Pesti Hírlap, 1941. december (63. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-03 / 276. szám

8 Pisti Hírlap 1841 rer. X tterfia — Makkai Sándor előadása a falu és a város átalakulásáról. Makkai Sándor egyetemi tanár, volt erdélyi reformá­tus püspök Debrecenben előadást tar­tott a társadalmi válságról és az ezzel kapcsolatos falu-város kérdésről. Tár­sadalmi válságunk eddigi vonala, — mondotta Makkai Sándor — a sajátos ősi népi műveltség, a mélykultúra bomlását és átmenetét mutatja egy félvárosi civilizációba és életformába. A falu válságát a város bomlasztó és vonzó ereje okozza, amikor könnyebb élet lehetőségével kecsegteti a falu emberét. De ez magának a városnak is veszedelmet jelent, mert a városba tó­­dulás szaporítja a nyomort és lenyomja a kultúra színvonalát. A jelek szerint egységes magyar nemzeti társadalom még nem alakult ki. Pedig a gazdasági és közigazgatási reformok mellett erre lenne a legnagyobb szükségünk. An­nak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy az egységes nemzeti társa­dalom felé való fejlődésben döntő sze­repe lesz az egyháznak. — Kainerné Istvánffy Gabriella mű­­teremkiállítása. A Rózsadomb lejtőjén, Kut­ utca 7. szám alatt mutatja be mű­vészetének új termékeit Rainerné­ Ist­­vánffy Gabriella, az érdemes állat- és tájképfestő. Műterme ablakából egész gyűjteményét látja az egymáshoz szö­­gellő ódon házaknak, kedves villák­nak. Nem csoda, hogyha a legutóbbi esztendőt főként a Rózsadomb s a mö­götte fekvő lankas vidék megörökíté­sének szentelte. Helyszíni tanulmá­nyaiból gyönyörű sorozat olaj- és víz­festmény származott, amelyek művészi élvezeten kívül a „ráismerés örömé­ben“ ringatják azokat, akik főváro­sunk intim művészeti szépségei iránt fogékonyak. A kiállításból természe­tesen nem hiányozhatnak a cicák, „akiket“ Istvánffy karolt fel nálunk ecsettel és palettával. De cicákon kí­vül számos egyéb állattémát láttunk még, nemcsak művészien, de tárgyi hozzáértéssel is kidolgozottam Néhány szép arckép és akt, végül Nesnera Ida ötletes aprószobrai egészítik ki ezt az intim tárlatot, amely d. e. 11-től kezd­ve egész nap megtekinthető. (s. I.) — A lélekjelenlét. Regensburgból je­lentik. A napokban az itteni pályaud­varon izgalmas esemény játszódott le. Egy ötvenéves asszony fel akart ug­rani a müncheni gyorsvonatra, amely már elindult. Nagy sietségében a vo­nat lépcsőjén megcsúszott és a kocsi alá esett köpenye beleakadt az ajtó­ba és mivel keresztben feküdt a síne­ken, a szemtanuk már elveszettnek gondolták. A nő azonban ebben a vál­ságos helyzetben sem vesztette el a lélekjelenlétét: egyetlen rántással ki­szakította köpenyét, villámgyorsan a sínek közé feküdt­ és a földre lapult. Már több kocsi áthaladt fölötte, mire a vonatot megállították és kiemelték a sínek közül. Az asszony lélekjelenlété­vel megmentette életét. Az esésnél ért apró horzsolásokon kívül egyéb baja nem történt.­­ Kiviteli tilalom — szép nőkre. Santa Fé argentínai város tanácsa ren­deletet adott ki, amelynek értelmébe­n a jövőben a városban lakó leányok csak külön engedéllyel mehetnek férj­hez. Az engedélyt csak akkor adja meg a tanács, ha a házasságot kötni szán­dékozó vőlegény igazolja, hogy ő is Santa Fé-beli illetőségű. Köztudomású, hogy az egész amerikai kontinensen Santa Fé dicsekedhet a legszebb leá­nyokkal. A híres város leányainak szépsége messze földről odavonzotta a házasulni vágyó ifjakat és bizony a Santa Fé-i leányok lassan kint kiván­doroltak szülővárosukból. Az argentí­nai város férfi lakossága egy darabig tétlenül szemlélte a helyzetet, most­ azonban észbe kapott Azt tette, amit minden ország és város megtesz a mai világban, ha félti az aranyát, a nyers­anyagját vagy a gyapotját — kiviteli tilalmat léptetett életbe. Santa Fé a leányait félti, így hát a leányok kivi­telét tiltja meg. — Halálra ítéltek egy rablógyilkos cigányt. A zombori törvényszék rög­­tönitélő tanácsa kötél általi halálra ítélte Kolompár József cigány­ vaj­dát, aki revolverrel agyonlőtte, majd kirabolta Orsós Kolompár János cigányt. — Közlekedési balesetek. A Mester­­utca és a Dandár-utca sarkán egy vil­lamos összeütközött Darula Gábor fű­szeres egyfogatu kocsijával. A fűszeres mellett ülő özv. Bosányi Györgyné le­esett a kocsiról és súlyos sérüléseket szenvedett. — A Gubacsi-ut és a Sze­kerész­ utca sarkán lévő villamosmeg­állóhoz egy villamoskocsi közeledett. A megállónál egy másik villamos vesz­tegelt, amelyet a közeledő villamos nem vett észre és beléje futott. A vesz­teglő villamos pótkocsiján utazó Ne­­meskéri Jánosné 23 éves ezüstfénye­­zőnő, Zizda Eugénia 31 éves háztartás­beli és özv. Madár Istvánná 41 éves magántisztviselőnő megsérült. — Vi­­godni Adolf bőrgyáros feleségét a Mussolini-téren elütötte egy taxi. Sú­lyos zúzódásokat szenvedett. — A vörös 140 millió. (Kerecseny Já­nos könyve a bécsi nagy kalandról.) A berlini antikomintern egyezmény alá­írása után fokozódó érdeklődés várja a MOVE rendezésében megnyíló bolse­vistaellenes kiállítást. E kivételes al­kalommal a Nemzeti Könyvtár rend­kívül érdekes és páratlanul izgalmas könyvet adott ki Kecscseny János, a neves ellenforradalmár tollából ,,A vö­rös 140 millió“ cím alatt. A Nemzeti Könyvtár ezzel a füzetével is szolgálja azt a nagyszabású nemzeti megmozdu­lást, amely hivatva van az egész ma­gyar társadalmat felrázni és nemzeti érzésben megerősíteni. A kötet ára 21 fillér. Kapható a kiállításon és min­den könyvkereskedésben, dohány­tőzs­dében és újságárusnál. «- Papi Jubileum. Meleg ünneplésben részesítette a felsővizivárosi Szent An­na plébánia egyházközsége Molnár László apát, esperesplébános pappá­­szentelésének 40-ik és kerületi műkö­désének 33-ik évfordulója alkalmából. A délelőtti szentmisén az ünnepi be­szédet Gáspár Gusztáv hittanár mon­dotta. Délután a budai Katolikus Kör­ben tartott ünnepségen üdvözölték a jubilánst.­­ Sajtolt fémporból autót és írógé­pet gyártanak Amerikában. Az 1942 év legérdekesebb amerikai futómodelljei olyan eljárással készülnek, amely a bronzkorszak óta a legeredetibb újí­tásnak nevezhető, öt és félezer éve ol­vasztják, edzik, kovácsolják és száz különféle módon dolgozzák fel a va­sat. De még sohasem gyártottak gé­pet és gépalkatrészt — préselt fém­porból. Pedig ez az anyag — a leg­újabb megállapítások szerint — sok te­kintetben jobb az acélnál. Különösen kiemelkedik két előnye: rendkívül könnyű és porózus volta miatt nagy­mennyiségű olajat nyel el. A fémpor sajtolásához igen nagy nyomásra van szükség. Hidegen megmerevedve, a „porból készült acél“ még kézzel tör­hető. Különféle eljárásoknak alávetve, térfogatának húsz százalékára csökken és ek­kor éri el rendkívüli keménysé­gét. Figyelemreméltó, hogy német mérnökök a Krupp-művekben már 1916-ban kísérleteztek a préselt fém­porral. Kobaltot kevertek gyémánt- és bronzporral. Az eredmény a gyémánt­nál keményebb anyag lett, amiből kü­lönleges fűrészeket gyártottak. A kí­sérleteket a németek nem folytatták és most Amerikában bukkant fel ez a korszakalkotó újítás. Az új anyagból zajtalanul működő írógépeket is gyár­tanak, amelyekhez szalag sem kell, mert a porózus betűfelület közvetlenül átitatható festékkel. Egyesületek és előadások Girolamo Ippolito, a nápolyi egyetem tanára a mérnök- és építészegyletben előadást tartott az olaszországi vizierők kihasználásáról. Hangsúlyozta a vizierők fontosságát a szénben szegény Olaszor­szág szempontjából. Vetített képekkel mutatta be Olaszország vizierő-forrásait és a már létesített elektromos központok berendezéseit. A további tervek arra irányulnak, hogy egész Olaszország ener­giaszükségletét a vizierőkből fedezzék. Az előadást Németh Endre műegyetemi tanár ismertette magyar nyelven és egy­ben levonta belőle a magyar szempont­ból figyelemreméltó tanulságokat. Széchenyi István Tudományos Tár­saság gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt tartott közgyűlést. Az elhunyt dr. Koós Mihálynak emlékét jegyzőkönyvi­leg örökítették meg. Dr. Schimanek Emil főtitkár jelentésében rámutatott arra, hogy a Társaság által támogatott kutató­munka már eddig is sok esetben újabb forrásokat nyitott a gazdasági élet fej­lődésének. A helyettes főtitkár a vagyo­ni helyzetről számolt be és jelentette, hogy a Társaság eddig közel 1.200.000 pengőt bocsátott a hazai természettudo­mányok kutatásának rendelkezésére. A Magyar Gyorsírók és a Gyorsírás Barátainak Budai Egyesülete közgyűlést tartott, amelyen elnökké dr. Wagner Jó­zsef gimn. igazgatót, ügyv. alelnökké dr. Kemény Jánost, a Külkereskedelmi Hi­vatal igazgatóját választották meg. A közgyűlés után dr. Wagner József „Ha­sonlóság a gyorsírás és a nyelvek taní­tásában“ címmel előadást tartott. Glatz Oszkár december 3-án, szerdán estei tás­kor — társasvacsora keretében — „Művészet és élet“ címen előadást tart a Lipótvárosi Társaskörben. A Magyar Gyorsírók Orsz. Szövetsége néhai elnökének, Huszár Károlynak el­hunyta alkalmából vasárnap d. e. 11 óra­kor a református gimnáziumban (Ló­­nyay­ u. 4/c.) emlékülést tart. A Katolikus Hölgyek Országos Sajtó­­egyesülete XXX. évi rendes közgyűlését december 13-én, hétfőn délután 6 órakor tartja a Kongregációs Otthon (Ho­­ránszky­ utca 20. sz.) földszinti könyvtár­­termében. Jótékonyéért karácsonyi vásárt nyit meg december 6-án az Esterházy-palotá­­ban a magyarországi Katolikus Nőegye­­­sületek Orsz. Szövetsége gróf Zichy Ha- Jaelné és gróf Hun­yady Józsefné veze­tésével. A vásár december 6-án estig tart. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank tisztviselőinek gyűjtéséből a bank tisztviselőnői 70 sált, 44 pár érmelegítőt, 1 pár fülvédőt és 530 P-t (106 szeretet­­csomag megváltására) adományoztak a fronton harcoló katonák részére a Vö­röskereszt útján.­­ A Hangya keretében működő Magyar Szövetkezeti Asszony­liga a helyi asszonycsoportok és a Ma­gyar Köztisztviselők Szövetkezetének fiókárudás útján felhívást intézett a szö­vetkezeti asszonyokhoz, hogy a hadba­­vonult katonák részére kössenek érme­­legítőket. A felhívás igen szép ered­ménnyel járt: a szövetkezeti asszonyok áldozatkészsége folytán 2408 pár érmele­­gitő, számos sapka, sál, lábszárvédő és kesztyű, valamint 844,33 pengő készpénz gyűlt össze. A „Darányi Ignác“ Agrártudományos Társaság csütörtökön 6 órakor a gazda­ságtudományi egyetemen .(Szerb­ u. 23.) felolvasó-ülést rendez, amelyen Girola­mo Ippolito olasz egyetemi tanár elő­adást tart. A Magyar Tűzharcos Szövetség Vili. ker. főcsoportja (Népszínház­ u. 19.) pén­teken este 7 órakor dísztáborozás kere­tében ünnepli meg a Kormányzó név­napját. Az ünnepi beszédet intéz dr. Tóth András országgyűlési képviselő, tb. elnök mondja. A Turul Szövetség Hunyadi János Baj­társi Egyesülete vasárnap este 1i9 óra­kor a rákosligeti Polgári Kör helyiségei­ben műsoros honvéd-estet rendez. A budai református Nőegylet szomba­ton és vasárnap jótékonycélú karácsonyi vásárt rendez ,az Iskola­ u. 16. sz. alatti teremben. Vasárnap este tiz órakor műsoros est lesz, amelyen bevezetőt Haypál Béla mond, előadást Hunyady Sándor tart. Az Orsz. Gyermekvédő Liga (Szentki­rály­i­ u. 2.) csütörtökön d. u. 5 órakor Albrecht kir. herceg elnöklésével köz­gyűlést tart. A Budapesti Szállodaportások és Ide­genvezetők Egyesülete közgyűléssel ün­nepelte meg tizenötéves fennállását. Az egyesület másfél évtized alatt rendkívül hasznos munkát végzett a magyar ide­genforgalom érdekében. Az ünnepi köz­gyűlés meleg ünneplésben részesítette Molnár Gyulát, a Dunapalota-szálloda főportását, aki az egyesületnek alapítása óta elnöke. Bécs, dec. 2. Gyönyörű operaesték és koncertek torlódnak a Mozart­­héten. Mindenütt igyekszünk ott len­­ni, de bőven kitelne egy második Mozart-hét azokból a zenei esemé­nyekből, ahová nem jut el az ember, ütközés vagy időhiány miatt. Van úgy is, hogy a sors keze dönt Egy rokonszenves, kellemes modorú ber­lini úr: Herr von Schimpfen, a Reichspropaganda Amt kiküldötte viseli gondját annak a kis újságíró­­társadalomnak, amelyben vagy egy tucat európai és ázsiai nemzet zene­­referensei verődtek össze (japáni és mandzsúriai kollégák is vannak köztünk), az ő irodája látja el az újságírókat jegyekkel és igazolvá­nyokkal. Már most megesik, hogy egy este opera, meg nagy koncert is van egyidőben. Hatvannégyen vagyunk újságírók és a két ese­ményhez a sajtó csak együttesen kap ugyanennyi jegyet. Ilyenkor a jegyek borítékba kerülnek és vak­tában húzni kell Nagy kereslet volt a hétfői „Figaro“ előadás után, de persze, a társaság felerésze „csak“ Weisbach szimfonikus koncertjére mehetett el. Valahogy kitudódott, hogy az egyik úr kincset érő Figaró­­jegyét alig hogy megkapta, elaján­dékozta a szállodai étterem főpin­cérének. Az eset méltán keltett fel­háborodást és úgy hírlik, hogy az illető már von Schimpfentől meg­kapta az útilapot. Engem sokan irigyeltek, mert a Figarót húztam, az előző nap pe­dig „Don Giovannit“, így eddig négy remek operaelőadást élvez­hettem. „Szaktetás a szerélyből“ Az első volt a „Szöktetés a sze­­rályból“. Karl Böhm vezényelt, a feltörekvő német karmester-nemze­dék kimagasló tehetsége. Könnyű, biztos ízlésű karmester, meleg ke­dély, gazdag zenei fantázia, első­rendű Mozart-dirigens. Állandó vendégkarmesterként működik a bécsi operánál, de teljes jogú részese az itteni nemes művészi hagyomá­nyoknak. A „Szöktetés“-ben a né­met Singspiel életerős szellemét idézi fel, teljes összhangban Fritz von Schuch rendezővel, akinek fel­fogásában szinte csupán stílusos keretet adó mellékes elem a rokokó kecsesség és a költőileg eszményí­tett emberi történet kap hangsúlyt Reinking díszlete gyönyörű medi­terrán hangulata színpadkép és sze­rencsés elképzelése fölöslegessé te­szi a színváltozást Bellonte felseg­­hajtó köpenyben,­ vitorlás hajón érkezik, Constanza török bugyogó helyett XVIII. századbeli, európai dáma útiruháját viseli, Szelírd pasa fehérhumuszos arab sejk, Ozmin pedig pocakos kertész, széles szal­makalappal. Az általában nagyon jó előadás szereplői közül első he­lyen a páratlan technikai és szelle­mi összehangoltságú zenekart volna kedvem ,­fölfedezni“, annyira meg­kapott mindjárt első este a csodá­latosan finom és eleven Orchester - hangzás. Az énekesek közül Irma Beilke Constanzáját emelném ki, a meleghumorú, de Ozmin szerepéhez kissé világosszínű basszussal ren­delkező Alsent, Anton Darmota lí­rai tenort, aki azonban igazi formá­ját, mint Don Giovanni Ottaviója futotta ki. „Don Giovanni“ Erről a „Don Juan“-előadásról sok vita folyt a nemzetközi zene­kritikusok társaságában. Volt, aki az egészet elhibázottnak tartotta és például a címszereplő hősben keve­­selte a nőhódító, nagyvilági „char­­me“-ot, ellenképében, Leporellóban, a vaskos komikumot. Mások, jóma­gam is, mindenestül magukévá tet­ték a vezénylő Knappertsbusch nagyvonalú és következetesen ke­resztülvitt drámai tervét, mely a a cervantesi fájdalmas gúnyt érzi és érezteti Mozart „víg drámájá“­­ban, a démoni kacaj dermesztő ri­degségét, melyet csak a Zeb­ina­­jelenetben lágyít meg Don Juan mélyen emberi nosztalgiája az igazi szerelem után. Ezt a belső tragikai felkészültségével meggyőző hatású felfogást jól szolgálta az együttes és a rendezés. Schäffler kemény és félelmetes Don Juanja, Anna Braun drámai izzása Donna Annája, Fritz Krenn egyszerű, közvetlen hangú Leporellója, Erich Kunz friss, ter­mészetes Mazettája mellett nagyon szépen szerepelt mint Donna Elvira, a mi csengőhangú, kulturált énekű Réthy Eszterünk. Cosi fan futta Külön lapra tartozik a „Cosi fan tutte“ előadása, mert ez a münche­ni Állami Opera vendégjátéka volt Clemens Krauss főzeneigazgató, az elegáns, fehérhajú óriás, elhozta egész gárdáját, sőt a díszleteket is, melyek a canaletto-féle velencei városképeket varázsoltak a Staats­­ki­oper színpadára. Krausst szeretik a bécsiek és méltán ünnepelték most is ezért a kitűnő „Cosi“ elő-,­adásért, mely az olasz rögtönző ko­média szellemében nagy és szinte akrobatikus igényeket támasztó sze­repek között teremti meg a köny­­­­yes és szellemes összjátékot Julius Patzak, az eszményi Mozart­tenor diktálta a színvonalat és kü­lönösen feltűnt Hilda Güden, a ko­­loratúr-szubrett szerepkörben Adele Kern népszerűségének váromá­nyosa. Figaro Mindent betetőzött a hétfői Fi­garó-előadás. Ez így másutt, mint Bécsben, el sem képzelhető, egészen és lezárólagosan Bécs talajában gyökerező művész-remeklés. A Redoutey, Saal, a bécsi Hofburg csodás gobelinjeivel kárpitozott óriás bálterme, amelyet színházte­remmé alakítottak át. Széthúzható függönnyel választottál­ el a termet, az aranydíszes, fehér faburkolat folytatódik a színpadul szolgáló emelvényen, amelyről hátul két­karú lépcsőzet vezet a magasba. Rendkívül szellemes módon aknáz­za ki Fritz Schuh rendezése ezeket az adottságokat. Néhány bútorda­rab és spanyolfal ide-oda helyezé­sével változtatja a színteret. Sőt az utolsó képben azzal, hogy áttört spanyolfalakat alkalmaz, egyetlen szál növényzet nélkül, hiánytalanul tudja éreztetni a holdfényben sej­telmes árnyékokat vető rokokó park játékos varázslatát. Az akusztika eleinte kissé rideg — persze, el va­gyunk kényeztetve a Staatsoper ideális akusztikájától —, de rövid negyedóra alatt megszokja az em­ber ezt is és otthon van ebben a mozarti világban, egy tökéletes Fi­garó-előadás bűvöletében. Kari Böhm ismét remekelt és a tegnapi Don Giovanni, Paul Schäffler, most mint Figaro, talán még nagysze­rűbb. Csupa elsőrendű művész, csu­pa szép hang és illúziót adó meg­jelenés a színpadon: Mari­a Reining, Maria Cebotari, Martha Rosh, Ah­­lersmeyer, Kunz és a többiek, mind a legtisztább Mozart-stílusban éne­kelnek és játszanak. Oly álomszerű az egész, mint hogyha ők énekel­nék az igazi életet, az isteni zené­ben feloldódó valóságot és mi len­nénk valami sötét fantomvilág ré­szesei, akik oda, a szépség honába, szorongó vágyakozással áhítozunk. Lányi Viktor. • Egy új magyar zongoratehetség: And­a Géza. A felfedezés ritka él­ményében részesülhettek azok, akik kedden, a Vigadó nagytermében, je­len voltak a fiatal Anda Géza első önálló zongoraestjén. Nevét eddig kisebb hangversenyszereplései révén már ismerhették egyesek, de ezzel az önálló estjével most már zongo­raművészeink első sorába, még itt is a legelsők közé ugrott, a kivált­ságosak tévedhetetlen lendületével. Ez a húszéves zongoraművész­ hang­szerének igazi poétája, mint az, aki­re játéka leginkább emlékeztet, Sauer Emil. A fiatal Sauer mutat­hatta csak ezt a formát első hang­versenyein: a tökéletesen biztos uralmat a zongora felett, a mester­ségbeli tudás tiszta szolidságát, a billen­tés anyagtalan könnyűségű vagy acélos erejű, de végig egyen­letesen kiépített skáláját és mind­ezeken belül, mindezek felett a tol­mácsolás magávalragadó költészetét, belső sugárzását. Schumann Szimfo­nikus etűdjeiben nem tudtuk, mit csodáljunk jobban: a gazdag érze­lemvilágot, a lírai átélés bensőségét vagy a felépítés­­ tudatos egyensú­lyát. _ Ugyanígy elragadott Chopin tolmácsolásának mély költészetével, míg Debussy három művében a szín­­kezelés lehelletfinomsága megérzése lepet meg. Még az is becsületére vá­lik a fiatal művésznek, hogy legke­vésbé akkor tudott érdekelni, ami­kor csak bravúrt adott és semmi mást, mint Liszt Spanyol rapszódiá­jában, mert ezzel is meggyőzött, hogy több mint virtuóz­ költő. Sauerre még kedves szertelenségei is emlékeztetnek, itt-ott túlságos hangulatcsapongása és az, ahogy a szenvedélyes kantilénákban szinte egész testével énekeli elő a dalla­mot a hangszerből. A hangverseny lelkes közönsége nagy művészt ava­tott ezen az estén. f. j. • Új szereplő a „Toscá“-ban. Az Operaház nemrégen felújított Tosca­­együttesének most új Cavaradossija is támadt, Járay József, a széphangú fiatal tenorista, aki vasárnap éne­kelte először ezt a szerepet. Első jeleneteiben érezhető volt a magától értetődő elfogultság, de az előadás során egyre szabadabban bontako­zott iá a fiatal énekes alakítása, úgy ének, mint játék szempontjából. A levéláriát meg­is­­mételtette a kö­zönség. Toscát Rigó Magda éne­kelte, Scarpiát Losonczy György. • Mikulás-matinét rendez Mikulás napján d. e. 11-kor az Uránia filmszín­ház. Műsoron élő számok és színes filmek. Fanoni vezényelt. Udo Dämmert zongoraest ma Z. 8. •X* Schubert—Liszt-est holnap Hírnyv.­ZenekarraL Vigadó 8. (Kon­cert.) • Kamarazene. Hanem zeneszerífs*­ket gyakran ér a vád, hogy nerrt tudnak igazi lassú tételt írni, nem tudnak őszintén elmerülni egy „Lento“ vagy egy „Adagio“ hangu­latában. Az új muzsika egyik leg­nagyobb mesterének, Bartóknak második vonósnégyese eleven cáfo­lat erre a vádra. Ennek a három­­tételes műnek két szélső, lassú téte­lében páratlan mélységeket tár fel a mester. Az első tétel áradóan gazdag vonalvezetése izzó és ideg­­feszítően drámai tartalmat sűrít. Az utolsó tétel pedig csupa finom és megkapó költőiség. A Waldbauer— Kerpely-vonósnégyes, Bartók első és máig leghívebb tolmácsa most is elsőrangút nyújtott: ez a négy mu­zsikus hangversenyről hangverseny­re közelebb hozza a nagyközönség­hez Bartók zenéjét. A hangverseny műsorán szerepelt még Mozart üde C-dúr vonósnégyese és Schubert el­ragadó „Pisztráng ötöse“. Utóbbi­ban Dohnányi Ernő játszotta a zon­goraszólamot, olyan könnyed, friss természetességgel, hogy magától adódó képzettársítással a hegyi pa­takok kristálytiszta csobogó vize ju­tott eszünkbe. A Zeneakadémia nagy terme megtelt, örvendetes jele ez annak, hogy a szép és komoly mu­zsika híveinek tábora egyre gyarap­szik. (mja) • Revürapszódia. (Bemutató a Royal Revüszínházban.) Ha a cím: Revü­rapszódia, kissé zavarba ejt is, mert külön a „revünek“ és külön a „rap­szódiának“ is megvan az értelme, de együttesen semmi a világon, mégis az, ami a cím mögött van, igazán változatos, tarka és szórakoztató, akár revünek nevezzük, akár rap­szódiának. A műsor első részében kitűnő artistaszámok váltogatják egymást a színpadon, közöttük kü­lönösen Lavaty, a zsonglőr, a 2 Cut­ty’s és a Gladys-Kusserow táncos­pár elsőrangúak. Három vérbeli re­­vüjelenet a műsor főerőssége, a Cigaretta-fantázia, amelyben az el­ragadó Rév Erzsi énekel és táncol az élen, az igazán művészi Kék sze­renád — ebben Heinemann jazz­­zenekar és Vécsey Ernő, a jeles zon­goraművész Gershwin híres Rhap­sody in blue-ját adják elő pompás hanghatásokkal, de fellép a revü­­­képben a színház amerikai sztárja, Diana Clayton is, azután egy újon­nan feltűnt szép magyar táncosnő, Clara Dea. A teljes második részt a Keleti rege című revü tölti ki, kü­lönösen az arab akrobaták csoportja és egy gumitestű, pazar humorú akrobatanő száma emelkedik ki az együttesből. Sokat nevet a közön­ség Kőváry Gyula ötletes konferan­­szain, főként az időszerű rádió­­híreken. (IV) Rövid hírek A Nemzeti Színház igazgatósága közli, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország Kormányzója névnapja alkalmából rendezendő ün­nepi előadását nem dec. 4-én, csü­törtökön este, hanem szombaton, 6-án este fél nyolc órakor tartja. * A Nemzeti Kamara Színház — mint ismeretes — nov. 23-án ünne­pelte Marci Sándor „Kaland“ című színműve 325-ik előadását. A darab a legnagyobb érdeklődés mellett ha­lad az újabb jubileumi előadás, a 350-ik este felé. Tekintettel a Nem­zeti Színház játékrendjének válto­zására, Márai Sándor nagysikerű színműve csütörtökön, dec. 4-én este is színre kerül Makay Margittal, Lu­kács Margittal, Rajnai Gáborral, Makláry Zoltánnal, Nagy Istvánnal, Gobbi Hildával a főszerepekben. ■K* A Kér. Szoc. Egyesületek Orsz. Szö­vetsége dec. 8-án, hétfőn d. u. fél öt órakor munkás előadást rendez az Új Magyar Színházban. Grillparzer Me­­deája kerül színre. * Puszta Sándor mai szerzői estjén a Zeneakadémiában fellép Raffay Erzsi, Orsolya Erzsi, Kállay Miklós, Fodor János és Dienes Valéria tánckórusa. ... Udo Dämmert, a világhírű német zon­goraművész nagysikerű tavalyi bemu­tatkozása után most ismét ellátogat hozzánk. December 3-iki hangverse­nyén Liszt-, Schubert- és Chopin-mű­­vei mellett bő teret ad a modern ma­gyar és német szerzőknek, így Takács Jenő Rapszódiájának is. A művész leg­érdekesebb szereplése kétségkívül az a hangverseny volt, amelyen Furtwäng­ler vezénylete mellett bemutatta Csaj­kovszkij ismeretlen Es-dur zongora­­versenyét. Udo Dammert a newyorki egyetem könyvtárában bukkant rá a mű kéziratára és ő volt a világon a legelső megszólaltatója. US­­A Vigadóban szerdán rendezendő „Repülő-est“ egész műsora a repülés­ről szól, zenében, szóban, versben, lát­ványosságban, humorban. A legismer­tebb és legnépszerűbb színészek és szí­nésznők működnek közre az esten és különös érdekessége lesz a műsornak a legújabb repülőgépek miniatűr mo­delljeinek repülőversenye. Pluhár Ist­ván konferál. * A Richards Richard Győri Finom­posztógyár énekkara a győri Vörös Ke­reszt javára a gyár kulturházában dísz­­hangversenyt rendezett. A hangverse­nyen megjelent báró Apor Vilmos győ­ri püspök és megjelentek a vármegyei és a város vezetői is. *­­ SZÍNHÁZ-ZENE A „SzöktetéstőL“ a „Figaróig“ — A Pes­ti Kirlap kiküldött munkatársinak telefonjelentése *— Érdeklődés „Napi lynkg" Jeligére Balogh hirdetőse, Szent István-körut a. .7762

Next