Pesti Hírlap, 1940. november (62. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-03 / 250. szám

Vasárnapi Krónika írja Márai Sándor Parthenon A klasszikus műveltség magyar ba­rátainak egyesülése, a „Parthe­non“, rendkívüli gyűlésre hívta ösz­­sze elmúlt napokban tagjait. Baranyai Lipót, a Társaság új elnöke mondotta el e találkozón, mi a mai ember köte­lessége az emberi humánum és az an­tik művészet, irodalom és bölcselet örök eszményei iránt? A „Parthenon“ e mechanizált és anyagias korszakban éleszteni akarja az emberek érdeklődé­sét az örök gondolat, a tökéletes szép­ség, az arányos életszemlélet, a klasz­­szikus gondolkodás, a remekbe írott, faragott, öntött vagy festett szobor, kép, gondolat iránt. Ez az egyesülés te­hát nem valamilyen steril és magasz­tos társasjátékot óhajt játszani, nem művelt és sértődött széplelkek mene­külése ez a „sziget”-re és az elefánt­csonttoronyba: színpad, könyv, folyó­irat segítségével iparkodik a tömegek érdeklődését felkelteni, a magasabb emberi eszmények szolgálatában ipar­kodik magyarázni és népszerűsíteni a klasszikus műveltség nagy igazságait. Könyveket adnak majd ki, latin-ma­gyar és görög-magyar kiadásban. A gö­rög drámaírás remekeit mutatják be a Nemzeti Színházban. A szemlélet és ér­deklődés fényszóróját reásugározzák az antik szellem legszebb emlékeire. Baranyai Lipót, mint a „Parthenon“­­társaság elnöke, egyszerű és erős sza­vakkal szólott a kötelességről, mely minden embert áthat ma e földrészen, aki meg akarja menteni az európai kul­túrát, vissza kell szerezni a lélek fölé­nyét és uralmát az anyag fölött, ki kell szabadítani az emberi szellemet az anyagias életszemlélet fullasztó ölelé­séből. Híresek és névtelenek vállalják ma ezt­ a nagy kötelességet, mindenütt Európában. A Magyar Tudományos Akadémiának abban a termében, ahol Baranyai szavai elhangzottak, mondotta néhány év előtt egy európai humanista, Madariaga: „Mi a humanizmus? Ellen­téte mindennek, ami fanatizmus.“ Ezt az egyszerű igazságot nem árt meg­szívlelni. A humanista és 5. klasszikus műveltség híve nem fordul el az idő­től, nem menekül a múlt szobormerev halotti pompájába a jelen kötelességei elől. Nem, a jelent akarja szolgálni, mikor a Tökéletes és az Aranyos, a Tü­relmes és a Szép szelíd és örök arcába tekint. Egy gépi civilizáció, melynek társadalmi, politikai, gazdasági áttételei szemünk előtt változtatják meg csak­nem a felismerhetetlenségig a nap­nyugati és a mediterrán műveltség vi­lágát, előbb-utóbb összeomlik önmagá­ban, ha a gép, az eszköz, az anyag ön­cél lesz, túlnő az emberen, merev és hi­deg formákba kényszeríti az emberi együttélést, konzervbe helyezi a töme­gek szépérzékét, lecsökkenti katarzis­képességüket. A válság, melyet néhány író és tudós három évtizede kiált vi­lággá, elsőrendűen egy kultúra válsága, melynek meleg élet­tartalma kihűl a civilizáció hideg és lelketlen tégelyei­ben. A pénz, a termelés, a társadalmi és gazdasági egyensúly válsága csak kö­vetkezménye egy kultúra elhalásának. A humanista nem azért néz a múltba, hogy undorral elforduljon a zord je­lentől, s jámboran összefonva hasán ke­zeit, malmozni kezdjen és révetegen visszasírja a szebb kor szépségeit; nem, a humanista új életre kelti a klasszi­kus műveltség eszményeit, hogy az em­bert alkotó szellem legszerencsésebb példaképei ismét sugározva hassanak a tunya és siket jelenre. Él egy nemze­dék, amely elveszti egyénisége legmé­lyebb értelmét, ha nem sikerül lelkét a humanista példákkal megtölteni és el­lenállásra nevelni a kor olcsó rekord­­eszményeivel szemben. Huizinga mond­ja, hogy a kultúra örökké épülő valami; nem lehet megállítani a folyamatot; s a kultúra, melyet egy korszak „befeje­zettének jelent ki, megszűnt emberi alkotó erő lenni. A „Parthenon“ tehát két kézzel me­lengeti és felmutatja a lángot, mely két évezreden át világított az emberi szel­lem előtt... És az ember, aki úgy érezte, kötelessége ez egyesülés veze­tésére vállalkozni, nem világfájdalmas széplélek, hanem a Nemzeti Bank el­nöke. Mestersége arra nevelte, hogy az anyagias életszemlélet legkezdetlege­sebb kifejezési formájával, a pénzzel törődjön, — természetesen a szó végső, eszményi értelmében, úgy, ahogy a csil­lagász számára más értéke van a szám­jegyeknek, mint a sarki szatócs szá­mára. S mégis, az ország első pénzügyi szakértője érzi szükségét annak, hogy felkeljen egy pillanatra az íróasztal mellől, ahol az anyag jelképével, a pénzzel törődik, s reámutasson a hu­­manitus és a klasszikus műveltség örök és anyagtalan értékeire, melyek nélkül lelket és társadalmat építeni semi­­lyen korban nem lehet. Ez a tünet és tünemény nem véletlen. Az ember, aki a magyar közösség anyagi értékeire vi­gyáz, e kiállásával mintha ezt mondta volna: „Kötelességem, hogy megőriz­zem sértetlenül azt, ami anyagi érték ez országban. Kötelességetek, hogy megőrizzetek mindent, ami aranynál is örökebb, szellemi érték.“ Nem frázis ez, hanem valóság, így értettem, amit mondott, s azt hiszem, nem értettem félre. Márai Sándor. o­smiA HOOSto CC Aprópénz acélból Jelentettük már, hogy Magyarországon új, acélból vert 10 és 2 filléres érmék kerülnek forgalomba. A mai háborús viszonyok között minden állam igyekszik váltópénzeit a leg­könnyebben beszerezhető anyagokból előállí­tani, ezt a korszerű fejlődést Magyarország­nak is követnie kell Európában már több állam hozott hasonló intézkedéseket Németországban két és­ egymárkás rentenbank-­ jegyet, 50 Pfenniges alu-, miniumérméket, továb­bá 5 és 10 Pfenniges horganyból készült ér­méket bocsátottak for­galomba. A cseh-morva protektorátusban új horganyból készült 50 és 20 filléres érméket bo­csátottak forgalomba. A lengyel főkormányzó­ságban acélból készült 50 Groschen, valamint horganyból készült 20 és 10 Groschen névérté­kű érmék kerültek for­galomba. Szlovákiában az új 20 és 10 filléres érmék ötvözete vörös­réz és horgany. Olasz­országban 2 és 1 lirás államjegyeket bocsáta­nak ki és a 2 és 1 lirás nikkelérméket kivonják a forgalomból. Francia­­országban a 20 és 10 frankos ezüstérméket, valamint az 5 frankos nikkelérméket kivon­ják a forgalomból és megfelelő címletű bank­jegyeket bocsátanak ki. Forgalomba kerül azon­kívül vörösréz és alu­minium ötvözetből ké­szült 5 frankos érme is. A Hazai Kőolajipar R. T. igaz­gatósága, felügyelő bizottsága és tisztviselői kara mély megillető­­déssel jelenti, hogy elnöke , nagyenyedi M­­all mérnök úr október 31-én csendesen elhunyt. Társaságunk soha el nem múló hálával emlékezik meg azokról a kiváló érdemekről, amelyeket több évtizedes munkásságával mint a vállalat vezetője annak érdeké­ben kifejtett Emlékét hálás kegyelettel fogjuk megőrizni. NAPI HÍREK — Gyászünnepségek halottak napján. A székesfőváros kegyeletes ünnepség kereté­ben emlékezett meg a világháború hősi ha­­lottairól. A hősök temetőjében a kormány­zó koszorúját vitéz Jány Gusztáv altábor­nagy helyezte el, utána József királyi her­ceg és Auguszta királyi hercegasszony ko­­szorúzták meg az emlékművet. — A római katolikus tábori püspökség gyászünnepségén Hász István tábori püspök mondott gyász­beszédet. — A Magyar Élet Pártja küldött­sége megkoszorúzta a hősök emlékművét, valamint Kossuth Lajos és Gömbös Gyula sírját. — A Magyar Élet Pártja székesfővá­rosi szervezete nevében Karafiáth Jenő fő­polgármester koszorút helyezett el Gömbös Gyula, Wolff Károly és Vályi Lajos sírjára, továbbá a világháborúban elesett székesfő­városi alkalmazottak és a kötelességük tel­jesítése közben hősi halált halt tűzoltók em­léktáblájára. A belgrádi magyar-német hősi temetőben von Heeren belgrádi német és báró Bakách- Bessenyey György magyar követ kormánya­ik nevében koszorút helyeztek el a hősök síremlékén. — Egyházi kinevezések. Esztergomból je­lentik: Serédi Jusztinián hercegprímás dr. Hamvas Endre budapesti érseki helytartót fölmentette főszentszéki bírói tiszte alól és helyébe dr. Mészáros János prelátust nevez­te ki; Fütty Imre budapest-rákosfalvai viká­­riusoeconomust az esztergomi érseki tanító­képzőbe rendelte; elfogadta Becker Vendel dunántúli kerületi főigazgató lemondását. Milakovszky László esztergomi tanítóképző intézeti c. igazgatót megbízta a dunántúli ke­rület főigazgatói tisztének ellátásával.­­ A postatakarékpénztárnál elhelyezett takarékbetétek kamatlábát a pénzügymi­niszter november 1-től kezdődő hatállyal a rendes betéteknél évi 2,5 százalékban, a különleges kamatozású betéteknél évi 2,75 százalékban állapí­totta meg.­­ Tokióban megalakult a magyar-japán kulturális bizottság. Október 29-én folyt le a tokiói külügyminisztériumban a­ magyar-ja­pán kulturális bizottság ünnepélyes alakuló ülése. Az elnöklő Ohasi helyettes külügymi­niszter üdvözlőbeszéde után Ghika György tokiói magyar követ válaszában hivatkozott a japán és a magyar nép eszmekörében mu­tatkozó közös eszményekre. A bizottság ez­után megválasztotta hat magyar és hat ja­pán tagját, megvitatták a tokiói egyetemen felállítandó magyar nyelvű tanszék és lekto­rátus kérdését és a kölcsönös tanerők és fő­iskolai hallgatók cseréjét. — Névmagyarosítás. A belügyminiszter en­gedélyével Straub­ Antalné szegedi lakos csa­ládi nevét „Bölcskey“-re változtatta. — Orvosi kinevezések. A főpolgármester Erdélyi Márta közkórházi segédorvost, Har­­mos László és Szentes István közkórházi al­orvosokat, Zoltán Tibor közkórházi alorvost, Bizek Dezső, Csányi László, Czeiszing Emil, Horváth Béla, Joób Sándor, Józsa Adrián, Lehoczky Győző, Sini Gyula, Pigall Endre, Leibinger András és Upor Sándor közkórházi segédorvosokat további egy évre újból kine­vezte. — Nyugdíjazták a budapesti jugoszláv ka­tonai attasét. Belgrádból jelentik. Nyugdíjaz­ták Vucskovics Jovan vezérkari alezredes, budapesti jugoszláv katonai attasét Helyébe Zsupancsics Zvonimir vezérkari ezredest ne­vezték ki új katonai attasévá.­­ Schubert Alfréd meghalt. A magyar sportélet egyik régi lelkes harcosa dőlt ki a küzdők sorából. Schubert Alfréd, a MUE örökös tb. elnöke, a Magyar Úszó Szövetség egyik megalapítója és fáradhatatlan munká­sa, a székesfővárosi Elektromos Művek fő­felügyelője, 64 éves korában meghalt. Több mint négy évtizeden át szolgálta a Magyar Úszó Egyesület, majd az ő közreműködésé­vel megalapított Magyar Úszó Szövetség ve­zetőségében az egyetemes magyar sportot. Temetése vasárnap délben negyed 1 órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben. Változékony, enyhe idő Egy-két napi átmene­ti szünet után szombat­ra ismét esős idő kö­szöntött be hazánkban. Egyúttal melegebb, déli légáramlás indult meg és a hőmérsékletet is­mét 10 fok fölé emel­te. Ez az állapot sem bizonyult tartósnak mert a szombat esti órák­ban hűvösebb óceáni levegőhullám haladt vé­gig az országon és ezzel együtt az eső keleti irányban elvonult. Ezzel megkezdődött újból egy óceáni befolyás alatt álló időjárási periódus, amely a közeli napok­ban igen gyors idővál­tozásokat és gyorsan át­vonuló záporszerű eső­ket hoz számunkra. A beáramló levegőtöme­gek azonban akár déli, akár nyugati irányból jönnek is, elég enyhék lesznek, miután most már az óceán levegője nem hűvösebb a száraz­földinél. Budapesten nov. 2-án reggel a legalacsonyabb hőmérséklet 6 (a nor­mális 4) fok, délben a legerősebb felmelegedés 7 (a normális 11) fok volt. (Előző nap 3 és 8 fok). A Meteorológiai Inté­zet jelenti: Budapesten szombaton este 8 óra­kor a hőmérséklet 7 Celsius fok volt, a ten­gerszintre átszámított légnyomás 762 millimé­ter, mérsékelten emel­kedő irányzatú. Várható időjárás a kö­vetkező 24 órára: Élén­­kebb szél. Az ország keleti felében még több helyen eső. A hőmér­séklet alig változik. * Vízállás: Duna: végig árad, alacsony. Bécs 233, Pozsony 92, Komárom 268, Budapest 207, Paks 104, Baja 206, Mohács 246. Rába: Szentgott­hárd 136. Dráva: Barcs 162, Drávaszabolcs 275. Gázlók a Dunán: Felső­­vajka 21 deciméter. Szap 21 dm., Nagybajcs 20 dm., Csicsó 24 dm., Vé­nek 20.5 dm., Gönyü 19.5 dm. — Tisza: Vásá­­rosnaményig apad, le­­jebb árad, alacsony. Faluszlatina 59, Tekehá­za 20, Tiszaújlak 12, Vá­­sárosnamény 124, Tokaj 252, Tiszafüred 244, Szol­nok 240, Csongrád 160, Szeged 183. Szamos: Dés 16, Csenger 54. Bodrog: Sárospatak 265. Sajó: Bánréve 194. Hernád: Hidasnémeti 63. Körös: Csúcsa 42, Nagyvárad —94, Békés 76, Gyoma 124. Maros: Marosvásár­hely —21, Makó 30. Ba­laton: Siófok 104. Velen­cei tó: Agárd 148. FERENC JÓZSEF K­ESERŰVÍZ A Magyar Élet Pártja kedden este érte­kezletet tart. Az értekezleten valószínűleg megválasztják a párt új országos elnökét, a lemondott báró Vay László utódját. Po­litikai körök értesülése szerint Lukács Béla földmivelésügyi államtitkár kerül a MÉP elnöki székébe. A képviselőház bizottságai hétfőn dél­előtt folytatják a költségvetés "tárgyalását, a belügyi tárca kerül sorra. Kedden a kü­lönböző bizottságok a népszámlálási tör­vényjavaslat, a legutóbb elfogadott két magyar-német egyezmény részleteit és a belügyminiszter jelentéseit tárgyalják. * A Magyar Élet Pártjának kassai szer­vezete szombaton nagyválasztmányi gyű­lést tartott. A gyűlés táviratban üdvözölte gróf Teleki Pál miniszterelnököt és kor­mányát ________ — A kereskedelemügyi miniszter Erdély­ben. Dr. Varga József kereskedelem- és köz­lekedésügyi miniszter dr. Álgyay Pál közle­kedésügyi államtitkár kíséretében az erdélyi út- és vasútépítési munkák megtekintésére csütörtökön éjjel háromnapi szemleútra in­dult. » . . — Dr. Kovács Sándor püspököt Nagyveleg fejér megyei község díszpolgárává választotta. A díszközgyűlésen dr. Czermann Antal or­szággyűlési képviselő méltatta a díszpolgár érdemeit. — Tisztviselői nyugdíjazások. A polgármes­ter Wirnhardt Ágoston főjegyzőt, Ebner Jó­zsef és Littner Emil műszaki főtanácsosokat továbbá Szemere Emil adóhivatali , főtaná­csost és Mono Endre irodafőtisztet nyugdí­jazta.­­ A péksütemény és a kenyér leg­magasabb ára. A hivatalos lap vasárnapi száma közli az árellenőrzés országos kor­mánybiztosának rendeletét a péksütemény és kenyér legmagasabb árának megállapí­tásáról. Eszerint Budapest székesfőváros területén és több környékbeli városban, illetőleg nagyközségben az egységes bú­­zakenyér legmagasabb fogyasztói ára 40 fillér, a barna búzakenyéré 31 fillér, az előírt rozskenyéré 36 fillér, míg a rozsos búzakenyér a búzaliszt aránya szerint 40, 38 vagy 36 fillér kilogramonként . Kiss Ernő emléke. Bensőséges ünnepség keretében Mindenszentek napján leplezték le a Munkács védelmében hősi halált halt Kiss Ernő honvédfőhadnagy emléktábláját a pest­­szenterzsébeti Kossuth-gimnáziumban. József Ferenc királyi herceg lendületes szavai után Kemenes Illés tanker, főigazgató, majd vitéz Somogyváry Gyula és Vozáry Aladár ország­gyűlési képviselők mondottak beszédet. — Elveszett egy negyvenezer pengős váltó. Gróf Draskovich Györgyné a Pasaréti­ úti postahivatalban negyvenezer pengőről szóló váltót tartalmazó levelet adott fel a Borsod- Miskolci Hitelbank címére. A bank értesítése szerint a levél megérkezett, de­­ a váltó nem volt benne. Valószínű, hogy a grófnő út­közben elveszítette. A váltót letiltották. — A balatoni hajójáratok nov. 3-ika után szünetelnek, csak a Révfülöp—Balatonboglár közötti járat marad üzemben. — A szegedi Horthy Miklós tudományegye­temen a beiratkozások határidejét november 4—9. napjaiban állapították meg. Az előadá­sok kezdete 1940 nov. 11. Pesti Hírlap ÍME nem. M. iwinnji § Politikai élet AZ ÉKSZERTÁRGYAKAT NEM KELL BEJELENTENI. A Budapesti Közlöny csütörtöki számában megjelent és az aranykészletek bejelentésére vonatkozó rendelettel kapcsolatban illetékes helyről közlik, hogy a rendelet 2. §-ának 5. pontja külön is kihangsúlyozza, hogy „Az aranytárgyakat, az arany felhasználásával készült ékszereket, az arany műtárgyakat és az arany használati tárgyakat­ bejelenteni nem kell. Erre vonatkozólag úgy az ékszer­­kereskedőkre, mint a magánfelekre nézve az eddigi rendelkezéseken változás nem történt, tehát a vételek és eladások úgy történnek, mint eddig.

Next