Pesti Hírlap, 1941. március (63. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-15 / 62. szám

Vitéz Magasházy László ny. tá­bornok megnyitja az Országos Nemzetvédelmi Bizottság­ nagy­káptalanját, amelyen a Kor­mányzó Úr által alapított Nem­zetvédelmi kereszt adományozá­sának feltételeiről határoztak. Kedden reggel a kispesti polgári iskola egyik kisdiákja, eddig ki nem derített körülmények között, kézigránátot vitt magával az is­kolába, ahol azt szét akarta bon­tani A kézigránát felrobbant és szörnyű pusztítást okozott. Há­rom gyermek meghalt, többen sú­lyosan megsebesültek.­­ Jobb­oldalon, a gyermekek hozzátarto­zói az iskola előtt, a vizsgálat iste­né a­ jobbszélen: a tanterem a­­b­lakait a légnyomás betörte. Budapest—Moszkva 52 óra Még a mostani robajló világ­­események között is általános ér­deklődéssel fogadták mindenütt a Magyarországról érkezett hír­adást, hogy megindul a közvet­len vasúti összeköttetés Magyar­­ország és Szovjet-Oroszország, il­letve Budapest és Moszkva kö­zött. 1914 augusztusában szakadt meg a vasúti összeköttetés Ma­gyarországról Oroszország felé Az azóta eltelt 27 esztendő alatt olyan események játszódtak le mindkét országban és körülöttük, amilyeneket a legélénkebb fan­táziájú emberek sem mertek vol­na álmodni. Az igaz, hogy annak idején, a boldog békeidőkben sem volt könnyű Budapestről Mosz­kvába eljutni, mert Európában sehol másutt nem kértek az ittas embertől útlevelet, csak az orosz határon. Az útlevélhez azóta már na­gyon is hozzá kellett szoknunk, jóformán ki sem lehet már moz­dulni az otthonunkból útlevél, vagy hasonló igazolványok nél­kül, de a szélesnyomtávú vasút a háború után nagyon eltávolo­dott a közelünkből. A világhá­ború után helyreállított Lengyel­­országnak első dolga volt, hogy a széles orosz vágányokat visszaál­lította az európai rendes nyom­távra. Most is ez a vágányszélesség­­különbözet okozza a legkomo­lyabb gondokat a vasutasoknak, mert ha az utazó közönséget könnyű is átszállítani egyik vo­natról a másikra, nem olyan egy­szerű a dolog a jól megrakott vasúti teherkocsikkal. Különben is első eset, hogy Magyarország­nak közvetlen vasúti összekötte­tése van a szélesnyomtávú orosz vasúttal. Azelőtt is Munkácson, Volócon keresztül ment Orosz­ország felé a magyar vonat, de a békeidőkben Galíciában, a kö­zelmúltban pedig Lengyelország­ban robogott jó darabig a vonat, míg eljutott az orosz határig és megjelentek az első széles nyom­­távolságú vágányok. Most a ter­vek szerint a Volóc és az orosz területen lévő Lawoczne közötti alagútban egymás mellett fut majd a rendes nyomtávú magyar vágány és a széles orosz és a két határállomáson kölcsönösen tör­ténik az átrakodás, illetőleg az utasok átszállása. Addig is azonban, amíg a két külön nyomtávú sínpár elkészül, hamarosan megindul a vasúti for­galom: a magyar vonatok szalad­nak át Lawocznóba és ott rakod­nak át a széles nyomtávú orosz kocsikra Baloldalon: vasúti alagút a magyar-orosz határon.Középen: viadukt a határ előtt. — Jobboldalon: jellegzetes,több méteres havasi kü­rt. A háttérben Vo­lóc vasútállomása Magyar őrszem az orosz határon. A völgyben látható fehér épület Lawoczne, orosz határállomás. (Eötvös Gyula felv.) A Képrs Vasárnap titek­ecept-pályázatának eredményét lapunk március 23-i számában hozzák nyilvánosságra. A Gundel Károly úr elnök­lete alatt működő bírálóbizottság minden részletre kiterjedő, ala­pos és szakszerű vizsgálat alap­ján hozta meg döntését. A 8000 recept közül kiválasztott tíz leg­jobb receptben leírt ételeket el is készítették a bírálók számára. Az óriási pályázati anyag gondos feldolgozása olyan munkát jelen­tett, mellyel az előírt határidőre a bírálóbizottság elkészülni nem tudott. A végleges döntést, a nyertesek nevét a Kópox Vasárnap rövid hí­­i számában közöljük

Next