Pesti Hírlap, 1939. június (61. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-15 / 134. szám
1939 Június 15. csütörtök PESTI HÍRLAP géért vívott nagy küzdelmünkben. Erősségünk az osztrák ház uralkodása idején, mikor épp az alkotmány szellemében sikerült a Szentkorona országainak különállását az osztrák-német világbirodalommal szemben biztosítanunk. Erősségünk és bizodalmunk volt a világháború után ránkszakadt összeomlás és megcsonkítás idején — és erősségünk ma, újraéledésünk és megerősödésünk hajnalán. A világszerte új eszméket kereső és új életformák után vágyódó átmeneti korunk forrongásai közepette is alkotmányos életünknek ez a folytonossága és egyben alkotmányunk minden üdvös újítás megvalósítására módot nyújtó ruganyossága erősségünk marad a szentistváni eszmék korszerű alkalmazásáért és az új szentistváni feladatok megoldásáért vívott küzdelmünkben. Mint az alkotmány és a törvényes rend legfőbb őre, felhívom az Országgyűlést, hogy törvényhozó munkáját történeti alkotmányunk szellemében, népünk ősi erényeihez és nemes magyar jogfelfogásunkhoz igazodva végezze s az ezeréves nemzeti hagyományok és a korszerű szociális törekvések szellemében építse tovább a magyar állam sok vihart kiállott épületét.* Egy várakozással és nagy érdeklődéssel fogadott. Összetételében még mindig rejtelmes új országgyűlés megnyitója az itt közölt kormányzói beszéd. „Egység, munka, megerősödés befelé, függetlenség és önállóság kifelé legyen irányelve ennek az országgyűlésnek működésében.“ Ebben sűrűsödik össze a kormányzó mondanivalója. A külső és belső szorongó vitatások között élő ország közvéleménye pedig áhitatosan rámondja: Úgy legyen! Zavaros korunkban csakis így lehet megmenteni ezt a nemzetet a jövő számára. A kormányzó beszéde igazi államférfim megnyilatkozás volt. Amikor ezt a mondatot leírjuk, magunk is úgy érezzük, hogy a benne egymás mellé rakott szavak elkoptak és elhalványodtak, annyiszor visszaéltek velük a magyar közéletben. De tisztogassuk még ezeket a szavakat a megszokás folytán rájul ragadt portól, adjuk vissza minden egyes szó eredeti értelmét és eredeti fényét a képzeletünkben. És akkor már megmondottuk a legfontosabbat és a legörvendetesebbet, amit a kormányzó megnyilatkozásával kapcsolatban mondhatunk. A kormányzó „az alkotmány és a törvényes rend legfőbb őré‘‘-nek nevezi önmagát. Mindannyiunk a szívünk dobbanásával feleljük rá: valóban az! Nem egyszerű megtestesítője és kifejezője az államfő fogalmának, ennél sokkal több: bástya és reménység. Bástyája azoknak a történelmi értékeknek, amelyeket őseinktől örököltünk. Reménysége annak, hogy az atyáktól kapott örökséget sértetlenül sikerül a fiainkra átörökítenünk. Okos fő és kemény kéz, meleg hazafias szív és hidegen ítélő, felsőbbséges elme. Íme: ezt jelenti Horthy Miklós kormányzó személye a nemzet számára, olyan időkben, amikor lehetőségek nyílnak az elvesztett országrészek visszaszerzésére, — a kormányzó meleg szavakkal maga ünnepelte a visszatért országrészeket —, de lehetőségek nyílnak arra is, hogy azt is elveszítsük, ami eddig még a mienk. Hazárd időket élünk. Csak okossággal, csak kölcsönös megértéssel és nemzeti összefogással lehet az ilyen történelmi idők kockázatát enyhíteni. Ennek a beszédnek igen nehéz a részleteivel foglalkozni, hiszen mint magyarok, mint hazafiak, mint az esztelen túlzásoktól irtózó, józan emberek nem tehetnénk egyebet, mint minden részletet újra és újra helyeselnénk és más szavakkal megismételnénk mindazt, amit a kormányzó már szépen, tömören és mindenki számára érthetően elmondott. Több munka és több termelés, hogy megálljuk helyünket a világversenyben. A magyar ipar zavartalan és következetes továbbfejlesztése, nemcsak azért, mert így több kenyeret tudunk adni mind jobban szaporodó földműves népünk feleslegének, hanem azért is, mert önálló ipar nélkül nem képzelhető el öncélú magyar élet és magyar politika és nem képzelhető el önálló, erős, magyar hadsereg. Fegyelmezett, elsőrangúan kiképzett, izzó hazaszeretetben nevelt, fenkölt katonai hivatásának élő tisztikarral ellátott hadseregünk megérdemli, hogy számára megtartsuk és termelő erejében gyarapítsuk az eredményes működésnek ezt a feltételét is. Történelmi alkotmányunk szellemében népünk ősi erényeihez és nemes magyar jogfelfogásunkhoz igazodó törvényhozói munka. Íme, néhány olyan részlete a kormányzói szózatnak, amely különösen erős visszhangra kél a magyar közvéleményben. Jóleső érzéssel hallottuk azokat a meleg szavakat is, amelyekkel az államfő barátainkról megemlékezett. „Az elsőként mellénk állott Olaszország“-ról, „régi hűséges fegyvertársunkról Németországról“ és arról a Lengyelországról, amelyhez az „igaz barátság íratlan törvényei fűznek“. Magyarország határain túl is érdeklődést fog kelteni a kormányzói beszédnek az a részlete, amely azt kívánja, hogy tárgyalások útján mentsék meg a világ békéjét, ezekre a tárgyalásokra pedig, mint „avilág legmagasabb és legönzetlenebb erkölcsi fóruma“ a pápa bírja rá a nagyhatalmakat. Azt mondja Horthy Miklós, ha a nagyhatalmak sikeresen elintéznék a köztük fennálló vitás kérdéseket, sor kerülhetne arra is, hogy „a többi érdekelt államokat is meghallgatva, — ezek között egy új és igazságos helyzetet teremtsenek s ezt —, ha kell, az érdekeltekre rá is kényszerítsék." Szerintünk a háború után kényszer alapon létrejött káros, ostoba és igazságtalan békék esztelen és örök háborús veszélyt rejtegető rendjét nem is lehet békés utón és békés eszközökkel másképen megváltoztatni, csak így. Azt a bűnt, amit a nagyhatalmak, tájékozatlanságra felépült meggondolatlan kényszere az igazság ellen elkövetett, tegye jóvá a tények megismerésére és jobb belátásra alapított kényszer. Ha Horthy Miklós iránymutatását követi az ország, biztosítva van a belső békénk és a nyugodt gyarapodásunk. Ha Horthy Miklós iránymutatása szerint alakulnak a nemzetközi viszonyok, biztosítva van a világ békéje és zavartalan haladása a kultúra és megelégedés útjain. Arról most ne beszéljünk itthon és külföldön mi következik be, ha ellenkező irányba fordul a fejlődés. Az országgyűlés Ünnepélyes megnyitása a kupolacsarnokban Hercegprímási mise és protestáns istentiszteletek az ország■ gyűlés megnyitása alkalmából A parlament ünnepélyes megnyitása alkalmából Serédi Jusztinián hercegprímás szerdán délelőtt 10 órakor a budavári koronázó főtemplomban ünnepi Veni Sanctet és főpapi misét tartott a két Ház katolikus tagjai számára. A szentélyben foglaltak helyet József, Albrecht és József Ferenc kir. hercegek és Glattfelder Gyula csanádi püspök, gróf Teleki Pál miniszterelnök, Perényi Zsigmond a felsőház, Putnoky Mórica képviselőház képviseletében, Keresztes-Fischer Ferenc, Hóman Bálint, Bartha Károly, Kunder Antal, Jaross Andor és gróf Csáky István miniszterek is. A felsőház tagjai között foglalt helyet Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát. A fővárost, mint kegyurat Szendy Károly polgármester képviselte, de a szentélyben ült Karafiáth Jenő főpolgármester is. A mise résztvevői a templomból az Országházba vonultak, a parlament új ülésszakának ünnepélyes megnyitására. Ravasz és Raffay püspökök beszéde A Kálvin-téri református templomban tartott istentiszteleten megjelentek: Tastardi Nagy András igazságügyminiszter, gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, Darányi Kálmán, gróf Bethlen István, Puky Endre, a Közigazgatási Bíróság elnöke, báró Vay László, vitéz Jány Gusztáv altábornagy, a budapesti 1. honvéd hadtest parancsnoka és még sokan mások. Ravasz László református püspök a népek isteni rendeltetéséről beszélt. — Együvé tartozunk — mondta — magyarságunkban, egymásért örökké felelősek vagyunk. Ajándék a mi magyarságunk és csak az hordozza, aki hálával fogadja el. Ne sírjunk, hogy kis nemzet vagyunk, mert erkölcsi nagyságban nagy nemzetté válunk. Nem más hatalom fogja eltörölni ezt a nemzetet, ha Isten erre ítélte, hanem saját bűne, romlása. — Kevés országgyűlés volt, amely olyan külső és belső feszültség között ült volna össze, mint ez a mostani. A törvényhozóknak most kell tisztán látniok, hogy csak Isten által lehetnek magyarok. Ravasz püspök végül imádkozott Magyarország kormányzójáért! A Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten a kormány képviseletében Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter volt jelen. Raffay Sándor evangélikus püspök prédikációjában a boldogabb magyar jövendő kibontakozásáról beszélt: — Történelmi szerep vár — úgymond — az új országgyűlésre, a nép nyugodt, békés, alkotó munkára vágyik, ezért adta bizodalmát a kormánynak. Ha a nemzet egésze boldog, nyugodt, elégedett, jólétben és nyugalomban él, akkor ez a nyugodtság és megelégedés a magyar nemzet minden osztályára és társadalmának minden rétegére is kihat. — Hadd legyen már ennek a népnek igazi öröme, hadd lássa maga előtt csakugyan az igaz magyaroknak táborát a törvényhozásban, hadd lássa a magyar élet megújhodását és megtisztulását és hadd lássa a boldogabb magyar jövendőnek a kibontakozását. Adja meg a Mindenható Isten a magyar népnek ezt a várva-vert örömet. Istentiszteletet tartottak a Koháry utcai unitárius templomban és a Dohány utcai izraelita templomban is. Ünnepi díszbe öltözött az Országház Már a kora reggeli órákban mozgalmas volt az országház környéke. A magyar politikai és alkotmányos életnek mindig legkiemelkedőbb, fényben, pompában és lelki tartalomban legnagyszerűbb eseménye az országgyűlés ünnepélyes megnyitása az államfő személyes részvételével. Az új országgyűlés képviselőháza már hétfőn megtartotta formális alakuló ülését, de most e szerdai napon került sorra a voltaképpeni ünnepélyes megnyitás. A parlament épületének közvetlen környékét már reggel tíz órakor kezdték kiüríteni a díszsisakos rendőrök, akik a rendőrség főparancsnokának, Török Jánosnak személyes felügyelete alatt vontak kordont a Kossuth Lajos téren. Az országgyűlésnek gótikus palotája zászlódíszbe öltözött, megnyitották az oroszlános főkaput. Háromnegyed tizenegytől kezdve már csak a külön jelzéssel ellátott autókat engedte át a kordonon a rendőrség. Tizenegy órakor friss katonazene harsan, a Fálk Miksa utca felől érkezik a honvéd gyalogság a, Hunyadi László-induló ütemére. A katonaság felsorakozik a téren, egyidőben érkezik a lovasság az Alkotmány utca felől. A parlament főhomlokzatával szembeni térségen feszes vigyázzban áll a honvéd zászlóalj. Feledhetetlen, szinpompás látvány mér maga az országháza gótikus épülete is, zászlódíszben, szőnyegekkel, a kitárt főkapuval. A kapuban gróf Szapáry Lajos, a felsőház háznagya, Putnoky Móric, a képviselőház háznagya, bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, valamint vitéz Lipcsey ezredes, a parlamenti őrség parancsnoka várják az érkező előkelőségeket. Teljes díszben, festői egyenruhájában a parlamenti őrség. Tizenegy óra tájban szállingóznak az első érkezők, miután résztvettek felekezetek szerint az ünnepi istentiszteleteken. Magyarruhás hölgyek, díszmagyarok, egyenruhák káprázatos felvonulása A gépkocsik egymás után gördülnek a bejárat elé; a rendezés halk, tapintatos, ügyes, fennakadás sehol nincsen. Hamarosan olyan kavargó színpompa bontakzik ki a szemlálótk előtt, amilyfit csak A legritkább 3