Pesti Hírlap, 1941. március (63. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-05 / 53. szám

TW1W 11 il]- |.J^j.npBPItr TOJliflE TITITrorrflW^CFTölfffT.p "TffTwiu MM11 n r th*­ Tokunaga Yasumoto legszebb élménye . . . „Szép idő volt, jó idő, virágoztak a Tisza mentén az akácok . . .“ Beszélgetés az egyetlen Magyarországon élő japánnal Felmentünk a császári japán­ követség­nek a Gellérthegy oldalán lévő pompás kis palotájába, ahol az egyik titkár, aki­től a Magyarországon élő japánokról kér­tünk felvilágosítást, kedves mosolygással közölte velünk, hogy a császári - japáni követség tagjain kívül, akik végeredmény­ben területenkívüliségben élnek, Magyar­­országon mindössze egy japáni állampol­gár él, névszerint dr. Tokunaga Yasumoto, a budapesti tudományegyetem fiatal ja­páni lektora, aki cserediák és tanár egy személyben . . . Megtudtuk Tokunaga cserediák-tanár őmnét és felkerestük őt Nagyboldogasz­­szony­ úti lakásán az Eötvös-kollégium­­ban. Kopogtatásunkra alig 29 éves japán fiatalember nyit ajtót. Kölcsönös mély hajlongások közepette bemutatkozunk. Le­ülünk az egyszerű diákszoba két karos­székébe és beszélgetni kezdünk — magya­rul. Tokunaga ugyanis kitűnően beszéli nyelvünket. Cserediák és tanár egy személyben — Hogyan került hozzánk, tanár úr? — kérdezzük a szikár, mandulaszemü, japáni­nak túl magas fiatal embertől. — Tavaly februárban érkeztem Magyar­­országba, — feleli Tokunaga, meggondol­va minden szót — Tokióból jöttem, ahol öt évvel ezelőtt szereztem meg a nyelv­­tudományokból a doktori oklevelet Főleg keleti nyelvekkel és néprajzzal foglalkoz­tam, így találkoztam a magyar nyelvvel. Tanulni kezdtem és amikor megkötötték a magyar-japán kulturegyezményt, a ja­pán kultuszkormány engem küldött Ma­gyarországba. Mondanom sem kell, boldo­gan jöttem ide, mint első cserediák. Ami­kor elindultam hazulról, még átjöhettem a Szuezi-csatornán. Nápolyban kötöttünk ki, onnan jöttem Budapestre. — És mivel foglalkozik, mint japáni cse­rediák? — Tanulok és — tanítok! A japán nyelvnek vagyok a lektora az egyetemen, ezenkívül a Turáni Társaságban is taní­tom anyanyelvemet — Hány hallgatója van? — kérdezzük kí­váncsian. — Tíz és ami a fontos, mind a tizen el is járnak az előadásokra. Szépen halad­nak. Nemcsak kezdők, hanem haladók is vannak közöttük, öröm a munka. De nem­csak tanár, hanem talán elsősorban diák is vagyok. Néprajzi, nyelvi kérdésekkel, általános nyelvtudománnyal foglalkozom. Munkám szépen halad és még egy jó esz­tendőm hátra van, azután visszamegyek Tokióba — Mit fog csinálni otthon? Hogyan haszno­sítja azt, amit itt tanul? — Még nem tudom pontosan. Eddig gimnáziumi tanár voltam Tokióban. Min­denesetre folytatom a tanítást, de szabad­időmben feldolgozom tanulmányaim ered­ményét. Egy japáni számára nagyon ér­dekes a magyar néprajz, az egész ural­al­­tási kérdés, a japáni és a magyari — (így mondja!) — népművészet sok hasonlósága, a nyelvtan. Irodalmilag szeretném feldol­gozni buvárlataimat, azonkívül magyar re­gényeket és magyar tudományos műveket fordítok japán nyelvre, önálló művet is írok, természetesen nyelvtudományi kér­désekről. A magyar vidék szerelmese — Magyarországon merre járt a tanár úr? •— Bejártam az egész magyar vidéket, megfordultam Pécsett, Szegeden, Debre­cenben. Legutóbb Kolozsvárott voltam. Nagyon tetszik nekem a magyar vidék. Budapest is csodaszép, de es világváros, hasonlít sokban a többihez. A magyar vi­dék valami egészen más, különösen szép... — Miben szép, miben más? — kérdezzük. — Nehéz megmondani. Jártam Német­országban, Jugoszláviában, ott is sok szé­pet láttam, de a magyar táj, a vidéki ma­gyar élet összehasonlíthatatlanul szebb. Falusias, csendes, tiszta, ősi, mélyen em­beri . . . — Melyik volt legszebb magyarországi él­ménye? — Az utazás a magyar vidéken általá­ban, de soha nem felejtem el a szeged­vidéki jó magyar embereket, akik szere­tettel fogadtak. Sok a hasonlóság a japáni és az alföldi élet között. Szeged környé­kén a múlt nyár elején a tanyákat, jártam néhány magyar barátommal. Szép idő volt, jó idő, virágoztak a Tisza-mentén az akácok... Ilyen szépségre nem voltam el­készülve__Azóta is a hatása alatt állok. Ami nálunk a cseresznyevirágzás, az itt, az Alföldön, az akácvirágzás. Ez a legna­gyobb, legszebb élményem! Nehéz ezt megmagyarázni, ne értsen félre, — mondja Havártah —"a Tisza partján voltunk, gya­logoltunk, gyümölcsöt ettünk, kezdődött a.. ■nyár. Ilyen Japánban is a tavasz vége... Egy hónapig jön a levél . . . Elgondolkozva néz maga elé, aztán rám mosolyog a japánok kedves mosolyával — Kolozsvár is nagyon tetszett, — mondja csillogó szemmel. — Ott a múlt hetekben még esett a hó... — Nincs honvágya? — Nincs... egyelőre. Apám meghalt, anyám él és ő minden hónapban ir. Szi­bérián át jut el hozzám a levele. Egy hó­napig tart, míg ideérkezik. Éppen tegnap kaptam tőle levelet. Mutatja édesanyja érdekes, titokzatos betűkkel írt hosszú levelét. Nem értek belőle egy szót sem, de úgyis tudom, mi a tartalma: „Vigyázz magadra, édes fiam, Yasu­moto ..." Búcsúzóul elbeszélgetünk még sok min­denről, nőkről, hunokról, táncról társa­ságról, Kodályról és a magyar zenéről, a­ japán líráról, tervekről és általában sok minden apróságról: az életről. Azután so­káig rázzuk egymás kezét Mélyen meg­­hajlunk egymás előtt, mosolygunk egy­másra szeretettel. Arra gondolok, párezer évvel ezelőtt őseink talán találkoztak va­lahol messzi keleten... — Banzáj Nippon, — mondom neki ön­kéntelenül. — Éljen Magyarország, — feleli dr. Tokunaga Yasumoto ... Tombor Tibor. Elfogták Kovacsics Imre volt adóhivatali becsüst, a szegedi kettős gyilkosság tettesét Az Idegklinikán találták meg a detektívek . Csányi Mátyás ügyvéd és édesanyja meggyilkolásának drámai részletei Szeged, márc. 4. (A Pesti Hírlap tudó­sítójának telefonjelentése.) A szegedi ket­tős gyilkosság tettese hat napig tartó nyo­mozás után rendőrkézre került. Február 27-én délután — mint megírtuk­— dr. Csányi Mátyás ügyvéd házvezetőnője, Novitzky Mária, egy közeli üzletbe ment bevásárolni és amikor visszatért a Korona­utcai lakásba, ott meggyilkolva találta az ügyvédet és annak 71 éves édesanyját. A felforgatott lakásban több szekrény fel volt törve és a jelek arra vallottak, hogy rablógyilkosság történt. Novitzky Mária azonnal a rendőrségre sietett, onnan bi­zottság szállt ki és megindult a nyomozás. Novitzky Mária emlékezett arra, hogy egy férfi napok óta kerülgette a házat, sze­­mélyleírást is adott róla, de ez a nyom nem vezetett eredményre. A rendőrség értesítette az ország bűnügyi hatóságait és rádiókörözést adott ki az ismeretlen gyilkos ellen. Nyomra vezet a franciakulcs A helyszíni szemle alkalmával az ebédlő­­asztalon egy franciakulcsot találtak és azt elhelyezték egy szegedi üzlet kirakatá­ban. Napokkal később jelentkezett a rend­őrségen egy szegedi iparos azzal, hogy fel­ismerte a gyilkos szerszámban saját tu­lajdonát, amelyet néhány nappal ezelőtt, feltevése szerint, Kovacsics Imre, volt vá­rosi adóhivatali becsüs vihetett el tőle Bánsági Ede detektívcsoportvezető és Gyórffi László detektív nyomban Kova­csics Imre lakására siettek és ott tudták meg, hogy a becsüs időközben a szegedi ideggyógyászati klinikára került. A detek­tívek megjelentek az idegklinikán és a vezető orvossal közölték, hogy Kovacsics Imre gyilkossággal gyanúsítható. Tekin­tettel arra, hogy Kovacsics nem elme­bajos, hanem csak elvonó kúrán volt az intézetben, nyomban átadták a detektívek­­nek. A volt becsüst a rendőrségre szállí­tották, ahol drámai lefolyású kihallgatás keretében bontakoztak ki egy elhibázott élet részletei és a február 27-iki kettős gyilkosság körülményei. Kovacsics Imre a becsüs Kovacsics Imre előkelő óbecsei család­ból származott, apja nyugalmazott fő­szolgabíró volt. A becsüs gondtalan ifjú­ság után került abba a helyzetbe, hogy kenyér után kellett néznie és Szegeden igyekezett elhelyezkedni. Hat évvel ezelőtt megnősült, egy szegedi ismert kereskedő­nek a leányát, Markovics Magdolnát vette nőül. Egyre súlyosabb viszonyok közé ju­tott, a nagy lakásból kisebb lakásba ment, két évvel ezelőtt pedig szegény hónapos­­szobát bérelt a házaspár, amelynek két gyermeke is volt már. Kovacsics ivásnak adta magát, a gondok és az ital idegrend­szerének is megártottak és 1939 február­jában idegbajos tünetekkel a klinikára ke­rült, onnan azonban nemsokára gyógyul­tan elbocsátották. Sok fáradozás után négy évvel ezelőtt alkalmazták a szegedi adó­hivatalban mint becsüst, de ő ezt az állást" csak átmenetinek tekintette ,és meggazda­godásról ábrándozott Családja valamikor régen jó viszonyban volt a Csányi-család­­dal és Kovacsics fantáziáját az utóbbi idő­ben nyomorában főleg az a híresztelés iz­gatta, hogy Csányi Mátyás ügyvéd szegedi lakásán százezer egykori koronát rejteget aranyban. Hogyan történt a kettős gyilkosság ? Kovacsics Imre február 27-én felöltö­zött és feleségének kijelentette, hogy el­megy pénzt felhajtani. Felkereste egyik iparos barátját, hosszabb ideig elbeszélge­tett vele és egy óvatlan pillanatban zsebre tett egy franciakulcsot. Korán délelőtt be­csengetett Csányi Mátyás ügyvéd lakásába, ahol Novitzky Mária házvezetőnő nyitott ajtót Megtudta, hogy az ügyvéd csak dél­után jön haza. Egy Mikszáth Kálm­án­­utcai vendéglőbe ment és megivott egy liter bort Délután 2 órakor jelent meg is­mét az ügyvéd lakásán. A házvezetőnő nem volt otthon és az ügyvéd maga nyi­tott ajtót Bevezette az irodába vendégét, aki ekkor azt mondotta, hogy a katonai ügyosztálytól jött hogy a lakás adatait összeírja. Csáky gyanútlanul végigvezette az egész lakásban. Kovacsics maga elé en­gedte az ügyvédet, majd észrevétlenül elő­vette zsebéből a franciakulcsot és fejbe­vágta vele. Csányi végigvágódott a szőnye­gen. Kovacsics zsebre tett egy ezüst serle­get három gyertyatartót az asztalra he­lyezett közben azonban benyitott a szo­bába egy őszhaj­ú, idős asszony, Csányi édesanyja. Kovacsics azonnal nekirontott az öreg hölgynek is és agyonverte. Ez­után magára zárta a lakást, egy szekrényt felnyitott abból húsz pengőt és egy női aranyórát vett ki az öregasszony füléből kiszedte a brilliáns függőket, majd vissza­­■ tért az ebédlőbe. Csányi Mátyás közben magához tért, ült » fsgfffel dm bsnézni nem «adott, Ko­racsics megkérdezte tőle, hogy hol vannak az aranyak. Csányi tétova mozdulatokat tett, támadója erre még több csapást mért a fejére, mire az ügyvéd holtan terült el a szobában. Kovacsics végigjárta a lakást és egy tü­körben meglátta, hogy a kabátja véres. Megfordítva öltötte fel a kifordítható ka­bátot és úgy ment ki az utcára. „Két embert megöltem“ Visszatért a kocsmába, ott italt rendelt, majd elhívta barátját, akitől a szerszámot ellopta, később a feleségét is és késő estig ittak. Este felesége elé tett egy cédulát, ezzel a szöveggel: „Két embert megöltem". Felesége ezeket a szavakat természetesen csak az ital hatásának tulajdonította. Otthon Kovacsics dührohamot kapott. A házaspár elment­ dr. Emyei István orvos­hoz és a férj kérte az orvost, hogy utalja őt elmegyógyintézetbe. Emyei azt felelte, hogy ő nem tisztiorvos, ezt nem teheti meg. Kovacsicsék ezután dr. Hunyadi Já­nos tisztiorvoshoz mentek és a tőle kapott irattal február 28-án reggel Kovacsics Imre jelentkezett az idegklinikán. A rövid vizsgálat során megállapították, hogy idült alkoholmérgezésben szenved és megfigye­lésre benntartották az intézetben, alkohol­elvonó kúrára. Kovacsics Imre teljesen kimerült vallo­mása közben. Többször szótlanná vált, nem válaszolt a kérdésekre, majd ismét összeszedte magát és összefüggően beszélt tovább. Kihallgatása előreláthatóan még több napig fog tartani, azután sor ke­rül feleségének és a bűnügy többi tanúi­nak kihallgatására A kormány biztosítja az ország téglaszükségletét Varga József miniszter elnöklésével az iparügyi minisztériumban értekezlet volt amely az építkezésekhez szükséges tégla­mennyiség biztosításának kérdésével fog­lalkozott A miniszter elrendelte, hogy sürgősen állapítsák meg egyfelől az árvíz­­sújtotta vidékek, másfelől az egész ország előrelátható téglaszükségletének mennyi­ségét Az értekezleten kijelentette Varga, hogy a kormány feltétlenül és idejében biztosítja az ország téglaszükségletét és gondoskodik arról, hogy mihelyt az idő­járás megengedi, valamennyi téglagyár teljes kapacitással végezze termelését A szénszállítás rendjében elsőséget élveznek azok a téglagyárak, amelyek az árvízsúj­­totta területek újjáépítésére dolgoznak. Az értekezlet elhatározta, hogy szorgal­mazni fogják a hatóságok a betonblokkal való alapozást és építkezést. Pesti Hírlap 1941 márc. 5. szerda – A hercegprímás nagyböjti pásztorlevele a Gondviselésről Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprí­­más főegyházmegyéje híveihez böjti pász­torlevelet intézett A főpásztori szózat tárgya a Gondviselés és a bevezető részben hálát ad a főpásztor azért, hogy amikor csaknem egész Euró­pán, sőt az egész világon végigszánt a há­ború, hazánkat még megkímélte a pusztí­tás. De amikor mindenfelé tűz tombol, soha sem tudhatjuk, hogy mely percben csap át hozzánk is a vész. A Gondviselésbe vetett hitünk első alappillére — mondja a pásztorlevél .• Isten mindenhatósága. Megnyugtató igaz­ság, hogy van valaki, aki minden embert és nemzetet kezében tart és mindennek irányt szab. Nem a vaksors vezet tehát, nem a hatalomra törtető emberek döntik el végleg életünk sorsát, hanem az Isten. Az ember halhatatlanságáról szólva, a pásztorlevél rámutat arra, hogy a nem­zetek életében halhatatlanságról nem be­szélhetünk. Csak a földi élet feladatai kí­vánják meg, hogy vállt vádihoz vetve, nemzetté tömörülve vegyük fel a harcot mindennel, ami az életet­ és a lelki érté­keket veszélyezteti. Az örök életben már nem nemzetek, hanem az egyes emberek állnak Alkotójuk elé. A halhatatlanságnak azonban a nemzet életében a maradandó­­ság, az évezredek felelnek meg. Milyen gondviselésszerű, hogy Isten a nemzeteket sem egynaposaknak teremtette. Nemze­­dékről-nemzedékre szállnak át a szülők, az ősök, az együttküzdők tapasztalatai, ér­demei és értékei. Egyedül a Gondviseléssel együtt élő és dolgozó ember és nemzet számíthat sikerre és végső diadalra. Aki Istenbe kapaszko­dik, legyen az egyes ember, vagy nemzet, valamikép Isten sorsában részesedik. Vele együtt győz és élvezi győzelme gyümöl­cseit, így adja meg a Gondviselésbe vetett hit az Isten fiainak mindenkitől megcso­dált szabadságát és békéjét A mai nehéz időkben ez a Gondvise­lésbe vetett hit adjon mélységes bizalmat abban, hogy komolyan keresztény életetek célhoz ér. De ez adjon kemény gerincet is — fejezi be a pásztorlevél —, hogy az egyéni és nemzeti élet egész vonalán, ke­resztény meggyőződéstek mellett kiállva, valóban biztosíthassátok magatoknak és nemzetünknek az isteni Gondviselés hat­hatós, megérdemelt segítséget. ­ • Politikai élet Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter a MÉP vasárnapi bajai nagyvá­lasztmányi ülésén beszédet mond a gaz­dasági élet időszerű kérdéseiről Az Erdélyi Párt gazdasági bizottsága Nyirő József elnöklésével értekezletet tar­tott Több felvetett kérdésről tervezetet készítenek ez azt eljuttatják az illetékes tényezőkhöz. Elitélt kémek A MTI jelenti: A m. kir. honvédtörvényszék idegen ál­lamok javára elkövetett hűtlenség, illető­leg kémkedés bűntette miatt 1. Zinner Károlyt életfogytig tartó fegy­házra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesz­tésre, továbbá a magyar-román és ma­gyar-jugoszláv határsávból való kitiltásra, 2. Kovács Lajost tizenöt évi fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre, továbbá a magyar-jugoszláv határsávból örök időre való kitiltásra, 3. Wellisz Jenő román állampolgárt ti­zenöt évi fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre és az ország terüle­téről való kiutasításra, 4. Kohn Dávid román állampolgárt nyolc évi fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre és az ország területéről örök időre való kiutasításra, 5. Molnár János román állampolgárt hat évi fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre és a visszatéréstől örök időre való eltiltás mellett az országból való ki­utasításra, 6. Vargán Napoleon román állampolgárt öt évi fegyházra, tíz évi hivatal- és poli­tikai jogvesztésre és a visszatéréstől örök időre való eltiltása mellett az országból való kiutasításra, 7. Rozsdás Jánost négy évi fegyházra, öt évi hivatal- és politikai jogvesztésre, úgy­szintén a magyar-román határsávból örök időre való kitiltásra, 8. Dudás Andrást négy évi fegyházra, nyolc évi hivatal- és politikai jogvesztésre, végül a mindenkori román határsávból való kitiltásra, 9. Scurt (Vajda) Györgyöt három évi és hat havi fegyházra, hat évi hivatal- és politikai jogvesztésre, továbbá a magyar­román határmenti községekből örök időre való kitiltásra és 10. Glasser Rezsőt három évi és három havi fegyházra, hat, évi­ hivatal- és politi­kai jogvesztésre, továbbá a magyar-német határsávból örök időre szóló kitiltásra ítélte. Valamennyi ítélet jogerős.

Next