Pesti Hírlap, 1940. október (62. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-01 / 223. szám

BUDAPEST, 1940 POl, gYFOJTAW, m. 8ZÁV KEDD, OKTÓBER 1 Flf fizetési ára 1 hóra 2 pengő 10 fillér. Két hóra 5 pengő. Negyed­évre 7 pengő 50 fillér. Félévre 15 pengő. Egy évre 30 pengő. Egyes r.zém ára hétköznap 1 fi­l., vasárnap 12 fillér (a pályaudvarokon is)Pesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon 112-295. Főkiadók: Vál­mos császár-ut 78. Tel. 112-295. Erzsébet-körút . Tel. 135—296. Szín­házjegy-és utazási iro­da: V. Vilmos csá­szár-ut 78. Tel. 112-295. iMÜIA il ii' i­­ifii' i VIÉMÜiiiiu in in'' ni lat II­­­V tamUmm Horthy Miklósné rádiószózata Erdélyért Vitéz nagybányai Horthy Mik­lósné hétfőn este rádiószózatot in­tézett a magyar társadalomhoz az „Erdélyért“ akció támogatása ér­dekében. A Főméltóságú Asszony ezeket mondotta. Jól tudom, súlyos feladatot vállal­tam, amikor anyagi áldozatokat ké­rek, — áldozatokat Erdélyért! A feladat azért súlyos, mert hiszen magyar társadalom egykori gaz­­agságát tönkretette Trianon, és mert inden egyes magyar család ma így közterheket kénytelen viselni. De én mégis reménykedem és bi­li a nemzet áldozatkészségében, az amely nép életképes és méltó életre, az válságos időkben rend­elt erőkifejtésre és a legnagyobb ozatokra képes. A magyar pedig d­eres faj. A Gondviselés izgalma megen­gedte nekünk, magyaroknak, hogy békés tanúi lehetünk a nagy vi­­trégésnek. Eddig legalább meg­engedte. Férfiainkat nem fenyegetik a harctér veszedelmei és szenvedései, asszonyainknak nem kell éjszakán­ként a szirénák vészjelét figyelniük és gyermekeik életéért rettegniük. De még azt is megadta nekünk az Ég kegyelme, hogy véráldozatok nélkül gyarapíthattuk hazánk cson­ka területét Fogadjuk alázatos szív­vel az isteni kegyet és mutassuk ma­gunkat reá méltónak azzal, hogy ön­ként áldozunk az emberszeretet és a Haza oltárán. Áldozzunk Erdélyért! Az erdélyi magyarság nagy része ma tragikus helyzetben van. Termé­szeti csapások és politikai esemé­­yek idézték fel ezt a helyzetet A román mozgósítás régóta elvonta a férfiak javarészét a munkától; sok föld műveletlen maradt; a gazdák igavonó állatait elhajtotta a román katonaság; a gazdasági és háztartási felszerelés fosztogatás prédája lett. Az erdélyi nép aggodalommal te­kint a közeledő tél elé. Szűkében van az élelemnek, kifogyott a ruházat­ból. Vetőmag nélkül nem képes gaz­dálkodni; cipő nélkül a gyermekei nem járhatnak iskolába. Ha kérdem: mire van hát szüksége Erdélynek? — azt kell felelnem: úgyszólván mindenre! Vetőmagra, élelemre, ru­­haneműekre, gazdasági felszerelésre, háztartási tárgyakra és szükség van i­skolaköny­vekre is. Az erdélyi nép a béke műveiben és a háború megpróbáltatásai között mindenkor egyaránt kiválónak bizo­nyult. Erdély a vitéz katonák szülő­földje. Erdély mint termékeny kul­­túrtalaj ritkítja párját Európában. Évszázadok óta erőssége és büszke­sége Szent István birodalmának. Ezt a nagyszerű népet meg kell menteni a pusztulástól, amely nem saját hi­bájából, hanem idegenek bűnéből szakadt reá. A mentőakció sikere a magyar becsület, a magyar jövő, a magyar élet kérdése. Most pedig asszonytársaimhoz .­A német légi támadások célpontjai változatlanok: London hadá­­szatilag fontos pontjai, az angol ipari gócok, hadigyárak, tengeri kikötők és védelmi berendezések fölött úgyszólván menetrendszerűen megjelennek a német gépek, hogy ledobják robbanó és gyúj­tó bombáikat. Vasárnap a támadások fő célpontja London és Liverpool volt. Német forrás szerint London központ­jára, a Cityre a támadó gépek főképpen gyújtóbombákat dobáltak le. Az angol pénzvilág büszke székhelye vasárnap éjfélre tele volt égő házakkal, amelyek­nek a füstje hétfőn hajnalra is vörösre festette az eget. Ez már a negyedik va­sárnap, amikor légi riadó légi riadót követ az angol fővárosban. Emellett­­­ közbeeső hétköznapok sem voltak nyu­­godtabbak. Ismét csak német adatok szerint London lakossága este nyolc órától kezdve hajnali öt óráig a légvé­delmi óvóhelyeken tartózkodik, ami azt jelenti, hogy a londoni polgárnak nép­hét óta nincsen éjszakai pihenése. Azon­ban emellett a nappaljából is elveszít néhány órát, mert a német statisztika átlagosan napi tizenöt órára becsüli a légi riadók időtartamát. Vagyis mind­össze naponta kilenc óra telik el arány­­lagos nyugalomban, azonban ezt is megzavarja az újabb légi riadóktól való állandó félelem. A berlini háromhatalmi szövetség hírének hullámzása természetesen va­sárnap és hétfőn is tovább tartott a vi­lágsajtóban. Az amerikai lapok azt jósol­ják, hogy a német-olasz-japán hármas szövetség első hatása az lesz, hogy meg­gyorsítja az Egyesült Államok tényle­ges részvételét a háborúban. A new­­yorki Daily News azt írja, az Egyesült Államok népében az a meggyőződés kezd felülkerekedni, hogy Amerika ro­hamlépésekben közeledik a háború felé. Könnyen lehet — mondja a newyorki újság —­, hogy Amerika még a novem­ber első napjaira kitűzött elnökválasz­tás előtt szembe fogja magát találni a háború vagy béke nagy kérdésével. Németországban és Olaszországban nem fogják föl tragikusan az amerikai sajtó éles hangját. Hozzászoktak ahhoz, hogy az ottani lapok, amelyeknek az írásait senki sem korlátozza, nagy többségükben állandóan élesen szélső­séges álláspontot foglalnak el a ten­gelyhatalmak ellen. Ansaldo a római Telegrafó­ban különbséget tesz az ame­rikai sajtó és az amerikai hivatalos kö­rök között. Szerinte az Egyesült Álla­térem a szót. A férfi elméjével és karjával, a nő eszével és szívével szolgálja a nemzetet. A magyar asz­­szonyokat és leányokat kérem, erőnk egyesítésével mutassuk meg, mire képes a női szív. Kérem, vegyék kü­lönös gondjukba az Erdélyért mozgalmat. A gyűjtőbizottság szétküldte íveit az országban; Budapesten házankint mok vezetői meggondoltságot mutatnak. Ansaldo és vele együtt a többi olasz lap cikkírója azt hangsúlyozza, hogy a Berlinben aláírt szerződésnek nincs tá­madó éle az Egyesült Államok ellen, az csak arra a sajnálatos, de mindig le­hetséges esetre köttetett, ha az Egyesült Államokban a háborús áramlatok felül­kerekednének Az olasz lapok egyébként igen éles hangon foglalkoznak Sumner Welles­­nek, a washingtoni külügyminisztérium államtitkárjának Clevelandben elmon­dott beszédével. Sumner Welles ebben igen nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok minden eshető­ségre készen állanak, a kormány minél hathatósabb segítségben kívánja része­síteni Angliát, ezt az elhatározást sze­rinte az amerikai nép túlnyomó több­sége helyesli. „Minden erővel sürgősen fegyverkeznünk kell, hogy megvédhes­­sük új világunkat a fenyegető veszede­lem ellen“ — mondotta Sumner Welles, az olasz lapok pedig csodálkozva kér­dezik, ki fenyegeti Amerikát? És hang­súlyozzák a berlini hármas szerződés védekező jellegét. A szerződő feleknek egyáltalában nincsen szándékukban, hogy megtámadják az Egyesült Álla­mokat. Ezzel szemben az amerikai la­pokban igenis mutatkoznak olyan jelen­ségek, amelyek támadó szándékra en­gednek következtetni. A Newyork Ti­mes például a berlini szerződésből azt a legfőbb tanulságot vonja le, hogy az Egyesült Államok nem rendezkedhet­nek be puszta védelemre, hanem „nagy távolságban indítandó támadásra“ kell felkészülniük. A római rádió szerint egyébként jólértesült körök a következő­­képen magyarázzák a német-olasz-japán egyezménynek azt a szakaszát, amely segélynyújtást biztosít arra az esetre, ha valamelyik szerződő felet egy jelen­leg még nem hadviselő állam megtámad­ná. A segélynyújtás nem jelent szük­ségképpen hadüzenetet a támadó állam­mal szemben. A segélynyújtás módját a szerződő felek esetenként fogják meg­állapítani. Ansaldónak az imént említett cikke egyébként igen érdekes megállapításo­kat tartalmaz Oroszország magatartására vonatkozólag. Az angol diplomácia — írja az olasz közíró — most természe­tesen azon dolgozik, hogy nehézségeket támasszon Japán és Szovjet-Oroszor­­szág között. „Az első jelek azonban arra mutatnak, hogy Anglia minden­ki­pénz- és használati tárgyak gyűjtése indul meg. A magyar asszonyokat és leányokat arra kérem, könnyítsék meg a gyűjtő hölgyek és urak mun­káját,­­ fogadják őket szívesen, járjanak a kezükre, ajánlják fel ado­mányaikat. A végére értem annak, amit el akartam mondani. Mielőtt azonban elbúcsúznám, arra szeretnék emlé­sérletezése hiábavaló. Szovjet-Oroszor­­szág továbbra is megtartja a tengely­­hatalmak iránt való barátságos viselke­dését. Ami Japán és Oroszország egy­máshoz való viszonyát illeti, semmi oka sem látszik annak, hogy ez a két or­szág ellentétbe kerüljön egymással.“ Ansaldónak ezeket a megállapításait megerősítik a Tokióból érkező hírek. A japán vezető újságok vasárnap a hár­masszövetség jelentőségéről írott cik­keikben annak az óhajtásuknak adtak kifejezést, hogy Japán és a Szovjet Unió megnemtámadási szerződést kös­sön egymással. A Balkánon Görögország magatartása érdemel figyelmet. Amint a Popolo di Roma belgrádi tudósítója jelenti, a „Jutami List“ című jugoszláv újság úgy tudja, az athéni kormány elhatározta, hogy lemond az angol szavatosságról és meg­beszéléseket kezd Olaszországgal a Gö­rögországban élő albán kisebbség hely­zetének rendezésére. Olaszországnak tudvalevőleg az a kifogása Görögország ellen, hogy ez időszerint túlságosan en­ged az angol befolyásnak, nem küszö­böli ki annak a veszedelmét, hogy az angol flotta vagy egy partraszállí­tandó angol hadsereg Görögországot használ­ja föl a tengelyhatalmak elleni táma­dás céljaira. Ezenkívül a római kor­mány nem csinál titkot abból a véle­ményéből, hogy előbb vagy utóbb jóvá kell tenni azokat az igazságtalanságo­kat is, amelyeket a párisi határrende­zések Albánia rovására és Görögország javára követtek el. Ha a belgrádi lap híre megfelel a valóságnak, Görögország megváltozta­tott magatartása igen értékesen hozzá­járulhat a Balkán békéjének biztosítá­sához. Ez pedig Magyarországnak is elsőrangú érdeke. Gróf Ciano és Ribbentrop római megbeszélése idején a lapok megemlé­keztek arról, hogy a két külügyminisz­ter a Balkán kérdéseivel is foglalkozott. Nem lehetetlen, hogy Görögország eb­ből kifolyólag tényleg hajlandó lesz le­vonni bizonyos következtetéseket. Németország hadiélelmezéséről igen érdekes nyilatkozatot tett Darré, a német hadiélelmezés vezetője. Azt ál­lítja, hogy a német előrelátás és gon­doskodás az elkövetkező télre biztosí­totta a birodalom élelmezését. A felso­rolt adatok szerint ez nem lesz resz­keztetni, hogy a Gondviselés szem­­mel látható jóindulattal tekint le szenvedésekben megtisztult magyar népére. Ez arra kötelez minket, hogy ne riadjunk vissza áldozatoktól a­ magyar nép érdekében. Amit áldoz­­zunk, az legyen fogadalmi ajándék, amit magunk, családunk és nemze­tünk jövő boldogulásáért felajánlunk a Teremtő trónja előtt. A moszkvai Pravda a berlini háromhatalmi szerződésről A Szovjetköztársaság — amennyiben tőle függ — továbbra is békeba­rát és semlegesség­­politikát folytat — A Német Birodalom kedvező élelmezési helyzetéről nyilatkozott Darré miniszter Szovjet-lapin barátsági nyilatkozat készült Görögország lemond az angol szavatosságról és tárgyalni akar Olasz­országgal . Amsterdami lakónegyedet bombáztak az angol repülők Indokinában összecsaptak a japánok és a kínaiak

Next