Pesti Hírlap, 1939. október (61. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-01 / 224. szám

BUDAPEST, 1939 LXI. ÉVFOLYAM, 224. (19.954) SZÁM VASÁRNAP, OKTÓBER 1­5Afizetési ára 1 hóra * pengő 50 fillér. Két hóra 5 pengő. Negyed­évre 7 pengő 50 fillér. Félévre 15 pengő. Egy évre 30 pengő. Egyes szám ára hétköznap 8 fult, vasárnap 13 fillér tsa pályaudvarokon is)Pesti Hírlap Szerkesztőség: W*r** császár-ut 78. Telefon 112-295. Főkiadók: Vil­mos császár-ut 78. Tel. 112-295. Erzsébet­ körút h Tel. 135-296. A fió­kok jegyzékét vasán, naponként az apróhir­detések élén közöljük Gróf Ciano német meghívásra Berlinbe utazott A jövő hétre összehívták a német birodalmi gyűlést — A szovjet nyu­gaton ismételten biztosította semlegességét — London és Páris együttes választ ad a német-orosz békeajánlatra — A pápa szózata a lengyelek­hez — Németország egy hétig ünnepli Varsó behódolását Hivatalos jelentés két német-angol légicsatáról Moscicki lengyel elnök lemondott Raczkiewicz javára - Párisban lengyel kormány alakult A moszkvai német-orosz megegyezéssel kapcsolat­­­­ban­ Olaszország láthatóan tartózkodó és várakozó ál­láspontot foglalt el, a szombat reggeli olasz lapok min­den megjegyzés nélkül közölték a megegyezést és an­nak külföldi visszhangját. Viszont Róma szakadatlanul folytatja erőfeszítéseit és diplomáciai tevékenységét a béke érdekében. A Relazioni Internazionali hang­súlyozza Mussolini fáradozásait a versaillesi igaz­ságtalanságok felülvizsgálása, valamint a béke érde­kében. A lengyelországi háború befejezése után — írja a folyóirat — még van idő arra, hogy nyugaton elkerüljék a borzalmas összecsapást. Olaszországra igen nagy, talán a legnagyobb közvetítő szerep vár a súlyos helyzetben, ezért is oly jelentős a szombati nap eseménye: gróf Ciano olasz külügyminiszter Berlinbe utazott a német birodalmi kormány meghívására. Bizonyos, hogy e küszöbön álló közvetlen német-olasz tárgya­lások a mai helyzetben nagy jelentőségűek. Gróf Ciano berlini látogatása után, a jövő hét folyamán, kerül sor arra, hogy összehívják a német birodalmi gyűlést. Még nem határozták meg pontosan a napot, mikor kerül sor e birodalmi gyűlésre, amelyen előrelátha­tóan maga Hitler mond beszédet. Berlinben úgy tud­ják, hogy ez alkalommal a lengyelországi hadjáratot, valamint a moszkvai tárgyalásokat ismerteti Hitler vezér és kancellár, egyben pedig megismétli Német­ország békeajánlatát, annak hangsúlyozásával, hogy Németország az ajánlat visszautasítása esetén teljes erejével­ hajlandó folytatni a háborút Nyugaton. A világ közvéleménye még mindig a moszkvai egyezmény hatása alatt áll, a világsajtó részletesen foglalkozik az ezzel kapcsolatban felvetett béketerv várható kihatásaival. A német sajtó megállapítja: Angolország és Franciaország a Sorsdöntő kérdés elé került: béke vagy háború? A döntés súlypontja Lon­donban van. A Völkischer Beobachter szerint a nyu­ i­gati világ az előtt a kérdés előtt áll, „akar-e jószán-­­ tából beletörődni a közép- és keleteurópai természe-­­ tes rend helyreállításába?“ Egész Európa most — a lap szerint — London békeszavára vár. Az angol sajtó e német békejavaslattal szemben világosan és határozottan körvonalazza: mi Angolország magatartása kijelenti, hogy a nyugati hatalmak nem engedik ma­gukat befolyásoltatni a fenyegetésektől, még akkor sem, ha Oroszország ténylegesen beavatkoznék a há­borúba. A Lengyelország felosztását szentesítő békét nem volnának hajlandók aláírni. A Times szerint a szövetségeseknek Lengyelország számára tett ígérete megváltoztathatatlan marad, minden esetleges új béke egyik pontja Lengyelország szabadságának és függet­lenségének teljes visszaállítása lehet. Mindez nem zárja le, hogy — amint a News Chronicle hangsú­lyozza — esetleges pozitív ajánlatokat az angol kor­mány letárgyaljon, í de — hogy a Daily Sketch szavai­val éljünk — „a szerződés nem módosította a hely­zetei“. A német-szovjetorosz megegyezéssel kapcsolatban az angol és francia kormány közösen foglal majd ál­lást, valószínű, hogy a legfőbb szövetségi tanács a közel­jövőben újabb értekezletre ül össze. Páris Hitler és Sztálin békekezdeményezését egyszerű „meg­­félemlítési kísérletnek“ tekinti. Illetékes francia kö­rökben ismételten körvonalazzák a nyugati hatalmak szolidaritását és változatlan háborús célkitűzését: Franciaország és Anglia azért fogott fegyvert, hogy „meggátolja a német hegemóniát Európában“. A Times „Sztálin most még homályos szándékai­ról­ beszél Szovjetoroszország szerepe kétségtelenül egyre nagyobb a helyzet kialakításában, viszont az angol sajtó láthatóan nincs tisztában a Kreml állás­pontjával. A Times szerint az orosz-német viszony­­ fejlődését az események fogják meghatározni. Több angol lap kiemeli, hogy Majszki londoni szovjet nagykövet ismételten biztosította Halifax lordot: a szovjet nyugaton fenn akarja tartani szigorú sem­legességét. A német sajtó arra az esetre, ha Angolor­szág és Franciaország a háborút óhajtanák, rámutat arra, hogy akkor a német-orosz nyilatkozat szerint Németország „Oroszországgal fog tanácskozni a szük­séges rendszabályokról“. A német-orosz szerződés hatásai a világsajtó meg­állapításai szerint Délkeleteurópában is megmutatkoznak. A berlini Lokalanzeiger szerint „a változásnak lényege, hogy Németország és Orosz­ország együtt olyan erős, hogy Kelet-Európában egye­dül határozzák meg a cselekvés törvényét“. A Base­ler Nationalzeitung szerint a moszkvai döntés telje­sen új arculatot ad Délkelet-Európának. Németország és Oroszország valamennyi kérdés elintézésénél ki­zár minden harmadik hatalmat. Tervezik és megva­lósítják Kelet-Európa politikai és gazdasági újjáren­­dezését, ami megfelel Hitler danzigi kijelentéseinek. Szovjetoroszországnak — írja a lap — az európai politikába való bekapcsolása sokkal nagyobb méretű­nek látszik, miért néhány nappal ezelőtt. A Neue Zürcher Zeitung szerint Délkelet-Európa szigorú semlegességi politikája megszilárdult, amiben szerepe van Olaszország békés magatartásának is. A Balkánon — írja a lap — nem számolnak Németor­szág és Olaszország közötti nézeteltérésekkel, úgy tudjuk, hogy Délkelet-Európa összes államai még a tél folyamán folytatják egymáshoz való közeledésü­ket. Oroszország mind szélesebb arányú diplomáciai tevékenységet folytat. Alig utazott el Ribbentrop német külügyminiszter Moszkvából, máris számolnak berlini politikai körök azzal, hogy Molotov Berlinbe utazik Szaradzsoglu török külügyminiszter még Moszkvá­ban tartózkodik, ottani tárgyalásairól alig szivárgott ki valami hír. Szaradzsoglu istanbuli lapok jelentése szerint hazautaztában Bukarestben megáll. Törökország helyzete rendkívül érdekes. Ugyan­csak istanbuli lapok egy készülő új német-török ke­reskedelmi szerződés rövidesen várható tárgyalásairól számolnak be. A Stefani hírügynökség jelentése szer­­int Törökország és Szovjetoroszország megállapod­tak, hogy a tengerszorosokat, így tehát a hadászati szempontból elsőrendű fontosságú Dardanellákat is minden hadviselő fél hadihajói számára lezárják. An­karai hírek szerint kidolgozták az angol-francia szer­ződés végleges tervezetét, amelyet már három nyel­ven meg is szövegeztek. E megállapodás egyik sza­­kasza szerint Törökország kötelezettségei érvényte­lenné válnak arra az esetre, ha Szovjetoroszország hadiállapotba kerül a másik két szerződő féllel. Mi­után ezek a megállapodások a német-orosz szerződés megkötése után kerültek tárgyalásra, kérdés, várjon ezek után a török-angol-francia szerződés létre jön-e? Pénteken török katonai misszió indult Ankarából Londonba. A szombati nap egymásra torlódó eseményei kö­zött is kiemelkedik a hír, hogy Moscicki Besz­ gyan elnök lemondott Raczkiewicz Ladislas volt szenátusi elnök, volt vilnai vajda és volt miniszter javára, aki 1918-ban megszer­vezte Oroszországban a lengyel légiót. Raczkiewicznek sikerült a német hadsereg támadásai idején elmene­külnie. Romániából azután Párisba utazott. Az új el­nök rendeleti után lemondatta az eddigi kormányt, miután az nincs abban a helyzetben, hogy hivatalát gyakorolja és új kormányelnököt nevezett ki Sikorski tábornok személyében. Miután úgy Moscicki lemon­dott elnök, mint pedig a volt lengyel kormány tag­jai Romániában tartózkodnak és nem fejthetnek ki politikai tevékenységet: várható volt az új elnök és új kormány megalakulása, ami a párisi lengyel nagy­­követség épületében folyt le a szombati napon. Si­korski tábornok a lengyel parlamentben az­­ellenzék tekintélyes tagja volt. Az orosz támadás hírére Lem­­bergből menekült el és Románián keresztül Párisba utazott. Az új kormány a „nemzeti egység és a nem­zetvédelem“ kormánya. A szovjetorosz-észt kölcsönös segélynyújtási szer­ződés és kereskedelmi egyezmény pénteken megtör­tént aláírásával kapcsolatban az észt sajtóból az a megkönnyebbülés látszik, hogy elodázódott a Szov­­jetoro­zország és Észtország közötti összeütközés ve­szedén­ye. XII. Pius pápa: A felebarát­ szeretet és az igazságosság visszaadhatja a békét a világnak Castelgandolfo, szept. 30. (Havas.) XII. Pius pápa fogadta az Olaszországban tartózkodó lengyeleket és ebből az alkalomból beszédet intézett hozzájuk. A pápa nagy elismeréssel emlékezett meg a len­gyel nép hősiességéről, majd megindult szavakkal fejezte ki együttérzését a szenvedő emberek száz­ezreivel, akik a háború csapásait viselik, amelyet hiába igyekezett minden rendelkezésére álló eszköz­zel meggátolni. Szenvedést jelentett ez a háború nem­csak a katonának, hanem asszonyoknak, aggoknak és gyermekeknek is. A jelenlegi nagy csapások köze­pette is még mindig megmaradt egy nagy értékük a lengyeleknek: hősies katonai magatartásuk még ellen­felüket is csodálattal töltötte el és hitükban méltók maradtak a múlt század hagyományaihoz. A pápa kifejezte azt a reményét, hogy a katolikus hitélet továbbra is fennmaradhat Lengyelországban és azzal az intelemmel fordult a lengyelekhez, hogy hízzanak a Gondviselésben. Mint a virágok a vastag hótakaró alatt várják a tavasz lágy fuvallatát — mondotta a pápa —, ti is bizakodó imával várjátok a mennyei vigasztalást. Fájdalmatokba azonban ne vegyüljön neheztelés vagy gyűlölet. A felebaráti sze­retet és az igazságosság adhatja vissza a ma vergődő világnak a békét, amelyet olyan aggódva várnak a népek és amelyért az egész világon mindenütt buz­gón imádkoznak az Istenhez, a világ egyedüli urához. Ciano Berlinbe utazott Róma, szept. 30. (Stefani.) Gróf Ciano olasz külügyminiszter a német birodalmi kormány meg­hívására szombaton délután 6 órakor el­utazott Berlinbe, ahova vasárnap dél­után érkezik meg. A pályaudvaron búcsúztatá­sára több miniszter és államtitkár jelent meg, továbbá a római német nagykövet és a külügyminisztérium több magas rangú tisztviselője. Az esti lapok vezető helyen közlik gróf Ciano ber­lini utazásának hírét, de nem fűznek hozzá megjegy­zéseket. Hivatalos körökben szintén tartózkodnak gróf Ciano utazásával kapcsolatban minden megnyilatko­zástól. Itteni diplomáciai körökben természetesen igen nagy érdeklődést keltett a külügyminiszter utazása, amely Ribbentrop legutóbbi moszkvai tárgyalásainak eredményével van összefüggésben.

Next