Pesti Hírlap, 1942. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

4 Pesti Hírlap 1942 szept. 1. Kedd NAPOS OLDAL Nyári járművek I. Troilnett Alapjában véve nem is nagyon tudom, hogy a kotinettet jogosan nevezem-e járműnek? Mert a Lexikon tudományos meghatározása szerint a jármű közlekedésre szolgáló eszköz, amelyen embereket, állatokat vagy tárgyakat szállítanak egyik helyről a másikra. Márpedig a trotinetten se állatokat nem szállítanak, se tárgyat. Még embert se. Legfeljebb embernövendéket. Gyereket. És azt se szállítják, mert ő szállítja saját magát Hogy miként szállítja, azt e közlemény további pontjaiban leszek bátor ismertetni. Először lássuk magát a közlekedési eszközt. A trotinettet, melynek külalakja olyan, mint egy biciklié, aminek az ülőkéje úgyszólván a földig süllyedt és elől a kormánya károsan meghosszabbodott. De úgy is mondhatnám, hogy olyan, mint egy sítalptöredék, amelyre alul két kis kerék van szerelve, fölül egy gyerek. Aztán felfordul és akkor fölül van a kerék, alul a gyerek. Közlekedni úgy kell rajta, hogy a gyerek ballábbal rááll, jobblábbal addig löködi magát, míg a trotinett gurulásba lendül, akkor a gyerek felkapja a jobblábát is, ingadozni kezd, nekimegy a legközelebbi felnőttnek és hasraesik. Mielőtt azonban nekimegy a felnőttnek, csenget, vagy visit Esetleg csenget és visit Azért teszi ezt hogy figyelmeztesse a felnőttet: vigyázat, félre az útból. És a felnőtt félre is ugrik. De rendszerint későn. Mert gyors a felnőtt, de még gyorsabban a trotinett. És könnyebben fér el egy csárdában két dudás, mint egy járdán egy felnőtt, meg egy trotinett De azt azért korántse méltóztassék szabálynak tekinteni, hogy a trotinett csak a felnőttnek megy neki. Nekimegy az gyereknek is. És ilyen esetben aztán a felnőttek mennek egymásnak. A gyerekek szülei. A trotinettes szülei, meg annak a szülei, akinek a trotinett nekiment. És az előbb azt írtam, hogy a trotinetten a gyerek állva közlekedik. Ez se szabály. Mert elérkezik egy bizonyos időpont, amikor a gyerek úgy érzi, hogy állva már nem fordul fel vele a trotinett. Akkor megpróbálja ülve. Vagy guggolva. Esetleg fekve. És amikor így se fordul, akkor vendégül hív a trotinettjére még egy másik gyereket is. És azzal együtt fordul fel. Azonkívül azt is írtam, hogy a trottinetten se tárgyat nem szállítanak, se állatot De most látom, hogy ez se szabály. Épp itt, az orrom előtt száguld egy trotinetten egy gyerek. És a trotinettre rá van kötözve egy kis homokszállító talicska, amiben azonban nem homok van, hanem egy kutya. A gyerek visit, a kutya ugat, én pedig ezt az egészet leírom. Kinek mi a mestersége, igaz? 2. Bicikli Erre már jogosan mondom, hogy jármű. Legfeljebb az nem áll száz százalékban, hogy nyári jármű. Mert trotinettet télen nem látni. De biciklit igen. Csakhogy azért nekem is van egy kis igazságom. Mert ez a bicikli, amiről én beszélek, nem téli bicikli, hanem nyári. A téli biciklin munkások igyekeznek a munkahelyükre, kifutófiúk visznek rajta csomagokat nyergéből, rendőrök figyelik a közbiztonságot és leállított autók tulajdonosai tapossák a pedálját, sötét megadással. Szóval a téli biciklin az jár, akinek muszáj. De a nyárin az jár, akinek nem muszáj. Mert épp úgy mehetne gyalog is. De nem akar. Hogy miért, azt senki se tudja. Mert hova megy a nyári biciklis? A strandra. Ami gyalog egy perc, biciklin öt. A biciklit ugyanis előbb fel kel fújni, olajozni, levenni a biztosító láncot, újra rátenni és átadni megőrzés végett a kabinosnak. Aki ezért borravalót kap. Na már most kérdem: szeret a biciklis borravalót adni? Nem. Szeret-e pumpálni és olajozni? Nem. Szeret-e egy perc helyett öt alatt elérni a strandra? Nem. Miért megy mégis biciklin? Nem tudom. És hova megy még biciklin? Tenniszezni. Hol a tenniszpálya? A strandon. Közelebb van biciklin? Nem. Mit csinál a biciklis a tenniszpályán? Ugrál. Biciklin ugrál? Nem. Hogy ugrál? Gyalog. Hát akkor miért nem megy oda mingyárt gyalog? Nem tudom. Hova megy ezenkívül biciklin? Bevásárolni. Hol vásárol? Üzletben. Lehet-e bemenni üzletbe biciklin? Nem. Hogy kell bemenni? Gyalog. Mit vesz a biciklis az üzletben? Egy kosár mindenféle élelmiszert, két dinnyét, egy kis kanna tejet, egy üveg bort, két üveg szódavizet. Könnyű-e mindezt rákötni a biciklire? Nem. Leesik-e útközben? Igen. Hogy lenne a legegyszerűbb hazaszállítani? Gyalog. Miért viszik mégis biciklin? Nem tudom. És még egy óriási különbség van a téli bicikli, meg a nyári között A téli biciklin csak az jár, aki tud. A nyárin az is, aki nem tud, hanem csak most tanul. Sőt Felületes szemlélő azt hinné, hogy ezek vannak többségben A tanoncok. Mert nem imbolyog nyaranta annyi gyakorlatlan szárnyú fecskefióka a levegőben, mint amenynyi gyakorlatlan kerekű nyári biciklis imbolyog a földön. Azzal a különbséggel, hogy a fecskefiókát az anyja tanítja, vagy az apja. De a nyári biciklinél ez nem mindig így van. Sőt. Gyakran a fióka tanítja az anyját. Vagy az apját. Többek közt engem is. De sajnos, nem sok eredménnyel. Mert könnyű a kezdő fecskének. Az legfeljebb csak felszállni nem tud. De én se felszállni, se leszállni. Menni még csak-csak. De azt se oda, ahova akarnék. Ennek a mai kis írásművemnek alapgondolata például az országút mellett fogamzott meg bennem. Az árokban. És akartam én várjon abba az árokba menni? Nem. Akkor miért mentem? Nem tudom. Zágon István. Kállay miniszterelnök előszava egy német folyóiratban A „Volk und Reich“ című német folyóirat legutóbbi kettős számát Magyarországnak szenteli. A füzet igen sok cikket és fényképet közöl Magyarországról, Magyarország és Németország viszonyáról. A füzet előszavát Kállay Miklós miniszterelnök írta. „Ezeket a sorokat — írja a miniszterelnök — amelyekkel köszöntöm a „Volk und Reich“ széleskörű olvasóközönségét, a Führernél és kancellárnál tett hadiszállási látogatásom benyomásai alatt írtam. Ott láttam a főhadiszállás apró szobáiban, térképekkel teleborított testetlen gyalult asztalainál Hitlert, a birodalom, a német nép nagyságát, a győzelem biztonságát, amelyben csak az kételkedik és kételkedhetne, aki nem hisz a világ jövőjében, Európa újraéledésében. Mi magyarok pedig hiszünk, mint ahogy mindig részesei voltunk Szent István óta ezer éven át minden küzdelemnek, amely Európát a Kelet inváziójától meg akarta védeni. Ma is elöljáró részesei akarunk lenni ennek a mai világot, kultúrát és civilizációt mentő küzdelemnek. Köszönöm a „Volk und Reich“-nek, hogy ezt a számot kiadta. Akik bennünket, magyarokat ismernek, azok, tudom, hogy örömmel fogják kezükbe venni. Akik pedig rólunk véleményt akarnak alkotni, azokhoz az a kérésünk, hogy előbb ismerkedjenek meg velünk, amihez segít ez a kezükben levő szám is.“ Meghalt „a bolgár hadsereg patriarettája“ Szófia, aug. 31. (Bolgár TI) Danail Nikolajev nyugalmazott tábornok 90 éves korában meghalt. Danail hadnagyi rangban részt vett az 1877 orosztörök háborúban, amely Bulgária felszabadításával végződött. Bulgária felszabadulása után Danail a hadseregben foglalt el fontos tisztséget, megvalósította Bulgária egyesítését Kelet-Ruméliával 1885-ben és hősiesen, harcolt a szerbek ellen. 1907-től 1910-ig hadügyminiszter volt, majd a hadsereg tartalékos tisztikarának tagja. Nikolajev a bolgár hadsereg történetének megszemélyesítője. Mint a bolgár katonatisztek legidősebbje, a hazának tett ragyogó és példás szolgálataival kiérdemelte „a bolgár hadsereg patriarchájának“ nevét. Danail Nikolajev tábornokot, a bolgár tábornoki kar legöregebb tagját, hétfőn temették el Borisz király jelenlétében. A gyászünnepségen megjelentek a kormány tagjai, Filoff tanár miniszterelnökkel az élükön, továbbá a német és olasz véderők küldöttségei és a Szófiába akkreditált katonai attasék. A német tisztek a birodalmi kormány és a német véderő nevében koszorút helyeztek az elhunyt tábornok koporsójára. Antal h Iván: Az egyéni érdekek előtérbetolásának ma nem lehet helye Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter vasárnap részt vett Hódmezővásárhelyen az ottani iparegylet 75-ik jubileumi díszközgyűlésén és ez alkalommal beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a mai nemzetgazdasági rendben nagy szükség van az egyéni kezdeményező készségre, a lelkiismeretes egyéni alkotó munkára, az emberi felelősségérzetre, mert ezeken épül fel a nemzeti közösségi tudatra alapított gazdasági és társadalmi rend. Az újjáépülő Európának új rendjét — mondta többek között a miniszter — éppen az fogja jellemezni, hogy nem egyéniség nélküli munkaeszköznek, egy kaptafára készült eleven gépnek tekinti az embert, hanem önállóan gondolkodó, mindenkor a saját egyéniségét és személyi értékeit latba vető legfontosabb társadalmi tényezőnek. Abban a gazdasági és társadalmi rendben, amely felé törekszünk, minden becsületesen munkálkodó magyar embernek tisztességes megélhetést kíván biztosítani a nemzet. Ebben az új rendben tehát egészségesen növekedni fognak az egyéni igények és szükségletek is, aminek következtében a kisiparos egyéni alkotásainak a jövőben még nagyobb keretje várható. Másfelől ezt az egyéniséget követelő munkát is meg akarja becsülni a nemzet, mindenekelőtt azzal, hogy az iparos tisztességes megélhetését biztosítani igyekszik. Rámutatott a miniszter a kormánynak azokra az intézkedéseire, amelyek a kisipar megbecsülését jelentik. A magyar iparos gazdasági boldogulását akarják szolgálni úgy, hogy derék és öntudatos kisiparosságunk a múlt nemes és tiszta hagyományainak és értékének megfelelően a maga rendjében a saját autonóm életét élje. Természetesen a háborús nehézségek méltánylását az iparosságtól is el kell várnunk. A belső frontnak ez a nagyon fontos arcvonala, tevékenyen kell, hogy kivegye részét a mindannyiunk sorsáért folyó élethalál küzdelemből. Legyünk idehaza is mindnyájan — mondta végül a miniszter — a kötelességteljesítés hősei, a magyarságnak olyan fiai, akik több és jobb termeléssel, takarékossággal, az elkerülhetetlen terhek készséges viselésével méltók a Volga mentén küzdő katonáinkhoz. A kisiparosság sohasem csatlakozott a hazátlan , hitetlen felforgatókhoz, ősi büszkeséggel és hűséggel állt mindig a hala és a család oltalmára. A beszédet lelkesedéssel fogadta a hallgatóság. Ezután megtekintette a miniszter a hódmezővásárhelyi határ átvizsujtotta területeit s részt vett a gazdák arató- és kenyérszegési ünnepélyén. Itt arról beszélt, hogy most az egész nemzet a keleti fronton olyan érvízveszedelem ellen védekezik, amely elnyeléssel fenyegeti az egész magyarságot, amelynek nyomán azonban, ha át tudná törni a gátakat, többé nem fakadna élet. Amint a katona a fronton életét egyetlen parancsszóva latba tudja vetni, idehaza is mindenkinek meg kell hoznia a legnagyobb áldozatot, amit a nemzeti fegyelem parancsa követel. Lelkiismeretesen és önfeláldozóan alkalmazkodjunk az ország vezetőinek a belső ellenállás frontját kiépíteni és erősíteni akaró összes rendelkezéseihez, különösen azokhoz, amelyek a közellátás vonalán akarják biztosítani az elkövetkező évben a mindennapi kenyeret. Egyéni igényeknek, kivételezéseknek, egyéni érdekek előtérbe tolásának nem lehet helye, amikor a nemzet a legnagyobb veszedelemben van. Antal miniszter részt vett a MÉP városi vezetőségének értekezletén is és ismertette a kül- és belpolitikai helyzetet. Képek a semleges és háborús Svédország igazi arca — Ahol fegyverrel őrzik a semlegességet A napokban érkezett haza északeurópai útjáról a Pesti Hírlap egyik olvasója. Rendkívül érdekes benyomásairól a következőkben számol be: — Milyen nehéz és mégis milyen könnyű a háborús világból átrepülni észak egyetlen semleges szigetére, Svédországba! Európa legszebb repülőteréről, a budaörsiről indultam útnak. Budapest — Malmö hét repülőóra — Július végén meleg szélcsendes időben indultunk vitéz Kiss József nevű magyar repülőgéppel utam célja felé. Pozsony, Bécs, Breslau érintésével délben 1 órakor már Berlinben kötöttünk ki. Feltűnő, hogy Németországban mily hatalmasan megnövekedett a belső repülő-utasforgalom. A repülőtereken kabát, kalap nélkül, aktatáskás férfiak, féléves, karonülő gyermekekkel fiatal anyák úgy indulnak el légi útra, mint Budapesten egy villamos- vagy autóbusz-utazásra. Egy-egy balatoni vonat indulásánál nagyobb az izgalom, mint Bécsből Berlinbe való repülésnél. — Malmöben szállunk először svéd földre. A szigorú és körülményes, de jéghideg udvariassággal végrehajtott vizsgálatok az átlagutasnak benyomások gyűjtésére kevés időt engednek. A polgári ruhás svéd rendőrség jelvényeivel ellátott tisztviselők árgus szemekkel vizsgálják az érkező okmányait. Félóráig tart a határvizsgálat. Indulás előtt visszakapjuk útleveleinket, benne a tartózkodásunk idejére érvényes élelmiszer- és cigarettajegyekkel. Napi 6 cigaretta vagy 2 szivar a fejadag. — Tavak, zöldelő szigetek, törpefenyőkkel borított dombok felett repül a rozsdapiros Douglas. További 40 perces repülés után feltűnik a szigeteken épült Stockholm káprázatosan szép távlati képe. Broma nevű repülőtéren szállunk le. A jelenlegi repülőtér mintegy 15 kilométerre van a város szívétől. A svédek okulva az eddigi háborús tapasztalatokból, mert a várostól távolabb, mintegy 40 kilométernyire, újabb repülőteret építenek, mert katonai okokból nem tartják helyesnek, ha a repülőterek a nagyvárosok közvetlen közelében fekszenek. A fűtés a fabőség ellenére Stockholmban igen gyenge. Azok a középeurópaiak, akik már töltöttek telet a svéd fővárosban, bizony nagyon is megérezték a hideget. Nyáron a magánháztartásokbanhavonta csak kétszer van melegvíz. A szállodákban azonban állandó a melegvízszolgáltatás, így gyakran előfordul, hogy a helybeliek egy-egy napra szállodába költöznek, hogy megfürödhessenek. Az utcákon igen sok a kerékpár és az egyenruha. A katonák nagy része nem lakik bent a kaszárnyákban, hanem az éjszakát otthonában tölti. Reggel százával és ezrével látni, ahogy a hadfiak kerékpáron sietnek szolgálati helyükre. " Ami tilos ... szült, rendkívül gyors vadászgépek. A stockholmiak szeretettel és büszkeséggel tekintenek ilyenkor fel az égre és mondják: Ezek is biztosítják a mi semlegességünket. — Általában nagyon vigyáznak arra, hogy semlegesek maradhassanak. Erre a célra a lakosság számarányához képest óriási számú hadsereget szereltek fel és tartanak fegyverben. Összeköttetésük a külvilággal azonban továbbra is megmaradt. Időnkint a szembenálló felek kölcsönös megegyezésével átengednek a blokádon egy-egy amerikai hajót is. Közellátásban csak a belföldiek részesülnek. Külföldi vagy átutazó élelmiszereken kívül máshoz alig tud hozzájutni. Az üzletekben a német és az angol, amerikai árukat egyaránt megtaláljuk. Hiába nézzük azonban vágyakozva, a tiszta anyag gyapjúból készült szöveteket vagy a bőrtalpú cipőket, jegy hiányában mindaz számunkra, idegeneknek elérhetetlen. Az étkezések előtt 10—12 különféle vegyes ízelítőt szolgálnak fel, köztük a híres svéd Smölk Brod-ot, amely a mi szendvicseinkhez hasonló. Már ezekből az előételekből is jól lehet lakni. A déli és esti étkezések általában 4 fogásosak. A menü ára a legjobb éttermekben 3—4 svéd korona közt váltakozik. Dohányinség, térsasélet — A dohányjegyek bizony meglehetősen szűkre szabottak. A havi 180 cigaretta, vagy 60 szivar nem elégíti ki az erősebb dohányosokat Velem is gyakran előfordult, hogy az utcán, vagy előkelő szállodákban, kitűnően öltözött urak vagy hölgyek hozzám léptek, bemutatkoztak és sűrű bocsánatkérés közepette cigarettát kértek. A cigarettakérés ma már a legelőkelőbb körök általánosan bevett szokása lett. Érdekes különben, hogy a szivnivalók gyűjtése a jobb társadalmi osztályokban inkább dívik, mint az egyszerűbb néposztályok körében. Stockholm esti élete igen élénk. Az üzletek késő éjjeli órákig fényesen kivilágítva ragyognak, az éjfélutáni teljes sötétség beállta után reggelig világítanak a több emelet magas neonfények. Az éttermek, szórakozóhelyek vendégekkel tele. Asvédek szeretnek eljárni hazulról és ilyenkor hölgyek és férfiak estélyi ruhában mennek a szórakozóhelyekre. Az ismerősök összejárnak, családi délutánok és esték keretében. A városi lakások nagy része modern berendezésű. Szeretik a kényelmes bútorokat. Vidéken megtalálhatók a régi, patinás, gyakran több százéves brendezésü kastélyok. Legtöbb gazdag stockholminak vidéken kisebb birtoka és kastélya van., Politikai hullámok — A svéd nép még a mai háborús viszonyok között is megtartotta nyugodt, tartózkodó lényének sajátosságait. Az emberek nem szívesen beszélnek háborús kérdésekről. Főleg szociális problémákkal foglalkoznak. Érdekes, hogy bár az ország lakosságának nagy része szocialista, a király és a királyi ház tagjai nagyon népszerűek. Büszkén, szeretettel beszélnek az idős teniszező öreg királyukról, aki nemrég épült föl betegségéből. Büszkék azonban történelmi múltukra és eddigi szerepükre is. Vigyáznak féltékenyen semlegességük megóvására és irgalmatlan eréllyel sújtanak le mindazokra, akik ezt meg akarnák zavarni. — A semlegesség megtartása ma nem könnyű feladat. Stockholm átvette Svájcnak az első világháborúban játszott szerepét. Most Stockholmban gyűlnek össze a szembenálló államok politikai ügynökei, kémei, újságírói és hírszerzői. Itten kavarják, főzik azt az ételt, amit úgy hívnak, hogy „nemzetközi politika“. Az angolszász hatalmak igyekeznek erős propagandát folytatni, a svédek józansága azonban ezt erélyesen visszautasítja.• Gazdasági injekciónak nevezik itt azokat a hajószállítmányokat, amelyek sikeresen jutnak a blokádon és a svéd kikötőkbe. Ez az árukészlet azonban csak arra jó, hogy átsegítsék az országot a háborús nehézségeken. Jó termés esetén Svédország maga is önellátó ország. Nagyon vigyáznak, hogy a külföldről érkező áruk tovább ne jussanak az ellenséges hatalmakhoz. A svédek magyar barátsága — Svédországba érkező magyar ember azonnal észreveszi, hogy a svédek különös megbecsüléssel viseltetnek a magyarok iránt. Svéd politikusok ezt az örvendetes tényt a következőkkel magyarázzák: a svéd nép szabadságszerető. A politikai rendszer a svédmagyar kapcsolatokban is erre vezethető vissza. Becsülik a magyarokban azt, hogy a mostani nagy európai háborúban Magyarország körül folyó harcok ellenére is sikerült megtartanunk önállóságunkat. Ez a tény az egész svéd nemzet tiszteletét keltette fel. " — Bámulatos, hogy mennyire ismerik országunkat, történelmünket és mennyi svéd járt már Budapesten. Különös rokonszenvet észlelni a magyar zene, könyv és színműirodalom iránt. Társaságokban hölgyek és férfiak azonnal a magyar művészek iránt kérdezősködnek. Nemcsak világhírű zenészeinket ismerik, hanem amagyar írókat, festőket, szobrászokat is. — Társaságokban, hivatalokban földerülnek az arcok, ha megtudják, hogy az idegen magyar származású. A legnagyobb otthonossággal érdeklődnek sokszor olyan hazai események iránt is, amelyekről mi nem is tudunk. — Filmszínházaikban már megjelent egy-két magyar film is. Ezeket nagy érdeklődés előzte meg. A várakozás — sajnos — nem talált megfelelő kielégítésre. Ajánlatos lenne, ha az arra illetékesek gondoskodnának a legjobb magyar filmeksvédországi exportjáról. — Az éttermekben, bárokban és mulatókban nagy híre van a magyar italoknak. Felcsillan a szemük a tokaji hallatára, de igen sokan ismerik az egri vörös bikavért is. Sajnos, jelenleg magyar borok Svédországban nem kaphatók, helyettük német és franciák vannak forgalomban. — Mielőtt a két és félórás Helsinki felé vezető repülőutunkra elindulnánk, még egy esti sétát teszünk az éjjeli fényekben ragyogó Stockholm utcáin és nem hadizónának nyilvánított tengerpartján. A parton emelkedik a magasba a húszemeletes Nordisk Kompanie áruház felhőkarcolója, messziről látható világító iránytűjével, mintegy hívogató jelképéül a béke országának. Búcsúzunk Stockholmtól, észak Velencéjétől, a becsületes szőke és kékszemű svéd férfiaktól és nőktől. A viszontlátásra! . —n. —s. . A városból kivezető országutakra, valamint a tengerpartra, egy-két helyet leszámítva, tilos kimenni. A város elhagyásához külön engedély kell. Fényképezni sehol sem szabad. A város felett nappal és éjjel csoportosan keringenek a Svédországban ké Még négy nap van hátra: szeptember 5-ig tart a honvédség téli ruhagyűjtése. Sokan megtették kötelességüket és adakoztak. Nemzeti és emberi becsület kérdése, hogy a gyűjtés eredménye minden eddigi mozgalomét felülmúlja. Négy nap alatt még mindenki bizonyságot tehet arról, hogy hazafiassága nem üres szó. Adjatok, hogy az egész világ előtt ragyogó példaként álljon a magyar erők és a magyar kötelességtudat! Német cáfolat dieppei franciák kivégzésének híréről Berlin, aug. 31. Illetékes német helyről közhír: A newyorki rádiónak azt az állítását, hogy a dieppei partraszállási kísérlet alkalmával a németek 11 francia polgári személyt magatartásuk miatt agyonlőttek és többszáz másikat letartóztattak, német politikai körökben légből kapott híresztelésnek nyilvánítják. Úgy látszik — jelentik ki ezekben a körökben—, hogy a partraszállási kísérlet szánalmas összeomlásáról és arról a visszhangról, amelyet az erről szóló német közlemények a világ közvéleményében keltettek, ilyen alacsonyrangú kitalálásokkal szeretnék a figyelmet elterelni.