Pesti Hírlap, 1943. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-06 / 4. szám

— Hetvenév éves a Klösz György és f­ia grafikai tanintézet. 1867-ben nyi­totta meg Klösz György Budapesten az' akkori Korona­ utcában fényképé­­szeti manyterm­ét,­ ahonnan a Millenium évében a Városligeti fasor 49. sz. a. saját épületébe költözött, ahol műkö­dési körét fotolitográfiával bővíti. Ek­kor kerül a cégbe a második generá­ció, Klösz Pál személyében, aki szak­mabeli tudását, Berlinben, Hamburg­ban, Párisban, és Londonban fejlesz­tette tovább. Már nem foglalkoznak arckép-fényképészettel, hanem az üzemet úsm­űszaki fényképészeti és kő­nyomdaüzemmel, valamint cinkográ­­fiával bő­vülik ki. Ő vezette be a foto­­litográfiát Budapesten, de az üzem fejlődését sokszorosan elősegítette az 1933. évben a „Klösz-Coloroffset“ el­nevezés alatt bevezetett fotomechani­kai -színbontásos offszít-eljárás. 1920- ban lép be a harmadik generáció a cégbe és 1941 óta az alapító déduno­kája is már ott működik. A cég a háromnegyedszázéves fennállásakor 30 tisztviselővel, 150 munkással, remek berendezéssel szolgálja a magyar ipart és mindenütt és mindenben példát mutatólag jár a szakma legelső válla­latai közt. — Összeesett és meghalt az utcán egy nyugalmazott ezredes. Hétfőn este 8 órakor Szolnokon az utcán össze­esett Wack Károly nyugalmazott ez­redes, a szolnoki Bajtársi Szolgálat vezetője. Mire a mentők a helyszínre érkeztek, meghalt, Szivszélhüdés ölte meg. — Tíz cigaretta, vagy két szivar a napi fejadag Horvátországban. Ez év január 1-től kezdődő hatállyal életbe­lépett a horvátországi dohányzók szá­mára a dohányjegy. A most kiadott új dohányjegy alapján minden do­hányzó ember naponta tíz darab ci­garettát, tíz gr­amm vágott dohányt, vagy két szivart kaphat. A dohányzók, illetőleg dohányjegytulajdonosok egy­szerre csak öt napra válthatják ki já­randóságukat. — Pap Julianna elveszett kenyér­jegyei. Az­­embertársi együttérzés ritka példáját mutatja az a levél, amelyet Tiszaölgyi József Beszkárt távbe­szélőkezelő, a Pesti Hírlap régi elő­fizetője intézett szerkesztőségünkhöz. A levélíró elmondta, hogy az­ elmúlt napokban 24­­napra érvényes kenyér­­váltójegyet és­ háromheti lisztszelvényt talált, amelyből tulajdonosának címe meg nem állapítható, csak az, hogy Pap Juliannáinak hívják. „Bármily szűk is az én sporolóm“ — mondja a levél — „a másét elfogyasztani még­sem visz rá a lelkiismeret. Egy ma­gyar nőről van szó, akinek a kenyér kiesett a kezéből és vissza akarjuk adni neki.“ " Közli velünk a levélíró azt is, hogy a szelvények lejárati ide­jének meghosszabbításáról is gondos­kodott és hogy tulajdonosuk, kellő igazolással, bármikor átveheti. Tele­fonszáma: 133—835, lakáscíme: X., Hungária­ köru 18., II. 29. „Szeretném, ha hasonló esetben minden magyar ember követné példámat“ — írja le­vele végén előfizetőnk és ehhez mi sem tehetünk hozzá egyebet, mint azt, hogy valóban, más volna az életünk, ha mindenkiben annyira élne az em­bertársi kötelesség tudata, mint Tisza­­völgyi Józsefben. — Két festő és egy­ szobrász a Mű­barátnál. Két festő, két világ. Az egyik, Halasi Horváth István, a ter­mészet derűs felszínének ábrázolója, aki erdélyi ösztöndíjas útján festett pasztelljein, kellemesen, puhán, pro­­blémátlanul rögzíti le Erdély elragadó tájait. Ha itt-ott kevésbbé tetszetős és sima volna piktúrája, sokkal ko­molyabb hatásokat érhetne el. A má­sik festő, Kutassy Imre, a mélységek ábrázolója, lelki és emberi mélysé­geké. Aszkétikus művész, akit a leg­­mostohább művészsors sem bírhat megalkuvásra. Szegény embereket lá­tunk képein, a népkonyha előtt, cigá­nyokat, munkásokat és mint ezeknek lelke, ezek a képek is egyszerűek, szűkszavúak, mélyek. Egyik képén Krisztus áll a szegények között, em­beri közelségben, de mégis égi át­­szellemültségben, egy fiatal anya képe pedig áhitatos, mint egy Madonna. Komoly, értékes művész Kutassy, akire érdemes volna felfigyelni, hogy tehetsége el ne kallódjék a létküzde­lemben. — A kiállítás szobrásza, Markup Béla, néhány kisplasztikáját, pár csinos porcellánfiguráját mu­tatja be. (f. j.) —A Keresztény Női Tábor filmmati­­néja. Huszonharmadik évnyitóját ren­dezi meg a Keresztény Női Tábor ja­nuár 6-án a Magyar Művelődés Házában d­. e. 11 órakor kezdődő filmmatiné kere­tében. Felszólal Slachta Margit, a Ke­resztény Női Tábor elnöke, Makray La­jos képviselő és Palágyi Natália. A film­matiné a közéleti tisztaságra lelkesít művészi mondanivalójával. Jegyek kap­hatók elővételben a „Tábor papírkeres­­kedésben“, Veres Pálné­ utca 3., a köz­pontban, Thököly­ út 69. Telefon: 29—66 —11 és előadás előtt a Magyar Művelő­dés Házában. Az idült székrekedés és az arany­eres megbetegedés kezelésére a régóta bevált, tisztán természetes „Ferenc József" keserűvíz — reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve — igen alkalmas, mert hashajtó hatása feltétlenül megbízható, rendkívül enyhe és ezért nagyon kellemes. Kérdezze meg orvosát! 8 5iri nap 1913 január 6. szerda — Pletyka. A pletykahaz megint tragikus áldozata van: halálba ker­getett egy fiatal leányt. Megdöbben­ve állunk meg a gyászos hírnél: hát még, mindig? Hát még most sem hagyták abba az emberek a pletykát, a rágalmat, a rosszhiszemű gyanúsí­tásokat? Vagy talán a technika fej­lődésével, az írógép, a telefon útján újabb fejlődésnek indult, kiszélese­dett a pletyk­ázás lehetősége is? Van olyan eset is,­­hogy a pletykázó nem­ akar komolyan ártani, az is lehet, hogy csak e­gy általa sikerültnek vélt ötletért indítja meg a pletyka folya­matát, dehát: „Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg! . . .“ Olyan a pletyka, mint az Ezeregyéjszaka meséinek palackba szorított szelleme. Ha kinyitják a pa­lackot, a szellem nő, egyre terebélye­sedik és többé nem lehet a palackba visszaküldeni . . . Nem lehet eléggé elővigyázatos az ember vélemény­nyilvánításaiban, megjegyzéseiben, mert hátha pletyka lesz belőle? Van­nak''természetesen rosszhiszemű plety­­kázók, mindenáron ártani akarók, mások fájdalmat kívánók is. Ezek közé tartoznak a névtelen telefonálók és a névtelen levélírók. Ám ezek ellen is van védekezési mód. Minthogy a szándék, ha jóindulatú figyelmeztetés álarcában közelít is felénk, nyilvánvaló és ez az, hogy fájdalmat okozzanak nekünk, a legbölcsebb, ha tudomást se veszünk a pletykázó­­szándékairól. Más szóval, idézzük a régi igazságot: „Pletyka csak akkor van, ha közel engeded az eszedhez és a szívedhez. Ha nem hallod meg — nincsi“* «— A főváros és a környék közellá­tásának­­egységesítése. Pest vármegye törvényhatósága kedden­­ Viczián Ist­ván főispán elnöklésével kisgyűlést tartott. A napirend előtt vitéz Endre László alispán foglalkozott azzal az intézkedéssel, amely ,a főváros közel­látási igazgatásába vonta be a fővá­ros környékét. Az egységesítés oka egyfelől a fejadagok különbözősége, másfelől a fennálló rendelkezések el­térő volta.­­A városok és a községek tisztviselői karának munkateljesítmé­nyéről elismeréssel emlékezett meg, annál inkább, mert a vármegyei és a helyi hatóságoknak lényegesen kisebb létszámú tisztviselői karral kellett a lakosság közellátását biztosítani. Vi­czián István főispán is elismerő sza­vakkal illette a tisztviselőket. Meg­említette, hogy akadtak olyanok, akik , megfeledkeztek a közérdekről. A fő­város környékének bekapcsolása Bu­dapest közellátásába a lakosság sür­getésére történt. — Egy ezredes özvegyének súlyos bal­esete. Thury György ezredes özvegye kedden az Attila­ utca 75 sz. ház előtt a sikos járdán megcsúszott, elesett és orr­­csonttörést szenvedett. A mentők a tisz­tikórházba vitték. — Véletlenül agyonlőtte az apósát egy fiatal asszony. Hétfőn, az esti órák­ban, Jászberényben if­j. Kövér Jánosné szül. Rá­cz Márt­a 20 éves fiatal asszony agyonlőtte apósát, id. Kövér János gazdát. Az idős gazda szerelmével ül­dözte a­ fiatal asszonyt. E­miatt civa­­kodás támadt közöttük. A gazda fegy­vert ragadott s azzal fenyegette meg­­menyét, de ez kicsavarta apósa kezé­ből. Közben a fegyver elsült és a golyó az idős gazdát homlokán találta. Azonnal meghalt. Ifj. Kövér Paposné­­jelentkezett a csendőrségen. Letartóz­tatták és beszállították a szolnoki ügyészség fogházába. — Orvosi dir. Dr. Prager Dezső v. kórházi orvos, bőrgyógyász-urológus szakorvos ismét rendel. Erzsébet-körut 1. Tel.: 225—491. — Minden szemüvegért írásos jót­állás. Refractio. Ferenciek­ tere 1. AZ ELSÖTÉTÍTÉS este 8 órától hajnali 5 óráig tart. — Megszűnt a pozsonyi rádió magyar órája. A­­szlovák rádió igazgatóságá­nak döntése alapján január­ 1-vel megszűnt a szlovákiai magyar rádió pozsonyi magyar órája.. A szlovákiai magyar rádió jelentős szerepet ját­szott a szlovákiai magyarok kulturá­lis életében. A magyar adás öt éven át Ungváry Ferenc szakavatott veze­tése alatt állott, aki mint rendező előadó és irányító minden tekintetben eredményesen fáradozott azon, hogy a műsorban a magyar kultúra szem­pontjai és különösen a szlovákiai ma­gyarok kulturális törekvései érvénye­süljenek. Több ízben beszélt a mikro­fon előtt Esterházy János,­­a szlová­kiai magyar párt elnöke is. A szlovák rádió pozsonyi magyar hír­szolgálata változatlanul tovább tart.­­ — Istókovics Kálmán dunai kiállítása az Alkotás Művészházban. Istókovics Kálmán a nyár elején csónakba ült s a Csallóköztől Paksig végigevezte-élvezte a Duna csendjét és háborgását, a dunai napsütésnek, a dunai parti csalitoknak és a bársonyos homoku zátonyoknak minden bűbáját. Nem kerülte el figyel­mét a Duna népe sem: a révészek, du­nai hajósok, halászok s a dunai falvak apraja-nagyja. Természetesen , pihenők­kel volt tarkítva ez a csókak­ut. A pi­henő jelentette a művészi munkát. Ek­kor születtek meg ezek a képek, ame­lyek a Dunát és vidékét úgy mutatják be, ahogy őket Istókovics a maga sze­mével látta, a maga szívével érezte. E természetlátásában Istókovics a japán művészettel találkozik. Képeinek nagy­vonalúsága, színpompája és dekoratív hatása mind rokonságot mutat a japá­nokkal anélkül, hogy bármit is levonna Istókovics alkotó eredetiségéből. Aki a Dunát ismeri — s ilyenek végre is so­kan vannak —, nagy élvezettel nézhetik most azt a tündérvilágot, amely Istako­vics egyéni maglátásában és bravúros ecafetkezelésében eléjük tárul. A­ kiállí­tás január 19-ig tekinthető meg. (I. 1.) — Kétszázhuszonhét nap múlva érke­zett egy levél New Yokból Lisszabonba. Lisszabonból jelentik: New Yorkból Lisszabonba 227 nap alatt jutott el egy ajánlott levél. A címzett bemutatta a borítékot a Seculo szerkesztőségében és a posta bélyegzőjével igazolta, hogy a levelet 227 nap múlva kapta meg. — Halálozás. Nemes Antal nyug. áll. népiskolai igazgató 75 éves korában Zselizen elhunyt. A cseh­ megszállás alatt mindig a magyar érdekek harcosa volt. A megboldogultban dr. vitéz Ne­mes Árpád, szfov. gimnáziumi tanár és Nemes Jenő felügyelő igazgató édesap­jukat gyászolják. Nagy Mózes ótordai református fsi­­kész, tb. esperes, életének 74-ik évében f. év. fernuár hó 2-án, Tordán elhunyt. Nemes Horváth János, a magyar lab­darúgás hosszú időn át volt vezetőségi tagja, váratlan hirtelenséggel elhunyt. Temetése f. hó 6-án d. u. fél. 4 órakor lesz a rákoskeresztúri köztemető halot­tasházából. Gyászolják özvegye, gyer­mekei és a kiterjedt rokonság. Dr. Zoltán Sándor ny. ítélőtáblás bíró, 20 éven át Újvidék város menekült tör­vényhatóságának vezetője, 1 é. jan. 4-én 73 éves korában elhunyt. Teme­tése jan. 7-én é. u. fél 4 órakor lesz a Kerepesi-temetőben. Pulika Miklós jan. 4-én, életének 57-ik évében elhunyt. Temetése 7-én délután 3 órakor lesz a rákoskeresztúri Új teme­tőben. Az engesztelő szentmiseáldozatot­ 9-én délelőtt 9 órakor mutatják be a Ró­­zsák­ terén levő plébániatemplomban. Halász László magántisztviselő 48 éves­­ korában Budapesten elhunyt. Temetése január 6-án fél 4 órakor lesz a farkas­réti temető halottasházából a római ka­tolikus egyház szertartása szerint. Felsőzsidi Németh­ Péter gyógyszerész 75 éves korában Székesfehérvárott meg­halt. Balázs Balázs 71-ik évében Imán meg­halt. Nagy részvéttel temették. özv. Miszácky Illésné szül. Kugel Eugénia jan. 4-én 92 éves korában Bu­dapesten elhunyt. Özv. Kruttschnitz Antalné szül. Belo­­horszky Olga, evangélikus főespereslel­­kész özvegye, 76 éves korában Baján meghalt. A csoda Csavargatom a rádióm gombját és egyszerre — távol Budapest és a többi magyar állomások hullám­hosszától — zamatos magyar beszéd üti meg fülemet a százféle nyelv és zene kavargásában. „Figyelem, figye­lem, rövidhullámú kísérletek­ az öt­venes hullámhosszon“ — ezt mondja valaki, valahol a világűrben, aztán furcsákat bődül, elnyújtottan, mint­ha közben ütlegelnék. „Há-há-á­­há-á-á ■— bőgi a hang, majd kedé­lyesen zsörtölődni kezd, mintha ma­gában beszélne. Ejnye — dörmögi — mi van ezzel az antennával? Várj csak, most­ megpróbálok tizenöt lé­pésről beszélni a mikrofonról. Hal­lod? Jól hallod? Nem? Egy pillanat, talán az anóddal van valami baj, rögtön megnézem. Várj csak, az anódra rászerelek egy blokkot...“ — és hallom, amint a műszerei közt szöszmötöl, fütyörész, valamin bab­rál, nyilván azon, amit ő anódnak nevez, aztán újra kezdi a bőgést. ..há-há-á-á-há-á, no most jól hal­lod?“ és így tovább, nem tudom meddig, mert elcsavarom a gombot. Mi ez? — gondolom nyugtalanul — minő külön titok, rejtelem abban a nagy titokban, rejtelemben, amelyet még ma sem tudok felfogni: a rádió csodájában? Ki beszélt itt és kihez? Miért beszélt és mit beszélt? Mit akart mondani és kinek..­. — Igen, titkok, rejtelmek, csodák nyüzsög­nek körülöttünk, mint láthatatlan lények és néha a saját nyelvünkön szólalnak meg, de nem tudjuk, mit mondanak. Ám ahogy tűnődtem, eszembe jutott: nyilván vannak, akiknek mindez nem titok, nem rej­telem, nem csoda, akik ugyanúgy megértik mindezt, mint én a magam mestersége titkait. Ha egyszer vala­ki megmagyarázná, talán én is meg­érteném. A titok, a rejtelem, a csoda nem ez. Nem a rádió és a rövid vagy hosszú hullám, nem az anód és a katód, hanem ami mindezek mö­gött van, a végső ok, a megfogha­tatlan végső lényeg. A csoda az, hogy a levegőből villamosság ter­melhető, a csoda az, hogy levegő van. Csoda a felhő és a hópehely, a csillag és a fűszál, csoda a Hold vonzása a tengerekre és csoda az emberi lélek. Nem az a csoda, amit az ember kitalált, hanem az, hogy kitalálhatta, hogy kezébe adattak az eszközök és anyagok, hogy agyában fellobbanhatott a világosság, ezzel és azzal, ezt és azt lehet csinálni. Ez az igazi titok, rejtelem, ez az igazi csoda, nem az anód és katód, nem a villamosság és rádió. A végső nagy csoda pedig, hogy mindezt a csodát egyetlen gyűjtőnévbe foglal­hatjuk össze és ez a gyűjtőnév oly egyszerű, meghitt, magától értetődő: Isten ... (—b­y) — Az erdélyi nyereménykölcsön sor­solása. Most tartották meg az erdélyi nyereménykölcsön harmadik sorsolását, amelyen a következő nagyobb nyere­ményeket sorsolták ki: 1.000.000 pengőt nyert Sorozatszám 48, sorszám 334 Az alábbi nyereményeknél a sorszá­mokat zárójelbe tesszük: 300.000 pengőt nyert 166(883) 50.000 pengőt nyert 373(095), 435(491) 10.000 pengőt nyert 64(695), 80(893), 81 (018), 106(970), 111(135), 304(759), 340(110), 359(148), 429(563), 450(251) 5000 pengőt nyert 11(847), 21(727), 28(963), 30(526), 32(519), 77(375), 77(520), 115(897), 166(197), 259(044), 286(283), 326 (280), 336(980), 340(693), 371(952), 408(231), 469(113), 472(003), 480(152), 495(955). Kihúztak ezenkívül 1000 és 500 pen­gős nyereményeket. (Minden felelősség nélkül.) Egyesületek és előadások A Vármegyei Tisztviselők Országos Egye­sülete az egyesület, alelnökévé dr. Várdai Istvánt, Pest vármegye árvaszéki elnökét választotta meg, hogy ezáltal a vármegyei árvaszékeknek is előkelő helyet biztosítson az egyesület vezetésében. Vasárnapi Színház-Zene-Mozi útmutatónk egész héten nélkülözhetetlen a darabok kiválasztásánál Január 6. Szerda Bérleti előadásaink kedvezményes áron. Kamara Var.: összes előadásokra. Komédia Orf.: pént. 17, szomb. líj. Jegyelővétel a Vígszínház, Fővárosi Operett­­színház, Új Magyar Színház, And­­rássy Színház, Madách Színház, Vidám Színház, Komédia Orfeum valamennyi előadására a Festi Hírlap jegypénztárainál. Szer. 8—2-ig: Vilmos császár-út 78. (Tel.: 112—295.) Heti rádióműsor pénteken Napirend Szerda: Róm. kat.: Vizkereszt. Protes­táns: Vizkereszt. Gör. kát.: Epifánia. Budapesten a Nap kel 7 ó. 32-kor, nyugsz. 16 ó. 8-kor, a Hold kel 7 ó. 3-kor, nyugsz. 16 ó. 25-kor.­­ Csütörtök: Róm. kat.: Lucián út. Protestáns: At­tila. Gör. kat.: Kér. János. Budapesten a Nap kel 7 ó. 32-kor, nyugsz. 16 ó. 9-kor,­ a Hold kel 8 ó., nyugsz. 17 ó. 36-kor. Vízállás A Duna: Hofkir­­chen és Passau kö­zött, valamint Du­­napentele és Paks között árad, másutt apad; igen alacsony vízállásu. Bécs 160, holnap 159, Buda­pest 152, holnap 150. A Tisza: Viskig, va­lamint Záhony és Tiszafüred között árad, máshol apad; igen alacsony vízál­lású. Máramarosszi­­get 29, Csongrád 60, Szeged 178. A Bala­toni Siófok 52. A Velencei-tó: Agárd 105. Szinház Operaház. Szer. 6: Szubadur , 8). Csüt. 4­6: Hunyadi László (B. 9). Nemzeti. Szer. 10: A vén gazember (Szinm. Akadémia el.). *43: A hid, 6: Sellő (IV. 6). Csüt. *47: A kassai polgá­rok. . . Víg. .Szer. 3: Az utód, K/VaT: „Esküvő. Csűt. ?4?: Az utód (M.). , Uj Magyar. Szer. 3 és 4­7*** csüt. 47: Páris. Kamara. Szer. 3 és 47, csüt 47: Bolero. Városi. Szer. 11: Filméi., 6: Mamitz­­esz, csüt. 4 és 47: Filméi. Pesti. Szer. 3 és 47, csüt. ,47: Nők harca. Madách. Szer. 3 és *47, csüt. 47: Kép­zelt beteg. Főv. Operett. Szer. *43 és 6, csüt. 6: Mária főhadnagy. Andrássy.. Szer. 3 és *47, csüt. 4­7: Egy nap a világ. Vidám. Szer. 3 és V 47, csüt. 47: Pa­tyolat kisasszony. Kamara Var. Szer. és csüt. *44 és 4­7: Legyünk őszinték. Komédia. Szer. 44 és 47, csüt. 4­7: Szerencsemalac. Royal War. Szer. és csüt.­­2­4 és *47: Sicc v. t. Báb.szín­játék. Szex­, és csüt.: 3*4 gyerm­­ el., 4*7: Az ügyvéd és a férje. Erzsébetvárosi. Szer. 43, 5, 148, csüt. 48: Túl a Dunán, Baranyában. Józsefvárosi. Szer. 43, 5,148, csüt. 4­5, 4­8: Varázskeringő.­­ Kisfaludy. Szer. 43, 5, 48,'CSIII. «45, 118. Sárgarigófészek. Mozik Atrium. 153-034. Gyávaság. 44, 46, 48 (v. és v. 42). Belvárosi Híradó. 181-244. Mozgásmű­­vészet az állatvilág­ban. Trükkfilm, Ma­gyar, Ufa és Luce híradók. Folyt 10— 21 óráig. Corvin. 138—988. Gyávaság. 3, 5, 48 (v., ü. 1-kor is). Deák (Décsi). 125- 952. Katyi. Naponta „42* hz4, „46, yá8* Forum. 139-543. Szép csillag. 3, 5, ,*4­8 (v., ü. 11). Híradó. 222-499. Halászok. Trükkfilm. Magyar, Ufa és Luce híradók. Folyt 9— 21 óráig. Kamara. 423-901. Férfihűség. Prol. Nap. 11, *42, y24, *46, y2­8. Első 2 el. olcsó, 3. mers* Kaszinó. 383-102. Katyi. 4­4, 4 6, 48 (szó. 42, v. és ü. 11). Korzó.*182-818. Sze­rető fia, Péter. 4 4, *4,6, y28 (v. és v. id. Nemzeti (Royal) Apolló. 222-002. Titok­zatos grófnő. 3, 5, 7 (szó. 1, v. és ü. 11,10. Omnia. 130-125. Szakítani nehéz do­log. *24, y26, y28 (szó. Y72, v., t­. 11, *42) Pest (Palace). 221- 222. Alkalom. Nap. 11, y22, 44, 46, 48. Első 2 eh olcsó, 3. mérs. Rádius. 122-098. Gyávaság. Prol. 4­4, *46, *48 (szó. *42, v. és ti. 11). Scala. 114-411. Egy szív megáll. *44, *46, *48 (szó., v., ti. *42). Szittya (City). 111- 140. A sors beleszól. *44, *46, *48 (szó., v. és v. *42). Uránia. 146-048. Li­­dércfény. Prol. Nap. *43, 45, 7 (v. és v. 11). Adria. Velencei éj­szakák, cs.-től: Es­télyi ruha kötelező (44, *46, 48, v. *42). Alkotás. Szerelmi vihar, cs.-től: Beszé­lő köntös (44, *46, 48, v. *42). Anna. Eladó birtok, cs.-től: Tavaszi álmok (*44, 46, 4®, ü. *42). Attila. Beszélő kön­tös, cs.-től: Két lányt szenetek (10, V212, *42, 124, 126, *48). Belvárosi. Frá­ter Lóránd, cs.-től: Estélyi ruha kötele­ző (44, *46, 48, ü. *42). Budai Apolló. Asszonysziv, cs.-től: Estélyi ruha kötele­ző (44, 46, 48, ü. *42). Capitol. Enyém vagy. Prol. (42, 3, 5, 7). Duna. Király bolondja, cs.-től Há­zasság (44, 4­6, *4­8, ü. *42). Homeros. Fráter, .Lóránd, cs.­től: Hulló bilincsek (44­, 46, 48, ü. 42). Józsefvárosi. Fráter Lóránd, cs.­­től: Zoro és. Huru (44, *46, 48, ü. 42). Mesevár. Gentry-fé­­szek, cs.-től: Har­mincadik (44, 46, 48, ü. 42). Nyugat. Fi­áter Lóránd, cs.­­től: Estélyi ruha kötelező (*44, *46, *48, ü. *42). Otthon. Damaszkuszi orosz­lán, cs.-től: Estélyi ruha kötelező (44, 46, 48, ü. 42). Pátria. Negyedszig­­len (101-1 folyt, mérs.: 42, 44, *46, *48). Petőf. Fráter Lóránd, cs.-től: Es­télyi ruha kötelező (44, *46, *48, v. 421). Tinódi. Fráter Ló­ránd, cs.-től: Két lányt szeretek (42, 44, 46, 48). Tiszti Kaszinó. Jan. 6: Há­zasság, 7 és 10: őr­ségváltás (4.5, 7). Toldi. Fráter Ló­ránd, cs.-től: Estélyi ruha kötelező (10, 412, .42, 44, 46, *4­8). Túrán. Posta­mester, cs.-től­: Es­télyi ruha kötelező (11, 42, 44, 46, 48). Ugocsa. Asz­­szonyszív, cs.-től: Fráter Lóránd (44, 46, 48, n. 42).. Újbuda. Házasság, cs.-től: őrségváltás (tól, 6, 1­8, 0. 3­2). Színház-Zene Öreg színészek Ditrői Mór, a régi kolozsvári Nem­­zeti Színház nagyhírű igazgatója, 1896-ban megteremtette a budapesti Vígszínházat, forradalmasította az ad­dig szavaló-stílusú színjátszást és ez­zel utat jelölt ki a közvetlen beszéd jogának a hazai színpadokon. Ezenkí­vül nemzeti missziót is teljesített; már Kolozsvárott magyar ciklust ren­dezett: száz ,egymásutáni estén csak saját szerzőink darabjait játszhatta. Ezt a bravúrt azután a Vígszínházban is megismételte merészen, de teljes si­kerrel. (Ekkor került szinte először a többek között Herczeg Ferenc „Ocskay brigadéros“-a is.) A Vígszínház hajdani bérlő­ gazdái kitűnő és nagyérdemű művezető igaz­gatójuknak visszavonulása alkalmá­val évi­ 12.000 korona „kegy­díj­at“ ál­lapítottak meg. Ez körülbelül a régi világháború­­kezdetén történt, mikor Ditrói nyugdíjba ment. A színház kon­junktúrája, mint minden háborús vál­lalkozás, Napóleon lta, hihetetlenül fellendítette a bevételt. A pénz vi­szont felhígult olyannyira, hogy Ditrói kis idő múlva a 12.000 korona járulék fejében évenként egy, azaz 1 pengő kegydíjat „élvezett“ hajdani megbízói­tól, akik csupán azt a csekélységet felejtették el belevenni nagylelkű kegydíjadományozó írásukba, hogy a korona egyenlő az aranykoronával... Azóta ide-oda hányódott a vén ko­médiás. .Itt-ott filmen vagy a rádió­ban játszott néhányszavas szerepet (mindig kitűnően), kapott egy kis tra­fikot is, am­it igen olcsón kénytelen volt­ bérbeadni magas kora miatt és felveszi a Színész Nyugdíjintézet havi 40 pengős kegydíját (amire vagy 40 éven keresztül fizetett be maximális százalékot, de az Intézet közben csak­nem tönkrement). Ditrői Mór ma kilencvenkettedik évében van. Egyike a legnagyobb színész-peda­gógusoknak, rendezőknek, reformáto­roknak. Rojtosszélű nadrágban tipeg­­topog, csoszog az utcán, könyveit és verseit árulgatva (mint író is igen te­hetséges mellesleg), hogy a minden­napig megszerezhesse magának. Most egy verset kaptunk tőle.­­Megható, sőt, megdöbbentő doku­mentuma, mementója, annak, hogy egy kultur­nagyságunk nálunk öreg­ségére hogyan kallódhatik — ön­hibáján kívül — a nyomor szélére. Házalgat tráskáival, hajdani kollé­gái, ismerősei körében. Ez bizony szégyen. De nem Ditrői, nem a haj­dani nagy igazgató, a volt színész, az egykori lelkes és idealista színházi reformátor, a becsületes és kulturált régi teátrista szégyene, hanem talán­­ más­­valamié? !... Miért nincs alap például akár a kultuszminisztérium, akár valamelyik közege, hivatala, vagy intézménye számláján ilyen kiváló érdemességű emberek részére, szellemi és művelő­dési öreg harcosok rokkantsági ellá­tása címén, amikor ma már — hála Istennek — bármelyik vén bérest, napszámost vagy kubikost is eltart az állam, a vármegye, egy birtokos vagy egyéb közület, vállalkozás? * A Nemzeti Színház karácsony heté­nek egyik délelőttjén a „Vén bakan­csos és fia a huszár“-t hozza színre, abból az alkalomból, hogy a Szilágyi­­dinasztia most százötven esztendeje kezdte meg színpadi működését, egy­­időben magával a magyar színészet­tel. E másfél század alatt sok kiváló tagja volt a családnak meg nem sza­kadó sorrendben, közöttük például Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, az euró­pai hírű művésznő is, de őse, Kelemen Lászlónak hitvese is Szilágyi-leány volt. Az ország első színházának jelenleg is van egy tagja, aki e nagymúltú di­nasztiának szerény, de tehetséges és tisztességes múltú leszármazottja, a hetvenegynéhány éves Szilágyi Aladár, aki ez alkalomból a címszerepet fogja eljátszani. Egyébként csendes, békés, szor­galmas, megbízható epizódista. Ma, ötvenéves jubileumakor, havi 160 pengő a gázsija. De még örül, hogy ez a kis fixum legalább biztosítja öreg­ségére a száraz kenyeret mindennapi nehéz munkájáért. _ _ Hol késik a művészek, a szellemi munkások intézményes öregségi és rokkantsági biztosítása és méltó, te­hetségüket és működésüket megillető nyugdíj-ellátása!?• Gabányi László hónapok óta a Rá­dium-kórház kezelésében gyógyul. Az OTKA némi hozzájárulást fizet ugyan neki, viszont ő — a hosszú bentfek­­vés miatt — elesik a gázsiját kiegé­szítő-, rádió- és filmfellépési díjai­tól, de hozzá kell járulnia a kórházi különbözeti, meg egyéb költségekhez készpénzben... Hogyan élhet meg így, harmincesztendős nemzeti szín­házi tagsága után, családostul?... ■Sí­öreg színészek koldussorsa olyan szomorú és vigasztalan, hogy az em­ber szíve elfacsarodik a bánattól és szomorúságtól..­. Minél előbb kell ezen gyökeresen segíteni!* Az Országos Színművészeti Akadémia szerdán, január 8-án délelőtt, a Nem­zeti Színházban nyilvános előadás kere­tében előadja Harsányi Zsolt „A vér­gazember“ című sánjátékát.

Next