Pesti Hírlap, 1941. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-15 / 38. szám

Gróf Tisza István vitézzé avatása Az Országos Vitézi Szék közli: A kormányzó — mint a Vitézek Főkapi­tánya—a vértanúhalált halt szegedi és bo­­rosjenői gróf Tisza István vett., volt mi­niszterelnököt, szkv. huszárezredest, hoz­zátartozói kérelmére, január 14.-én a tiszti arany vitézségi érem alapján vitéz­zé nyilvánította. Ezzel legidősebb unokája, gróf Tisza Lajos Kálmán megszerezte igényjogosult­ságát annak, hogy a Vitézi Rend tagja le­hessen. A háború előtti Magyarország már­tírhalált halt nagy államférfiénak ne­vével gazdagodik a Kormányzó Úr el­határozása folytán a Vitézi Rend díszes tábora. Ma már tudjuk, hiteles törté­nelmi okiratokból, hogy Tisza István­nak nem volt része a világháború fel­idézésében. Erejének és hatalmának teljes latbavetésével a háború elhárí­tásán fáradozott. Mint a koronataná­csok egyik résztvevője, a leghatározot­tabban ellenezte a háborút és a Szer­biához intézett jegyzéket a monarchia vezető köreinek felfogásával szemben mérsékelt szellemben kívánta megszö­vegezni. Törekvései azonban meghiú­sultak és a háború kitört. Mint minisz­terelnök helyén maradt, hogy a ránk kényszerített önvédelmi harcban a ma­gyarság összes erőit egybefogja. Amikor 1917 nyarán a kormányzat éléről vissza kellett vonulnia, régi vá­gyát követve, kiment a harctérre, hogy fegyverrel kezében szolgálja hazáját. Átvette ezredének, a híres debreceni huszárezrednek parancsnokságát és a legnagyobb kötelességtudással és ön­feláldozással állta meg helyét a becsü­let mezején is. Halál­t megvető bátorsá­ga, bajtársiassága, minden katonájára kiterjedő gondoskodása hősi nimbusz­­szál övezte nevét már ott künn a lövész­árokban. A véres csaták színhelyét csak akkor hagyta ott, amikor a király meg­bízásából 1918 nyarán Boszniába ment azzal a küldetéssel, hogy az elszakadás­ra törekvő délszláv nemzetiségeket a monarchiában való maradásra bírja. In­nen visszatérve, minden törekvése ar­ra irányult, hogy a bomlasztó erők ér­vényesülését megakadályozza és nem­zetét egy katasztrófától megmentse. A titokban szervezkedő lázadás azonban akkor már aláásta a nemzet legfonto­­sabb tartópilléreit. Az összeomlás be­következett és a forradalom első áldo­zata Tisza István lett. Amikor hozzá­tartozói esd­te kérték, hogy védje ma­gát a leselkedő támadókkal szemben, elhatározott minden védelmet. „Soha életemben nem bujkáltam — mondotta —, amint éltem, úgy fogok meghalni!“ Tisza István mint a halálra szánt bátor­ság példaképe él a nemzet köztudatában. A Kormányzó Úr nemes elhatározása a magyarságnak egy olyan történelmi alakját avatta vitézi rangra, akinek élete és halála a hősiesség és vitézség legszebb­ mintaképéül szolgálhat min­den időkben az utánunk jövő nemze­dékek számára. A Sajtókamara ebédje Ullein-Reviczky Antal tiszteletére Vitéz dr. Kolosváry-Borcsa Mihály, az Or­szágos Magyar Sajtókamara elnöke pénteken a Szt. Gellért-szálló márványtermében ebédet adott dr. Ullein-Reviczky Antal, a külügy­minisztérium sajtó- és kulturális osztályának vezetője tiszteletére rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré történt kineve­zése alkalmából. Az ebéden résztvettek vitéz dr. Thuránszky László miniszteri osztályfő­nök, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, Tors Tibor, a képviselőház alel­­nöke, Nelky Jenő ny. követ, Dulin Elek mi­niszteri tanácsos, a miniszterelnökség sajtó­­osztályának h. vezetője, Zilahi-Sebess Jenő követségi titkár, a külügyminisztérium sajtó- és kulturális osztályának h. vezetője, a Sajtó­kamara vezetőségének képviseletében Zim­mer Ferenc, az újságírói főosztály elnöke, Báthory-Hüttner János, a kiadói főosztály elnöke és Gáspár Jenő igazgatófőtitkár, a Magyar­ Újságíró Egyesület részéről Tóth László elnök, továbbá a budapesti lapok fő­­szerkesztői és szerkesztői, az erdélyi és vi­déki sajtó reprezentánsai és a külügyminisz­térium sajtó- és kulturális osztályának több tagja. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály az egész magyar sajtó nevében meleg szavakkal kö­szöntötte Ullein-Reviczky Antalt, méltatva érdemeit és Isten áldását kérve további mun­kásságára. Ullein-Reviczky Antal meghatva mondott köszönetet az üdvözlésért és a sajtó megértő támogatásáért és kegyeletes szavak­kal emlékezett meg gróf Csáky Istvánról, az elhunyt külügyminiszterről, aki nemcsak fő­nöke és barátja volt, hanem — mint a sajtó igaz barátja — tanítómestere is volt abban, miként lehet és miként kell a hivatalos saj­tópolitika és a sajtó munkásságát harmoni­­­­kusan összehangolni. Mint sajtófőnök mindig szem előtt tartotta ezeket a tanításokat és a jövőben is ebben a szellemben kivan dol­gozni.­­ Az ebéd résztvevői igen meleg ünneplés­ben részesítették dr Ullein-Reviczky követet . Távol-Kelet „Japán és az Egyesült Államok között elképzelhetetlen a hadiállapot“ Washington, febr. 14. (KH) Nomura tengernagy, japán új amerikai nagyköve­te, átvette hivatalát s ez alkalommal wa­shingtoni lapok munkatársai előtt rövid, de igen nagy horderejű nyilatkozatot tett. — Elképzelhetetlennek tartom, — mon­dotta Nomura tengernagy —, hogy Nippon és az Egyesült Államok hadiállapotba ke­rülhetnének egymással. A Fehér ház köreiben rendkívül értéke­lik ezt a nyilatkozatot, annál is inkább, mert teljesen egybehangzó Matszuoka ja­pán külügyminiszter legutóbbi ki­jelenté­seivel. Mégis rámutatnak arra, hogy a ja­­páni hadsereg és haditengerészet olyan előkészületeket tesz, amelyek fenyegetni látszanak az USA távolkeleti érdekeit. Nomura Rooseveltnél Washington, febr. 14. (Német TI) No­­mura, Japán újonnan kinevezett nagykö­vete átnyújtotta megbízólevelét Roosevelt elnöknek. Rámutatott arra, hogy a japán­­északamerikai kapcsolatok legutóbbi ala­kulása az óceán mindkét partján jelentős aggodalmakat idézett elő. Most inkább, mint valaha, szükség van arra, hogy létre­hozzák egymás helyzete iránt a kölcsönös jobb megértést s igy biztosítsák mindkét nemzet érdekeit, jólétét és ez­által meg­őrizzék a békét a Csendes-óceánon. E cél szolgálatában minden tőle telhetőt meg akar tenni. Roosevelt elnök válaszában megerősí­tette, hogy az Egyesült Államok és Japán kapcsolataiban vannak olyan fejlemények, amelyek aggodalmakat keltettek. Örömmel üdvözli a nagykövetnek azt a most kifeje­zésre juttatott elhatározását, hogy minden tőle telhetőt meg kíván tenni a jobb meg­értés megteremtése érdekében. A nagykö­vet bizonyos lehet abban, hogy az Egye­sült Államok kormánya mindenkor segít­ségére lesz hivatalával járó munkája tel­jesítésében. Készenlétbe­ helyezik az ausztráliai flottát Sydney, febr. 14. (KH) Az ausztráliai haditengerészet nagy cirkálója, a „Syd­ney“, több mint egy évi távollét után be­futott Sydney város kikötőjébe. Ez a ha­talmas hadihajó mindeddig a földköziten­geri brit hajóhaddal működött együtt és hazairányítása — hír szerint— az auszt­ráliai haditengerészet készenlétbe helye­zésével függ össze. Roosevelt a távolkeleti helyzetről Washington, febr. 14. (Reuters) A pén­teki sajtóértekezleten azt kérdezték Roo­sevelt elnöktől, várjon a Távol-Keleten élő amerikaiakhoz intézett felszólítás, hogy utazzanak vissza hazájukba, csak óvatos­sági intézkedés, vagy pedig következmé­nye a csendesóceáni helyzet súlyosbodá­sának. Roosevelt elnök kijelentette, hogy csak óvatossági intézkedésről van szó, majd azt tanácsolta a kérdés feltevőjének, hogy ily súlyos kihatású kérdések feltevése előtt tájékozódjék a külügyminisztériumban. Matszuoka a japán-orosz viszonyról Tokió, febr. 14. (KH) A képviselőház­ban pénteken Matszuoka külügyminiszter azt a reményét hangoztatta, hogy a japán­orosz viszony megjavul. Az egyik képvi­selő kérdést intézett a külügyminiszterhez, hogy a japán-orosz viszony megjavítása érdekében nem lenne-e célszerű megszün­tetni az antikomintern-szerződést. A kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy ez a szer­ződés nem a Szovjet, hanem a kommu­nizmus ellen irányul és ő nem is hiszi, hogy Molotov a legutóbbi beszédében az antikomintern szerződésre gondolt, ami­kor a japán-orosz viszony útjában álló bizonyos akadályokra célzott. Hongkongból is elutaznak az amerikaiak Hongkong, febr. 14. (Reuters) Az Egye­sült Államok főkonzulja azt tanácsolta a városban lakó mintegy 2000 amerikainak, hogy utazzanak el, hacsak jelenlétüket rendkívül fontos körülmény nem indo­kolja. A főkonzul kijelentette, a felszólí­tás oka az, hogy a távolkeleti politikai bi­zonytalanság egyre fokozódik. ..... . Pesti Hirlap 1941 febr. 15. szombat A „zöld“ Cirenaika, Észak-Afrika gyü­­mölcsöskertje (két térképpel és 6 kép­pel). Luxemburg (3 képpel). József kir. herceg Nagyváradnak ajándékozott egy Bihari-festményt (4 képpel). Genova (4 képpel). Készül az USA (3 képpel). Sirályok. Márai Sándor cikke (7 kép­pel). A hatvanéves magyar csendőrség (1 képpel). Erdélyi jégünnepély (7 kép­pel). Tavaszi divat (8 képpel). A Képes Vasárnap „Erdély“ verspályázatának eredménye. „Falun így ünnepeltünk...“ Urr Ida díjnyertes költeménye. Ezen­kívül miniatűrök, szerkesztői üzenetek, rejtvény, humor és sok érdekes kép a hét nevezetes eseményeiről. ÁRA 20 FILL. A jugoszláv külügyminiszter február végén jön Budapestre Belgrád, febr. 14. (Avala.) A lapok ér­tesülése szerint Cincar-Markovics jugo­szláv külügyminiszter február végén Bu­dapestre utazik, hogy visszaadja az el­hunyt gróf Csáky István jugoszláviai lá­togatását. A látogatás időpontját hivata­losan még ne­m­ állapították meg. Budapesten 3 centiméterrel apadt a Duna A Duna és a Tisza mellékfolyói erő­sen áradnak Négy helyen robbantják a Dunán a jégtorlaszokat Bonczos Miklós, a dunai árvízvédelem kormánybiztosa, a február 14-iki esti hely­zetről kiadott tájékoztatójában a jégtorla­szok robbantásáról a következőket közli: — A jégtorlasz elindítása céljából a kö­vetkező négy helyen folynak robbantások: I. A nagytétényi sertéshizlalda magtárától északi irányban egy kilométer hosszúság­ban, II. Ercsitől északra négy kilométerre, Máriaházamajorral egy magasságban, at­tól északra öt kilométer hosszúságban. III. Dunaegyháza kompállomástól északra 300 méterre és attól északra négy kilométer hosszúságban. Ez a munka közel áll befe­jezéséhez. A negyedik hely Úszód község magasságában és attól két kilométer hosz­­szúságban északi irányban fekszik. A Vízrajzi Intézet éjszakai jelentése A földművelésügyi minisztérium Víz­rajzi Intézetétől az éjszakai órákban a kö­vetkező jelentést kaptuk: Budapesten este 8 órakor a vízállás 694, 10 órakor 695 centiméter. Reggel óta 3 centimétert apadt a víz. Érdnál a Duna vízszintmagassága 740 centiméter, vagyis 12 centiméterrel alacsonyabb a­ február 4-iki tetőzésnél. Ercsinél este 8 órakor 712, Adonyban 662 cm, a víz magassága. A du­­napentelei paksi szakaszon az emelkedés pénteken 5—8 centiméter volt. Bajától le­felé a víz apad. A jég állapotában lénye­ges változás nem történt. Az állójég felső­határa Nagytéténynél van. Budapesten a vízállás, amennyiben a jégviszonyokban változás nem áll be, elérheti a 705—710 centimétert. Ha azonban a jég elmegy, na­­gyobb mérvű gyors apadás következhe­­tik be. — A Zagyva völgyében a Zagyva ára­dása tovább tart Pásztón, Apcon 20—54 cm-rel emelkedett a víz. Hatvanban dél­ben a vízállás 348 centiméter, a tavaszi legnagyobb vízszintmagasságánál 54 centi­méterrel alacsonyabb. A Kárpátalján a le­hullott csapadék hatása emelte az ottani folyók és patakok vízbőségét. A Felsőtisza és valamennyi kárpátaljai folyó árad. Kiöntött a Rákospatak Pénteken délután az erősen megduzzadt Rákospatak több helyen kiöntött. Kőbá­nyán a Keresztúri-út közelében a Hurkusz malomnál na­­gy területet lelett el a víz. A patak elhagyta medrét, Zugló több helyén is, így az Ilosvay-térnél, a Dorozsmai-út­­nál, a Csömöri-útnál és az Erzsébet ki­­rályné-út közelében. Legnagyobb részt me­zőséget és bolgár kertészeteket árasztott el vízzel. A Csömöri-út közelében a Dés-utca 3. számú házat is elárasztotta a víz. A központi tüzérség, a XIV. és XIII. ke­rületi őrségek vonultak ki homokzsákokkal és szivattyúkkal, hogy a mentési és biz­tonsági munkálatokat megkezdjék. A fő­város árvízvédelmi osztályának intézkedé­sére több helyen gátépítő munka folyik. Vasútforgalmi korlátozások Az Államvasutak Igazgatósága közli, hogy az árvíz okozta pályarongálások miatt az Aszód—Balassagyarmat-i vonalon Aszód és Szügy, a Balassagyarmat—Losonc-i vo­nalon Őrhalom és Losonc állomások kö­zött a forgalom szünetel. Az Ipoly kilépett medréből Az Ipoly folyó felső szakasza rendkívüli módon megáradt és több helyen kilépett medréből. A hegyekből lerohanó hóló két helyen elöntötte az utat. Eddig 2000 ka­­tasztrális hold föld áll víz alatt A víz to­vább emelkedik. Jugoszláviában folytatják a Duna megtisztítását a jégtől Belgrád, febr. 14. (Avala.) A Dunának a jégtől való megtisztítását tovább foly­tatják. A hőmérséklet emelkedésének­ va­lószínűleg az lesz a következménye, hogy a folyó sodra mind a magyar, mind a ju­goszláv Dunán megrekedt jeget magával viszi. A jugoszláv Dunán a jég vastagsága nem haladja meg a 18 centimétert. A ma­gyar területen felhalmozódott jégtömegek­nek a jugoszláv szakaszon való akadályta­lan elvonulására az illetékes hatóságok minden intézkedést megtettek. Cipő és ruhajegy Bulgáriában Szófia, febr­ .14. (NST) Hétfőtől kezdve felnőttek csak jegy ellenében kaphatnak ruhát és cipőt Bulgáriában. Egy jegyre fél­évenként egy pár cipőt és egy öltönyt le­het vásárolni. A gyermekcipőt és gyer­mekruhát továbbra is jegy nélkül áru­sítják. A gazdasági program vitája A képviselőház pénteken ülést tartott, amelyen folytatta a gazdasági program tárgyalását. Szabó Zoltán (MÉP) a tervgazdálkodás kérdéséről beszélt. A legfőbb gazdasági miniszter expozéja tulajdonképpen álta­­­lános magyar gazdasági mozgósítást je­lent A szellemi energiák mozgósításánál rá kell terelni a figyelmet a magyar láng­észben rejlő kincsekre és energiákra is. A magyarságnak a nemzetek közötti arányszámán jóval felül varrnak feltalá­lói. Legutóbb beszélgetett egy magyar zsenivel, ak­i szobrász és festő, amellett mezőgazdasági munkás és van egy talál­mánya, amely lehetővé teszi, hogy kora­tavaszi és későőszi növényvédelemmel a magyar tervgazdasági termelés szezonja jelentékenyen megnőjön. A tervgazdálko­dás érdekében kívánatosnak tartja a munkaszolgálat fenntartását és tovább­fejlesztését A munkaszolgálat volt az, amely a talajjavítás és az ármentesítés jelentékeny részét elvégezte. Malasits Géza (szoc. dem.) országos gaz­dasági tanács felállítását kívánta, melyben minden termelési ág helyet foglalva Bencze György kárpátaljai kérdésekkel foglalkozott. A gyümölcstermelés fokozá­sával meg lehetne erősíteni a kisgazda­­társadalmat. A terméshozam fejlődésével aszalókat, szeszfőzdéket és gyümölcskon­zervgyárakat kellene felállítani és ki kel­lene aknázni a Kárpátalja természeti kin­cseit. Meskó Zoltán (nemz. szoc.) szerint a nemzetet erkölcsi és gazdasági alapért ktell megerősíteni. Rákosi Jenő elmélete alap­­ján áll és 30 millió magyar a vágya. Erőteljes családvédelmi intézkedéseket sürgetett. Könnyítsük meg a családalapí­tást házassági kölcsönök formájában, a válást viszont nehezítsék meg. Vigyáz­nunk kell arra, hogy a kereskedelem és az ipar zsidó kézből ne kerüljön idegen kül­földi kezekbe. Végül a Hangyát vette vé­delmébe. Szitz János (MEP) arról beszélt, hogy virágzó gyárak, amelyek hírt, nevet sze­reztek az országnak, most olyan helyzetbe kerültek, hogy vagy ráfizetnek üzemükre, vagy munkásaikat elbocsátják vagy egy­más ellen öldöklő harcot folytatnak és egymás elől halásszák el a nyersanyagot. Ilyen például a bőripar. Egy erős állami kéznek kellene közbenjárnia, hogy a bor­termelést fokozzák. Nem osztja azt a ki­fogást, hogy a miniszter programjában kevés a konkrétum. Bár a kissármási föld­gáz területe nem került vissza hozzánk, minden reményünk megvan arra, hogy a folyamatban lévő kutatás olyan ered­ményre vezet, amely a magyar gazdasági életnek egy új nagy energiaforrást, föld­gázt ad rendelkezésére. Teljesen kész ter­vek vannak arra, hogy a földgázból ace­­tilint lehessen előállítani és ez legyen a műgumigyártás olcsó nyersanyaga. Rap­­csányi László (nyilas) élesen bírálta a strohmanrendszert, amely lehetővé teszi a tisztességtelen gazdagodást. Festetich Do­mokos (MÉP) arról beszélt, hogy a nagy átfogó gazdasági programot a kormány­párt sürgette. Köszönetet mondott a mi­niszternek az agrártársadalomra vonatkozó program tartalmasságáért. Olcsó hitellel a kivitel fejlesztésével és a belső keresk­e­­delem megújításával kell segíteni a mező* gttdartam. A rritit kedden folytatják.

Next