Pesti Hírlap, 1940. február (62. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

hogy a repülőgépek anyaga és személyzete egyfor­mán kitűnő. A légi kiképzésről szólva közölte a mi­niszterelnök, hogy Kanadában legalább 67 kiképző­telepet létesítenek. Ezeken a­­telepeken 40.000 embert képeznek ki. Az angol kormány bőségesen gondoskodott a had­sereg szükségleteiről. Erre jellemző például az, hogy a kormány a háború tartamára és a háborút követő év folyamára megvásárolta az angol birodalom teljes gyapjútermelését. Ugyanakkor 85 millió font sterling értékű bőr- és szövetárut vásárolt a kormány.­­ Egyetlen pillanatig sem vonjuk kétségbe a sem­legeseknek azt a jogát, hogy döntsenek, várjon beavat­koznak-e a háborúba, vagy azon kívül maradnak — mondotta. — Abba se avatkozunk be, hogy milyen módon húznak hasznot semlegességükből, amelyet vá­lasztottak. Csak azt kívánjuk a semlegesektől —­ legye­nek bár kicsinyek és gyengék, nagyok vagy erősek —, hogy vegyék tekintetbe a következőket: bár elvitat­hatatlan hadviselő jogaink gyakorlása közben esetleg olyan rendszabályok megtételéhez vagyunk kénytele­nek folyamodni, amelyek a semlegeseknek kellemet­lenséget vagy esetleg veszteséget okozhatnának, soha, semmi körülmények között nem sül­lyesztettünk el egyetlen semleges hajót sem és nem áldoztuk fel egyetlen semleges állam polgárának életét sem. Végül a legutóbbi japán-angol nézeteltérésről szólva, annak a reményének adott kifejezést, hogy ezt az ügyet sikerül mindkét fél megelégedésére rendezni Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniától távol állott a szándék, hogy megsértse egy baráti nemzet büsz­keségét. Starhemberg volt­ osztrák alkancellár belép a francia hadseregbe Fáris, jan. 31. (Havas.) A hivatalos lap csütörtöki száma közli Starhemberg herceg volt osztrák al­­kancellárnak és a Heimwehr főnökének kinevezését a francia hadsereg kötelékébe. Starhemberg herceg hadnagyi ranggal lép be a francia hadseregbe. Rövid hírek Chamberlain miniszterelnök bejelentette, hogy január 30-án egy német tengeralattjáró megtámadott egy convoy-menetet. A német tengeralattjárót sike­rült elsüllyeszteni. A legénység legnagyobb részét megmentették. A Német Birodalomban bevezetik a nyári idő­számítást. Április 1-én éjfél után 2 órakor kezdődik. Ebben az időpontban a nyilvános órákat egy órával előbbre állítják, vagyis 2 óráról 3 órára. A nyári idő­számítás október 6-án délelőtt 3 órakor ér véget. Gualnieri olasz kormánymegbízott és Bene német főkonzul, mint a birodalmi kormány képviselője, szer­dán egyezményt írt alá a Németországba kivándorló német polgárok vagyonának és tulajdonának felbecsü­léséről. A munkát igen nagy gyorsasággal fejezik be. A német légierő a legutóbbi két napon — mint a Német TI jelenti — súlyos veszteségeket okozott a brit hajózásnak. Kedden összesen 22 felfegyverzett kereskedelmi gőzöst és őrhajót támadtak meg, ame­lyek közül hét kereskedelmi gőzös, kereken 25.000 tonna űrtartalommal, és két őrhajó elsüllyedt Ezen­kívül kereken 15.000 tonna űrtartalmú felfegyverzett hajókat megrongáltak. Egy német repülőgépnek haza­repülés közben kényszerleszállást kellett végrehaj­tania a tengeren. Greiser német kerületi vezető, a Warthe-kerület birodalmi helytartója, külföldi sajtóképviselők előtt hangsúlyozta, hogy a volt lengyel területeken nem indítottak német bosszúhadjáratot a németek ellen elkövetett lengyel cselekmények miatt és nem is ter­veznek bosszút. A közbiztonság azonban a háború alatt annyira leromlott — mondotta —, hogy a lengyel lakosság érdekében is kíméletlenül láttunk hozzá a rend helyreállításához. Leningrádban a „Kirchendienst“ jelentése szerint letartóztatták Golumov ortodox lelkészt, mert a tila­lom ellenére sebesült szovjet katonákat keresett fel ,és a haldoklókat a végső vigasztalásban részesítette. A katonakórház főorvosát felmentették állásától és kiküldték a finn frontra. A finn légelhárítás főnöke a szovjetorosz eddigi bombatámadásairól részletes beszámolót adott. No­vember 30-a óta az 207 helység ellen hajtottak végre bombatámadást 683 alkalommal. A ledobott bombák száma 20.337. A szovjetoroszok többféle bombát hasz­nálnak. 1. Robbanó bombák. Ezeknek a súlya 12, 20, 30 vagy 50 kiló. 2. Gyúj­tóbombák: 200 gramm, 1 kg., vagy 1.25 kg., 2 kg. és 10 kg. súlyban. Nagyrészt azon­ban a szovjetoroszok váltakozva használták a külön­böző nagyságú bombákat. A heves bombázások arány­lag kevés anyagi kárt és még kevesebb emberáldo­zatot követeltek. Egy kisebb helységben például, ahol a szovjetoroszok mintegy 2000 különböző napágyságú bombát dobtak le és ezáltal több mint 20 különböző tűzesetet idéztek elő, senki sem halt meg és súlyosan sérültek sem voltak. Svéd haditudósítók jelentik, hogy néhány vak­merő finn járőr elérte a Fehér-tenger partját, ahol több lőszerraktárt felgyújtott A batáviai kőolajtársaság 20.000 holland forintot adományozott a finnek javára. Poloheimo tábornok, Finnország amerikai meg­bízottja, kijelentette, hogy Finnország részt vesz az 1940-es newyorki kiállításon. Aga­kán Olaszországból jövet Port Saidba érke­zett Az egyiptomi király nevében a város kormány­zója üdvözölte. Aga­kán valószínűleg három-négy hétig marad Egyiptomban és tartózkodása alatt Felső- Egyiptomban is látogatást tesz. Ankarában német-török megállapodást írtak alá hét és félmillió török font összegű áruügyletek le­bonyolításáról. Egyfelől török vámraktárakban levő német áruk felszabadításáról van szó, másfelől Tö­­rökország megengedi különféle áruk kivitelét Német­­orzágba. A török külügyminiszter nyilatkozata belgrádi útja előtt Istanbul, jan. 31. (MTI) Szaradzsoglu külügymi­niszter Belgrádba való elutazása előtt nyilatkozott a sajtó számára. Belgrádban — mondotta a többi kö­zött — a baráti és szövetséges államok külügymi­niszterei között eszmecsere lesz s ez mindig szeren­csés eredményekkel jár. A Balkán-szolidaritás, amely­nek értékét béke idején oly sok országban elismerik, ebből a találkozóból is megerősödve fog kikerülni. A semlegesség megóvása vagy a háborún kívül való állás azt jelenti, hogy minden szükséges rendszabályt megteszünk, hogy a háború lángja ne csapjon a ház tetejére. Csupán ilyen rendszabályokkal lehet a bé­két megmenteni. A török politika világos és szabatos. Semmiféle titkos kötelezettségünk nincs. A fennálló kötelezettségek oly világosak és szabatosak, mint az ország határai. Ha Törökország nem lesz támadás tárgyává és ha nem következik be olyan esemény, amely arra kényszeríti, hogy kötelezettségeinek tel­jesítéséhez nyúljon, Törökország a béke útján halad, amelyet választott. Törökország, hogy ne váljék tá­madás tárgyává, nem fogja elmulasztani, hogy éber maradjon és minden politikai tevékenységet kifejt­sen, amely szükségesnek mutatkozik. Az angol tengeri zárlat nagy károkat okoz Triesztnek Róma, jan. 31. (MTI) A „Regime Fascista“ hosz­­szabb trieszti levelet közöl a tengeri zárlat hatásairól. Ellentétben azzal a várakozással, hogy Trieszt jelen­tős hasznot fog húzni Olaszország „nem hadviselő“ magatartásából, meg kell állapítani, hogy az angol tengeri zárlat károkat okoz a legnagyobb adriai ki­kötővárosnak. Az angolok a lehető legszigorúbb módon ellenőr­zik a hajókat. Csak olyan árukat hajlandók áten­gedni, amelyekről az angol konzuli hatóságok bizo­nyítják, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem irányulnak Németországba. A trieszti kereskedőknek hetekig, sőt néha hónapokig kell várakozniok, míg megkaphatják a címitre érkező árukat és elképzel­hető, hogy ebből az időveszteségből mekkora anyagi károsodásuk származik. De hasonló sors vár a más államokbeli áru­kra is. Ha ez a helyzet még sokáig tart, annak a leg­súlyosabb következményei lehetnek Trieszt kereske­delme szempontjából Triesztnek tehát a legnagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy Európa igazságos újjá­­rendezése minél előbb megtörténjék — állapítja meg végül a „Regime Fascista“. „A kisantantot revízióellenes„politikája ölte meg“ — írják a francia lapok Pária, jan. 31. (MTI) A francia közvélemény nagy része belátja, hogy a délkeleti helyzet olyan mélyre­ható változásokon ment át, amelyek a világháborút követő francia elgondolások revízióját teszik szüksé­gessé. Egyes lapok rámutatnak arra, hogy a kis­­antant súlyos hibát követett el, amikor a revízió­­ellenes célkitűzés kedvéért minden más szempontot feláldozott. A Balkán-szövetség is téves vágányokra futna — írják ezek a lapok —■, ha magatartását ki­zárólag a revízióellenes szempontoknak rendelné alá. A Le Jour megállapítja, hogy a kisantantnak, amely a magyar revízió ellen alakult meg, végül is Németország adta meg a kegyelemdöfést. Az Excelsior szerint­ a kisantantot az ölte meg, hogy rögeszme­szerűen csak a magyar és bolgár revíziós veszélyekre tekintett és szem elől tévesztette a súlyosabb veszélyeket. A balkáni szövetség, amely szintén revízióellenes célok­ból jött létre, hasonló sorsnak tenné ki magát, ha a múlt keserű tapasztalatainak leckéjét nem értené meg. Bulgária céljai Szófia, jan. 31. ,(MTI) A bolgár lapok közül Krosszeivanov miniszterelnöknek Bulgária külpoliti­kai céljairól megjelent nyilatkozatát, amely ezeket a célokat a következő pontokban foglalja össze: 1. Feltétlen béke. 2. Jó viszony a szomszédállamok­kal. 3. Szigorú semlegesség, amely biztosítja a fel­tétlen békét. 4. Igazságos és barátságos jóvátétele azoknak a politikai igazságtalanságoknak, amelyek Bulgáriát a közelmúltban érték. „A magyar rózsáskort” Berlin, jan. 31. (MTI) A „Frankfurter Zeitung“ idézi gróf Teleki Pál miniszterelnöknek azt a kijelen­tését, amely szerint a mai időkben a magyarok sem él­nek rózsáskertben és méltatja ennek a kijelentésnek a jelentőségét — Rózsás kert alatt — írja a lap — azok az el­képzelések értendők, amelyek titokban szívesen be­­surranak az emberek agyába. Köröskörül veszély, — Magyarországon pedig békés, rendes élet, amely már több háborús hónap óta megszokottan folyik tovább. Az első idők súlyos aggodalmai alaptalanoknak bizo­nyultak s igy észrevétlenül támadt az az elképzelés, hogy ott az emberek egy jól körülkerített kertecské­­ben nyugodtan élnek. Pedig nem — folytatja a lap. — Nem szabad az embernek átengednie magát a szép álomnak — így szól a magyar kormány figyelmeztetése. Az óra komolysága már kivétel nélkül egész Európát elborította s ha a hétköznap külsőleg teljesen meg­szokott, békés lefolyású is, az uralkodó hangulat nem a rózsáskert idillikus varázsa. A Berliner Börsenzeitung a február 2-án összeülő balkáni értekezlet feladataival foglalkozva megálla­pítja, hogy Szovjet-Oroszországnak a Kárpátokon át Délkelet-Európába való betörése olyan téma, amelyről sokat lehet írni, de amelynek nincs semmi jogosultsága, tekintettel a kárpáti orosz-magyar határról és Romá­niával szemben Besszarábiáról tett félreérthetetlen orosz kijelentésekre. Japán kominternellenes politikája változatlan maj­d Tokió, jan. 31. (Stefani.) Anita k­üügyminiszter a képviselőházban beszédet mondott, amelyben a többi között kijelentette, hogy a japán kormány egyáltalá­ban nem akarja harmadik államok kínai jogait és ér­dekeit kisemmizni. A miniszter hangsúlyozta a japán­olasz és a japán-német jó viszony szívélyességét, majd hozzáfűzte, hogy Japánnak a Komínternnel szemben követett politikája változatlan marad és hogy Japán egyébként is jó viszonyban marad a kominternelle­­nes egyezmény valamennyi aláíró hatalmával. A japán-amerikai kereskedelmi szerződés lejárta ellenére a két ország kereskedelmi viszonya gyakorla­tilag változatlan. Az Egyesült Államok látni fogják, hogy Japán semmiképpen sem szándékozik gazdasági és kereskedelmi téren itt egyeduralmat gyakorolni. A miniszter azzal fejezte be szavait, hogy az igazi világ­béke csakis az igazságon alapulhat és hogy a bajok gyökerét meg kell találni és ki kell irtani. Román kisebbség Magyarországon Romulus Rossu — aki egyébként egyike a legkomo­lyabb román újságíróknak — nemrégiben Magyarországon járt s a Temesváron megjelenő „Dac­a“ című kormánylap­ban cikksorozatot írt itteni tapasztalatairól. Egyik leg­utóbbi cikkében a magyarországi román kisebbségről számol be. Bár a személye ellen nincs semmi kifogásunk, meg kell állapítanunk, hogy ez a beszámoló tele van lég­ből kapott adattal és tévedéssel. Alapjában hamis követ­keztetésre jut mindjárt a román kisebbség lélekszámának megállapításánál. Szerinte Magyarországon több mint százezer román él. Általában románoknak minősíti, akik a görögkeleti és görögkatolikus hiten vannak, amivel 51.000-es lélekszámot hoz ki, aztán csak úgy odavágja, hogy „ezeken kívül Magyarországon számtalan faluban és városban szórványosan még 25.000 román él“, sőt magában Budapesten is 3000, végül nagy merészen megállapítja, hogy „Kárpátalja megszállásával még 30.000 román jutott Magyarország fennhatósága alá“. Mindenekelőtt fel kell világosítanunk a román cikk­­íret, hogy a visszacsatolt és nem csupán „megszállt“ Kár­pátalja népességének pontos nemzetiségi adatai még nem ismeretesek. De megfelelő következtetéseket lehet levonni a következő pontos adatokból: 1910-ben a kárpátaljai ro­mánok száma 11.387 volt. S hogy az akkori magyar nép­­számlálás aligha dolgozott a szokásos román vád szerint hamisítással, az kétségbevonhatatlanul kitűnik abból, hogy a románokkal baráti és szövetséges cseh uralom viszont az általa 1930-ban megrendezett népszámláláskor nem is tartotta érdemesnek külön feltüntetni a románokat, ha­nem csupán az „egyéb“ nemzetiségek rovatában, azaz cigányokkal stb. együtt 13.336 léleknyi számmal utalt rájuk. Amiből ha levonjuk az említett magyar népszámlá­lás 3652 főnyi „egyéb“ nemzetiségét, bizony a 30.000-nek a harmada is alig marad a románok számláján. A Dacia cikkírója legalább önmagához legyen követ­kezetes. A továbbiakban ugyanis azt a vádat emeli, hogy Magyarországon mindössze 22 román felekezeti iskola van, ebből is csak 3 olyan, ahol román tanító tanít, míg 19-ben magyar tanító oktat. Ha ugyanis a román cikkíró a fentiek szerint a magyarországi görögkeletieket és gö­rögkatolikusokat általában románoknak minősíti, úgy hi­telesen és pontosan 23 görögkeleti és 131 görögkatolikus elemi iskola cáfolja a vádját. Hamis beállításával szem­ben azonban magunk is hangsúlyozzuk, hogy ezek nem mind román iskolák, hiszen a görögkeleti népesség egy része és a görögkatolikus tömegek túlnyomó többsége nem is beszél más nyelven, csak magyarul. Ellenben ugyan­csak hiteles és pontos adatok szerint 10 román tannyelvű elemi iskola működött Magyarországon összesen 18 tanító­val és 999 növendékkel az elmúlt tanévben. Magától ér­tetődik, hogy ezek Magyarországon nyomtatott román tankönyveket használnak s nem Romániából behozottakat, amit a temesvári kormánylap éppen Románia hasonló eljárásának ismeretében kifogásolhatna legkevésbé. Rövidesen megszűnnek a szénellátási zavarok Az utóbbi hetekben a főváros lakossága számára meglehetős gondot jelentett a megfelelő szénkészle-­tek beszerzése. Felkay Ferenc tanácsnok tájékoztatót adott a szénhelyzetről és ennek során megállapította, hogy az utóbbi időben naponként átlag kétszáz-kétszáz­­harminc vagon szén érkezett a főváros pályaudva­raira. Ez a mennyiség azonban nem bizonyult ele­gendőnek, mert a hidegebb téli napokban legalább háromszáz vagon kell a főváros szénellátásának biz­tosítására, a mostani szokatlan hidegek pedig még ennél is jelentősebb mennyiségre fokozzák fel a fű­tési szükségletet. Az iparügyi kormány rendelkezé- ■ sére a szállítóipar vasárnapokon is dolgozhatik és szállíthat tüzelőanyagot a háztartások számára. Re­mélhető, hogy a behavazott utak megtisztítása után most már gyorsabban és akadálytalanabbul jutnak el a pályaudvari szénkészletek a fogyasztókhoz. Viszonylag kedvező jelenség — hangsúlyozta Felkay tanácsnok —, hogy fában igen jelentős készletek vannak felhalmozva a fővárosban s miután a fasüté­­ses kályhák száma az utóbbi időben erősen megsza­porodott, a lakosság a bőséges fakészletek révén eny­hítheti fűtési gondjait. Remélhető egyébként, hogy úgy a szénfelhozatal, mint az elosztás tekintetében a közeli napok erős javulást hoznak, már csak azért is, mert az időjárás lényeges enyhülésére lehet szá­mítani.

Next