Pesti Hírlap, 1940. október (62. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-01 / 223. szám

4 Pesti Hírlap 1940 okt. 1„ kedd Bemutatja MARNITZ Vill., József­ körút 37—39. Részlet! Csere! RákÓCZI~Út 60 választék. Csere. Javítás. ■ Kedvező fizetési feltételek. Politikai élet A politikai élet ezen a héten megindul. Kedden este hét órakor a Magyar Élet Pártját étekezletre hívták össze. Ez az első pártértekezlet a bécsi döntés óta, ezért az értekezlet ünnepélyessége külső­leg is kifejezésre jut: a képviselők és a párt felsőházi tagjai fekete magyar ruhá­ban jelennek meg. A pártértekezlet elé nagy érdeklődéssel tekint a politikai világ, mert gróf Teleki Pál miniszterelnök beszé­dét várja. Valószínű, hogy a miniszter­­elnök a parlamenti élet megindulása al­kalmából tájékoztatja a pártot a legköze­lebbi programról is. A képviselőház szerdán délben hosszabb szünet után ismét összeül. A miniszter­­elnök benyújtja a keletmagyarországi és erdélyi részek visszacsatolásáról szóló tör­vényjavaslatot, amely ünnepélyes szavak­kal iktatja törvénybe a huszonkét év előtt elszakított országrészek hazatérését, jóvá­hagyja a kormánynak a visszacsatolás ér­dekében tett intézkedéseit és felhatalma­zást ad a további intézkedések megtéte­lére. A felhatalmazás alapján gondosko­dás történik a visszatért területek parla­menti képviseletéről. A törvényjavaslatot az Országgyűlés két Háza ugyanolyan ün­nepi külsőségek között teszi majd magáé­vá, amint legutóbb a felvidéki és a kárpát­aljai országrészek visszacsatolásakor tör­tént. Valószínűen a pártok egy-egy kép­viselőjének felszólalása után ünnepélyes egyhangúsággal fogadja el a törvényhozás a visszacsatolásról szóló javaslatot. A Nyilaskeresztes Párt és a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Szálasi Ferenc és Ruszkay Jenő aláírásával jegyzőkönyvet tett közzé, amely megállapítja a magyar nemzeti szocialista egységet. A megálla­podás szerint az egy akarat és felelősség kifejezője: Szálasi Ferenc, a négytagú ta­nácsszerv tagjai: Csia Sándor, Hubay Kál­mán, Ruszkay Jenő és gróf Széchenyi Lajos. Az az öt képviselő, aki legutóbb a Nyilaskeresztes Pártból kilépett, nyilatko­zatban jelenti be, hogy aláveti magát a döntésnek. A megüresedett nyirmadai választókerü­letben az ellenzék nem állított jelöltet, en­nélfogva a kormánypárti Boér Ágoston lett a képviselő. Boér ez idő szerint a szabolcs-ung megyei lajstromos kerület mandátuma alapján foglal helyet a tör­vényhozásbenn, helyébe a lajstromon kö­vetkező Mikecz Tamás kerül. ŐSZI GOND A TÉLI KAMRA Idényszerű zöldségek, gyümölcsök elte­­vését mutatják be a Gázművek VI., Vil­mos császár­ ut 3. sz. alatti bemutató ter­mében. Paradicsom, paprika, zöldbab, leveszöldség eltevése. Lekvárok készítése tarkor nélkül. Sütés-főzés takarékos gáz­­h­as­zn alatta!. Előadások minden kedden és pénteken délután 3 órakor. Belépődíj nincs. Mongol-mandzsu háború Budapest határában Teleki Pál miniszterelnök jelenlétében tartották meg a cserkész-hadijátékot Gépfegyverropogás, ágyutűz, a rohamozó csapatok hajrázása verte fel vasárnap dél­előtt a hűvösvölgyi és budakeszi erdő tá­jékát. A szemergő esőtől nedves, csepegő erdőből, a bokrok közül teljes harci ké­szültségben bukkantak elő az ellenségre vadászó csapatok, tankok dübörögtek elő, repülőgépek hasították a levegőt, tökéletes volt a harci zaj, a háborús kép. A buda­pesti cserkészek nagyszabású hadijátéka folyt olyan keretek között, hogy komoly hadgyakorlatnak is beillett volna. Két éve nem volt már cserkészhadijáték, most azután bemutatták cserkészeink, hogy a mai háborús világban ők is sokat ta­nultak. Tera Ucsi mandzsu tábornok ha­talmas serege — több mint 2000 fő — döntő küzdelemre kényszerítette Csöng Kai mongol vezér hasonlóan nagy sere­gét. Életre-halálra ment a küzdelem, mert mindkét tábor tökéletesen felkészült a harcra, a legmodernebb pusztító eszközöi­ vonultak fel egymás ellen. Mindaz, ami egy korszerű háborúban együtt van, itt volt a kék mongolok és a sárga mandzsuk budakeszi harcában is. Sivitó rakéta jelezte, hogy a hárshegyi cserkésztáborból és a hűvösvölgyi Nagy­rétről elindultak az engesztelhetetlen el­lenfelek seregei. Már előzőleg kék és sárga röpiratokkal feszítették a végletekig a csa­patok harci kedvét. A nagyvezérkar, mely­nek élén gróf Teleki Pál tb. főcserkész, miniszterelnök­­ is ott volt cserkész tábori ruhában, nagy érdeklődéssel és megelége­déssel figyelte a két sereg küzdelmét. Most csak egy villamosvezeték alkotta a hábo­rúság tárgyát, ezt kellett elvenni, illetőleg megvédelmezni, de ennél sokkal régibb ke­letű az ellentét a két tábor, a kékek és a sárgák között. Már 25 év óta tart a nagy küzdelem, azóta majdnem mindig a sár­gáknak kedvezett a hadiszerencse. Most vitéz Szabó Zoltán vezette a sárgák csa­patait, dr. Tóth Ferenc pedig a kékek ve­zére volt A háborús kép tökéletes volt. Egyálta­lában nem zavarta a harci hangulatot az, hogy a gépfegyveres osztagok csak messze­­látóval „lőtték le“ ellenfeleiket Akinek a sapkaszámát ugyanis lolvasták és lekiabál­ták, az menthetetlenül halott volt, többé nem vehetett részt a küzdelemben. Véres harc folyt, hullottak a halottak, a gépfegy­veresek remekül dolgoztak, halomra „lőt­ték“ az ellenséget, csak a szemfülesebbek tudtak menekülni azzal, hogy mesterséges ködbe burkolóztak és úgy mentek további rohamokra. A tetőpontra hágott a küzde­lem, amikor felvonultak a tankok és a re­pülőgépek is. Egy-egy jól irányzott repü­lőbomba — érett paradicsom — 20 méteres körzetben mindenkit halálra sújtott, de a kézigránátok — papírlabdák — is sűrűn szedték áldozataikat. Mert akit eltaláltak, az már halottnak számított. A nemzetközi harci szabályokat szigorúan be kellett tar­tani, tilos volt dum-dum-golyókkal lőni, vagyis a papírlabdába követ, vagy más sú­lyos tárgyat rejteni. Nem mindennapi lát­vány volt, amikor a mesterséges gázfelhő­be burkolt fák közül gázálarcos kékek és sárgák kúsztak elő, vad hajrával roha­mozták egymást és közelharcban folyt az elkeseredett küzdelem. Végül is a stratégia győzött, a kékek híradó-szolgálata tökéletesen funkcionált és mindig a megfelelő helyen tudtak ak­cióba lépni a csapatok, a kellő időben tör­tek előre a gépesített osztagok és avatkoz­tak be a harcba a repülők. A sárgák nagy­­erejű átkaroló lendülete nem sikerült, a kékek diadalt arattak és most legalább egy évig ők uralkodnak a sárgák felett, akik már hosszú évtizedek óta tartották őket rabszolga­sorsban. A harcot a legnagyobb figyelemmel kísérő és állandóan osztályo­zó vezérkar megállapította, hogy a kékek 8051:7647 pontaránnyal győztek. Az ember­veszteség is a kékek mellett szól, mert mindössze 697 halottjuk volt, míg a sárgák vesztesége 786 halott volt. Déli egy óra volt, amikor újabb sivntó rakéta szállt az égnek és jelezte, hogy a jubileumi harc­játék véget ért. A halottak felkeltek, a két engesztelhetetlen ellensé­ges sereg egyetlen hatalmas menetben vo­nult be a városba, a Szabadság-térre, a győztes kék sereg parancsnoka megkoszo­rúzta az Erdélyt jelképző Kelet szobrát Pirovszky Lajos, a budapesti cserkészkerü­let parancsnoka buzdító szavakat intézett az 5000 főnyi cserkészsereghez és kiosztot­ta a jutalmakat — Erdély címerét — azok­nak, akik a harcokban kitüntették magu­kat. Budapest cserkészei a jól végzett munka megelégedésével vig­nózaszóval vonultak haza. Akik pedig kinn voltak a hadijátékon és látták a cserkészfiúk nagyszerű harci küzdelmét, még nagyobb megelégedéssel és örömmel állapították meg, hogy a ma­gyar cserkész megállja a helyét minden körülmények között. (sz. e.) Az elhunyt győri püspök­­ a ravatalon . Az elhunyt dr. Breyer István győri me­gyéspüspök holttestét a győri püspökvár Dóczy-kápolnájában ravatalozták fel, aho­vá szombat óta szünet nélkül zarándokol­nak a hívek. Innen szállítják át a holttes­tet kedden reggel 8 órakor a székesegy­házba és ott a szentély előtt újból felra­vatalozzák a hercegprimás által elvégzen­dő rekviem és gyászszertartás befejeztéig. A káptalani helynökül megválasztott dr. Ragáts Rezső gyászszegélyű körlevél­ben jelenti be a főpásztor elhunytét a pap­ságnak és a híveknek és méltatja püspöki működését Ugyanakkor elrendeli, hogy a temetés napján d. e. fél 11 órától 11-ig szólaljanak meg az egyházmegye összes harangjai. A főpásztor lelki üdvéért októ­ber 9-én, szerdán kell az egyházmegye minden templomában ünnepélyes gyász­misét végezni. A győri püspökvárba és a székeskápta­lanhoz a részvéttáviratok özöne érkezett máris. Egyházi részről dr. Serédi Juszti­­nián bíboros-hercegprimás, Angelo Rotta apostoli nuncius, Szmrecsányi Lajos és gróf Zichy Gyula érsekek, gróf Mikes Já­nos c. érsek, Glattfelder Gyula, Hanauer A. István, Virág Ferenc, Grősz József, Shvoy Lajos, Madarász István és Czapik Gyula megyéspüspökök, Horváth Győző és Kriston Endre segédpüspökök, Meszlé­­nyi Zoltán, a hercegprímás segédpüspöke személyesen fejezték ki részvétüket. A vi­lági kondoleálók sorában ott találjuk Alb­recht kir. herceg, gróf Teleki Pál minisz­terelnök, gróf Széchényi Bertalan felső­házi elnök és Karafiáth Jenő főpolgár­mester neveit. _______ A Sajtókamara elnöke a cenzúrarendelkezések enyhí­tését kérte a miniszterelnöktől Gróf Teleki Pál miniszterelnök hétfőn délben kihallgatáson fogadta vitéz Kolos­­váry-Borcsa Mihályt, az Országos Magyar­ Sajtókamara elnökét, aki a kamarának azt a kérését terjesztette elő, hogy a ma ér­vényben levő cenzúrarendelkezések a le­hetőség határain belül enyhíttessenek. A miniszterelnök megértéssel hallgatta meg a sajtókamara elnökének előterjesztéseit és kilátásba helyezte, hogy a cenzúra kér­désében megfelelő intézkedés fog történni. Puky Endre Erdély visszatéréséről és a tár­sadalmi kérdések megoldásáról A Közigazgatási Bíróság hétfőn Puky Endre titkos tanácsos elnökletével teljes ülést tartott, amelyen az elnök megemlé­kezett Erdély egy részének visszatéréséről. — A népek, nemzetek, társadalmak élete — mondotta többek közt — szakadatlan változás. Ma is nagy változások korszakát éljük. A ma háborúja azonban nem a győ­zelem közvetlen gyümölcseinek leszedésére irányul, ennél több­ a társadalmi kérdések megoldásának eszköze. Csodaszámba megy, hogy a gigantikus harcban­­ érvényesülő egyik eredője a jogos magyar igények ki­elégítése lett. Nekünk is meg kell olda­nunk azonban azokat a társadalmi jellegű kérdéseket, amelyek a háborús nemzeteket a háború mérhetetlen áldozatainak válla­lására kényszerítették. A munka legjobb erőink egységes kifejtését kívánja. Ennek a feladatnak lelkiismeretes elvégzése egy a nemzet jövőjének megteremtésével. A teljes ülés elhatározta, hogy hódoló táviratban üdvözli a kormányzót. A Fő­­méltóságú Asszony által megindított moz­galom céljaira 300 pengőt ajánlott fel a bíróság. _____ Kilencszázezer lejt lopott és megszökött a tusnádi fü­rdőszövetkezet román elnöke Csíkszereda, szept. 30. A tusnádfürdői Fürdőszövetkezet igazgatósága Albert Vin­ce alelnök elnöklésével ülést tartott és megállapította, hogy Hamzea Joan volt csíkszentmártoni főszolgabíró, ügyvéd, a szövetkezet volt elnöke, Serban volt föld­művelésügyi alminiszter legkedvesebb ba­rátja, a szövetkezet 900.000 lej készpénzét ellopta. Huszonnégyezer lej értékű lepedő helyett huszonnégy darab rongyot hagyott hátra. A szövetkezet alaptőkéjéhez tartozó 187.000 lejt azzal a szigorú kikötéssel tette be a román postatakarékpénztárba, hogy csak ő veheti fel személyesen. A bécsi döntés után a tusnádfürdői szö­vetkezet pénzével Hamzea Brassóba szö­kött A Nemzeti Újjászületés Arcvonalá­nak csíki vezére ügyét az alapjaiban meg­rendített szövetkezet igazgatósága illeté­kes helyen közölte s kérte, hogy az ello­pott összeg visszaszerzése és a bűnös meg­büntetése érdekében kövessenek el min­dent „Erdélyért!" Az a mozgalom, amely a Fernér­ Görgy Asszony felhívására ,,Erdélyért!“ jelszóval az erdélyi ínségesek talpra állí­tás­ára megy,­indult, egyre nagyobb arányokat ölt Pesti Hírlap kiadóhivatalához hétfőn alábbi újabb adományok érkeztek: Szigetszentmártoni Levente Egye­sület — — — —■ — — — Duna Jenő (Andrássy-ut 45.) — Jekelfalussy Zoltán (Lánchíd-u. 2.) Rajcsányi Géza (Sopron) — — Dr. vitéz Árvátfalvi Nagy István m. kir. kormányfőtan., a HONSz országos elnöke — — — — Gallyasi Imre Szinyei Merse­ u. 26. Dr. Kolacskovszky Gyula, Hideg­­kuti-ut 59. — — — — — — Gyurcsó Márton, Pálya-n. 13. — Brunyánszky Adrienne, Szentki­rályba. 22. — — — — — Brunyánszky Béla, Szentkirályi­utca 22. — — — — — — Dr. Hajdú Gyula (Rákospalota) — Bartos Mária, Szinyei Merse-n. 26. Sárvári Kálmán (Milánó) — — Dr. Sellye Ferencné, Peterdi-n. 5. Simonyi Dezső tanácselnök, Szent Imre herceg­ utja 113. — — — 113.14 P 100.— P 10.— P 10.— P 20— P 15.— P 15. — P 10.14 P 16. — P 10.— P 10.— P 10.— P 10.— P 10.— P 10— P Dr. II. Felméry Lajos nyug. cs. és kir. min. tan., Veronika­ u. 4. — 1#.— P Bugár Ede nyug. MÁV felfigyelő (Pécs) — — — — — — — 3.— P Seybold Károly ny. állami tanító (Körmend) — — — — — — 2.— P A lajosmizsei ref. el. isk. növen­dékei — — — — — — — —.75 P összesen — — — — 559.03 P Korábbi kimutatásunk 20.848.80 P Eddigi gyf­jtéseink — 21.407.83 P Az árvízkárosultak gyűjtésének elszámolása Építkezés folyik huszonkilenc vármegyé­ben és pedig 687 községben, illetőleg me­gyei városban és öt thj. városban. Javítandó (aláfalazandó, tatarozandó) h­zak száma 9256 darab, ebből elkészül 7456 darab. Az újraépítendő házak száma 3725. Ezek közül tető alatt van — részben beköltöz­hető állapotban — 1720 darab, falazás alatt áll, részben falegyenben, 1442 darab, míg 563 építése megkezdődött. Az építkezések a rendkívül kedvezőtlen időjárás és a katonai fegyvergyakorlatok okozta nehézségek ellenére is a legerélye­sebb ütemben folynak és október hóban teljesen befejeződnek. A MTI jelenti: Az árvízkárosultak támogatására meg­indított országos társadalmi gyűjtés kere­tében a mai napig befolyt. Készpénzben------------------ 5.030.230*.O­I Természetbeni adományok­ban ----------- 274.000.— P Be nem folyt megajánlások 82.000.— P 5.386.231— P Állami támogatás------— 3.500.000.— P összesen — — 8.386.230.— P A rendelkezésre álló fedezetből mai na­pig felhasználva: Védekezésre és rögtöni se­gélyekre ----------------— 319.580— P A kormánybiztosság által végeztetett vízlevezetési munkálatokra-------------- 193.904.— P Árvízkárosultak házainak helyreállítására------— 7,335.000.— P 7,848.484.— P A közalkalmazottak mozgalma helyzetük javítása érdekében A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége Balásy Antal ny. pénzügyminisz­teri államtitkár elnöklésével országos nagy­választmányi ülést tartott. Az elnök bejelen­tette, hogy a szövetség feliratban üdvözölte Magyarország kormányzóját, valamint a mi­niszterelnököt és a külügyminisztert. Beszá­molt a közszolgálati alkalmazottak, nyugdí­jasok, özvegyek és árvák helyzetjavítása vé­gett az illetékes tényezőkkel folytatott meg­beszélésekről. Dr. Javornitzky Jenő minisz­teri tanácsos, vezértitkár bejelentette, hogy az illetékes tényezők a felszabadult terüle­ten lakó közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok illetményeinek kiszolgáltatása és rendezése érdekében a szükséges intézke­déseket megtették. Ismertette a szövetség debreceni, soproni, győri és más helyi szer­veinek felterjesztéseit, amelyekben ezek az illetménycsökkentés összes rendeleteinek teljes hatályon kívül helyezését és általában a közszolgálati alkalmazottak nyugdíjasok, özvegyek és árvák helyzetének kielégítő megjavítását szorgalmazták. A dr. Nerhényi Imre, dr. Rácz Gyula, Arató Gyula nyug.­államtitkárok és mások rámutattak a drá­gaság miatt súlyos helyzetbe került tisztvi­selők nehéz sorsára. Több hozzászólás után a választmány elhatározta, , hogy a helyzet­­javítás érdekében a NYUKOSz-szal és a Fő­városi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségé­vel együttesen emlékirattal fordul a kor­mányhoz.

Next