Pesti Hírlap, 1940. május (62. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-04 / 100. szám

2 Pesti Hírlap 1940 máj. 4., szombat LEGÚJABB SZÁMÁBÓL. Szenzációs képes riport vitéz nagybányai Horthy István és Edilsheim-Gyulai Ilona grófnő esküvőjéről (28 képpel). Az elmúlt hét világpolitikája és háborúja (8 képpel és 1 térképpel). Emlé­kezés Ba­­gha Bélára (3 képpel). Árpádházi Boldog Margit szentté­avatása (4 képpel). Szent György lovag, a cserkészek védőszentje (4 képpel). Riport Magyari Imré­ről (5 képpel). És még sok riport­kép a hét hazai és külföldi ese­ményeiről. Szépirodalom, szer­kesztői üzenetek, miniatűrök, keresztrejtvény, rajzos tréfák. ARA 20 FILL. kozó és nehezen határozó természetét okolja a norvégiai kudarcért és az an­gol presztízsen esett súlyos sérelemért. Azt mondják, Chamberlain tartotta vissza Churchillt, aki erősebb lendület­tel és nagyobb kockázatok vállalásával akarta megkezdeni a norvégiai akciót. Chamberlain kérésére az alsóház elha­tározta, hogy megvárja a kormány újabb felvilágosításait és csak a jövő héten indít vitát a norvégiai vállalko­zás fölött. Kétségtelen, hogy a mai an­gol kormánynak igen meleg napjai lesz­nek a jövő héten. Chamberlain beszéde London, máj. 3. Chamberlain miniszter­­­elnök csütörtökön­ délután tartotta meg az­ alsóházban beszámolóját a hadihelyzetről. Mindenekelőtt kiemelte, hogy csak ideig­lenes nyilatkozatot adhat, de azt hiszi, hogy Churchill és ő maga a jövő hét kez­detén jóval többet mondhat s ekkor a Háznak alkalma lesz az egész ügyet az előtte levő jelentések alapján megítélni. Rátérve az előzményekre, kifejtette, hogy a szövetségesek nem tudhatták, ki ellen akarja felhasználni Németország a balti kikötőkben összevont csapatokat? Még ha tudták volna is, hogy Dánia és Norvégia lesznek az ütés áldozatai, akkor sem aka­dályozhatták volna meg a történteket a sújtott országok együttműködése nélkül. Ezután részletesen ismertette a norvégiai hadjárat kezdetét, a tengeri ütközeteket, a namsosi és andalsnesi partraszállásokat. Mik voltak a nehézségek? — A szövetséges csapatok komoly ne­hézségekkel találták magukat szemben — mondotta többek között. — A fontos re­pülőterek majdnem kivétel nélkül az el­lenség birtokában voltak. Néhány nappal ezelőtt nyivánvalóvá lett, hogy a németek helyi légifölénye miatt nem lehet tüzér­séget és harcikocsikat partraszállítani. A németeknek mindig sikerült erősítéseket küldeni Norvégiába, még­pedig sokkal na­gyobb mértékben, mint nekünk. — A múlt héten úgy döntöttünk, hogy kénytelenek vagyunk lemondani Trond­heim déli irányban való elfoglalásáról. Andalsnesben állomásozó csapatainkat már visszavontuk anélkül, hogy egyetlenegy embert vesztettünk volna. Bár nem sike­rült Trondheim városát elfoglalni, meg vagyok elégedve, hogy a szövetséges csa­patok által elért sikerek mérlege kielégítő. Háromheti háború után Németországnak sem sikerült egész Norvégiát elfoglalnia, holott könnyű győzelemre számított. A Földközi tenger összehasonlítva a német és az angol haditengerészet három hét alatt szenve­dett veszteségeit, Chamberlain kimutatta, hogy az angol veszteségek igen csekélyek, míg a német hadiengerészetet súlyos vesz­teség érte. Ezzel a tengeri erők egyensúlya teljesen megváltozott A szükséghez képest lehetséges lenne visszaálítani a Földközi­tengeren a hajók elosztását, ameelyre ki­hatással voltak az északi-tangari esemé­nyei?- A jelen pillanatban egy angol és egy francia csatahajó, több cirkáló és más hajóegységek kíséretében, a Földközi-ten­ger keleti részén útban van Alexandria m­ár." • • A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy nem lehet pontosan megállapítani a németek emberanyagveszteségét, azon­ban feltehető, hogy több ezerre rúg. Még korai azt állítani, hogy eldlölt a norvég mérleg. A hadjáratban eddig egyetlen egy szakasz fejeződött be: ha a szövetségesek nem érték el céljukat, akk­or a németek sem érték el az övékét, mert az ő veszte­ségük nagyobb. A szándék nem az, hogy Norvégiából csupán mellékhadszinteret te­remtsenek, azonban nem engedhető meg, hogy a szövetségesek hadaikat szétszórják, vagy hogy fontos helyen gyengéknek bi­zonyuljanak. A­z ellenség készen áll és nem riadna vissza Hollandia, vagy Belgium, vagy mindkét ország megszállásától. Le­hetséges az is, hogy Délkelet-Európában levő szomszédai ellen fordul. Ennél is töb­bet tehet: nagyszabású támadást kísérel­het meg Nyugaton, vagy Anglia ellen. Bo­londság lenne feltárni előtte azokat a har­cászati terveket, amelyek segítségével leg­jobban le lehet győzni. A szövetségesek nem engedhetik meg maguknak, hogy le­térjenek a hoszú időre szóló harcászati tervről, amellyel meg akarják nyerni a háborút. Chamberlain végül hangsúlyozta, hogy bizonyos műveletek folyamatban vannak, azonban semmi olyat sem szabad tenni, ami veszélyeztetné az ezekben résztvevők életét „Irtózatos erejű ellenfél.. Sir John Simon kincstári kancellár a szabadelvű párt Londonban tartott gyűlé­sén foglalkozott az alsóház jövő heti vi­tájával és kijelentette: — Bizonyos vagyok abban, hogy ha majd a közvélemény előtt részletesen fel­tárják a helyzetet, mindenki azon a néze­ten lesz, hogy a délnorvégiai visszavonu­lás a legjobb belátás szerint történt. — Sohasem volt az angolok szokása — mondotta Sir Simon —, hogy lebecsüli az ellenséget. Ebben az esetben olyan irtóza­tos erejű ellenféllel kellett szembenézni, amely a legvégsőkig felkészült a harcra. Attlee állásfoglalása Attlee, a munkáspárti ellenzék vezére, Londonban pénteken este mondott beszé­dében egyebek között ezeket jelentette ki: — Azt hiszem, az angol nép ragaszkodni fog ahhoz, hogy bátran, eltökélten és ha­tásosan vezessék és segítsék át a mostani válságon. Mi a munkásmozgalom részéről megtesszük a magunkét. Attlee azután kifejtette, hogy nézete sze­rint a nemzet készen áll a nagy áldoza­tokra, feltéve, hogy biztosítva van az egyenlőség követelménye. Kijelentette, hogy a munkáspárt teljes magyarázatot követel kedden a kormánytól „Enyhült, mégis súlyos“ a földközi tengeri helyzet Róma, máj. 3. (MTI) Az olasz sajtó hig­gadt, tárgyilagos hangon ismerteti az ese­ményeket és a földközi tengeri helyzettel kapcsolatban tartózkodik minden kom­mentártól. Az angol lapok cikkeit erről a kérdésről egyáltalában nem közli. Diplomáciai téren a legfőbb esemény Mussolini miniszterelnök és Phil­lips amerikai nagykövet megbeszélése után gróf Ciano és az amerikai nagykövet, valamint Roosevelt amerikai elnök és Colonna herceg washingtoni olasz nagy­követ megbeszélése volt. E megbeszélések növelték az utóbbi órákban bekövetkezett enyhülést. A római amerikai nagykö­vet megbeszéléseinek eredményéről tájé­koztatta az itteni francia nagykövetet és az angol ügyvivőt. Politikai és diplomáciai körökben úgy látják, hogy a földközitengeri helyzet változatlanul súlyos. Olaszország és a szövetségesek közt a megoldatlan kérdések egész sora áll fenn és ezeknek megoldása teljesen holt­ponton van. Itteni politikai és diplo­máciai körökben ezért, jóllehet a közvet­­­len aggodalmak enyhültek, a földköziten­geri helyzet távolabbi alakulását nagy tartózkodással ítélik meg. A szárazföldi német szén­­szállítások Az olasz közlekedésügyi miniszter a Dacéhoz intézett levelében közölte, hogy április folyamán Németországból kizáró­lag szárazföldi uton, az Alpeseken át, nem kevesebb mint egymillió tonna szén érkezett Olaszországba. Eszerint — írja a miniszter — a március 30-án megállapí­tott program teljes mértékben va­lóra vált. Olaszország ilyen módon teljesen függetlenítette magát szénszükségletének tengeri uton való szál­lításától, mivel a mostani német szállítá­sok teljesen fedezik az ország kül­földi szénben mutatkozó szükségletét. Szövetséges hadihajóra­ Alexandriában Alexandria, máj. 3. (Reuters) Pénteken délután ideérkezett egy francia-angol ha­dihajóra­­. Roosevelt az amerikai kormány munkájáról Washington, máj. 3. (Havas.) Roosevelt a sajtóértekezleten kijelentette, hogy az Egyesült Államok mindig arra törekedtek, hogy megakadályozzák az európai háború kiterjedését. Hangsúlyozta, hogy ezt az álláspontot közölte Colonna herceg olasz nagykövettel a csü­törtöki találkozó­n. Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket szándékszik tenni a há­ború kiterjedésének megakadályozására, Roosevelt kijelentette, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtesz. Egy újságíró megkérdezte, vájjon Co­lonna herceg megerősítette-e azokat a hí­reket, amelyek szerint Mussolini igen békés hangon nyilatkozott a ró­mai amerikai nagykövet előtt, kijelentve, hogy „Olaszországnak nem áll szándékában jelenleg a háborúba belépni“? Roosevelt erre csupán azt válaszolta, hogy „az ame­rikai kormány folytatja a béke fenntartására irányuló mun­kájá­t­. Hol fog most Anglia támadni! Berlin, máj. 3. (MTI) A német sajtó be­hatóan foglalkozik Chamberlain beszédé­vel. A lapok azt a következtetést vonják le, hogy Anglia új területekre kívánja a háborút kiterjeszteni és hogy norvégiai veszteségének ellensúlyozására újabb te­vékenységi teret keres. — Hol fog most Anglia támadni? *— kérdi a Berliner Börsenzeitung. A Lokal­anzeiger az angolok megfélemlítési akció­járól ír a Földközi tenger környékén. A Deutsche Allgemeine Zeitung Anglia újabb támadási szándékairól tesz említést. A szövetségesek tekintélye Róma, máj. 3. (MTI) Az olasz sajtó a skandináv győzelem jegyében áll és a földközitengeri helyzetről a lapokban csak kevés szó esik. Virginia Cagda a Giornale d’Italiában megállapítja, hogy Norvégia legfontosabb része most már visszavonhatatlanul né­met kezekben van. A híres angol tengeri fölény egyáltalán nem tudott érvényesülni. A szövetséges csapatok első közvetlen ve­resége a németekkel szemben nem döntő jelentőségű az egész háború szempontjá­ból, de a szövetségesek tekintélye szem­pontjából mégis igen súlyosan esik latba. A Lavoro Fascists vezércikkében többek között a következőket írja: Chamberlain beszédében bejelentette, hogy egyes ten­gerészeti egységek, amelyek eddig a boni hajórajt erősítették meg, most nem éppen diadalmas módon visszatérnek a Földközi tengerre. Az angolok aligha jól választot­ták ki a pillanatot arra, hogy Olaszorszá­got megfélemlítsék. A norvégiai esemé­nyek azt bizonyítják, hogy a nyugati ha­talmak hadvezetési elgondolásai kiöreged­tek, és­ nem felelnek meg a modern kor követelményeinek. Anglia és Franciaor­szág bebizonyították, hogy nem voltak fel­készülve a rájuk váró hatalmas feladatra, amikor szeptember 3-án nagy garral megüzenték a háborút Németországnak. Anglia nem adja fel Norvégiát London, máj. 3. (Reuters) Londoni ille­tékes körök pénteken megismétlik Cham­berlain kijelentését: „Angliának nem szán­déka Norvégiát feladni vagy megengedni, hogy mellékhadszintérré váljék". A nor­vég főparancsnok, aki a déli hadművelete­ket vezeti, most máshová tette át székhe­­­lyét. A norvég kormány még ma is műkö­dik és illetékes helyen úgy tudják, hogy Haakon király szintén Norvégiában tar­tózkodik. „Második Gallipoli“ London, máj. 3. (Stefani.) Az Evening Standard első oldalán közli, hogy a své­dek az angolokat és franciákat Norvégia elárulásával vádolják. Az angol lap idézi a stockholmi újságok cikkeit, amelyek a szövetségesek kudarcát második Gallipo­­linak nevezik. Az amerikai lapok is a gallipoli kudarcra emlékeztetnek a norvé­­giai eseményekkel kapcsolatban s ezeket a megjegyzéseket a londoni lapok is át­veszik. Az Evening News erősen bírálja a háború katonai vezetését s megjegyzi, hogy a kormány hitele és életképessége megren­dült. A lét vágó nemlét harca Berlin, máj. 3. (MTI) A Führer a haderő, a légi fegyvernem és az SS 6000 tisztjéhez és vezetőjelöltjéhez a sportstalot áltan be- , szádot intézett. Beszédében a német nép létéért vagy nem-létéért folyó harcban végzendő feladatokról beszélt Göring ve­­zértábornagy a sorakozót a vezér élteté­sével zárta be. A Daily Herald az „ütés!“ területekről Amsterdam, máj. 3. (MTI) A „Daily He­rald“ ezt írja: „ Senki sem ismeri a földközitengeri brit flotta elhelyezkedését, de ez kétség­telenül olyan, hogy szükség esetén lehe­tő hatásosan üthessen. Líbia ott fekszik Egyiptom és Tunisz ütés­­terüle­tén. Ami Abesszíniát illeti, ha az ottani törzseket a helyzet megmozdulásra báto­rítja, az olasz telepesek helyzete katasztró­fává fejlődhetik. A Szuez-csatornát ille­tőleg elejétől fogva messzemenő óvóintéz­kedések történtek, hogy megakadályozzák a bombatámadásokat, az aknalerakást és valamely hajónak a csatornában való el­süllyesztését. Jugoszlávia nem növelheti kivitelét Belgrád, máj. 3. (Bud. Tud.) Clodius né­met gazdasági megbízottnak a hét elején Belgrádban folytatott tárgyalásaival kap­csolatban jugoszláv hivatalos körökben ki­jelentették, hogy ezek a tárgyalások a cseh­­morva protektorátusnak a német vámterü­letbe való bekapcsolásával állottak össze­köttetésben. Ami a Németországba szállítandó jugo­szláv árukontingens, módosítását illeti, ez­zel kapcsolatban jugoszláv körökben meg­állapítják, hogy német részről nem szá­míthatnak a kontingens újabb föleme­lésére, mert Jugoszlávia már eddig is töb­bet szállított, mint amennyire normális körülmények között képes. Másrészt az idei terméskilátások meglehetősen gyen­gék és az állattenyésztés is nehézségekkel küzd. Ezek szerint tehát semmiféle újabb árukeret megállapítás nem várható a jövő év előtt A márka és a dinár árfolyama is változatlan marad. Egyéb külpolitikai hírek Göring tábornagy öccse, mint a Zbro­­. .jovka.es Skoda,a volt csehszlovák üzemek bukaresti képviselője, Bukarestbe érkezett. Borisz király pénteken fogadta Clodius követet, a Szófiában időző német gazda­sági szakértőt. Esser német turisztikai államtitkár, aki Belgrádban Andresz miniszterrel tárgyalt, belgrádi jelentés szerint Budapestre uta­zott Papén, ankarai német nagykövet pénte­ken este Istanbulból Berlinbe utazott. A berlini 12 Uhr Blatt magánszámítások alapján készített újabb listát közöl, amely szerint a norvégiai vállalkozás eddig 136 hajójába került az angol hajórajnak. A lap összeállítása szerint teljesen elveszett: 6 cirkáló, 8 torpedóromboló, 20 tenger­alattjáró, 17 szállítóhajó, 5 kereskedelmi gőzös; súlyosan megrongálódott: 7 csata­hajó, 3 repülőgépanyahajó, 16 cirkáló, 8 torpedóromboló, 33 szállítóhajó, egy tar­tályhajó, egy aknakereső, 6 kereskedelmi gőzös. Lefoglaltak: 5 szállítóhajót. Ezek­hez a hajóveszteségekhez járul még a Nor­végia felett, lelőtt 77 angol repülőgép. A Regime Fascists azt kívánja, hogy az olasz állam területén tiltsák be az Osser­­vatore Romano terjesztését Farnacci sze­mére veti a Vatikán lapjának németelle­nes magatartását. Ha különböző szempon­tok miatt még­sem alkalmaznak szigorú intézkedést a Vatikán lapjával szemben, legalább kényszerítsék álláspontjának mó­dosítására. Az Osservatore Romano job­ban tenné, ha felszólítaná a világ katoli­kusait, hogy imádkozzanak a békéért, amelyre XII. Pius pápa szólította fel a hívőket és amelyet Mussolini húsz év óta hirdet Az Egyesült Államok összes kiadása 1939 július 1-től 1940 április 30-ig 7947 millió dollár. Minthogy az­­ összes bevétel csak 4741 millió dollárt tesz ki, 3206 mil­liós hiány mutatkozik. Április végén az államadósság 42,657 millió dolláros csúcs­értéket ért el. Ankarából jelenti a bukaresti „Sem­­nalul“, hogy Szovjet-Oroszország ankarai nagykövete repülőgépen váratlanul Mosz­kvába ment. Másrészről a lap azt a hírt kapta, hogy a szófiai szovjet követ a ka­tonai attasé társaságában szintén Mosz­kvába repült A 8948 tonnás Mata Kana nevű angol kereskedelmi hajó az Acklin-szigetek kö­zelében lévő szírieken hajótörést szenve­dett . A Bolgár Távirati Iroda a leghatáro­zottabb formában megcáfolja az egyik angol hírszolgálati irodának május 1-ről keltezett közlését, amely szerint álcázott német járőrhajók rendes járatuk során Ruszcsuk bolgár dunai kikötőben horgonyt­­vetettek.

Next