Pesti Hírlap, 1941. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-26 / 94. szám

■PRM4.V'I, . • . 1 ****,-» - 1 ■■ Megkezdődik a bujtogatás 1918 november elsején érkeztek meg Budapestről Újvidékre azok az első kato­­naszökevények, akik megkezdték a kom­­munista lázatást, elsősorban is a szerb ne­gyedbe helyezték aknamunkájuk súly­pontját, tudva azt, hogy a lázadást ott si­­kerül legjobban felszítani. Délután két óra felé már visszhangzott Újvidék városa a fegyverropogástól, a laktanyákban elhe­­­szett szláv katonák fellázadtak, feltörték­­ raktárakat, fegyvert, muníciót, ruhát, cipőt raboltak. A város vezetősége nyomban megkísé­relte, hogy polgárőrséget szervezzen, hi­­szen a szerb negyed csőcseléke már ostro­­moz­ta a város szélén levő disznóhizlalókat, hogy onnan tízezer sertést elhajtson. No­vember 3-án a délvidéki szerb lakosság feltörte a katonai raktárakat, nagy szálk­­­ókocsikkal hordták el zsákokba csorna­férva a cukrot, kávét, a rizst, lisztet A városban valóságos utcai harcok folytak le­­ rab­lott holmik után törtető szerb söpre­­tek ,és a polgárőrség között Közben Újvidéken is megalakult a nem­­zeti tanács. A szerbek, kihasználva a ma­gyar jóhiszeműséget, szintén megalakítot­­ák a maguk szerb nemzeti tanácsát és fel­ajánlották szolgálataikat és együttműkö­­désüket a magyar nemzeti tanácsnak. Saj­nos, ezt is elfogadtuk. Ettől kezdve min­im megbeszéléseinken jelen voltak, min­den tervünket kihallgatták, titokban pedig isgáncsolták. Amikor a magyar polgárőr­ig megalakult és felfegyverkezett, négy­­záz szerb férfi sorakozott fel a városháza dőlt, szószólójuk egy szerb gimnáziumt­anár, bejelentette a polgármesternek, hogy a magyarok oldalán ők is ki akarják venni részüket a rendcsinálásból, ők is fegyvert kérnek. A magyar vezetők me­gint jóhiszeműen és bizalommal fogadták istt az álnok bejelentést, naivságukban csakugyan fölfegyverezték a szerbeket, sőt túg gépfegyvert is adtak nekik. A szerb tömeg átveszi az uralmat November 4-ikén Újvidék már szerb zászlódíszbe öltözött. A szerb fegyveres plgárőrök az elmúlt éjszaka folyamán puccsszerű­en átvették az uralmat, elcsap­­ák az egész újvidéki magyar tanácsot és átevezték az új embereket csupa a ho­­nagyból akkor fölmerülő kétes és bizony­alan egyéniséget November 8-án vonultak be a városba Pétervárad felől az „új honfoglalók", igazi locskorosok, hiszen az egész ármádiának nem volt egy rendes ruhája, cipője. Mély­­égés keserűséggel láthattuk, hogy azok a szerbek, akiket mi évtizedeken keresztül ni­nt jó magyar hazafiakat ismertünk, mi­yen őrjöngő tobzódásban zsi­­óztak és Hogyan bántak 1918-ban a szerbek a délvidéki magyarsággal? Mindent, ami magyar volt, eltüntettek a föld színéről Egyik régi előfizetőnk, aki előkelő bírói állást tölt be, az összeomlás idején pedig az újvidéki m. kir. törvényszéknél volt be­­osztásban, a következőket írja nekünk: Most, hogy az isteni gondviselés ismét v­isszaadta nekünk, bácskai magyaroknak a hazánkat, ajánlatos visszapillantani a szerbeknek az 1918-as megszállás alkal­mával tanúsított magatartására. Mi ma­gyarok nagyon sok üdvös tanulságot me­ríthetünk ez emlékekből, nem szabad visz­­szaesnünk megint a régi hibákba. Az Újvidékre beözönlő szerbek nyomban elcsapták az újvidéki, zombori, szabadkai bíróságok, vasutasok, postások, tanárok és köztisztviselők magyar táborának nyolc­van százalékát. Nem sokat okoskodtak, ra­­dikális munkát végeztek, mindent, ami ma­gyar volt, eltüntettek a föld színéről, a kiutasított magyarokat belső szerbiai ele­mekkel pótolták. Ezek a magyarul egyálta­lán nem tudó elemek terpeszkedtek szét az egész Bácskában, ők foglalták el a ma­gyarok lakását, birtokait, hivatalait, üzle­teit. Emlékezzünk minderre és ne feledkez­zünk meg a múltakról! tüntettek a magyarok és németek ellen. Egy Pozsonyból Újvidékre került szlo­vák agitátor ügyvéd, akinek Pozsonyban betevő falatja sem volt és akit a magyar kormány nevezett ki bírónak, ez a volt kolléga, dr. Roth Ágoston, üldözte ki he­lyéről a hűségesküt megtagadó magyar bí­rói és ügyészi kart. A magyar bírák, ügyé­szek egyik napról a másikra minden jö­vedelem nélkül maradtak, de inkább vál­laltak nehéz testi munkát, mintsem hogy az esküt letegyék. A szerbséget közben egyre jobban izgatták az állását vesztett magyar tisztviselők ellen, akiket a kiuta­sítás veszélye is fenyegetett. Az állásnél­külivé lett újvidéki magyar bírák és ügyé­szek fölkeresték dr. Adamovics István volt ügyvéd, akkori főispánt és érdeklődtek, mi igaz a kiutasításból. Adamovics a tőle megszokott úri modorban közölte, hogy sajnos, a hír igaz, de ő a maga részéről mindent megtesz a kiutasítás elodázására. El is járt több ízben Belgrádban, ott azon­ban hajthatatlanok voltak, csak Adamo­vics közbenjárásának lehet köszönni, hogy a kiutasítás aránylag emberségesen zajlott le. Az ő közbenjárására egy hónapi élel­met hozhattunk magunkkal, mindenki ka­pott egy vasúti kocsit, amit dr. Adamovics kitakaríttatott, ott helyben elintézte a vámvizsgálatot, kísérőt adott mellénk a határig. Meg kell állapítani, hogy ő volt az egyetlen úr, aki a lovagiasság szabályai szerint járt el velünk szemben. A szerbek hamarosan őt is kidobták állásából, mert úri egyéniségét módfölött gyanúsnak ta­­lálták.­Negyvenhat magyar bírósági családnak kellett otthonát elhagynia, mindenét el­kótyavetyélni, házaikat, ingatlanaikat, tel­keiket potom áron szerbeknek átadnia. Ezekből az előttünk húsz évvel lejátszó­dott példákból kell nekünk erőt meríteni. Nekünk, kiüldözött magyaroknak nem le­hetne elviselni azt a gondolatot, hogy az idegenek továbbra is ott terpeszkedjenek abban a magyar környezetben, ahol nincs semmi gyökerük és ahol amúgy is csak leplezett gyűlölködéss­e­l élnének. ARCGÁZBIZTOS HAIDEKKER and rAssy­ ut21^7.Ji Véget ért a berlini állami opera vendégjátéka Hóman Bálint kultuszminiszter nyilatkozata a magyar-német kulturkapcsolatok jelentőségéről A Walkür nagyszerű előadásával pénte­ken este befejeződött a berlini állami operaház budapesti vendégjátéka. A ma­gyar közönség három estén lehetett ta­núja a 200 éves berlini operai együttes kivételes művészetének. A német operai kultúrának ősi hagyományai vannak. Kü­lönösen céltudatos irányt vett ennek a kultúrának a fejlődése az utóbbi években, amidőn zenei vonatkozásban is Berlin lett Németország központja. Hitler vezér és kancellár felismerve a berlini állami szín­házak kivételes jelentőségét, mindegyiket közvetlenül Göring miniszterelnök alá ren­delte, aki páratlan áldozatkészséggel gon­doskodik arról, hogy színvonalukat minél magasabbra emelje. Az operaház közvet­len vezetése Heinz Tietjen főintendáns, államtanácsos kezében van, aki nemcsak kitűnő karmester, hanem nagyszerű szín­házi szervező is. Biztosítani tudta a ber­lini operaház számára a legjelentősebb német művészek közreműködését. Nem csoda, hogy ilyen lehetőségek mel­lett a háború erőfeszítései közepette is ki­vételes értékűek a berlini operaház telje­sítményei. Budapesti bemutatkozásuk le­nyűgöző hatású volt. A három estére ter­jedő vendégjáték a legmélyebb benyomást tette Budapest zenei életére. Utolsó előadásukat, a pénteki Walkür­­előadást, amely bayreuthi szereplőkkel, bayreuthi díszletekkel Heinz Tietjen ve­zényletével került színre, a Főméltóságú Kormányzó Úr is megtisztelte jelenlété­vel. Jelen voltak többen a kormány tagjai közül s a miniszterelnöki páholyban a mi­niszterelnök vendégeként ott volt Wagner Siegfried özvegye is, akit Hóman Bálint kultuszminiszter hívott meg a berlini ope­raház vendégjátéka alkalmából. Wagner Siegfried özvegyét az első felvonás utáni szünetben a miniszterelnök a Kormányzó Úr páholyába kísérte és bemutatta a Fő­méltóságú Urnak. Heinz Tietjent, a berlini állami operaház főintentánsát a vallás- és közoktatásügyi miniszter mutatta be a Főméltóságú Urnak. Hóman közoktatásügyi miniszter a vendégszereplésről A berlini operaház vendégszereplésének befejezése alkalmából Hóman Bálint val­lás- és közoktatásügyi miniszter a követ­kező nyilatkozatot tette a MTI munkatár­sának: — Legutóbbi németországi tartózkodá­som alkalmával örömmel állapíthattam meg, hogy a német tudomány és művészet intézményei — rácáfolva a „inter arma silent musae“ közmondásra — a fegyve­rek csörgése közepette is lelkes és ko­moly munkával szolgálja a nagy német k­ultúrát. A német nép zavartalanul éli tovább a háború idején is a maga szellemi életét. Tudósai és művészei magas színvo­nalú teljesítményekkel gyarapítják népük szellemi javait. Ennek a lankadatlan szel­lemi munkának egy szektorával és azon keresztül a háborús német kultúra emel­kedő színvonalával ismerkedett meg a ma­gyar főváros a berlini állami opera bu­dapesti vendégszereplése alkalmával. — Nagy megtiszteltetésünket látjuk ab­ban, hogy a római operaház berlini ven­dégszereplése idején a német dalművészet vezető intézményének művészi együttese hozzánk látogatott el és ez év őszén a maga otthonában kívánja vendégül látni a Bay­reuth, Firenze, Milánó után Berlinbe lá­togató magyar operaházat . Amidőn a zeneművészet terén elöljá­ró két nagy nemzet kultúrájának legna­gyobb teljesítményével ismerteti és aján­dékozza meg egymást és harmadikul ebbe a szellemi vendégségbe bennünket ma­gyarokat hívott meg, úgy érezzük, hogy a fegyveres küzdelemben velük vállvetve harcoló bajtársukat ismerik el méltó baj­társaknak a szellemi élet küzdőterén is. — A magyar művészet munkásai minden igyekvésükkel méltónak igyekeznek bizo­nyulni erre a megbecsülésre, mi pedig a magyar művészi élet irányítói és a mű­vészetek kedvelői meleg szeretettel láttuk fővárosunkban a német zenekultúra ihle­tett munkásait, a német-olasz-magyar szellemi együttműködés hivatott munká­iéit Az újvidéki utcai harcok után A dobrovoljácok és a csetnikek esküje Valahol Dél-Magyarországon, ápr. 25 (A honvédpropagandaszázad tudósítójától.) Újvidék visszanyerte megszokott minden­napi képét Megindultak a villamosok, megtartják a hetipiacot kinyitották az Üzleteket, nagyrészben kijavították a meg­rongálódott villamosvezetékeket és üzem­be helyezték az utcai világítást is. A gyá­rak, üzemek is megkezdték munkájukat. Újra megteltek az utcák és Újvidék la­kossága megdöbbenve szemlélte a csetnik­­bandákkal folytatott harcok nyomait Mély részvéttel vette tudomásul a Vá­ros lakossága, hogy a csetnik-bandák orv­­támadása több halálos áldozatot követelt A komitácsik golyói megöltek egy fiatal nemzetőrt, halálos sebet kapott Selle Gyu­la, Szűcs Imre, Müller Gyula, Szegő nyu­galmazott tanító és felesége. Ezenkívül többen megsebesültek, de szerencsére álla­potuk nem veszélyes. Az újvidéki újságíró­­társadalomnak is súlyos gyásza van: a „Reggeli Újság" munkatársa, Tóth Bagi István újságírói ténykedése közben hősi halált halt A honvédség kétnapos tiszto­gatási munkája teljes sikerrel járt Tel­jesen eltűntek Újvidékről a csetnik-ala­­kulatok, de még a környező tanyákon sin­csen nyomuk. Legutoljára az Újverbász mellett lévő Szenttamás községben akadt dolguk a magyar honvédeknek, ahol szer­dán délután kemény tűzharc után f­oglyul ejtették a házak padlásáról lövöldöző csetnikeket. Kik a dobrovoljácok és csetnikek? Kik is voltaképpen a dobrovoljácok és a csetnikek? A dobrovoljác szó a magyar „önkéntes" szóra fordítható. Ezek a világ­háborúban az osztrák-magyar hadsereg­ben szolgált és szerb fogságba esett bács­kai, bánáti, egyéb magyarországi, krajnai kariziai szlávok, akik önként beléptek a szerb hadseregbe s mint szerb katonák küzdöttek tovább a világháborúban. A dobrovoljácokhoz tartoznak azok az ele­mek is, akik a hirhedt „zöld káderekben" szervezkedtek és szították a nyugtalansá­got. A szerb államnak tett szolgálataikért a jugoszláv kormányzat minden dobro­­voljáénak kilenc hold földet juttatott a Bácskában és Bánátban. Esküt kellett tenniök, hogy földjüket utolsó csepp vérig fegyveresen megvédik külső ellenséggel szemben s ahol vannak, szabadcsapatok­ként harcszerüen ellenállanak. A dobro- Pesti Hírlap 1941 ápr. 26. szombat­i voljácok felfegyverzéséről a jugoszláv ál­lam gondoskodott Még a dobrovoljácoknál is vakmerőbb, halálraszántabb, mindenre kész elemek a csetnikek. Ez az avant­gárda a jugoszlávok halállégiója volt. A csetnik szó a cseta szóból ered, ami századot, légiót jelent. A csetnikek megesküdtek, hogy minden esz­közzel, életük gondolkozás nélküli felál­dozásával, minden helyen és időben habo­zás nélkül irtják a délszláv haza ellensé­geit. Hegyes bocskort, fekete daróckabátot és halálfejes kucsmát viseltek. Most persze levetették félelmes külső ismertető jelei­ket s polgári ruhába öltözve, földhöz­ragadt nyomorultakként rongyosan buj­kálnak s búvóhelyeikről kísérlik meg orv­támadásaikat. Ők a komitácsik utódai. Most azért hívják őket csetnikeknek, mert a szerbek a komitácsi elnevezést meg­szüntették. Drágaság Újvidéken a múlt héten, szombaton lé­pett életbe a katonai közigazgatás. A ka­tonai közigazgatási parancsnok mellett ál­talános igazgatási, gazdasági, tanügyi, kul­turális, közegészségügyi, közellátási és szociális szakelőadók működnek. A pa­rancsnok összehívta a városi tanácsnoko­kat és a város vezető polgárait, közölte velük a követendő irányelveket és tájé­kozódott a város helyzetéről. A kép meg­lehetősen megnyugtató, a legfontosabb közszükségleti cikkeket biztosítani fogja a környék gazdasága. A parancsnok a gyárakhoz, ipari üze­mekhez, bankokhoz megbízottakat rendelt ki, akiknek feladata a termelés újrafelvé­­tele és folyamatosságának biztosítása. Je­lentős probléma lesz az árkérdés. Délvidé­ken u. i. egy-két cikktől eltekintve, a mindennapi élet számottevően drágább, mint az anyaországban. Egy kiló kenyér 45 fillér, egy kilogramm cukor 2 pengő, a zsír 3,50, a kifli 10 fillér. A ruházati cikkek, bőráruk rosszabb minőségben is drágábbak, mint Budapesten. Emellett ugyanezért a cikkért egyik üzletben két­­szer-háromszor annyit kérnek, mint má­sutt. A közigazgatási gépezet megindult s a közigazgatás munkájának elindítása lé­nyegében már a polgári élet újrafelvéte­lének első nagy, lendítőerejű lépése. Új­vidék népe bizalommal néz a jövőbe. Rövid hírek A volt budapesti angol követ, aki ápri­lis 14-én Moszkvába érkezett, csütörtökön családjával és a budapesti angol követség személyzetével a szibériai expresszel to­vább utazott a szovjet fővárosból. Ugyan­ezzel a vonattal utazott el a volt buda­pesti belga követ is. Péter volt jugoszláv király Transzjor­­dánia fővárosába (Ammanba) érkezett Abdullah emir vendégeként néhány napig marad ott Pétain tábornagy pénteken ünnepelte 85. születésnapját Az „Angola" portugál személygőzös csü­törtökön 380 utassal elindult Afrika felé. Az utasok legnagyobbrészt kivándorlók. Köztük van Eugénia, a görög király leá­nya családjával és Aroya, az abessziniai volt négus egyik fia. Svájcban május elsején minden lakos 40 pontból álló cipőjegyet kap. E jegyek alapján könnyű szandált, fa- vagy bőr­talppal, férfi félcipőt vagy női utcai cipőt lehet vásárolni. A könnyű szandálok 10—30 pont között, a női utcai cipők vagy férfi félcipők 35—40 pontra vannak értékelve. Másrészt a hadigazdálkodási hivatal eltiltotta Svájcban a magánautók és motorkerékpárok használatát Csak azok a folyékony üzemanyaggal hajtott gépjárművek maradhatnak forgalomban, amelyek az első csoportba vannak be­osztva. Kétperces „harci szünettel" ülik meg a brit dominiumi csapatok a gallipoli-i partraszállás 26. évfordulóját. Aradon kenyérjegyrendszert léptettek életbe. Személyenként naponta 35 deka kenyér vásárolható. Sir Herbert Wilson angol tábornok Lon­donból jövet repülőgépen Lisszabonba ér­kezett. A tábornok Clipper-gépen New Yorkba utazik. Az angol kormány megbí­zásából fontos küldetése van az Egyesült Államokban. A 78 éve bevált Hunyadi János természetes gyógykeserűvíz lepárlásából nyert Hunyadi János forrássá a megbízható gyógyhatású, célszerű és olcsó hashajtó. 1 boríték 16 fillér. Több olcsóbb. Az OTI, MÁV, Posta és Hajózási beteg­­pénztárak tagjainak szabadon rendelhető. A források ivókúrájánál kérje a természetes forrássól.

Next