Pesti Hírlap, 1941. május (63. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-01 / 98. szám

Előfizetési éra 1 hóra 2 P 50 fillér. Két hóra 5 P. Negyed­évre 7 P. 50 ill. Fél­évre 15 P. Egy évre 30 P. Egyes szám ára hétköznap 8 fill., vasárnap 12 fill. (a pályaudvarokon is).Hírlap / PMI) Hírlap rt­tr­­aaása, Légrády Test­­-érek rt. nyomása. Szer­kesz­tőség: Vil­mos császár-ut 78. T.: 112-295. Főkiadók: Vilmos cs.­ut 78. sz. TeL: 112-295 és Erzsé­­bet-krt X. T.: 225-68. BUDAPEST, 1941 MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK IX­III. ÉVFOLYAM, 98. (20.421) SZ. Magyar jog a Délvidéken A mostani új helyzetben időszerű visszapillantani arra, hogyan kormá­nyozták Belgrádból Jugoszláviát, amely­nek népei csak a Belgrád elleni gyű­löletben voltak egy véleményen, öt bánságot csináltak. A dunai bánság­ba kovácsolták össze Nagybecskerek, Újvidék, Zombor vidékét és hozzá­csapták Szerbiából Szemendria vidé­két, hogy szerb legyen a többség. Savska banovina, Száva-bánságot al­­­­kották Varasd környékéből, de hozzá­csapták a Muraközt, Csáktornya és Perlak vidékét. A Mura feletti részt, Alsólendva és Muraszombat ősi magyar földjét, amit Precomurje névvel tisztel­tek meg. Vasnak és Zalának ezt a gyönyörű vidékét hozzáragasztották a szlovén marburgi kerülethez s elnevez­ték drávai bánságnak. Pancsovát a bel­grádi városi körzethez, az Uprava Grada Beogradához illesztették. Ezt a nagy­szerb érdekeket szolgáló közigazgatási beosztást aztán valóban bábeli dolgok követték. Hat különböző jogterületet alkottak, különböző jogrendszerekkel. A régi Szerbiában a szerb jog maradt, Mon­tenegróban a szerbtől sokban eltérő montenegrói jog, Horvát-Szlavonorszá­­gokban az 1852-ben behozott, az abszo­lutizmus idejéből való osztrák jog, Dal­máciában, Szlovéniában, sőt a Murán­­túli terület egy részén — száműzve utóbbiról a magyar jogot — az osztrák jognak csináltak fészket és pedig nem az 1852. évi, hanem az új, a világháborút közvetlenül megelőző osztrák jognak, Boszniában és Hercegovinában együtt élt a régi osztrák joggal egy sereg régi török törvény, az Izlam házassági joga, a m­i­ szláv szokásjogokkal körítve, végül a­­ Bácskában, a Bánátban s a baranyai csücsökben eleinte meghagyták a ma­gyar jogot, híven az Újvidéken 1918­­ november végén megtartott délszláv nemzeti tanácsi határozathoz. A volt katonai határőrvidékünkön megmaradt osztrák jogot is megkímélve, a magyar területtel azonnal elbántak, a Murán­­túli részeket, Alsólendva és Muraszom­bat vidékét már 1919-ben Szlovéniához csatolták s a szlovén jog alá vetették. Rövidesen rájöttek azonban, hogy ha továbbra is életben hagyják a többi magyar területen az 1918-ig fennállott­­ magyar jogot és magyar bírói gyakor­latot, akkor az egybekovácsolásból nem lesz semmi s megindították ott is, mint Benesék, az unifikációt, a jogegysége­­sítést. Céljuk a magyar jogtól való sza­badulás volt. Első dolguk, már az 1919. július 31-iki törvénnyel az volt, hogy a magyar huszonnégy éves nagykorú­ság helyébe a huszonegy éveset tették. 1922-ben az ipari tulajdonjogról csinál­tak a maguk szája íze szerint egységes törvényt, ugyanebben az évben — nem * hogy magyarok részvénytársaságot ala­píthassanak — a jugoszláv kereskedelmi miniszter engedélyétől tették függővé külön törvénnyel a részvénytársaságok alapítását s attól kezdve a magyar vál­lalkozásnak befellegzett. Az 1919-es agrárreformtörvényüket, ami a dob­­rovoljácok kezére játszotta a legjobb bácskai magyar földeket, 1930 május 18-ikán betetőzték a nagyszerb tö­rekvéseket szolgáló egységes telek­könyvi törvénnyel. A szerzői jogról 1929-ben, a jugoszláv — de nem a ma­gyar­­ mezőgazdaság védelméről 1932- ben csináltak egységes, szerb szó tör­vényt, 1928-ban szakítottak a magyar Befejeződött Görögország megszállása A német csapatok a Peloponnezosz déli kikötőit is elfog­­lalták — Athénban új görög kormány alakult, amely kap­csolatokat keres Berlinnel — A balkáni események Törökor­szágban olyan hangulatot teremtettek, amely még belátha­tatlan következményekkel járhat . A Balkánról elszállított brit csapatok jórésze Egyiptomba és Palesztinába érkezett Az amerikai hadihajók a hadiövezet vizein is hajózhatnak Az Égei-tenger déli bejárata is német ellenőrzés alá került Miközben a diplomáciai front napról­­napra élénkebbé válik nem csupán Európában, de a szó szoros értelmében világszerte­­ az elmúlt hetek katonai­­ eseményei közvetlenül befejezés elé ju­tottak el; hadászati téren ismét szél­csend közeleg. A német véderőfőpa­rancsnokság legutóbbi jelentése már arról számol be, hogy a német hadsereg gépesített erői elérték a Peloponnezosz déli kikötőit. Ezzel a tulajdonképpeni Görögország katonai megszállása befe­jeződött; azok az angol erők, amelyek a félszigeten rekedtek, nem tudtak többé elmenekülni, amint a németek rátették kezüket a legdélibb görög ki­kötőkre, így került fogságba a Pelo­­ponnezoszon egy angol tábornok ötezer katonájával, valamint igen sok szerb tiszt és közlegény. A német haderő immár befejezte a görög félsziget meghódítását, a hadmű­veletek most a görög szigetek elfog­lalásáért folynak. Látható az a rend­szeresség, amellyel a német csapatok egymásután szállj­ák meg a görög szi­geteket az ázsiai tengerpart mentében. A tengelyhatalmak már eddig is birto­kában voltak Kis-Ázsia felé előretolt katonai támpontoknak. Az olasz fenn­hatóság alatt lévő Dodekanezosz sziget­­csoport, amelynek legnagyobb szigete a jól kiépített Rhodosz, közvetlenül a kisázsiai török partok mentén fekszik és a mostani háború folyamán jelentős szerepet játszik, mint olasz repülőtám­pont. Németország most a Dodekane­­zosztól északra fekvő görög szigetek elfoglalására tör, hogy ezáltal valóságos ostromzár fonódjon a földközitengeri török tengerpart előtt, a Dardanelláktól egészen Castellrossóig. A teljes görög vereség következmé­nyeit immár a görög nép is levonta: Colakoglu tábornok vezetésével megalakult Athénban az új kormány amely független a Krétába menekült görög királytól és kabinetjétől. Cola­koglu tábornok volt az epiruszi görög hadsereg főparancsnoka, ő tette le re­ménytelen helyzetében Janina mellett a túlerővel szemben a fegyvert. A tábornok kiáltványt intézett a gö­rög néphez, amely a következőképpen hangzik: „Athént megszállták a németek, az angolok elmenekültek, a király pedig elhagyta az országot. Ezek után szó sem lehet a háború folytatásáról. A görög népnek tudomásul kell venni,­ a való­ságos tényeket. Erős tekintélyi kor­váltójoggal és csekkjoggal, 1929-ben a magyar csődtörvénnyel és csődönkívüli kényszeregyességi eljárással, a szerb közraktárak felvirágoztatására 1930-ban a miénktől eltérő törvényt csináltak, 1931-ben külön ipartörvényt diktáltak reá Jugoszlávia egész területére, 1929-irányra van szükségünk, s ezért elha­tároztam, hogy a görög hadsereg tábor­nokaival egyetértésben kormányt ala­kítok. Ez a kormány a görög nép aka­ratára támaszkodik. A kormány célja az, hogy visszaadja a biztonságot a sze­rencsétlen görög népnek és az ország­nak. Mindannyiatoknak azon kell len­netek, hogy hűségesen segítsetek a kor­mánynak, amely minden erejével dol­gozik a háború okozta súlyos terhek kiküszöbölésén. Görögök! Ismertek engem mint ka­tonai parancsnokot és ismeritek a gö­rög hadsereget vezénylő tábornokok bátorságát. Tudjátok, hogy ez a had­sereg mindig győzelmes volt véres és kemény harcaiban. Ezekben a harcok­ban elértétek, hogy tisztán áll a görög fegyverek becsülete. A marathoni, ther­­mopilei és platei hősök méltó ivadékai­nak bizonyultatok. Nyomós okok kény­­szerítettek engem annak idején arra, hogy a fegyverek letételére utasítsalak benneteket. A veletek együtt véghez­vitt harc kilátástalanságának felisme­rése késztet ma is arra, hogy felszólít­salak benneteket: kövessetek engem szeretett hazánk felépítése végett. A legnyomósabb ok az volt, hogy el akar­tam kerülni a felesleges vérontást. Te­kintet nélkül az idegen és a magán­érdekekre, egyedül a nép érdekeit szol­gálva törekedünk arra, hogy Görögor­szág újjáéledjen és hogy biztosítsuk a nép számára a munkát és a békét. Sen­kinek sem szabad kételkednie. Mindent meg kell tennünk, ami tőlünk telik. Bízom hazafiasságotokban.“ Arra a kérdésre, van-e lehetőség arra, hogy Németország a görög királyra való tekintet nélkül elismerje az új görög kormányt, a Wilhelmstrassen kijelen­tették, természetes az, hogy Németor­szág a királyra, aki országából elmene­kült és a harc folytatását proklamálta, nem lehet tekintettel. Tehát fennáll az új kormány német elismerésének lehetősége Ha a most megalakított kormány a kö­zölt alapelvek alapján olyan fejlődést biztosít, mint amilyent német részről várnak, az együttműködés kérdését kedvezően lehet megítélni. Mindeneset­re ma még nem lehet az új kormány megítélését illetőleg nyilatkozni, leg­alább is addig nem, amíg az új kor­mány programját nem hozza nyilvános­ságra. A Wilhelmstrasse nyilatkozata után fennáll annak a lehetősége, hogy Gó­bén egységes büntetőtörvényük készült és egységes iskolatörvényük s 1938-ban elkészült az egységes, hatalmas méretű kereskedelmi törvény ... Még egy-két év s az utolsó betűje is eltűnt volna az 1928-ban kegyelemben részesített ma­gyar jognak, mely pedig milliószor ma­rögországban ugyanaz a helyzet alakul ki, mint aminőre már több európai or­szágban akad példa: a háborút vesztett uralkodó és kormánya távol népétől és földjétől, angol védelem alatt bejelenti a németek elleni háború további, „esz­mei folytatását“, miközben odahaza el­lenkormány alakul és keres utat a né­metekkel való megegyezés felé. Amerika és a tengelyhatalmak A nemzetközi politika nagy és izgal­mas kérdése az, vájjon mire határozza el magát az Egyesült Államok kormá­nya, kisérik-e amerikai hadihajók az Angliának szóló hadiszerszállítmányo­­kat? Roosevelt megválasztása óta azt látjuk, hogy Angolország és az Egye­sült Államok annyira összeszövődnek, hogy az amerikai köztársaság — mint azt főleg olasz részről többször helye­sen megállapították —, voltaképpen már hadviselő fél. Az újabb fejlemé­nyek mindenesetre azt mutatják, hogy Roosevelt elnök politikája már majd­nem csak egy hajszálnyira választja el Amerikát ettől az állapottól. Igen fontosak Stark tengernagynak, a tengerészeti műveletek vezetőjének kijelentései. Stark a Reuter-jelentés szerint kijelentette, hogy az Egyesült Államok semlegességi őrjáratai bizo­nyos pontokon az amerikai partoktól 3000 kilométernyire portyáznak. Az őr­hajók általában az átkelés félútjáig por­tyáznak. Stark hozzátette még, hogy az Egyesült Államok olyan hajórajt akar­nak felépíteni, amelyben minden hajó­­típus megkapja a megfelelő helyét és Amerikának készen kell lennie arra, hogy hajóállományából egy részt át­engedjen, ami meg fog történni saját biztonságának határán belül. Starknak ebből a kijelentéséből azt a következ­tetést vonják le, hogy az Egyesült Ál­lamok hajórajából újabb egységeket fognak átengedni Angolországnak. Ennél jóval fontosabbak magának Roosevelt elnöknek a kijelentései. Roo­sevelt közlése szerint az ő utasítására a kereskedelmi miniszter körkérdést intézett a magánlégiforgalmi vállala­tokhoz, hogy tudják meg, hány szállító­­repülőgépüket vásárolhatja meg Ame­rika „a harcoló demokráciának“ való átadás céljára. A járőrszolgálatot pedig oly messzire kell kiterjeszteni — mon­dotta az elnök —, amennyire az a nyu­gati félteke védelme érdekében szüksé­ges. Világos — tette hozzá —, hogy nem lehet pontosan megmondani a mérföl­dek számát, hasonlóképpen magától ér­veltebb, európaibb jog volt mindannál, amit a most rommá lőtt erődvonalak mögött csináltak. A sors szerencsés fordulata most a magyar jog újjászületésének a korsza­kát hozza a magyar Délvidékre. Ezt mindannyian örvendve üdvözöljük.

Next