Pesti Hírlap, 1942. január (64. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-08 / 5. szám
Q Pesti Hírlap 1948 jan. 8, csúf. ícdétyfaH fUMto a jtepiitmd közel a tél! „A világ legszebb verse“ Nem szeretek fogadni. Majdnem mindig elveszítem a fogadást Ilyesmiben ritkán van szerencsém. Egy fogadásra azonban mégis szívesen gondolok vissza. Természetesen akkor én voltam a nyerő. Kávéházi asztalnál ültünk, lelkes irodalomrajongók, fiatal költők. Ott ült közöttünk József Attila is. Versekről folyt a szó. Az asztal felső végén arról vitáztak, ki nagyobb költő: Ady Endre vagy Babits Mihály? Az alsó végen azt próbálták eldönteni: melyik nagyobb vers, Vörösmarty „Vén cigány“-a, vagy Rimbaud „Részeg hajó“ című költeménye? Abban az időben mindig vitatkoztunk. Lelkes haraggal védett mindenki valamit. Egyazon szeretet rokonlángolása hozta össze az egész társaságot, de a részletekben sohase lehetett megegyezni. Mindig értelmetlenül nagy és megoldhatatlan problémák vetődtek fel Ezen az estén a legértelmetlenebb kérdés került napirendre. Már máskor is „játszottuk“ ezt a társasjátékot. Döntsük el, melyik a legszebb magyar vers. Természetesen mindenki vállalkozott Mindenki önmagát tartotta csak hivatottnak arra, hogy egy ilyen fontos kérdésben kimondja a megfellebbezhetetlen döntést. Egy percig mély csend lett úrrá a rajongók között. Egy kicsit mindenki önmagával vitázott a csendben, komolyan vette a kérdést és valóban a legszebb magyar verssel akart előállni. Megalakult a zsűri. Az asztalnál ülők valamennyien zsűritagok lettek. Egy-egy szavazattal vehettek részt a döntésben. Elnöknek közfelkiáltással a kiváló asszony-költőt választottuk meg, aki ott ült közöttünk, az asztal főhelyén, ő volt a legidősebb. Sorba mentünk. Mindenki kimondta, mit tart a legszebb magyar versnek. Arany, Petőfi, Ady, Tóth Árpád, Berzsenyi, Balassi Bálint szerepelt a „legszebbek“ között A szorgalmas zsűritagok jegyeztek. A versek egynémelyike már az utána jövő vers elmondásakor kiesett a versenyből. Én rejtélyesen mosolyogtam, mint aki valóban a legszebb magyar verssel fog kirukkolni, ha rákerül a sor. Igyekeztem utolsónak maradni. — Fogadjunk, hogy nem találta el senki! — mondtam, mikor végül utolsónak én következtem. Nahát, ide figyeljetek. Nemcsak a legszebb, de a legrövidebb magyar verset fogom elmondani. Szépségének a rövidsége is egyik eleme. Valami ősi egyszerűség van benne. Szerelemről szólt Rendkívül szemérmes Vers. Csupa fájdalmas áhitat Tulajdonképpen nem is mondja ki azt, amiről szó. Már olyan egyszerű, hogy szinte rafináltnak hat Pedig nem az, mindenki érezni fogja. Nem lehet eldönteni, hogy elbeszélő vers-e, vagy pedig egyetlen Urai sóhajtás. — Elég a védőbeszédből — kiáltottak rám a türelmetlenebbek —, halljuk a verset! — Négy sor az egész. Népdal. Ide hallgassatok: Szabó Péter megy a rétre, Vele megy a felesége. Volnék én a felesége, Én mennék vele a rétre... Lassan mondtam el a verset. Minden sorvégnél két pillanatnyi szünetet tartottam. A második sor után azt hitte mindenki, hogy valami viccet csinálok. A harmadik sort mély sóhajtással mondtam el s utána három pillanat csöndet tartottam. Néma és feszült figyelem várta a befejezést A vers naiv dísztelensége, vagy primitív őszintesége fogta-e meg a szíveket, nem tudom. József Attila szólalt meg legelőször: — Nyertél! Ez volt a legszebb a mai versek között. Van már tizenöt esztendeje, hogy ez a naiv költői verseny lezajlott A négysoros verset ma is épp úgy szeretem, mint akkor. Ma, természetesen, nem merném azt állítani, hogy ez a legszebb, amit magyarul írtak. A vers csodálatos jószág. Úgy hat a lélekre, mint valami tömény méreg. Minden igazi vers, akkor, amikor olvasom, vagy elmondom magamnak, abban a percben, amikor a szavaiba, rímeibe rejtett varázslatot felidézem, úgy hat, mint a világ legszebb verse. Sűrűsége egyszerre kiárad, párázata elönti a lelket és egy pillanatra kizárja a tudatomból az egész világot Abban a pillanatban csak az a vers és Egyedül maradtam a verssel. Minden vers hatásának ez a világot kizáró titokzatos hatalom a lényege. A költő, a „nép egyszerű gyermeke“, aki ezt a verset talán századokkal ezelőtt írta, biztosan nem olvasta Kosztolányi Dezső híres intelmeit, íróknak adott bölcs tanácsot a rövidségről. Ezt a verset saját megbízható ösztöne alapján magától úgy írta meg, hogy példaképe lett a tömör, drámaiasan egyszerű költői előadásnak. „Nem a szavak megbecsülésére oktatnám tanítványaimat elsősorban — írta Kosztolányi. — Megmagyaráznám nekik, hogy mindig úgy kell inniük, mintha nem volna idejük, torkukon volna a kés és haláluk előtt csak pár pillanatot kapnának, hogy valljanak legbelsőbb titkukról. Megmagyaráznám, hogy mindig úgy kell inniük, mintha helyük se volna és a körmükre kellene odaszorítaniok életük dióhéj-történetét." Mi ez a rövidke vers? Már nem is dióhéjnyi, hanem morzsányi nagyságra összesűrített tragédia. Rettenetes, kimondhatatlan panaszkodás. Olyan kimondhatatlan, hogy a költő meg se kísérelte kimondani, ösztönösen érezte, hogy formai szempontból teljesen mindegy: húsz sorban, vagy négy sorban nem mondja-e ki a kimondhatatlant. Szerény volt Megelégedett négy sornyi körülírással. Hiszen hallgatni akart Jelt akart adni egy fájdalom némaságáról. A rétről beszélt és nem a hiábavaló, reménytelen szerelemről. A hiábavaló, reménytelen szeretet fájdalma észrevétlenül kel fel a verssorok mögött és csak azt veszszük észre, hogy elborítja a négy másról beszélő sort. Nagyobb fájdalmat nemigen bízott még''költő négy rövid sorra, mint ennek a versnek ismeretlen írója. Van valami meglepő, nyugtalanító is ennek a versnek egyszerűségében. Úgy indul, mint egy ballada Széles, elbeszélő modorban. Aztán hirtelen lírává, sóhajtássá változik. Nyelvi egyszerűsége is csak kiemeli az igealakok drámai változását. (A versben nincs egyetlen jelző se.) Először egyszerű jelentő módban szól, aztán feltételes módban fejezi be a beszédet. A kis vers csodálatosan befejezett egészét a zárósorok bizonytalan igealakja mély, belső nyugtalansággal színezi át A nyugtalanság remegő hullámai tovább vibrálnak a vers lezárt világán túl. Minél többet gondolkozom rajta, annál szebbnek, tökéletesebbnek érzem ezt a verset. Nem csodálkoznék rajta, ha egy újabb zsűri megint ennek a versnek ítélné a „legszebb vers" értelmetlen és gyönyörű jelfát. _______ Szegi Pál. LEGÚJABB Amerikai expediciós hadtest Nagy-Britanniában Stockholm, jan. 7. (Német TI) Mint a „Nya Daglight Allehanda“ londoni tudósítója jelenti, már nagyobb előkészületeket tettek a Nagy-Britan- niába küldendő északamerikai expedíciós hadtest számára. Északamerikai mérnökök hónapok óta foglalatoskodtak egy északírországi támaszpont építésénél. Newyorki kijelentések szerint — folytatja a lap — Skóciában állítólag még két másik támaszpontot létesítenek. Párisban nyugodt a helyzet Berlin, jan. 7. (NST) A párisi állapotokról és eseményekről terjesztett külföldi híresztelésekkel kapcsolatban illetékes német helyen kijelentették, hogy Páris utcáin nem vonultattak fel gépfegyvereket és páncélkocsikat és nem is történtek az utóbbi időben Párisban olyan események, amelyek hasonló német intézkedéseket szükségessé tettek volna. Ribbentrop Budapesten Fogadás az Országház kupolacsarnokában Ribbentrop Joachim birodalmi külügyminiszter, aki Magyarországra való érkezése óta a Kormányzó Úr Őfőméltósága vendégeként vidéken tartózkodott, csütörtökön délelőtt 10 órakor érkezik Budapestre. Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter tiszteletére magyarországi látogatása alkalmából az országgyűlés két házának elnökei csütörtökön délután fél hat órakor az Országház kupolacsarnokában fogadást rendeznek. Erre a fogadásra az országgyűlés mindkét házának tagjai hivatalosak. A két ház elnöki hivatalai ezúton hívják fel különösen a vidéken lakó országgyűlési tagok figyelmét, hogy az idő rövidsége miatt a meghívókat csal: a budapesti lakáscímekre lehet kiküldeni Január 8-án és 9-én nemzetiszint lobogóval kell felliszíteni a budapesti házakat Szendy Károly polgármester aláírásával a következő felhívást ragasztották ki a budapesti házakra: „A baráti német nemzet külügyminisztere, Joachim von Ribbentrow meglátogatja fővárosunkat. Felhívom a lakosságot, hogy a nagy Német birodalom külügyminiszterének tiszteletére január 8-án és 9-én házait nemzeti lobogóval diszítse." a rádió. Ezt a közvetítést hangfelvételről déli 13 óra 45 perckor megismétlik. Csütörtökön a műsorváltozás következtében a délelőtti hírbemondásra 9 óra 45 perckor kerül sor. Pénteken, jan. 9-én délelőtt Ribbentrop külügyminiszter megkoszorúzza a Hősök emlékkövét. Az ünnepélyes megkoszorúzásról 10 óra 55 perckor ad a rádió helyszíni közvetítést. Ugyancsak pénteken 11 ó 40 perckor a Rákoskeresztúri Hősök temetőjéből közvetíti a rádió azokat a megható perceket, amikor a német külügyminiszter a Budapesten nyugvó német hősi halottak örök pihenőjénél rótja le kegyeletét A két helyszíni közvetítés között magyar és német indulók szerepelnek a műsoron. Ribbentrop külügyminiszter látogatásáról a német rádióállomások is adnak helyszíni közvetítést Német lapok a látogatásról Berlin, jan. 7. (MTI) Valamennyi német lap címoldalán közli, hogy Ribbentrop birodalmi külügyminiszter Magyarország kormányzójának és a magyar kormánynak meghívására többnapi látogatásra Magyarországra utazott. Illetékes német körök rámutatnak arra, hogy Ribbentrop útja egyidejűleg Bárdossy László németországi látogatásának viszonzásául is szolgál. A lapok egyelőre nem foglalkoznak Ribbentrop birodalmi külügyminiszter látogatásának részleteivel, budapesti jelentéseikben kiemelik azonban, hogy a magyar sajtó nagy melegséggel állítja előtérbe a két ország szoros sorsközösségét A fővárosi katonai parancsnokság intézkedése A miniszterelnökség rendelkezésére csütörtökön 7 óra 30 percre díszkivonulás végett a Budapest székesfőváros második és harmadik korcsoporthoz tartozó leventéi ünneplőruhában és leventesapkában melegen öltözve gyülekezzenek a rendes foglalkozási helyükön, ahol a további parancsot kapják. A miniszterelnökség rendelkezése alapján az összes üzemek, gyárak és munkaadók a leventéiket a díszkivonulásra rendelkezésre bocsátani kötelesek . Más délkeleteurópai országba nem utazik Ribbentrop, Berlin, jan. 7. A NST jelentése szerint Ribbentrop birodalmi külügyminiszter magyarországi utazásával kapcsolatban a Wilhelmstrassen egyelőre még nem adnak közelebbi felvilágosítást. Az utazás céljáról és eredményéről a legközelebbi napokban fogják tájékoztatni a közvéleményt. Dr. Schmidt, a külügyi sajtóosztály vezetője a sajtóértekezleten leszögezte, hogy a német külügyminiszter Magyarországon kívül más délkeleteurópai államot nem látogat meg és innen egyenesen a birodalomba tér vissza Róma, jan. 7. (MTI) Az olasz lapok feltűnő helyen közlik Ribbentrop német külügyminiszter magyarországi utazásának hírét. Részletesen ismertetik a magyar lapoknak a látogatáshoz fűzött megjegyzéseit, aláhúzva a magyar-német sorsközösségre és a két bécsi döntőbírósági ítéletre vonatkozó utalásokat Ribbentrop külügyminiszter látogatása a rádióban A Kormányzó Úr és a magyar kormány meghívására Magyarországra érkező Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter látogatásáról több helyszíni közvetítésben számol be a magyar rádió. Csütörtökön 9 óra 55 perckor a külügyminiszter érkezéséről több mikrofonról ad közvetítést Berlini Illetékes nyilatkozat Berlin, jan. 7. Illetékes német helyről közlik: Mértékadó német körökben Molotovnak a diplomáciai jegyzék formájában megszövegezett kijelentéseit, amelyek a megszállott területeken elkövetett állítólagos német rémtettekről szólanak, 1. az igazságnak megfelelő német jelentések plágiumának nevezik, amelyek a német előnyomulás során Szovjet-Oroszországban tapasztalt állapotokat ismertetik és 2. kísérletnek tekintik abban az irányban, hogy a szovjet által visszafoglalt területeken végrehajtott rémtetteket a lehető legnagyobb mértékben leplezzék. Ugyanezekben a körökben utalnak azokra a pusztításokra, amelyeket nemcsak német, hanem számos külföldi megfigyelő is kétségtelenül megállapított. Ezeket a visszavonuló szovjet csapatok, moszkvai vezetőik kifejezett parancsára, azért hajtották végre,, hogy a német előrenyomulást megakadályozzák, illetőleg, hogy a német megszállócsapatokat a lehető legnagyobb nehézségek elé állítsák. Sztálin, Timosenko, Budjenny és mások erre vonatkozó felhívásai igazolják ezt a szovjet pusztítani akarást, amely saját országát romhalmazzá tette. Molotov igen megkönnyíti a maga dolgát — hangsúlyozzák német részről —, ha most egyszerűen többé-kevésbé a németek rovására írja azt, ami bebizonyíthatóan a Szovjet számláját terheli. Az a körülmény, hogy Molotov „alávaló hülyéknek“ nevezi azokat a szovjetorosz állampolgárokat, akik a németek rendelkezésére bocsátották magukat és ezért felelősségre vonják őket. Berlinben már azért is figyelmet kelt, mert megcáfolja Sztálinnak állandóan hangoztatott állítását, hogy a Szovjet Unió lakossága alapjában bolsevista, miközben a lakosság nagy tömegei megszabadítóként üdvözölték a németeket Ezeken most véres bosszút állanak. Már az elmúlt év végén részben nevek megjelölése nélkül értesülések érkeztek arról, hogy Feodoziában és Kercsben tömeges letartóztatások történtek Rosztovból és Feodoziából nemrég elmenekült szovjetoroszok jelentése szerint, akik egészen a német állásokig tudták átverekedni magukat, kiderül, hogy milyen eszközökkel fordul a szovjet az újra hatalma alá került területek lakossága ellen. Ezért nem lehet megszabadulni attól a benyomástól — hangsúlyozzák a birodalmi főváros politikai köreiben —, hogy Molotov jegyzéke részben nem más, mint óvintézkedés a régebben Észtországban és Ukrajnában, valamint most a viszszafoglalt területeken végrehajtott bolsevista rémtettek eltussolására. Egyidejűleg annak az aggodalomnak adnak kifejezést, hogy így akarják elterelni a figyelmet az Oroszországban levő német katonák teljesen bizonytalan sorsáról Megszüntették huszonnégy zsidó fővárosi bizottsági tag mandátumát Megvizsgálják az összes bizottsági tagok származását A főváros igazolóválasztmánya szerdán Cselényi Pál elnöklésével ülést tartott. Az igazolóválasztmány a főváros törvényhatósági bizottságának tagjai sorából vizsgálat után huszonnégy zsidó bizottsági tag mandátumát nyilvánította megszűntnek. A bizottsági tagok névsora a következő: Bródi Ernő, Vörösvári Miklós, Orova Zsigmond, Sárkány Ferenc, Deményi Aladár, Fábián Béla, Láng Lajos, Bánóczi László, Berkes Jenő, Büchler József, Deutsch Jenő, Farkas Zoltán, Gál Benő, Halász Alfréd, Lévai Sándor, Mandl Oszkár, Reisz Móric, Révész Mihály, Párkány Frigyes, Polatschek Elemér, Vitéz Aladár, Déci Géza, Nagy Andor és Frjikl Kornél. Az elhunyt és lemondott bizottsági tagok helyébe a következő póttagokat hívták be rendes tagokként: Csapó Sámuelt, dr. Szabados Jánost, Czipauer Lászlót, Boros Ferencet, Schmitterer Jenőt és Garzó Zoltánt A határozatok kihirdetése után Bocsáry Kálmán szólalt fel Hangoztatta, azt, hogy valaki zsidó-e vagy sem, csak akkor lehet megállapítani , ha a főváros törvényhatósági bizottságában helyet foglaló valamennyi tag származási okmányait megvizsgálták. Indítványára az igazolóválasztmány zárt ülésen egyhangúlag elhatározta, hogy az összes törvényhatósági bizottsági tagok, póttagok és kerületi választmányi tagok származását egyénenként felülvizsgálják. NAPI HÍREK — A hercegprímás püspökké szentelésének tizennegyedik évfordulója. Január 8-án, csütörtökön lesz tizennegyedik évfordulója annak, hogy a néhai XI. Pius pápa dr. Serédi Jusztiniánt személyesen szentelte püspökké a Sixtus-kápolnában. Az évforduló alkalmából az esztergomi székesegyházban ünnepélyes mise lesz a székeskáptalan összes tagjainak és a központi papságnak jelenlétében. — Ifj. vitéz Horthy Miklós jelenlétében avatták fel a második magyar református templomot Brazíliában. A brazíliai magyarság küldöttségeinek részvételével Sao Paulóban felavatták a második magyar református templomot. Apostol János lelkipásztor olvasta fel Ravasz László püspök rádióüzenetét. A felavatáson ifj. nagybányai vitéz Horthy Miklós, braziliai követünk ünnepi beszédet mondott Kijelentette, hogy most nem mint a református egyház tagja, hanem mint Magyarország brazíliai követe jött el és igy üdvözli a magyar egyházat . „Magyar vallásinak szokták nevezni a református vallást, — mondotta — nem azért, mintha más vallás követői között nem volnának jó magyarok. De ezt a megtisztelő jelzőt egyéb alapos okok mellett azért kapta a református egyház, mert ebben az igehirdetés, zsoltáréneklés, az egész istentisztelet mindig hazai nyelven folyt A mostani templomavatáson boldogan mondhatjuk, hogy a magyar egyház hajlékot tudott emelni, itt az Úristen velünk van és mi magyarok Istenünkkel találkozhatunk. Meggyőződésem szerint — fejezte be szavait — ennek a vendégszerető országnak azzal szolgál legtöbbet a braziliai magyarság, ha templomot épít. Az egyházához hű, becsületes, istenfélő magyar ember a legértékesebb elem és az ilyen sokat tud használni új hazájának munkájával és tehetségével. Áldja meg a Gondviselés ezt a kicsiny, egyszerű templomot, hogy belőle mind az uj-, mind az óhazára áldás sugározzák. — Inoue japán követségi tanácsos elutazott Budapestről. Masutaro Inoue japán követségi tanácsost, aki hosszabb ideig működött Budapesten, mint a Japáni követség első tanácsosa és egy darabig ügyvivőként is képviselte itt hazáját, áthelyezték Lisszabonba. Inoué, aki a budapesti diplomáciai testületnek igen kedvelt tagja volt és sok magyar barátot szerzett magának fővárosunkban, feleségével és kisfiával együtt szerdán délelőtt utazott el repülőgépen Budapestről a Kitüntetett vasutasok. A kormányzó a kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy az Államvasutak forgalmi szolgálatában — sokszor igen nehéz viszonyok között — kiváló buzgalommal és példás lelkiismeretességgel kifejtett értékes és eredményes munkásságukért Damasi Kálmán főfelügyelőnek, Bekeny Rezső, Kolláti Sándor, Selymesi Sándor, Dombay György, König József, Horváth Lajos, Galgóczy Gyula, Galgóczy Béla, Rankulinecz Ernő, Lovass János , és Institoris György felügyelőknek Persa István, Hutay Károly és Hegedűs Lajos főintézőknek, de Gaigne Győző, Gyulai Ángyán Jenő, Szegedi Gyula, Barsai Antal, Virágos Lajos, Bíró András és Fazekas Lajos intézőknek, végül Godó József, Esztergomi György, Sziklai Dezső, Hunyor Lajos, Regényi Kálmán és Korocz András főtiszteknek elismerését tudtul adják. Kik lesznek a Kisfaludy Társaság új tagjai? A Kisfaludy Társaság szerdán tartotta rendes havi ülését az Akadémián, Csathó Kálmán elnöklésével. Papp Viktor beterjesztette jelentését az idei Greguss-évera odaítéléséről. Megállapította, hogy az utolsó hat év zenei termése, aminek jutalmazására alapították az érmet, visszaesést mutat, a termés egyenesen sivár, csaknem vigasztalan. Alig akad néhány mű, amely mellett érdemes megállani Sorravette az utolsó hat év zeneműveit, méltatta és kiemelte közülük Kodály Zoltán Budavári Te Deumát és Viski János Enigmáját Hosszasan foglalkozott mindkét zenei alkotással, különösen Viski János munkásságát taglalta és végül — az Operaház igazgatójával és a Zeneművészeti Főiskola főigazgatójával egybehangzóan — az 1941. évi Greguss Érmet Viski János Enigma című szimfonikus költeményének javasolta kiadni. A Társaság zárt ülésén elhatározták, hogy a három megüresedett rendes tagsági helyet ezúttal költőkkel töltik be. Három ajánlás érkezett, éspedig Balogh Károly miniszteri tanácsost, Tóth Lászlót, a Nemzeti Újság főszerkesztőjét és gróf Wass Albertet, a neves erdélyi költőt ajánlották, úgyhogy megválasztásul, egyhangúan történik. — A Társaság idei nagygyűlését február 8-án délelőtt fél 11 órakor tartják az Akadémia dísztermében. — A keleti harctérről Szombathelyre visszatért csapatokat Vízkereszt napján a város főterén ünnepélyesen fogadták. Horváth Kálmán alispán és Mészáros Hugó polgármester tolmácsolta a vármegye és a város szeretetét, köszönetét és háláját a magyar hazát védő dicsőséges harcokért.