Pesti Hírlap, 1941. november (63. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-06 / 253. szám
t edélyfeti. fWWMfWrtf a tél! küzd a tél! A Nemzetvédelmi Kereszt új lovagjainak seregszemléje Polgári személyeknek már harmadízben, katonáknak pedig kétszer adományozott a Kormányzó Új Nemzetvédelmi Keresztet. Most legutóbb kerek számban 3400 személy kapta meg ezt a kitüntetést, amelynek tulajdonosai hatalmas szervezetet alkotnak. Ezúttal csaknem 17 oldalát tölti meg a hivatalos lapnak a kitüntetett személyek névsora, amely Acsay András éttermi segéd nevével kezdődik és dr. Zsurik János ügyvéddel végződik. A magyar társadalom legszélesebb köre vonul ismét fel és most különösen kis emberek szerepelnek nagy számmal, amint a foglalkozások egyszerű felsorolása is mutatja: dohánykisárus, hentes, kereskedő, földmíves, géplakatos, bércséplő, erdei segéd vágáskezelő, MÁV főkalauz, festékes, gazdasági cseléd, zenész, MÁV pályamunkás, napszámos, asztalossegéd, sütősegéd, cipész, levélkézbesítő, kőműves, fémöntő, formáló, cigányzenész, javadalmi őr, alsó- és felsőrészkészítő, kertész, kádármester, szabómester, gépkocsivezető, markotányos, nyomdász stb. Van közöttük több állásnélküli is, a „foglalkozás“ legalább is így van megjelölve. Egyes családokban különösen gazdagon hullott az aranyeső: Csibi Ferenc, Imre, Lajos, Márton, Mihály és Sándor, csupa ditrói székely napszámos, még a koruk is azonos, valamennyien negyven esztendősek. Ugyancsak erdélyiek a kitüntetett Sánta-család tagjai: Sánta András hadadi 75 esztendős és Sánta András hadadi 73 éves földmives, továbbá két Sánta György és két Sánta Mihály földmivesek, atya és fiú. A hazai idegenajkúak közül is többet ér el a magas kormányzói kitüntetés, arcot megkapott Hrin. János kárpátaljai tutajos, Skribadiján János gépkocsivezető és Kuzniarski Willibald l. műszaki segédtiszt is. A Nemzetvédelmi Keresztet most kapta meg vitéz leveldi Kozma Miklós, m. kir. titkos tanácsos, Kárpátalja kormányzói biztosa, dr. Rákóczy Imre miniszteri osztályfőnök, dr. vitéz Tárczay Feticides Román miniszteri osztályfőnök, dr. Weis István egyetemi tanár, Alloni Árpád, a Leszámítolóbank igazgatója, Brauch Ferenc elnökigazgató, Brauch Károly Ferenc vezérigazgató, Chiovini Ferenc festőművész, dr. Gaudy Béla királyi ítélő táblabíró, vitéz Gyene Pál gazdálkodó, Haám Lajos főszolgabíró, Heinrich Tibor részvénytársasági cégvezető, Széchényi Ödön, a Budapesti Nemzetközi Vásár helyettes igazgatója, Jeszenszky Tibor miniszteri tanácsos, Kiss György törvényszéki elnök, dr. Knebel Miklós plébános, dr. Lindenberger János prépost-plébános, Paikert Géza miniszteri osztálytanácsos, dr. vitéz Schejtsik György nyug. vármegyei főlevéltáros, dr. Szathmáry Róbert rendőrségi detektivfelügyelő, dr. Szokolay Leó székesfővárosi árvaszéki elnök, dr. Térfy Béla min. osztálytanácsos, dr. Véssei Ede Székesfővárosi Gázművek vezérigazgatója, dr. Wolff Károly székesfővárosi közkórházi központi igazgató, hogy csak ezek neveit emeljük ki az ismertebbek közül. Kitüntetett politikusok A politikai világ is képviselve van a névsorban. Az országgyűlési képviselők közül a mostani csoportban a következők kaptak kitüntetést: dr. Huszovszky Lajos, dr. János Áron, dr. Porubszky Géza, Padányi Gulyás Jenő, Plósz István és vitéz Somogyváry Gyula. A kitüntetettek sorában találjuk dr. vitéz Imecs György nyug. főispánt, dr. Reök Andor főispánt és földbirtokost, dr. vitéz Egerváry Tibor főorvost, a képviselőház orvosát, dr. Nagy Iván ügyvédet, az újvidéki magyarság egyik vezérét, a sajtó világából dr. DánielAront, a Sajtókamara főügyészét, dr. Kólya Sándor sajtókamarai aligazgatót, valamint több szerkesztőt és hírlapírót A kitüntetésben részesült egyének legközelebbi névsorában is még több ezren lesznek. (bs.) Az évforduló alkalmából a magyar sajtó foglalkozott azokkal a végzetes következményekkel, amelyekkel Károlyi Mihályék szánalmas belgrádi szereplése, az őszirózsás forradalmi kormánynak egyik legsúlyosabb ballépése járt. Az októbristák ismételten próbálják a való tények elferdítésével Károlyi Mihály forradalmi kormányát tisztára mosni az esztelen belgrádi lerándulással kapcsolatban emelt súlyos vádakkal szemben. Azt akarják elhitetni a tájékozatlan közvéleménnyel, hogy a Páduában 1918 november 3-án aláírt Diaz-féle fegyverszüneti szerződés kizárólag a délnyugati olasz-osztrák frontra vonatkozott, egyáltalán nem rendelkezett Magyarországot illetőleg és így Károlyiék kénytelenek voltak tíz nappal később, november 13-án Belgrádban külön fegyverszüneti szerződést kötni a balkáni haderők parancsnokával, Franchet d’Espéray tábornokkal, hogy megállítsák a balkáni csapatoknak Magyarország területén való előnyomulását. A tárgyilagos történeti igazság meghamisítására irányuló törekvésekkel szemben és a helyes tanulságok levonhatása érdekében szükséges úgy a páduai, mint a belgrádi megállapodás igazi jellegét feltárni és a lényeges tartalmat megvilágító legfontosabb rendelkezéseket ismertetni, azoknak a hivatalos adatoknak alapján, amelyeket néhai Nyékhegyi Ferenc honvédezredes, aki a fegyverszüneti tárgyalásokon résztvett, a „Diaz-féle fegyverszüneti szerződés (A páduai fegyverszünet)“ című és 1922-ben megjelent könyvében szószerinti szöveggel nyilvánosságra hozott. A páduai fegyverszüneti szerződés kétségtelenül Magyarországra is vonatkozott Kitűnik ez már a címből is, ép úgy, mint a szerződés minden egyes pontjából, ahol mindenütt „Ausztria-Magyarország“ szerepel, mint a győztes szövetséges és társult hatalmakkal fegyverszünetre lépő hadviselő fél. Az első pont az ellenségeskedés azonnali megszüntetéséről intézkedik. A második pont szerint „Ausztria-Magyarország“ csupán 20 hadosztályt tarthat fenn és hadianyagának felét tartozik kiszolgáltatni. A legfontosabb harmadik pont pedig kétirányú rendelkezésben szabja meg azt a vonalat, ahová az osztrák-magyar csapatok tartoznak az ellenségeskedés megszűntével visszavonulni. Általában elrendeli „a háború kezdete óta Ausztria- Magyarország által fegyveres erővel megszállott minden terület kiürítését“, tehát a csapatoknak általában a monarchia határára való visszavonását. Továbbá elrendeli „az osztrák-magyar haderőknek a szövetkezett hatalmak hadseregparancsnoksága által a különböző arcvonalakon megállapított időn belül való összevonását a következő vonal mögé:“ E vonalnak legfontosabb földrajzi pontjait azután két bekezdésben szabatosan felsorolja. Ez a rendelkezés az osztrák-magyar csapatoknak az Olaszország felé eső délnyugati frontról beljebb való visszavonása tekintetében intézkedik. A két rendelkezéshez hozzáfűzték még, hogy „az egész kiürített területet a szövetséges és társult hatalmak csapatai szállják meg“. A harmadik pont értelme tehát nyilvánvalóan az, hogy a demarkációs vonal, ahová a megszállott idegen területek kiürítése után az osztrák-magyar csapatoknak viszsza kell vonulniuk, általában mindenütt a monarchia határa. E tekintetben csupán az Olaszország felé eső délnyugati frontra nézve tesz kivételt, ahonnan a csapatokat egy olyan vonal mögé kell — a különböző arcvonalakról összegyűjtve — visszavonni, amely a részletes helyrajzi megjelölés szerint a monarchia, illetve Ausztria határánál jóval beljebb fekszik, és amely északnyugati határvonalát jelenti Ausztria ama területének, amelyet a szövetséges hatalmak Olaszországnak előzetes megállapodással már odaítéltek. Teljesen kétségtelenné teszi ezt a fegyverszüneti tárgyalások vezetésével megbízott Weber osztrák-magyar tábornok által 1918 november 1-én a Badenben székelő hadseregfőparancsnoksághoz intézett jelentése épp úgy, mint azok az illetékes kijelentések, amelyek a legfelsőbb Versailles haditanács tagjai részéről a fegyverszüneti megállapodás tárgyában október 31-én tartott ülésen elhangzottak. Weber tábornok jelentésében ugyanis közölte, hogy a tárgyalásokat a szövetséges hatalmak részéről vezető Badoglio tábornok a harmadik ponthoz a következő felvilágosító tájékoztatást adta: „Ez a pont megállapítja ugyan a háború alatt Ausztria- Magyarország által megszállott egész terület kiürítésének feltételét, de csak a délnyugati ponton határozza meg a vonalat, amely mögé az osztrák-magyar csapatok visszavonandók. Badoglio tábornok erre vonatkozólag kinyilvánítja, hogy a montenegrói és a szerb hadszíntéren, valamint Romániával, Ukrajnával és Lengyelországgal szemben a jelenlegi birodalmi határ alkotja a kiürítésnél tekintetbe veendő demarkációs vonalat.“ Ugyancsak e jelentésben közölte Weber tábornok a Badoglio tábornok által adott azt a felvilágosítást, hogy Oroszországban és Ukrajnában a rend fenntartásáról jövőben az antant gondoskodik és egyben megjegyezte Badoglio, hogy a „territorio invaso“ kifejezés minden megszállott területre értendő, tehát Ukrajnára is. A Versailles haditanács elutasította a szerb követeléseket E kétségtelen tények mellett vakmerőség azt állítani, hogy a Diaz-féle szerződés csak a nyugati frontra vonatkozott és hogy Magyarországot illetőleg nem rendelkezett. De a fegyverszüneti feltételeket megállapító legfelsőbb haditanács tárgyalásainak során elhangzottakból sem lehet azt következtetni, hogy ott a páduai szerződés tervezetéből tudatosan kihagyták volna a Magyarországra vonatkozó fegyverszüneti intézkedéseket és azoknak megtételét, Franchet d’Espérayre kívánták volna bízni. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Mert mit is mondtak a fegyverszüneti tervezet tárgyalásakor? Veznics, a szerb kiküldött a kiürítési és demarkációs vonalat megállapító harmadik pontra nézve így nyilatkozott. „Elfogadom ezt a pontot, de nem látom be, miért kelljen az Adriai-tenger vonalánál megállanunk, az összes jugoszláv területeket is ki kell ürítetnünk. Erre Clemenceau így válaszolt: „Nem szabad a fegyverszünet feltételeit a békekötés feltételeivel összetévesztenünk. Veznics úr fenntartásai akkor lépnek majd érvényre, amikor a békefeltételeket fogjuk megvitatni.“ Lloyd George pedig ezeket mondta: „Miután szerb csapatok úgyis ott vannak a közelben, igazán nem látom be, hogy a bosnyák és hercegovinai tartományokat miért ne foglalnák el, hiszen Boszniában és Hercegovinában szláv népek laknak és így nem kellene a szerbeket abban meggátolnunk, hogy oda bevonuljajanak. Balfour erre azt mondta: „Én azt hiszem, hogy meglesz a teljes elégtételünk, ha a negyedik pont második bekezdéséhez hozzávesszük ezeket a szavakat: „vagy a rend fenntartására“. A vita végül azzal záródott, hogy a harmadik pontot változatlanul és a negyediket Balfour lényegtelen módosításával elfogadták. Kitűnik ebből, hogy a legfelsőbb haditanács a fegyverszüneti szerződés tervezetének tárgyalásakor visszautasította úgy Lloyd Georgenak, mint Veznicsnek indítványát, hogy a Balkánon ne a monarchia határát — beleértve Bosznia-Hercegovinát is — állapítsák meg demarkációs vonal gyanánt. Belgrádban nem kötöttek fegyverszüneti szerződést, hanem csak kiegészítő „katonai egyezményt“ De lássuk most azt a megállapodást, amelyet Károlyi Belgrádban erőszakolt le, miután nem volt hajlandó érvényesnek elismerni Magyarországra nézve az osztrák-magyar közös hadvezetőség nevében megkötött páduai szerződést. A címe ennek: „Ka Pádua és Belgrád írta Ajtay József tonai egyezmény a szövetségesei és Ausztria-Magyarország között megállapított fegyverszüneti feltételeknek Magyarországra való alkalmazása tárgyában. A belgrádi kierőszakolt megállapodás tehát már a címéből világosan kitűnőleg nem Magyarországra nézve külön kötött fegyverszüneti szerződést jelent, hanem a Diaz-féle, érvényében fenntartott szerződés kiegészítéseképpen utólag létrehozott „katonai egyezmény“-t, amely más pontjaiban is utal a Diaz-féle szerződésre, illetve rendelkezéseit ahhoz kapcsolja. De tartalmilag sem fegyverszüneti szerződés a belgrádi szégyenokmány, mert abban egy szó sincs az ellenségeskedések megszüntetéséről. Ez ugyanis már előzetesen megtörtént a Diaz-féle szerződés értelmében. Kiderül mindebből, hogy Károlyiék hiába fárasztották Konstantinápolyból Belgrádba Franchet d’Espéray tábornokot, mert nem volt arra felhatalmazása és hajlandósága sem, hogy a már jogosan megkötött páduai szerződés teljes félretételével Károlyiék küldöttségével külön fegyverszüneti szerződést kössön. Annyit azonban változtatott a páduai megállapodáson, hogy a demarkációs vonalat az ország határától feljebb tolta egészen a Maros vonaláig. Károlyiék szerencsétlen belgrádi próbálkozásának kétségtelenül nagy része volt abban, hogy ránk zúdult a trianoni szörnyűség. _______ Bírói kinevezések A Kormányzó dr. Iványi Lajost a bpesti táblához tanácselnökké, dr. Egerer Kálmánt a nagyváradi, dr. Várady-Brenner Alajost, dr. Máthé Lászlót, dr Hatvany Lászlót, dr. Téglás Istvánt a bpesti táblához bírákká, dr. Lukács Ivánt a battonyai járásbíróság, dr. Paksi Istvánt a szatmárnémeti ügyészség, dr. Kiss Aladárt a mezőtúri, dr. Bányai Lajost a nagyatádi, dr. Matuska Mihályt a rétsági, dr. Bernáth Zoltánt a fehérgyarmati jbíróság elnökévé; dr. Lendvay Sándort a szamosújvári, dr. Lévay Imrét a székelyudvarhelyi jbírósághoz alelnökökké; dr. Dobsa Ferencet a sepsiszentgyörgyi, dr. vitéz Csaba Gyulát a zilahi tszékhez tanácselnökökké; dr. Mann Ervint bpesti tvszékhez biróvá; dr. Csomó Lajost ipolysági ügyésszé; dr. Ütő Endrét az újpesti, dr. Szabó Lászlót a nyíregyházi és dr. Gabonyi Endrét a bpesti közpásbiróséghoz jbirákká; dr. Vörös Imrét a székelyudvarhelyi tvszékhez biróvá; dr. Cséka Sándort a bpesti közp. jbiróséghoz jbiróvá; ifj. dr. Szolnok Jenőt nagyváradi ügyésszé; dr. Tóth Istvánt szentlőrinci jbiróvá; dr. Zemplén Elemért bpesti ügyészszé; dr. Váry Bélát gödöllői jbiróvá; dr. Illyés Gábort debreceni ügyészszé; dr. Csajághy Istvánt komáromóvárosi jbiróvá; dr. Kurdi Jánost kalocsai ügyésszé; dr. Ottó Károlyt kecskeméti jbiróvá; dr. Benkő Józsefet a szombathelyi tvszékhez bíróvá; ifj. dr. Barabásy Istvánt szolnoki, dr. Hermann Imrét székesfehérvári ibirákká; dr. Tóth Istvánt veszprémi ügyésszé, dr. Rácz Zoltánt ráckevei, dr. Vida Sándort komárom-óvárosi, dr. Tóth Dezsőt dési, dr. Végh Sándort székelyudvarhelyi, dr. Pálinkás Sándort ceglédi ibirákká; dr. Ján Ferencet a beregszászi tvszékhez biróvá; dr. Tibor Istvánt dunaszerdahelyi dr. Singer Ferencet nagysomkuti, dr. Schwetz Elemért nagybányai, dr. Tapalaga Józsefet zsibói tárbirákká; dr. Sahin Tóth Rafaelt nagyváradi ügyésszé; dr. Pákh Jánost máramarosszigetibirává; dr. Tóth Gyulát kassai ügyésszé; dr. Antal Sándort besztercei, dr. Urbancsik Ernőt gyergyószentmiklósi, dr. Kemenes Miklóst beregszászi, dr. Feczkó Ivánt kunszentmártoni, dr. Csuka Lajost szikszói, dr. Gyódi Istvánt mohácsi dr. Perendi Józsefet tasnádi, dr. Pigniczky Endrét gyomaibirákká kinevezte, végül dr. Skultéty Tivadarnak abírósági elnöki címet adományozta. Vízállás Duna: Pozsonyig alacsony, lejjebb közepes vízállással apad. Schärding 272, Passau 512, Aschach 255, Struden 402, Stein 343, Bécs 345, holnap 335, Pozsony 219, Komárom 350, Budapest 311, holnap 310, Paks 210, Baja 331, Mohács 366, Bezdán 410, Palánka 414, Gombos 440, Újvidék 45. — Rába: Szentgotthárd 39. — Dráva: Barcs —75, Drávaszabolcs 19. — Tisza: Máramarosszigetnél és Szolnok — Csongrád között érad, máshol apad. Záhonyig alacsony, lejjebb magas vízállású. Máramarossziget 108, Visk 40, Tekeháza 42, Tiszaújlak 37, Vásárosnamény 191, Záhony 125, Tokaj 490, holnap 445, Tiszafüred 592, Szolnok 674, Csongrád 647, Szeged 650, holnap 647, Zenta 645, Titel 542. — Szamos: Dés 32, Szatmárnémeti 84. — Bodrog: Bodrogszerdahely 460. — Sajó: Bánréve 62. — Hernád: Hidasnémeti 25. — Berettyó: Margitta 80. — Körösök: Csucsa 48, Nagyvárad —V. Békés 454, Gyoma 556. — Maros: Marosvásárhely 35, Makó 209. — Balaton: Siófok 57. — Velencei-tó: Agárd A nap kel 7.35-kor, nyugszik 17.20-kor, a hold kel 19.11-kor, nyugszik 9.26-kor. NAPI HÍREK — A veszprémi püspök állapota. Az idei két nagygyűlés előtt autóbaleset következtében megsebesült dr. Czapik Gyula veszprémi megyéspüspök állapotában orvosai véleménye szerint is állandó és tartós, de igen lassú lefolyású a gyógyulás. A főpásztor egyelőre még budapesti lakásán pihen. Most már több mozgást engedélyeznek számára, de még mindig ágyban fekszik. — Alberto J. Vignes argentínai ideiglenes ügyvivő kedden bemutatkozó látogatáson volt Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszterné. — Pogány Béla kitüntetése. A. Kormányzó a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére Pogány Bélának, a „Pester Lloyd“ helyettes főszerkesztőjének és felelős kiadójának érdemes újságírói munkássága 40 évfordulója alkalmából a magyar érdemrend tiszti keresztjét adományozta. — Árvízvédelmi munkák Erdélyben. A földmivelésügyi minisztérium megbízottai helyszíni szemlét tartottak a szeptemberi erdélyi áradás leginkább sújtott területein és széleskörű szabályozási munkálatokat határoztak el. A Szamos és a Sebes- Körös szabályozása mindenütt részben megindult részben rövidesen megkezdődik. Az árvízveszély kiküszöbölésére irányuló munkálatok Szolnokdoboka és Besztercenaszód vármegyékben is megindulnak. — Magyar-bolgár kulturális kapcsolatok. A „Zaria" című szófiai lap megemlékezik a két baráti ország kulturális kapcsolatairól Navratil Ákos, a budapesti tudományegyetem rektora a lap tudósítójának adott nyilatkozatában kiemelte Filov miniszterelnök budapesti látogatásának jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy valamennyi magyar tudományos intézmény nyitva áll a bolgár egyetemi hallgatók számára. Az év folyamán több magyar tanár fog előadást tartani Szófiában. — Kosztolányi — Karinthy emlékese. A Budapesti Skót Misszió (Vörösmarty u. 51) november 12-én, szerdán este 8-kor tartja közkívánatra második Kosztolányi—Karinthy emlékestéjét részben új műsorral, Ascher Oszkár és dr. Szerb Antal egy. m. tanközreműködésével — Dr. Chorin Ferenc titkos tanácsos állapota lényegesen javult, úgyhogy a Park-szanatóriumból lakására szállították és a rövidesen várható teljes gyógyulásáig ott ápolják. — Magyar-török testvériség! ünnepély. A Turán-Szövetség, a Barta Miklós Társaság, a Hargitváralja Székely, Női Tábor s a Székely Egyes és Főiskolai Hallgatók Egyesülete szerdán a Vármegyeháza dísztermében magyar-török testvériség ünnepélyt rendezett a török köztársaság fennállásának évfordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelent Rusem Esref Ünaydin meghatalmazott miniszter, a török birodalom budapesti követe, felesége és a követség magasrangú tisztviselőinek társaságban. Turmezey László, a MTSz vezére, meleg szavakkal üdvözölte a baráti török nemzet képviselőjét. „Úgy érezzük, eljött az ideje annak, — mondotta — hogy összefogjunk testvéri szeretettel egyetértéssel mert a nagy fajtömörülés korszakában a világ leghatalmasabb fajának, a turáni népeknek együttesen kell vállalniok az emberiség jövőjének hordozását" Dr. Dálnoky Veress Julianna a székely női tábor, dr. Atelléky Kornél ■ Bartha Miklós Társaság, Nagy Béla a SzEFHE nevében üdvözölték a megújhodott Törökországot, majd dr. vitéz Endre László alispán szólott. Tisztelt Szerkesztő Ur! Megkezdődtek az őszi esőzéseit, ilyenkor igen sok munkás nem tud dolgozni, mert a mérhetetlen sártenger nem engedi és így kénytelen otthon maradni Ezen a bajon — legalább részben — lehetne segíteni. Azelőtt ugyanis a vidékieknek szinte nélkülözhetetlen ruhadarabja volt a gumiból készült lábbeli, amely sem esővizet, sem hólevet nem ereszt át Most ezek eltűntek, nincs gumi Tévedés: van gumi, csak elő kell szedni Tapasztalatból tudom, hogy igen sok vidéki házban van 3—4 pár régi, elvágott gumicipő, csizma a padláson. Valamely hivatalos intézkedéssel ezeket össze kellene gyűjteni és akkor sok száz és ezer cipő, csizma készülhetne. Azután szabályozni kellene, aki bead két-három pár rossz csizmát az kapna egy újat, aki pedig nem tudna ily régi árut beadni, az természetesen csak teljes áron juthatna hozzá. (L. Lg. tanitó.) * Újvidékről Titelbe egész nap csak egyetlen vonat közlekedik, amelyra a Budapest felől érkező utas átszállhat Ez 8 óra 20 perckor indul, a budapesti vonat beérkezése után 4 óra múlva. De a vonatba beszállani csak a zentai vonat beérkezése után lehet Ez a vonat azonban rendszerint 10—20 perces késéssel jön be. A titeli vonatba átszállóknak akárhányszor csak egy perc Idejük van a vonat Indításáig és sokszor az iskolásgyerekek a már induló vonatra ugráltak fel, mert nem értek oda az indításra. Tisztelettel kérjük úgy ennek, mint annak a visszás helyzetnek a megszüntetését, hogy minden Titel felé induló vonat a budapesti gyors- vagy személyvonat odaérkezése előtt egy órával elmegy Újvidékről. (Aláírás)