Pesti Hírlap, 1942. december (64. évfolyam, 272-295. szám)
1942-12-01 / 272. szám
Churchill tehát egyeneseit azt kívánja, hogy a háború az Egyesült Államokra nézve tovább tartson. Ez az óhaja nemcsak a birodalom sorsa iránti aggodalomból fakad, hanem abból a félelemből is, amellyel az Egyesült Államok diktátor modora iránt viseltetik. A hármas egyezmény hatalmai ismerik erejüket és hisznek egy olyan világban, amely jobb lesz annál, mint amelyet a brit miniszterelnök — akár az Egyesült Államok külön óhajaival szemben — elérni óhajt. Éppen ezért Churchillnek azzal az általa is idézett Kipling-mondással válaszolnak: „De gondolj arra, milyen csalóka kép mind a kettő.“ Pétain napiparancsa Tichy, nov. 30. (OFI) Pétain tábornagy a következő napiparancsot intézte a hadügyi, tengerészeti és légi államtitkárok parancsnoksága alatt álló csapatokhoz: Szárazföldi, tengeri és légi hadseregünk tisztjei, altisztjei, katonái, tengerészek! Ti, akik önmegtagadással állottatok a hadsereg soraiba, olyan megpróbáltatáson mentek ma át, amely fájdalmasan visszhangzik katonalelkemben. Franciaország meg fogja őrizni feloszlatott ezredeitek, eltűnt hajóitok emlékét és tiszteletét. Nem hagyja veszendőbe menni dicsőséges hagyományaitokat. Ugyanattól a gondolattól vezettetve és a Franciaországra zúduló csapások özepétől egymáshoz közelebb hozva, tisztek, altisztek, katonák, tengerészek tömörüljetek a körül, aki önzetlenül szeret benneteket." Zászlóitok, lobogóitok előtt tisztelegve arra kérlek benneteket, hogy őrizzétek meg érintetlenül szigetekben a jelszót: „becsület és haza“. Franciaország nem hal meg! Philippe Pétain. Laborde tengernagy életét vesztette a Dunkerque fedélzetén Madrid, nov. 30. (Bud. Tud.) Franciaországból Madridba érkező, meg nem erősített hírek szerint Laborde tengernagy, a francia földközitengeri flotta parancsnoka zászlóshajójának, a Dunkerque csatacirkáló fedélzetén életét vesztette. A tengernagy a flotta önelsüllyesztésére kiadott szükséges parancsok elhangzása után eltűnt. Állítólag utoljára zászlóshajójának fedélzetén látták vezérkari tisztjeitől körülvéve és a hajóval együtt a tengerben lelte halálát. A touloni flotta egy régebbi parancs alapján süllyesztette el önmagát Vichy, nov. 30. (NST) A francia tengernagyi hivatal a touloni eseményekről a következő hivatalos közleményt adta ki: — A francia hadihajók parancsnokai még régebben a fegyverszüneti szerződés alapján azt az utasítást kapták — amit különben ezóta többször is nyilvánosságra hoztak —, hogy hajóikat süllyesszék el támadás esetén, bármely részről is jönne ez a támadás. A hadi, haditengerészeti és légügyi államtitkárság, amely a kormányfő kabinetjében egyesült, későn kapott hírt a német kormány elhatározásáról, hogy Toulont megszállják és amidőn Abrial tengernagy érintkezésbe akart lépni a touloni tengerésztisztekkel, már nem kapott összeköttetést és így a francia tengerésztisztek az eredeti parancsot végrehajtva, elsüllyesztették hajóikat. Hivatalos jelentés a touloni áldozatokról Vichy, nov. 30. (NST) Az Havas- OFI hivatalos francia hírügynökség jelenti, hogy Toulon szárazföldi erődítésének területén az áldozatok száma hatra emelkedett, mivel a 27 sebesült közül kettő meghalt. Az Havas-jelentés hangsúlyozza, hogy a veszteségeket nem a német megszálló csapatokkal folytatott súrlódások, hanem a francia hatóságok téves rendelkezései okozták. Toulon megszállása alkalmával a városban több sztrájk tört ki. Vichyben hivatalosan közölték, hogy a sztrájkba lépett gyári munkások még a szombati nap folyamán ismét felvették a munkát, a touloni hadikikötőben pedig hétfőn reggel indult meg a tevékenység. Brazília megszállja az Azori-szigeteket Róma, nov. 30. (NST) A „Giornale d’Italia“ a Times Herald Tribune amerikai lap Santiago de chilei jelentése alapján arról számol be, hogy az Egyesült Államok felszólították Brazíliát, hogy helyezze protektorátusa alá a portugál Azori-ságeteket. zatát, mely szerint az Egyesült Államok magukat hazánkkal hadban állónak tekintik, Roosevelt elnök 1342 június 5-én megerősítette. A figyelem ezzel fokozottan az Újvilág felé terelődik, ahol a magyarságnak közel egymilliónyi tömege él s amely államszövetséggel, megalakulása óta, a magyar nemzet meglepően szoros kapcsolatokat tartott fenn. Az Egyesült Államok története tulajdonkép az 1776—83. évi függetlenségi háborúval kezdődik, amelyet a felkelő gyarmati lakosság a brit birodalommalszemben győzelmesen fejezett be s amelynek eredményekép megalakult az Unió és megszületett az új nemzet. A szabadságmozgalmaknak régebbi nyomai is vannak, de az első kétségtelenül komoly jelenségek csak 1774- től kezdve mutathatók ki. Európában élénk figyelemmel kísérték az Amerikában történteket. Lexington, Bunkers Hill, Dorchester, Philadelphia, stb. eseményei gondolkodásra késztettek. S ahogy ez már történni szokott, az államok, de az egyes emberek is, a maguk szempontjai szerint foglaltak állást. Franciaország hajóhaddal és csapatokkal támogatta a szabadságharcosokat. Ezzel szemben a számtalan kisebb-nagyobb államból összetevődő német nyelvterület egyes fejedelmeitől az angolok egész ezredeket vásároltak a „lázadók“ ellen. Viszont vállalkozó szellemű németek a felkelők oldalára állottak. Európa csaknem minden számottevő nemzetéből akadtak lelkes, kiváló katonák, akik kardjukat ajánlották fel az Egyesült Államok szabadságáért. Ilyenek voltak a francia Lafayette márki és Rochambeau gróf, a német Steuben báró, a lengyel Kosciuszko Tádé és Pulaski gróf, hazánkból pedig Kováts Mihály huszárőrnagy. Kováts Mihály nagykun volt és Karcagon, 1724-ben született. Iskolái bevégezte után, 1744-ben felcsapott huszárnak a „jász-kun huszárezred“be, amellyel Mária Terézia királynőnk zászlai alatt végigküzdötte a II. sziléziai háborút. Miután ezredét feloszlatták s felvételét más ezredbe nem tudta kieszközölni, a porosz hadsereg kötelékébe lépett. Itt érte a hétéves háború. Nagy Frigyes lobogói alatt kapitányi rangig emelkedett, sőt nevét viselő csapattestevolt: a „Kováts'sches Corps“. Tizenhat évig szolgált aporoszoknál, számos csatában vett részt, többször megsebesült. 1761-ben osztrák hadifogságba jutott. Az Udvari Hadi Tanács ki akarta végeztetni, a Legfelső Igazságügyi Tanács és az Államtanács egybehangzó véleménye alapján azonban Mária Terézia visszaadta szabadságát és vagyonát, sőt 1763-ban huszárőrnaggyá nevezte ki. 1766-tól tíz éven át Budán és Pesten lakott. Kováts Mihályt is foglalkoztatták az amerikai események, mert már 1775-ben megtette a lépéseket, hogy útlevelet kapjon. 1776 augusztus 12-ike után Mária Terézia királynő útlevelével elhagyta a magyar fővárost és Venezián, Genován át Bordeauxba ment. Onnan 1777 január 13-án Franklin Benjáminhoz, a világhírű tudóshoz és az Egyesült Államok franciaországi követéhez intézett latin nyelvű levélben felajánlotta kardját az Unió szabadságáért. Magát magyarnak vallva, röviden vázolja életét, meglepően világosan jelzi a feladatokat, melyek az Újvilágban reá várnak s végül kijelenti, hogy önként és szabad akaratból jőve, semmit annyi hévvel nem óhajt, mint „... ott, ahol a legnagyobb hadi szükség kívánni fogja, szüntelen engedelmes szófogadással élni és halni ... fidelissimus ad mortem“. Egyelőre nem tudjuk, hogy Kováts Mihály hogyan és mikor jutott Amerikába. Az ismert, adatok szerint neve először 1778 január 9-én bukkan fel az Újvilágban, és pedig Pulaskinak, a lovasság parancsnokának Washington fővezérhez intézett jelentésében. Pulaski Kázmér gróf híres lengyel szabadsághős, korábban a nemzeti irányú Bari konföderáció vezére, kitűnő lovastiszt és szervező volt. 1777 nyarán érkezett Amerikába, hol a Kontinentális Kongresszus szeptemberben tábornoki ranggal a lovasság parancsnokává választotta. Az amerikai lovasság ekkor négy ezredből állott, ezeket azonban inkább csak fegyveres lovas csoportoknak lehetett nevezni, amint ez Pulaski jelentéseiből világosan megállapítható. Pulaski nyomban felismerte a csapatai közt élő Kováts Mihály legelsőrendű lovastiszti képességeit, melyek a magyar jász-kun huszárezredből kisarjadva, a porosz lovassági szolgálatban gyökereztek. Mint felelőssége tudatában levő parancsnok, saját hatáskörében Kováts Mihályra bízta a kiképzés vezetését, egyben pedig felsőbb helyen szorgalmazta hősünk megerősítését ez állásában. Továbbmenőleg, tekintettel Kováts Mihály személyére, magáévá kellett tennie a porosz lovassági szolgálati szabályzatot, melynek hősünk békében és háborúban jól bevált képviselője volt El sem lehet ugyanis képzelni azt, hogy gróf Pulaski, a kitűnő lengyel lovastiszz, aki a Bécsi konföderáció Mit köszönhet az Egyesült Államok hadserege Magyarországnak? Az Unió törvényhozásának határo- bukása és Lengyelország első felosztása (1772) után Törökországban és Franciaországban élt s ez évek alatt bizonyára volt szeme ez országok minden tekintetben kiváló lovasságának megfigyelésére, most a porosz lovassági szolgálati szabályzatot ajánlotta volna az amerikai hadseregnek, ha erre nem lett volna egészen rendkívüli oka, mikor magának e téren egyéni ismerete és tapasztalata nem volt, sőt saját lengyel nemzeti politikájával szöges , ellentétben állt mindazzal, ami porosz. Csak néhány okiratrészletet idézünk az idevágó gazdag amerikai levéltári anyagból, melyek azt bizonyítják, hogy így lett Kováts Mihály „master of exercises“ gróf Pulaski Kázmér lovassági parancsnok mellett. Az amerikai lovasság első kiképzőmestere tehát magyar ember volt. 1777 december 29-én Pulaski ezt írta Washingtonnak: „Azzal kezdem, hogy magamévá teszem azt a szolgálati szabályzatot, amely Poroszország királyának hadseregében van gyakorlatban, mely angolul kinyomatható és szétosztható a különféle csapattestek közt a tisztek és a legénység oktatására ... Egy master of exercises kinevezésére lesz szükség, akinek ezredesi rangja lenne; ő fog a gyakorlatokra felügyelni és a tiszteket kötelességeikre kiképezni. Ez alá a tiszt alá egy önkéntes csapattest alakíttassék, amely a tisztek begyakorlására szolgáljon“. .. A már említett 1773 január 9-i levélből derül ki, hogy ebben az időben Kováts Mihály máris mint kiképzőmester működött Trentonban. Ekkor Pulaski ígyirt ugyancsak Washington fővezérnek: „... Kováts ezredes nagyérdemű férfi és a kiképzőmesteri hivatalt látja el. Ő a kiválasztásra méltó tiszt és kizárólag az ő képességeinek teljes ismeretében kérem, hogy Excellenciád őt alkalmazza“... E levéllel kapcsolatban Lutterloh ezredes Washington Valley Forge-i főhadiszállásáról, egyebek közt, a következőket írja január 14-én Laurens alezredesnek: „... Pulaski is ezt a híres Kováts ezredest akarja... Itt vannak tisztek és emberek, akik alatta szolgáltak . .. Pulaskinak mint kiképzőmester kellene. Jobb is volna erre a célra, mint az a.......francia, aki volt s aki soha se szolgált könnyű csapatoknál“. Mindazonáltal, katonáékkal merőben, szokatlan módon,, még további három esetben kellett gróf Pulaskinak Kováts Mihályt a legmelegebb formák közt kinevezésre ajánlani s még sok mindennek kellett történnie, mig végre a Kontinentális Kongreszszus Washington György fővezér javaslatára 1778 április 18-án hősünket kinevezte az újonnan szervezett Pulaski-légió ezredes-parancsnokává, amivel Kováts Mihály — a kutatás mai állása szerint — a washingtoni hadsereg egyetlen hivatásos, magyar nemzetiségű katonájává lett. Minthogy pedig hősünk volt a frissiben felállított amerikai hadsereg első lovassági kiképzőmestere, az Újvilág lovasságának hagyományai végelemzésben magyar huszárőrnagyra nyúlnak vissza s ennek vitézi erényein nyugosznak. Kováts Mihály amerikai katonai pályája pontosan az volt, melyet Franklin Benjáminhoz intézett levelében előre jelzett. Verbuválás, újoncképzés, katonává nevelés, szervezés és felszerelés, végül pedig honvédelem. Több csatában is részt vett. Saját végzetét látnokilag jósolta meg, mert — hűen a halálig — amerikai Zrínyi Miklósként, csapata élén Charleston várából 1779 május 11-én kirohant s a britekkel szemben hősi halált halt Dél-Karolinában. Több egykorú okmány igazolja, hogy Kováts Mihály Amerikában is mindig magyarnak vallotta magát s az északi főhadiszállástól a déli végekig jól tudták, hogy magyar ember, magyar huszártiszt volt. Katonáit is huszároknak kívánta nevelni, amit gazdag forrásanyag bizonyít az amerikai levéltárakban. A Charleston ellen operáló brit haderőkhöz tartozó Shelly brigádőrnagy (tábornok) 1779 május 12-én egyebek közt a következőket írta naplójába a charlestoni végzetes ütközettel kapcsolatban a Pulaski-légióról. Idézem: „ ... a legjobb lovasság, melynél a lázadók valaha is rendelkeztek“... Ennél nagyobb elismerést Kováts Mihály ezredes-parancsnok kiképzőmesternek sem adni, sem kapni nem lehetett. Póka-Fivny Aladár. E mi történt Scapa Flowban 1919 június 21-én? Amikor a német haditengerészet süllyesztette el saját flottáját Scapa Flow egy Ids öböl a Mainland-szigetek mellett. Ebben a jól védett és a tenger felől alig látható csendes vizű medencében volt az angol hajóhad egyik fontos támaszpontja az első világháborúban. Itt süllyesztették el 1919 június 21-én, nyolc nappal a versaillesi békeszerződés aláírása előtt a német tengerészek saját hajóikat. Ez a flotta, amely Scapa Flowban elsüllyedt, 1914- ben a világ második legnagyobb hajóhada volt. A hatalmas és jól felszerelt hadihajók nagy része az 1914— 18-as háború alatt a bóják előtt gőz alatt állt és nem jutott érintkezésbe ellenséges hajókkal. A fegyverszüneti feltételek első pontja az egész német flotta kiszolgáltatása volt. 1918 november 17-én indultak el Kielből a német hadihajók. Többezer ember állt némán a rakpartokon és levett kalappal búcsúzott Németország büszkeségétől, a flottától. A hajók a Vilmos-csatornán át, Helgoland érintésével futottak be november 21-én Scapa Flowba, ahol Reuter tengernagy öt nagy csatahajót, tíz sorhajót, kilenc kis cirkálót és negyvennégy torpedónaszádot, összesen hatvannyolc egységet adott át Beaily admirálisnak. Scapa Flowban a hajók lehorgonyozva, német tengerészek felügyelete mellett várták azt az időpontot, amikor a győztes államok egymás közt megegyeznek a hajóhad szétosztásáról. Hogyan süllyedt el a német flotta? Erre azonban nem került sor. Reuter tengernagy parancsára ugyanis a fényes és sértetlen hajóhad hatvannyolc egységéből hatvanhárom 1919 június 21-én önszántából a hullámsírba merült. A titokban előkészített esemény harmincöt perc alatt zajlott le. Ennyi idő kellett mindössze ahhoz, hogy a többszázezer tonnát kitevő hatalmas hadihajók a tenger mélyébe merüljenek. Az angol ellenőrző tengerészek az „öngyilkosságot“ — amely a szemük előtt folyt le — már nem tudták megakadályozni. A Baden nevű páncélos cirkáló és négy kisebb egység kivételével a Német Birodalom milliárdos értékű büszke hajóóriásai eltűntek a hullámokban. Egy részük féloldalra dőlve, a legnagyobbak azonban, a Hindenburg, a Seydlitz, a Nagy Frigyes és a Moltke állóhelyzetükben süllyedtek el. Magas árbocaik csúcsai még napok múlva is láthatók voltak a víz felszínén. A német tengerészek alapos munkát végeztek. Kiemelik a hajóroncsokat A német haditengerészet drámai tette után angol szakkörökben felmerült a kérdés, mi történjék az elmerült hajókkal, amelyeknek ócskavasértéke is jelentős volt. De ennél is fontosabb volt, hogy Scapa Flow hadikikötőjét az elsüllyesztett hajók használhatatlanná tették. Öt évig tárgyaltak és tanácskoztak Londonban a tennivalókról, míg végre 1924-ben megbíztak egy régi hajókat értékesítő vállalatot az elsüllyedt német flotta kiemelésével. Ugyanennek az évnek a nyarán Scapa Flowot mérnökök és búvárok hada szállta meg. Elkezdődött a nehéz munka. Szivattyúk, emelők, daruk és vontatók dolgoztak éjjel-nappal. Tíz évig tartott a kiemelés. Egyes hajókat a kiszivattyúzás után könnyűszerrel a víz színére lehetett hozni, másokat azonban a víz mélyében szét kellett fűrészelni, mert csak darabokban lehetett kiemelni. Egyes kisebb hajókat az évek folyamán a homok annyira eltemetett, hogy eltűntek a kutatók szeme elől. A legutolsó hajót, a König Albertet 1936- ban sikerült csak felszínre hozni. A munka, bár költséges és fáradtságos volt, mégis úgy hadi, mint anyagi okokból kifizetődött. Az elpusztult, de az idők folyamán napvilágra került fém, vas, bronz és egyéb anyag többmilliós értéket jelentett. Scapa Flownak a mostani háborúban is szerep jutott. A német bombázó repülőgépek több alkalommal támadták ezt a fontos hadikikötőt. Egy német tengeralattjáró 1939 október 14-én bemerészkedett az ágyukkal és aknákkal jól védett kikötőbe és két kitűnően irányított torpedólövéssel elsüllyesztette az angolok egyik legnagyobb hadihajóját, a Royal Oak-t. Az USA segélynyújtási egyezményt kötött Chilével Washington, nov. 30. (NST) Hull amerikai külügyminiszter a sajtó képviselői előtt nyilatkozott azokról a hírekről, hogy Rio de Janeiróban tartott pánamerikai külügyminiszteri konferencián Sumner Welles külügyi államtitkár Rosetti chilei külügyminiszterrel segélynyújtási egyezményt kötött. Ennek az egyezménynek az alapján az Egyesült Államok segélynyújtást biztosít arra az esetre, ha Chilét idegen hatalom megtámadná. Hull kijelentette, hogy ez az egyezmény hasonló azokhoz a biztonsági szerződésekhez, amelyeket az Egyesült Államok már más amerikai köztársaságokkal kötöttek. Hozzáfűzte, hogy ez az együttműködési politika a többi amerikai országokkal összhangban áll a különböző pánamerikai konferenciákon a nyugati félteke biztonsága érdekében kötött megállapodásokkal. Pesti Hírlap 1943 dec. 1. keflg 3 LEGÚJABB Német vélemény a svájci semlegességről Berlin, nov., 30. Német illetékes helyről közült: Svájc semlegességének angol repülőgépek részéről történt újabb megsértése, amit svájci illetékes részről immár jellegzetessé vált közleménnyel nyugtáznak, német köröket arra készteti, hogy feltegyék a kérdést, hová jut majd Svájc semlegessége, ha Anglia rendszeresen folytatja tervei végrehajtását és Svájc ezt a tényt tervszerűen tudomásul veszi. Német körök véleménye Churchill fenyegetéseiről Berlin, nov. 30. Illetékes német részről közük. Mint a német főváros politikai köreiben hangsúlyozzák, Churchill Olaszországhoz intézett fenyegetéseit nemcsak Rómában, hanem Berlinben is meghallották. A brit miniszterelnök — mint hangoztatják — téved, ha esetleg azt hiszi, hogy Németország közömbösen nézné az Olaszország ellen intézendő légi terrortámadásokat. A „tudományos bombázás módszereit“, amelyekre Churchill hivatkozott, Németországban is tovább tökéletesítették, mégpedig a tökéletesség olyan fokáig, amelyet a brit miniszterelnöknek és a brit népnek alkalma lesz megismerni, ha az angolok tényleg azt hinnék, Olaszországon tölthetik ki mérgüket. A spanyolok lefoglalták a Barcelonába befutott francia tengeralattjárót Madrid, nov. 30. (Bud. Tud.) A szabad kifutásra engedélyezett 24 órai határidő lejárta után a spanyol tengerészeti hatóságok lefoglalták azt a francia tengeralattjárót, amely Barcelona kikötőjébe befutott. A tengeralattjáró legénységét internálták. Magyar hősök Vakmerő bátorságával és bajtársai iránt érzett önfeláldozó szeretetével tüntette ki magát a Dnyeper mentén vívott harcokban Berki János szakaszvezető. 1941 szeptember 23-án éjjel önként vállalkozott arra, hogy felderíti a szembenálló ellenséges erőket. Három, ugyancsak önként jelentkezett emberével átkelt a Dnyeperen s átkelését a parancs szerint rakétával adta tudtuk Ezzel ugyan felhívta magára az ellenség figyelmét, de ő ennek tudatában nagy ügyességgel mégis két kilométernyire hatolt be az ellenség védelmi övezetébe. Ott rendkívüli tüzetességgel tájékozódott, majd rendkívül értékes felderítő adatok birtokában veszteség nélkül tért vissza zászlóaljához. 1941 október 4-én a zaporozsjei sziget átkutatására kirendelt egyik járőr parancsnokaként feladata befejezése után a szigeten elesett bajtársai holtteste után kutatott. E közben aknára lépett és igen súlyosan megsebesült. Külpolitikai hírek Az olasz uralkodó és a Duce távirati után szerencsekívonatait küldte az albán népnek az albán, függetlenség kikiáltásának 30. évfordulóján. Tiranában szombaton vallásos ünnepségek és díszszemlék voltak. A piemonti herceg hitvese látogatást tett a nápolyi tengerészeti kórházban, ahol búvárnaszád-tengerészeket kezelnek s biztató és vigasztaló szavakat intézett a sebesültekhez. Funk német birodalmi gazdasági miniszter a német jogi akadémia ülésén kijelentette, hogy a birodalmi kormány sikeresen oldotta meg azokat a feladatokat, amelyeket a háborús követelmények támasztottak a pénzpolitika terén. A többi hadviselő állammal ellentétben Németországnak sikerült a csereértéket a pénz vásárlóértékének csökkenése ellenére megtartani és az árszínvonalat megóvni. Az angol vasutak vezetősége a karácsonyi ünnepekre további korlátozásokat léptet életbe, — jelenti a NST Londonból. — A korlátozások a december 21. és 29. közötti időre vonatkoznak. A lakosságot felszólították, hogy karácsonyra semmiesetre se utazzék el lakóhelyéről, mert „az utak és vasutak hadifontosságú berendezések és a legkisebb időmulasztás is súlyos kihatással lehet a Szovjet Unióban vagy Afrikában“. Tokióban ünnepélyes keretek közt ülték meg a japán-kínai szerződés és a japán-mandzsukuó-kínai hármasszövetség aláírásának második évfordulóját. Egész Franciaországban három napon keresztül könyörgő istentiszteleteket tartottak az ország üdvéért. A közönség zsúfolásig megtöltötte a templomokat.