Pesti Hírlap, 1940. július (62. évfolyam, 147-172. szám)
1940-07-03 / 148. szám
Gróf Teleki Pál nagy beszéde az ország helyzetéről és feladatainkról A kormány résen árt, tudatában van a nemzet bizalmának és erejének — „A fontos az, hogy a nemzet nyugalommal, önérzettel és bizalommal tudjon szembenézni a nehéz időkkel és tudjon nehéz időket élni — A miniszterelnök a nemzetiségi kérdés kezeléséről, a köztisztviselőkről, a készülő törvényjavaslatokról, a zsidótörvény esetleges átalakításáról és a földreformról A kormánypárt vezetősége felülbírálja a képviselők igazgatósági tagságait A MRP kedden délelőtt értekezletet tartott. Báró Vay László elnök bejelentette a pártvezetőségnek azt az álláspontját, hogy szükségesnek tartja a párt tagjai által viselt igazgatósági, felügyelőbizottsági stb. tagságok felülvizsgálását, ezért olyan javaslatot terjesztett a párt elé, hogy minden, képviselő 14 napon belül jelentse be a pártvezetőségnek, milyen igazgatósági stb., díjazással járó tisztsége van. A pártvezetőség megvizsgálja,hogy a tisztség figyelemmel a közérdekre, összeegyeztet-Gróf Teleki Pál miniszterelnök szólalt fel ezután: — Az országgyűlés — mondta beszéde során— nehéz időkben megy az idei nyári szabadságra. Lehet, hogy ez alatt az idő alatt szükséges lesz a parlamentet összehívni. Akkor össze fogom hívni. Az a tizennyolc hónap, amelyet a miniszterelnöki székben eltöltöttem, azt hiszem teljes bizonysága annak, hogy a parlamentarizmust, a magyar országgyűlés munkásságát mindenkor igyekeztem fenntartani és ezt az igyekezetemet nem kell, hogy a jövő szempontjából különösebben hangsúlyozzam. Ami a nehéz időket illeti, nem mondhatok sokat , fontos az, hogy a nemzet nyugalommal, önérzettel és bizalommal tudjon szembenézni a nehéz időkkel és tudjon nehéz időket élni. Ez a fontos, nem a részletek és ahhoz, hogy a nemzet tudjon így élni, hozzátartozik, hogy a kormány többségi pártjának azok a tagjai, akiket a kormányzó bizalma a miniszteri székekbe ültetett, a fokozott felelősséget érezzék és viseljék, amely ilyen időkben reájuk hárul, amely időkben nem lehet minden részletet állandóan az országgyűlés folytonos ellenőrzése, még kevésbbé megvitatás alá bocsátani. Ezt viselniök kell azzal a teljes felelősséggel, amely sok eddigi felelősséget messze meghaladóan nyugszik vállainkon. Azokkal a felszólalásokkal szemben is, amelyek elhangzottak a közelmúltban, talán ma is a képviselőházban, ahol nem tudtam jelen lenni, mert olyan események és ténykedések tartottak vissza, amelyek miatt nem jöhettem be, azt mondhatom, hogy a kormány eddig is résen állt és ma, a napról-napra váltakozó helyzetekben is résen áll, minden igyekezetével figyel és az ország érdekeit igyekszik érvényesíteni legjobb tudása szerint, teljes erejével, tudatában annak, hogy a nemzet bizalommal áll a háta mögött — és tudatában a nemzet erejének is. — A nemzet három főkincse az érték sorrendjében: a nemzet becsülete, a nemzet függetlensége és a nemzet nagysága. A nemzet becsülete jelenti a nemzet öncélúságát is, tehát az önerejére támaszkodást, lelki függetlenségét és baráti hűségét. Ezeket igyekeztem ápolni, tőlem telhetőleg a nemzet különböző rétegeit erre nevelni. A nemzetben megvannak az értékek, amelyeket csak életre kelteni, hangoztatni kell, hogy átérezzük a nemzet becsületének, függetlenségének és nagyságának a jelentőségét. A magyar világnézlet — Sokat beszélünk ma az átalakuló életformákról, világnézetekről. A magyar világnézlet három tényezőből tevődik öszsze. Az egyik a magyarság, a magyar mivoltunkból származó elem, a másik az európai elem és a harmadik a kereszténység. Ami a magyar világnézletünkben állandó, az a ragaszkodás a tradícióhoz, a tradíció kontinuitásához, amely a múltból való fejlődést jelenti és a jövőben való fejlődéshez az erőt ebből meríti. Az európai elem eredetileg már két dologból tevődött össze, a déli mediterrán és az északi germán elemekből. A keresztény vallás formáiban is megjelenik ez, a déli katolicizmusban és az északi protestantizmusban. Mi magyarok főleg ott és akkor, amikor külbefolyásoktól mentes életet élt az ország és annak egy része, amely akkor független volt, Erdéllyel együttérezve tudtuk összekapcsolni mindazt, amiből ez a nemzet áll, különböző vallások követőit, sőt ezeknek püspökeit és különböző nemzetiségek tagjait. Egyek maradván, mint nemzet és mint állam, dacára a nagy tagoltságnak. Ez volt a mi dunamedencei feladatunk, amelynek erkölcsi gyakorlását ma is hető-e azokkal az etikai követelményekkel, amelyeket a párt a közéleti tisztaság érvényesítése szempontjából követendőknek tart. Minden bejelentés kérésében egyenként dönt, szükség esetén felszólítja a bejelentőt tisztségének megszüntetésére, vagy a pártból való kilépésre. A javaslat szerint a párt tagjai a jövőben csak akkor vállalhatnak ilyen tisztségeket, ha előzetesen bejelentik a pártnak s a pártvezetőség hozzájárulását adja. A párt a legközelebbi értekezleten dönt ebben a kérdésben, önönmagunktól el kell, hogy várjuk és kell, hogy várja Európa is tőlünk, mert ennek a kiegyenlítő, szereteten felépülő egységnek a gyakorlata a mi nemzeti mivoltunk. A tisztviselők felelőssége és szociális értéke A feladtaok, amelyek ma ránk várnak, társadalmi és szociális feladatok egyrészt, országépítő feladatok másrészt. A két erkölcsi tulajdonság, melyre leginkább szükség van, hogy az országban több rend, biztonság, egyetértés, több haladás és fejlődés legyen: a felelősség átérzése és a szociális érzék. A felelősség átérzését a felelősség decentralizációjával kell keresztülvinni. Nem elegendő az állami igazgatás decentralizációja, amely nagyrészben előkészület alatt áll. Közigazgatásunknak az a baja, hogy a felelősség folyton csökkent és fokról-fokra feljebb lett tolva. Az egész közigazgatási kérdés minden ágazatában elsősorban ettől az egy lelki problémától függ. Erre kell ránevelni, ráirányítani, ennek értelmében kell a törvényeket, rendeleteket alkotni, átalakítani a végrehajtást és erre kell a tisztviselőket kényszeríteni, részben előnyök nyújtásával is azok számára, akik felelősséget tudnak érezni és annak alapján cselekedni, mert az a tisztviselő teljesíti a nemzet szempontjából kötelességét igazán, aki felelősséget vállal. Másrészt pedig hátrányokkal kell, hogy járjon ez azok számára, akik felelősséget nem tudnak maguk viselni. Közigazgatásunk megreformálása A másik lelki alapkövetelmény a szociális érzék. Valami 18—19 évvel ezelőtt idegen helyen mondottam, egyik legnagyobb bajunk, hogy a magyar tisztviselői karban nincs kellő szociális érzék. Ehhez sorakozik a nemzetiségekkel való helyes bánásmódnak és megértésnek érzéke és a vallási türelem. Ehhez két dolog tartozik: a tisztviselői kérdés rendezése sok vonatkozásban és a közigazgatási reform. Ezzel ősztől kezdve komolyan fog foglalkozhatni a parlament. Kezdődnek ezek a közigazgatási bíróság bizonyos decentralizációjával és különösen a belügyi tisztviselői karnak, a vármegyei közigazgatásnak, a községi, városi igazgatásnak reformjával. Ezzel együtt jár a közigazgatásnak egész terjedelmében való megreformálása. A kormány minden tagja igyekszik azokban az ügyekben, amelyek az alsóbb hatóságok által intézhetők el, a felelősséget átvinni. Ezzel jár majd a közigazgatás egyszerűsítése is. Ide tartozik törvényeink egyszerűsítése, közérthetővé tétele és egyes törvénykezések kódexbe való összefoglalása. Ilyen a sajtótörvény kódexe, pénzügyi törvényeink, az adótörvények kódexe, amelyek munkában is vannak. Ez nagyon nehéz és hosszú munka lesz. Óriási önmérsékletet kell majd a parlamentben tanúsítani. Kell, hogy az állampolgárt a közigazgatáshoz közelebb hozzuk és az állami közigazgatást őhozza. A zsidótörvény erkölcsi kijátszása — A nehézségeknek, amelyek törvényeink alkotásában jelentkeznek, következményei törvényeink végrehajtásában is érezhetők. Itt van a zsidótörvény. Ennek a terén is ezt érezzük. Itt a törvénynek nem közérthető volta, sőt ezt is meghaladó érthetetlensége, komplikált volta azt idézi elő, hogy könnyebb kijátszani, vagy esetleg csak módokat találni, amelyeket a törvény erkölcsi kijátszásának jellemezhetnénk. Ezt a törvényt a parlament megalkotta,becsülettel próbáljuk végrehajtani. Ezeket most azért mondom el, hogy a jogi kijátszáson kívül az erkölcsi kijátszást is, szóval a nemzet akaratával való szembehelyezkedést, egyes esetekben akár az érintettek, akár hivatalos közegek részéről, itt megbélyegeztem. Megpróbálok rajta így segíteni, de ha nem megy, akkor a törvényt átalakítással vagy új törvény hozásával közérthetővé fogjuk tenni, a nemzet érdekében. — A pártot érdekelni fogja pl. a zsidótörvény intézkedéseinek a földreform szempontjából való végrehajtási folyamata. 532 ezer holdat jelentettek be a 8360—939. sz. rendelet alapján. A bejelentett földekből átengedésre van kötelezve 125 ezer kát. hold. Egy kis részének ellenértéke van megállapítva. Sok mindenféle nehézségen, halasztó hatályú felebbezésen és más hasonlókon kell átvergődni, hogy a folyamat megfelelő gyorsaságú legyen. A fele ennek, 60 ezer kát. hold, október elejére birtokba vehető lesz. A többire ígéretet tenni nem lehet. De ez is azok közé a kérdések közé tartozik, amelyekneknehézségeiről sokkal többen tudnak, semhogy szükséges volna hosszan időznöm a témánál. Igyekezni fogunk a folyamatot meggyorsítani. A földreform végrehajtása, a termelés irányítása . Magának a földreformnak a végrehajtása is sok nehézségbe ütközik, a törvény nehézkessége és a végrehajtási utasítás komplikáltsága folytán. A földreformnak olyan végrehajtásáról kell gondoskodni, amely a termelés kontinuitását és a termelés emelkedését is lehetővé teszi. Ami termelési tekintetben előtérben áll, az a termelés irányítása. Hazánk klimatikus, talaji és egyéb természeti viszonyainak, valamint a körülöttünk lévő országok, elsősorban a hozzánk közel fekvő nagy fogyasztóterület, és klimatikusan tőlünk erősen különböző Németországnak tekintetbevételével hosszabb tervet kell kidolgozni, amely termelésünket racionálisabbá, jobbá és kifizetődőbbé teszi, így különböző előnyei vannak országunknak. A másik feladat az ezidei nyárra, az ősztől a következő nyárig terjedő időszakra való előkészület. A miniszterelnök beszéde A nemzetiségi . A nemzetiségi kérdésről pár szót akartam az összeférhetetlenségi bizottságban elmondani. Az összeférhetetlenségi bejelentést képviselői minőségben, nem amiatt a tény miatt tettem meg, hogy valakik a nemzetiségi kérdést felvetették, még kevésbbé, mert törvényjavaslatot terjesztettek be. Ehhez joguk van, a nemzet alkotó elemei, részei, szervei, az ősi magyarság, vagy a magyarokká váltak, állami és egyházi szervek és maga az országgyűlés is kell hogy mélyrehatóan rekonsziderálják felfogásukat és ténykedéseiket azon a téren, amelyet nemzetiségi kérdésnek nevezünk. A Hubay —Vágó javaslat — Ami a Hubay—Vágó-féle törvényjavaslatban kifogásolandó, ami a magyar országgyűlés számára tárgyalhatatlanná teszi és aminek következtében a javaslat előterjesztői a magyar hazához és a magyar nemzethez tartozó köteles hűség ellen vétettek és az 1938. XIX. 167. §. rendelkezései alá kell, hogy essenek, nem a nemzetiségi kérdés felvetése, hanem az, hogy ez a törvényjavaslat tele van olyan rendelkezésekkel, amelyek — valóra váltva — megbontanák a magyar államnak. kérdés kezelése valamint a nemzetnek egységét és feltartózhatatlanul és gyorsan a magyar állam szétesésére, megszűnésére vezetnének. E rendelkezések a törvényjavaslat lényegét teszik, törzsét alkotják és így káros szellemük az egész javaslatot áthatja, így nem a nemzetiségi kérdés jobb megoldásának szükségét, a haza összes fiai jobb kölcsönös megértésének fontosságát viszi bele a köztudatba, de belevitte az ellentétek perpetuálásának és a haza megbontásának gondolatát, mérgét. A nemzetiségi kérdéssel eddig mindig általánosságban foglalkoztak. Általános elveket álljtottak fel, a nemzetiségi összetartozást csak a nyelvben látták és az elvegyülésre semmi gondot nem fordítottak, hanem tovább haladtak a folytonosan élesebb elválasztás irányában, amely az egész problémát mindenkinek mindenki elleni harcává teszi. Ahelyett, hogy szeretetben egymáshoz közelebb hozná azokat, akiknek itt kell élniök, akik a nyelvet kivéve, sok vonatkozásban egységes életformát élnek és sok érzésben egységesek. Pesti Hírlap 1940 júl. 3. szerda3 A magyaroknak és más nemzetiségűeknek barátságosan kell érintkezniük . Nem lehet teljesen azonos szabályokat és elveket felállítani, a különböző nemzetiségekre, vagy területi csoportokra. Az általános jogelvek, normák mindig csak újabb zavarokat idéznek elő. A nemzetiségi jogok megvalósításában az evolúciós irányt kell követni, a dolgoknak a természet rendje szerint való megoldását. Az erkölcsi tényezők azok, amelyek minden ténykedés alapjai kell, hogy legyenek. Ezért kell a közönséget ránevelnünk a nemzetiségi kérdésre, a nemzetisgi kérdés megértésére és átérzésére. Ugyanennek kell történnie a nemzetiségek részéről is. Nem szabad ezt megakadályozni, legkevésbé a köztisztviselőnek .■ A magyarok és más nemzetiségűek egyesületeinek barátságosan kell érintkezni, egymással jó viszonyt ápolni. A barátságos érintkezés néha elcsúszik, ilyenkor esetleg egy nem magyar nemzetiségű ember a magyart megsérti, vagy fordítva. Az igazságügyminiszter foglalkozik azzal, hogy súlyosabb legyen a megtorlás, ha valakit nemzetiségében sértenek meg. Vegyes nemzetiségi családokba, amilyen sok van, nem szabad egyik részről sem egyenlőtlenséget belevinni, sem köztisztviselők, sem mások részéről. Egyformán büntetendő, aki ez ellen vét Arra törekszem, hogy a nemzetiségi kérdéssel való foglalkozásból kikapcsoljam az államsovinisztákat és a nemzetiségi agitátorokat egyaránt, úgy a vadul lelkes, a „se lát-se hall“, mint az üzleti típust, az „ebből élek“ típust. A nemzetiségi területen levő tisztviselők, bírák A közigazgatási tisztviselőket rá fogjuk erre szorítani. Már intézményesen is gondoskodtam arról, hogy a köztisztviselők, csendőrök, leventeoktatók, tanítók és tanárok a működési területükön használatos összes nyelveken érintkezzenek. Szükséges a tisztviselőket mindenütt rászorítani, hogy a nemzetiségek jogait, kultúráját és a kultúra művelését respektálják. A magyarságnál is megkívánjuk ezt. Senkit sem lehet befolyásolni abban, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát. Ahol rájövünk arra, hogy kényszert alkalmaztak, ott nem vesszük, a bejelentést tudomásul. Az intézkedéseket is meg kell tenni, de a felelősségtudatot is növelni kell. Az adóbíróságoknál is, habár a gyakorlatban már megtörtént, tolmácsrendszernek megszüntetését keresztül kell vinni. A nemzetiségek nyelvét nem beszélő bírák is olyan megítélés alá esnek, mint az egyéb tisztviselők. A belügyminiszter gondoskodott, hogy V a nemzetiségi vagy vegyes vidéken lévő tisztviselők ezentúl csak nyelvi vizsga letétele után alkalmaztassanak. Akik már alkalmazva vannak, záros határidő alatt kötelesek ezt elsajátítani. Áll ez különösen a fiatalokra. Mindennek az ellenőrzése részben repülőbizottsági módszerekkel is történik. A névmagyarosítást nem szabad erőszakolni. A névmagyarosítás egymagában nem jelent semmit. A névcsere viszont az asszimilációs folyamat befejező ténye lehet. Minden kultúrtevékenység, film, színház, előadás, stb szabad gyakorlatát meg kell engedni. Meg kell akadályozni, hogy a film vagy színház senkit nemzetiségében vagy nemzetiséget ne sértsen, de természetesen ezekben a kérdésekben sem szabad túlzásokba menni. Iskolakérdés és államhűség — Az állam megfelelő iskolákat kell hogy állítson. Ezen az úton elindultunk s nem álltunk meg. Ezekben az iskolákban az anyanyelven a legteljesebb államhűséget kell tanítani. Az igazi államhűség az állami öntudathoz, az államnak önmagáról vallott felfogásához, az állam egyéni útvonalához való hűség. Az államhűség külsőleges és valami olyan, ami nyilvánvalóan megszüntethető. A magyar állam a többnyelvű, több nemzetiségű magyar nemzet állama. Az államhűség ennek a közösségnek, ennek a nemzetnek a hűségét jelenti . Az anyanyelv oktatásáról nemcsak az elemi, hanem a polgári, kereskedelmi iskolánál, középiskolánál is gondoskodni kell, valamint a kisdedóvónál is az anyanyelven való tanításról. Természetesen a kisdedóvóban is rá lehet nevelni a gyermekeket a magyar nyelv ismeretére is. Az iskolák tekintetében az előbbi rendszert, a népiskolák A, B, C típusát jobbnak tartom, de egyelőre a maival kell próbálkoznunk. Egyet azonban le kell szögezni. Abban, hogy a gyermek milyet iskolába járjon, a szülők akarata határoz. Ezt a legszigorúbban végre kell hajtani és