Pesti Hírlap, 1941. március (63. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-06 / 54. szám
Előfizetési ára 1 hóra 2 P 50 fillér. Két hóra 5 P. Negyedévre 7 P 50 fill. Félévre 15 P. Egy évre 30 P. Egyes szám ára hétköznap 8 fill., vasárnap 12 fill. (a pályaudvarokon is).Pesti Hirla BUDAPEST, 1941 MÁRCIUS 6. CSÜTÖRTÖK LXIII. ÉVFOLYAM, 54. (20.377) SZ. adása: » «r«re!f H rt M p*y Test'n Eomása. tm- Vil- EE-ut 78. Lpókiadók: put 78. sz. 95 és Erzsé- T.: 225-686. Budapest népessége Az 1941. évi népszámlálás végrehajtási rendelete értelmében az egyes városok és községek lakosainak az összeírás során megállapított számát és egyéb adatait csupán a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal hozzájárulásával és az adatok központi felülvizsgálása után szabad nyilvánosságra hozni. A budapesti lélekszám eredményei már most közölhetők voltak, mert az adatok ellenőrzése arra hivatott szerv által megtörtént. Ez év január 31-én megtartott népszámlálásnak már most nyilvánosságra hozható első eredménye a székesfőváros lakosságának hatalmas arányú megnövekedését jelenti. Az 1930. év végén végrehajtott népszámlálás Budapesten egymillió léleknél csak alig néhány ezerrel talált többet. Egy évtized múltán ez a szám, íme 1,162.822 főre emelkedett, ami 16 százalékos nagyarányú gyarapodást jelez. Már a közben megtartott 1935. évi budapesti népszámlálás eredménye is (1.060.431 lélek) a székesfőváros lakosságának változatlanul erősütemű növekedésére mutatott. Az ugyancsak közben végrehajtott 1939. évi november 18-i budapesti népösszeírás szerint ebben az időpontban a fővárosban 1.115.877 lélek lakott és így a mostani népszámlálásig eltelt mindössze egy év, két hónap és 12 nap alatt a főváros népesedésének mérlege kereken 47.000 főnyi, azaz négy százalékot is meghaladó rendkívüli növekedést tüntet fel. Egy évtized folyamán pedig a főváros lélekszáma kereken 160.000-rel, míg a legutóbbi öt év alatt kereken százezerrel emelkedett, ami e rövid idő alatt csaknem tíz százaléknyi többletet jelent. Ez a nagyarányú, sőt az évek során egyre fokozódó népességnövekedés majdnem kizárólag a Budapestre történő és szakadatlan áramlásként végbemenő bevándorlás következménye. A főváros lakossága ugyanis természetes szaporodás révén egyáltalán nem, avagy igen jelentéktelen mértékben gyarapodik. A halálozások száma nem egyszer nagyobb, mint a születéseké és különösen a lakosság régi törzsökös része apadóban, sőt kihalóban van és túlnyomó nagy többségre jutottak Budapesten a vidéki származásúak, azokkal együtt, akiknek még csak szülei telepedtek le először Budapesten. Ezt az egyre erősbödő bevándorlási folyamatot hűen érzékeltetik azok a számadatok, amelyek szerint 1930 és 1935 között az átlagos évi népnövekedés Budapesten 11.193 fő volt, míg 1935 és 1939 között az évi átlag már felemelkedett 14.162 lélekre, 1939 és 1941 között pedig — évi átlagra átszámítva — felugrott 38.943 főre. A vidék lakosságának ez a nagyarányú beözönlése Budapestre elsősorban gazdasági, de ezenkívül kulturális, társadalmi és legutóbb az ország igen jelentős területi megnövekedésével kapcsolatos okokra vezethető vissza. Az ország politikai, szellemi és gazdasági élete kiváltképpen Budapesten összpontosul. A budapesti és környéki gyáripar erőteljes fejlődése, az utóbbi évek nagyszabású beruházásai kedvező gazdasági konjunktúrát, nagy kereseti lehetőségeket és bőséges munkaalkalmat teremtettek, ami igen erős vonzóerőt gyakorolt a vidéknek megfelelő elhelyezkedést nem találó népfeleslegére. Érdekes jelenségként kell megemlítenünk, hogy a világháború által előidéz A jugoszláviai angol állampolgárokat felszólították, utazzanak azonnal Bombayba Tervszerűen folyik a német csapatok felvonulása Bulgáriában — Hitler üzenete a török minisztertanács előtt — A nemetek Hollandia legészakibb pontjától az atlantióceáni francia tengerpart legdélibb részéig második Westwall- erődvonalat építettek — Antonescu tanácskozása Göringgel Roosevelt állítólag Londonban viszonozza az angol király látogatását A Bulgária körül támadt diplomáciai harc hullámai még mindig nem csendesedtek el, de megvan a remény arra, hogy a bolgár kormány és a német hadvezetőség együttes lépése és gyors cselekvése végeredményben mégis a balkáni béke ügyét viszi előbbre. A szovjetorosz állásfoglalás bár kifejezetten csupán Bulgária irányában hangzott el, mégis arra késztette a német politikai köröket, hogy kidomborítsák az ebben a tekintetben elfoglalt világos német álláspontot. Berlinben a nemzetközi sajtó képviselői előtt a német kormány külügyi szóvivője arra mutatott rá, hogy a Szovjetunió nem visel háborút Angliával, mint Németország, ebből származhatnak a felfogás és eljárásbeli eltérések. Németország fő célja — hangoztatta a külügyi szóvivő — Anglia leverése és ezért mindenütt felveszi Anglia ellen a küzdelmet, ahol csak megjelennek az angolok. De ugyanilyen eltökélt és megmásíthatatlan célja a német politikának az is, hogy a Balkánon minden eszközzel fenntartsa a békeállapotot és a politikai egyensúlyt. — Most az volt a helyzet — fejtegette a szóvivő —, hogy Anglia Bulgáriát a maga politikai eszközének akarta felhasználni. Bulgária ezt Németország segítségével megakadályozta. Ha Bulgáriának ez a politikai ténykedése nem is fedte a Szovjetunió felfogását, az kizárólag a Szovjetunió és Bulgária ügye, semmi vonatkozásban nem tartozik Németországra, aminthogy a Szovjetunió is csupán Bulgáriához intézett jegyzéket és nem Németországhoz. A helyzet elsimításához pedig minden alapot megad Filov bolgár miniszterelnöknek Bécsben, a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozáskor mondott beszéde, amelyben nyomatékosan hangsúlyozta, ez a cselekedet egyáltalában nem érinti Bulgáriának más államokhoz való jó viszonyát, sőt meg is nevezte a Szovjetuniót. A német szóvivő kijelentése szerint Németország nem tűrhet semmi korlátozást atekintetben, hogy Anglia elleni és balkáni politikáját keresztülvigye. Ezek az elvek irányadók a német politika számára Délkelet-Európában és legújabban Bulgária esetében is. Nézett nagy nőtöbblet a múlthoz képest csökkenőben van, de még mindig nyolcvanezerrel több Budapesten a nő, mint a férfi. A székesfőváros lakosságának növekedése egyrészt kedvező jelenségnek tekinthető, mert az ország gyarapodásának és ennek folytán az ország szívének meg nem álló fejlődésére mutat. De nem szabad szem elől téveszteni, hogy a városi, különösen a fővárosi lakosság megduzzadásának árnyoldalai is vannak, így Budapesten nagy lakáshiány és ennek folytán túlzsúfoltKetország mindenkor számolni fog a tényekkel és éppen ezért meglepetés nem érheti. Külföldi politikai körökben Németország határozott délkeleteurópai és Balkán-politikájával hozzák kapcsolatba a török Államfőhöz intézett Hitler-Üzenetet is. A levél tartalmáról pontos adatokat senki sem tud, de annyit bizonyosra vesznek, hogy a béke biztosítását akarja szolgálni. A török államfő nyomban minisztertanácsot hívott egybe, ez is mutatja a levél rendkívüli jelentőségét. Ankarában — írják a svéd lapok — most a jelenlegi háború legerősebb és legnagyobb felkészültségű diplomáciai mérkőzése folyik. Lassan kezdenek kiszivárogni a hírek, mi körül folytak azok a tanácskozások és megbeszélések, amelyeket Eden angol külügyminiszter és Dili tábornok folytattak a török államférfiakkal. Anglia közelkeleti tervei A svéd sajtó Ankarában dolgozó munkatársai részletesen számolnak be szerzett értesüléseikről és tapasztalataikról. A Közel-Kelet — írja a „Dagens Nyheter“ — ma Anglia számára a hazai föld után a legfontosabb terület. Ezt nagyon könnyű megállapítani magukból a mutatkozó tényekből is, mert Anglia eddig egyetlen szövetséges, vagy barátságos ország sorsa iránt nem tanúsított akkora figyelmet, mint most a közelkeleti országok iránt. Dániát és Norvégiát például katonailag cserben hagyta és csak diplomáciailag tartja fenn velük a legbensőbb viszonyt, míg Romániával és Bulgáriával nemcsak a diplomáciai viszonyt szakította meg, hanem egyenesen háborúval fenyegette meg a követek és a rádió útján. Az az idegesség és türelmetlenség, amellyel Anglia a közelkeleti helyzet alakulását kíséri, mutatja ennek a térségnek rendkívüli fontosságát az angol politikában. A Közel-Kelet Anglia szempontjából — állapítják meg a svéd lapok — létfontosságú kérdés az alábbi okokból: 1. Az utolsó szilárd európai pont a németek elleni háborúban. Ha itt megbomlik az egyensúly, illetőleg az a befolyás, amellyel Anglia rendelkezik, az végzetes következményekkel járhatság jelentkezik. A lakásínség leküzdése nem könnyű probléma elé állítja a fővárost épúgy, mint az államhatalmat. Előrelátó gondoskodást kíván az is, hogy a nagy beruházások következtében jelentkező kedvező gazdasági konjunktúra múlásával is megfelelő foglalkoztatáshoz tudjanak jutni a székesfőváros területén elhelyezkedett munkástömegek. Ismeretes továbbá, hogy a nagyvárosok lakosságának természetes szaporodása mennyire kedvezőtlen, sőt a törzsökös városi lakosság rendszerint a Angliára, mert a tengerentúli domíniumok már nem tudnak elég biztos támadási bázist alkotni a tengelyhatalmak vezetése alatt új rendbe sorakozott Európa ellen. 2. Az iraki olajforrások birtoklása elengedhetetlen szükségesség, mert ma Anglia hadi szükségletének a nagyobbik részét fedezik innen, különösen amióta az amerikai olajszállítmányok a búvárhajó-veszedelem növekedése miatt nem kielégítőek. 3. Szuez és Egyiptom nemengedhető ki az angol befolyás alól, mert ez egyrészt az afrikai hajóút lezárását jelentené, másrészt elveszne Egyiptommal együtt Szudán is, amely pedig ma Angliának a legköltségesebb és egyben egyik legértékesebb gyarmata. 4. A Közel-Kelet Anglia számára stratégiai terület nemcsak Európa felé, hanem megfordítva, Ázsia felé is, mert biztosítja az angol gazdasági élet számára a szárazföldi átjáró utat a Földközi-tenger felől a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán felé. A köze keleti helyzet kulcsállama Törökország ezt állapítja meg a svájci sajtó, amikor beszámol az Ankarában folyt tanácskozásokról és a török államfőhöz intézett Hitler-üzenetről. Törökország kulcshelyzete, szerintük, abban nyilvánul, hogy Anglia Törökország szövetsége vagy legalább jóindulatú támogatása nélkül kénytelen volna feladni minden olyan törekvését, amely Európa délkeleti része, különösen pedig a Balkán felé irányul. De nemcsak Európa felé nélkülözhetetlen társ Anglia számára Törökország, hanem keleti irányban is, mert a mohamedán világ, — amelyben Törökországnak ma is vezető és irányító szerepe van — a Földközi tenger partjaitól egészen India határáig egyetlen hatalmas tömböt alkot, amelyben Anglia minden körülmények között meg akarja tartani befolyását Törökország előtérbe helyezésével. De kulcshelyzetben van Törökország a Szovjet Unió irányában is, mert a Fekete tenger egyetlen kijárója, a Bosporus és a Dardanellák, török kézben van. Egyedül Németország számára veszítette el Törökország azt a jelentőséget, ami az első világháború alatt és kihalás jelenségeit mutatja. A vidékről a nagyvárosokba való beözönlés folytán bekövetkező egészségtelen népességduzzadás káros hatással van tehát a nemzet természetes szaporodására és ennek folytán faji erejének fenntartását veszélyezteti. Ezért történnek több nyugati országban olyan törvényhozási és kormányzati intézkedések, amelyek a falu kulturális és gazdasági színvonalának emelése útján azt a célt szolgálják, hogy a falusi lakosságot lehetőleg visszatartsák a városok felé való áramlástól.