Pesti Hírlap, 1938. november (60. évfolyam, 247-272. szám)

1938-11-01 / 247. szám

­ 1938 november 1., kedd IRLAP PESTI H szélyes helyzettől, amely ha elhúzódnék,­­ csak egyre súlyosabbá válnék; 2. kielégítsék a magyar követelések lénye­gét és érvényt szerezzenek azoknak az igazságos és vitathatatlan nemzeti jogok­nak, amelyek az egyes államok közötti egyensúly szükséges tényezőit jelentik; 3. szívélyes szellemben közreműködjenek a cseh köztársaság új politikai berendez­kedésénél, amely ország új emberekkel és új eszmékkel igyekszik új nemzeti éle­tet kezdeni szűkebb, de méltányosabb ke­retek között. A fasiszta Olaszország már a mostani viszály elején kijelentette, hogy nem a cseh nemzettel, hanem a szerencsétlen emlékű versaillesi, trianoni és saint-germaini békeszerződéseken alapuló po­litikai rendszerrel áll szemben. Azok a közlések, amelyeket néhány nap múlva gróf Ciano és Rib­­bentrop Magyarország és Csehország képviselői előtt tenni fognak, életbevágó fontosságúak lesz­nek a két ország megbékélése és szívélyes együtt­működése, valamint egész Európa szempontjából is. Magyarország és Csehország hivatott vezetői­ben a válság legvégső határán is volt annyi böl­csesség, hogy nem bocsátkoztak kalandos vállal­kozásokba, mert mindkét részről bíztak Olaszor­szág és Németország barátságában és politikai fe­lelősségérzetében. Az olasz és a német nemzet a legteljesebb elismeréssel adózik ezért és követendő például állítja őket a nyugtalan európai lelkek elé. A lengyel sajtó a bécsi tárgyalásokról A Pesti Hírlap varsói tudósítójának telefonjelentése Varsó, okt. 31. A magyar-cseh kibontakozás ügye a lengyel sajtót ma is vezető helyen fog­lalkoztatja. A bécsi összejövetelről szóló hírekhez a lapok különféle megjegyzéseket fűznek. A Go­­niec Warsawski kifogásolja, hogy Lengyelország nem kapott meghívást. A Dunamedence legköze­lebbről érdekli a lengyel államot és a magyar­­cseh ügy rendezése során olyan kérdésben dönte­nek, amelyhez Lengyelországnak is komoly érde­kei fűződnek. A lengyel külpolitika álláspontja — írja a lap — közismert: semmit se rólunk, nélkülünk! Len­gyelország sohasem engedné meg, hogy érdekei fi­gyelembe vétele nélkül, Lengyelországot érintő kérdésekről határozzanak. Lengyelország éppen ezért nem fogja garantálni Csehország új határait mindaddig, amíg a Ruszinszkó-kérdést a lengyel érdekeknek megfelelően nem rendezték és meg nem vonták a magyar-lengyel határt. Földes Béla. „Hogyan dobták ki Bródyt a Hradzsin ablakából ?“ Róma, okt. 31. A Stampa prágai tudósítója érte­sülései alapján „Hogyan dobták ki Bródyt a Hradzsin­ ablakából?“ címmel leírja, hogyan mozdították el Bródy volt miniszterelnököt. Az október 25-iki mi­nisztertanácson Bródy kijelntette, hogy a Ruszinföl­dön népszavazást kell rendezni. Bródyt ezért a ki­jelentéséért minisztertársai, különösen pedig Tiso, le­hurrogták. A minisztertanácsi teremből élénk kiabá­lás hallatszott ki. Amikor ismét csend lett, Sirovy miniszterelnök a következőket mondotta Bródy felé: — Sajnálom az ön magatartását. Kimutatta, hogy nem méltó állásához. — Szavait nem veszem tudomásul! — vágott visz­­sza Bródy. Sirovy folytatta: — Én pedig az alkotmány 60. cikke értelmében kijelentem, hogy ön megszűnt a­­csehszlovák kormány tárcanélküli minisztere és a ruszin kormány minisz­terelnöke lenni.­ Tegnap híre járt — írja a tudósító —, hogy Bródy Andrást letartóztatták. Ez nem történt meg, minthogy képviselőt nem lehet letartóztatni, de Bródyt védői őrizetbe vették és ugyanakkor hazaárulás címén vá­dat emeltek ellene. Soros ruszin miniszter Prágában Prága, okt. 31. A központi kormány úgy döntött, hogy a ruszin kormány egy tagja állandóan Prágában tartózkodjék. A ruszin miniszterek felváltva egy-egy hetet töltenek majd el a cseh fővárosban. Ezen a hé­ten Bacsinszky belügyminiszter a soros. Tekintélyes svájci lap a cseh taktikázásokról Genf, okt. 31. A Genfben megjelenő és a francia Svájcban igen elterjedt La Suisse vezércikket szentel a magyar-csehszlovák határkérdésnek. A cikk kifejti a jegyzékváltások alapján, hogy az új csehszlovák kormány most ugyanazt a játékot folytatja és ugyan­azokkal az eszközökkel dolgozik a magyarokkal szem­ben, mint Benes. Taktikázásuknak netovábbja az, hogy a már egyik ajánlatukkal átengedett magyar területek feletti végleges döntést most egyszeriben sintén döntőbíráskodás alá akarják bocsátani. 44meg/ akinek már van 83 vagy 99-es típusú Orion rádiója, mert ezek mindazon köve­telményeknek megfe­lelnek, amelyek a csúcs­teljesítmény eléréséhez szükségesek. A 99-es típusú Orion rádió — automatikus állomás­hangolással működik. Minden Orion rádió­kereskedőnél kaphatók Rádió­­vásárlás - bizalom kérdése Magy. kir. és udv. hangszergyár VII.,Rákóczi-ut 60 Az ország legnagyobb és legszebb rádióterme. Telefonok: 136— 068 144—354 137— 708 Beck külügyminiszter: Lengyelország támogatja Magyarországnak a Ruszinföldre vonatkozó Varsó, okt. 31. (Magyar Távirati Iroda.) Beck lengyel külügyminiszter nyilatkozott a Hearst-lapok külpolitikai szerkesztőjének, Hillmannak, Lengyel­­ország külpolitikájáról. — Európa megelégelte — mondotta a miniszter —, hogy minden este fegyverrel a párnája mellett feküd­jék le. Legutóbb súlyos megrázkódtatásokon mentünk keresztül, amelyeknek következményei még mindig nem múltak el. A továbbiak során Beck külügyminiszter kijelen­tette, hogy bizonyára előnyös a status quo fenntartása még az esetben is, ha rossz, mert a politikai térkép ál­landóságának megvan a maga értéke. Éppen azért érthető, hogy erőfeszítések történnek e térkép meg­változtatásának a megakadályozására. De abban a pil­lanatban, amikor a status quo megváltoztatása már megkezdődött, sokkal jobb véglegesen elintézni a kér­dést, nehogy újból olyan átmeneti helyzet álljon elő, amely konfliktusokkal fenyegethet. Ki kell használni a lehetőséget arra, hogy a békét az érdekelt vidékeken újból állandósítsák. Innen ered a lengyel diplomácia érdeklődése a dunamenti kérdések iránt annak elle­nére, hogy a lengyel érdekeket közvetlen tárgyalások révén már majdnem kimerítően rendezték. Az egyen­súly első feltétele azoknak a kérdéseknek a végleges elintézése, amelyek a területi elrendezések következ­tében a békét megbontották. Lengyelország mindig reális módon tekintett a benesi Csehszlovákiára és ezért végleges megoldásra törekedett. Lengyelország nem hiszi, hogy a kérdés véglegesen meg volna oldva az eddigi területi átengedésekkel és ezért a magyar­­cseh vita végét nagy figyelemmel várja­ A lengyel-litván kérdés Beck külügyminiszter ezután kijelentette, hogy a lengyel-litván kérdésben Németországgal semmiféle megegyezést nem kötött és szó sincs arról, mintha Lengyelország megegyezett volna Németországgal Litvánia felosztásában. Lengyelország ugyan határozott hangot használt legutóbb Litvániával szemben, de en­nek a célja csupán a jószomszédi viszony helyreállí­tása volt. — A mi politikánk — folytatta a miniszter — a szomszédokkal való békés egyetértés helyreállítására irányul. Csehszlovákia ügyében azonban erélyes fel­lépésre volt szükség. Itt olyan területről volt szó, amelyet Lengyelország mindig a magáénak tekintett és csupán bizonyos körülmények következtében volt kénytelen 1920-ban átmenetileg elhagyni. Lengyelor­szág csak azt követelte, ami az övé. Az ügyet most el­intéztük és Lengyelország a Csehszlovákiával való jó­szomszédi viszony helyreállítását kívánja. Magatar­tásunk nem a triumfiáló győzőé, hanem azé a szom­szédé, aki szomszédjával való nézeteltérését elintézte. A továbbiak során Beck külügyminiszter a kö­vetkezőket mondotta: — Közép-Európa térképe megváltozott. Remélem, hogy minden ügyet úgy sikerül elintézni, hogy legalább egy nemzedék számára tartós békét lehet biztosítani. Lengyelországnak elég volt a háborúkból erre a nemzedékre, ugyanúgy, mint néhány szom­szédjának is. Most olyan kérdések állnak előttünk, amelyeknek megoldásától függ ezen a vidéken az új konfliktusok elkerülése. Lengyelország mindig vona­kodott csatlakozni a kisantanthoz és szembe szállt an­nak politikájával, mert az csupán az ellenségeskedé­sen alapult. Tagjait olyan politika kapcsolta össze, amelynek célja az volt, hogy sakkban tartsa Ma-­­gyarországot és fenntartsa Magyarország sérelmes helyzetét, ami nézn­ engedte­ meg a tartós béke kiala­kulását. Lengyelország szívesen látná, ha a Kárpá­toktól délre élő nemzetek ügyeit barátságosan ren­deznék. ■ .iili.i. jw. ! A Magy. Kir. Osztálysorsjáték II. osztályának a húzása november 16-án kezdődik A nyeremények és a nyerési esélyek osztályról osztályra emelkednek A hivatalos játékterv szerint az első osztályban 296.000 pt a második osztályban 410.500 p.t a harmadik osztályban 553.000 p.t a negyedik osztályban 670.500 az ötödik osztályban 7,828.000 pengőt sorsolnak ki és fizetnek ki készpénzben a sors­jegytulajdonosok között. Saját érdeke tehát mindenkinek, hogy a megújítási ________ összeget és az előírt 30 fillér költséget legkésőbb a húzás előtt fizesse meg, különben a nyereményjogosultsága elvész és megújításhoz való igénye megszűnik. Akinek pedig még nincs sorsjegye, most vegyen, vagy rendeljen. Hivatalos vételárak: Egészi Fél­­ Negyed Nyolcad 56 23 I 147 pengő 1 pengő 1 pengő pengő Az összes főárusítóknál!

Next