Pesti Hírlap, 1941. december (63. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-11 / 282. szám

j. Pesti Hir­lap 1941 dec. 11. ésill. — Malcsiner Emil temetése. Nagy részvét mellett temették el szerdán d­élután a Kerepesi-teme­tőben Mal­­csin­er Emil főszerkesztőt. A gyász­­szertartáson a magyar közélet, a ka­tolikus egyházi világ, az ujságirótár­­sadalom számos kiválósága jelent meg. A temetési szertartást dr. Kele­men Krizosztom pannonhalmi főapát végezte fényes papi segédlettel. Emel­kedett fohász közben méltatta az el­hunytban az igaz katolikus hívőt, a kitűnő, nemesen érző igaz újságírót. K. Török Miklós, a Nemzeti Újság fő­munkatársa a Katolikus írók és Hír­lapírók Országos Pázmány Egyesüle­te, az Országos Sajtókamara, az Új­ságírók Egyesülete, a Hírlapírók Nyugdíjintézete és az Újságírók Sza­natóriumegyesülete nevében mondott búcsúbeszédet. Dr. Hentz Károly, az Otthon­írók Köre és Hírlapírók Köre nevében és dr. Takács István főorvos a bencés diákok nevében búcsúzott az elhunyttól. A Jókai-lepellel borított koporsót a gyászszertartás után négy­lovas gyászhintón vitték a sírhoz, mely előtt Kemenes Illés apátfőigaz­gató imája után Cavallier József meg­hatott szavakkal mondott búcsúbeszé­det az elhunyt barátai és tanítványai nevében. — Kettős kivégzés Pécsett. A pécsi törvényszéken szerdán hirdették ki Kálóczi István és Szakala György előtt a Kúria ítéletét. A két em­ber rablógyilkosságot követett el, amelyért a két első fórum halálra ítélte. Most érkezett meg a Kúria döntése, amely az alsó bíróságok ítéletét jogerőre emelte, valamint az értesítés, hogy szabad folyást engednek az igazságszolgáltatásnak. A két rablógyilkos egykedvűen, ci­nikusan fogadta az ítéletet. Átszállí­tották őket a siralomházba, ahol Szakalának semmi kívánsága nem volt, Kálóczi utoljára jó ebédet kért. Az ítéletet csütörtökön reggel 8 óra­kor végrehajtják.­­ Meggyilkoltak egy kereskedőt. Kassáról jelentik: Schlesinger Her­mann tollkereskedőt házvezetőnője hol­­­tan találta a lakásán. A jelek szerint valami súlyosabb tárggyal hátulról tarkón vágták. A gyilkos nem rabolta ki áldozatát, akinek zsebeiben összes értéktárgyait megtalálták. — Halálozás. Dr. Markovics György ny. ügyvéd, Versec volt magyar rend­őrfőkapitánya, 76 éves korában Buda­pesten meghalt. Temetése 11-én d. u. 4 órakor lesz a X. ker. uj köztemető halottasházából a rom. kat. egyház szertartása szerint.­­ Kishindi Hindy Kálmánt, a várat­lanul elhunyt kereskedelem- és köz­lekedésügyi min. osztálytanácsost va­sárnap délután helyezték örök nyu­galomra a Kerepesi-ut melletti köz­temetőben. A nagyszámú gyászoló közönség soraiban ott volt a minisz­ter képviseletében dr. Álgyay Pál államtitkár is. A gyászszertartást Mátrai János kegyesrendi házfőnök, a boldogult nyolc éven át volt osztály­­főnöke végezte Szabó László plébános segédletével. Kartársai részéről Vut­­kovich Zoltán min. tan. mondott emelkedett hangú búcsúbeszédet. Dr. Schurger Adolf ny. rendőror­­vos tanácsos f. hó 9-én elhunyt. Te­metése pénteken d. u. 3 órakor lesz a Kerepesi­ uti temetőben. Mélion Mór ny. MÁV igazgató­­helyettes temetése dec. 11-én, csütör­tökön d. u. 3 órakor lesz a róm. kath. egyház szertartása szerint a Kerepesi­­úti temető halottasházából. Momák János fájdalomtól megtört szivvel jelenti, hogy édesatyja, dr. Momák Döme ügyvéd 1941 dec. 1-én hosszas szenvedés után Aradon el­hunyt. (Lakás: Bpest, V., Vadász­ utca 33., II. 10.) özv. dr. Staub Móricné szül. Görög Ilona temetése nem december 11-én, csütörtökön, hanem 12-én, pénteken délután fél három órakor lesz a Ke­­repesi-temetőben. Binder Vilmosné sz. Folberth Au­guszta 82 éves korában Medgyesen (Nagyküküllő m.) elhunyt. Boruis István nyug. főkapitányhe­lyettest, a rendőrtisztikar most el­hunyt kiváló tagját csütörtökön dél­után fél négy órakor temetik a Kere­­pesi-temető halottasházából, a fővá­ros adta díszsírhelyre. R. Vozáry Gyuláné sz. Fekete Gi­zella 56 éves korában meghalt. Arányi János református lelkész, vallástanár 34 éves korában tragikus hirtelenséggel Kecskeméten meghalt. SZÍNHÁZ-ZENE Károlyi Gyula zongoraestje Ha a kritikában divatoznék az osztályzókönyv, Károlyi Gyula nem a minden „tantárgyiban biztos szín­jelesek közt kapna díszhelyet, hanem ő lenne a kivételes, zseniális valaki, akire fölfigyel a „tanári kar“. A leckét mások jobban mondják fel, viszont neki érdekes és igaz mon­danivalói vannak, főként a roman­tikus zongoramuzsikában Nem is a mai kor embere­i, ösztöneivel oda­­húz, lélekben odatartozik Chopin, Schumann, Liszt világába. Ezek a mesterek mintha maguktól szólal­nának meg rendkívül érzékeny ideg­­rendszeren át, mély és gazdag kép­zelettel áthatott játékában. Ezért élményszerűen szép és magával­­ragadó, ha egy Chopin-fantáziát, nocturne-t, vagy scherzót játszik, vagy ha Schumann szimfonikus etűdjeit szólaltatja meg a billentés pompás, finom és bámulatosan sok­­szerű változataival. Ezeknek a mű­veknek érzéstartalmával együtt hul­lámzik Károlyi művészkedélye. De valahogy megtorpan Brahms előtt, ennek a mesternek mély, tartóz­kodó lírájához nem találja meg az utat, mint eltévedt idegen keresi a kapcsolódást a nagy f-moll szonáta tételeivel. Szép részletek persze itt is akadtak, Liszt Mefisztó-keringő­­jének hatását viszont részletkisiklá­sok csökkentették. Egy festői Ra­­vel-darab és a ráadásul játszott Chopin-művek elbájolták a lelkesen tapsoló közönséget is. A „Magyar Művelődés Háza“ „A Magyar Művelődés Háza“ a ne­ve ma annak az intézménynek, amely december 11-én éri meg szü­letésének harmincadik évfordulóját. Harminc éve annak, hogy „Népope­ra“ néven nyílt meg a 3000 nézőt be­fogadó hatalmas színház, amely Márkus Miksa, az akkori Magyar Hírlap főszerkesztője, Márkus Dezső, az Operaház karmestere és Márkus Géza építész, a Király színház és a kolozsvári Nyári színház építője el­gondolása volt és amely elgondolást Bárczy István, Budapest akkori pol­gármestere magáévá tett és életre keltett. Elgondolásuk, hogy olcsó pénzért (3 korona volt akkor bár­melyik hely a földszinten) igazi kul­túrát, komoly, nemes zenét adjanak Budapest főváros közönségének, tel­jes mértékben bevált. Óriási opera­közönséget nevelt ez a színház, egy új énekes-generációt, egy új zenész­­generációt. Lehetővé tette, hogy Budapest közönsége megismerje a német és olasz világhírességeket, mert nem volt olyan kiváló külföldi művész, aki ne szerepelt volna a Népopera színpadán. Az opera mel­lett az operett és népszínmű is vi­rágzott és hangversenyein tűntek fel először Huberman, Heifetz gyer­mekművészek nevei. A világháború állította meg a Népoperát működésében, éppen ab­ban a pillanatban, amikor a m. kir. Operaház intendánsa, gróf Bánffy Miklós, egyesíteni akarta a két ope-­­raházat. A háború után rövid buk­dácsolás múltán újra feltámadt ben­ne a kultúra, ezúttal mint az Opera­­ház mellékintézete, és mint „­Városi színház“ működött. Újra szép művé­szi eredményeket ért el, de nemso­kára magánkézbe került és az ak­kor 4000 bérlőt számláló, magasabb célokra hivatott színház, sajnos, le­romlott,­­ rak­étévé süllyedt. De 3 színházat létrehozó erő élt még el­rejtve is e falakban és ma Budapest székesfőváros, belátva az alapgon­dolat igazságát, mint a „Magyar Mű­velődés Házát“ új életre keltette és virágzóvá tette a hajdani Népope­rát. 1911 december 11-én nyílt meg a színház Nougoues híres operájával, a „Quo Vadis“-szal. Kitűnő fiatal énekesek, elsőrangú zenekar és ének­kar voltak erősségei a színháznak. Karmesterei, köztük Reiner Ferenc, ma világhírűek, énekesei közül elég, ha Basilides Máriát említjük. Az el­ső három évben ott énekeltek a vi­lág leghíresebb művészei, az összes német és olasz énekesek. Az olaszok Vigna karmester vezetésével mutat­koztak be, a németek a dessaui ud­vari színház vendégszereplésével va­lamennyi Wagner-művet előadták, köztük voltak Knote, Frida­­Tempel, Fritz Feinhals, stb. Érdekes­­megem­líteni, hogy a világ összes híres Tra­­viatá­i, számszerűit tizenketten, fel­léptek a 3 év alatt. Köztük Barien­­ics Mária, Kurs Zoltán, Zinzi Magri­­ni, Lipkowska, stb. Itt aratta dia­dalait Jadlowker Hermann, a híres tenorista, akinek összes felléptésre előre el voltak adva a jegyek. Leg­nagyobb erőpróbája a színháznak a „Parsifal“ színrehozatala volt. 1914 január elsején járt le a tilalmi idő, amely a Parsifalt Bayreuth-hoz kö­tötte és 1914 január elsején került színre a Népoperában német nyel­ven, kitűnő előadásban, az együttes saját erejéből. A világháború után­­az új fellen­dülésben ismét szép eredményeket ért el a színház. Ennek eredménye még ma is megmutatkozik az Opera­ház működésében. Az Operaház mos­tani zenekara nagy részben a Váro­si színház neveltje, Németh Mária, Pataki Kálmán, Palló Imre, Székely Mihály és az Operaház legkiválóbb művészei legnagyobbrészt ott kezd­ték gyönyörűen ívelő pályájukat. Ma a m. kir. Operaház ismét há­lás közönségre talál a „Magyar Mű­velődés Háza“ látogatóiban. Talán újra megvalósíthatja a Népopera alapítójának elképzelését: a fiatalok előkészítését magasabb művészi cé­lokra és a zeneművészet általános, csekély pénzért való terjesztését. A Népopera 1911 december 11-én a „Quo Vadis“ előadásával nyitotta meg kapuit, ma 30 év után megkér­dezzük a Magyar Művelődés Házát: „quo vadis?“. A felelet: Előre, a ma­gyar kultúra szolgálatában! Rövid hírek A kecskeméti Katona József­ Szín­ház csütörtökön este tartja Darco Niccoderin­­„Csigaház“ című 3 felvo­­násos­ színjátékénak bemutatóját. A kiváló olasz szerző darabja ezúttal először kerül magyar színpadon elő­adásra. A darabot Lánczy Margit fordította és ő játssza főszerepét is. -A­A Színművészeti Akadémia december 14-én, vasárnap d­­e­­lé 11 órakor a Nemzeti Színházban Lehotay Árpád rendezésében előadja Zilahy Lajos „Zenebohócok“ című háromfelvonásos színművét. * A Kamara Variétéban a „Kubai ka­land“ utolsó előadása után, 19-én, pén­teken kerül bemutatásra „A légió Vé­nusza", Halász Rudolf mulatságos re­­vüje. * December 13-án a kassai királydíjas dalárda hangversenyén közreműködik Basilides Mária, a m. kir. Operaház­­művésznője is. Kodály-balladákat és XVIII. század virágénekeit adja elő. *ZV A Szepesi Szövetség nagysikerű „Szepesi Est“-et rendezett a Zeneaka­démián. Krisch Jenő, Sárdy János, Bisztriczky Tibor, Greguss Zoltán, Me­­zey Mária és dr. Laczkovich János lép­tek fel az esten. * A Budapesti Mozart Egyesület ünnepe. A Budapesti Mozart Egye­sület a jubileumi év alkalmából szer­dán a Zeneakadémián Mozart-estet rendezett. Szent-Kereszthegyi Kra­­tochvil Károly ny. altábornagy, a Mozart egyesület elnöke, emelke­dett hangú megnyitó beszédben idézte a nagy zeneköltő szellemét. Utána a Mátyás templom énekkara vendégszerepeit Sugár Viktor kar­nagy vezénylésével, majd B. W­eisz Margit zongorázta el az A-dúr szo­nátát. Szakolczay-Riegler Ernő mű­vészi orgonaszámai zárták le a mű­sor első részét. A műsor másod­k fe­lét Dessewffy Marika grófnő Mozart emlékére írott verse vezette be, ame­lyet G. Szabó Klára adott elő, majd a Szentgyörgyi együttes tolmácsolá­sában a D-dúr vonósnégyes költői hangjai csendültek fel. A szépszámú közönség sokat tapsolt minden egyes szám után. * Rakovszky Ivánt választották a Hubay Jenő Társaság elnökévé. A Hubay Jenő Társaság rendkívüli tisztújító közgyűlése Sipeki Balás Bélát díszelnökké választotta, s he­lyette az elnöki tisztet dr. Rakov­szky Iván titkos tanácsosra ruházta. Társelnökök lettek gróf Révay Si­monná és Preszly Elemér titkos ta­nácsos. Dr. Rakovszky Iván elnöki megnyi­tójában Hubay Jenő nagyságát mél­tatta. Hubay nevétől éppúgy vissz­­hangzott egy időben Európa és a tengerentúl zenei világa, mint Liszt Ferencétől, mondta. Mindketten ki­váló pedagógusok, előadóművészek és hangszerüknek boszorkányos ügyes­ségű mesterei. Liszt Ferenc mindig büszkén vallotta magát magyarnak, Hubaynál ilyen vallomásra nem volt szükség, mert magyarságát senki sem vonta kétségbe. Mindketten sok di­csőséget szereztek a magyar névnek. Hubay otthagyta külföldi dicsőségé­nek színhelyét és hazajött, hogy fel­emelje és virágzóvá tegye a magyar zenei életet. Büszkeség olyan ügyért dolgozni, fejezte be beszédét az új elnök, amely a nemzet külföldi tisz­teletének és tekintélyének növelésére alkalmas, különösen ilyen önzetlen és kiváló társaság élén. Ma este Trio-Italiano 7. 8. Haydn, Clementi—Casella, Beethoven és Brahms-művek. (Harmónia.) Dresdener Kreuzchor 60 tagú gyermekkórusa Rud. Mauersberger vezényletével hétfőn, 15-én, a Budai Vigadóban .8. Egyházi és világi énekművek. (Harmónia.) # Koncert rendezései: Ma: „Operától-Orfeumig“ Tarka est­e. 8. Néhány jegy esti pénztárnál. Halhatatlan szerelem 14-én (Zeneak. 19.) A világ legnagyobb költői, a legszebb szerelmes versek, a legkiválóbb előadók: Mezey Má­ria, Szörényi Éva, Szilágyi Szabó E., Neményi Lili, Greguss, Pataky, Ung­­váry, Szabó Sándor, Engel Iván hétfőn V. 8. Koncert Zongorabérlet III. Chopin—Schumann-est 16-án Chopin: zongoraverseny (Heimlich Lajos), Schumann: Gordonkaver­seny (Danyi Ferdinánd), Manfréd nyi­tány, IV. Szimf., Hangv. Zenekar, Országh. (V. 8.) Johann Strauss-est 25-én a legszebb­­ beringők. Denevér-nyi­tány és részletek, Cigánybáró-áriák, duettek. Hangv. Zenekart vez.: Fri­­csay Ferenc, közr.: Szabó Ilonka és Sárd­y János (7. 09.) Karácsonyi Jazz Revü 26-án minden eddigit felülmúló monstre műsorán: Ilonthy Hanna, Harmath Hilda, Sárdy János, Rá­cz Vali, Anny Kelly, Szilágyi Marosa, Tamás Ica, Pécsi Öregdiákok, Solymossy Lulu, Szendy, Monstre Jazz Zenekar (V. 3.) Menotti Tatjána, Pataky Kálmán, zenekar vez.: Rubányi Vilmos az olasz estén. (Operairodalom Gyön­gyei sorozat II. estje.) Szerdán, dec. 17-én, Vigadó 18. (Rózsavölgyi.) ■ Németh Antal Székesfehérvárnak ajándékozta a „Csongor és Tünde“ dísz­leteit. A székesfehérvári Vörösmarty Irodalmi és Művészeti Társaság a Vö­­rösmarty-Körrel együtt Vörösmarty­­emlékestet rendezett. Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója Vörösmar­ty* „Csongor és Tündé“-jéről tartott előadást. Előadása végén bejelentette, hogy a Nemzeti Színház a „Csongor és Tünde“ összes díszleteit és kosztümjeit Székesfehérvárnak, Vörösmarty váro­­­sának ajándékozza, hogy az idejövő színtársulatok minden évben előadhas­sák a gyönyörű drámai költeményt. Sik Sándor több erdélyi tárgyú verset mutatott be. V. Szarka Géza, a társa­ság elnöke novelláját olvasta fel. K­­rugne Erzsébet Chopin-műveket zon­gorázott. MOZI Isten veled Franciska! Royal Apollo A német cím jellemzőbb: „Vi­szontlátásra, Franciska!“ Ebben ben­ne van, hogy Franciska asszony, akinek férje többet van távol ha­zulról, mint odahaza, legalább re­­ménykedhetik abban, hogy férje ura hamarosan megint hazakerül A férj mozioperatőr és így hivatá­sához tartozik, hogy állandóan csa­varogjon a világban. Viszont az asszony, a két kisgyermek nevében is, joggal lázadozik az ellen, hogy az apa csak időnként, szinte csak mint vendég térjen haza tulajdon otthonába. Már-már szakításra ke­rül a sor, amikor a mai idők meg­hozzák azt a drámai jelenetet, amelynek során most már maga az asszony küldi el hazulról az urát kötelességét teljesíteni, ki­­ a harc­térre. Meg kell hagyni, hogy a né­metek értenek ahhoz, hogy film­­témáiknak megadják a teljes film­szerű szabadságot (a mese a kis­város életéből a japáni-kínai frontig ível) és emellett meg tudják terem­teni a kapcsolatot a mának lüktető életével is. Ebben a filmben nem­csak a regény modernsége, érdekes­sége kap meg, hanem merész és eleven időszerűsége is. Marianne Hoppe ízig-vérig modern asszony, arca szép, okos, egész megjelenése páratlanul érdekes. Mellette kissé jelentéktelenné szürkül Hans Söhn­­ker. (mja) Bűnös nő Omnia Az elcsábított leány gyötrelmes kálváriáját mutatja be ez az új olasz film. Az élet mélységeit ecseteli ko­mor, sötét szülőkkel, szinte kegyet­len részvétlenséggel. A szerencsét­len teremtés mindig és mindenkiben csalódik; ahova végzete sodorja, mindenki ki akarja zsákmányolni. A rendező érdeme, hogy a legkénye­sebb helyzeteket is ízléssel, tapintat­tal állította be, a rikító színeket mű­vészi mérsékléssel tompította. Mint­hogy a befejezésnél kicsendül a vi­gasztalás, hogy : az életet újra lehet kezdeni és a meghajszolt leány visz­­szatér anyjához, a közönség megelé­gedetten távozik. Érdekes, sokszor izgalmasan lebilincselő filmet élvez­hetett, amiért elismerés illeti a női főszereplőt, Paolo Barbarát, aki egy­szerűen, de mindvégig művészi esz­közökkel játszott. A férfi szereplők Vittorio di Sica, Fosco Giachelli is jók voltak. Néhány szép természeti felvétel előnyére szolgált a sikerre számítható újdonságnak. (Ordy) * December 24-én délután hatig játszhatnak a mozik. A belügymi­niszter az érdekeltek kérésére meg­engedte, hogy a mozgóképszínházak az egész ország területén december 24-én, karácsony első estéjén dél­után hat óráig előadásokat tarthat­nak. A határozatról értesítették a budapesti és vidéki főkapitánysá­­­gokat is. Irodalmi ügynökség Helsinkiben közvet­len kapcsolatot keres magyar írókkal Németnyelvű fordítás előnyben. Szóba jöhetnek­ novellák, detektív történetek, illusztrált gyermekmesék v. más érdekes Irodalmi mű. Átengedő a fordítási jog finn, svéd és dán nyelvre. Ugyanezen, országokra kellenek fotoseriák. Megke­resések P. O. B. 145 Helsinki irányítandók (Trükkrajz-paródia.) D. e. 10-től éjfélig. CASINO. (T.: 383- 102.) 2-ik hétre prol.! Egy éjszaka Erdély­ben 046, 948, és 10; szomb., vas. és ünn.: 944-kor is). CITY. (T.: 111-140.) Lelki klinika (946, 948, 9410; szomb., vas. és ünn.: 944-kor is). CORSO. (T.: 182— 318.) Mellékutca (HI, 948, 9410; szomb., vas., T.: 944-kor is). CORVIN. (T.: 133- 933.) Utolsó menet (5, 148, 9410; szomb., vas. és ünn.: 948-kor is). DECSL (T. 125-952.) Félvér Oí*. 1,48. Mi 10; szomb., va . : 944-kor is). FORUM. (T.: ISO­MS.) Alkonyat 048, 448, 9410; szomb., vas. és ünn.: 944- kor is). HÍRADÓ. (T.: 222- 499.) Ezüst Keleti veszedelem (rajz­film). A finn sza­badságharc. Hadiri­­portok a Magyar, Ufa és Fox híradók­ba. Foxi hiradó. iTrükkrajz-paródia.­ D. e. 9-től éjfélig. KAMARA. (T.: 422- 901.) Becsületből elégtelen. (Naponta Mii, 941, 3, 946, H8, 9410). Első három mérsékelt. OMNIA. (T.: ISO- K­S.) A bűnös nő (S, 148, A410; szomb., v. és u.: 3-kor is). PALACE. (T.: 221- 222.) 4-ik hétre prof.­ A Gyurkovics-fiúk. (Naponta: 0, 2, 4, 8, 8, 10.) Első három mérsékelt. OLCSÓ JEGYAKCIÓNK E heti műsorunkon PESTI. Szomb. d. u.: Tűzvész (4). VÁROSI. Csüt., péntek: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Ifj. előad.) (3). — Szombat: Bihari—Dankó-est (Zzti). — Vasárnap: Törtetők. (A Nemzeti Szinház vend. ját.) (G. 6. bér­.) (D. e. Ml). — Kívánsághangverseny (5). — ROYAL CM, v2g). Naponta: Revü rapszódia. — PODIUM CM, Vs9, szomb. d. u. is). Naponta: Hol volt... hol nem volt... — NEMZETI BABSZIN.JATÍIK (Podmaniczky­utca 8.) (4, 8). Naponta: Istvánba. — Hétfő, péntek: Toldi. — Naponta délután: Mesejáték. SZÍNHÁZAK MŰSORA Opera. Aida. Ver­di 4 f. dalm. (Né­meth M., Némethy E. Fodor) (B. 9. bér­.) (147). — Nem­zeti: Wallenstein. Schiller drámai köl­teni. (Kiss, Jávor, Szörényi E.) (V. 7. bér­.) (M8). — Vig. Hazudj nekem. Bó­­kay 3 f. vigjátéka (Fényes A., Somlay, Ajtay) (8). — Kama­ra. Kaland. Márai S. .7 f. szinm. (Rajnay, Tőkés A., Nagy) (8). — Uj Magyar. Me­dea. Grillparzer 3 f. trag. (Peéry P., Si­­mor E., Perényi) (E. bér­.) (8). — Főváro­si. Operett és jazz­­revü (Honthy H., Karády K., Halmay)­r­­ 8). — Madách. IV. Henrik. Pirandello 3 f. tragéd. (Várko­nyi, Sulyok M., Gre­guss) (8). — And­­rássy. Boldoggá tesz­lek. Vaszary G. 3 f. vigj. (Murát­ L., Hajmássy, Vaszary P.) (8). — Pesti. Tűzvész. Keith Win­ter 3 f. szinj. (Me­zey M., Páger, Tol­­nay K.) (8). — Várost Nem élhetek muzsi­kaszó nélkül. (Ifj. előad.) (3). MOZIK MŰSORA ATRIUM. (T.: 16­­40-24.) Bob herceg 048, 248, V410. szomb., vas., ünn. L4-kor is). BELVÁROSI HÍR­ADÓ. (T.: 181—244.) Ezüst. Keleti vesze­delem. A finn sza­badságharc. Hadiri­­portok a Magyar, Ufa és Fos híradók­ba. Foxi híradó, ismét két operai előadás szerepel. Va­sárnap délután három balettet adunk: a „Nílusi legendát““, a „Játékdobozt“ és a „Póruljárt kérőt“. Este Beethoven halhatatlan „Fidelio“-ját adjuk. A Fővárosi Operettszínházban két estén szerepel a nagysikerű új revü, amely „Múzsák muzsikája“ címmel operett- és jazzmuzsikát ad. A Kamara Varieté műsorán a „Ku­bai kaland“, a Komédiában pedig a „Hébe-hóba“ vidám műsora szóra­koztat. Jegyakciós előadásaink rendjét vas­tag betűkkel emeljük ki. Jegyárusítás: Vilmos császár-út 78. (Tel.: 1—122—95—94—95). — Erzsébet-körút 1. (Tel.: 225—888). — Apponyi-tér 8. (Tel.: 1—832—99). — Krisztina-körút 133. (Tel.: 1—509—24). RADIUS. (T.: 122- 093.) Ma 948 és 94­8. Egy éjszaka Erdély­ben. — 9410-kor be­mutató: Szívdobogás. ROYAL APOLLO. (T.: 222—002.) Isten veled, Franciska! 046, 48, 9410; szomb., vas. és ünn.: 4. 6, 8. 10.) SCALA. (T.: 114-411.) La Conga (8. 6,48, 4410; szomb., vas. és ünn.: 943- kor is). URANIA. (T.: 146- 646.) 2-ik hétr­e prof.­­ Lelki klinika (5,­­48, 1.410; szomb., vas. és ünn., % 3-kor is). MASODHETES MOZIK Admiral. A Sebasto­pol páncélos (11, 142, 144, 146, V-8, VilO). Alkotás. Háry János 044, 146, %10). Anna. Első mámor (954, 146, 1,48, 1410). Astra. A becsület lo­vasa (144, 146, 148, 1410). Belvárosi. A kék hold völgye (4, 6, 8, 10). Budai Apol­ló. Egy szív regénye (145, 947,9). Capitol. Mire megvirrad 04­4, 146, 148, 1410). Elit. Lángok (4, 6, 8, 10). Komeros. A Sebasto­pol páncélos (145, 947, 9). Ipoly. A kék hold völgye (144, 146, 148, 1410). — Józsefvárosi. A Sebastopol páncélos 044, 146, 148, 1410). Lloyd. 2-i 3 hétre prol.­ Mindennek a férj az oka (144, 146, 948, 1410). Népszín­ház. Rémület az al­világban (144, 146, 148, 1410). Nyugat. A kék hold völgye (944, 146, 148, 1410). Odeon. A kék hold völgye (144, 146, 148, 1410). Otthon. András (14, 148, 14­8, 1410). Rial­tó. A kék hold völgye (11, 1, 3, 146, 148, 14,10). Simplon: Földöntúli muzsika. Vas.-tól: Lángok (144, 146, 148, 1410). Tiszti Ka­szinó. Dec. 11 és 14-én: Lángok; 16-án: Angyalvár börtöne; 18 és 21-én: Csoda a hálókocsiban; 23-én: Moziszünet; 25-én: Csákó és kalap; 26-án: Gyurkovics­fiuk (145, 947, 9). Tivoli. A kék hold völgye. Túrán. Elso­dort ember (11, 142, 4, 6, 8, 10). RADIO MŰSORA Budapest I. csü­törtöki műsora. 6.40 Torna. 7 Hír. Leme­zek. 10 Hír. 10.28 Gyászzene. 10.55 Vi­téz levelei Kozma Miklós temetése. Közv. a Kerepesi­­temető halottasházá­­ból 11.10 Vízjelzés. 12 Harangszó. Fo­hász. Himnusz. 13.10 Rádiózenekar, köz­ben 12.40 Hír. 1.SO Idő. Vizj. 1.30 Ma­gyar nóták. 2.30 Hír. 2.45 Műsorok. S­arak. 3.20 Tűzoltó­zenekar. 4.15 Ruszin óra. 4.45 Idő. Hír. 5 Hírek szlovák és ru­szin nyelven. 5.15 Gazdáknak. 5.40 Munkásdalárdok. 8.05 Felolv. 6.30 Két­­zongorás műsor. 1 Hír. 7.30 Európa leg­régibb óvóképzője. Közv. 7.40 Jazz. 8.1» Farkaskaland. Szín­mű. 9.40 Hír. 10.1* Honvédzenekar. ti Hirek idegen nyel­veken. 11.25 Cl, ■«4i­­zene. 12 Hír. Chappy I órás koncertje Diana Clayton, Pécsi öregdiákok, John Mariette, Anny Kelly stb. a vasárnap esti Jazzolimpiász esemé­nyei. SZÍNHÁZAK OPERA (‹/«3, 7) NEMZETI (‹/=4, */:8) VIG (‘ ‚4, 8) KAMARA ('/:4, */*8) ÚJ MAGYAR (4, 8) FŐVÁROSI ('/»4, ‹/:8) MADÁCH (‘/­*. 8) | ANDRÁSSY | (­·4, 8) PESTI (4, 8) KAMARA VAR. (‘A4, ‹/s9) KOMÉDIA (‹/*5, 719) Csütörtök Aida B. 9. Wallenstein V. 7.­Hazudj nekem Kaland Medea E. Operett és jazz | IV. Henrik­­ Boldoggá teszlek | Tűzvész Kubai (6, 9) Hébe-hóba Péntek............. Fill­. hangv. (148) Wallenstein VI. 6. Hazudj nekem Kaland .Medea F. Operett és jazz­­ Körtánc Boldoggá teszlek | Tűzvész Kubai kaland Hébe-hóba Szombat Turandot D. 9. Wallenstein VI. 7. Hazudj nekem Kaland Medea Operett és Jazz | Körtánc Boldoggá teszlek­­ Tűzvész Kubai (6, 9) Hébe-hóba Vas. —d. u. Nílusi. Játékd. A piros bugyelláris Hazudj nekem Kaland Medea Operett és Jazz | Körtánc Boldoggá teszlek Tűzvész Kubai kaland Hébe-hóba este Fidelio Wallenstein VIII. 6. Hazudj nekem Kaland Lesz feltám. 6. Operett és jazz | Körtánc | Boldoggá teszlek | Tűzvész Kubai kaland Hébe-hóba

Next