Pesti Hírlap, 1940. január (62. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-03 / 1. szám

A Pesti Hírlap tudósításai Róma­i­l­akZ lapokban a vezető helyet továbbra m­ára is a finn,orosz háború foglalja el. A harctéri tudósítók jelentése szerint az oroszországi nyugtalan­ság most már átterjedt a hadseregre is. Ami az új orosz főparancsnokot, Stern tábornokot illeti, máról-holnapra bukkant elő az ismeretlenség homályából. Mindeddig csak annyit sikerült megtudni róla, hogy aránylag fiatalember — 40 év körüli —, szervezőképességét és energiáját Mongóliában, a japánok ellen viselt „sza­bálytalan háborúban“ bizonyította be és Vorosilov bi­zalmi embere, nem pedig Sztáliné. A római sajtóban feltűnést keltett egy svéd harc­téri tudósító fantasztikus feltevése. Az illető azt állítja, hogy ha az oroszoknak nem sikerül áttörniök a Man­­nerheim-vonalat, akkor Észtországból, a befagyott finn­öböl jegén keresztül kísérelik meg az offenzívát Viipuri és Helsinki ellen. A finn hadseregben már eddig is legalább tízezer külföldi önkéntes harcol. Csak az utóbbi napokban 400 svéd tiszt jelentkezett önként. Oslói hír szerint több magasrangú norvég tiszt kilépett a hadseregből, csak azért, hogy Finnországba mehessen. Az önként jelentkezők száma a skandináv államokban napról­­napra növekedik. Olaszország és Paraguay rendkívül előnyös keres­kedelmi egyezményt kötött. Olaszország főként műsely­­met és gyógyszereket szállít a délamerikai államnak, ahonna­n mindenekelőtt gyapotot kap cserébe. E meg­egyezés gazdasági jelentősége annál nagyobb, mert eddig a paraguayi piacon az olasz áru jóformán isme­retlen v­olt. A f­as­izmus által létesített legfontosabb népgon­­dozó­ szervek egyike, az Olasz Szociális Intézet most tette közzé az 1928—38-as időszakra vonatkozó kimu­tatását. Ebből megtudjuk, hogy a tagok 1928-ban kerek­számban 689 millió Urát fizettek be az intézet pénz­tárába, amely ugyanebben az évben szociális célokra csak 186 millió Urát, vagyis a befolyt összegnek körül­belül 27 százalékát fizette ki. Egy évtizeddel később a tagdíjakból befolyó összeg (ugyancsak kerek számban) 1100 millióra emelkedett, a szociális kiadások pedig 920 millió lírát, vagyis a bevételek 82 százalékát tették ki. E számadatok minden szónoki méltatásnál jobban bi­zonyítják a fasiszta népgondozás Ugrásszerű fejlődését. London Az anS°5 sajtó ma reggel támadó had­­i járatot sürget Németország ellen. A kor­mányhoz közelálló Daily Telegraph diplomáciai szer­kesztőjének tollából azt fejtegeti, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a szövetséges hatalmak támadó hadviselés módszereit kezdjék el. Londonban nagy jelentőséget tulajdonítanak a legújabb angol behívá­soknak Ez körülbelül kétmillió újoncot jelent. Fel­tűnést keltett Sir Thomas Philipps állandó állam­titkár hétfő esti kijelentése: csaknem teljesen bizo­nyos, hogy 1940 végéig valamennyi korosztályt zászló alá hívják. A felszerelés és hadianyaggyártás oly iramban fejlődik, hogy hat hónapon belül Anglia a gyarmatokkal együtt 80 hadosztályt szerelhet fel. Kanada miniszterelnöke bejelentette, hogy Ang­lia és a dominiumok kormányai egyezményt írtak alá, melynek alapján Kanadában felállítják a legna­gyobb repülőkiképző-központot. A terv szerint 68 repülő-, megfigyelő-, bombavető-, rádió- és gépfegy­­verkezelő-iskolát és nagyobbszámú repülőteret léte­sítenek, összesen 40.000 főnyi oktató, kezelő és mű­szaki személyzettel. A három milliárd pengőre be­csült költséghez Kanada közel két milliárd pengővel járul hozzá. Ezenkívül Anglia szállítja a szükséges repülőgépeket és motorokat. Brit diplomáciai körökben élénken tárgyalják Sir William Leeds moszkvai angol nagykövet vissza­térését. Félhivatalosan ugyan azt hangoztatják, hogy a brit diplomata most kezdi meg szabadságát, ame­lyet a nemzetközi események miatt hosszú ideig nem tudott kivenni, de sok jel arra enged következtetni, hogy elutazása a brit-orosz viszony lassú elmérge­sedésének következménye. Majszki londoni szovjet­orosz nagykövet jelenleg nincs a brit fővárosban. Amerikai politikai körökben rend­ WtlSHiffglon kívül fontosnak tartják az an­goloknak és franciáknak azt a hivatalos bejelenté­sét, hogy a finneket haladéktalanul megsegítik. Több nagy lap párisi tudósítója idézi a félhivatalos „Petit Parisien“-t: „A mi háborúnk egészen máshol is meg­nyerhető, mint saját határainkon . A körülmények minden diplomáciai megállapodás nélkül is Finnország szövetségeivé tettek bennünket.“ Amerikai gazdasági körökben számolnak azzal, hogy Washington és Moszkva viszonyának kiéleződése folytán az orosz ipar egyes ágai rövidesen nehéz hely­zetbe kerülnek. A fontos szovjet­ üzemekben ugyanis eddig amerikai szakemberek működtek, ők irányítot­ták az egész termelést Ezeket most minden valószínű­­ség szerint hazahívják. A Szovjet bizonyára német szakértőkkel igyekszik majd őket pótolni, csakhogy a Harmadik Birodalomban a felfokozott háborús terme­lés következtében éppen szakképzett munkaerődben mutatkozik mind nagyobb hiány. Súlyos problémája Moszkvának az is, hogy a repülőgépekhez szükséges benzint, illetve az ilyen benzin finomításához elenged­hetetlen vegyszereket eddig az Egyesült Államokból kapta, az „erkölcsi zárlat“ életbeléptetése óta azonban ezek a szállítmányok elmaradtak. Washingtonban nagy érdeklődéssel figyelik, mi­lyen magatartást tanúsít majd Moszkva Ankarával szemben. Lehetségesnek tartják, hogy a finnországi ku­darc folytán a szovjet­ külpolitika keresni fogja a megegyezést a törökökkel. Ebből a szempontból jel­lemző tünet, hogy a Szovjet ankarai követe hétfőn megjelent Szaradzsoglu török külügyminiszternél és kormánya részvétét fejezte ki az anatóliai földrengés miatt. Újév első napján 300 amerikai rádióállomás egy­séges olasz műsort adott. A bemondó nagy elismerés­sel nyilatkozott Mussolini békepolitikájáról és arról''a zavartalan építőmunkáról, melyet Itália a mostani fe­­rsés­­viszonyok között is lankadatlanul folytat tovább. Kétszázezer német szakembert kér sürgősen a szovjet Pótolni kell a mulasztásokat és hiányokat — Mérnökök és szakmunkások kellenek a szovjetnek — A Pesti Hírlap különtudósítójának telefon jelentése:— Helsinki, jan. 2. A Suomussalmi (6) mellett aratott finn győzelem valósággal felvillanyozta az egész országot. A támadás tulajdonképpen négy napig tartott. Három nap alatt a finnek a szovjet­csapatokat átkarolták, összeköttetéseiket hátrafelé elvágták, úgy hogy a negyedik napon a kiéhezett katonák beletörődtek a vereségbe és a finnek ha­talmas hadizsákmányt is ejtettek. A petsamói (2) hadszíntéren rettenetes a hideg, a hőmérő mínusz 41 fokig szállt le. Jóformán min­den harci tervékenység lehetetlen. Jelentéktelen összecsapásoktól eltekintve, az északi szakaszon teljes a nyugalom és csak délebbre folynak vala­melyes harcok. Petsamónál a finnek biztosan tart­ják a harctér keleti és nyugati oldalát, nyugaton a terep is igen kedvező. Az odavezető útvonal igen fontos és ezért a szovjetrepülők állandóan tá­madják. Az újév teljes csöndben köszöntött be Helsin­kibe. Nem volt semmi vigasság, az emberek nem ünnepeltek, hanem az esetleges riadóra számítva, otthon ültek és hallgatták a rádiót. A szovjet oro­szok egyébként még ezt a szórakozást is megnehe­zítik, mert állandóan zavarják­ a finn rádióállomá­sokat. Berlinből az a jelentés érkezett ide, hogy Szovjet-Oroszország kétszázezer szakember sürgős küldését kéri Németországból a Finnország elleni háború folytatása érdekében. Elsősorban mérnö­köket és szakmunkásokat kérnek és igen magas munkabért ígérnek nekik. Az ellenségeskedések kitörése ugyanis olyan hiányokra és mulasztá­sokra mutatott rá, amelyeknek helyrehozásáról sürgősen gondoskodni kell. L. J. Több mint negyvenezer halottja van az anatóliai földrengésnek Az esőzés óriási áradásokat okozott Nyugatanatóliában Ezer ember a vízbe fulladt Ankara, jan. 2. A földrengés Törökországnak mintegy tizenötöd részét sújtotta és e területen majd­nem mindent megsemmisített. Legnagyobb a pusztu­lás Erszindzsan vidékén. A halálos áldozatok pontos számát még mindig nem tudják, de úgy vélik, hogy legkevesebb negyvenezer halottja van a föld­rengésnek. Erszindzsan város rombadőlt é­ házai között borzalmas jelenetek játszódnak le. A kutyák, amelyek a földren­géstől megvesztek, csapatostul járják a romokat. Izmet Inonü köztársasági elnök Szilveszter este Erszindzsanba érkezett és a Szilveszter éjszakát a szerencsétlen la­kosság körében töltötte. A városban magában 8000 a halottak száma. A földrengés után újabb elemi csapások sújtják Törökországok Két nap óta szakadatlanul zuhog az eső és pusztító szélviharok söprik végig Nyugat- Anatólia tartományait: Bursat, Menement, Izmitet, Manisák Az esőzés hatalmas áradásokat okozott és a tóvá változott nagy síkságokon sok város tel­jesen el van zárva a külvilágtól. A megáradt patakok sok házat lerombolnak és el­sodornak. Több házba villám csapott és az ott tar­tózkodók szénné égtek. A megáradt folyóvizek el­vágták a vasúti és távbeszélő összeköttetést. Utászok és műszaki zászlóaljak visznek segítséget csónakokon és gépkocsikon az árvizsuj­totta vidékre. A vízbefulladtak számát ezerre becsülik. Protestáns egyháznagyok érdekes újévi nyilatkozatai A budapesti és pestkörnyéki református lelkipász­torok, tanárok, tanítók, számszerűtt mintegy kétszá­zan, vasárnap délelőtt tisztelegtek dr. Ravasz László református püspöknél. Szabó Imre budapesti esperes üdvözlő szavaira Ravasz püspök hosszabb beszédben válaszolt — Magyarországon — mondotta többek között — a közösség sorsa ma azonos az egyén sorsával. Magyar­­ország ma a tűzhányó oldalán a jégeső után újból be­állított szőlőskert. Ez áll nemcsak a református, de az egész keresztyén egyházra, mert nem fog csak olyan hely­zet következni, amely veszélyes a református egyházra, de kedvez a katolicizmusnak és megfordítva. A háború önmagát lehetetlenné teheti, feloldódhatik a roppant fe­szültség, vagy pedig kialakul két mérkőző Európa egy­mással szemben. Még mindig van idő, hogy a szemben­álló erők között megtörténjék egy kiegyenlítés, vagy jön a mérkőzés ... Dr. Révész Imre, a tiszántúli református egyház­­kerület püspöke újévi üzenetet intézett híveihez. — Kár volna fölöslegesen ijedezni — írja — némely politikai irányzatnak szélsőséges közoktatásügyi prog­rampontjaitól, amelyek kétségtelenül bele vannak dobva a magyar közvélemény bizonyos rétegeibe. A keresztyén iskola mai ellenfeleinek azonban még az emlékezete is nyomtalanul kivész már akkorra, amikor a keresztyén iskola meg fogja érni Magyarországon is a maga újjá­születését. — Néhány hónappal ezelőtt — folytatja — előkelő református tanügyi helyről elhangzott az a megállapítás, hogy: „a kálvinista iskolák és a fajiság alapján berendez­kedő állami élet közt nincs semmiféle lényeges ellen­tét“ és hogy: „a kálvinizmus egyenlősége, puritánsága beleilleszkedhetik a totalizmus életfolyamatába“. Rámutat a püspök arra, hogy ilyen felfogásnak tel­jesen ellentmond a magyar kálvinizmus egész lénye és történelme. Sem a jóakarat, sem a jóhiszeműség nem csi­nálhat a tévedésből igazságot. Minden tisztelet adassék azoknak, írja a püspök, akik a ma divatos koreszmék iránt való önzetlen lelkesedésükben egyházunkat és an­nak iskoláit buzgón és féltőn szeretve, kapcsolatot igye­keznek teremteni ezen koreszmék és a magyar református iskolapolitika között, de a magyar református iskola ab­ban a pillanatban elvesztette létértelmét, amikor a min­denkori koreszméken túl elfelejti meglátni és szolgálni időfeletti örökségét. Kérdezem, hol lenne ma a magyar református iskola, hogy ha kritikátlan lelkesedéssel ki­szolgálta volna például a XVIII. század koreszméit és beilleszkedett volna például a Mária Terézia—II. József­­féle művelődéspolitikai totalizmus életfolyamatába. Dr. Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püspök a küldöttségek köszöntő szavaira kifejtette, hogy a háborús válságnál is mélyebb a világ és az emberek belső meghasonlása. — Ilyenkor kellene — mondotta — a keresztyén egy­házaknak igazán teljesíteniök kiegyensúlyozó történelmi hivatásokat. Minden egyház erejénél értékesebb, hogy­­sem egymás ellen harcoljanak, amikor mindegyiket any­­nyira fenyegeti a közös ellenség. Elhangzanak nagy hi­vatalos „paposbeszédek“, a szeretetről, a mai ember azon­ban tetteket, tényleges szolgálatokat vár és attól tartok, hogy könnyen megkéshetünk ezekkel a tettekkel. Dr. Kapy Béla dunántúli evangélikus püspök a győri polgármester áldáskivánságaira többek között a következőket mondotta: — Odafenn, északon csodával határos heroizmussal vívja harcát a finn testvérnép. Harcukban hitükből fa­kadó teljes lelki fegyverzetük benne munkál és példá­juk azt mutatja, hogy egy nemzet legfőbb ereje a Krisz­tusban élő hitben és ebből fakadó lelki ere­ikben van. Ez pedig legyen nekünk is intő példa és buzdítás. Énekes István ökölvívó-világbajnok öngyilkos lett A magyar sporttársadalmat váratlan gyász érte: Énekes István ökölvívó világbajnok kedden gyógyítha­tatlannak vélt betegsége miatt öngyilkosságot követett el Énekes, aki az­ államvasútnál volt tisztviselő, a Szent László­ út 81/B. számú házban lakott feleségével és kisfiával. Néhány hónap előtt megbetegedett, több­ször megvizsgáltatta magát, majd kezelésre járt a Podmaniczky­ utcai MÁV-kórházba. Az orvosok szerint betegsége nem volt súlyos természetű, a 28 éves világ­bajnok azonban attól tartott, hogy gyógyíthatatlan baj­ban szenved. Felvették a MÁV kórházba és hosszabb idő óta kezelték, de Énekest annyira megviselte be­tegsége, hogy öngyilkosságra határozta el magát Énekes a MÁV-kórház első emeleti közös kórte­remben feküdt Kedden reggel hálóköntösben felsie­tett a harmadik emeletre, kinyitotta az egyik ablakot és az udvarra vetette magát. A véresen, összetört ta­gokkal fekvő világbajnokot hordágyra tették, felvitték a műtőterembe, de már nem segíthettek rajta, meghalt. Halálénak hírét mély részvéttel fogadták sport­körökben. * Énekes István a magyar ökölvívósport kitűnősége volt. 1927-ben tűnt fel és négy magyar és egy európai bajnokság után jutott legnagyobb sikeréhez, az olimpiai babérhoz. 1932-ben Los Angelesben a magyar színeket képviselte az ökölvívás légsúlycsoportjában. Először Fayaud francia bajnokot győzte le, majd Rodriguez olasz bajnok ellen aratott pontozásos győzelmet. Az elődöntő­ben Salica amerikai bajnokkal szemben jutott tovább, végül a döntőben Cabanas mexikói bajnok elleni ponto­zásos győzelemmel biztosította a magyar színeknek az olimpiai győzelmet. Énekes olimpiai győzelme után is állandóan szerepelt az ökölvívásban. A M. KIR. OSZTÁLYSORSJÁTÉK résztvevői felkéretnek, hogy a megújítási betétet: egész = 28, fél = 14, negyed = 5, nyolcad = 3,50 , és az előírt 30 fillér költségátalányt a január 10-én kezdődő IV. osztály húzása előtt fizessék meg, ellen­kező esetben a nyereményigényük és minden joguk e­l­v­é­s­z.

Next