Pesti Hírlap, 1939. szeptember (61. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-02 / 200. szám

2 két, melyeket a két nemzet között a békés tár­gyalások megoldani nem tudtak. Hitler „szilárd elhatározása, hogy megoldja a danzigi kérdést, megoldja a korridor kérdését és gondoskodik arról, hogy a német-lengyel viszonyban olyan változás következzék be, amely biztosítja a két állam békés együttműködését“. A kancellár is­mertette a tizenhat pontból álló, mérsékelt hangú és tartalmú legutolsó német jegyzék sor­sának történetét, s megállapította, hogy elfo­gadta utolsó pillanatban az angol kormány köz­vetítő javaslatát, melynek értelmében az angol kormány vállalkozott rá, közvetlen kapcsolatot teremteni ,­Lengyelország és Németország kö­zött. „Kormányom tagjaival két napon át vár­tam arra, hogy a lengyel kormány végre el­küld­je hozzám teljhatalmú megbízottját“, — mondotta Hitler. De a lengyel megbízott vá­lasza csak „megfontolások“-ról beszélt. Ez a halogatás, s az elmúlt éjjel történt tizennégy határincidens, nemkülönben a közvetítő javas­latra válaszul elrendelt lengyel mozgósítás arra késztették a kancellárt, hogy „ugyanabban a hangnemben beszéljen Lengyelországgal, mint amilyen hangnemben Lengyelország velünk be­szélt“. Kijelentette Hitler, hogy Olaszország e súlyos helyzetben kezdettől fogva a Birodalom­hoz állott, de „a harc végigküzdéséhez nem fog idegen segítséghez folyamodni, mert ezt a har­cot a németség maga vívja meg“. A semleges államok magatartását Németország tiszteli, mindaddig, amíg megtartják a semlegességet. Beszédében intézkedett a vezéri szerep utódlási rendjéről, s Göringet, majd másodsorban Hess-t jelölte meg utódjaiul. „Mától kezdve nem aka­rok más lenni, mint a Német Birodalom első ka­tonája“ *— kiáltotta Hitler. — „Ismét felöltöt­tem magamra a katonazubbonyt, s ezt a zub­bonyt csak akkor vetem le, ha Németország győzött, — vagy pedig már nem leszek életben.“ A beszéd tíz óra után néhány perccel hang­zott el. Mindenki, aki hallotta Hitler szavait — s minden európai és tengerentúli országban em­berek milliói lesték e kora délelőtti órában a kancellár beszédét­­, átérezte a tragikus fele­lősséget, mely e pillanatban a német nép vezé­rét eltöltötte.­ Hitler beszéde után­ a­ birodalmi gyűlés egyhangúlag elfogadta a Dan Zijg bekebe­lezéséről szóló törvényt. Amíg ez utosform Né­metország és Lengyelország között már dúlt a háború, csapatok keltek át az országhatárokon, s repülők bombáztak ellenséges hadállásokat és repülőterepeket. Pénteken délben féltizenegy­kor megtudta a világ, hogy a háború, melyre évtizede készül, s melynek elhárítására mindent elkövetett Európa, nem rémkép többé, hanem valóság. E pillanattól csaknem áttekinthetetlen torló­dással követték egymást az események. Fran­ciaország, Anglia és Svájc elrendelték a pén­teki nap folyamán az általános mozgósítást. Az angol alsóház és a Lordok háza délután hat óra­kor gyűlt egybe. Az angol rádió szerint a német feltételek, melyeket Ribbentrop felolvasott Henderson nagykövetnek, írásos formában nem jutottak el a brit kormányhoz. (A német hiva­talos hírügynökség cáfolja ezt az állítást.) A miniszterelnök tudatta az alsóházzal, hogy Henderson nagykövet figyelmeztette a berlini kormányt, „ha nem kap kielégítő kijelenté­seket, melyek biztosítják minden támadó cse­lekmény megszüntetését és a német csapatok visszavonulását Lengyelországból, az angol kormány habozás nélkül eleget fog tenni kö­telezettségeinek. Kedvezőtlen válasz esetén a nagykövet útlevelét fogja kérni.“ Hasonló, ultimátumszerű felszólítással fordult Páris a berlini kormányhoz. Mussolini békekísérletei­­ről megállapította Chamberlain, hogy a Duce megtesz mindent, ami csak lehetséges, a béke megmentése érdekében. Az alsóház ezután egy­hangúlag megszavazott ötszázmillió fontot nem­zetvédelmi célokra. Ugyanabban az órában Páris kihirdette az általános mozgósítást, az ostromállapotot s a mozgósítás első napjául szeptember másodikét jelölték meg. Pénteken délután három órakor Rómában a Duce elnöklete alatt minisztertaná­csot tartott az olasz kormány is. A tanácskozás­ról kiadott hivatalos jelentésben Róma hang­súlyozza, hogy az Európában előállott helyzet a versaillesi békediktátum következménye s a kormány közölte az olasz néppel, hogy Olasz­ország semminő katonai műveletet nem fog kez­deni. Hitlernek a Dacéhoz intézett távirata mély hatást keltett az olasz népben, mely hig­gadtan várja a fejleményeket s tudja, hogy a német és olasz egyetértés e válságos órákban is kifogástalan. Németország kifejezetten saját ügyének tekinti a lengyel kérdést s Olaszország részéről — mint ez Hitler táviratából és a biro­dalmi gyűlésen mondott beszédéből is kitűnik — az eddiginél messzebbmenő támogatásra nem is számított. A késő esti órákban a német vezérkar je­lenti, hogy a német véderő csapatai tervszerűen haladnak előre a lengyel területen. * A száraz tények ennyit s nem többet mon­danak a világhelyzetről 1939 szeptember else­Danzig, szept. 1. (Német Távirati Iroda.) Forster­­ körzetvezető a következő táviratot intézte a birodalmi vezérhez: Vezérem! Danzignak a Német Birodalomhoz való visszacsatolásáról a következő állami alaptörvényt írtam alá és léptettem életbe: „Danzig szabadváros állami alaptörvénye, amely Danzignak 1939. szeptember elsejével a Német Biro­dalomhoz való visszacsatolásáról szól. A szabadváros és népe nyomasztó válságának megszüntetése céljából az alábbi állami alaptörvényt hoztam: X. cikkely: Danzig szabadváros alkotmánya azonnali hatállyal érvényét veszti 2. cikkely: Minden törvényes és végrehajtó hatalmat kizárólag az államfő gyakorol. 3. cikkely: Danzig szabadváros egész terüle­tével és népével azonnali hatállyal a Német Biro­dalom alkotórészévé válik. 4. cikkely: A német birodalmi jog bevezeté­sének a Vezér részéről történő végleges elrende­léséig az alkotmány valamennyi törvényes intéz­kedése a jelen állami alaptörvény kibocsátása pil­lanatában érvényben levő formájában hatályban marad. Danzig, 1939. szeptember 1-én. Aláírás: Forster Albert körzetvezető.“ — Danzig és lakossága nevében kérem, Vezérem, hozzájárulását ehhez az állami alaptörvényhez és a Birodalomhoz való visszacsatolás birodalmi törvény utján való végrehajtását .mny­, Danzig odaadó szívvel fogad Önnek, Vezérem, elmulhatatlan hálát és örök hűséget, udv önnek, Vezeremb' líitalb­at .o. ■, ciibi *■ • Forster Albert körzetvezető. Hitler távirata Forsterhez Berlin, szept. 1. Hitler vezér és kancellár táviratot küldött Forster danzigi körzetvezetőnek. Ebben el­fogadta Danzignak a Német Birodalomhoz való visz­­szatéréséről szóló kiáltványát. „Köszönöm önnek és Danzig minden asszonyának és férfiénak azt a rendíthetetlen hűséget, amelyet a Birodalommal szemben tanúsítottak. Danzignak a Bi­rodalomba való vissza­téréséről szóló törvényt azonnal végrehajtjuk.“ Kiáltvány Danzig lakosságához Danzig, szept. 1. (Német Távirati Iroda.) Forster körzetvezető a következő kiáltványt intézte Danzig lakosságához: „Danzigi férfiak és nők! Az óra, amelyre húsz év óta vártatok, elérkezett. Danzig a mai nappal vissza­tért a nagynémet birodalomba. Vezérünk, Hitler Adolf felszabadított bennünket. Danzig középületein ma elő­ször leng a horogkeresztes lobogó, a német birodalom zászlója. Ez leng ma az egykori lengyel épületeken és az egész kikötőben. A régi városháza és a tisztelet­reméltó Mária-templom tornyaiból a harangok Danzig felszabadulását hirdetik. Hálát adunk Istenünknek, hogy megadta Vezérünknek az erőt és a lehetőséget, hogy bennünket is megszabadítson a versaillesi béke­parancstól. Mi danzigiak boldogok vagyunk, hogy a német birodalom polgárai lehetünk. Danzigi férfiak és danzigi nők! Fogjunk össze ebben az ünnepélyes órában, nyújtsuk egymásnak ke­zünket és ígérjük meg Vezérünknek, hogy mindent megteszünk felséges nagy Németországunkért, amit erőnk megad. Éljen a felszabadított és a birodalomba visszatért német Danzig! Éljen nagy német szülő­földünk! Éljen szeretett Vezérünk, Hitler Adolf! Danzig, 1939. szeptember 1.“ Átvették Danzig vasútvonalait Danzig, szept 1. (Inf.) Danzig csatlakozása nyomán Forster körzetvezető megtette első rendelkezéseit. Min­denekelőtt átvették a danzigi terület eddig lengyel fenhatóság alatt álló vasútvonalait. Ezzel kapcsolatban Forster a következő felhívást intézte a német vasuta­sokhoz: „Felvirradt a szabadság napja. Húsz év óta először lengenek Danzig pályaudvarain és mozdo­nyain a német birodalom lobogói, a horogkeresztes lobogók. A lengyel erőszak uralma véget ért. Az idegen urakat eltávolították. A pálya ismét a tié­­­ tek. Ezzel elnyerte a legmagasabb jutalmát a ti példamutató harcotok, a ti hűségetek a német ügy­höz és a vezérhez. A legközelebbi órák nagy kö­vetelményekkel lépnek majd fel veletek szemben. jön, huszonöt évvel és néhány héttel a világ­háború kitörése után, ezen a verőfényes ősz­­eleji napon, amikor Európa nagy népei megint fegyverben állanak, hogy megvédjék hatalmi helyzetüket, vagy megtorolják vélt sérelmeiket. E tények ismeretében minden jóslás hiú vállal­kozás lenne. A történelmi erők, melyek ez órák­ban a népek sorsát igazítják, emberfelettiek. Higgjünk az igazságban és az erkölcsi parancs­ban, amely minden emberi szándék és cseleke­det alján virraszt, higyjünk a békében s erős lélekkel, fegyelemmel és önuralommal készül­jünk a nehéz időkre, melyek elé megy a világ, ha ez utolsó órákban meg nem mentik a békét. Elvárom tőletek, hogy mint Hitler Adolf katonái, ezentúl is teljesítitek kötelességeteket..“ A lengyel vasút szolgálati helyeinek átvétele álta­lában súrlódás nélkül folyt le. Néhány száz lengyelt le­tartóztattak. A lengyel hivatalos épületekben számos nehéz és könnyű fegyvert találtak. Burckhardt népszövetségi biztos elhagyta Danzigot Danzig, szept. 1. (Német Távirati Iroda.) Forster danzigi körzetvezető pénteken reggel 7 óra 25 perckor felkereste Burckhardt népszövetségi biztost hivatalos helyiségében. A népszövetségi biztos munkatársaival együtt 9 óra tájban több gépkocsival elhagyta Danzi­got és Kelet-Poroszország felé utazott. Lezárták az útiforgalmat Danzig és az idegen vámterületek között Danzig, szept 1. (Német Távirati Iroda.) A dan­zigi ideiglenes vám- és utazási forgalomról kiadott rendelet alapján egyelőre továbbra is alkalmazzák az eddigi előírásokat a kivitel és a behozatal korlá­tozásáról. A danzigi államterületről tilos az áruk ki­vitele. Mindenki számára lezárták a Danzig és ide­gen vámterületek közötti útiforgalmat. A rendelkezé­sek nem vonatkoznak a katonai hatóságok,­ hadsereg­­szállítások és a nemzeti szocialista párt küldemé­nyeire. Azok a külföldi turisták, akik Danzigbók el­utaznak, csak két gulden­nél nem értékesebb hasz­­■nálatif tárgyak­a­ vihetnek magukkal. A danzigi forintot azonnali hatállyal 70 birodalmi pfennigre értékelik át. A vegyes kikötői bizottság igazgatósága német kezekbe került. A Danzigban akkreditált diplomáciai képviselők­kel közölték az egyesülést és egyúttal kilátásba he­lyeztek nekik minden védelmet. (MTI) Megtiltották a német terület feletti légiforgalmat Berlin, szept. 1. (Német Távirati Iroda.) A német birodalmi légügyi miniszter és a német légi haderő legfőbb parancsnoka rendeletet adott ki, amelynek értelmében az összes eddigi rendelkezések felfüggesz­tésével a német terület fölötti egész belföldi és kül­földi légiforgalmat azonnali hatállyal megtiltották. Ez a rendelet nem vonatkozik a hadsereg és a kor­mány szolgálatában álló repülőgépekre. A rendelet megszegői a lövetés veszélyének teszik ki magukat. Örömtüntetések Danzigban Danzig, szept 1. (Német Távirati Iroda.) Az egész éjszaka folyamán számtalan ember lázas várakozás­sal ült a rádióhangszórók mellett egészen a kora reg­geli órákig, amikor a rádió közölte Forster körzet­vezető kiáltványát és az állami alaptörvényt Danzig­nak a birodalomhoz történő visszacsatolásáról, öröm­tüntetések voltak minden egyes hirdetőoszlop és ház körül, amelyen a kiáltvány szövegét elhelyezték. Hollandia képviseli Lengyelországban a német érdekeket Amsterdam, szept. 1. Hágai hivatalos közlés sze­rint a német kormány felkérte a holland kormányt, hogy képviselje Lengyelországban a német érdekeket. A holland kormány hozzájárult a német kérelemhez. Forster körzetvezető életbe léptette Danzig visszacsatolását PESTI HÍRLAP 1939 szeptember 2. szombat A Gazeta Polska Hitler tervezetéről Varsó, szept. 1. (Lengyel Távirati Iroda.) A pén­tek reggeli lapok visszapillantást vetnek az elmúlt éj­szaka eseményeire és beszámolnak arról a benyomás­ról, amelyet Hitler kancellár tervezete a lengyel köz­véleményben keltett. A német álláspont, amely az em­lített tervezetben jutott kifejezésre, igen erősen felzak­latta a kedélyeket. „Utolsó zsarolási kísérlet vagy háborús elhatáro­zás?“ — kérdi a félhivatalos Gazeta Polska. „Senki sem kételkedhet abban — írja a lap —, hogy Lengyel­­ország milyen álláspontot foglal el a német követelé­sekkel szemben. Mi ezekre már régóta vártunk. Most már nyilvánvaló, hogy milyen helyesen cselekedett a lengyel kormány, amikor nem kérte ki senki taná­csát és tudomást szerezve a német követelésekről, ké­szültségi állapotba helyezte a lengyel haderőt (MTI).

Next