóm harangjainak ünnepi kon­­gása hirdette a levegő hullámain keresztül mindenfelé, ahol magyarok élnek, hogy Ma­gyarország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós, a honvédsereg élén bevonulását tartja Rákóczi városába, a Felvidék idegen rabság alól immár felszabadult fővárosába, a magyar múlt, a magyar szellemi élet annyi emléke által megszentelt földre. De a harangok zúgását túlharsogta az öröm­ujjongás, a felszabadult érzelmek magasra csapó hullámverése, a mindeneket magával ra­gadó lelkesedés tomboló orkánja. A nemzeti érzéstől hevített szíveknek eme fenséges ösz­­szedobbanásánál ott volt nemcsak Kassa város és környékének gyönyörű ünnepi díszbe öltö­zött közönsége, a felszabadult magyar tízezrek örvendező, könnyező és hálaimat rebegő vége­láthatatlan tömege, de lélekben ott volt az egész magyar nemzet, a világon élő magyarság minden fia, lánya és megrendült lélekkel hall­gatta világszerte mindenki a hazájához visz­­szatérő egymillió magyar ünnepi boldog ölel­kezésének, az egymás kebelére boruló, eddig elszakított testvéreknek határtalan örvende­zését. A páratlanul nagyszerű és lélekemelő kassai bevonulás szimbolikus jelentőségű befejezését jelenti a visszaítélt felvidéki magyar területek birtokbavételének. És Kassa méltán lehetett helye e történelmi jelentőségű nagy esemény­nek. Kassa mindig a Felvidéket jelentette, amelynek történelmében, dicsőséges és szo­morú lapjain egyaránt, vezető szerepet játszott. Falai látták a magyar nemzet történetének di­csőséges nagy alakjait: Nagy Lajost, Hollós Mátyást, Bocskayt, Bethlen Gábort és a nagy fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet, akinek ham­vait a kassai Dóm sírboltja zárja magába. Szék­helye és központja volt a Felvidék magyar szellemi, gazdasági és politikai életének egy­aránt A polgári öntudat és szabadságszeretet őrhelyét tisztelte és becsülte az ország ebben a nemes, patinás városban. Ezért kisértük félő aggódással Kassa sorsát a magyar-cseh tárgya­lások során, mert jól tudtuk, hogy csak Kassa visszatérte jelentheti a magyar Felvidék igazi visszakapcsolását. Imrédy miniszterelnök kassai üdvözlő be­szédében a Felvidék gyöngyszemének mondta Kassát. Itt vált ragyogó valósággá az annyiszor megálmodott álom: a felszabadító büszke ma­gyar hadsereg megjelenése a Felvidék szék­helyén, élén a Hadúrral. És innen tört az egek felé a hivő lelkek hálaadó zsolozsmája, hogy a Gondviselés kegyelme Szent István-évi aján­dékképpen visszavezérelte a szenvedés tüzében megtisztult és megnemesedett felvidéki ma­gyarságot az ősi haza anyai kebelére. A fen­séges kassai nagy nemzeti ünnep kell hogy mélyen belevésődjék mindazok magyar lel­kébe, akik közvetlenül, avagy a levegő hullá­mainak rezgésén keresztül részesei lehettek e felséges történeti jelenetnek. Kell hogy meg­­igazulva keressük és megtaláljuk az össze­fogásnak, a nemzet érdekei önzetlen és áldo­zatos szolgálatának feltámadásunk szent céljá­hoz egyedül elvezető útját. A mélyértelmű, bensőségesen hazafias ér­zéstől áthatott üdvözlő beszédekre Horthy Miklós kormányzó olyan választ adott, amely­nek súlyos szavait és atyai bölcs intelmeit kell­ hogy a megnagyobbodott ország minden igaz fia szívébe zárja és hűséggel kövesse. Há­lánk szálljon mélységes vallásos hittel min­denek felett az isteni Gondviselés zsámolya felé. Az ő csodatevő keze sújtott le az elnyo­mókra, az erőszakra, a gonoszságra ellenállha­tatlan erővel és az ő igazságtevő keze emelte fel a Trianonban megtiport és megalázott ma­gyarságot szinte máról-holnapra a napfényes magasságba. Az igaz hála érzése tölti el szí­veinket a három baráti nagyhatalom iránt, akik igaz ügyünk diadalra vitelében közreműködtek. A húszévi nehéz cseh rabság, pusztítás és rom­bolás tanulságait le kell vonnunk. Amily kön­­nyű a házat felgyújtani, olyan nehéz azt újra­építeni. És könnyű volt az ezeréves Magyar­­országot a győztes nagyhatalmak szuronyainak árnyékában — annyi egyetemes érdek végze­tes kárára — darabokra tépni, de — íme — mily nehéz és hosszú évek munkáját követeli annak feltámasztása, amit esztelen és gonosz kezek oly könnyelműen szétromboltak. Szent István megszentelt évére esik a ma­gyar igazság győzelmének első nagy eredmé­nye. A kormányzó a nagy király hagyományai­nak és országépítő szellemének követését je­löli meg számunkra vezérlő gondolatul. Ennek értelmében kell fogadnunk visszatérő nem ma­gyar ajkú testvéreinket is. A magyar szívek szeretete, nyelvük és kultúrájuk teljes szabad­ságának biztosítása várja őket a régi hazában, zálogául egy szebb és boldogabb jövendőnek. Nagy királyunk országépítő példája és igaz­ságot jelentő államvezetési elvei valóban soha sem voltak időszerűbbek és követendőbbek, mint éppen manapság, amidőn békés után nagy lépést tettünk előre Trianonban meg­csonkított állami és nemzeti létünk újra való felépítése felé. Vajha megihletnék nemzetünk minden tagját a szentistváni év szelleme, a magyar igazságnak nagy erkölcsi elveken nyugvó világraszóló békés diadala és a Kassa főterén megnyilvánult testvéri együttérzés, egybeforradás és közös munkára vállalkozás magasztos megnyilvánulásai. Ez volna igazi biztosítéka annak, hogy a felszabadítás gyö­nyörű ünnepi óráit követni fogják az alkotó, a teremtő és gyümölcsöző munkának, vala­mint a nagy nemzeti erőfeszítéseknek ered­ményt hozó napjai. Horthy Miklós felszabadította Kassát — A Pesti Hírlap kiküldött munkatársának telefonjelentése Kassa, nov.­11. Horthy Miklós kormányzó délelőtt tizenegy órakor érkezett Kassára. A város, mely előző este sokáig nem tudott nyu­govóra térni — a nagy székesegyház tornyát magyar színeket sugárzó lámpákkal világítot­ták ki, az utcákon mindenfelé lecsavarták a gázlámpák üvegkupakját, s a gáz fáklyaszerű lánggal lobogott a novemberi este hűvös szél­­fúvásában­­, álmatlan, boldog izgalommal ké­szült a mai napra. Az első este a szabad, ma­gyar Kassán telitve volt ezzel a boldog vára­kozással. A honvédség bevonult a kaszár­nyákba, ahonnan a csehek elhordtak mindent, még a villanyzsinórokat és a kilincseket is, felszerelte a villanyt, szalmából hevenyészett ágyakat rögtönzött, s a takarodó órájában már vígan könyököltek a régi kassai­ kaszárnya ab­lakában a magyar bakák, s lelkes integetéssel fogadták az összegyűlt közönség éljenzését. Az emberek nem tudnak betelni az örömmel, hogy Kassán megint magyar katonákat láthatnak, s mikor kilenc óra tájban felhangzott a kassai Fő­ utcán az első takarodó, a közönség megtap­solta a kürtöst és újrázást követelt. A kürtös teljesítette a kívánságot. Azt hiszem, a magyar honvédség történetében sem esett Bang gyak-

Next