Pesti Hírlap, 1939. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
2 Franciaország és Spanyolország barátsági és jószomszédi egyezményt kötöttek Páris, febr. 28. Az Excelsior szerint a Bérard és Jordana által Burgosban aláírt megegyezés szöveget nem teszik közzé A lap szerint barátsági és jószomszédi egyezményről van szó, amely Franciaország és Spanyolország viszonyát a kölcsönös bizalom és békés együttműködés alapjára helyezi. A postai, vasúti és távíró forgalmat haladéktalanul megindítják, hogy a katonai és polgári menekültek visszatérhessenek Spanyolországba. A menekülteket spanyol részről a legnagyobb jóindulattal fogják fogadni, kivéve azokat, akik bűncselekményeket követtek el. A francia kor-mány minden tőle telhetőt megtesz, hogy Franco viszszakapja azt az aranykészletet, műkincseket, had .ászhajókat és hadihajókat, amelyeket Franciaországba hoztak volt. Végül — írja a lap —, a burgosi kormány megismétli Spanyolország teljes függetlenségére és területi sértetlenségére, továbbá az önkéntesek visszavonására vonatkozó kijelentéseit. • 1 PESTI HÍRLAP 1939 március 1, szerda A párisi spanyol nagykövetség palotáját átvették a nemzetiek Páris, febr. 28. (Inf.) A párisi spanyol nagykövetség épületére kedden este felszökött az arany-vörös nemzeti lobogó. A köztársasági követség tagjai a déli órákban elbúcsúztak a spanyol köztársaság utolsó párisi nagykövetétől, Martinez y Pascuától és elhagyták az Avenue Georges V.-n fekvő palotát. A köztársasági nagykövetség utolsó látogatója Szurics párisi szovjet nagykövet volt, aki szintén azért jött, hogy búcsút vegyen Pascua y Martineztől. A nagykövetség palotájának átvételét nagy tömeg nézte végig. Este hét óra volt, amikor Franco tábornok eddigi párisi megbízottja, Quinonez da Leon volt párisi nagykövet megjelent az Avenue Georges V.-en fekvő palota előtt és a párisi külügyminisztérium több tisztviselője kíséretében belépett az épületbe. Este 8 óra 15 perckor az első emeleti erkélyen kitűzték a spanyol nemzeti lobogót. A palota előtt felsorakozott a párisi spanyol nemzeti kolónia több mint száz tagja is és felemelt jobbkarral üdvözölte a nemzeti zászló kitűzését. „Franco! Franco! Arriva Espana!“ — kiáltozta a tömeg. Rendzavarásra nem került sor. Az angol alsóház megkezdte a munkáspárt bizalmatlansági indítványának tárgyalását Chamberlain erőteljes érvekkel utasította vissza az ellenzék vádjait London, febr. 28. (Magyar Távirati Iroda.) Az alsóházban Attlee őrnagy a spanyol nemzeti kormány elismerésével kapcsolatban beterjesztette a munkáspárt bizalmatlansági indítványát. Az indítvány indokoló beszéde során hevesen támadta a miniszterelnököt s őt diktátornak nevezte. Emlékeztette Chamberlain miniszterelnököt, hogy nem volna szabad kitérnie a parlamenttel szemben fennálló felelősség elől. Hibáztatja, hogy a miniszterelnök nem kért az elismerés előtt biztosítékokat, hogy az új spanyol kormány izgalmas lesz ellenfeleivel szemben, megfizeti az elsüllyesztett angol hajókkal kapcsolatos kárigényeket és eltávolítja Spanyolországból az összes idegen csapatokat. Kérdezte azután, kapott-e Chamberlain biztosítékokat, hogy Franco elismerése után nem csatlakozik a berlin-római tengelyhez. Ez végtelenül fontos volna az angol érdekekre nézve. Minő ígéreteket kapott a miniszterelnök Gibraltár és a Baleári-szigetek tekintetében. „Az elismerés megtagadása lett volna a nemzetközi jog sérelme“ Chamberlain miniszterelnök, akit a kormánytámogató pártok lelkes éljenzéssel üdvözöltek, erőteljes érvekkel utasította vissza valamennyi vádat. ■ Az elismerés jogszerűsége tekintetében hivatkozott a miniszterelnök a nemzetközi jogi tekintélyek véleményeire Megállapította, hogy az elismerés jogszerűsége azon a két kérdésen fordul meg, hogy i. észszerűen föltehető-e, hogy Franco kormányzata Barcelona eleste és Katalónia elfoglalása után megszerezte az állandóságot és a fölényt. 2. vájjon a köztársasági kormány az ország törvényes kormányának tekinthető-e meg. — A válasz — folytatta Chamberlain — egyik kérdésre sem lehet kétséges. Vájjon rendelkezik-e még a köztársasági kormány egyáltalában lőszer- és élelmiszer-ellátással? Voltaképen már azt sem lehet tudni, hogy mi maradt meg a köztársasági kormányból és hol találhatók ennek maradékai. Az elnök lemondott. Több minisztere már Franciaországban van. Negrint katonai tanácsadói az ellenségeskedés megszüntetésére unszolják. Éppen a nemzeti kormány elismerésének megtagadása lett volna a nemzetközi jog megsértése. (A kormánypárt itt élénk éljenzésbe tört ki.) Ami a lépés gyakorlati célszerűségét illeti, vajjon mit nyertünk volna az elismerés megtagadásával, amely ellenkezett volna az emberiesség minden parancsával. Madridban a viszonyok tarthatatlanok, az elismerés megtagadásával nem segítettünk volna sem a köztársasági kormányon, sem Madrid népén, csak rontottuk volna viszonyunkat az új kormányhoz és megsemmisítettük volna remélhető spanyolországi befolyásunkat. — Ami az angol harcászati érdekeket illeti, vájjon célszerű volna-e Francót Anglia ellenségévé tenni és azt az érzést kelteni benne, hogy megaláztuk és igazságtalanok voltunk vele szemben. Nem sokkal jobb-e megadni mindent, ami neki jog szerint jár és helyreállítani a barátságos viszonyt abban a reményben, hogy biztosíthatjuk azt, hogy az ezután történendők nem fogják az angol érdekeket veszélyeztetni? Számoljon az ellenzék a való tényekkel. Eddig tizenkilenc ország ismerte el Francót . Az Attlee által követelt feltételeket csak háború útján lehetne kierőszakolni. Franco ismételt biztosítékokat adott nekünk az ellenzék által említett valamennyi pont tekinteteiben, de minthogy az ellenzék különösen szívén viseli a közkegyelem kérdését, felolvasom a Franco-kormánytól február 22-én kapott levelet. Ez a levél megállapítja, hogy a nemzeti Spanyolország megnyerte a háborút. A legyőzöttek dolga a feltétlen megadás, de Franco haderőinek és kormányának kipróbált hazafisága, nagylelkűsége, méltányossága és igazságszeretete szilárd biztosítékot nyújt minden spanyolnak, aki nem gonosztevő. — Eddig 19 ország ismerte el Francót. Ha nem csatlakozunk hozzájuk, nemsokára magunk marad- t tunk volna. Az elismerés formaszerű ténye összhangba hozta a valósággal a viszonyt Anglia és a Franco- i kormány között. Most az ellenségeskedés beszüntetésére van szükség. Az angol kormány készséggel megtenne minden tőle telhetőt a fegyverszünet érdekében. Reméljük, hogy ez néhány nap múlva létrejön. Ha egyszer véget értek a harcok, valamennyi spanyol kétségkívül összefog, hogy meggyógyítsa a polgárháború sebeit és dicső múltjukhoz méltó gazdag és boldog országot építsenek fel újból. Gróf Ciano olasz külügyminiszter varsói tárgyalásainak háttere Nagy fontosságot tulajdonítanak mindenütt a lengyel-olasz tanácskozásoknak Részletesen megvitatták a Dunamedence problémáit is — Kárpátalja ügyében változatlan a lengyel álláspont — A Pesti Hírlap tudósítójának telefonjelentése - Bialowiezsa, febr. 28. Gróf Ciano olasz külügyminiszter háromnapos varsói programjának végeztével legszűkebb kíséretével, Beck lengyel külügyminiszter társaságában Bialowiezsába érkezett és ma itt vadászott. A diplomáciai tárgyalások menete ezzel elvonult a varsói éber politikai és diplomáciai megfigyelők elől és további színhelye ismét Sándor cár egykori híres vadászkastélya lett. A faburkolattal díszített társalgók meghitt nyugalmában a lengyel külpolitikának már nem egy kérdését vitatták meg és most újból itt kínálkozik mód két államférfi számára a gondolatok és nézetek közvetlen és zavartalan kicserélésére. Vajjon miről folynak a tárgyalások? Ez foglalkoztatja a kastély személyzetét éppen úgy, mint az itt időző újságírók csoportját, valamint a varsói közvéleményt, de Európa távolabbi fővárosait is, ahol a közvélemény már riadtan rezzen össze az újabb és újabb diplomáciai megbeszélések hírére. Néha már újságírói kozmetikával sem lehet az európai helyzetet szépíteni. A levegő tele van feszültséggel, az erő(Felvételünk a Képes Pesti Hírlapban.A viszonyok megoszlása döntő lehet a holnap eseményei szempontjából. A háború vagy béke kérdése a népek és diplomáciák újabb égető problémája lett. Lengyelország kulcshelyzete Gróf Ciano látogatása — ebben a vélemények megegyeznek — elsősorban az erőtényezők jövendő alakulásának tisztázását szolgálja. Lengyelország, beékelt helyzeténél fogva, súlyos, de egyúttal rendkívül előnyös helyzetben is van. Állásfoglalása döntő lehet bármily konfliktusban, mint ahogy döntő volt akkoris, amidőn Cseh-Szlovákia átalakítására indult meg az emlékezetes akció. Mint Ribbentrop, úgy Ciano látogatása is elsősorban informatív jellegű és elsősorban annak a ténynek megállapítására törekszik, vajjon milyen állásfoglalást tanúsítana Lengyelország esetleges európai összeütközés esetén. Ebben a vonatkozásban elsősorban Lengyelországnak a tengelyhez való viszonya volt a megbeszélések tárgya, továbbá kétségtelenül a lengyel nyersanyag és gyarmati követelések kérdése. Lengyelország gyarmati és nyersanyag követelései számos alkalommal foglalkoztatták az európai közvéleményt, de a nyugati hatalmak sohasem tanúsítottak megértést Lengyelország igényei iránt. Főleg ez volt az oka annak, hogy Lengyelország rokonszenvvel kísérte az abesszíniai hadjáratot és az elsők között vetette el a megtorló intézkedéseket, amelyeket Olaszország ellen a Népszövetség tagállamai mondtak ki. Később, amikor a gyarmati kérdések összekovácsolták a róma-berlini tengelyt, a gyarmati és nyersanyagellátás kérdésében mindinkább érezhető volt az együttműködés Lengyelország és a tengelyhatalmak között Lengyelország viszonya a tengellyel Jubbentrop legutóbbi varsói látogatása során is főleg gyarmati kérdések kerültek szóba és főleg a berlini római tengely gyarmati követeléseinek és Lengyelország kulcshelyzetének volt tulajdonítható, hogy a két állam között a megnemtámadási szerződés szellemében újra helyreállt a diplomáciai jóviszony. A sakktáblán a német és lengyel viszonyban a bábuk ismét helyesen állnak, bár felelőtlen elemek kölcsönös tüntetései gyakran harsognak bele a diplomáciai jó viszony csendjébe és a súrlódások Varsóban ma is újabb tüntetésekre vezettek. A danzigi események óta, amikor az egyik kávéházra táblát tettek ki „Lengyeleknek és kutyáknak belépni tilos“ szöveggel, a tüntetések nap-nap után megismétlődnek, de ezek csupán felelőtlen elemek ténykedéseinek minősíthetők és a két állam diplomáciájának óvatossága folytán nem vezettek súlyosabb összezördülésre. A danzigi szenátus elnökének, valamint a danzigi lengyel főmegbízottnak kölcsönös tiltakozása után a diplomáciai helyzet rendezettnek mondható. Olaszország és a francia-lengyel katonai szerződés Varsó és Róma viszonya évszázados barátságon alapul és mentes minden zavaró körülménytől. A lengyel—olasz közeledést a lengyel külpolitika kétoldalú közeledésnek tekinti, amely semmi ellentétben sincs a lengyel—francia katonai szerződéssel. Nincs ellentétben még akkor sem, ha pillanatnyilag súrlódás áll fenn Olaszország és Franciaország között. Lengyelország hasonló kétoldalú megállapodással rendezte viszonyát Németországgal, hasonló megállapodást kötött nemrégiben Páris Berlinnel, pedig az olasz— francia súrlódás legalább is erősebben érintheti a tengely másik hatalmát, Berlint, mint a tengelytől távolabb álló Varsót. Lengyelország tehát ebben a kétoldalú közeledésben a francia—lengyel katonai szerződés miatt semmiféle kizáró okot nem talál. Nem talál annál kevésbé, mert Olaszországot és Lengyelországot számos olyan érdekközösség fűzi össze, amely az európai biztonságnak és békének még igen fontos alkotóeleme lehet. Ezek pedig elsősorban a Dunamedence sorsa és a középeurópai biztonság kérdése. Lengyelország külpolitikájának legfőbb sajátossága a biztonság és ebből a szempontból keresi az együttműködést a Dunamedence államaival. Romániához szövetségi viszony, Magyarországhoz történelmi hagyományos barátság fűzi, emellett a legjobb politikai kapcsolatot tartja fenn Jugoszláviával és a balkáni blokk tagállamaival. A lengyel külpolitika e biztonság legfőbb alkotó elemének mindig is Rómát tartotta és mint a lengyel biztonsági politika egyik legfőbb földrajzi támaszát kezelte. Földrajzi érdekközösség Ezekre a földrajzi igazságokra és közösségekre célzott pohárköszöntőjében Beck és ezt a földrajzi érdekközösséget emelte ki a Gazeta Polska is „Az érdekek harmóniája“ című cikkében. Nagy hiba volna azonban arra következtetni, hogy a földrajzi politika más idegen állam ellen irányul. Ezt kizárja Lengyelország semlegességi álláspontja. A lengyel geopolitika nem szolgál egyebet, mint az egyensúly és béke biztosítását. Ezekből a szempontokból természetesen megvitatásra került Magyarországnak elsősorban Varsóval és Belgráddal, valamint Bukaresttel való viszonya és szó volt a dunai államok gazdasági újjáépítéséről is. A lengyel külpolitika természetesen nem csinál titkot abból, hogy a Dunavölgynek számos fájó sebe van és Csehszlovákia átalakulása után nem minden kérdés nyert végleges megoldást. A Wieczor Warsawski nyíltan rá is mutat arra, hogy az egyik ilyen ügy a Kárpátalja kérdése. Hogy a bialowiezai tárgyalások minő eredménnyel jártak, azt e pillanatban nehéz volna megmondani, de nem szabad elfelejteni, hogy Lengyelország álláspontja ebben a kérdésben változatlan. A Dunamedence elsőrangú fontosságú ügyei mellett a tárgyalások mégis a gyarmati kérdéseket uralják. Azt sem tudja senki, hogy ezek a megbeszélések milyen eredménnyel jártak. Gróf Ciano látogatásával még nem fejeződött be Varsó diplomáciai tevékenysége. Beck külügyminiszter március első felében Londonba utazik és Koc, a lengyel kormány megbízottja már a brit fővárosban időzik, hogy a külügyminiszter utazását előkészítse. A helyzet végleges kialakulása tehát csak Bsck londoni utazása után várható. Az bizonyos, hogy a lengyel külpolitika nem fogja feláldozni az Olaszországgal való barátságot, a Dunamedence sorsát illetőleg pedig Londonban igen sok tekintetben nyitott ajtókra talál. Földes Béla: Fegyveres támadás a varsói német népegyesület elnöksége ellen Varsó, febr. 28. (Német Távirati Iroda.) Hétfőn éjjel Varsóban megtámadták a „lengyelországi németek tanács“-ának irodahelyiségét, amelyben a német népegyesület varsói csoportjának elnöksége ülésezett. A tíz benyomuló — nyilván lengyel diákokról volt szó — rendőrtisztviselőnek mondta magát és a jelenlevőkre szegzett lőfegyverekkel kikényszerítették az iratszekrények átkutatását. Közben berendezési tárgyakat tettek tönkre és botokkal megütöttek több német egyesületi tagot. Néhány perc múlva eltűntek és magukkal vittek különböző iratcsomókat.