Pesti Hírlap, 1943. március (65. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-30 / 71. szám
Geresti Hírlap 1943 március 30, kedd gyár nép egészen Nyugat-Európához tartozik, hisz már az Árpádházi királyok idejében Magyarország volt Európa egyik legműveltebb országa. Mi a nyugati kereszténységhez csatlakoztunk, hazánk az elsők között volt az alkotmányos államok sorában, mert már Szent István a korának megfelelő alkotmányt megadta. Mi részt vettünk a nyugat minden szellemi mozgalmában, mint a keresztes háborúkban, a renesszánszban, a szabadságharcban, a könyvnyomtatásban, képzőművészetekben, tudományok művelésében, felfedezésekben, stb. Tőlünk délre és délkeletre a keleteurópai és a pravoszláv vallás területe kezdődik, így tehát semmiesetre sem lehet hazánkat Délkelet- Európához sorolni, hanem beszéljünk róla mindig úgy, mint Közép- Európáról Maradjunk mi csak Közép-Európa s igyekezzünk műveltségünkkel ismét méltóan betölteni az ezzel járó hivatást lelki nemességünk és műveltségünk fölényével, hisz ez tartott fenn bennünket immár ezer esztendeje. Az unitárius egyház az erdélyi egyházak együttműködéséért Kolozsvár, márc. 29. Az unitárius egyház főtanácsa Kolozsvárott tartotta rendes évi közgyűlését Dr. Fáy István államtitkár kijelentette, hogy a kultuszkormány az unitárius egyháznak mind egyházi, mind nemzeti vonatkozású munkáját nagy figyelemmel kíséri. Mikó Imre határozati javaslatot terjesztett elő az erdélyi egyházak közötti együttműködés helyreállításáról Javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy az egyházi főtanács az elnökség útján intézzen felhívást az erdélyi magyar testvéregyházakhoz és kérje fel őket, hogy közösen szólítsák fel lelkészeiket és világi tisztviselőiket arra, hogy felekezeti viszonylatban tartózkodjanak minden olyan megnyilatkozástól, amely az ellenzék kiélezéséhez vezethetne. Tehát a szószéken, az egyházi és társadalmi egyesületekben tartsák felszínen a keresztény egység és a nagy, közös magyar célok gondolatát. Józan Miklós püspök tartotta meg -miután első püspöki beszámolóját A Dávid Ferenc Egylet közgyűlésén eleplezték dr. Boros György püspöknek, az egylet alapítójának arcképét. „Szlovákiának gyarmatra van szüksége“ Pozsony, márc. 29. A „Hospodarska Obroda" Szlovákiának gyarmatra van szüksége címen hosszasan bizonyítgatja, hogy Szlovákia népfeleslege már több, mint száz év óta kénytelen volt Szlovákia határain kívül keresni megélhetését. A jelenlegi világháború befejezése után — írja a cikk — egyetlen lehetőség lesz, hogy Szlovákia a béketárgyalásokon gondoskodni tudjon népfeleslegeiről és pedig úgy, hogy a szlovákok jelentkezni fognak Szlovákia határain kívül eső ,olyan darab földterületéért, amelyet teljes jogtulajdonul ítélnének oda Szlovákiának, amelyet, mint „új Szlovákiát“ szlovákok igazgatnának és az kiegészítője lenne a régi Szlovákiának. Ez a terület annyi és olyan birtokot adna a szlovákoknak, amelyet a régi Szlovákia részükre nem tud nyújtani. Nem kételkedem — írja dr. Cserhelyi Vince —, hogy lehetne találni a földgömbön olyan földterületet, amellyel a szlovákok közvetlen összeköttetésben állanának a lehetőséghez képest idegen határokon való átjárás nélkül, esetleg vizi után. A cikkel kapcsolatban a szerkesztőség csillag alatt azt írja, hogy a gondolat sokak előtt talán turbátornak tűnik fel, de érdekes tárgya miatt a cikket teljes egészében közli. Fligl József gyilkosait tizennégy és tizenegy évi fegyházra ítélték A büntetőtörvényszék Kovács-tanácsa hétfőn tárgyalta ifj. Varga István 39 éves rádiószerelő és Jakab Tibor 19 éves asztalossegéd bűnügyét, akiket az ügyészség gyilkosság és rablás bűntettével vádolt meg. A vádirat szerint múlt év október 10-én előzetes összebeszélés után ők ölték meg a lakásán Fligl József nyugalmazott MÁV főtanácsos zongoraművészt, akinek lakásáról azután hat rend férfiöltönyt, egy férfikabátot, egy esőköpenyt, 10 inget, négy pár cipőt, egy arany zsebórát és pár arany kézelőgombot vittek el. Vádat emelt az ügyészség Neumann József kereskedő és Hőnek Ignác nyugalmazott állami főtisztviselő ellen is, tulajdon elleni kihágás címen, mert a rabolt holmi egy részét megvásárolták. Varga István beismerte bűnösségét. Elmondotta, hogy a múlt év nyarán a Margitszigeten ismerkedett meg a 74 éves Frigl Józseffel, aki felajánlotta, hogy ingyen megtanítja zongorázni. Innen kezdve feljárt az idős férfi Margit-körúti garszonlakására. Néhány nappal a bűneset előtt találkozott Jakab Tiborral, akivel évekkel ezelőtt a kassai javítóintézetben ismerkedett meg. Jakab, aki munka nélkül állott és teljesen le volt rongyolódva, azt indítványozta, hogy ki kell fosztani a jólszituáltnak látszó idős férfit. Jakabot felvitte Fligl Józsefhez, aki édes pálinkával kínálta meg őket, majd zongorához ült A bíróság ezután zárt tárgyalást rendelt el, majd ismét nyilvános tárgyaláson folytatta Varga István kihallgatását. Később — mondotta Varga István — egy alkalmas pillanatban Jakab ököllel Frigl arcába sújtott, aki erre megtántorodott, mire én is lemértem a fejére néhány ütést. A mozdulatlan testet összekötöztük, a díványra fektettük, száját betömtük. Ezután a villanyfőzőn négy tojást főztünk magunknak, azt elfogyasztottuk, majd összeszedtük a lakásban talált értékeket. A továbbiak során hangoztatta, hogy csak a lakás kifosztására szövetkeztek, a gyilkosságot nem határozták el előre. Jakab Tibor ugyancsak beismerte bűnösségét, de szerinte sem volt eredetileg szó gyilkosságról, csupán a lakást akarták kifosztani. — úgy beszéltük meg — vallotta —, hogy én majd leütöm Fliglt és ha elszédül, kifosszuk a lakását. A bíróság ezután ismét zárt tárgyalást rendelt el, majd újból nyilvános tárgyaláson folytatta Jakab Tibor kihallgatását, aki Frigl József meggyilkolásának körülményeit ugyanúgy adta elő, mint vádlottársa. Neumann József és Hőnek Ignác ártatlanságát hangoztatta. A bíróság végül is ifjabb Varga Istvánt és Jakab Tibort, a vádtól eltérően, szándékos emberölés és rablás bűntettében mondta ki bűnösnek, ezenkívül Vargát még külön lopás bűntettében is. Ezért Vargát 14 évi fegyházra, Jakabot 11 évi fegyházra ítélte. Hőnek Ignác büntetése száz pengő, Neumann Józsefet a bíróság felmentette. Az ítélet megokolása szerint a fővádlottak összebeszélése csupán rablásra irányult. Az ítélet nem jogerős. Sajtóhibák Szegény, sokat szenvedett Gutenberg János! Jóhiszeműen azt hitted, hogy csak a sajtót ajándékozod az emberiségnek, holott ezzel egyidejűleg a sajtóhiba ördögét is életre keltetted. Az ólombetűknek ez a manója olykor csak derűsen incselkedik velünk, némelykor azonban komolyabb zavarokat, bosszúságot is okozhat Írónak és olvasónak egyaránt Különösen a lázasabb ütemben készülő napilapoknál bukkan az olvasó többé-kevésbbé értelemzavaró sajtóhibákra. A napilapoknak szinte percnyi pontossággal megszabott határidőre kell az utcára kerülniök. A rotációs gép éhes kolosszusa már türelmetlenül várja a „matricákat“; a szedők, korrektorok, tördelők, tömöntök serény keze egyre ontja a kész sorokat, hasábokat és oldalakat. Ám minden figyelem és szorgos igyekezet ellenére — hiszen végeredményben itt is csak emberi teljesítményről van szó — ide vagy amoda hiba csöppen. Ezek a sajtóhibák pedig tíz-, sőt százezrek szeme elé kerülnek. Nem fog tehát ártani, ha közelebbről is megismerkedünk öreg barátunk, a sajtóhiba komolyabb és derűsebb változataival. A nyomtatott betű legkellemetlenebb ■— s nem is ritka — meglepetései közé tartozik, amikor valamely sor látszólag minden ok nélkül megismétlődik, az utána következő sorból azonban hiányzik a szöveg folyamatossága. Az történt ugyanis, hogy egy hibás sort újra kellett szedni, ezt a részt azonban a tévedésből kiemelt következő sor helyére illesztették. Az eredmény: egyazon sort megkapjuk sajtóhibás és kiigazított alakjában, viszont az ártatlanul kihagyott sor miatt a kérdéses mondat értelmét csak nehezen vagy sehogy sem tudjuk kibogozni. Tegyük fel, hogy az olvasó elé ilyen szöveg mered: A nemzet a megboldogult Erzsébet királynő iránti kegyeletéből a fővákirályné iránti kegyeletéből a fővának nevezte el. Pedig ennek a mondatnak tördelési hiba nélkül világos értelme van: A nemzet a megboldogult Erzsébet királyné iránti kegyeletéből a főváros legújabb alkotását Erzsébet-hídnak nevezte el. De még nagyobb hideg fut végig a szerző hátán, amikor azt tapasztalja, hogy cikkének hosszú sorai kerültek egészen más, illetéktelen helyre. Az e fajta tördelési hibák keserűségét némileg enyhíti, ha a felcserélt sorok egyébként sértetlenül megtalálhatók itt, és amott. A gyakorlott újságolvasót ugyanis ez nem zavarja túlságosan, mert tapasztalatból tudja, hogy valahol csak ráakad a bújócskát játszó, hiányzó sorokra. Az sem örvendetes meglepetés, ha valamely cikkbe vagy híradásba egy egészen más tárgyú közlemény részei csúsznak be. A jellegzetesen nyomdatechnikai természetű tördelési hiba-lehetőségek kissé bánatos felsorolása után a tulajdonképpeni sajtóhibákat szúrjuk tűhegyre. Van közöttük olyan, amit a szerző tévedése, téllhibája vagy a kézirat olvashatatlansága okoz. Az elsőre aligha illik rá a „sajtóhiba“ kitétel Például azt írja valaki, hogy a francia hadsereget 18 nap alatt gyűrték le a németek, holott ez a 18 nap a lengyel hadsereg vereségéhez fűződik, vagy amikor a szórakozott cikkíró az algíri Tebessát Marokkóba helyezi. A nehezen olvasható kézirat viszont nem egyszer ejti jóhiszemű tévedésbe a szedőt Pedig azt mondják, hogy a nyomdában — akárcsak a patikában — a legrosszabb írást is hibátlanul ki tudják betűzni. Nemrég a következő tartalmú híradás akadt horgunkra: „N. N. korcsolyabajnok többhavi fontolgatás után megkezdte tréningjét." A sajtóhiba nyugtalan kis ördöge a frontszolgálat helyett csempészte ide a fontolgatás szót. De vájjon ki lehetett a gazdája ennek a nyilvánvalóan sajtóhibás hirdetésnek: „Férjhez mennék gazdálkodáshoz jól értő urinéhöz? S még ilyen különös házassági hírt is feljegyeztünk: „N. Andor oltárhoz vezette N. Gézát“. (Bizonyára Gizának hívták a nyomdában megfiusított arát.) Tóth Béla örökíti meg Magyar Anekdotakincsében, hogy Döbrentey milyen büszkélkedve jelent meg egyszer Széchenyi estebédjén, hóna alatt egy könyvvel. — Az első magyar könyv — állította —, amelyben nincs sajtóhiba. Általános csodálkozás. Deák Ferenc azonban kezébe veszi a könyvet és íme, mindjárt a címlapról a következő szöveg mosolyog a későbbi haza bölcsére: „Shakespeare remekei. Döbrentey Gábor ordítása szerint“ Az „f“ betű úgy látszik napjainkban is szívesen potyog ki a szedésből. Legalább erre vall az alábbi hirdetés: „Nagykereskedő-cég elvesz irodai munkákban gyakorlott hölgyet“ A sajtóhibák utólagos orvoslását célozzák a helyreigazítások. Az incselkedő ördög olykor itt sem fér a bőrébe és sorozatos bonyodalmak előtt tárja ki az ajtót. Megjelenik egy hír: „A 10.000 munkást foglalkoztató ... gyár.“ A kérdéses iparvállalatnak azonban csak ezer alkalmazottja van, nem akar nagyobbnak feltűnni, tehát helyreigazítást küld be. Ez a lap másnapi számában ekként jelenik meg: „A ...gyár alkalmazottainak száma nem — mint tévesen közöltük — 10.000, hanem 100.000.“ A helyzet a vállalat szempontjából fölöttébb kínos, ezért harmadnap már egy ilyen szövegű újabb helyreigazítás lát napvilágot: „A ...gyár nem 10.000, még kevésbbé 100.000, hanem pontosan 100 munkást foglalkoztat." A szegény vállalat erre már kitűzte a fehér zászlót, a sajtóhiba döntő győzelmet aratott!... Rochlitz Gyula. A víruskutatás újabb eredményei A Pesti Hírlap február 16-iki számában ismertette dr. Butenandtnak, a Kaiser Wilhelm-intézet biokémia tanárának egyik feltűnést keltő előadását a vírus-betegségek tanulmányozása körül elért eredményekről Beszámolt arról, hogy ez a rejtélyes kórokozó, amelyet felfedezője, Pasteur „láthatatlan"-nak és „szűrhetnek nevezett el, újabban rácáfolt ezekre a jelzőkre. Górcső alatt ugyan észrevétlen marad, de ultramikroszkópban kitűnően látható. Azóta sikerült olyan szűkiikacsa kolloidon-szűrőket előállítani, amelyek nemcsak a baktériumokat, hanem a vírusokat is visszatartják. Rámutatott arra is, akadnak tudósok, akik a vírusokat kezdetleges élőlényeknek, mások pedig csak igen fejlett, nagy fehérjemolekuláknak tartják. Felemlítette, hogy a vírusok sok vonatkozásban mennyire hasonlítanak a génekhez. Ezek a kis külön egységek a csirasejtekben az átöröklődő testi és lelki tulajdonságoknak az átvivői Megírtuk, hogy egy magyar tudós, dr. Darányi Gyula, a budapesti egyetem egészségtan tanára, már hat év előtt rámutatott arra, hogy a vírus, a gén, a rákokozó és a bakteriophag sok hasonlatosságot mutat. Azt ajánlotta tehát, hogy ezeket külön osztályba, a legkisebb életegységek osztályába foglalják össze, „protosomák" néven. Darányi erről szóló hosszabb tanulmánya 1937-ben jelent meg az „Orvosi Hetilapéban „Új felfogás a virus, phag, gén és rákkórok biológiai kapcsolatáról“ címen, valamint német és francia nyelven a „Deutsche Medizinische Wochenschrift“, illetve „Presse Médicale“-ban. Butenandt igen részletes beszámolója ezt a merész, új elgondolást egyetlen szóval sem említi, ami azt bizonyítja, hogy a kiváló magyar orvostanár tanulmányáról a külföldi szakkörök nem vettek tudomást. Ugyanezt a sajnálatos hiányt kell tapasztalnunk, ha elolvassuk A. Vandel toulousei tanárnak egyébként rendkívül érdekes, a La Serenes et la Vie-ben „Az anyag és az élet közötti határterület: a virus-proteinek Helmen megjelent cikkét A 17-ik században Van Helmont még hitt az egerek, sőt egy századdal később Buffon a bélférgek önkéntes keletkezésében. A zűrzavarba a górcső hozott világosságot Ennek segítségével lehetett csak később megvonni a határvonalat élőlény és élettelen anyag között Most viszont éppen az ultramikroszkóp az, amely olyan lényeket derített ki, amelyekről még a tudósok véleménye is eltérő. Nem tudják, hogy voltaképpen micsodák- Egyedül az élőlények legalsóbb rendje-e, vagya az anyagnak legfejlettebb foka? Kezdetleges mikroorganizmus-e, vagy pedig bizonyos önállóságig szervezkedett makromolekula? Stanley amerikai biológus 1935-ben bámulatba ejtette a tudományos világot azzal, hogy sikerült neki a dohány mozaik-betegségének vírusát ultracentrifugáció útján kristályos alakban előállítani Ezzel lehetségessé vált a vegyi elemzés is. Ez pedig olyan fehérjevegyületeket derített ki, amelyek a sejtekben, de főleg azok magvaiban találhatók: a vírusproteinek ezek, amelyek hasonlítanak a mueleoproteinekhez. A vírusok hovatartozásáról még sok vita folyik. Egyesek az élet legősibb formájának tartják. Mások viszont elkorcsosult alakzatoknak vélik: baktériumokból kiszabadult sejtmagvaknak. Sokan pedig egyáltalában nem is tekintik élőlényeknek, hanem csak igen fejlett szerkezetű, bizonyos önállóságra szert tett nagy fehérjemolekuláknak. Sok hasonlatosságot mutatnak az átöröklés vivői — a pének —, valamint a d’Hérelle által 1913-ban felfedezett bakteriophagok is. Itt mindenképpen egy közbülső állapotról van szó, amely az élettelen anyagtól az élet felé vezet Egyik fontos állomás ebben a folyamatos sorozatban: az atom — molekula — vírusprotein — protista — állat — ember. Kétségtelen, hogy Vandel tanár a rákokozót teljesen figyelmen kívül hagyta, pedig lehetséges, hogy ez után haladva sikerül majd a rákprobléma megoldása. Darányi új osztályozásáról pedig, úgy látszik, nincs tudomása. Annál inkább hangsúlyoznunk kell a magyar tudós elgondolásának elsőbbségét mert az új irány még sok sikerrel kecsegtet. Butenandt azóta már bizonyára meg is kapta Darányi cikkének német külön lenyomatát, amelyet megküldöttek neki. Most Vandelhez is eljuttatunk egy francia példány. Dr. Révai I. Pihenések gyorsan eltűnnek 1 ,0^%) Kis pőrsertések és bőrsérü- válkozás okozta bosszú- | lések kínná változtathatságot. Bőre lágy, simuló- |||j 4 rfr'jak a borotválkozást. Az leány és állandóan ápolt H | ’ ingerült bőr feszül és éget külsejű. Tarr erősen fér- '|||h f | // mint a tűz.Aki Tarr-t hesztőtlenítő hatású és valós aj f|k\ tréfH'r»a4. mo ismer» » bőről- epos jotdtemwv a bőrnek. A j&lh && Napi hírek — Napirend. Március 30. Kedd. Hont. kát.: Kerény. Protestáns: Izidor. Gór. kat.: Klim. János. — Budapesten a Nap kel 6 óra 28 perckor, nyugszik 19 óra 10 perckor; a Hold kel 3 óra 17 perckor, nyugszik 12 óra 42 perckor. Nemzetünk Világa Az 1943. év háromszázadik évfordulója Zrínyi Ilona születésének. Századok peregnek le az idő kerekén, Isten mezején tovább nyílnak e virágok, a magyar asszonyi lelkek erényei nemzedékről nemzedékre különleges színekkel gazdagítják ezt a fogalmat De ki látta mását Zrínyi Ilonának. Hősi vitéz nemzetség életfáját díszítette fel a Gondviselés, mikor e Zrínyi-család ölébe helyezte Isten kertjének legnemesebb virágát Minden magyar asszonyi szív őt kell hogy ünnepelje, nem üres szónoklatokkal, hanem cselekvéssel, tettekkel. Gyönyörködjünk úgy benne, hogy példáját követve hasonlítani igyekezzünk hozzá. Az év minden napján gondoljunk reá, mit tenne ő, ha most itt lenne közöttünk? Egykor Munkács várát védte, tartotta csodával határos hősiességgel. Ma egy országért állana helyt! Egykor világra hozta, élén hordozta, nevelte a magyar nemzeti eszményiség örök fenntartóját, „Hazánk Szentjét“, a hazaszeretet mártírját, II. Rákóczi Ferencet, hogy a magyar ifjúság drága eszményképe legyen. Ő benne testesült meg az erős lélek tettereje, a hősiségig emelkedő bátorság, a legtökéletesebb anyaság, önfeláldozó hitves és a lemondás mértirkoszorus angyala. Melyik nemzet mutathat fel nálánál szebb és tökéletesebb asszonyi példaképet? Jertek, magyar nők, emelkedjünk fel hozzá. Hivjuk őt vezérünkül Ha érzésünk hamisságtól mentes, ő jönni fog és csodákat fog művelni általunk Zrínyi Ilonánk jöjj és légy példa adó eszménye minden magyar nőnek’ Irsal Szabó Tiborné. — Az igazságügy minizter kerületében. Radocsay László igazságügyminiszter a balatonfüredi választókerület képviselője kerületében látogatást tett és részt vett a MÉP Révfülöpön tartott pártvezetőségi értekezletén. Meghallgatta választópolgárainak panaszait, kéréseit, majd válaszolt a felszólalásokra. A minisztert választópolgárai mindenütt nagy szeretettel fogadták. — Jurcsek Béla államtitkár meggyógyult. Jurcsek Béla közellátásügyi államtitkár, aki hosszabb súlyos betegségen esett át, betegségéből teljesen felgyógyult és újból átvette hivatalát Az államtitkár hétfőn látogatást tett Kállay Miklós miniszterelnöknél. — Az összeférhetetlenségi bizottság ülése. A képviselőház állandó összeférhetetlenségi bizottsága szerdán ülést tart, amelynek tárgya Lili János országgyűlési képviselőnek jogerős elítéltetése tárgyában az állandó öszszeférhetetlenségi bizottsághoz áttett ügy előadójának megválasztása és tárgyalási határnap kitűzése. A Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete közgyűlést tartott a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának dísztermében, amelyen az igazságügyminisztert Bonczos Miklós államtitkár, a nemzeti propagandaügyi minisztert pedig Traeger Ernő miniszteri osztályfőnök képviselte. Dr. Krüger Aladár elnöki megnyitó beszédében hangoztatta, hogy az istentagadás és a kereszténység, a nyugati civilizáció és a keleti barbárság nagy mérkőzésében, a nagy harci felkészültségben jelentékeny erkölcsi tényező a MÜNE. De felkészült a MÜNE az eljövendő békére is, visszaállította a magyar ügyvédség régi tekintélyét és így a független magyar bírósággal karöltve el fogja tudni látni a keresztény szellemben megújuló új európai Magyarországban a jogvédelmet. Ezután dr. Vargha László főtitkár terjesztette elő évi jelentését. ■ Megalakult a Turul Szövetség Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központja. A Turul Szövetség lillafüredi követtáborán a kultuszminiszter korhatár rendelet® alapján — amint jelentettük — kimondották a régi szövetség kettéosztását. A 26 évnél fiatalabb egyetemi és főiskolai kiküldöttek Fülei- Szántó Endre egyetemi tanár, a primus magister felszólalása után megalakították a Turul Szövetség Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központját. Fővezérré dr. Kiss István debreceni egyetemi tanársegédet választották meg, aki kifejtette, hogy a turulista ifjúság régi kívánsága teljesült, amikor a miniszter lehetővé tette, hogy az ifjúság maga vezesse önmagát A Társadalmi Turul Szövetség országos fővezérévé gróf Festetics Domokos országgyűlési képviselőt választották meg. — Lezuhant egy kanadai katonai acéllitó repülőgép. Washingtonból jelentik. A nyugatkanadai légierők parancsnoksága közli, hogy szombaton az Alázható fölött egy katonai szállító repülőgép lezuhant. A szerencsétlenség okát eddig nem sikerült megállapítani. A repülőgép utasai közül hatan életüket vesztették. Egy további utat eltűnt