Pesti Hírlap, 1941. augusztus (63. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-03 / 176. szám
Pesti Hirlap 1941 aug. 3. vasárnap Szervek sziiiiúniája y Irtsek Wintngrr Antal Apafié lényegileg nem,^lyéb, mint mz élettani tüneményének, a haladó, folyton változi^Mmnámzó életnek hűséges h^rrdása a hangok világában. ESff'f^Sz élő szervezet működését legtalálóbban a zenei kifejező erő legtökéletesebb megnyilvánulásával, a nagyzenekarral hasonlítjuk össze. Micsoda bonyolult együttes is az, amely láthatatlan partitúrából szövögeti az élet melódiáit! Kezdjük a karmesteren, az ütemosztogató, minden moccanást, hullámzást, ritmust egybefogó szivén. Nélküle azonnal felborul, megáll minden. Hiába van szervi önkormányzat, hiába szólhat egy-egy hegedű vagy fuvola magában is, a szimfonikus egész széthullik, beáll a halál. Ha a szív siet, ha allegro moderatóból allegro mohtóba csap át, lángba borul, felélénkül minden. Futása, zakatolása, ideges dobolása kihat szervtestvéreire. Általános nyugtalanság lesz úrrá a zenekaron: a tüdőszomszéd szaporábban liheg, a gyomoröbölben kiadósabbak a nedvösszevonások, a bélkigyók élénkebben tekereznek, a mirigyek áradnak, a gondolkodás gépezete, az agykéreg fokozott lendülettel dolgozik. Éppen ellenkező a hatása a szív andantéinek vagy adagióinak. A vontatott, lassú szívműködés nyomán a sejtek vérellátása is lassúbb üteművé csendesedik: a szervek ellustulnak, ástalános pangás keletkezik, az álmos sejtiming kások immel-ámmal végzik Vak feladatukat. Hiába, az élet optimumokra, bizonyos közepes ritmusra és erőegyensúlyi állapotokra van beállítva! A szervek ritmusának, hőmérsékletünknek, lelki feszültségünknek kilengései felfelé vagy lefelé diszharmóniát, betegséget jelentenek. Természetesen csak akkor, ha huzamos időn keresztül tartanak. A zenekar is játszik adagio tételt és prestissimót; a zenei átlag mégis mindig az allegro marad. Ha az egész szimfóniát végig lassan vagy sebesen játsszák, akkor rossz a dirigens. A biológiai élet is szimfonikus tételek ígéretei között zajlik: nappal világos, temp ■ perasventumos allegrók : kellenek az életküzdelem közepette; néha presto megy minden, ha ütközések, izgalmak, adódnak; de jön a csendes éj, a pihentető álom és akkor adagióba szélesedik az élet melódiája, a szív egész lassan ver, a szervek alig-alig dolgoznak, mintha szent kábulat vett volna erőt rajtuk, mintha a harmóniák törvénye teljesedne bennük. A zenei kifejezésben a ritmus mellett legfontosabb a színárnyalat, a dinamika. A forték és pianók végtelen skálája! A szervzenekarban a ritmushibák mellett a dinamika hibái magyarázzák legtalálóbban a betegségeket. Ha egyegy szerv a szokottnál vagy megengedettnél erősebben játszik, ha az esztétika, illetve higiéna rovására kihangzik a többi közül, akkor szervbetegséggel van dolgunk. Uramisten, micsoda beláthatatlan lehetőségek nyílnak itt! Ezért az orvostudomány mindig kimeríthetetlen marad, ezért az orvosi célok sohasem érhetők el tökéletesen. Haladhat minden a végtelenségig, lezárulhatnak tudományok, művészi irányok, de az orvostudomány soha nem lesz kész problémáival. Ha a gyomor fortét vesz, ha érezzük, hogy van, betegek vagyunk. Ha túlhalk, ha kevés a mozgása és sava, ismét rendellenes állapot. A szimfonikus összhang zavartságának ezer és ezernyi oka lehet. Ha egy hormonmirigyünk működésében áll be zavar, ez kihat a többi szervre is. A szervegyensúly, a szimfonikus összhang hihetetlen kényessége jellemző az életműködésekre általában. Ha örökletes gyengeséggel, betegséggel, rossz szervműködéssel van dolgunk, akkor gondoljunk gyenge gyártmányú hangszerre. A Stradiváriusokból és Steinwayekből szebb hang árad, mint a vásári hegedűkből és tucatzongorákból. Az orvos feladata a zenei tanácsadóéval állítható párhuzamba, ő igyekszik az életműsort meghatározni, helyesbíteni, a hangszerek javításával is kell foglalkoznia. Néha a holozatot igazítja, a rezonanciát csökkenti. Legfontosabb azonban, hogy a zeneszerző lélekkel lépjen érintkezésbe, hogy belső kapcsolat fejlődjék ki az életszerző és 41 eticentesterjiás az orvos lelki befolyása között. Hiába adunk pilulákat, kenőcsöket, folyadékokat, porokat, sőt a legtarkább görög-latin, j.- erőszakolt szóházasságból született és többnyire igen egyoldalú elgondolásból szerkesztett tablettákat, azokkal csak múló hatások érhetők el, ha nincs igazi orvosi hatásunk, amelynek feltétele az orvos részéről lélekátadás, egészséges konstitúció, az egészség átszármaztatásának, mondjuk szuggesztiójának képessége. A betegségek tüneteit, a szokásos receptúrát, az elvégzendő műtét feltételeit és javallatait, sablonbetegségek szokásos kezelését megtanulhatja mindenki. De a mélyebb orvoslás, a kódexen túllátó átfogás, talán a divó tudományos elméleteken felülemelkedő megérzés mindig nagyobb hasznára lesz a betegnek, mint az üzemszerű betegkezelés, mint a kollektív kórleegyszerűsítés. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire fonák álláspont az, amely az orvostudományt azonosítani akarja az elvont természettudományokkal. Ez lehetetlen, bár igen kívánatos lenne. Elvont zenét? Isten ments! Azt senki sem tagadja, hogy mesterségbeli tudás, ismeret, tapasztalat még egy szimfónia átélt vezényléséhez is kell. De még mennyi! Azonban a legfontosabb mégis a muzikalitás marad. Az orvostudományban is több hasznot hajtanak azok, akik lelki hatásokkal, metafizikai érzékkel is dolgoznak. Nagy természettudósok, nagy orvosok minden korban nagy metafizikusok is voltak A modern orvosnak al lelkiszezetés és a betegségek lelki úton való befolyásolása éppolyan fontban fell^^aaílnt a beteg gócok keresgélés^^ »Egyszeres, műszeres gyomlálásos legyen akár belgyógyász, nőgyógypász vagy ideggyógyász. Aki megérti a szervezet orkeszterének egységét, akinek van füle az élet melódiáinak felfogására és az élet színeinek értékelésére száraz tudományos adatokon felül, aki már tudja, hogy az embert legkevésbé lehet géphez hasonlítani, az termésetesnek fogja találni mindezt. Az orvosnak, az egészségügyi tanácsadónak valahogy kettős látással kell bírnia: ismernie kell az élet...és a kortan úrsíki hangzattanának. .formaelméletének minden csinját-b injót?.. járatosnak kell lennie a szövettanban, ar patológiai fordulatok szövevényességében, a fizikában és vegytanban, az állati és növényi biológiában, a diagnosztikában; de ugyanekkor folyton látnia kell az egészet, az örök emberit, a társadékot és lélekhalászó környezetet, az emberi sors útvesztői között bukdácsoló, különböző tehetségű és gondolkodású emberdíszek és emberszörnyek életköreit, őszinte és színlelt megnyilvánulásait, jellemét, érzelmi sodrát, tragikumát. Ha a muzsikus csak a partitúrát ismeri és nem hatok be az egész mű szellemébe, színeibe, érzelmi világába, akkor inkább ne vegyen vezénylő pálcát soha a kezébe. Roosevel betiltotta a benzin és az olaj kivitelét Washington, aug. 2. (Német TI) Roosevelt — mint az „Associated Press" mondja, — a kivitelt ellenőrző bizottságnak megküldött utasításában elrendelte, hogy szüntessék be A repülőgép-benzin és az olaj kiszállthat a nyugati féltekére, kivéve a brit világbirodalmat és aafikat a mai Aemszála országokat, „amelyek el|km tár tuidásnak'^ ■keknek-siAildre embeelteerület| haladhatja meg a A kiviteli tilalomre is vonatkozik, epülőgép-benzint állítanak elő. Bulgáriában kisiklott a moszkvai francia diplomaták vonata Szófia, aug. 2. (NST) Szombaton reggel Drágul állomás közelében,a régi szerbbolgár határon, a Moszkvából hazatérő lomaták vonata J^iklott. A kül I Szvilengrádtól^n/qft útban Ma tele a francia 'jpipjlbenptdkkal' ■gery volt mc*zld#ig hdgy Reány ko- Is étkezőtefont kisikzerint —■ kocsimig ázó vo. Ük hálóelborult A távirvetés is megszakadt étkeztében. cia diplomaták konanebh, sérüléseket szenvedtek ti K Kecskeméty Győző eltűnésének negyvenesztendős rejtélye Az élet detektívregénye, amely máig sem oldódott meg Kecskeméty tigezii levele a Pesti Hírlapnak Amerikából . 1901-ben ismét felröppent a hír, hogy Kecskeméty Győző, aki egykor félmillió koronát sikkasztott a fővárostól, él, sőt haza akar térni Brazíliából. Érdemes feleleveníteni a nagyszabású sikkasztás esetét, hiszen most valószínűen megint bejárja a világsajtót a hír. De különben is a fővárosi gyakornok szökésének rejtélye már „jubilál“ — az idén lesz negyven esztendeje annak, hogy Kecskemétg nyomtalanul eltűnt. A Zsibárus utcától Fiuméig Az élet e titokzatos és máig megoldatlan detektívregénye, amely negyven év után is változatlanul felgyújtja a képzeletet, 1901 november 14-én kezdődött a budapesti IV. ker. elöljáróságon. Itt volt gyakornok a 23 éves Kecskeméty Győző jogász, aki sokat szerepelt az egyetemi hallgatók mozgalmaiban, legutoljára, halottak napján, amikor a Kossuth sírjánál mondott beszédet... A budapesti pénzintézetek a IV. ker. adópénztárnál fizették adóikat és egy csütörtöki délelőttön 777.000 korona gyűlt össze. A pénzt dél-ben szokták átszállítani a Városháza közésponti főpénztárába. A pénztáros délben fél egykor leszámolta Kecskeméti előtt zsákonkint és kötegenkint az óriási östtyeget egy bőrtáskába és egy aliiasítette magához. Kecskemétből nála kulcscsal bezárta a táskán és jj#jnszt társnysúgóban bérkocsiba ült. Ig19 _ A gyakornok a Magyar utcai 2. számú ház előtt megállíttatta a kocsit, kérte az altisztet, hogy vigyen fel egy levelet a ház egyik lakójához. Az altiszt letette a nyakában függő súlyos táskát és felsietett a címzett lakására. Talán öt percig volt távol. Kecskeméty ezalatt kulcsával kinyitotta a táskát és abból ezresekben, meg tíz- és ötkoronásokban összesen 588.000 koronát kiemelt és a ruhájába rejtett. Mikor az altiszt visszatért és jelentette, hogy a címzett nincs otthon, továbbhajtottak a Városháza felé. Megérkezve a Városházutcába, Kecskeméty kiugrott a kocsiból és utasította a táskát szorongató altisztet, hogy várjon rá, amíg a postán feladja a levelét és elsietett a Zsibáryi utca felé. Az altiszt miután hiába, várt a gyakornok visszatérésére, lesietett aVárosházára. Ott ’felnyitottáka'a táskát és ekkor kiderült' a sikkasztásé'. Ám amíg a hivatalos..Utána, megadták az engedélyt a följelentésre, negyednégyre járt az idő és a rendőrség csak akkor láthatott a nyomozáshoz, amikor Kecskeméty az elsikkasztott félmillió koronával a három, órakor induló gyorsvonaton már Fiume felé robogott. Hajsza az eltűnt sikkasztó után Nagy izgalmat és felháborodást keltett a sikkasztás a fővárosban. „Az a vétkes könnyelműség, mely a fő- és székváros vagyonának kezelését jellemzi — kezdi tudósítását a Pesti Hírlap —, melyre már mi is gyakran rámutattunk, csütörtökön keservesen bosszulta meg magát... Mert ki hallott még olyat, hogy egy alig 22 éves fiatal jogászgyerekre, aki két éve gyakornok a városnál, milliónyi vagyont bízzanak.“ A Pesti Hírlap vezércikke a szabadelvű párt felirati javaslatával foglalkozik, a folytatásos regényt Jókai Mór írta A mi lengyelünk címmel. A Magyar Színházban primadonnaválság van Száyer Ilonka körül ... Széll Kálmán a miniszterelnök és belügyminiszter, neki tesz jelentést Rudnay főkapitány a sikertelen nyomozásról. A rendőrség ugyanis nem tudta feltartóztatni szökésében Kecskeméty Győzőt, holott azonnal kiadta a távirati körözést a következő személyleírással: „Kecskeméty Győző, mintegy 174 cm magas, sovány, halavány sápadt, kerekarcú, beesett szürkéskék szemü, szemei körül karikák, haja szőke, szemöldöke gyér, szőke, szempillái szőkék, ritkák, szélein a szemhéjjak veresek. Álla hegyes, bajusza kicsi, veresszőke szakálla borotvált, homloka, orra, szája rendes, fogai épek ... Annak részére, aki Kecskemétet a pénzzel együtt kézrekeríti, 4000 korona jutalomdíj van kitűzve." Kecskeméty levele a Pesti Hírlapnak New Yorkból Újabb tudósítások szerint a dombóvári állomásfőnök a távirati személyleírás alapján fel akarta tartóztatni, de tiltakozására tovább engedte Kecskemétyt. A szökevény" Gyékényesen átszállt a Délivasútra és Pragerhofban Két órát töltött a pályaudvar éttermében, anélkül, hogy elfogták volna. A táviratot ugyanis a Stadtpolizeinek címezték, de Pragerhof csak vasútállomás, ott ilyen rendőrség nincs és igy a táviratot nem kézbesíthették. Hiába utazott két detektív Fiuméba, 68 detektív vidékre, nem találták. 116 detektív vett részt a sikertelen nyomozásban. Hetek múlva a Pesti Hirlapnak levelet Bár többen, riasztó kézirat vette túlságosaitoztatott lése mkffa' Pesti «Hírlapngemély arck Amerikába kézbesítettek, amely Amerikából érkezett. A Pesti Hírlap fényképmásolatban közölte a levelet, mely így hangzott: „New York, 1901 december 23. Tisztelettel alulírott a következő sorok közlésére kérem fel a Szerkesztő Urat. Szánom, bánom bűnömet, nem tudom, hol volt az eszem, mikor a nagy bűnt elkövettem. Tudom jól, hogy haza nem mehetek, nem is akarok, a pénz sem kell, utálom, szeretnék tőle megszabadulni, vissza akarom adni a következő feltételek mellett: Polgármestertől lefelé vagy felfelé mindenki a Pesti Hírlapban közzéteendő nyilatkozatban kijelentik becsületszavukkal kötelezve, hogy minden további nyomozást megszüntetnek s engem Semmi büntetés nem ér. Megjegyzem, elfogni soha nem fognak, mert felismerhető nem vagyok. ... Ismételten kérem e sorok közlését — végzi levelét a sikkasztó —, maradok kiváló tisztelettel Kecskeméty Győző. Megjegyzem még, hogy az elvitt összegből, ámbár négyezer forintot visszatartok, de mégis feltételül szabom meg azt is, hogy az elmozdított hivatalnokok állásukba visszahelyeztessenek, a biztosítási végrehajtás feloldassék, szóval senki miattam kárt ne szenvedjen." Elismerték a levélen a sikaz akkori főkapitány nem komolyan, mégis távirata. A sürgöny megérkelerki lapok közölték a szett levelet és Kecs- A sikkasztót azonban találták. 1902 júniusban — bár a Borötőlevél érvényben maradt — a nyomozást egyelőre megszüntették. Szeptember 1-én aztán újabb levelet kapott a Pesti Hírlap aug. 8-iki kelettel Kecskemétyről Cincinnatiból. Ebben azt írja, hogy a fővárosból megszökni és Triesztbe menni könnyű dolog volt. Közli még, hogy egy barátjával januárban érkezett San Franciscóba. A Pesti Hírlap kitette kirakatába Kecskeméty levelét. Ez felkeltette az ügyészség érdeklődését, lekoplalta a kirakatban levőlevelet és új nyomozást rendelt el, úgy annyira, hogy két magyar rendőrtiszt indult útnak Amerikába. Minden hiába. Kecskemétyt Amerikában sem találták. Akit Pinkerton sens tudott felkutatni . A tengerentúlis nagy, hullámokat felvert bűnügy az egész világsajtót, foglalkoztatta és utóbb egy alkalommal a világhírű amerikai Pinkerton magánnyomozó vállalat is bekapcsolódott a nyomozásba és a vállalat detektivjei Indiában Kecskemétyt vélték felismerni. Dél-Afrikából is érkezett értesítés, amely szerint ott is Kecskemétyt ismerték fel, azonban ez az egyén sem volt azonos a nyomtalanul eltűnt sikkasztóval. Negyven esztendő telt el azóta. Időnkint hírek keltek szárnyra — különösen nyáron —■ a békebeli „uborkaszezon" idején — arról, hogy Kecskeméty álnéven, mint gyarmatos itt vagy ott él. Nyomára azonban nem találtak és utóbb általában az a hiedelem vált úrrá a köztudatban, hogy Kecskemétyt valahol idegenben meggyilkolták és elrabolták tőle a fővárostól sikkasztott félmillió koronát. Most állítólagos amerikai forrás szerint ismét feltűnt a most 63 éves egykori diákvezér. Az ellenőrizhetetlen tudósítás szerint feltartóztatták a spanyol álnevű Kecskeméty Győzőt a bahiai repülőtéren, amint Európába akart utazni, de „papírjai nem voltak rendben". A tudósító azt is tudni véli, hogy Kecskemétynek milliókat érő földjei, gulyái, ménesei vannak a brazíliai Sao Paolo tartományban. A negyven évvel ezelőtt eltűnt sikkasztó rejtélye azonban továbbra is megoldatlan. ________ T. E. Hitler és Mussolini táviratvéltása Berlin, aug. 2. (Német TI) A Vezér és kancellár a Ducénak születésnapja alkalmából a következő táviratot küldte: Hű bajtársiasságban önnek, Duce, a magam és a német nép legszivélyesebb szerencsplffvánatait fejezem ki sz uletésa legöszintébben önnek és szép kVamoly p* fia ve ■ ippel va» sátoros fegyver] Euró&^rff harejj. és ileffffelÉ menetel. következő távirattal mondott Kérem önt, Führer, fogadja legszivélyesebb köszönetemet azért a táviratért, amelyet születésnapomra nekem küldött. Mindenekelőtt azonban köszönöm szavait az olasz népről, amely kész önnel egy sorban a közös győzelemig menetelni