Pesti Hírlap, 1941. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

BUDAPEST, 1941 SZOMBAT. FEBRUÁR 1 Előfizetési ára 1 hóra 2 pengő 50 fillér. Két bóra 5 pengő. Negyed­évre 7 pengő 50 fillér. Félévre 15 pengő. Egy év­e 30 pengő. Egyes szám ára hétköznap 8 fill., vasárnap 12 fillér (a pályaudvarokon is) LXIII. ÉVFOLYAM. 26. (20.349) SZÁM 27 -Pesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon 1X2-295. Főkiadók: Vil­mos császár-ut 78. Tel. 112-21­5 Erzsébet­ körút 1. Tel.: 225—286. Szín­házjegy- és utazás! Iro­da: V., Vilmos csá­szár-ut 78. Tel. 1X2-391- A magyar toll hivatása Páratlan bölcseséggel foglalta össze Csanádi püspöke, nem csupán egyházá­nak, hanem a tollforgatásnak is egyik fejedelme, most a magyar sajtó felada­tát. „Az irodalomnak, főleg a sajtónak nemes feladata Magyarország változat­lan helyzetében egységes közvéleményt nevelni, a többnyelvű, de egycélú or­szág gondolatának megértésére és meg­szerettetésére, a hazai sajtó értesse meg, hogy akiket Isten egymás testvé­révé rendelt, azoknak nem perlekedni, számonkérni és egymással szemben gú­nyolódni kell, hanem kölcsönös meg­értéssel és türelemmel együtt nagyot alkotni.“ A csanádi püspöknek tökéle­tesen igaza van, mert a viharok viha­rában, amely között most az egész em­beriség él, a magyar sajtó sem feled­­kezhetik meg arról, hogy Magyarország csak úgy tudja átvészelni ezeket az esztendőket, ha különböző népei és kü­lönböző felfogású polgárai tökéletes egységbe forrnak össze a kivezető út, a nagy nemzeti célok felismerésében. A magyar sajtóra nem szabad tehát al­kalmazni azt, amit Arany János az öreg Toldi lováról mond a Toldi estéjében, „látszik, hogy az Isten sem hámba teremté“, ennek a sajtónak ma nem szabad a szélsőségekbe tévednie, nem­­szabad kirúgnia a hámból, de tegyük hozzá, ostorcsapások alatt békésen ha­­­­ladó, vakszeművé vált igáslovat sem lehet belőle csinálni, hanem úgy kell előremennie és a maga hátán a nemzet ügyét vinnie, ahogy a harcba induló pa­ripa halad, büszkén, emelt fővel, vil­lámló szemmel, semmitől meg nem riadva. Ugyanazon a sajtóünnepen, amelyen Glattfelder Gyula gyönyörű szavai elhangzottak, Budapest székes­főváros főpolgármestere a magyar sajtó legősibb és legeszményibb alakjának, Pázmány Péternek alakját vetítette hallgatósága elé, mondván, hogy Páz­mány Péter az el nem rabolható, inte­ger magyar szellemi kincsek feltárásá­ban, az egyetemes magyar műveltség széleskörű és intézményes kifejleszté­sében találta meg az újból való fel­­emelkedéshez vezető utat Valóban, a mai korszak sajtóját annak minden orgánumát Pázmánynak kellene lelke­sítenie és nem volna szabad ebben az országban a mai helyzetben egyetlen izgató orgánumnak sem lennie, amely az ország belső békéjének árt és meg­bontja az egyetértés szellemét. Vala­mikor Pázmány mondotta, hogy a hit olyan, mint a harang, amely elveszti hangosságát egy kicsiny hasadással. Ezüst hangján rögtönös változás áll be, ha megsérül a harang. Nos, a magyar hit harangjának sem szabad hangvesztő sérülést szenvednie, meg kell őrizni ezt a harangot a maga eredeti öntési álla­potában, mert különben repedt, üvöltő hangú harang hangja terjed szerteszét. Ezt a régi, finom ezüstharangot szeret­­nék viszontlátni a magyar sajtó egész területén. Abban a rettenetes helyzet­ben, amiben ma a Föld minden állama van, a magyar sajtó nem töltheti be sem a hátulsó kapu szerepét, amelyen titkos célú emberek osonnak be és oson­nak ki és nem hagyhatja a sajtó izga­tása, helytelen nemzetnevelési metó­dusa a maga bűnös ujjlenyomatát a magyar lelki civilizáció arculatán. Nem az a feladata a magyar sajtónak, hogy a világon mindenben egységes legyen Teleki expozéja a külügyi bizottságban a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződésről A magyar-délszláv barátság szálai messze századokra vissza­nyúlnak — Nemcsak magyar, hanem európai szempontból is fontos volt a szerződést előkészíteni és megkötni Hitler beszédének nagy hatása — Az amerikai sajtó szerint Hitler kijelentései nem befolyásolják az USA elhatározását — Olaszországban rendkívül nagy hatást keltett a beszéd­­ Az angolok Bizerte megszállására tesznek kísérletet! Belgrádi hír szerint görög békeindítványra lehet számítani Hitler Adolfnak, a német nép vezé­rének és kancellárjának beszédét a szó szoros értelmében az egész világ hall­gatta feszült figyelemmel. Hatszázhat­­vanhét rádióállomás villamos szikráin szárnyalt ez a megnyilatkozás a villa­mosságtól amúgy is túlfűtött, robbaná­sig feszült és remegő levegőben. Az utóbbi hetek folyamán vajmi kevés ese­mény történt a háború felszínén, az em­beriség idegfeszítő várakozásban, ta­nácstalanul kérdezte, várjon merrefelé, milyen irányban indul ismét neki a vi­lágtörténelem dübörgő száguldása. Ké­telyek és találgatások közepette éltek a népek, nem sejthették, hogy több, egy­aránt elképzelhető lehetőség közül mit tartogat számukra a holnap, melyik órában és honnan érkezik a kibontako­zás. Mert a kibontakozás — ezt ma már mindenki könyörtelen csalhatatlanság­­gal tudja — csupán a további, a végső győzelemig vitt háború útján keresztül érhető el. Erről a háborúról szólt beszéde má­sodik felében Hitler Adolf. Igaza van a Times vezércikkének, amelyet Hitler szavaihoz fűz: „Minden eddigi nyilat­kozatnál világosabbá tette, hogy az angol és a német nép élet-harét harcot vív(a A tanácstalan, ködös és idegfeszítő né­maságban úgy vártak az első, végre újabb eseményeket bejelentő hírre a né­pek, mint ahogy a most bombázott vá­rosokban a lakosság ül össze esténként és szívszorongva lesi, mikor szólalnak meg a szirénák, hogy jelezzék a bomba­vető repülőgépek közeledtét. A szörnyű, idegölő várakozás, a tanácstalan kérde­zés még a háborúnál is rosszabb. A német sajtó huszonnégy órával a nyilatkozat elhangzása után azt írja, hogy „a Führer kijelentéseivel megadta a jelszót a végső harcra, amelyről jól tudjuk, hogy kemény lesz, de amelyre fel vagyunk készülve“. A német és az olasz lapok egyaránt első helyen azt emelik ki, hogy ez a leg­újabb Hitler-beszéd milyen feltétlen magabiztosságot és derűlátást sugárzott. A Völkischer Beobachter ezt írja: „Aho­n felfogása, mert hiszen ma is állanak Deák Ferenc bölcs szavai, hogy véle­ménykülönbségek voltak és lesznek mind a politikának, mind általában az emberi működésnek minden terén és Deák hozzátette, hogy nem is volna jó, ha politikai véleményekben is nem vol­na különbségemért éppen a vélemény­­különbségek által őrlődhetik ki az igaz­ság. A véleménykülönbségek mellett azonban a magyar sajtónak mégis van egy területe, amin nem lehet vélemény­­különbség, amin minden sajtóorgánum­nak alázatosan kell szolgálnia a nem­gyan Hitler beszél, úgy csak olyan férfi szólhat, aki teljesen és feltétlenül biz­tos a dolgában.“ A Berliner Lokalan­zeiger szerint világtörténelmi felelős­ségérzetből fakadó nagy és mélységes komolyság hatja át Hitler megnyilat­kozását. Minden határozottsága mellett is rendkívül tárgyilagosan beszélt, ke­rülte ellenfeleinek „értelmetlen, mes­terséges optimizmusát“, nem ejtett ki egyetlen könnyelmű, hatalmaskodó szót, fenhéjázó kijelentést sem. Ilyen tökéle­tes önuralom és megfontoltság mellett kétszeres súllyal esik latba. — írja a né­met sajtó — hogy a Vezér és kancellár határozott formában ígéri meg a háború győztes befejezését az 1941-ik esztendő­ben. A belgrádi Politika tudósításának címéül már azt adja: „11 41 a történelmi döntés éve lesz.“ Pár nappal ezelőtt e­en a helyen mu­tattunk rá annak vak­színűségére, hogy Németország a közel­­jövőben fokozott erővel kezd majd a tengeralattjáró-háborúhoz és ostromzár alá veszi az angol szigetet. Ezzel a lehetőséggel, Londonba, érkező jelentések szerint angol körök is szá­moltak, a Nemzetközi Sajtó Tudósító ér­tesülése szerint Hitler beszédének egyik legfontosabb része, a korlátlan búvár­­haj­ó-háború bejelentése, nem érte meg­lepetésszerűen Angliát, „miután már napok óta különféle hírek keringenek a német tengeralattjáró flotta óriási ará­nyú megerősítéséről“. Németország búvárnaszádjai már ed­dig is­ komoly és érzékeny veszteséget okoztak Anglia hajózásának, noha az utóbbi időkig inkább kivételszámba ment, ha e rejtélyes TJ-Bootok a német tengeri támaszpontoktól távolabb eső nyugati angol partok irányában tevé­kenykedtek. Eddig inkább a keleti ki­kötők felé irányuló forgalmat zavarták és veszélyeztették, de most a Führer jelentette be, hogy teljesen elkészültek azok az újabb támpontok, amelyek majd lehetővé teszik a száz százalékos „kor­látlan tengeralattjáró-háborút“. Az 1914-es világháború folyamán a német búvárhajók súlyosan veszélyez­tet összesség óriási érdekeit. Ez a terü­let a belső béke fenntartása, amikor künn dühöng a vihar és összehangolása a nemzet minden tagjának az ország­­fennmaradás megvalósítása érdekében. Veszélyes álmok dőreségeinek nem le­het ma nekivinni a magyar nemzetet és ma nem lehet szebb feladata a ma­gyar sajtónak, mint szót fogadni Tisza világháborús figyelmeztetésének: „Küz­­denünk kell amellett, hogy ez a nemzet felébredjen veszélyes álmából, hogy megtalálja azt az egészséges politikai érzéket, amely átvezette ezer esztendő te tett helyzetbe hozták az angol sziget­­országot. Olyan arányokban tizedelték az Anglia felé tartó szállítmányokat, hogy az angliai utánpótlás csökkenése súlyos következményekkel fenyegetett. Pedig a német búvárhaj­óflotta akkori­ban kisebb számú volt, eredményes mű­ködését is sok külső körülmény gátolta. Az akkori kezdetleges repülőtechnika mellett a repülőgép, — a búvárhaj­ók­nak ma már elválaszthatatlan fegyver­társa — nem tudott együttműködést ki­fejteni a lassú mozgású, gyengén felvér­tezett U-Bootokkal, amelyek lőszert, üzemanyagot csak nagyon korlátolt mennyiségben tudtak magukkal­ vinni. Ezek a bátor hajósok inkább csak a ha­diszerencsében bízva portyáztak a ten­gereken és messzelátóval, víz alól pe­dig periszkóppal kutattak ellenség után. Merőben más a helyzet manapság, amikor repülőgép segíti a búvárhajót, felderítő gépek kutatják fel az ellensé­get, mutatnak célt és irányt a torpedó­nak. Amikor Hitler kancellár a búvár­haj­óháború teljes erejű latbavetéséről beszél, akkor ezalatt kétségtelenül olyan újszerű harcmodort ért, ahol ten­geralattjárók, felderítő repülőgépek és bombavetők dolgoznak együtt. A Füh­rer kijelentései szerint készen állanak az új tengeri támaszpontok is. Ilyen kö­rülmények között bizonyos, hogy az ed­dig inkább szórványos nyugatangliai portyázások helyébe az egész angol szigetet körüllzáró ostrom­g UrU készül hasonló céllal, de jobb kivitelben, mint ahogy a világháború folyamán fogott Németország Anglia kiéheztetéséhez. Ezzel a búvárhaj­óharccal függ össze Hitler beszédének másik nagyfontos­­ságú kijelentése, amikor Amerika felé fordult. Az Egyesült Államok sajtója joggal lát okfejtésében az „ő címükre irányított figyelmeztetést“. A szenátusi bizottság elnöke, Walther P. George is olyan véleménynek adott kifejezést, hogy a német államfő nyilatkozata, leg­alább is részben, az amerikai kongresz­­szus füleinek volt szánva. Hitler azt az elhatározását közölte a világgal, hogy a veszélyein keresztül, hogy megmentsük azt, ami könnyen megmenthető most és amit ki tudja micsoda küzdelmek, mi­csoda szenvedések árán lehetne a jövő­ben visszahódítani.“ Tisza itt a belső egységre célzott és ez a belső egység ma is könnyen megmenthető, ha a ma­gyar sajtó felemelkedik Pázmány ma­gaslatára és egyetlen magyar betűvete sem felejti el, hogy nincs szebb, böl­­csebb, a haditechnika minden modern fegyverénél túltevőbb, mert lelkeket, mentő, országokat építő fegyver, mint a magyar tél.

Next