Pesti Hírlap, 1938. december (60. évfolyam, 273-297. szám)

1938-12-17 / 286. szám

1938 december'0­.,'szombat PESTI HÍRLAP TOKAJI BORAINK vkonyi 1 lit. Tokaj-Hegyaljai, savanyítás 1 lit. Tokaji szamorodni, száraz 0.7 lit. Tokaji Leányka, édes 0.7 lit. Tokaji Furmint, édes 0 5 lit. Tokaji szamorodni, száraz 0.5 lit. Tokaji aszú, 3 putt. 1924. évi 9.5 lit. Tokaji aszú, 4 putt. 1917. évi 0.5 lit. Tokaji aszú, 5 putt. vég nélkül p 1.90m r*p 1.80 »» 'mp 1.90 m­­­p 2.20 «r **p 1.80 n *»p 2.60 »» mnp 3.20p 3.70 2 üveges ízléses álló kosár már 3.90 től 3 üveges kazettakosár már 6.90-től 3 üveges üléses magyaros díszdoboz . . . 5.50-tőL Ajándékcsomagok kosár nél­kül P 5.—, 11.—, 22.— Magyaros kulacskülönlegességek. Vbne a tokaji borüzlet ?“dgy.­utca Telefon I.Röfi.QB házhoz szállítunk. — Külföldi rendelésre ■ vidéki rendelések soron ki­­ 12. -----és kívül ! Kötvényekkel kártalanítják a földjétől megfosztott olasz zsidóságot Róma, dec. 16. (Inf.) Az olaszországi zsidóknak záros határidőn belül be kell jelenteniük a birtokuk­ban levő ingatlanvagyonokat és nagyvállalatokat. Az olasz zsidótörvény rendelkezése értelmében tudvalé­vően zsidók nem rendelkezhetnek húszezer líra adó­becsértéknél nagyobb ingatlan, vagy száz embernél több munkaerőt foglalkoztató vállalattal. A most ki­adott végrehajtási utasítás értelmében a zsidó nagy­birtokokat és nagyvállalatokat egy újonnan felállí­tandó állami intézet veszi át, amely a zsidó tulajdono­­sokat négyszázalékos kölcsönkötvényekkel kártalanítja. Az intézet az átvett ingatlanokat és nagyvállalatokat olasz állampolgároknak vagy vállalatoknak köteles eladni. Sugimura párisi japán nagykövet távozását politikai okoknak tulajdonítják Páris, dec. 16. Yotaro Sugimura párisi japán nagykövet Marseilleből a Yasukini Maru japán gőzö­sön útrakél Tokió felé. Sugimura távozását hivatalo­san egészségi okokkal magyarázzák. A francia közvélemény Sugimura távozása mögött politikai indítékokat lát. A nagykövet és a japán kor­mány között már hosszabb idő óta ellentétek állottak fenn­, Sugimura nem helyeselte azt a tervet, hogy a Komintern elleni egyezményt német-japán katonai szövetséggé alakítsák, át s ellenezte a kormány dél­­kínai háborús politikáját is. Vájjon — kérdi a lap — a nagykövet visszahívása azt jelenti-e, hogy Tokió az európai nehézségeket s a Tuniszra emelt olasz köve­teléseket kihasználva saját érdekeinek megfelelően akarja rendezni a délkínai francia vasútvonal ügyét? A lap értesülései szerint a távozó nagykövet helyét hosszú ideig betöltetlenül fogják hagyni. Tokió így akarja kifejezésre juttatni, hogy Franciaország iránt közönnyel viseltetik. ________ A karácsonyi ünnepek árusításának rendje a vásár­­csarnokokban és a nyílt élelmiszerpiacokon A székesfővárosi vásárok és vásárcsarnokok igaz­gatósága értesíti a közönséget, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelete értelmében a vásárcsarnokokban és a nyílt élelmiszerpiacokon a karácsonyi ünnepekkel kapcsolatban az alábbi áru­sítási rend lép életbe: 1. December 12—23-áig be­zárólag, hétköznapokon, va­lamint december 31-én­, Szil­veszter napján, iparcikkfélék este 7 óráig árusíthatók. 2. December 19-től 23-áig bezárólag, naponkint, vala­mint december 31-én, Szil­veszter napján élelmiszere­ket este 8 óráig árusíthat­nak. 3. A december 18-ára eső vasárnapon a vásárcsarno­kokban és az élelmiszerpia­cokon reggel 7 órától dél­után 6 óráig húsfélék kivé­telével mindennemű élelmi­szer és iparcikk árusítható. 4. December 24-én, szom­baton úgy a vásárcsarnokok­ban, mint az élelmiszerpia­cokon csak este 7 óráig sza­bad árusítani. 5. December 25-én, Kará­csony első ünnepén a vásár­­csarnokok és a nyílt élelmi­szerpiacok zárva lesznek, csupán reggel 7 órától dél­előtt 10 óráig lehet tejet ház­hoz számtani és kiszolgál­ta­tni. 6. December 26-án, Kará­csony második ünnepén a vásárcsarnokokban és az élelmiszerpiacokon reggel 7 órától élelmiszerek, délelőtt 10 óráig, a húsfélék pedig d. e. 11 óráig árusíthatók. 7. Újévkor, január 1-én, a rendes vasárnapi árusítási rend marad érvényben. Ez alkalommal közli a vá­sárcsarnokok igazgatósága az érdekelt élelmiszer nagy- és kiskereskedőkkel, hogy az Élelmiszer nagy- és kiske­reskedőkkel, hogy az Élelmi­szer nagyvásártelep, mind a karácsonyi ünnepeket meg­előző december 18-ára eső vasárnapon, mind Kará­csony mindkét ünnepén Apró történetek híres emberekről George Bernard Shaw A harcias öreg Shaw a napokban könyvkereske­désekben kutatott régi dolgok után. Egyszerre a ke­zébe akadt egy gyönyörűen bekötött könyv. Amint megnézi az első oldalt, meglepetve látja, hogy saját színdarabjainak gyűjteményes kiadása. A könyvkeres­kedő hihetetlen olcsón kínálta eladásra. Átfordítja a címlapot túlsó oldalára, ahol még nagyobb meglepeté­sére sajátkezű ajánlását találja: „X. Y.-nak barátság­gal és nagyrabecsüléssel George Bernard Shaw." Megvette a könyvet és hazavitte. Az ajánlás alá pedig odaírta: „X. Y.-nak még őszintébb barátsággal és nagyrabecsüléssel G. B. S.‘‘ Aztán postára tette és elküldte a címzettnek. Joffre tábornagy A francia közvélemény általában úgy tudta, hogy Joffre tábornagy nyerte meg az első marnei csatát. A katonai irodalomban nagy vita támadt a kérdés körül és sokan másnak akarták juttatni ezt a dicsőséget Egy újságíró felkereste Joffret és megkérdezte tőle: — Tábornagy úr, az ön véleménye szerint lei nyerte meg ,a marnei csatát? — Erre én nem válaszolhatok — felelte a tábor­nagy. — Annyit azonban mondhatok, hogy ha elvesz­tettük volna a marnei csatát, ezért mindenki engem okolt volna. Sir Walter Scott A nagy skót író sokáig titkolta gyermekei előtt, hogy irodalommal foglalkozik, s nem akarta, hogy megtudják, milyen híres ember az apjuk. Amikor már nagyobbak lettek, akkor sem engedte meg, hogy mű­veit elolvassák. Egyszer Ballantyne, a kiadója kereste fel Scottot, hogy gratuláljon neki legutolsó nagy sikeréhez. A könyvtárban Scott tizenkétéves leánya fogadta, aki­től megkérdezte, hogy tetszik-e neki édesapja leg­utóbbi munkája. — Ó, én nem olvastam — tért ki a válasz elől a kisleány. — Apuka azt mondotta, hogy semmi sem olyan káros a fiatalokra, mint ha rossz könyveket ol­vasnak ... Lloyd George és a sarkkutató mecénása Robert Falcon Scott, az angol sarkkutató felke­reste Lloyd Georgeot és elmondta neki, hogy legköze­lebbi dé­lsarki expedíciójához anyagi támogatásra volna szüksége. A liberálisok vezére átnyújtotta Scott­­nak egy dúsgazdag konzervatív politikus névjegyét és azt mondotta, hogy ez a férfiú nagyon érdeklődik a­­sarkkutatás iránt. Scott meglátogatta a konzervatív államférfiut aki egyébként nagy ellenfele volt a sza­badelvűek vezérének, majd elment beszámolni Lloyd Georgenak. — Nos? — kérdezte a volt miniszterelnök. «— Eredményes volt a látogatás? Scott mosolyogva válaszolt: — Ezer fontot kaptam. Megígérte azonban, hogy fölemeli ötvenezerre abban az esetben, ha ráveszem önt arra, hogy vegyen részt velem az expedícióban és egy milliót ígért arra az esetre, ha úgy intézem a dol­got, hogy ön a Déli sarkon marad. A királynő férje Sok érdekes történet jár szájról szájra arról a különös helyzetről, amelyet Viktória angol királynő­nek Albert herceggel való házassága teremtett. Albert herceg nehezen tudta elhatározni magát, hogy ki­rálynő felesége mellett a „kisebb“ szerepét játssza és bizonyos alkalmakkor a háttérbe vonuljon. A királynő elég gyöngéden, de mindenkor figyelmeztette őt erre. Albert viszont gyakran élt vele szemben a bosszúval. Egy este kopogtattak a közös lakosztályban a her­ceg ajtaján. — Ki az? — kérdezte szigorú hangon Albert. — A királynő. Csönd. Semmi válasz. Újabb kopogás. Megint semmi válasz. Végre is a királynő nyájas hangon így szólt: — A feleséged, Albert... Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó. LEGÚJABB Egy négyzetcentimétert se!... Páris, dec. 16. (Havas.) A szenátus külügyi bizott­ságában Bonnet külügyminiszter­ pénteken délután beszámolót mondott a francia külpolitika minden kér­déséről. A miniszter beszéde mintegy negyedfél órát tartott. Bonnet újra hangsúlyozta, hogy Franciaország egy négyzetcentimétert sem enged át tengerentúli te­rületeiből. Ezt a kijelentést egyhangú helyesléssel fogadták Eden elutazott Amerikából New York, dec. 16. Eden volt angol külügymi­niszter és felesége pénteken délután a Queen Mary óceánjáról visszaindult Angliába. NAPI HÍREK Tiszteletdíj Azért hiába, a mindennapi szóhasználat tudja, mi a gyöngédség, a tapintat. A kenyérnek ára van­. A munkásnak bért fizetnek. A hivatalnok fizetést kap, a katona zsoldot. De vannak finom, előkelő foglalkozások, amelyeknek ellenértékét ilyen prózai szóval megjelölni sértés lenne. Az orvos járandóságát például borítékban illik át­nyújtani s ilyenkor a pénznek tiszteletdij a neve. Tiszteletdij­at kap a költő is a verséért. Poe Edgar például, amikor megírta híres, hatalmas költeményét, azzal a kísértetiesen, vigasztalanul vissza-visszatérő szóval: sohasem! — ismerik ugyebár: műfordítómestereink vetélkedve ültet­ték át magyarra, címe: A holló — amikor ezzel a csodálatos remekművel megajándékozta az em­beriséget, az amerikai poéta szépen letisztázta a kísértetlátás lázától didergő strófákat, a kézira­tot zsebretette és elvitte a „Minor“ kiadójához. A kiadó átvette, elolvasta, ráírta a nyomdának szóló utasítást. Azután felpillantott és meglátta a szerényen várakozó költőt. — Hja, persze, a tiszteletdíj, k­ldörmögte szó­rakozottan. Azzal benyúlt az íróasztal-fiókjába és leszá­molt a költő kezébe hat dollár ötven­ centet. A költő átvette és fölélte a tiszteletdíjat. Az­után élt még néhány évig és meghalt a szegény­házban. Eltemették és porai fölött elmúlt kerek száz esztendő. ... És most, a napokban egy newyorki régi­ségaukción hármat koppantott az árverező kala­pácsa. — Senki többet, harmadszor .. . Poe Edgar „Holló“-jának eredeti kézirata a legtöbbet ígérő Mister X. Y. tulajdona, negyvenezer dollárért Úgy bizony, feleim. A kézirat tiszteletdíja és a kézirat ára közt olykor nagy a különbség. Ez eset­ben harminckilencezerkilencszázkilencvenhárom dollár és ötven cent No meg egy századévnyi hal­hatatlanság. Lid­or. — Báthori István grodnói kastélyának romjai közül földet küldenek Budapestre. Varsóból jelentik: Grodnóban ünnepélyes körülmények között földet emeltek ki Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem kastélyának romjai közül. A földet urnában helyezték el, amelyben Báthori István korában vívott nagy csaták színhelyéről, Radzymin, Nova-Burza és Mosty területéről is van föld. Az urnát Budapestre küldik, hogy azt a Budapesten fel­állítandó Báthori-szobor alapjában helyezzék el. Az urnát történelmi jelentőségű tartalmával küldöttség fogja a varsói magyar követnek átnyújtani, hogy azt Budapestre továbbítsa. — X ús üvegablakokat kap a Notre Dame-katedrális. A párisi Notre Dame-katedrális egy sor új művészi üvegablakot kap. Az üvegablakok a párisi világkiállítás pápai pavillonjának ablakai voltak. Az ablakokat most építik be a régi gót katedrális ablaknyílásaiba.

Next