Pesti Hírlap, 1940. március (62. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-01 / 49. szám

Paits h í­rói kép: Herczeg Ferenc, a kormányzó húszéves országlásának megörökítéséről szóló törvényjavaslat előadója, beszédét mondja a felsőház csütörtöki ünnepi ülésén. Elől ül gróf Teleki Pál miniszterelnök, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Hóman Bálint és Radocsay László miniszterek. Jobboldali kép: gróf Teleki Pál miniszterelnök ünnepi beszé­det mond a Vigadóban a Magyar Hódolat napján. Balszélen vitéz Keresztes-Fischer Ferencné és Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke. Széleskörű közkegyelmi rendelkezések a kormányzó húsz éves országlása alkalmából A Budapesti Közlöny pénteki száma széleskörű közkegyelmi rendelkezéseket hirdet ki. A rendelet bevezetése így hangzik: „Mindenható kegyelméből immár húsz esztendő telt el azóta, hogy a nemzet al­kotmányos képviselete az ország kormány­zójává választott. Ezen évforduló alkalmából a megbocsá­tás szellemét kívánom érvényesíteni a bün­tetőtörvények ellen vétőknek széleskörű csoportjaival szemben, abban a reményben, hogy a kegyelem hatása alatt ezentúl meg­tisztult lélekkel fognak résztvenni a közös­ség egyetemes érdekeit szolgáló munkás együttműködésben.“ A kormányzó kegyelmezési hajlandó­sága ezúttal is elsősorban azok felé fordul, akik őt magát sértették meg. Ehhez képest kegyelemben részesíti azokat, akiket jog­erős ítélettel a kormányzó megsértése miatt három hónapot meg nem haladó szabadság­­vesztésre vagy pénzbüntetésre ítéltek, amennyiben a cselekményt 1940. február 1. előtt követték el. Ha a bíróság ítélete még nem jogerős, abban a kérdésben, hogy a terhelt részesülhet-e közkegyelemben, a jogerősen megállapított büntetés mértéke az irányadó. A továbbiakban a rendelet részletesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek miatt, ha három hónapot meg nem haladó szabadságvesztés büntetést vagy pénzbüntetést szabtak ki, az elítélte­ket kegyelemben kell részesíteni. A ke­gyelem csak az ítéletnek megjelölt részére szorítkozik és nem terjed ki annak egyéb rendelkezéseire. Kegyelemben részesülnek azok, akiket jogerős ítélettel 15 napot meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre ítéltek, vagy főbüntetésként olyan pénzbüntetésre, ame­lyet behajthatatlansága esetén 15 napot meg nem haladó szabadságvesztés bünte­tésre kellene átváltoztatni. Hasonló felté­telek mellett kegyelemben részesülnek azok, akiket egy hónapot meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre ítéltek, fel­téve, hogy a cselekményt legalább három évvel ezelőtt követték el. Kegyelemben ré­szesülnek azok, akiket hat hónapot meg nem haladó tartamú fogház vagy állam­fogház büntetésre ítéltek, feltéve, hogy a cselekményt legalább öt évvel ezelőtt kö­vették el. Ha azonban a bíróság az elítél­tet öt éven belül újból jogerősen elítélné, a kegyelemmel feltételesen elengedett büntetést is végre kell hajtani. Kegyelemből elengedik szabadságvesztés büntetésük felerészét, vagy a szabadság­­vesztés hátralévő részét azoknak, akiket egy évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre ítéltek, feltéve, hogy a cselek­ményt legalább öt évvel ezelőtt követték el. Kegyelemben részesülnek azok, akik ellen legalább három évvel megelőzően elkövetett bármilyen vétség miatt kell el­járást indítani, kivéve, ha nem jogerősen már egy hónapot meghaladó szabadság­vesztés büntetést állapítottak meg, mert ebben az esetben az eljárást tovább kell folytatni és a jogerősen megállapított bün­tetés mértéke az irányadó. A továbbiakban a rendelet megállapítja azokat a kivételeket, amelyek fennforgá­sa esetén a kegyelmi rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. A kormányzó az említett kereteken túl­menően is különös méltánylást érdemlő körülmények esetében kivételes kegyelem útján kívánja érvényesíteni a megbocsátás szellemét egyrészt olyanokkal szemben, akik a mostoha gazdasági viszonyok szülte nyomasztó anyagi helyzetükben vagy a szenvedélyeknek az akaraterőt megbénító hatása alatt vétettek a büntetőtörvény pa­rancsai ellen. Másrészt olyanokkal szem­ben is, akik lelkiismeretlen ámítóek által félrevezetve és megtévesztve vagy a tév­eszmék fertőző hatása alatt erkölcsi ítélő­képességük biztonságában megingatva, az ország súlyos helyzetének és valódi érde­keinek félreismerésével az állam és társa­dalom törvényes rendjét veszélyeztető bűn­­cselekményt követtek el, ha egyéniségük, életviszonyaik és az eset összes körülmé­nyeinek figyelembevételével alaposan re­mélhető, hogy a kegyelem jótékony hatás­sal lesz jövendő erkölcsi magaviseletükre. A végrehajtásra szükséges intézkedéseket az igazságügyminiszter teszi meg. A rendelet végül módot ad arra, hogy az igazságügyminiszter előterjesztésére kegyelemből elengedhetők legyenek az elzárás büntetések, jövedéki kihágásokkal kapcsolatos büntetések stb. „Nagy diplomata, a magyar katona és hazafi megtestesítője“ Róma, febr. 29. (MTI) Az olasz lapok :_.öri szívélyes hangú cikkekben emlékez­­,..k meg Horthy Miklós húszéves ország­­­osáról. A Giornale d’Ialia közli a kormányzó arcképét és beszámol az ünnepségekről, azután ezt írja­: A magyar nemzet hálával tekint nagy vezérére, Horthy Miklósra, aki a magyar­ság legszomorúbb órájában, amikor ke­gyetlen békeszerződéssel meg akarták fosz­tani a magyar nemzetet a jövő nagyság lehetőségétől, szilárd hittel, államférfias lángelmével és katonás hősiességgel le­győzte a nemzet belső ellenségeit és új hi­tet, új akaratot tudott adni nemzetének. Horthy Miklós nagy politikus és nagy diplomata, aki politikájának alapjául az olasz barátságot választotta. Horthy Miklós oldalán — folytatja a cikk — hitvese áll, aki példás anyja há­rom gyermekének és munkatársa férjének minden olyan akcióban, amely az ország dolgozó tömegeinek sorsát igyekszik se­gíteni. A Lavoro Fascista ezt írja: Horthy Mik­lós olyan célok megvalósulásához vezette a magyar nemzetet, amelyek elképzelhe­tetleneknek látszottak. Magyarország az ő vezetése alatt ismét elérte a kárpáti határt, amely biztos védelmet nyújt ide­gen fajok és idegen világnézetek ellen. Nem túlzás azt állítani, hogy a magyarság Hor­thy Miklósban a magyar katona és a ma­gyar hazafi megtestesítőjét látja. A Corriere della Sera is vezető helyen emlékezik meg a kormányzóról. A német sajtó a kormányzóról Berlin, febr. 29. (MTI) A „Deutsche All­gemeine Zeitung“ vezető cikkében emléke­zik meg Horthy Miklós 20 éves országosá­nak jubileumáról. A cikk vázolja a kor­mányzó pályafutását, kiemelve, hogy élete mily gazdag hősies magasságokban. Ami­kor Magyarország 1919-ben tragikus hely­zetbe került, a szegedi nemzeti ellenkor­mány Horthyhoz fordult, így lett ő harcosa nemzetének, amelynek útja akkor még nem volt határozottan kijelölve. Erős és bölcs vezetése alatt — írja a lap — a nemzet elég erős lett ahhoz, hogy a há­ború utáni idők belső és külső megrázkód­tatásait erélyével leküzd­je. A hadsereg — a kormányzó gondoskodásának és szerete­­tének főtárgya — növekedett és szabad lett. 1938 végén a hadsereg vérontás nél­kül bevonult Felső-Magyarország vissza­nyert részeibe és amikor 1939 tavaszán a kormányzó újból fegyverbe szólította ka­tonáit, a honvédség ismét kitűzte a ma­gyar lobogót a Kárpátok gerincén. A pápa üdvözlő távirata a kormányzóhoz XII. Pius pápa a következő táviratot in­tézte Magyarország kormányzójához: „Főméltóságodnak Magyarország kor­mányzójává való megválasztása húszéves szerencsés évfordulóján legőszintébben megújítjuk kívánságainkat a nemes ma­gyar nép előmeneteléért, azonkívül Fő­méltóságod személyes boldogságáért, aki­re való szeretetteljes emlékezésünk leg­szorosabb összeköttetésben van egy ha­talmas és felejthetetlen eseménnyel, amelynél a mi személyünk szívélyes megemlékezés tárgya volt Főméltóságod részéről.“ Maglione bíboros-államtitkár is üdvözlő táviratot küldött a kormányzóhoz. A jugoszláv kormányzóherceg és a bolgár király szerencsekívonata A MTI jelenti: A kormányzó úr ő főmél­tósága csütörtökön fogadta Szvetozár Ra­sics jugoszláv rendkívüli követ és megha­talmazott minisztert, aki Pál jugoszláv kormányzóherceg jókívánságait fejezte ki a Főméltóságú Urnák kormányzóvá való választása 20. évfordulója alkalmával. A jugoszláv követ ez alkalommal átnyújtotta a kormányzó urnak a kormányzóherceg őfensége által neki adományozott „Kara­­gyorgye Csillagának“ nagykeresztjét. Ugyancsak fogadta a­­kormányzó úr Stoilov bolgár rendkívüli követ és megha­talmazott minisztert, aki III. Borisz király őfelsége szerencsekívonatait tolmácsolta és bejelentette, hogy a bolgár uralkodó a Szent Cyrill és Method-rend nagykereszt­jét a lánccal adományozta a kormányzó­nak. * A Karagyorgye Csillaga a legrégibb és legmagasabb jugoszláv — azelőtt szerb — ki­tüntetés, amelyet csak a legkivételesebb al­kalmakkor adományoznak. A Szent Cyrill és Method-rendet I. Ferdinánd bolgár király alapította 1909-ben és csak nagykeresztje van. A kitüntetést a lánccal a legritkább esetben és csak uralkodóknak adományozzák. A Nemzeti Bank negyedmilliós, a gyáripar félmilliós alapítványt tett A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa Ba­ranyai Lipót elnökletével hódolattal és hálával emlékezett meg a Kormányzó Úr őfőméltósága országlásának 20-ik évfor­dulójáról és elhatározta, hogy ennek em­lékére 250.000 pengőt bocsát egy Magyar­­ország kormányzójának nevét viselő ala­pítvány rendelkezésére, amelynek célja az, hogy hathatósan előmozdítsa a közszolgá­lati és közgazdasági pályára készülő tehet­séges és egyébként is alkalmas magyar ifjak alaposabb elméleti és gyakorlati ne­velését és kiképzését Az ilyképpen léte­sített Horthy Miklós-alapítvány jövedel­mének felhasználásáról a felügyelő kor­mányhatósággal egyetértésben kibocsátan­dó alapító levél fog rendelkezni, e főmél­­tósága a felajánlott alapítványt elfogadta. A Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetségének igazgatósági ülésén Chorin Ferenc emelkedett beszédben emlékezett meg az évforduló jelentőségéről. — A kormányzónak óceánok távlatához szokott szeme — mondotta — mindig tisz­tán látta, hogy a világ nagy népeit a keres­kedelem és ipar állította a vezető nemze­tek sorába. Joggal mondhatjuk, hogy gaz­daságtörténetünkben külön fejezet illeti meg az iparfejlődésnek azt a korszakát, amely Horthy Miklós most már két évtize­des kormányzásával van összekapcsolva. A megjelentek lelkesen ünnepelték a kormányzót. Az igazgatóság nagy lelke­sedéssel magáévá tette az elnökségnek azt a javaslatát, hogy a Gyáriparosok Szövetsége félmillió pengős alapítványt létesít a kormányzó nevére s ennek ut­ján a közszolgálati és közgazdasági pá­lyákra készülő magyar ifjak alaposabb elméleti és gyakorlati kiképzésére kiván lehetőséget nyújtani. A Budapesti Kereskedelmi és Iparka­­­mara díszülésén Éber Antal szavai után egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy 50 ezer pengővel olyan alapítvány létesí­téséhez járul hozzá, amely a magyar ifjú­ság közgazdasági pályára való nevelését mozdítja elő. A kézművesiparosság is lelkes gyűléseken ünnepelte kormány­zónkat. A felsőbíróságok dísz­ü­­lései A Kúria és a budapesti Ítélőtábla csü­törtöki díszülésükön lelkesen ünnepelték a kormányzót — Láttuk az ország élére álln­i— mondta Töreky Géza elnök — azt a Horthy Miklóst, aki bölcseségével és erős kezével újra föl­emelte hazáját, aki helyreállítván az ország jogrendjét, megindította annak állami éle­tét és abban az igazságszolgáltatás hivatás­szerű működését, aki visszahozta gazdasági életünk prosperitását, magasra emelte Ma­gyarország nemzetközi jelentőségét és mindezeknek a visszaszerzett, sőt meggya­­rapított javainknak az őrzésére és bizto­sít­ására megalkotta Magyarország szeme­­fényét és büszkeségét, a hosszú évszáza­dok óta nélkülözött magyar hadsereget. Az ítélőtábla ülésén dr. Láng Miticzky Ernő elnök mondott beszédet Az ország hálája A budapesti egyházközségek központi ta­nácsának ülésén Mészáros János érseki hely­tartó méltatta a kormányzó történelmi érde­meit. A NyUKOSz nevében báró Lukachich Géza elnök, továbbá az OTI Huszár Aladár elnök javaslatára hódoló táviratot intézett a kormányzóhoz. Az OTI Horthy Miklós Ala­pot létesít, majd az épülő Horthy Miklós­­kertvárosban megörökíti a kormányzót. A TESz értekezletén Uzdóczy Zadravetz István hódolt a kormányzó előtt. Az Operaház társulati ülésén Márkus László igazgató méltatta a lap jelentőségét. A Nemzeti Színház társulati ülésén dr. Né­meth Antal igazgató kormányzónknak a magyar művészet érdekében tett örök érde­meit ismertette. Az állami színházak közös feliratban köszöntötték a kormányzót. A Pe­tőfi Társaság csütörtökön tartotta rendes közgyűlését, amelyen Császár Elemér elnök ünnepi szavakkal emlékezett meg a kor­mányzóról. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége ünnepi ülésén Balásy Antal nyug.­államtitkár emlékezett meg a nap jelentősé­géről. A kormányzót hódoló feliratban üdvö­zölték. Az Ereklyés Országzászló Nagybizott­ságának választmányi ülésén Urmánczy Nán­dor mondott ünnepi beszédet. Az Országos Iparegyesület elnöksége Kenéz Béla elnök­lete alatt díszülésén ünnepelte a kormányzót. Szendy Károly polgármester utasítására a főváros az insegakció keretében 40 ezer gyermeknek és felnőttnek ad pénteken ün­nepi ebédet. Az insegakció keretében érkező római katolikusok erre az alkalomra felmen­tést kaptak a böjt alól. Ünnepel a vidék Az ország egész társadalma bensőséges hó­dolattal és ragaszkodással emlékezett meg a kormányzó húszéves országlásának évfordu­lójáról. A vidéki városokban a törvényható­ságok és a képviselőtestületek, valamint a vezető társadalmi egyesületek tartottak dísz­­gyűléseket. A legtöbb helyen az ünneplő kö­zönség meghallgatta gróf Teleki Pál minisz­terelnöknek s rádión közvetített beszédét

Next