Pesti Hírlap, 1939. november (61. évfolyam, 249-272. szám)
1939-11-03 / 249. szám
2 ban Amerika is kapott egy oldalvágást Molotovtól. A külügyi népbiztos Roosevelt Kalininhoz intézett üzenetével kapcsolatban kijelentette, hogy az amerikai államfő Finnország érdekében tett lépése Moszkvában „idegenkedést keltett“. Az Egyesült Államokban nagy felháborodást ébresztett az elnök megkritizálása. A City Flynt miatt amúgy is izgatott amerikai közvéleményre jellemző annak a szenátornak a magatartása, aki azt követelte, hogy azonnal rendeljék vissza Washingtonba a moszkvai nagykövetet. Az amerikai kormány természetesen nem hajlandó ilyen szélsőséges intézkedésre, megelégszik azzal, hogy közreadja Kalininnak azt a levelét, amelyben az a márciusi válság alkalmából lelkesen helyeselte Rooseveltnek a Német Birodalomhoz és Itáliához intézett mérséklő figyelmeztetését. Chamberlain és Halifax az angol parlamentben nyilatkoztak a hadi és diplomáciai helyzetről. Egyiküknek sem volt túlságosan érdekes és fontos jelentenivalója. Chamberlain szokásos heti beszámolójában Molotov beszédére is tett néhány megjegyzést és kijelentette: „Molotov beszédét Berlinben türelmetlenül várták, de okom van hinni, hogy az bizonyos fokú csalódást keltett.“ Halifax külügyminiszter a felsőházban egy interpellációra adott válaszában azt mondotta, még korai volna, ha részletesen megállapítanák Anglia és Franciaország hadicéljait, eddig csak egy meghatározott hadicél van: a két nyugati nagyhatalom végét akarja vetni a nemzeti szocialista fenyegetéseknek, amelyek a népek békéjét veszélyeztetik. PESTI HÍRLAP 1039 november 23. péntek iP"mmpmp"pgBHRepi e Molotov beszéde a legfőbb szovjet tanács előtt Moszkva, nov. 2. (MTI) A legfőbb tanács ötödik rendkívüli ülésszakát kedden este fél nyolc órakor nyitották meg a moszkvai Kreml-palota nagytermében. A tanácskozás első szónoka Molotov, a népbiztosok tanácsának elnöke, külügyi népbiztos volt. Másfél óra hosszat tartó beszédében egyebek között ezeket mondta: — A világhelyezetet az utóbbi hónapokban három fontos tény módosította. Először Németországhoz való viszonyunk teljes átállítása, ami Európának e két legnagyobb állama között a maradandó barátság helyreállítására vezetett. Másodszor Lengyelország katonai megsemmisítése és a lengyel állam széthullása. Harmadszor a háború folytatása egyrészről Németország, másrészről Anglia és Franciaország között. Molotov azután áttért a nyugati hatalmak állítólagos háborús céljára, „a hitlerizmus megsemmisítésére" s a nyugati hatalmaknak ezt a célját bűnösnek minősítette, majd igy folytatta szavait: — Állameszméket, mint a nemzeti szocialista állameszme, lehet elutasítani vagy elfogadni, ezt háborúra való oknak kijelenteni azonban esztelenség és gonosztett. A nyugati hatalmak hadviselésének igazi okai világuralmuk megtartásában található és abban, hogy továbbra is zavartalanul zsákmányolhassák ki gyarmati népeiket. Oroszország viszonya Németországhoz alapjában megjavult. Létre lehetett hozni a gyakorlati együttműködést és a német béketörekvéseknek a Szovjetunió részéről történő politikai támogatását. A német-szovjetorosz barátság már a volt lengyel állam területén az érdekhatárok megállapításának nehéz kérdésében megállta a próbát. A Szovjetunió mély megértéssel kíséri Németország harcát a versaillesi rendszer kiküszöböléséért, mert azon az állásponton van, hogy erős Németország mellőzhetetlen előfeltétele Európa békéjének. Ezzel szemben a nyugati hatalmak kísérlete, hogy Németországot belekényszerítsék egy újabb versaillesi rendszerbe, veszélyes és a nyugati államok számára is romlással végződhetik. A Szovjetunió és Németország barátságos viszonya megnyilvánult továbbá a két ország közötti gazdasági kapcsolatok felújulásában. Nyugat-Ukrajna és Fehér-Oroszország megszállása Molotov vázolta a Nyugat-Ukrajna és nyugati Fehéroroszország megszállásával kapcsolatos eseményeket. Közölte, hogy a szovjetorosz haderő ennek során 738 halottat és 1862 sebesültet vesztett. Fehéroroszország és Nyugatukrajna területe 196.000 négyszögkilométer, lakosainak száma 13 millió, ebből 4,8 millió fehérorosz és 8 millió ukrán. A három Balti-állammal kötött segélynyújtási egyezményt Molotov a Szovjetunió és e három állam között uralkodó abszolút bizalom és kölcsönös megértés eredményeként említette. E három állam különleges földrajzi helyzetének méltánylásával — hiszen ezek úgyszólván a Szovjetunió keleti tengeri bejárata — a szovjet kormány és a Balti-államok kormányai megegyeztek abban, hogy a haditengerészetnek, a légi fegyvernemnek és a Szovjetunió meghatározott nagyságú szárazföldi csapatának állomáshelyeket és támaszpontokat biztosítanak a Baltiországokban A szovjetorosz-finn viszony Molotov azután áttért a szovjetorosz-finn viszonyra és egyebek közt ezeket fejtette ki: A Finnországgal való viszony a Szovjetunióval nem csekélyebb jelentőségű, mint a három Balti-állammal való viszony, annál is inkább, mert a Szovjetunió északnyugati határának és a legjelentősebb szovjetorosz kikötővárosnak, Leningrádnak (9) biztonsága ettől függ. A finn tengeröbölben (6) Szovjetoroszország tengeri összeköttetéseinek, sőt magának Leningrádnak (9) biztonsága közvetlen összefügg azzal a kérdéssel, hogy Finnország barátságos vagy ellenséges magatartást követ-e a Szovjetunióval szemben. A szovjet kormány és Finnország kormánya között ebben a kérdésben legutóbb szovjetorosz kezdeményezésre folytatott tárgyalások még nem értek véget. E tárgyalásokra árnyékot vet az a tény, hogy Finnországban harmadik hatalmak részéről más irányú külső befolyások játszanak közre. A Szovjetuniónak nincsenek szándékai sem Vitpurt (Viborg)-ra (7), sem az Aaaland-szigetekre (4), sem pedig nem akar nyomást gyakorolni Svédországra, vagy Norvégiára, amint azt a híresztelések állítják. A Finnországnak átnyújtott szovjetorosz javaslatok olyan intézkedésekre szorítkoznak, amelyek a biztonságra és a Finnországgal való igazi barétságos viszony helyreállítására szükségesek. A szovjet kormány Finnországnak eredetileg segélynyújtási egyezmény megkötését javasolta, hasonló alapon, mint amelyen a Balti-államokkal kötött szerződések nyugodnak. A finn tárgyalók azonban azt a nézetet képviselték, hogy ez Finnország feltétlen semlegességének elvével nem egyeztethető össze. A szovjet kormány a maga javaslatait a finn tengeröböl (6) néhány szigetének átadására, valamint arra a javaslatra korlátozta, hogy Leningrádtól (9) északra az országhatár „néhány tucat kilométerrel északabbra legyen a mostaninál". Cserébe ezekért a szovjet kormány Finnországnak kétszer akkora területet ajánlott fel Szovjet-Karélia (3) területén. "A szovjet kormány továbbá javasolta, hogy kis finn területet tengerészeti bázisként bérlet útján megszerezhessen a finn-tengeröböl (6) kijáratánál. Ez a támaszpont a Szovjetuniónak a szemben lévő észt parton elterülő Baltisport (10) támaszponttal együtt biztosítaná a finn tengeröböl (6) teljes biztonságát és ezzel egyidejűleg megfelelne a finn tengerpart megvédése érdekeinek is. A szovjet kormány egész sor további engedményre nyilatkozott hajlandónak, így az Aaland-szigetek (4) megerősítésének kérdésében visszavonta elvi elutasító álláspontját arra az esetre, ha Finnország maga hajtja végre az erődítés munkáját és harmadik állam nem vesz részt ebben, így a Szovjetunió sem. _ A szovjet kormány kilátásba helyezte határerődítéseinek eltüntetését Tartani lehet attól, hogy a szovjetorosz tervek, elutasítása Finnországra komoly hátrányokkal járna. Moszkvában Rooseveltnek Kalininhoz intézett üzenete megütközést keltett. Kalinin mindazonáltal azt válaszolta, hogy éppen a Szovjetunió tette meg Finnország függetlenségét e szomszéd államhoz való viszonyának alapjává. A szovjet-török viszony Molotov ezután a Szovjetunió és Törökország jelenlegi viszonyáról beszélt. A Szovjetuniónak Törökországgal legutóbb folytatott tárgyalásaiban eredetileg az volt a szándéka, hogy a Fekete-tengerre és a tengerszorosokra korlátozott segélynyújtási szerződést kössön Törökországgal. Törökországnak azt javasolta, hogy zárja el a tengerszorosokat minden állam hadihajói elől, kivéve a Fekete-tenger parti államait Törökország azonban — állítólag a nyugati hatalmak irányában már elvállalt kötelezettségeinek alapján — ezeket a javaslatokat elutasította. Mindazonáltal a Törökországgal folytatott eszmecsere lényegesen elősegítette a kölcsönös politikai álláspontok tisztázását Törökország persze azzal, hogy semlegességi politika helyett inkább a nyugati hatalmak háborús politikájával kapcsolta össze sorsát, kommoly döntést vállalt magára. Meg fog még mutatkozni, várjon Törökországnak nem lesz-e később oka, hogy ezt a lépését megbánja. A szovjet kormány az eseményeket ebben a veszélyövezetben mindenesetre gondosan tovább figyeli és különösen a Fekete-tenger körzetében olyan politikát követ, amely a maga, valamint a vele barátságban lévő népek érdekeinek megfelel. Üzenet Amerika felé Molotov végül a Japánnal való viszonyról beszélt. Véleménye szerint a szovjetorosz-japán viszony érezhető javulása állapítható meg, amely továbbfejlődés reményére jogosít. Az amerikai szenátusnak ama határozatával kapcsolatban, amely az Egyesült Államok fegyverkiviteli tilalmának megszüntetéséről szól, Molotov különös aggodalmakat és kételyeket hangoztatott. A szovjet kormány nézete szerint ez az intézkedés nem alkalmas arra, hogy a háború befejezését meghozza, hanem az európai háború kiéleződését és további kiterjedését idézheti fel. Molotov beszéde után a legfelsőbb szovjet a vitától elállva határozati javaslatot fogadott el, amelyben helyesli a kormány külpolitikáját A szovjet követelései Finnországtól Moszkva, nov. 2. (Havas.) A finn küldöttség csütörtökön délelőtt Moszkvába érkezett. A küldöttségben, amely immár harmadízben tér vissza Moszkvába, részt vesz Tanner pénzügyminiszteren kívül Rafael Makkarainen finn protokollfőnök is, aki valaha Finnország moszkvai követe volt és kitűnően beszél oroszul. Milyenek a folyamatban levő tárgyalások mostani kilátásai? Finnországot felszólították, hogy legyen belátással, fogadja el a legminimálisabb orosz követeléseket és semilyen oldalról jövő szovjetellenes nyomásnak ne engedjen. Melyek a legminimálisabb követelések? Azt követelik Finnországtól, hogy a szovjethatárt tolják ki körülbelül tíz kilométerrel a karéliai földszorosra (3) s így tágabb teret hagyjanak Leningrád (9) előtt; viszonzáskép Oroszország Kelet-Karéliából (3) enged át területet. V i i p u r i t (7) nem követeli. Követeli, hogy a karéliai földszoroson szűnjék meg a határok fegyveres őrzése. A keletkaréliai területért cserébe a finnek átadnának egyes szigeteket, továbbá az északi-jegentengeri (1) Halász-sziget (2) egy részét és a Zrodnyi-félszigetet. A finn kormány ezt az utóbbi javaslatot nem ellenzi. Továbbra is ellenzi azonban, hogy a Finn-öböl (G) északi bejáratánál, kétségkívül Hange (S) környékén, orosz tengeri támaszpontot létesítsenek. Úgy látszik azonban, hogy az oroszok ezen a ponton nem engednek, minthogy Molotov hangoztatta, hogy ez a támaszpont eleget tenne mind Szovjet-Oroszország érdekeinek, mind Finnország biztonságának. Szovjet-Oroszország Finnország ellenzésére lemondott arról, hogy kölcsönös segélynyújtási egyezményt kössenek, s csupán „a szovjet-finn támadást kizáró szerződésnek kölcsönös pótgaranciákkal való megerősítését“ indítványozza. Két főpontot fognak tehát megvitatni: a szovjet tengeri támaszpont kérdését és a támadást kizáró finn-orosz szerződésbe felveendő „pótgaranciák“ kérdését. Szovjet- Oroszország a svédektől és a többi skandináv államtól lehetőség szerint elválasztja azzal, hogy visszavonja az Aaland-szigetek (4) megerősítésére vonatkozó ellenvetéseit, feltéve, hogy a finnek nem engedik meg harmadik hatalmak részvételét a szigetek megerősítésében. Molotov egyébként világosan kifejezésre juttatta, hogy Szovjet- Oroszország Finnországot balti államnak vagy legalább is különleges érdekekkel bíró államnak tekinti, amikor a Finnországnak felajánlott segélynyújtási egyezményről szólott s azt mondta, hogy ezt éppen úgy felajánlották Finnországnak, mint a többi balti államnak. Ebben benne foglaltatik, hogy Oroszország nem ismeri el, hogy Finnországot az északi csoporthoz számítsák. Finnország semmibe sem egyezhet bele, ami veszélyeztetné semlegeségét Helsinki, nov. 2. (MTI) Erkko finn külügyminiszter Helsinkiben a Svéd színházban rendezett ünnepségen beszédet mondott. Erkko sajnálkozásainak adott kifejezést, hogy Molotov beszéde által részletek váltak ismeretessé a szovjetorosz-finn megbeszélésekről, majd így folytatta: — Finnország Szovjet-Oroszország által javasolt intézkedésekben orosz imperializmust lát. Finnország nem egyezhet bele semmibe, ami veszélyeztetné semlegességét. Ezt jelentené azonban valamely külföldi hatalom javára tett minden szolgalom finn területen. Finnországra egy idegen állam sem gyakorolt befolyást. Mint szabadságszerető nép, nem kíván viszályt. Finnországnak óvatos gondossággal távol kell tartania magát a nagyhatalmak politikájától. Nincsenek olyan körülmények, amelyek a békés megoldást most is lehetetlennek tüntetnék fel Tárgyalások lesznek Oroszország, Törökország és Románia között Istanbul, nov. 2. (MTI) Ankarai hírek szerint ott a legközelebbi jövőben háromoldalú tárgyalások lesznek Oroszország, Törökország és Románia között. Ezekben a napokban várják a román nagykövet visszatérését, aki Bukarestben ismételten megbeszéléseket folytatott a királlyal.