Pesti Hírlap, 1942. augusztus (64. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-22 / 189. szám

8 Pesti 3942 aug. 32, szombat napi hírek A hiúz A székelyföldi lapok írják, s a határszéli, erdőrengetegek közelében élő székelyek panaszolják, hogy Erdély havasaiban és erdőségeiben e nyáron elszaporodtak a dúvadak: a medve, a farkas, a vadmacska, a hiúz soha nem ismert tömegben, kósza falkákban vonulnak át az elrejtett csapásokon, s megesik az is, amire nem volt példa, hogy a farkas most, nyár közepén lemerészkedik éjszaka az apró falvakba, zsákmányt keres a karámokban, ólakban egy kóberes csíki kocsis mesélte, hogy falujukban a láncra kötött kutyát éjjel felfalta a farkas. Vadásztörténeteket általában illik gyanakvással hallgatni, de ez a panasz ma a székelyföldi sajtóban, s társalgás közben, általános. Most közvadászatokat terveznek a dúvadak ellen. A farkast, a medvét, a hiúzt a háború űzi az Erdős Kárpátok csendesebb sűrűi felé. A háború, mely Keleten megzavarta a rengetegek csendjét. Az a félelmes nyugtalanság, égzengés, melyet az ember hozott fegyvereivel, repülőgépeivel, tankjaival az őserdők komor csendjébe. A hiúz, melynek szaglása és hallása, látása tudvalévően mesterségszerűen fejlett, neszejt valamit, hogy az a millióéves vadászterület, ahol eddig viszonylagosan háborítatlan úr volt, nem biztonságos többé. Minden éjjel repülőgépek tömegei szálltak át a Kárpátok rengetegei felett, s az erdők közelében kanyargó országutakon, mindenfelé Keleten, harcikocsik tízezrei dübörögnek esztendeje. A hiúz, a medve, a farkas, a maguk csodálatos hírszerző eszközeivel, értesültek arról, hogy a világban valami szokatlan és rendkívüli történik. S egy napon útrakeltek: magányosan, vagy falkában, de mindenesetre szokatlan tömegben. Az emberlakta helyeket természetesen elkerülik, különösen most nyáron, de még most is megesik, hogy az apró határmenti falvakban levizitel éjszaka a farkas. Mindez csak azt bizonyítja, amit mi emberek régebben tudunk, mint a hiúz, hogy ez a háború valóban totális. A fenevad éppen úgy kénytelen állást foglalni a világeseményekkel kapcsolatban, mint az ember. A hiúz nem mondhatja többé: „Kérem, én nem politizálok, békén élek, mint Teli Vilmos, az erdő sünijében, engem hagyjanak békében az urak. Az én vadászterületem területenkívüli. Felségjogaimat, kérem, ne sértsék meg. Lojálisan betartom a nemzetközi egyezményeket: én a nyulakra és rókákra vadászom, az emberek csináljanak, amit akarnak.“ De a hiúz téved. A fenevad, amint riadtan lopakodik a megzavart őserdőből új tájak felé, ahol nem követi a háború vészes zaja, a hiúz, amint békét keres, mert vérszomjában is megszeppent a háború tüneményei előtt: ez a jelenség is egészen új az elevenek történetében. Arra tanít, hogy nincs az a barlang, ahová élőlény elvonulhat, békés önzéssel, mindaz elől, ami a világban történik. Nemcsak te, vagy én, nevetséges ... Még a hiúz sem. Caliban. — Bukovinai magyarok József királyi hercegnél. A Szent István-napi ünnepségekre Budapestre érkezett bukovinai magyarok nagyobb csoportja Istensegits község plébánosának vezetésével tisztelgett József kir. herceg tábornagynál. A plébános a megjelentek nevében háláját fejezte ki, hogy amikor a világháborúban a bukovinai magyarok az oroszoktól felszabadultak, őfensége az ottani kárvallottak fölsegítésére 20.000 koronát adományozott. Megemlékezésül aratókoszorút nyújtottak át a kir. hercegnek. — Nagy vasúti szerencsétlenség Horvátországban. A szombatról vasárnapra virradó éjszakán a Zágráb— belgrádi vonalon vasúti szerencsétlenség történt, amelyről csak csütörtökön adtak ki hivatalos közleményt. Eszerint a Zágrábból Belgrádba induló éjszakai gyorsvonat Krizs és Popovacsa között a megrongált pályán 23.30 órakor kisiklott. A szerelvény mozdonya felborult és maga után rántott nyolc személykocsit, amelyek egymásba torlódtak. A szerencsétlenség következtében huszonegy ember a helyszínen szörnyethalt, 22 súlyosan és 10 könnyebben megsebesült. A pályatestet azonnal kijavították, úgyhogy a forgalom másnap már megindulhatott. —O-katolikus istentisztelet. A helybeli, valamint a Bánátból, Bácskából, Muraközből és Horvátországból származó ó-katolikusok számára vasárnap délelőtt 11 órakor a katolikus szentmise és szentbeszéd tesz Rekcsatus fci. 1 7. szám alatt. — Elmarad a horvát kereskedelemügyi miniszter budapesti látogatása. Dr. Tóth Dragutin horvát kereskedelemügyi miniszter péntekre tervezett budapesti látogatása a nemzeti gyászra való tekintettel egyelőre elmarad. A tejellátás augusztus 22-én és 23-án. A főváros közélelmezési ügy-, osztálya közli: A tejfelhozatal jelenlegi helyzetére való tekintettel a tejviszontelt árusítók augusztus 22-re, szombatra és 23-ra, vasárnapra, az A jegyekre a teljes mennyiséget, a B jegyekre pedig a félmennyiséget szolgáltatják ki. Ennek megfelelően — mivel a vasárnapra járó tejmennyiségeket a tejellátó vállalatok már szombaton kiszállítják a viszontelárusítókhoz — a viszontelárusítók szombaton, 22-én, az A jegyek tulajdonosainak a két napra 2 liter, a B jegyek tulajdonosainak pedig — ugyancsak a két napra — fél liter tejet szolgáltatnak ki. — Felhívás a házfelügyelőkhöz. A Házfelügyelők Nemzeti és Gazdasági Országos Egyesülete Lusztrovíts Károly országos főtitkár előterjesztésére elhatározta, hogy a Főméltóságú Aszszony felhívására a honvédek részére megindított téliruhagyűjtési mozgalomban minden házfelügyelőnek a legnagyobb odaadással és megértéssel közre kell működnie. Az egyesület vezetősége elvárja, hogy minden házfelügyelő ennek a felhívásnak eleget tesz és teljesíteni fogja a gyűjtéssel kapcsolatos hazafias kötelességét. — Véget ért a soproni Nyári Egyetem. A soproni Nyári Egyetem véget ért. Az ünnepélyes keretek között tartott közgyűlésen Czettler Jenő, a Nyári Egyetem elnöke örömmel állapította meg, hogy a tanfolyam kitűzött célját ezidén is megvalósította és hogy az előadások látogatottsága az előző évinél is nagyobb volt. — Egy világtalan asszony kérelme. Kozó Józsefné, mindkét szemére világtalan aszszony, jánosházai kefekötőmesterné augusztus 2-án a sárvári országos vásárról hazafelé menet útközben elveszítette kabátját, a benne levő fontos iratokkal és 20 pengő készpénzzel együtt. Ezúton kéri a becsületes megtalálót, hogy a kabátot és az iratokat, közöttük iparengedélyét és honvédelmi igazolványát, utánvéttel küldje el jánosházai lakására. A pénzt megtarthatja. A Július 31-ig lejárt, de ki nem váltott zálogtárgyakat szeptember 1-től kezdve nyilvános árverésen elárverezik az árverési csarnokban és a budapestkörnyéki zálogfiókokban. A zálogtárgyak az árverés megkezdéséig a zálogjegy beszolgáltatása, valamint a kölcsön és járulékainak befizetése ellenében kiválthatók. Az Országos Szociálpolitikai Intézet új kétéves tanfolyamot nyit a nagy lehetőséget biztosító szociális és gyárgondozói életpályára készülő érettségizett (vagy tanítói és óvónői képesítést szerzett) fiúk és lányok részére. Részletes felvilágosítást az Intézet igazgatósága ad (Szentkirályi utca 7.). A kérvényeket augusztus 24-től szeptember 8-ig kell beadni. — Mi van a hivatalos lapban? A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közi a kormány rendeletét az elköltözött szlovák telepesekkel szemben fennálló követelések érvényesítéséről; a Német Birodalommal 1941 július 29-én kötött és szeptember 1-től kezdve ideiglenesen már alkalmazott Hetedik Pótegyezmény végleges, valamint az 1942 augusztus 1-én kötött Nyolcadik Pótegyezmény ideiglenes életbeléptetéséről; a vámtarifáról szóló 1924. évi 21. t.-c. 2. szakasza alapján tett intézkedésekről; a belügyminiszter rendeletét „A magyarok örök királya" című mozgófénykép kötelező bemutatásának elrendeléséről és a pénzügyminiszter rendeletét a szeszegyedáruságról szóló 1928 :XXX. t.-c. 56. szakaszához tartozó végrehajtási utasítás 3. bekezdésének módosításáról. — Házasság: Bakó Márta és ifj. Horváth László, valamint Bakó Ibolyka és Horváth Géza aug. 23-án délután fél 7 órakor tartják esküvőjüket a XIV. Álmos vezér-téri plébániatemplomban. Búza Lajos és Fajka Ilona jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Pécsvárady Jolán tan. kép. int. tanárnőt eljegyezte Zsadon László gimn. tanár, Pápa. (Minden külön értesítés helyett.) Berecz Zoltán GySEV-mérnök aug. 22-én délután fél öt órakor vezeti oltárhoz Hanzmann Stefánia tanítónőt a soproni evangélikus templomban. Néhai Holub Jenő és Bede Dorottya leányát, Zsuzsannát aug. 15-én vezette oltárhoz a Királyi Vár kápolnájában nemes taktakenézi. Kövér Antal és néhai Nagy Jolán fia, Zoltán m. kir. honvéd repülőszázados. Az esketési szertartást Gunda Jenő pápai kamarás végezte. Tanuk voltak a menyasszony részéről dr. Bartha Kovács Lajos, a vőlegény részéről vitéz Csatáry József vezérőrnagy. Vízállás A Duna végig tapad. Gombosig alacsony, lejjebb közepes vízállású. Mai vízállások: Krems 276, Pozsony 114, Komárom 255, Budapest 197, holnap 188, Paks 103, Baja 198, Mohács 238, Bezdán 280, Gombos 324, Palánka 298. A Rába Szentgotthárdnál —33, a Dráva Varasdnál 178, Barcsnál —54, Drávaszabolcsnál 67, Eszéknél 120. A Tisza Szolnok és Szeged között árad, máshol apad, alacsony vízállást). Mai vízállások: Máramarossziget 27, Visk —24, Tekeháza —50, Tiszaújlak —102, Vásárosnamény —105, Tokaj 3, Tiszafüred —1, Szolnok 2, Csongrád —90, Szeged 4, holnap 10, Zenta 56, Titel 227. A Szamos Désnél —90, Szatmárnémetinél —92. A Bodrog Bodrogszerdahelynél 320. A Sajó Bánrévénél 30. A Hernád Hidasnémetinél 16. A Berettyó Margittánál 5. A Körösök Csúcsánál 37, Nagyváradnál —133, Békésnél —86, Gyoménál —68. A Karos Marosvásárhelynél —31, Makónál 6. A Balaton Siófoknál 69. A Velencei-tó Agárdnál 112. 41 Szombaton Budapesten a nap kel 5 óra 49 perckor, nyugszik 19 óra 45 perckor, a hold kel 16 óra 59 perckor, nyugszik 1 óra 24 perckor. A Kúria felmentenie dr. Halász Sándort az Imrédy’-féle sajtóperben Az ítélet indokolása szerint bebizonyult az illojalitás és a megállapodás be nem tartása Dr. Töreky Géza, a Kúria elnöke az alábbiakban hirdette ki a Kúria ítéletét az Imrédy—Halász-perben. „A Magyar Szent Korona nevében! A magyar királyi Kúria a főmagánvádló semmiségi panaszának ama részét, amely a „szószegés“ és „illojalitás“ tényállításaival kapcsolatos, elutasítja. A vádlott és a védő semmiségi panasza folytán mindkét, alsófokú bíróság ítéletét anyagi semmiségi okból megsemmisíti és a vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti. A bűnügyi költségek a főmagánvádlókat egyetemlegesen terhelik. Kötelesek a főmagánvádlók a vádlottnak az eljárás során felmerült ügyvédi képviseleti költség fejében 1500 pengőt 15 nap alatt végrehajtás terhével egyetemlegesen megfizetni.“ ~ * Az ítélet indokolása Az ítélet indoklásában a magyar királyi Kúria többek között a következőket mondja: A Kúria a bűnösség kérdésével kapcsolatosan a vád tárgyául szolgáló sajtóközlemény értelmét vizsgálta. A cikkíró a címfeliratban legújabb arcúnak nevezi vitéz Imrédy Béla főmagánvádlót, mert a kormányzóhelyettesről szóló törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása alkalmával elködösített célok érdekében, eddigi politikai pályájával és megnyilatkozásaival ellentétben a magyar történelmi hagyományok és az alkotmány védelmében szólalt fel. Az alkotmányért, való aggodalmaskodás újszerű vonás a főmagánvádló közéleti szereplésében, mert arról az oldalról, ahol politikailag a főmagánvádló áll, eddig bizonyos lekicsinyléssel kezelték a magyar alkotmányért híven és becsületesen síkraszállókat. Ez a megállapítás a sajtóközlemény veleje — hangzik a Kúria indokolása. — A cikknek ezt a valódi tartalmát azonban az alsófokú bíróságok tévesen értelmezték, mert túlzott jelentőséget tulajdonítottak a bizonyítási és ellenbizonyítási indítványokkal kapcsolatosan a felek által előterjesztett magyarázatoknak. Márpedig abban a kérdésben, hogy van-e sajtóbűncselekmény az állandó bírói gyakorlathoz képest — kizárólag a sajtóközlemény tartalma — nem pedig a felek egyoldalú beállítása irányadó. Az „elködösített célok“ kitétel tárgyilagos értelme az, hogy vitéz Imrédy Béla az alkotmány védelmében való kiállásának célját nem tárta fel, hanem rejtve tartotta. Az elködösített politikai cél korántsem jelent a törvénybe, alkotmányba, jó erkölcsbe ütköző tényt Éppen ezért ebben a kitételben nincs a nevezett főmagánvádló megbecsülését csökkenteni alkalmas tartalom, mert a politikai élet jól ismert és megengedhető taktikájához tartozik az, hogy valamely politikai fellépés célja egyelőre ne tárassék fel. A sajtóközlemény értelme e részben nyilvánvalóan az, hogy a vádlott szempontjából — a lap pártpolitikai irányának megfelelően értékesebbnek mutatkozik a cikkben említett úgynevezett „csáklyások“ állandó folyamatos, mint Imrédy Béla főmagánvádlónak a kormányzóhelyettesi törvényjavaslattal kapcsolatban tanúsított, csupán alkalomszerű alkotmányvédelme. A döntő tényállítás A sajtóközlemény egyéb része beszámol arról, hogy Bárdossy László miniszterelnök miként értelmezte a főmagánválaróknak a kormányzóhelyettesi törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása alkalmával tanúsított magatartását. Ehhez fűzi azután az ellenkező politikai pártállású cikkíró a maga megjegyzéseit, éspedig: a cikkíró nem csodálkozik a pártközi megállapodás be nem tartásán, ez a javaslat ugyanis a jogfolytonosság fenntartását és az ország rendjének, nyugalmának minden esetben való biztosítását célozza, ami kétségtelenül a nemzet és az ország érdeke, de nyilván nem érdeke azoknak, akiknek célja éppen ennek az ellenkezője. A magyar kir. Kúria ebből a tényállításcsoportból a legjelentősebbnek azt tartja, amely szerint a miniszterelnök a főmagánvádlókat illojalitással és a pártértekezleten történt megállapodás be nem tartásával vádolta. Ez a döntő tényállítás, minden egyéb csupán többé-kevésbé csípős élű reflexió. Erre a súlyban és jelentőségben legkiemelkedőbb tényállításra vonatkozóan pedig a Kúria a peranyagból a királyi ítélőtábláéval egyező jogi következtetést vont le. Azokból a tényekből azt kellett megállapítani, hogy a valóság bizonyítása erre a tényállításra vonatkozóan sikerült, a vádlott a mentességre igényt tarthat, a főmagánvádló semmiségi panaszát ezzel a tényállítással el kellett utasítani. Igaz ugyan, hogy az idézettekhez a cikk a következőket fűzi: „Ennélfogva előrelátható volt, hogy a szélsőjobboldali pártok mindent meg fognak kísérelni, hogy a javaslatot a közvéleménynek legalább egy része előtt kompromittálják“. A sajtóhoz-leménynek ez az állítása a párt politikai küzdelemben résztvevő, sőt abban vezető szerepet vivő személyekkel, illetve pártokkal szemben nem lépi túl a sajtóban szokásos és megengedett bírálat határait, mert ha ez az állítás a politikai rosszalás jegyében történik is, a főmagánvádló becsületét nem sérti. Végül nem állapítható meg a rágalmazás a tényállítást tartalmazó arra a megjegyzésre sem, hogy a szélsőjobboldali pártok sajátos harcmodorukból kifolyólag a szószegéstől sem riadtak vissza. A megállapodás be nem tartása ugyanis a főmagánvádlókkal kapcsolatban bizonyítást nyert, a megjegyzésnek az a másik része pedig, amely a jobboldali pártoknak, köztük a főmagánvádlóknak, sajátos harcmodort tulajdonít, a becsületjogot érintő jelentőséggel nem bír. Nincs rágalmazás — összefoglalva a kifejtetteket — hangzott az indokolás — a Kúria meggyőződése szerint a sajtóközleménynek a bizonyítást nyert tényálláson kívül eső részében nincs rágalmazás. Az ugyanis kétségtelen, hogy olyan tényállítás nincs a cikkben, amely valósága esetében a főmagánvádlók ellenében bűnvádi eljárás megindításául szolgálhatna. De nem lehet szó közmegvetésről sem. Az állandó bírói gyakorlathoz képest annak az elbírálásánál, hogy valamely kilítás alkalmas-e a közmegvetés kiváltására, egyedül a tárgyilagos szemlélet irányadó. Ilyen tárgyilagos megítéléssel pedig olyasvalamit, amit a sajtóközlemény nem tartalmaz, a vádlott cikkébe belemagyarázni nem lehet. A m. kir. Kúria az alsófokú bíróságok által megjelölt tényállításokban a rágalmazás törvényes elemeit nem ismerte fel, ennélfogva ezekkel a tényállításokkal kapcsolatosan vizsgálatának körén kívül hagyta a valóság bizonyításának eredményeként a királyi ítélőtábla által tett megállapításokat, mert rágalmazó tényállítás hiányában a valóság bizonyításának eredménye közömbös. Minthogy pedig a kifejtettekhez képest mindkét alsófokú bíróság a bűnösség megállapitásával semmiségi okot valósított meg, ennek folytán a m. kir. Kúria a vádlott és védője semmiségi panaszának idevágó része alapján a rendelkező rész értelmében határozott és a vádlottat felmentette. — Árpádkor! lobogók a Kősök terén. Két érdekes és festőien szép lobogó vonja magára a Magyar Haza-Magyar Kard kiállítás látogatóinak figyelmét a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok főbejáratai előtt elhelyezett őrfákon. Ezek az Árpádok korából való piros és fehér kétsávos magyar birodalmi lobogók. Nevezetességük, hogy 230 évi száműzetés után az ezidei Szent István-heti ünnepségek keretében kerülnek először ismét nyilvánosság elé. Ezek a hétsávos nemzeti zászlók, amelyek alatt Rákóczi kurucai a magyar szabadságért 1711-ben harcoltak, a nagymajtényi síkon lehanyatlottak és a felülkerekedő császáriak a tűz martalékává tették őket. Kipusztításuk annyira sikerült, hogy száz esztendő múlva, az 1848-as mozgalmak idején már nem is emlékezett ezekre az ősi magyar zászlókra az akkori magyar közvélemény. Ilyen hétsávos birodalmi lobogó szerepelt először, 230 év után a Gyáripari Munkásság Nemzeti Sportnapján is az, elmúlt vasárnap az ott felállított hatalmas kettőskereszt jobboldalán álló nemzeti orfán, emlékezésül Szent István hetében a dicső Árpádokra és arra a gyönyörű történelmi korra, amikor ez a hétsávos birodalmi lobogó olyan sok dicsőséget és hatalmat látott Ugyanerre emlékeztetik most akiállítás látogatóit az ott felvont Árpádok és Anjouk korabeli birodalmi lobogók, különös tekintettel arra, hogy ebben az esztendőben van Nagy Lajos királyunk trónralépésének hatszázadik évfordulója és hogy ebben az évben ünnepelte a magyar nemzet legnépszerűbb árpádházi királyunk, László szenttéavatásának hétszázötvenedik évfordulóját. — Hordóssy Iván öngyilkos lett. Hordóssy Iván, az IBUSz aligazgatója, a Donáti utca 26. sz. házban levő lakásánakfürdőszobájában főbelőtte magát. Mire tettét felfedezték és a mentők megérkeztek, már halott volt. Hordóssy Iván részt vett a világháborúban, majd orosz fogságból visszaérkezve, jóformán az egész világot beutazta. Barátai és ismerősei előtt az utóbbi időben több ízben panaszkodott életuntságról. Valószínű, hogy tettét idegösszeomlása miatt követte el. * — Távházasság. Nemes Liptay Pál tartalékos tüzér hadnagy, okleveles gépészmérnök távházasságot kötött Karattur Edával Salgótarjánban. Tarnay Kálmán gyárigazgató és Liptay Jenő voltak a tanuk. — A japánok szent kardja. A japánok hagyományos fegyvere, a Samurai-kard, a hozzá fűződő legendák szerint isteni eredetű. A Nap istennője, az Amaterasu japán császári ház ősanyja, adta át unokájának és ma is japán legszentebb templomában őrzk. Noha 1542-ben behozták Japánba a lőfegyvert, a kard még sokáig a Iséfontosabb fegyver maradt. A fegyvrkovács-művészet virágkorában a 82 ik mikádó, Gotoba Tenno sajátkezűeg kovácsolta kardját és a kardkovácsok különös előjogokat élveztek, fent életre voltak kötelezve és nő nem éphette át a kovácsműhely büszkét A japán kardot ma is a hagyomnyos eljárással kovácsolják. Előbb egyis acéldarabot tesznek az üllőre, ákovácsolják a kard markolatát és laposra kovácsolják az acélt, majd kettéhajtják és újra laposra kovácsolják. Ezzel az eljáráss, az acéllapokat harminckétszer hjtják össze és kovácsolják laposra Azután újra négy acéllapot kovcsolnak hozzá és ötször hajtják össze. Amíg a kard kovácsolásával elkészülnek, egyes alkatrészeit ne kevesebbszer, mint tízezerszer kapálják át. A kovácsmunka végezte el a kardot vörösizzásig hevítik ésután vizben edzik. A víz hőmérsékla és az egész eljárás döntő a penge nemságára. A leghíresebb jelenleg kardkovács ősei huszonhét nemzedén át folytatták a Samurai-kard korsolásának művészetét. A penge kzörülését is a legalaposabb gondbalégezik és a köszörülés hetekig tar művészi munka. Hajdan a pengejét a hóhér próbálta ki lefejezésni Volt a próbának más módja is, aho ezt akkor állta ki, ha négy egymás tett rázpénzdarabot egy csapásra vágott. Mostanában egy sűrű rizsszakköteg közepébe, vastag bambusznád tesznek és ezt kell a kardnak olyan tisztán“ átszelnie, mintha vajatogna. A japán hadsereg tisztjeinél joguk van a szolgálati kard helyett ősi kardot hordani és ezzel a jogi szívesen élnek, mert az ősöktőlölölt kardban „a hősies ősök szélle lakozik“. — Azoknak a vásárlátogatóak a visszautazási kedvezményét, akkásári igazolványukat a „Magyar Haza Magyar Kard“ kiállításon lebélyeztetik, a kereskedelemügyi miniszter szeptember 2-áról 3-ára virradó éjjel, órájáig meghosszabbította. — Halálozás. Dr. Villant Jd.alt. tüzérzászlós, szekszárdi ügyvédjét, az orosz harctéren 27 éves korú hősi halált halt. Ádám Imre, a kölkedi reformsegyháznak 42 esztendőn át volt kipásztora 72 éves korában költeni meghalt. Allodia Toris Béla, a budapestiékesfővárosi Községi Takarékpiár Részvénytársaság debreceni és fegyházi fiókigazgatója 57 éves kora Debrecenben váratlanul meghalt, mibaton délután 5 órakor temetik audanesti Kerepesi-úti temetőben. özvegy Kiss Jánosné Huszáraid szombathelyi evangélikus lelkész-egye 83 éves korában meghalt. Tisztelt Szerkesztő Úr ! A mindennapi ügyes-bajos dolgukat intéző emberek nem egy esetben néznek lehangoltan maguk körül, hogy hol találhatnának egy csendes zugot, ahol nemcsak testileg, de lelkileg is felfrissülhetnének a sok látás-futás és temérdek hajsza után? Vendéglő, kávéház, utcai pad csak a legritkább esetben elégítheti ki a nem egyébre, csupán egy stációra áhítozó járókelőket, aki fáradt tagjainak pihentetése mellett újabb erőt is akar szerezni további küzdelmeire. Legmegfelelőbb ilyenkor egy templomba betérni, de azok manapság — a szokásos istentiszteleteken kívüli időben — zárva vannak. Igaz, hogy egy imazsámoly mindig rendelkezésre áll az ájtatos hívő számára, de az, különösen öreg emberek szempontjából, rendkívül terhes és igazában csupán egy imádság elmondására alkalmas. Gondoljunk arra, hogy a mindennapi élet sok-sok viszontagsága mellett a templom az a hely, ahová mindenki szívesen betér, amely leginkább alkalmas arra, hogy vigasszal, újabb lelkierővel lássa el a hozzá folyamodókat. A testileg fáradt ember, akinek többnyire a lelke is fáradt, örömmel és hálával venné, ha a templomok ajtait megnyitnák, hogy az Isten házában elmondott imádság közben testileg is felfrissülhessen. Háborúban élünk. Nemcsak öreg emberek vannak, hanem rokkantak is, akik legjobb akarat mellett sem tudják ájtatosságukat az imazsámolyon, vagy állva előtte elvégezni. Úgy gondolom, hogy ők is szívesen vennék, ha bemehetnének a templomba és ott, a padban ülve, mondhatnának köszönetet a Mindenhatónak és kérhetnék segítséget további küzdelmes életük sikeres folytatására. A rómaiak egyik legjelentősebb istene Janus volt. Az ő tiszteletére emelt templom kapuja háborúban mindig nyitva volt. Senki sem vetné a keresztény egyházak szemére, hogy régi, pogány szokásokat utánoznak, ha a most folyó gigászi küzdelem tartama alatt nyitva tartanák templomaik kapuit Olyan sok a vigaszra rászoruló ember, annyian keresik fel a templomokat mostanában, hogy már ezért is nyitva kellene tartani a templomajtókat. Hadd jöjjenek az emberek, leljenek vigaszt az Isten házában és ha le akarnak ülni, hogy fáradt testüket pihentessék, ne vegyük el tőlük azt a kevés jót, hanem gondoljunk arra, hogy Jézus is megvendégelte tanítványait az utolsó vacsorán, amikor maga köré ültette őket. Fehérlaki Vilmos m. kir. központi állampénztári , ny. igazgató.