Pesti Hírlap, 1941. március (63. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-05 / 53. szám
TW1W 11 il]- |.J^j.npBPItr TOJliflE TITITrorrflW^CFTölfffT.p "TffTwiu MM11 n r th* Tokunaga Yasumoto legszebb élménye . . . „Szép idő volt, jó idő, virágoztak a Tisza mentén az akácok . . .“ Beszélgetés az egyetlen Magyarországon élő japánnal Felmentünk a császári japán követségnek a Gellérthegy oldalán lévő pompás kis palotájába, ahol az egyik titkár, akitől a Magyarországon élő japánokról kértünk felvilágosítást, kedves mosolygással közölte velünk, hogy a császári - japáni követség tagjain kívül, akik végeredményben területenkívüliségben élnek, Magyarországon mindössze egy japáni állampolgár él, névszerint dr. Tokunaga Yasumoto, a budapesti tudományegyetem fiatal japáni lektora, aki cserediák és tanár egy személyben . . . Megtudtuk Tokunaga cserediák-tanár őmnét és felkerestük őt Nagyboldogaszszony úti lakásán az Eötvös-kollégiumban. Kopogtatásunkra alig 29 éves japán fiatalember nyit ajtót. Kölcsönös mély hajlongások közepette bemutatkozunk. Leülünk az egyszerű diákszoba két karosszékébe és beszélgetni kezdünk — magyarul. Tokunaga ugyanis kitűnően beszéli nyelvünket. Cserediák és tanár egy személyben — Hogyan került hozzánk, tanár úr? — kérdezzük a szikár, mandulaszemü, japáninak túl magas fiatal embertől. — Tavaly februárban érkeztem Magyarországba, — feleli Tokunaga, meggondolva minden szót — Tokióból jöttem, ahol öt évvel ezelőtt szereztem meg a nyelvtudományokból a doktori oklevelet Főleg keleti nyelvekkel és néprajzzal foglalkoztam, így találkoztam a magyar nyelvvel. Tanulni kezdtem és amikor megkötötték a magyar-japán kulturegyezményt, a japán kultuszkormány engem küldött Magyarországba. Mondanom sem kell, boldogan jöttem ide, mint első cserediák. Amikor elindultam hazulról, még átjöhettem a Szuezi-csatornán. Nápolyban kötöttünk ki, onnan jöttem Budapestre. — És mivel foglalkozik, mint japáni cserediák? — Tanulok és — tanítok! A japán nyelvnek vagyok a lektora az egyetemen, ezenkívül a Turáni Társaságban is tanítom anyanyelvemet — Hány hallgatója van? — kérdezzük kíváncsian. — Tíz és ami a fontos, mind a tizen el is járnak az előadásokra. Szépen haladnak. Nemcsak kezdők, hanem haladók is vannak közöttük, öröm a munka. De nemcsak tanár, hanem talán elsősorban diák is vagyok. Néprajzi, nyelvi kérdésekkel, általános nyelvtudománnyal foglalkozom. Munkám szépen halad és még egy jó esztendőm hátra van, azután visszamegyek Tokióba — Mit fog csinálni otthon? Hogyan hasznosítja azt, amit itt tanul? — Még nem tudom pontosan. Eddig gimnáziumi tanár voltam Tokióban. Mindenesetre folytatom a tanítást, de szabadidőmben feldolgozom tanulmányaim eredményét. Egy japáni számára nagyon érdekes a magyar néprajz, az egész uralaltási kérdés, a japáni és a magyari — (így mondja!) — népművészet sok hasonlósága, a nyelvtan. Irodalmilag szeretném feldolgozni buvárlataimat, azonkívül magyar regényeket és magyar tudományos műveket fordítok japán nyelvre, önálló művet is írok, természetesen nyelvtudományi kérdésekről. A magyar vidék szerelmese — Magyarországon merre járt a tanár úr? •— Bejártam az egész magyar vidéket, megfordultam Pécsett, Szegeden, Debrecenben. Legutóbb Kolozsvárott voltam. Nagyon tetszik nekem a magyar vidék. Budapest is csodaszép, de es világváros, hasonlít sokban a többihez. A magyar vidék valami egészen más, különösen szép... — Miben szép, miben más? — kérdezzük. — Nehéz megmondani. Jártam Németországban, Jugoszláviában, ott is sok szépet láttam, de a magyar táj, a vidéki magyar élet összehasonlíthatatlanul szebb. Falusias, csendes, tiszta, ősi, mélyen emberi . . . — Melyik volt legszebb magyarországi élménye? — Az utazás a magyar vidéken általában, de soha nem felejtem el a szegedvidéki jó magyar embereket, akik szeretettel fogadtak. Sok a hasonlóság a japáni és az alföldi élet között. Szeged környékén a múlt nyár elején a tanyákat, jártam néhány magyar barátommal. Szép idő volt, jó idő, virágoztak a Tisza-mentén az akácok... Ilyen szépségre nem voltam elkészülve__Azóta is a hatása alatt állok. Ami nálunk a cseresznyevirágzás, az itt, az Alföldön, az akácvirágzás. Ez a legnagyobb, legszebb élményem! Nehéz ezt megmagyarázni, ne értsen félre, — mondja Havártah —"a Tisza partján voltunk, gyalogoltunk, gyümölcsöt ettünk, kezdődött a.. ■nyár. Ilyen Japánban is a tavasz vége... Egy hónapig jön a levél . . . Elgondolkozva néz maga elé, aztán rám mosolyog a japánok kedves mosolyával — Kolozsvár is nagyon tetszett, — mondja csillogó szemmel. — Ott a múlt hetekben még esett a hó... — Nincs honvágya? — Nincs... egyelőre. Apám meghalt, anyám él és ő minden hónapban ir. Szibérián át jut el hozzám a levele. Egy hónapig tart, míg ideérkezik. Éppen tegnap kaptam tőle levelet. Mutatja édesanyja érdekes, titokzatos betűkkel írt hosszú levelét. Nem értek belőle egy szót sem, de úgyis tudom, mi a tartalma: „Vigyázz magadra, édes fiam, Yasumoto ..." Búcsúzóul elbeszélgetünk még sok mindenről, nőkről, hunokról, táncról társaságról, Kodályról és a magyar zenéről, a japán líráról, tervekről és általában sok minden apróságról: az életről. Azután sokáig rázzuk egymás kezét Mélyen meghajlunk egymás előtt, mosolygunk egymásra szeretettel. Arra gondolok, párezer évvel ezelőtt őseink talán találkoztak valahol messzi keleten... — Banzáj Nippon, — mondom neki önkéntelenül. — Éljen Magyarország, — feleli dr. Tokunaga Yasumoto ... Tombor Tibor. Elfogták Kovacsics Imre volt adóhivatali becsüst, a szegedi kettős gyilkosság tettesét Az Idegklinikán találták meg a detektívek . Csányi Mátyás ügyvéd és édesanyja meggyilkolásának drámai részletei Szeged, márc. 4. (A Pesti Hírlap tudósítójának telefonjelentése.) A szegedi kettős gyilkosság tettese hat napig tartó nyomozás után rendőrkézre került. Február 27-én délután — mint megírtuk— dr. Csányi Mátyás ügyvéd házvezetőnője, Novitzky Mária, egy közeli üzletbe ment bevásárolni és amikor visszatért a Koronautcai lakásba, ott meggyilkolva találta az ügyvédet és annak 71 éves édesanyját. A felforgatott lakásban több szekrény fel volt törve és a jelek arra vallottak, hogy rablógyilkosság történt. Novitzky Mária azonnal a rendőrségre sietett, onnan bizottság szállt ki és megindult a nyomozás. Novitzky Mária emlékezett arra, hogy egy férfi napok óta kerülgette a házat, személyleírást is adott róla, de ez a nyom nem vezetett eredményre. A rendőrség értesítette az ország bűnügyi hatóságait és rádiókörözést adott ki az ismeretlen gyilkos ellen. Nyomra vezet a franciakulcs A helyszíni szemle alkalmával az ebédlőasztalon egy franciakulcsot találtak és azt elhelyezték egy szegedi üzlet kirakatában. Napokkal később jelentkezett a rendőrségen egy szegedi iparos azzal, hogy felismerte a gyilkos szerszámban saját tulajdonát, amelyet néhány nappal ezelőtt, feltevése szerint, Kovacsics Imre, volt városi adóhivatali becsüs vihetett el tőle Bánsági Ede detektívcsoportvezető és Gyórffi László detektív nyomban Kovacsics Imre lakására siettek és ott tudták meg, hogy a becsüs időközben a szegedi ideggyógyászati klinikára került. A detektívek megjelentek az idegklinikán és a vezető orvossal közölték, hogy Kovacsics Imre gyilkossággal gyanúsítható. Tekintettel arra, hogy Kovacsics nem elmebajos, hanem csak elvonó kúrán volt az intézetben, nyomban átadták a detektíveknek. A volt becsüst a rendőrségre szállították, ahol drámai lefolyású kihallgatás keretében bontakoztak ki egy elhibázott élet részletei és a február 27-iki kettős gyilkosság körülményei. Kovacsics Imre a becsüs Kovacsics Imre előkelő óbecsei családból származott, apja nyugalmazott főszolgabíró volt. A becsüs gondtalan ifjúság után került abba a helyzetbe, hogy kenyér után kellett néznie és Szegeden igyekezett elhelyezkedni. Hat évvel ezelőtt megnősült, egy szegedi ismert kereskedőnek a leányát, Markovics Magdolnát vette nőül. Egyre súlyosabb viszonyok közé jutott, a nagy lakásból kisebb lakásba ment, két évvel ezelőtt pedig szegény hónaposszobát bérelt a házaspár, amelynek két gyermeke is volt már. Kovacsics ivásnak adta magát, a gondok és az ital idegrendszerének is megártottak és 1939 februárjában idegbajos tünetekkel a klinikára került, onnan azonban nemsokára gyógyultan elbocsátották. Sok fáradozás után négy évvel ezelőtt alkalmazták a szegedi adóhivatalban mint becsüst, de ő ezt az állást" csak átmenetinek tekintette ,és meggazdagodásról ábrándozott Családja valamikor régen jó viszonyban volt a Csányi-családdal és Kovacsics fantáziáját az utóbbi időben nyomorában főleg az a híresztelés izgatta, hogy Csányi Mátyás ügyvéd szegedi lakásán százezer egykori koronát rejteget aranyban. Hogyan történt a kettős gyilkosság ? Kovacsics Imre február 27-én felöltözött és feleségének kijelentette, hogy elmegy pénzt felhajtani. Felkereste egyik iparos barátját, hosszabb ideig elbeszélgetett vele és egy óvatlan pillanatban zsebre tett egy franciakulcsot. Korán délelőtt becsengetett Csányi Mátyás ügyvéd lakásába, ahol Novitzky Mária házvezetőnő nyitott ajtót Megtudta, hogy az ügyvéd csak délután jön haza. Egy Mikszáth Kálmánutcai vendéglőbe ment és megivott egy liter bort Délután 2 órakor jelent meg ismét az ügyvéd lakásán. A házvezetőnő nem volt otthon és az ügyvéd maga nyitott ajtót Bevezette az irodába vendégét, aki ekkor azt mondotta, hogy a katonai ügyosztálytól jött hogy a lakás adatait összeírja. Csáky gyanútlanul végigvezette az egész lakásban. Kovacsics maga elé engedte az ügyvédet, majd észrevétlenül elővette zsebéből a franciakulcsot és fejbevágta vele. Csányi végigvágódott a szőnyegen. Kovacsics zsebre tett egy ezüst serleget három gyertyatartót az asztalra helyezett közben azonban benyitott a szobába egy őszhajú, idős asszony, Csányi édesanyja. Kovacsics azonnal nekirontott az öreg hölgynek is és agyonverte. Ezután magára zárta a lakást, egy szekrényt felnyitott abból húsz pengőt és egy női aranyórát vett ki az öregasszony füléből kiszedte a brilliáns függőket, majd vissza■ tért az ebédlőbe. Csányi Mátyás közben magához tért, ült » fsgfffel dm bsnézni nem «adott, Koracsics megkérdezte tőle, hogy hol vannak az aranyak. Csányi tétova mozdulatokat tett, támadója erre még több csapást mért a fejére, mire az ügyvéd holtan terült el a szobában. Kovacsics végigjárta a lakást és egy tükörben meglátta, hogy a kabátja véres. Megfordítva öltötte fel a kifordítható kabátot és úgy ment ki az utcára. „Két embert megöltem“ Visszatért a kocsmába, ott italt rendelt, majd elhívta barátját, akitől a szerszámot ellopta, később a feleségét is és késő estig ittak. Este felesége elé tett egy cédulát, ezzel a szöveggel: „Két embert megöltem". Felesége ezeket a szavakat természetesen csak az ital hatásának tulajdonította. Otthon Kovacsics dührohamot kapott. A házaspár elment dr. Emyei István orvoshoz és a férj kérte az orvost, hogy utalja őt elmegyógyintézetbe. Emyei azt felelte, hogy ő nem tisztiorvos, ezt nem teheti meg. Kovacsicsék ezután dr. Hunyadi János tisztiorvoshoz mentek és a tőle kapott irattal február 28-án reggel Kovacsics Imre jelentkezett az idegklinikán. A rövid vizsgálat során megállapították, hogy idült alkoholmérgezésben szenved és megfigyelésre benntartották az intézetben, alkoholelvonó kúrára. Kovacsics Imre teljesen kimerült vallomása közben. Többször szótlanná vált, nem válaszolt a kérdésekre, majd ismét összeszedte magát és összefüggően beszélt tovább. Kihallgatása előreláthatóan még több napig fog tartani, azután sor kerül feleségének és a bűnügy többi tanúinak kihallgatására A kormány biztosítja az ország téglaszükségletét Varga József miniszter elnöklésével az iparügyi minisztériumban értekezlet volt amely az építkezésekhez szükséges téglamennyiség biztosításának kérdésével foglalkozott A miniszter elrendelte, hogy sürgősen állapítsák meg egyfelől az árvízsújtotta vidékek, másfelől az egész ország előrelátható téglaszükségletének mennyiségét Az értekezleten kijelentette Varga, hogy a kormány feltétlenül és idejében biztosítja az ország téglaszükségletét és gondoskodik arról, hogy mihelyt az időjárás megengedi, valamennyi téglagyár teljes kapacitással végezze termelését A szénszállítás rendjében elsőséget élveznek azok a téglagyárak, amelyek az árvízsújtotta területek újjáépítésére dolgoznak. Az értekezlet elhatározta, hogy szorgalmazni fogják a hatóságok a betonblokkal való alapozást és építkezést. Pesti Hírlap 1941 márc. 5. szerda – A hercegprímás nagyböjti pásztorlevele a Gondviselésről Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás főegyházmegyéje híveihez böjti pásztorlevelet intézett A főpásztori szózat tárgya a Gondviselés és a bevezető részben hálát ad a főpásztor azért, hogy amikor csaknem egész Európán, sőt az egész világon végigszánt a háború, hazánkat még megkímélte a pusztítás. De amikor mindenfelé tűz tombol, soha sem tudhatjuk, hogy mely percben csap át hozzánk is a vész. A Gondviselésbe vetett hitünk első alappillére — mondja a pásztorlevél .• Isten mindenhatósága. Megnyugtató igazság, hogy van valaki, aki minden embert és nemzetet kezében tart és mindennek irányt szab. Nem a vaksors vezet tehát, nem a hatalomra törtető emberek döntik el végleg életünk sorsát, hanem az Isten. Az ember halhatatlanságáról szólva, a pásztorlevél rámutat arra, hogy a nemzetek életében halhatatlanságról nem beszélhetünk. Csak a földi élet feladatai kívánják meg, hogy vállt vádihoz vetve, nemzetté tömörülve vegyük fel a harcot mindennel, ami az életet és a lelki értékeket veszélyezteti. Az örök életben már nem nemzetek, hanem az egyes emberek állnak Alkotójuk elé. A halhatatlanságnak azonban a nemzet életében a maradandóság, az évezredek felelnek meg. Milyen gondviselésszerű, hogy Isten a nemzeteket sem egynaposaknak teremtette. Nemzedékről-nemzedékre szállnak át a szülők, az ősök, az együttküzdők tapasztalatai, érdemei és értékei. Egyedül a Gondviseléssel együtt élő és dolgozó ember és nemzet számíthat sikerre és végső diadalra. Aki Istenbe kapaszkodik, legyen az egyes ember, vagy nemzet, valamikép Isten sorsában részesedik. Vele együtt győz és élvezi győzelme gyümölcseit, így adja meg a Gondviselésbe vetett hit az Isten fiainak mindenkitől megcsodált szabadságát és békéjét A mai nehéz időkben ez a Gondviselésbe vetett hit adjon mélységes bizalmat abban, hogy komolyan keresztény életetek célhoz ér. De ez adjon kemény gerincet is — fejezi be a pásztorlevél —, hogy az egyéni és nemzeti élet egész vonalán, keresztény meggyőződéstek mellett kiállva, valóban biztosíthassátok magatoknak és nemzetünknek az isteni Gondviselés hathatós, megérdemelt segítséget. • Politikai élet Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a MÉP vasárnapi bajai nagyválasztmányi ülésén beszédet mond a gazdasági élet időszerű kérdéseiről Az Erdélyi Párt gazdasági bizottsága Nyirő József elnöklésével értekezletet tartott Több felvetett kérdésről tervezetet készítenek ez azt eljuttatják az illetékes tényezőkhöz. Elitélt kémek A MTI jelenti: A m. kir. honvédtörvényszék idegen államok javára elkövetett hűtlenség, illetőleg kémkedés bűntette miatt 1. Zinner Károlyt életfogytig tartó fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre, továbbá a magyar-román és magyar-jugoszláv határsávból való kitiltásra, 2. Kovács Lajost tizenöt évi fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre, továbbá a magyar-jugoszláv határsávból örök időre való kitiltásra, 3. Wellisz Jenő román állampolgárt tizenöt évi fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre és az ország területéről való kiutasításra, 4. Kohn Dávid román állampolgárt nyolc évi fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre és az ország területéről örök időre való kiutasításra, 5. Molnár János román állampolgárt hat évi fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre és a visszatéréstől örök időre való eltiltás mellett az országból való kiutasításra, 6. Vargán Napoleon román állampolgárt öt évi fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre és a visszatéréstől örök időre való eltiltása mellett az országból való kiutasításra, 7. Rozsdás Jánost négy évi fegyházra, öt évi hivatal- és politikai jogvesztésre, úgyszintén a magyar-román határsávból örök időre való kitiltásra, 8. Dudás Andrást négy évi fegyházra, nyolc évi hivatal- és politikai jogvesztésre, végül a mindenkori román határsávból való kitiltásra, 9. Scurt (Vajda) Györgyöt három évi és hat havi fegyházra, hat évi hivatal- és politikai jogvesztésre, továbbá a magyarromán határmenti községekből örök időre való kitiltásra és 10. Glasser Rezsőt három évi és három havi fegyházra, hat, évi hivatal- és politikai jogvesztésre, továbbá a magyar-német határsávból örök időre szóló kitiltásra ítélte. Valamennyi ítélet jogerős.