Pesti Hírlap, 1940. szeptember (62. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-28 / 221. szám

Pesti Hírlap 1940 szept. 28. szombat Varga miniszter tanulmányi látogatást tesz Olaszországban Varga József kereskedelemügyi és ipari miniszter a „Giornale d’Italia“ budapesti különtudósítója előtt tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a közel­jövőben a szo­ciális törvényjavaslatok egész sorát ter­jeszti az országgyűlés elé. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi részek visszatérése any­­nyira megmozgatta a nemzet energiáit, hogy a megoldások sikere nem maradhat el; ezt megkönnyíti a székely nép termé­szete és szorgalma. Utalt a miniszter arra, hogy az ipartelepeket hazai eredetű nyers­anyagok feldolgozására rendezik be és hogy az ipart feltétlenül mezőgazdasági irányban kell továbbfejleszteni. Rámuta­tott a magyar-olasz árucsereforgalom ál­landó fejlődésére, ami továbbfejleszthető. Végül bámulattal emlékezett meg Musso­lini munkájáról. Követni akarjuk — mondta — Olaszországot a szervezés és a forradalmi szellem útján. Aki igazán sze­reti ,hazáját, követnie kell a fasiszta rend­szer eredményeit a magyar nép viszonyai­nak és szellemének megfelelő módon. A közel­jövőben remélhetőleg ellátogat Olasz­országba a testületi rendszer működésének tanulmányozására. Egy japán orvos már tíz évvel a Wright testvérek előtt épített repülőgépet A repülés történetében az amerikai Wright-fivérek 1903-ban levegőbe emel­kedett gépe szerepel mint az első repülő­gép, amely elhagyta a földet A harminc­hét évvel ezelőtt néhány métert repülő kezdetleges légi járműtől a mai hétszáz kilométeres sebességgel szálló gépóriáso­­­kig nagy a fejlődés útja. A mai kor gép­madarainak egyik érdekes ősét azonban nem fehér, hanem japán ember találmá­nyának kell tekintenünk. A tokiói közlekedési minisztérium mú­zeumában üvegszekrény alatt két régi ér­dekes repülőgépmodellt őriznek A ma már csak múzeumi ritkaságszámba jöhe­tő két repülőgép Tadahachi Ninomiya ne­vű japán orvos találmánya, aki Sinhoku szigetén, 1866-ban született A feltaláló orvos 1893-ban, tehát tíz évvel az ameri­kaiak találmánya előtt, alkotta meg gé­peit s elgondolásait siker is koronázta. A japán hadsereg szolgálatában álló fiatal orvos érdeklődését az aviatika iránt a ma­darak repülése keltette fel. Több külön­böző modellt épített, míg 1893-ban egyik gépe sikeresen a levegőbe emelkedett és kétszáz méteres távolság berepülése után ért földet Ninomiya első sikere után csendben tovább dolgozott Újabb modelle­ket készített. Gépeit 1894-ben két évvel Lilienthal halálos zuhanása előtt, a japán­­kínai háború idején mutatta be a japán hadügyminisztériumnak Hazájának akkori katonai szakértői azonban a gépet mint hadügyi célra alkalmatlant, elutasították Tadahachi Ninomiya alatt az európai és az amerikai légi­árók kísérletei ismeretle­nek voltak Az idegen földrészeken végzett kísérletekről nem értesült, mint ahogy ezek sem tudtak az ő létezéséről. Ninomiya magára hagyatva járta a fel­találók nehéz útját. Gépének hord- és kor­mányfelület elrendezése a fehérfalú kuta­tók gépeihez volt hasonló. Gumimotorral meghajtott típusainál négyágú tolólégcsa­vart alkalmazott és elsőnek használta a mai értelemben ismert háromkerekű fu­tóművet. Ismeretlen kortársaihoz hason­lóan, a könnyű hajtóerő hiányával küzdött Nem állt rendelkezésére a kissúlyú, de nagy erőt kifejtő motor. Az általa bemu­tatott gép az emberi erőre támaszkodott. A kétfedelű szerkezet középső részén he­lyet foglaló katona a kerékpár meghajtá­sához hasonlóan, áttétel segélyével lábai­val hozta működésbe a tolólégcsavart. Miután bemutatott gépei elismerésre nem találtak, a japán feltaláló abbahagyta további próbálkozásait és teljesen elfelejt­ve halt meg fiatalon, anélkül, hogy része­se lehetett volna a repülés v­ágraszóló diadalának. Úttalan utal von a pusztulás országában Mit beszélnek a dobrudzsai bolgárok ? — A Pesti Hírlap kiküldött munkatársának telefonjelentése — Tutrakán, szept. 27. A szakadatlan ün­neplés után nagy örömmel fogadtuk a bolgár sajtóbizottságnak azt a tervét, hogy nekivágunk a dobrudzsai domboknak és megnézzük ezt az ősi eredetiségében itt maradt vidéket. Dobricsból indultunk el a Duna melletti Tutrakánba. A távolság légvonalban alig több száz kilométernél, annyit azonban a térképről is láttunk, hogy nehéz utunk lesz, ha nem akarunk az országúton menni, hanem a földutakon. Elindulásunk után félórára már le kel­lett térnünk az országútról. A dűlőúton egyelőre sokkal kényelmesebben halad­hattunk, mert a műutat huszonhét esz­tendő óta nem gondozta senki. Hatalmas szikladarabok váltakoztak félméteres göd­rökkel. Napraforgótáblák és óriási parlagok közt kanyarog a szekérút A dombok ko­párak, az alacsony cserjék közül szikla­szirtek meredeznek elő. Víznek nyoma sincs sehol. Jó félórai vergődés után végre találunk egy török kutat. Hatalmas szik­­laépítményeket látunk, amelyek még a hódoltság idejéből maradtak itt. Faluk maradoznak el mögöttünk, ha ugyan fa­luknak lehet nevezni ezeket a pár kuny­hóból és összetákolt viskóból álló telepü­léseket Bivalyfogat, rideg marhacsorda, feketegyapjas juhnyáj élénkíti néha az egyhangú képet. Az egyik falu szélén bi­valyok vonszolnak körbe egy fahengert, amelyből tüskés hüllők állnak ki. A szal­marakás közepén áll a török hosszú szit­­ostorával — Csepelnek — magyarázza egy kato­natiszt —, ősi kezdetleges formájában ilyen volt a cséplés. Minden valami régi, ősi formában él itt, mintha az élet jópár száz évvel ezelőtt megállott volna... . Ahol megállunk, mindenütt körülfogják a kocsinkat Az emberek tele vannak itt panasszal. Az egyik faluban egy öreg pa­raszt tolakodik az autónkhoz. Elmondja, hogy a románok a kivonulás előtti napon agyonlőtték egyetlen fiát, egy másik fa­lubeli fiatalemberrel együtt. Jegyzőköny­vet vesznek fel az esetről. Kimegyünk a falu végére, ahol a két szerencsétlen fia­talembert agyonlőtték. Útközben elmondja az öreg, hogy négy ökröt, negyven juhot és két lovat hajtottak el tőle. A falu má­sik részében macedón-román telepesek laktak, akik most az átadás előtt termé­szetesen hanyat-homlok menekültek,visz­­sza Romániába. De előbb minden falubeli bolgárt megsarcoltak, pénzt és jószágot szedtek el tőlük. Kiérünk a falu szélére. Az öreg megmutatja a vályogvető gödrö­ket, ahol a két embert agyonlőtték. A bar­na föld falában látszik a golyók nyoma. Minden falu újabb borzalmat tár elénk. Akár az inkvizíció korában, a legváloga­­tottabb kínzóeszközöket mutogatják a fa­lusiak. Az egyik ilyen gyakran használt eszköz, egy szűk deszkaláda, amelybe két embert állítottak szorosan egymás mellé. Ezeket az embereket huszonnégy órán át hagyták a tűző napon. Belica a következő község. Huszonhárom embert végeztek itt ki a románok 1939 májusában gépfegyverrel. A bevonuláskor, amikor a bolgár csapatok a város főterére értek, csak gyászba öltözött asszonysereg fogadta őket némán, sápadtan. A vértanuk özvegyei voltak. Ez volt a dobrudzsai be­vonulás legszomorubb jelenete. Robogunk tovább. Már csillagok gyul­­ladoznak, amikor elérjük utunk célját, Tutrakánt. Lent a völgyben méltóságtel­jesen hömpölyög a Duna. Hallgat az is, mint a mély dobrudzsai éjszaka, amely rá­hajol a tájra, hogy betakarja csendjével ezt a sokat szenvedett országrészt. Dr. Pados Pál Betörőbandát szervezett egy nyugalmazott tanító Hat bűntársával együtt letartóztatták Amerikai detektívtörténetekre emlékez­tető bűncselekményt lepleztek le a má­tyásföldi rendőrkapitányság detektivjei. Hónapok óta egyre több betörés történt Mátyásföldön és a környék falvainak vil­láiban. Őrizetlenül hagyott villákból, csa­ládi házakból ismeretlen emberek nagy­mennyiségű fehérneműt ruhaneműt, ér­téktárgyakat sőt bútorokat loptak el A mátyásföldi kapitányság nyomozást indí­tott és a kutatás csakhamar eredménnyel végződött. Kiderült hogy Rausch József 48 éves nyugalmazott tanító Sashalmon betörőbandát szervezett és ő követte el társaival a betöréseket. Rausch iszákos ember, sashalmi lakásán gyakran tartott esti összejövetelrek ame­lyekre jócsaládból való fiatalember isme­rőseit hívta meg. Senki sem sejtette, hogy az ártatlannak tetsző borozgatások közben betörésre szövetkezik ismerőseivel. A ta­nító napközben maga szemelte ki a lezárt, egyedülálló villákat és este, a fehér asz­talnál iddogálás közben megbeszélte a fiatalemberekkel a betörések tervét. Köz­ben esetleg már elkészítette az álkulcso­kat is. Éjszaka azután elindultak a kisze­melt helyre és felosztva maguk közt a ,,munkát“, hozzáfogtak a fosztogatáshoz. Kiderült, hogy a betörésben Rausch több magántisztviselő ismerőse is részt vett A mátyásföldi rendőrség alapos gyanú­­okok alapján a leleplezett bűncselekmény­nyel kapcsolatban letartóztatta Rausch Jó­zsefet, a feleségét, Anna nevű leányát, to­vábbá Boér Ottó, Vécsey Tibor, Kitti Vil­mos és Steidl Edwin magántisztviselőket. Ráhel Ferenc volt román katonaszökevény ellen körözést rendeltek el. A letartózta­tottakat átadták a pestvidéki törvényszék­nek és a vizsgálóbíró dönt majd sorsukról. A rendőrség hivatalos jelentése szerint házkutatást tartottak a banda tagjainál és lakásukon rengeteg, betörésből származó holmit találtak. Négy társzekéren szállítot­ták el az összehalmozott holmit, köztük bútort is. A lopott holmi egy részét már eladták a Teleki­ téren, illetve elzálogosí­tották. Megállapították, hogy Rausch az eladott tárgyakból származó pénz nagy ré­szét italra költötte. A nyomozás tovább folyik és most állítják össze a letartózta­tott betörőbanda bűnjegyzékét. Uj utakon a visszacsatolt erdélyi részek gazdasági élete Készülnek a rendeletek az átmeneti idők zökkenőmentessé tételére A visszacsatolt erdélyi területen a gaz­dasági élet egyik napról a másikra min­den nagyobb zökkenő nélkül tért új utak­ra és mintha mi sem történt volna s a huszonkét keserves év csak lidércálom lett volna, a csonkaországi és erdélyi volt üzlet­felek ismét felvették egymással az üz­leti kapcsolatokat. Az erdélyi kereskedők és vállalatok már a bevonulás pillanatában postán érintke­zésbe léptek az itthoni kereskedelmi és iparkamarákkal, régi üzletbarátaikkal. Ajánlatot kértek, ajánlatot tettek, majd néhány nap múlva személyesen is felke­resték a magyarországi cégeket Ezek alatt a tárgyalások alatt az erdé­lyiek örömmel állapították meg, hogy a magyarországi árak körülbelül 20—25 százalékkal olcsóbbak, mint a román uralom alatti árak voltak. Különösen az ipari termékek alacsonyabb ára fogja jótékonyan éreztetni hatását, mert ezen a téren napról-napra emelkedő árszínvonal jellemezte a román gyáripart. A katonai hatótások mellé kirendelt gazdasági szakértők első dolga a meglévő készletek és a régi árak bejelentésének el­rendelése volt. Az adatok már mindenütt befutottak és a hatóságok, elsősorban pe­dig az Álkotmánybiztosság ezeknek alap­ján túlnyomó részben már el is készítették azokat a rendeleteket, amelyek az át­menetet simává, zökkenőmentessé te­szik. Ezeket a rendeleteket mind a magyar­­országi, mind az erdélyi gazdasági élet élénk érdeklődéssel várja. A csonkaországi cégek árkalkulációja és eladási feltételei a tavalyi, augusztus 26-i állapotnak megfelelően vannak lerögzítve és ezt természetesen az Erdélyben történő eladásoknál is kötelesek betartani. Ez az üzleti összeköttetés felvétele szempontjá­ból egyrészt biztos alapot jelent, másrész­ről azonban a bevonuláskor a katonai ha­tóságok olyan értelemben bocsátottak ki rendeleteket, hogy további intézkedésig mindennemű közszolgáltatás, tehát az egyenes adók, forgalmi adók, fázisadók, stb., stb. még a román törvények szerint fizetendők. Mindenek előtt tisztázandó. Gázfőző tanfolyamok Budán. A Volt Iskola­társnők Szövetségének hatodik éve fennálló gázfőző tanfolyamai az őszi idény­ben ismét megnyílnak. A következő tanfolya­mok lesznek: 1. Kezdők részére: szeptember 30-tól minden hétfőn és csütörtökön. Tananyag az egyszerű polgári konyha ételeinek elkészí­tése, a gáztűzhely helyes és takarékos használa­tának ismertetése. 2. Haladók részére: október 1- től minden kedden és pénteken. Tananyag a finom francia konyha, hústalan napok, cukor­ral, zsírral való­ takarékosság. A tandíj mindkét tanfolyamon anyagmegtérítéssel együtt 20 P. 3. Háztartási alkalmazottak részére: október 2- től minden szerdán. Tananyag mint a haladó tanfolyamnál, tandíj 8 P. A tanfolyamok dél­után 5 órakor f­edődnek, hat hétig tartanak. Beiratkozás minden d. e. 9—1 óráig és a tan­folyamok órái előtt a BL, Batthyány­ utca 8. ima polgári leányiskola ájjátéha« hogy ezek a rendeletek csak az erdélyi helyi forgalomra vonatkoznak-e vagy pe­dig a csonkaország és Erdély között létre­jött ügyletek tekintetében is hatállyal bírnak-e? Mint már említettük, az árak ott kb. 20—25 százalékkal voltak magasabbak, mint nálunk. A forgalmi adók 5—6 száza­lékkal haladták meg a magyarországi for­galmi adók kulcsát, ezen felül azonban nemzetvédelmi hozzájárulás címén az áru­érték 2 százalékát is be kellett fizetni, sőt — és ez a legjellemzőbb a román gaz­dálkodásra — a Regátból Erdélybe szállított árut értékvám és egyéb költségek címén még külön megterhelték. Egy fontos intézkedés mindenesetre tör­tént már. Dr. Kacsóh Bálint államtitkár, az árellenőrzés országos kormánybiztosa előterjesztést tett Reményi-Schneller La­jos pénzügyminiszternek a fogyasztók ré­szére kiszolgáltatandó áruk után fizetendő kétszázalékos nemzetvédelmi adónak és az úgynevezett repülőbélyegilletéknek eltör­lése érdekében. A minisztérium intézke­dése alapján az összes erdélyi katonai közigazgatási szervek rendeletet adtak ki a szóban­levő adók szedésének azonnali beszün­tetésére. Minden okunk megvan annak feltéte­lezésére, hogy az előkészületben lévő ren­deletek hamarosan megjelennek és a fel­vetett kérdéseket a gazdasági élet zavar­talanságának biztosítása mellett fogják megoldani. _________ A tehergépkocsi harca lófogatokkal és kézi kocsikkal Egyik hazai motoros érdekeltség figye­lemreméltó beadványt juttatott el a ke­reskedelmi miniszterhez a teherszállítás motorosítása ügyében. A miniszter a be­adványt tanulmányozás és javaslattétel végett leküldte a fővároshoz, ahol most foglalkoznak a kérdéssel. A beadvány rámutat arra, hogy az or­szág gépjármű állománya az utóbbi idő­ben történt fejlődés ellenére hihetetlenül csekély. Teherszállító gépjárműveink szá­ma még mindig jelentéktelen. Nagyon sok helyen, ahol már autóüzemre rendezked­tek be, visszatértek a lófogatra, arra való hivatkozással, hogy ez gazdaságosabb. Jellemző, hogy éppen egyes közüzemek részesítik előnyben a lófogatokat a gép­járművekkel szemben. A vállalatok és közüzemek szaporítják lóállományukat. Hivatkozik a beadvány a postára, és a fő­város Köztisztasági Hivatalára, ahol ez a helyzet. A motoros érdekeltség azt java­solja, hogy egyes útvonalakról és kerüle­tekből, elsősorban a Belvárosból tiltsák ki a ló­fogatokat. Hazánk közlekedési szégyene — mondja a beadvány — és csak tőlünk keletre eső országokban látható közlekedési eszköz az emberi erővel vontatott kézikocsi. Szé­gyenteljes állapotnak minősíti a KMAC, hogy a legforgalmasabb útvonalakon kis­korú gyermekek és roskatag aggastyánok kézikocsikat vontassanak. Ezért az emberi erővel vontatott járművek betiltását szor­galmazza a főváros egész területén. A hiányok és akadályok orvoslása csak a teherárufuvarozás motorosításával vol­na kiküszöbölhető. Jelenleg azonban olyan gépjárművek vannak forgalomban, ame­lyek közlekedési szempontokból is bénító­­lag hatnak a forgalomra. A beadvány ja­vasolja, hogy vizsgálják felül a teher­­taxikat. Tömegesen távolítják el Romániából a magyar vasutasokat A MTI jelenti: A román államvasutak még szeptember 5-én rendeletet bocsátot­tak ki, amelyben tömegesen helyezték át a magyar nemzetiségű vasutasokat a bécsi döntés értelmében Magyarországnak átadandó területekre. E rendelet követ­­kezményeképen a magyar nemzetiségű vasutasokat tömegesen távolítják el Ro­mániából. Egyedül Piskin 340 magyar vas­utascsalád várakozik, hogy őket a Ma­gyarországnak átadott területre szállítsák. Rövid külpolitikai hírek A romániai Német Népközösség vezeté­sére a 26 éves Schmidt András kapott megbízást A Népközösség központi szék­helyéül Brassót jelölték ki. Vichy-i jelentés szerint az „Adelaide“ angol cirkáló felszólította a Numea kikö­tőjében horgonyzó 2000 tonnnás „Dumont Durville“ francia naszádot, hogy álljon de Gaulle, iletve Muselier admirális rendel­­kezésére. A hajó kapitánya kereken meg­­tagadta a „Dumont Durville“ átadását. Báró Rotschild Móric volt zsidó szenátor Argeles melletti birtokán, elfalazott helyen a francia rendőrség 340 millió frank értékű értéktárgyat foglalt le. A belgrádi „Vreme“ szerint a jugoszláv kormány elhatározta, hogy a fő- és közép­iskolákban korlátozni fogja a zsidók be­iratkozási jogát. Kiszivárgott hitete szerint a készülő törvény a színházakra és mo­zikra is vonatkozik.

Next