Pesti Hírlap, 1941. március (63. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-02 / 51. szám
ságból már teljesen elvész az ember szeme elől, a három-, négyemelet magas hajók azonban messzire kiemelkednek a sivatag távlat nélküli környezetéből. Aki viszont a hajón ül és áthajózik a csatornán, annak semmi élménye nincs. Legfeljebb az a pillanat érdekes és mozgalmas, amikor Port Szaidnál a révkalauz bevezeti a hajót a csatornába. Innen kezdve jóformán semmit sem lát a kiváncsi utas, csak homokot a keskeny csatorna két oldalán. Egy darabig nézelődik, azután megunja és csak akkor kerül megint elő a hajó mélyéből, amikor megérkeznek Iszmailiába, illetőleg Szuezbe. Ha valami nagyobb hajó jön szembe, az illedelmesen félreáll, mert a nagy hajók a keskeny vizen nem kerülhetik ki egymást. Erre szolgálnak a kitérők, ahol a csatorna átlagosan 100 méteres szélessége 150-re is kibővül. A meder vízalatti szélessége, vagyis az a része, amely elég mély arra,hogy a 9—10 méter mélyjáratú óceánjárók is áthaladhassanak rajta, a legszélesebb helyen is mindössze 45—50 méter, tehát a nagyobbfajta óceánjárók csak a legnagyobb óvatossággal, a hivatásos vezető irányításával és vontatással mehetnek át a csatornán, a legmodernebb óriásgőzösök számára pedig újabb szélesítési munkákat kellene végezni a csatornán, mint ahogy a világháború után lényegesen kibővítették, kikotorták és kiszélesítették. A csatorna teljes Szaidtól Szuezig 1710 közben három tavon vezet a hajók útja. 15—18 óráig tart, ami átmegy a csatornán, első esztendőben mis hajó futott keresztül r 36-ban, az olasz abess idején érte el a csatakordját, több mint 800 lauzoltak át rajta a szakadatlan sorban. Úniusa óta, amikor az üzenet megtörtént, a csak az angol flotta el lehet átjutni és a szekás teljesen szünetel, emészetesen a csapatoz 1914-ben, az első kitörésekor török csatorták megszállva a csengékét. A háború el. 1915 februárjában töröl egyesült csapatok ferizetet is vívtak a csatár az Egyiptomból pc nagyszámú angol c. Még egy év múltán, Izán is az volt a hely központi hatalmak e mételten megjelentek partján és váratlan tikai nagy zavarokat hajóforgalomban. A zavart egy alföldi málló járőr okozta, a sereg kötelékben harcotgázása közben olyan és észrevétlenül érkezi torna partjára, hogy szétugrasztotta a békés