Pesti Hírlap, 1941. október (63. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-01 / 223. szám
Egy tubus 80 fillér. Tasnádi Nagy András és Szabó Imre beszéde a református közgyűlésen A budapesti református egyházmegye közgyűlésén Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke megnyitóbeszédében arról beszélt, hogy a keresztyén kultúra fennmaradásáért nekünk is , fegyverhez kellett nyúlnunk. A református egyház — mondta többek között — évszázadokon át mindig támasztéka volt nemzeti életünknek. Mulasztás volna, ha a rendelkezésünkre álló lelki fegyvereket nem fordítanánk a nemzet lelkének erősítésére. Kötelességünk egyházi életünk megnyilvánulásaiban is az erőtleneket erősíteni, az áldozatok nemes értékét hangsúlyozni. Széchenyi Istvánról szólva, kifejtette a házelnök, hogy talán senki sem volt nagyjaink között, aki az önbírálat szükségét hasonló nyomatékkal hangsúlyozta. Meleg szavakkal emlékezett meg húszéves püspöki működése alkalmából Ravasz Lászlóról, aki elhárított magától,minden ünneplést. Általános érdeklődés kísérte Szabó Imre esperes elnök jelentését. Kezd uralomra jutni — mondotta többek között — az a belátás, hogy az egyházat nem lehet semmiféle morállal vagy világnézettel pótolni, nélküle egészséges társadalmi életet élni nem lehet. Az emberi szellemnek egyik legnagyobb eltévelyedése az volt, hogy ki akarta vetni magából az egyházat és az evangéliumot. Nagy elismeréssel emlékszik meg a jelentés arról a Ravasz Lászlóról, akinek mindig legfőbb gondja a magyar kultúra és a benne élő ember szellemi és erkölcsi válságának megoldása volt. Küldetéséhez minden ajándékot megkapott, hogy a nemzedék vezetői között foglaljon le. Andráshoz István —, mert én meg savas vagyok. Kovácsné még pirosabb lett. Ha csak eszegetünk, még hozzá óvatosan, akkor megmarad a fele! Tessék, tessék! — kínálgatták egymást az asztalnál illők, mindenki a másikat küldve maga előtt a tűzbe. Kovácsné zavara dühre fordult. Felkapta az ura tányérját és tele merte. Végre a többiek is vettek a gulyásból, Pista az első kanál után mentegetőzve vonult vissza, nagyszerű, csak nekem kicsit erős. Kovács segített a feleségének: Ja, öcsém, ez nem tejleves! A vendég nénire is rá lehetett erőszakolni egy-két kanálnyit. Megkóstolta s a szüntelen kedves mosolyával közölte, hogy ő a francia konyha hive. Györgyi udvarias volt, ő evett, de csak szivességből, tehát lassan, beszélve s a kanalát le-letéve. Kovácsné bánatosan nézte a söztjét, tudta, hogy a gulyás remek, hogy ízletes a leve, hogy finom húsból készült, jó krumpli van benne, mi más kellene? Másodszor is telemerte az ura tányérját, de aztán meg attól aggódott, hogy a nagyét, Kovács túlságosan sokat eszik majd. A bor is jóformán csak Kovácsnak ízlett. A többieknek savanyú volt. Ilonka csak az édes bort szereli, András egyáltalában nem iszik szeszes italt, Pista már megint savas, a néni szörpivó, hát ők éppen csak az ajkukhoz érintették a poharat. Györgyi ivott, elszántan, de eltorzult arccal . . . Következett a liptóis csusza." Abból a jó sárgás tésztából, melyből nem takarékoskodták el a tojást. De hát . . . Ilonka máris sokat evett, Györgyi nyögött az udvariasságtól, a néni mosolygott s tudatta mindenkivel, akit illet, hogy ő él-hal az édességekért. Nesze! — kiáltotta Kovácsné elkomorodva, mikor az ura tányérját harmadszor rakta tele. Csak aztán meg ne fájduljon a fejed! A szőlő valóban savanyú volt. Hát így van az idén, a szőlő nem olyan, mint máskor, kevés volt a napsütés. Most már nem is lesz többé nyár — mondta Kovácsné. Hogy miért nem lesz? Mert az emberek nem érdemlik meg, hogy a nap rájuk süssön. Györgyit, szegényt, annyira elöntötte a részvét, hogy megtörten jelentkezett. Kérek még egy kis csuszát. A feketekávé ízlett mindenkinek. Cigarettára gyújtottak, Györgyiné csak parafás végű cigarettát szív, ilyen senkinél sem volt, Györgyinek le kellett mennie a trafikba Mirjamért... Sokáig maradtak együtt, beszélgettek, amikor pedig szétoszlott a társaság, András és Pista befőttet emeltek ki az éléskamrából, Györgyiék az után betértek egy büffébe, maguknak való „pótot“ enni, Kovácsék külön mentek haza, Kovácsné szidta a kákabélyeket, a válogatósakat. Kovács meg volt mindennel elégedve, ő sokat evett, rengeteget, a felesége aggódott miatta... És másnap reggel, amikor fölkeltek, csakugyan fájt a feje Kovácsnénak. Újabb rendelet lakások igércyíjevé£elés?é»l &sza!ka!crax©tíak részére A MTI jelenti: A belügyminiszter újabb rendeletet adott ki a nem lakott helyiségeknek egyes városokban való igénybevételéről. A rendelet értelmében a lakás céljára szolgáló, de nem lakott helyiségek igénybevételét a polgármester az e tárgyban kiadott korábbi rendeletekben felsorolt városokon felül az alábbi megyei városokban is elrendelheti: Jászberény, Karcag, Nagyszalonta, Pápa, Túrkeve és Zenla. A belügyminiszter rendeletet adott ki a közszolgálati alkalmazottak lakásszükségletének biztosítása végett egyes városokban és községekben lakások igénybevételéről. A rendelet a nem hivatásos katonai szolgálatot teljesítő személyek, valamint a közszolgálati alkalmazottak lakásszükségletének biztosításáról szóló kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján elrendeli, hogy a közszolgálati alkalmazottak, az állam, a törvényhatóság és a község üzemei, valamint egyéb közérdekű vállalatok és hadiüzemek alkalmazottai lakásszükségletének biztosítása céljából lakások igénybevételének az alábbi városokban és községekben van helye: Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Nagyvárad, Szabadka és Zombor thy. városokban, Beregszász, Beszterce, Csíkszereda, Dés, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Szamosújvár, Szilágysomlyó és Zilah megyei városokban és Nagyszállás nagyközségben. Nincs kellemetlen mellékhatása Elegendő burgonya, hagyma és más élelmiszer érkezik majd Budapestre A főváros jelentékeny zsír- és gabonakészleteket raktározott el A főváros közélelmezési szakbizottsága zárt ülésen foglalkozott Budapest élelmiszer ellátásával. A bizottság tagjai időszerű közélelmezési kérdéseket tettek szóvá és a felszólalásokra dr. Rosta János közélelmezési tanácsnok válaszolt. Hangsúlyozta, hogy Szendy Károly polgármester utasítására a közélelmezési ügyosztály megfelelő készleteket tárol, nemcsak zsírból, hanem nagymennyiségű gabonát és búzát is raktároz el a téli hónapokra. A főváros nagytétényi sertéshizlaló telepének sertésállományát állandóan fokozzák. A szegényebb néprétegek ellátása érdekében gondoskodik a főváros arról is, hogy megfelelő mennyiségű lóhús kerüljön forgalomba. Teljesen indokolatlan zavarok mutatkoznak a burgonyaellátás körül. Ennek az volt az oka, hogy a budapesti háziasszonyok egy része felesleges aggodalomból a napi fogyasztásnál nagyobb mennyiségű burgonyát tárolt, annak ellenére, hogy a most forgalomba kerülő burgonya még nem eltehető. A felesleges készleteket összegyűjtő háziasszonyokat most az a veszély fenyegeti, hogy tárolt burgonyájuknak egy része gyorsan megromolhat. A főváros közélelmezési hatósága az indokolatlan burgonya felvásárlással szemben nem akart erélyesebb eszközökkel fellépni, ehelyett napnap után egyre fokozta a burgonyafelhozatal ütemét. A hagymapiacon szintén mutatkoznak nehézségek, de a közélelmezési ügyosztály gondoskodott a felhozatal fokozásáról is. Hangoztatta a közélelmezési tanácsnok, hogy felesleges külön készleteket tárolni, mert az elkövetkező hónapok alatt a burgonya, hagyma és egyéb élelmicikkek felhozatala zavartalan lesz. Előrelátó intézkedésekkel sikerült megszervezni a piacot. Bejelentette a tanácsnok, hogy a vajellátás zavartalan megoldására is megvan a kilátás, annál is inkább, mert Budapesten a szükségleten felüli mennyiségű vaj van. Le lehet szállítani az állami felügyelet alatt álló és nagyjelentőségű vállalatok alkalmazottainak felmondási illetményeit A rendeletnek 1933 májusig visszamenő hatálya van A MTI jelenti: A Budapesti Közlöny szerdai száma közli a kormány rendeletét, amely rendelkezései szerint a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága az állami felügyelet alatt álló társaságok, közérdekű testületek egyesületek, továbbá bármely részvénytársaság, szövetkezet és nyilvános számadásra kötelezett korlátolt felelősségű társaság, valamint a honvédelmi vagy fontos közgazdasági érdekből nagyjelentőségű vállalatok alkalmazottainak felmondási időre eső illetményeit, végkielégítését, nyugdíját és hasonló természetű egyéb járandóságait leszállíthatja, ha a járandóságok akár a vállalat vagyoni helyzetéhez vagy jövedelmezőségéhez, akár ez ország közgazdasági helyzetéhez vagy az általános kereseti viszonyokhoz képest feltűnően magasnak mutatkoznak. A csökkentési rendelkezések az özvegyi és az árvajárandóságokra is kiterjednek. A rendeletnek visszaható hatálya is van: rendelkezései alapján az 1938 május 29-e után kifizetett járandóságokat is felülvizsgálat alá lehet vonni. A tettenkapott árdrágítót három napon beül bíróság elé állítják A kormány — mint értesülünk — a büntető perrendtartás és az uzsorabírósági eljárás novelláris reformjára készül. Törvényjavaslatot terjeszt be, mely lehetővé teszi, hogy a tettenkapott árdrágítót három napon belül a bíróság elé állíthassák. Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920. évi XV. tc. az árdrágítással kapcsolatos vétségeket és bűntetteket az akkor megszervezett uzsorabíróság hatáskörébe utalta. Az uzsorabíróság hármas tanácsban jár el, amelynek egyik tagja az ipart és kereskedelmet képviselő szakférfi. Az uzsorabíróság eljárási szabályai már eddig is az ügyek elintézésének gyorsabb tempóját tették lehetővé. Az uzsorabírósági eljárásban nincs sem alakszerű nyomozás, sem vizsgálat, a bűnügy az ügyésztől egyenesen az uzsorabíróság elé kerül. Intézkedéseket még vasárnapokon és ünnepnapokon is lehet foganatosítani. Az ítélet ellen csupán egyfokú jogorvoslatnak van helye a Kúriához. A most napirendre kerülő törvényjavaslat még tovább megy az eljárás gyorsítása terén. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, nemcsak a testi sértés és lopás esetében lesz helye a tetten kapott bűnöző azonnali felelősségrevonásának, hanem árdrágítás esetében is. Ennek az eljárásnak a szabályait a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény foglalja magába. Eszerint az ügyészség a tetten kapott terheltet nyomozás és vádiét nélkül három napon belül állítja a törvényszék egyes bírája elé. A vádat az ügyész élőszóval terjeszti elő és maga az ügyészség gondoskodik a tanuk és esetleg szakértők jelenlétéről is. A bíróság ítéletét nyomban kihirdeti és ez ellen, ha csak a Tábla a büntetést nem súlyosbítja, csak egyfokú jogorvoslatnak van helye. Idegfojtotta leányismerősét a cinkotai erdőben egy fiatal munkás A járókelők kedden reggel a cinkotai Kiserdőben, a Nagyiice vendéglő közelében, egy fiatal nő holttestére bukkantak. Csakhamar megállapították, hogy a halott Orosz Mária 29 éves gyári munkásnő, aki Sashalmon lakott. A rendőrőrszem jelentésére a főkapitányságról rendőri bizottság indult a helyszínre. Amikor a bizottság a kerepesi úti vámhoz ért, a gépkocsit megállította egy rendőr és jelentette, hogy Lőrinc Richard 22 éves gyári munkás, aki az Orion gyárban dolgozott, jelentkezett a sashalmi őrszobán és bejelentette, hogy a cinkotai Kiserdőben megfojtotta leányismerősét, Orosz Máriát. A rendőri bizottság a fiatalembert kivitte a cinkotai erdőbe, ahol az erdőszéltől 300—400 lépésre megtalálták a leány holttestét. Lőrinc Richárd elmondotta, hogy régen ismerte a leányt, akivel együtt dolgozott a gyárban. Megszerette és azt tervezték, hogy feleségül veszi. Ő azonban halogatta a házasságot, mert csak karácsonykor lesz 23 éves, a leány pedig hat évvel idősebb. Szombaton és vasárnap nem találkoztak. Hétfőn arról értesült, hogy Orosz Máriának mandulagyulladása van. Meglátogatta és aztán este sétára indultak. A leány nyakán vizesborogatás és azon egy száraz selyemkendő volt. Hosszabb ideig sététáltak, közben ő ismét kijelentette, hogy egyelőre nem veheti feleségül. A leány ekkor — a munkás állítása szerint — rábeszélte, hogy kövessenek el közös öngyilkosságot. Orosz Mária nyakán séta közben kibomlott a kendő, Lőrinc Richárd megfogta annak a két végét és addig húzta, amíg a leány megfulladt. Ezután a nő nyakáról leoldódott száraz kendőt magával vitte, majd a saját nyakára hurkolta, hogy felakaszthassa magát egy fára. A kendő azonban nem volt elég erős és elszakadt. Egy ideig bolyongott az erdőben, azután újra megpróbálta felakasztani magát, de ezúttal is sikertelenül. Hazafutott és elmondta anyjának meg a bátyjának, hogy mi történt. Abban a reményben, hogy a leány nem halt meg, előbb az anyjával, majd a bátyjával Orosz Mária keresésére indult, de az éjszakai sötétben nem találták meg. Reggel felé, amint kivilágosodott, újra az erdőbe ment és akkor megtalálta a leányt. Kétségbeesve látta, hogy meghalt. Nem volt már lelki ereje az öngyilkosságra, ezért elment az őrszobára és önként jelentkezett. Lőrinc Richárd nem tudta megmutatni a fát, amelyre fel akarta magát akasztani, kendőfoszlányt pedig egyik ágon sem találtak. Lőrincet bekísérték a főkapitányságra és őrizetbe vették. Aba-Novák Vilmos halála Hosszú szenvedés után meghalt a mai magyar festőművészet egyik legnagyobb és legérdekesebb egyénisége, vitéz Aba-Novák Vilmos. Frfikorának, művészpályájának, alkotóerejének delelőjén támadt rá az az alattomos betegség, amely most örökre kiütötte kezéből teremtő ecsetjét, amellyel annyi szépet, nemeset és maradandót alkotott. Aba-Novák Vilmos 1894-ben született Budapesten, részt vett a világháborúban és 1922-ben tűnt fel, mint az akkori idők forrongóművésznemzedékének legnagyobb ígérete. 1925-ben elnyerte a Szinyei Merse Társaság grafikai díját, néhány évvel később pedig ugyanennek a művésztársaságnak nagyaranyérmét. Neve ekkor egy csapásra ismertté vált, annak a nagy sikernek révén, amelyet Velencében aratott a nemzetközi képzőművészeti kiállításon.. Döntő jelentőségük volt fejlődésére azoknak az esztendőknek, amelyeket a római Collegium Hungaricumban töltött. Művészete ízig-vérig magyar volt lelkében, de telítve a korai olasz renaissance művészi szemléletével, amely a színek pompája mellett az ábrázolás monumentális egyszerűségében nyilatkozott meg. Első nagy külföldi sikere az volt, amikor a római szépművészeti múzeum megvásárolta Kurta kocsma című festményét, majd később, amikor egy másik magyar tárgyú alkotását Mussolini, egy harmadikat pedig a newyorki múzeum vásárolta meg. Egy évtized óta alig volt nála népszerűbb modern festője Magyarországnak, de nála a népszerűség sohasem jelentett hajszálnyi megalkuvást sem. Ellenkezőleg, igen sokszor éppen ez a megalkuvást nem ismerő következetesség győzte le a maradi ízlésű közönség ellenkezését. Különösen nagy harcokat kellett vívnia művészi világszemléletének érvényesítéséért templomi freskóin, amelyeken megrendítő erővel és a szokvány hagyományokkal élesen szembefordulva, de visszatérve a nagy olasz őshagyományokhoz, ábrázolta a szenteket és a bibliai jeleneteket. Első ilyen templomi freskóját Jászszentandráson festette, és ekkor maga a katolikus egyház állt melléje támadóival szemben. Hatalmas alkotásai még a székesfehérvári Szent István kápolna, a szegedi csonkatorony keresztelőkápolnájának és az ellenforradalmi diadalívnek, a városmajori templomnak nagyszabású falfestményei, amelyeknek köszönhette, hogy a páduai nemzetközi egyházművészeti kiállításon aranyérmet kapott. Elnyerte a székesfőváros Ferenc József nagydíját is, a Szinyei Merse Társaság tiszteleti tagjává választotta, 1338-ban pedig a Képzőművészeti Főiskola tanári karába hívták meg. Az új magyar festőművész nemzedék nevelése terén igen nagy feladata lett volna Aba-Novák Vilmosnak, akit azonban kezdődő betegsége meggátolt művészpedagógiai hivatásának teljesítésében. Utolsó nagy műve, a pannonhalmi millenáris emlékkápolna megrázó szépség, ősi magyar és keresztény lélekkel telitett falfestménye csonkán maradt és ez a freskó mindennél hívebb jelképét adja életének és művészetének: csonkaságában is befejezett, befejezetlenségében is tökéletes, mint e nagy magyar mester életműve. Aba-Novák Vilmos földi maradványait szerdán délután fél négy órakor a farkasréti temetőben helyezik örök nyugovóra. Ott pihen édesatyja is, így teljesül a művész kívánsága, hogy apja közelében temessék el. Változások a társadalombiztosítási kötelezettségben A kormány a biztosítási kötelezettséget kiterjesztette az egyházaknál, illetőleg a hitköségeknél alkalmazottakra is. Ezek tehát 1941. augusztus 20. óta vagy az OTI-nál, vagy a MABI-nál biztosítottak. A MABI-hoz tartoznak azok a Budapesten, Budafokon, Csepelen, Kispesten, Pestszenterzsébeten, Rákospalotán és Újpesten foglalkoztatottak, akik magánalkalmazottaknak (általában évi, vagy havi fizetésnek) minősülnek. További változás, hogy a magánszemély által alkalmazott titkárok, tanárok, tanítók, oktatók, nevelők, felolvasók és más hasonló szolgálatot teljesítő alkalmazottak, akik eddig mint háztartási alkalmazottak szerepeltek, ha legalább négy középiskolát, vagy ezzel egyenlő értékű más iskolát végeztek, a MABI kötelékébe kerültek. Az iskolai végzettséggel rendelkező zenészek, ha zenei szakképzettségüket zeneiskolai bizonyítvánnyal igazolják, vagy ha az Országos Magyar Zenész Szövetség tagjai, a MABI-nál biztosítottak. Egy kormányrendelet az öregségi, rokkantsági stb. biztosítás több szolgáltatását fölemelte. E szolgáltatások fedezetéül az átlagos napibér 0,43 százalékának megfelelő járulékpótlékot állapított meg. Az új járuléktáblázatot az intézet járulék osztályán (E. épület, X. éva. 16. sz.) darabonkint 40 fillérért lehet beszerezni. Az öregségi stb. járadékosok betegség esetére biztosítva voltak, de családtagjaik nem voltak igényjogosultak. A rendelet most az igényjogosultságot nekik is úgy adja meg, hogy orvosi és gyógyszerellátásban részesülnek. A rokkantjáradékosok ezentúl a rokkantságot előidéző betegségből is részesülhetnek orvosi és gyógyszerellátásban.