Pesti Hírlap, 1943. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-06 / 4. szám
— Hetvenév éves a Klösz György és fia grafikai tanintézet. 1867-ben nyitotta meg Klösz György Budapesten az' akkori Korona utcában fényképészeti manytermét, ahonnan a Millenium évében a Városligeti fasor 49. sz. a. saját épületébe költözött, ahol működési körét fotolitográfiával bővíti. Ekkor kerül a cégbe a második generáció, Klösz Pál személyében, aki szakmabeli tudását, Berlinben, Hamburgban, Párisban, és Londonban fejlesztette tovább. Már nem foglalkoznak arckép-fényképészettel, hanem az üzemet úsműszaki fényképészeti és kőnyomdaüzemmel, valamint cinkográfiával bővülik ki. Ő vezette be a fotolitográfiát Budapesten, de az üzem fejlődését sokszorosan elősegítette az 1933. évben a „Klösz-Coloroffset“ elnevezés alatt bevezetett fotomechanikai -színbontásos offszít-eljárás. 1920- ban lép be a harmadik generáció a cégbe és 1941 óta az alapító dédunokája is már ott működik. A cég a háromnegyedszázéves fennállásakor 30 tisztviselővel, 150 munkással, remek berendezéssel szolgálja a magyar ipart és mindenütt és mindenben példát mutatólag jár a szakma legelső vállalatai közt. — Összeesett és meghalt az utcán egy nyugalmazott ezredes. Hétfőn este 8 órakor Szolnokon az utcán összeesett Wack Károly nyugalmazott ezredes, a szolnoki Bajtársi Szolgálat vezetője. Mire a mentők a helyszínre érkeztek, meghalt, Szivszélhüdés ölte meg. — Tíz cigaretta, vagy két szivar a napi fejadag Horvátországban. Ez év január 1-től kezdődő hatállyal életbelépett a horvátországi dohányzók számára a dohányjegy. A most kiadott új dohányjegy alapján minden dohányzó ember naponta tíz darab cigarettát, tíz gramm vágott dohányt, vagy két szivart kaphat. A dohányzók, illetőleg dohányjegytulajdonosok egyszerre csak öt napra válthatják ki járandóságukat. — Pap Julianna elveszett kenyérjegyei. Azembertársi együttérzés ritka példáját mutatja az a levél, amelyet Tiszaölgyi József Beszkárt távbeszélőkezelő, a Pesti Hírlap régi előfizetője intézett szerkesztőségünkhöz. A levélíró elmondta, hogy az elmúlt napokban 24napra érvényes kenyérváltójegyet és háromheti lisztszelvényt talált, amelyből tulajdonosának címe meg nem állapítható, csak az, hogy Pap Juliannáinak hívják. „Bármily szűk is az én sporolóm“ — mondja a levél — „a másét elfogyasztani mégsem visz rá a lelkiismeret. Egy magyar nőről van szó, akinek a kenyér kiesett a kezéből és vissza akarjuk adni neki.“ " Közli velünk a levélíró azt is, hogy a szelvények lejárati idejének meghosszabbításáról is gondoskodott és hogy tulajdonosuk, kellő igazolással, bármikor átveheti. Telefonszáma: 133—835, lakáscíme: X., Hungária köru 18., II. 29. „Szeretném, ha hasonló esetben minden magyar ember követné példámat“ — írja levele végén előfizetőnk és ehhez mi sem tehetünk hozzá egyebet, mint azt, hogy valóban, más volna az életünk, ha mindenkiben annyira élne az embertársi kötelesség tudata, mint Tiszavölgyi Józsefben. — Két festő és egy szobrász a Műbarátnál. Két festő, két világ. Az egyik, Halasi Horváth István, a természet derűs felszínének ábrázolója, aki erdélyi ösztöndíjas útján festett pasztelljein, kellemesen, puhán, problémátlanul rögzíti le Erdély elragadó tájait. Ha itt-ott kevésbbé tetszetős és sima volna piktúrája, sokkal komolyabb hatásokat érhetne el. A másik festő, Kutassy Imre, a mélységek ábrázolója, lelki és emberi mélységeké. Aszkétikus művész, akit a legmostohább művészsors sem bírhat megalkuvásra. Szegény embereket látunk képein, a népkonyha előtt, cigányokat, munkásokat és mint ezeknek lelke, ezek a képek is egyszerűek, szűkszavúak, mélyek. Egyik képén Krisztus áll a szegények között, emberi közelségben, de mégis égi átszellemültségben, egy fiatal anya képe pedig áhitatos, mint egy Madonna. Komoly, értékes művész Kutassy, akire érdemes volna felfigyelni, hogy tehetsége el ne kallódjék a létküzdelemben. — A kiállítás szobrásza, Markup Béla, néhány kisplasztikáját, pár csinos porcellánfiguráját mutatja be. (f. j.) —A Keresztény Női Tábor filmmatinéja. Huszonharmadik évnyitóját rendezi meg a Keresztény Női Tábor január 6-án a Magyar Művelődés Házában d. e. 11 órakor kezdődő filmmatiné keretében. Felszólal Slachta Margit, a Keresztény Női Tábor elnöke, Makray Lajos képviselő és Palágyi Natália. A filmmatiné a közéleti tisztaságra lelkesít művészi mondanivalójával. Jegyek kaphatók elővételben a „Tábor papírkereskedésben“, Veres Pálné utca 3., a központban, Thököly út 69. Telefon: 29—66 —11 és előadás előtt a Magyar Művelődés Házában. Az idült székrekedés és az aranyeres megbetegedés kezelésére a régóta bevált, tisztán természetes „Ferenc József" keserűvíz — reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve — igen alkalmas, mert hashajtó hatása feltétlenül megbízható, rendkívül enyhe és ezért nagyon kellemes. Kérdezze meg orvosát! 8 5iri nap 1913 január 6. szerda — Pletyka. A pletykahaz megint tragikus áldozata van: halálba kergetett egy fiatal leányt. Megdöbbenve állunk meg a gyászos hírnél: hát még, mindig? Hát még most sem hagyták abba az emberek a pletykát, a rágalmat, a rosszhiszemű gyanúsításokat? Vagy talán a technika fejlődésével, az írógép, a telefon útján újabb fejlődésnek indult, kiszélesedett a pletykázás lehetősége is? Van olyan eset is,hogy a pletykázó nem akar komolyan ártani, az is lehet, hogy csak egy általa sikerültnek vélt ötletért indítja meg a pletyka folyamatát, dehát: „Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg! . . .“ Olyan a pletyka, mint az Ezeregyéjszaka meséinek palackba szorított szelleme. Ha kinyitják a palackot, a szellem nő, egyre terebélyesedik és többé nem lehet a palackba visszaküldeni . . . Nem lehet eléggé elővigyázatos az ember véleménynyilvánításaiban, megjegyzéseiben, mert hátha pletyka lesz belőle? Vannak''természetesen rosszhiszemű pletykázók, mindenáron ártani akarók, mások fájdalmat kívánók is. Ezek közé tartoznak a névtelen telefonálók és a névtelen levélírók. Ám ezek ellen is van védekezési mód. Minthogy a szándék, ha jóindulatú figyelmeztetés álarcában közelít is felénk, nyilvánvaló és ez az, hogy fájdalmat okozzanak nekünk, a legbölcsebb, ha tudomást se veszünk a pletykázószándékairól. Más szóval, idézzük a régi igazságot: „Pletyka csak akkor van, ha közel engeded az eszedhez és a szívedhez. Ha nem hallod meg — nincsi“* «— A főváros és a környék közellátásánakegységesítése. Pest vármegye törvényhatósága kedden Viczián István főispán elnöklésével kisgyűlést tartott. A napirend előtt vitéz Endre László alispán foglalkozott azzal az intézkedéssel, amely ,a főváros közellátási igazgatásába vonta be a főváros környékét. Az egységesítés oka egyfelől a fejadagok különbözősége, másfelől a fennálló rendelkezések eltérő volta.A városok és a községek tisztviselői karának munkateljesítményéről elismeréssel emlékezett meg, annál inkább, mert a vármegyei és a helyi hatóságoknak lényegesen kisebb létszámú tisztviselői karral kellett a lakosság közellátását biztosítani. Viczián István főispán is elismerő szavakkal illette a tisztviselőket. Megemlítette, hogy akadtak olyanok, akik , megfeledkeztek a közérdekről. A főváros környékének bekapcsolása Budapest közellátásába a lakosság sürgetésére történt. — Egy ezredes özvegyének súlyos balesete. Thury György ezredes özvegye kedden az Attila utca 75 sz. ház előtt a sikos járdán megcsúszott, elesett és orrcsonttörést szenvedett. A mentők a tisztikórházba vitték. — Véletlenül agyonlőtte az apósát egy fiatal asszony. Hétfőn, az esti órákban, Jászberényben ifj. Kövér Jánosné szül. Rácz Márta 20 éves fiatal asszony agyonlőtte apósát, id. Kövér János gazdát. Az idős gazda szerelmével üldözte a fiatal asszonyt. Emiatt civakodás támadt közöttük. A gazda fegyvert ragadott s azzal fenyegette megmenyét, de ez kicsavarta apósa kezéből. Közben a fegyver elsült és a golyó az idős gazdát homlokán találta. Azonnal meghalt. Ifj. Kövér Paposnéjelentkezett a csendőrségen. Letartóztatták és beszállították a szolnoki ügyészség fogházába. — Orvosi dir. Dr. Prager Dezső v. kórházi orvos, bőrgyógyász-urológus szakorvos ismét rendel. Erzsébet-körut 1. Tel.: 225—491. — Minden szemüvegért írásos jótállás. Refractio. Ferenciek tere 1. AZ ELSÖTÉTÍTÉS este 8 órától hajnali 5 óráig tart. — Megszűnt a pozsonyi rádió magyar órája. Aszlovák rádió igazgatóságának döntése alapján január 1-vel megszűnt a szlovákiai magyar rádió pozsonyi magyar órája.. A szlovákiai magyar rádió jelentős szerepet játszott a szlovákiai magyarok kulturális életében. A magyar adás öt éven át Ungváry Ferenc szakavatott vezetése alatt állott, aki mint rendező előadó és irányító minden tekintetben eredményesen fáradozott azon, hogy a műsorban a magyar kultúra szempontjai és különösen a szlovákiai magyarok kulturális törekvései érvényesüljenek. Több ízben beszélt a mikrofon előtt Esterházy János,a szlovákiai magyar párt elnöke is. A szlovák rádió pozsonyi magyar hírszolgálata változatlanul tovább tart. — Istókovics Kálmán dunai kiállítása az Alkotás Művészházban. Istókovics Kálmán a nyár elején csónakba ült s a Csallóköztől Paksig végigevezte-élvezte a Duna csendjét és háborgását, a dunai napsütésnek, a dunai parti csalitoknak és a bársonyos homoku zátonyoknak minden bűbáját. Nem kerülte el figyelmét a Duna népe sem: a révészek, dunai hajósok, halászok s a dunai falvak apraja-nagyja. Természetesen , pihenőkkel volt tarkítva ez a csókakut. A pihenő jelentette a művészi munkát. Ekkor születtek meg ezek a képek, amelyek a Dunát és vidékét úgy mutatják be, ahogy őket Istókovics a maga szemével látta, a maga szívével érezte. E természetlátásában Istókovics a japán művészettel találkozik. Képeinek nagyvonalúsága, színpompája és dekoratív hatása mind rokonságot mutat a japánokkal anélkül, hogy bármit is levonna Istókovics alkotó eredetiségéből. Aki a Dunát ismeri — s ilyenek végre is sokan vannak —, nagy élvezettel nézhetik most azt a tündérvilágot, amely Istakovics egyéni maglátásában és bravúros ecafetkezelésében eléjük tárul. A kiállítás január 19-ig tekinthető meg. (I. 1.) — Kétszázhuszonhét nap múlva érkezett egy levél New Yokból Lisszabonba. Lisszabonból jelentik: New Yorkból Lisszabonba 227 nap alatt jutott el egy ajánlott levél. A címzett bemutatta a borítékot a Seculo szerkesztőségében és a posta bélyegzőjével igazolta, hogy a levelet 227 nap múlva kapta meg. — Halálozás. Nemes Antal nyug. áll. népiskolai igazgató 75 éves korában Zselizen elhunyt. A cseh megszállás alatt mindig a magyar érdekek harcosa volt. A megboldogultban dr. vitéz Nemes Árpád, szfov. gimnáziumi tanár és Nemes Jenő felügyelő igazgató édesapjukat gyászolják. Nagy Mózes ótordai református fsikész, tb. esperes, életének 74-ik évében f. év. fernuár hó 2-án, Tordán elhunyt. Nemes Horváth János, a magyar labdarúgás hosszú időn át volt vezetőségi tagja, váratlan hirtelenséggel elhunyt. Temetése f. hó 6-án d. u. fél. 4 órakor lesz a rákoskeresztúri köztemető halottasházából. Gyászolják özvegye, gyermekei és a kiterjedt rokonság. Dr. Zoltán Sándor ny. ítélőtáblás bíró, 20 éven át Újvidék város menekült törvényhatóságának vezetője, 1 é. jan. 4-én 73 éves korában elhunyt. Temetése jan. 7-én é. u. fél 4 órakor lesz a Kerepesi-temetőben. Pulika Miklós jan. 4-én, életének 57-ik évében elhunyt. Temetése 7-én délután 3 órakor lesz a rákoskeresztúri Új temetőben. Az engesztelő szentmiseáldozatot 9-én délelőtt 9 órakor mutatják be a Rózsák terén levő plébániatemplomban. Halász László magántisztviselő 48 éves korában Budapesten elhunyt. Temetése január 6-án fél 4 órakor lesz a farkasréti temető halottasházából a római katolikus egyház szertartása szerint. Felsőzsidi Németh Péter gyógyszerész 75 éves korában Székesfehérvárott meghalt. Balázs Balázs 71-ik évében Imán meghalt. Nagy részvéttel temették. özv. Miszácky Illésné szül. Kugel Eugénia jan. 4-én 92 éves korában Budapesten elhunyt. Özv. Kruttschnitz Antalné szül. Belohorszky Olga, evangélikus főespereslelkész özvegye, 76 éves korában Baján meghalt. A csoda Csavargatom a rádióm gombját és egyszerre — távol Budapest és a többi magyar állomások hullámhosszától — zamatos magyar beszéd üti meg fülemet a százféle nyelv és zene kavargásában. „Figyelem, figyelem, rövidhullámú kísérletek az ötvenes hullámhosszon“ — ezt mondja valaki, valahol a világűrben, aztán furcsákat bődül, elnyújtottan, mintha közben ütlegelnék. „Há-há-áhá-á-á ■— bőgi a hang, majd kedélyesen zsörtölődni kezd, mintha magában beszélne. Ejnye — dörmögi — mi van ezzel az antennával? Várj csak, most megpróbálok tizenöt lépésről beszélni a mikrofonról. Hallod? Jól hallod? Nem? Egy pillanat, talán az anóddal van valami baj, rögtön megnézem. Várj csak, az anódra rászerelek egy blokkot...“ — és hallom, amint a műszerei közt szöszmötöl, fütyörész, valamin babrál, nyilván azon, amit ő anódnak nevez, aztán újra kezdi a bőgést. ..há-há-á-á-há-á, no most jól hallod?“ és így tovább, nem tudom meddig, mert elcsavarom a gombot. Mi ez? — gondolom nyugtalanul — minő külön titok, rejtelem abban a nagy titokban, rejtelemben, amelyet még ma sem tudok felfogni: a rádió csodájában? Ki beszélt itt és kihez? Miért beszélt és mit beszélt? Mit akart mondani és kinek... — Igen, titkok, rejtelmek, csodák nyüzsögnek körülöttünk, mint láthatatlan lények és néha a saját nyelvünkön szólalnak meg, de nem tudjuk, mit mondanak. Ám ahogy tűnődtem, eszembe jutott: nyilván vannak, akiknek mindez nem titok, nem rejtelem, nem csoda, akik ugyanúgy megértik mindezt, mint én a magam mestersége titkait. Ha egyszer valaki megmagyarázná, talán én is megérteném. A titok, a rejtelem, a csoda nem ez. Nem a rádió és a rövid vagy hosszú hullám, nem az anód és a katód, hanem ami mindezek mögött van, a végső ok, a megfoghatatlan végső lényeg. A csoda az, hogy a levegőből villamosság termelhető, a csoda az, hogy levegő van. Csoda a felhő és a hópehely, a csillag és a fűszál, csoda a Hold vonzása a tengerekre és csoda az emberi lélek. Nem az a csoda, amit az ember kitalált, hanem az, hogy kitalálhatta, hogy kezébe adattak az eszközök és anyagok, hogy agyában fellobbanhatott a világosság, ezzel és azzal, ezt és azt lehet csinálni. Ez az igazi titok, rejtelem, ez az igazi csoda, nem az anód és katód, nem a villamosság és rádió. A végső nagy csoda pedig, hogy mindezt a csodát egyetlen gyűjtőnévbe foglalhatjuk össze és ez a gyűjtőnév oly egyszerű, meghitt, magától értetődő: Isten ... (—by) — Az erdélyi nyereménykölcsön sorsolása. Most tartották meg az erdélyi nyereménykölcsön harmadik sorsolását, amelyen a következő nagyobb nyereményeket sorsolták ki: 1.000.000 pengőt nyert Sorozatszám 48, sorszám 334 Az alábbi nyereményeknél a sorszámokat zárójelbe tesszük: 300.000 pengőt nyert 166(883) 50.000 pengőt nyert 373(095), 435(491) 10.000 pengőt nyert 64(695), 80(893), 81 (018), 106(970), 111(135), 304(759), 340(110), 359(148), 429(563), 450(251) 5000 pengőt nyert 11(847), 21(727), 28(963), 30(526), 32(519), 77(375), 77(520), 115(897), 166(197), 259(044), 286(283), 326 (280), 336(980), 340(693), 371(952), 408(231), 469(113), 472(003), 480(152), 495(955). Kihúztak ezenkívül 1000 és 500 pengős nyereményeket. (Minden felelősség nélkül.) Egyesületek és előadások A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete az egyesület, alelnökévé dr. Várdai Istvánt, Pest vármegye árvaszéki elnökét választotta meg, hogy ezáltal a vármegyei árvaszékeknek is előkelő helyet biztosítson az egyesület vezetésében. Vasárnapi Színház-Zene-Mozi útmutatónk egész héten nélkülözhetetlen a darabok kiválasztásánál Január 6. Szerda Bérleti előadásaink kedvezményes áron. Kamara Var.: összes előadásokra. Komédia Orf.: pént. 17, szomb. líj. Jegyelővétel a Vígszínház, Fővárosi Operettszínház, Új Magyar Színház, Andrássy Színház, Madách Színház, Vidám Színház, Komédia Orfeum valamennyi előadására a Festi Hírlap jegypénztárainál. Szer. 8—2-ig: Vilmos császár-út 78. (Tel.: 112—295.) Heti rádióműsor pénteken Napirend Szerda: Róm. kat.: Vizkereszt. Protestáns: Vizkereszt. Gör. kát.: Epifánia. Budapesten a Nap kel 7 ó. 32-kor, nyugsz. 16 ó. 8-kor, a Hold kel 7 ó. 3-kor, nyugsz. 16 ó. 25-kor. Csütörtök: Róm. kat.: Lucián út. Protestáns: Attila. Gör. kat.: Kér. János. Budapesten a Nap kel 7 ó. 32-kor, nyugsz. 16 ó. 9-kor, a Hold kel 8 ó., nyugsz. 17 ó. 36-kor. Vízállás A Duna: Hofkirchen és Passau között, valamint Dunapentele és Paks között árad, másutt apad; igen alacsony vízállásu. Bécs 160, holnap 159, Budapest 152, holnap 150. A Tisza: Viskig, valamint Záhony és Tiszafüred között árad, máshol apad; igen alacsony vízállású. Máramarossziget 29, Csongrád 60, Szeged 178. A Balatoni Siófok 52. A Velencei-tó: Agárd 105. Szinház Operaház. Szer. 6: Szubadur , 8). Csüt. 46: Hunyadi László (B. 9). Nemzeti. Szer. 10: A vén gazember (Szinm. Akadémia el.). *43: A hid, 6: Sellő (IV. 6). Csüt. *47: A kassai polgárok. . . Víg. .Szer. 3: Az utód, K/VaT: „Esküvő. Csűt. ?4?: Az utód (M.). , Uj Magyar. Szer. 3 és 47*** csüt. 47: Páris. Kamara. Szer. 3 és 47, csüt 47: Bolero. Városi. Szer. 11: Filméi., 6: Mamitzesz, csüt. 4 és 47: Filméi. Pesti. Szer. 3 és 47, csüt. ,47: Nők harca. Madách. Szer. 3 és *47, csüt. 47: Képzelt beteg. Főv. Operett. Szer. *43 és 6, csüt. 6: Mária főhadnagy. Andrássy.. Szer. 3 és *47, csüt. 47: Egy nap a világ. Vidám. Szer. 3 és V 47, csüt. 47: Patyolat kisasszony. Kamara Var. Szer. és csüt. *44 és 47: Legyünk őszinték. Komédia. Szer. 44 és 47, csüt. 47: Szerencsemalac. Royal War. Szer. és csüt.24 és *47: Sicc v. t. Báb.színjáték. Szex, és csüt.: 3*4 gyerm el., 4*7: Az ügyvéd és a férje. Erzsébetvárosi. Szer. 43, 5, 148, csüt. 48: Túl a Dunán, Baranyában. Józsefvárosi. Szer. 43, 5,148, csüt. 45, 48: Varázskeringő. Kisfaludy. Szer. 43, 5, 48,'CSIII. «45, 118. Sárgarigófészek. Mozik Atrium. 153-034. Gyávaság. 44, 46, 48 (v. és v. 42). Belvárosi Híradó. 181-244. Mozgásművészet az állatvilágban. Trükkfilm, Magyar, Ufa és Luce híradók. Folyt 10— 21 óráig. Corvin. 138—988. Gyávaság. 3, 5, 48 (v., ü. 1-kor is). Deák (Décsi). 125- 952. Katyi. Naponta „42* hz4, „46, yá8* Forum. 139-543. Szép csillag. 3, 5, ,*48 (v., ü. 11). Híradó. 222-499. Halászok. Trükkfilm. Magyar, Ufa és Luce híradók. Folyt 9— 21 óráig. Kamara. 423-901. Férfihűség. Prol. Nap. 11, *42, y24, *46, y28. Első 2 el. olcsó, 3. mers* Kaszinó. 383-102. Katyi. 44, 4 6, 48 (szó. 42, v. és ü. 11). Korzó.*182-818. Szerető fia, Péter. 4 4, *4,6, y28 (v. és v. id. Nemzeti (Royal) Apolló. 222-002. Titokzatos grófnő. 3, 5, 7 (szó. 1, v. és ü. 11,10. Omnia. 130-125. Szakítani nehéz dolog. *24, y26, y28 (szó. Y72, v., t. 11, *42) Pest (Palace). 221- 222. Alkalom. Nap. 11, y22, 44, 46, 48. Első 2 eh olcsó, 3. mérs. Rádius. 122-098. Gyávaság. Prol. 44, *46, *48 (szó. *42, v. és ti. 11). Scala. 114-411. Egy szív megáll. *44, *46, *48 (szó., v., ti. *42). Szittya (City). 111- 140. A sors beleszól. *44, *46, *48 (szó., v. és v. *42). Uránia. 146-048. Lidércfény. Prol. Nap. *43, 45, 7 (v. és v. 11). Adria. Velencei éjszakák, cs.-től: Estélyi ruha kötelező (44, *46, 48, v. *42). Alkotás. Szerelmi vihar, cs.-től: Beszélő köntös (44, *46, 48, v. *42). Anna. Eladó birtok, cs.-től: Tavaszi álmok (*44, 46, 4®, ü. *42). Attila. Beszélő köntös, cs.-től: Két lányt szenetek (10, V212, *42, 124, 126, *48). Belvárosi. Fráter Lóránd, cs.-től: Estélyi ruha kötelező (44, *46, 48, ü. *42). Budai Apolló. Asszonysziv, cs.-től: Estélyi ruha kötelező (44, 46, 48, ü. *42). Capitol. Enyém vagy. Prol. (42, 3, 5, 7). Duna. Király bolondja, cs.-től Házasság (44, 46, *48, ü. *42). Homeros. Fráter, .Lóránd, cs.től: Hulló bilincsek (44, 46, 48, ü. 42). Józsefvárosi. Fráter Lóránd, cs.től: Zoro és. Huru (44, *46, 48, ü. 42). Mesevár. Gentry-fészek, cs.-től: Harmincadik (44, 46, 48, ü. 42). Nyugat. Fiáter Lóránd, cs.től: Estélyi ruha kötelező (*44, *46, *48, ü. *42). Otthon. Damaszkuszi oroszlán, cs.-től: Estélyi ruha kötelező (44, 46, 48, ü. 42). Pátria. Negyedsziglen (101-1 folyt, mérs.: 42, 44, *46, *48). Petőf. Fráter Lóránd, cs.-től: Estélyi ruha kötelező (44, *46, *48, v. 421). Tinódi. Fráter Lóránd, cs.-től: Két lányt szeretek (42, 44, 46, 48). Tiszti Kaszinó. Jan. 6: Házasság, 7 és 10: őrségváltás (4.5, 7). Toldi. Fráter Lóránd, cs.-től: Estélyi ruha kötelező (10, 412, .42, 44, 46, *48). Túrán. Postamester, cs.-től: Estélyi ruha kötelező (11, 42, 44, 46, 48). Ugocsa. Aszszonyszív, cs.-től: Fráter Lóránd (44, 46, 48, n. 42).. Újbuda. Házasság, cs.-től: őrségváltás (tól, 6, 18, 0. 32). Színház-Zene Öreg színészek Ditrői Mór, a régi kolozsvári Nemzeti Színház nagyhírű igazgatója, 1896-ban megteremtette a budapesti Vígszínházat, forradalmasította az addig szavaló-stílusú színjátszást és ezzel utat jelölt ki a közvetlen beszéd jogának a hazai színpadokon. Ezenkívül nemzeti missziót is teljesített; már Kolozsvárott magyar ciklust rendezett: száz ,egymásutáni estén csak saját szerzőink darabjait játszhatta. Ezt a bravúrt azután a Vígszínházban is megismételte merészen, de teljes sikerrel. (Ekkor került szinte először a többek között Herczeg Ferenc „Ocskay brigadéros“-a is.) A Vígszínház hajdani bérlő gazdái kitűnő és nagyérdemű művezető igazgatójuknak visszavonulása alkalmával évi 12.000 korona „kegydíjat“ állapítottak meg. Ez körülbelül a régi világháborúkezdetén történt, mikor Ditrói nyugdíjba ment. A színház konjunktúrája, mint minden háborús vállalkozás, Napóleon lta, hihetetlenül fellendítette a bevételt. A pénz viszont felhígult olyannyira, hogy Ditrói kis idő múlva a 12.000 korona járulék fejében évenként egy, azaz 1 pengő kegydíjat „élvezett“ hajdani megbízóitól, akik csupán azt a csekélységet felejtették el belevenni nagylelkű kegydíjadományozó írásukba, hogy a korona egyenlő az aranykoronával... Azóta ide-oda hányódott a vén komédiás. .Itt-ott filmen vagy a rádióban játszott néhányszavas szerepet (mindig kitűnően), kapott egy kis trafikot is, amit igen olcsón kénytelen volt bérbeadni magas kora miatt és felveszi a Színész Nyugdíjintézet havi 40 pengős kegydíját (amire vagy 40 éven keresztül fizetett be maximális százalékot, de az Intézet közben csaknem tönkrement). Ditrői Mór ma kilencvenkettedik évében van. Egyike a legnagyobb színész-pedagógusoknak, rendezőknek, reformátoroknak. Rojtosszélű nadrágban tipegtopog, csoszog az utcán, könyveit és verseit árulgatva (mint író is igen tehetséges mellesleg), hogy a mindennapig megszerezhesse magának. Most egy verset kaptunk tőle.Megható, sőt, megdöbbentő dokumentuma, mementója, annak, hogy egy kulturnagyságunk nálunk öregségére hogyan kallódhatik — önhibáján kívül — a nyomor szélére. Házalgat tráskáival, hajdani kollégái, ismerősei körében. Ez bizony szégyen. De nem Ditrői, nem a hajdani nagy igazgató, a volt színész, az egykori lelkes és idealista színházi reformátor, a becsületes és kulturált régi teátrista szégyene, hanem talán másvalamié? !... Miért nincs alap például akár a kultuszminisztérium, akár valamelyik közege, hivatala, vagy intézménye számláján ilyen kiváló érdemességű emberek részére, szellemi és művelődési öreg harcosok rokkantsági ellátása címén, amikor ma már — hála Istennek — bármelyik vén bérest, napszámost vagy kubikost is eltart az állam, a vármegye, egy birtokos vagy egyéb közület, vállalkozás? * A Nemzeti Színház karácsony hetének egyik délelőttjén a „Vén bakancsos és fia a huszár“-t hozza színre, abból az alkalomból, hogy a Szilágyidinasztia most százötven esztendeje kezdte meg színpadi működését, egyidőben magával a magyar színészettel. E másfél század alatt sok kiváló tagja volt a családnak meg nem szakadó sorrendben, közöttük például Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, az európai hírű művésznő is, de őse, Kelemen Lászlónak hitvese is Szilágyi-leány volt. Az ország első színházának jelenleg is van egy tagja, aki e nagymúltú dinasztiának szerény, de tehetséges és tisztességes múltú leszármazottja, a hetvenegynéhány éves Szilágyi Aladár, aki ez alkalomból a címszerepet fogja eljátszani. Egyébként csendes, békés, szorgalmas, megbízható epizódista. Ma, ötvenéves jubileumakor, havi 160 pengő a gázsija. De még örül, hogy ez a kis fixum legalább biztosítja öregségére a száraz kenyeret mindennapi nehéz munkájáért. _ _ Hol késik a művészek, a szellemi munkások intézményes öregségi és rokkantsági biztosítása és méltó, tehetségüket és működésüket megillető nyugdíj-ellátása!?• Gabányi László hónapok óta a Rádium-kórház kezelésében gyógyul. Az OTKA némi hozzájárulást fizet ugyan neki, viszont ő — a hosszú bentfekvés miatt — elesik a gázsiját kiegészítő-, rádió- és filmfellépési díjaitól, de hozzá kell járulnia a kórházi különbözeti, meg egyéb költségekhez készpénzben... Hogyan élhet meg így, harmincesztendős nemzeti színházi tagsága után, családostul?... ■Síöreg színészek koldussorsa olyan szomorú és vigasztalan, hogy az ember szíve elfacsarodik a bánattól és szomorúságtól... Minél előbb kell ezen gyökeresen segíteni!* Az Országos Színművészeti Akadémia szerdán, január 8-án délelőtt, a Nemzeti Színházban nyilvános előadás keretében előadja Harsányi Zsolt „A vérgazember“ című sánjátékát.