Pesti Hírlap, 1943. március (65. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-30 / 71. szám

G­eresti Hírlap 1943 március 30, kedd gyár nép egészen Nyugat-Európá­­hoz tartozik, hisz már az Árpádházi királyok idejében Magyarország volt Európa egyik legműveltebb or­szága. Mi a nyugati kereszténység­hez csatlakoztunk, hazánk az elsők között volt az alkotmányos államok sorában, mert már Szent István a korának megfelelő alkotmányt megadta. Mi részt vettünk a nyu­gat minden szellemi mozgalmában, mint a keresztes háborúkban, a re­­nesszánszban, a szabadságharcban, a könyvnyomtatásban, képzőmű­vészetekben, tudományok művelé­sében, felfedezésekben, stb. Tő­lünk délre és délkeletre a ke­leteurópai és a pravoszláv vallás te­rülete kezdődik, így tehát semmi­esetre sem lehet hazánkat Délkelet- Európához sorolni, hanem beszél­jünk róla mindig úgy, mint Közép- Európáról Maradjunk mi csak Közép-Euró­­pa s igyekezzünk műveltségünkkel ismét méltóan betölteni az ezzel já­ró hivatást lelki nemességünk és műveltségünk fölényével, hisz ez tartott fenn bennünket immár ezer esztendeje. Az unitárius egyház az erdélyi egyházak együtt­működéséért Kolozsvár, márc. 29. Az unitárius egyház főtanácsa Kolozsvárott tar­totta rendes évi közgyűlését Dr. Fáy István államtitkár kijelentette, hogy a kultuszkormány az unitárius egy­háznak mind egyházi, mind nemzeti vonatkozású munkáját nagy figye­lemmel kíséri. Mikó Imre határozati javaslatot terjesztett elő az erdélyi egyházak közötti együttműködés helyreállítá­sáról Javaslatot tett arra vonatko­zóan, hogy az egyházi főtanács az el­nökség útján intézzen felhívást az erdélyi magyar testvér­egyházakhoz és kérje fel őket, hogy közösen szólít­sák fel lelkészeiket és világi tisztvi­selőiket arra, hogy felekezeti viszony­latban tartózkodjanak minden olyan megnyilatkozástól, amely az ellenzé­­­k kiélezéséhez vezethetne. Tehát a szószéken, az egyházi és társadalmi egyesületekben tartsák felszínen a keresztény egység és a nagy, közös magyar célok gondolatát. Józan Miklós püspök tartotta meg -miután első püspöki beszámolóját A Dávid Ferenc Egylet közgyűlésén eleplezték dr. Boros György püspök­nek, az egylet alapítójának arcképét. „Szlovákiának gyarmatra van szüksége“ Pozsony, márc. 29. A „Hospodarska Obroda" Szlovákiának gyarmatra van szüksége címen hosszasan bizonyít­gatja, hogy Szlovákia népfeleslege már több, mint száz év óta kénytelen volt Szlovákia határain kívül keresni megélhetését. A jelenlegi világháború befejezése után — írja a cikk — egyet­len lehetőség lesz, hogy Szlovákia a béketárgyalásokon gondoskodni tud­jon népfeleslegeiről és pedig úgy, hogy a szlovákok jelentkezni fognak Szlovákia határain kívül eső ,olyan darab földterületéért, amelyet teljes jogtulajdonul ítélnének oda Szlová­kiának, amelyet, mint „új Szlovákiát“ szlovákok igazgatnának és az kiegé­szítője lenne a régi Szlovákiának. Ez a terület annyi és olyan birtokot adna a szlovákoknak, amelyet a régi Szlo­vákia részükre nem tud nyújtani. Nem kételkedem — írja dr. Cserhelyi Vince —, hogy lehetne találni a föld­­gömbön olyan földterületet, amellyel a szlovákok közvetlen összeköttetés­ben állanának a lehetőséghez képest idegen határokon való átjárás nélkül, esetleg vizi után. A cikkel kapcsolatban a szerkesz­tőség csillag alatt azt írja, hogy a gondolat sokak előtt talán turbátor­­nak tűnik fel, de érdekes tárgya miatt a cikket teljes egészében közli. Fligl József gyilkosait tizennégy és tizenegy évi fegyházra ítélték A büntetőtörvényszék Kovács-taná­csa hétfőn tárgyalta ifj. Varga István 39 éves rádiószerelő és Jakab Tibor 19 éves asztalossegéd bűnügyét, aki­ket az ügyészség gyilkosság és rablás bűntettével vádolt meg. A vádirat szerint múlt év október 10-én előzetes összebeszélés után ők ölték meg a la­kásán Fligl József nyugalmazott MÁV főtanácsos zongoraművészt, akinek lakásáról azután hat rend férfiöltönyt, egy férfikabátot, egy esőköpenyt, 10 inget, négy pár cipőt, egy arany zseb­órát és pár arany kézelőgombot vit­tek el. Vádat emelt az ügyészség Neumann József kereskedő és Hőnek Ignác nyugalmazott állami főtisztvi­selő ellen is, tulajdon elleni kihágás címen, mert a rabolt holmi egy részét megvásárolták. Varga István beismerte bűnösségét. Elmondotta, hogy a múlt év nyarán a Margitszigeten ismerkedett meg a 74 éves Frigl Józseffel, aki felajánlot­ta, hogy ingyen megtanítja zongoráz­ni. Innen kezdve feljárt az idős férfi Margit-körúti garszonlakására. Néhány nappal a bűneset előtt találkozott Ja­kab Tiborral, akivel évekkel ezelőtt a kassai javítóintézetben ismerkedett meg. Jakab, aki munka nélkül állott és teljesen le volt rongyolódva, azt indítványozta, hogy ki kell fosztani a jólszituáltnak látszó idős férfit. Jaka­bot felvitte Fligl Józsefhez, aki édes pálinkával kínálta meg őket, majd zongorához ült A bíróság ezután zárt tárgyalást rendelt el, majd ismét nyilvános tár­gyaláson folytatta Varga István ki­hallgatását. Később — mondotta Varga Ist­ván — egy alkalmas pillanatban Ja­kab ököllel Frigl arcába sújtott, aki erre megtántorodott, mire én is le­mértem a fejére néhány ütést. A moz­dulatlan testet­ összekötöztük, a dí­ványra fektettük, száját betömtük. Ez­után a villanyfőzőn négy tojást főz­tünk magunknak, azt elfogyasztottuk, majd összeszedtük a lakásban talált értékeket. A továbbiak során hangoztatta, hogy csak a lakás kifosztására szövetkez­tek, a gyilkosságot nem határozták el előre. Jakab Tibor ugyancsak beismerte bűnösségét, de szerinte sem volt ere­detileg szó gyilkosságról, csupán a la­kást akarták kifosztani. — úgy beszéltük meg — vallotta —, hogy én majd leütöm Fliglt és ha elszédül, kifosszuk a lakását. A bíróság ezután ismét zárt tárgya­lást rendelt el, majd újból nyilvános tárgyaláson folytatta Jakab Tibor ki­hallgatását, aki Frigl József meggyil­kolásának körülményeit ugyanúgy adta elő, mint vádlottársa. Neumann József és Hőnek Ignác ártatlanságát hangoztatta. A bíróság végül is ifjabb Varga Istvánt és Jakab Tibort, a vádtól el­térően, szándékos emberölés és rablás bűntettében mondta ki bűnösnek, ezenkívül Vargát még külön lopás bűntettében is. Ezért Vargát 14 évi fegyházra, Jakabot 11 évi fegyházra ítélte. Hőnek Ignác büntetése száz pengő, Neumann Józsefet a bíróság felmentette. Az ítélet megokolása sze­rint a fővádlottak összebeszélése csu­pán rablásra irányult. Az ítélet nem jogerős. Sajtóhibák Szegény, sokat szenvedett Guten­berg János! Jóhiszeműen azt hitted, hogy csak a sajtót ajándékozod az emberiségnek, holott ezzel egyidejű­leg a sajtóhiba ördögét is életre kel­tetted. Az ólombetűknek ez a manója olykor csak derűsen incselkedik ve­lünk, némelykor azonban komolyabb zavarokat, bosszúságot is okozhat Írónak és olvasónak egyaránt Különösen a lázasabb ütemben ké­szülő napilapoknál bukkan az olvasó többé-kevésbbé értelemzavaró sajtó­hibákra. A napilapoknak szinte perc­nyi pontossággal megszabott határ­időre kell az utcára kerülniök. A ro­tációs gép éhes kolosszusa már türel­metlenül várja a „matricákat“; a szedők, korrektorok, tördelők, töm­­öntök serény keze egyre ontja a kész sorokat, hasábokat és oldalakat. Ám minden figyelem és szorgos igyekezet ellenére —­ hiszen végered­ményben itt is csak emberi teljesít­ményről van szó — ide vagy amoda hiba csöppen. Ezek a sajtóhibák pedig tíz-, sőt százezrek szeme elé kerül­nek. Nem fog tehát ártani, ha köze­lebbről is megismerkedünk öreg ba­rátunk, a sajtóhiba komolyabb és derűsebb változataival. A nyomtatott betű legkellemetle­nebb ■— s nem is ritka — meglepeté­sei közé tartozik, amikor valamely sor látszólag minden ok nélkül meg­ismétlődik, az utána következő sor­ból azonban hiányzik a szöveg folya­matossága. Az történt ugyanis, hogy egy hibás sort újra kellett szedni, ezt a részt azonban a tévedésből kiemelt következő sor helyére illesztették. Az eredmény: egyazon sort megkapjuk sajtóhibás és kiigazított alakjában, viszont az ártatlanul kihagyott sor miatt a kérdéses mondat értelmét csak nehezen vagy sehogy sem tud­juk kibogozni. Tegyük fel, hogy az olvasó elé ilyen szöveg mered: A nemzet a megboldogult Erzsébet királynő iránti kegyeletéből a fővá­­királyné iránti kegyeletéből a fővá­­nak nevezte el. Pedig ennek a mondatnak tördelési hiba nélkül világos értelme van: A nemzet a megboldogult Erzsébet királyné iránti kegyeletéből a fővá­ros legújabb alkotását Erzsébet-híd­­nak nevezte el. De még nagyobb hideg fut végig a szerző hátán, amikor azt tapasztalja, hogy cikkének hosszú sorai kerültek egészen más, illetéktelen helyre. Az e fajta tördelési hibák keserűségét némileg enyhíti, ha a felcserélt sorok egyébként sértetlenül megtalálhatók itt, és amott. A gyakorlott újságolva­sót ugyanis ez nem zavarja túlságo­san, mert tapasztalatból tudja, hogy valahol csak ráakad a bújócskát ját­szó, hiányzó sorokra. Az sem örvendetes meglepetés, ha valamely cikkbe vagy híradásba egy egészen más tárgyú közlemény részei csúsznak be. A­ jellegzetesen nyomdatechnikai természetű tördelési hiba-lehetőségek kissé bánatos felsorolása után a tu­lajdonképpeni sajtóhibákat szúrjuk tűhegyre. Van közöttük olyan, amit a szerző tévedése, téllhibája vagy a kézirat olvashatatlansága okoz. Az elsőre aligha illik rá a „sajtóhiba“ kitétel Például azt írja valaki, hogy a fran­cia hadsereget 18 nap alatt gyűrték le a németek, holott ez a 18 nap a lengyel hadsereg vereségéhez fűző­dik, vagy amikor a szórakozott cikk­író az algíri Tebessát Marokkóba he­lyezi. A nehezen olvasható kézirat vi­szont nem egyszer ejti jóhiszemű té­vedésbe a szedőt Pedig azt mondják, hogy a nyomdában — akárcsak a pa­tikában — a legrosszabb írást is hi­bátlanul ki tudják betűzni. Nemrég a következő tartalmú híradás akadt horgunkra: „N. N. korcsolyabajnok többhavi fontolgatás után megkezdte tréningjét." A sajtóhiba nyugtalan kis ördöge a frontszolgálat helyett csem­pészte ide a fontolgatás szót. De vájjon ki lehetett a gazdája en­nek a nyilvánvalóan sajtóhibás hirde­tésnek: „Férjhez mennék gazdálkodás­hoz jól értő urinéhöz? S még ilyen különös házassági hírt is feljegyeztünk: „N. Andor oltárhoz vezette N. Gézát“. (Bizonyára Gizá­­nak hívták a nyomdában megfiusított arát.) Tóth Béla örökíti meg Magyar Anekdotakincsében, hogy Döbrentey milyen büszkélkedve jelent meg egy­szer Széchenyi estebédjén, hóna alatt egy könyvvel. — Az első magyar könyv — állí­totta —, amelyben nincs sajtóhiba. Általános csodálkozás. Deák Ferenc azonban kezébe veszi a könyvet és íme, mindjárt a címlapról a következő szöveg mosolyog a későbbi haza böl­csére: „Shakespeare remekei. Döbren­tey Gábor ordítása szerint“­ Az „f“ betű úgy látszik napjainkban is szívesen potyog ki a szedésből. Legalább erre vall az alábbi hirdetés: „Nagykereskedő-cég elvesz irodai munkákban gyakorlott hölgyet“ A sajtóhibák utólagos orvoslását célozzák a helyreigazítások. Az in­cselkedő ördög olykor itt sem fér a bőrébe és sorozatos bonyodalmak előtt tárja ki az ajtót. Megjelenik egy hír: „A 10.000 munkást foglalkoztató ... gyár.“ A kérdéses iparvállalatnak azonban csak ezer alkalmazottja van, nem akar nagyobbnak feltűnni, tehát helyreigazítást küld be. Ez a lap más­napi számában ekként jelenik meg: „A ...gyár alkalmazottainak száma nem — mint tévesen közöltük — 10.000, hanem 100.000.“ A helyzet a vállalat szempontjából fölöttébb kí­nos, ezért harmadnap már egy ilyen szövegű újabb helyreigazítás lát nap­világot: „A ...gyár nem 10.000, még kevésbbé 100.000, hanem pontosan 100 munkást foglalkoztat." A szegény vállalat erre már kitűzte a fehér zászlót, a sajtóhiba döntő győzelmet aratott!... Rochlitz Gyula. A víruskutatás újabb eredményei A Pesti Hírlap február 16-iki szá­mában ismertette dr. Butenandtnak, a Kaiser Wilhelm-intézet biokémia ta­nárának egyik feltűnést keltő előadá­sát a vírus-betegségek tanulmányo­zása körül elért eredményekről Beszámolt arról, hogy ez a rejtélyes kórokozó, amelyet felfedezője, Pas­teur „láthatatlan"-nak és „szűrhet­nek nevezett el, újabban rácáfolt ezekre a jelzőkre. Górcső alatt ugyan észrevétlen marad, de ultramikrosz­­kópban kitűnően látható. Azóta sike­rült olyan szűkiikacsa kolloidon-szű­­rőket előállítani, amelyek nemcsak a baktériumokat, hanem a vírusokat is visszatartják. Rámutatott arra is, akadnak tudósok, akik a vírusokat kezdetleges élőlényeknek, mások pe­dig csak igen fejlett, nagy fehérje­molekuláknak tartják. Felemlítette, hogy a vírusok sok vonatkozásban mennyire hasonlítanak a génekhez. Ezek a kis külön egységek a csira­sejtekben az átöröklődő testi és lelki tulajdonságoknak az átvivői Megírtuk, hogy egy magyar tudós, dr. Darányi Gyula, a budapesti egye­tem egészségtan tanára, már hat év előtt rámutatott arra, hogy a vírus, a gén, a rákokozó és a bakteriophag sok hasonlatosságot mutat. Azt aján­lotta tehát, hogy ezeket külön osztály­ba, a legkisebb életegységek osztá­lyába foglalják össze, „protosomák" néven. Darányi erről szóló hosszabb tanulmánya 1937-ben jelent meg az „Orvosi Hetilapéban „Új felfogás a virus, phag, gén és rákkórok biológiai kapcsolatáról“ címen, valamint német és francia nyelven a „Deutsche Me­dizinische Wochenschrift“, illetve „Presse Médicale“-ban. Butenandt igen részletes beszámolója ezt a me­rész, új elgondolást egyetlen szóval sem említi, ami azt bizonyítja, hogy a kiváló magyar orvostanár tanulmá­nyáról a külföldi szakkörök nem vet­tek tudomást. Ugyanezt a sajnálatos hiányt kell tapasztalnunk, ha elolvassuk A. Van­­del toulousei tanárnak egyébként rendkívül érdekes, a La Serenes et la Vie-ben „Az anyag és az élet közötti határterület: a virus-proteinek H­el­men megjelent cikkét A 17-ik században Van Helmont még hitt az egerek, sőt egy századdal később Buffon a bélférgek önkéntes keletkezésében. A zűrzavarba a górcső hozott világosságot Ennek segítségé­vel lehetett csak később megvonni a határvonalat élőlény és élettelen anyag között Most viszont éppen az ultramikroszkóp az, amely olyan lé­nyeket derített ki, amelyekről még a tudósok véleménye is eltérő. Nem tudják, hogy voltaképpen micsodák- Egyedül az élőlények legalsóbb rend­je-e, vagya az anyagnak legfejlettebb foka? Kezdetleges mikroorganizmus-e, vagy pedig bizonyos önállóságig szer­vezkedett makromolekula? Stanley amerikai biológus 1935-ben bámulatba ejtette a tudományos vi­lágot azzal, hogy sikerült neki a do­hány mozaik-betegségének vírusát ultracentrifugáció útján kristályos alakban előállítani Ezzel lehetségessé vált a vegyi elemzés is. Ez pedig olyan fehérjevegyületeket derített ki, amelyek a sejtekben, de főleg azok magvaiban találhatók: a vírusprotei­­nek ezek, amelyek hasonlítanak a mueleoproteinekhez. A vírusok hovatartozásáról még sok vita folyik. Egyesek az élet legősibb formájának tartják. Mások viszont el­­korcsosult alakzatoknak vélik: bakté­riumokból kiszabadult sejtmagvaknak. Sokan pedig egyáltalában nem is te­kintik élőlényeknek, hanem csak igen fejlett szerkezetű, bizonyos önálló­ságra szert tett nagy fehérjemoleku­láknak. Sok hasonlatosságot mutatnak az átöröklés vivői — a pén­ek —, vala­mint a d’Hérelle által 1913-ban fel­fedezett bakteriophagok is. Itt min­denképpen egy közbülső állapotról van szó, amely az élettelen anyagtól az élet felé vezet Egyik fontos állo­más ebben a folyamatos sorozatban: az atom — molekula — vírusprotein — protista — állat — ember. Kétségtelen, hogy Vandel tanár a rákokozót teljesen figyelmen kívül hagyta, pedig lehetséges, hogy ez után haladva sikerül majd a rákprobléma megoldása. Darányi új osztályozásáról pedig, úgy látszik, nincs tudomása. Annál inkább hangsúlyoznunk kell a magyar tudós elgondolásának elsőbb­ségét mert az új irány még sok siker­rel kecsegtet. Butenandt azóta már bizonyára meg is kapta Darányi cik­kének német külön lenyomatát, ame­lyet megküldöttek neki. Most Vandel­­hez is eljuttatunk egy francia pél­dány. Dr. Révai I. Pihenések gyorsan eltűnnek 1 ,0^%) Kis pőrsertések és bőrsérü- válk­ozás okozta bosszú- | lések kínná változtathat­­ságot. Bőre lágy, simuló- |||j 4 r­fr'­jak a borotválkozást. Az leány és állandóan ápolt H | ’ ingerült bőr feszül és éget külsejű. Tarr erősen fér- '|||h f |­­ // mint a tűz.Aki Tarr-t hesz­­tőtlenítő hatású és valós a­­j f|k\ tréfH'­r»a4. mo ismer» » bőről- epos jotdtemwv a bőrnek. A j&lh && Napi hírek — Napirend. Március 30. Kedd. Hont. kát.: Kerény. Protestáns: Izidor. Gór. kat.: Klim. János. — Budapesten a Nap kel 6 óra 28 perckor, nyugszik 19 óra 10 perckor; a Hold kel 3 óra 17 perc­kor, nyugszik 12 óra 42 perckor. Nemzetünk Világa Az 1943. év háromszázadik évfor­dulója Zrínyi Ilona születésének. Századok peregnek le az idő kere­kén, Isten mezején tovább nyílnak e virágok, a magyar asszonyi lelkek erényei nemzedékről nemzedékre kü­lönleges színekkel gazdagítják ezt a fogalmat De ki látta mását Zrínyi Iloná­nak. Hősi vitéz nemzetség életfáját díszítette fel a Gondviselés, mikor e Zrínyi-család ölébe helyezte Isten kertjének legnemesebb virágát Minden magyar asszonyi szív őt kell hogy ünnepelje, nem üres szónok­latokkal, hanem cselekvéssel, tettek­kel. Gyönyörködjünk úgy benne, hogy példáját követve hasonlítani igye­kezzünk hozzá. Az év minden napján gondoljunk reá, mit tenne ő, ha most itt lenne közöttünk? Egykor Munkács várát védte, tar­totta csodával határos hősiességgel. Ma egy országért állana helyt! Egykor világra hozta, élén hor­dozta, nevelte a magyar nemzeti esz­­ményiség örök fenntartóját, „Hazánk Szentjét“, a hazaszeretet mártírját, II. Rákóczi Ferencet, hogy a magyar ifjúság drága eszményképe legyen. Ő benne testesült meg az erős lé­lek tettereje, a hősiségig emelkedő bátorság, a legtökéletesebb anyaság, önfeláldozó hitves és a lemondás mértirkoszorus angyala. Melyik nem­zet mutathat fel nálánál szebb és tö­kéletesebb asszonyi példaképet? Jertek­, magyar nők, emelkedjünk fel hozzá. Hivjuk őt vezérünkül Ha érzésünk hamisságtól mentes, ő jönni fog és csodákat fog művelni általunk Zrínyi Ilonánk jöjj és légy példa adó eszménye minden magyar nőnek’ Irsal Szabó Tiborné. —­ Az igazságügy minizter kerületé­ben. Radocsay László igazságügymi­niszter a balatonfüredi választókerü­let képviselője kerületében látogatást tett és részt vett a MÉP Révfülöpön tartott pártvezetőségi értekezletén. Meghallgatta választópolgárainak pa­naszait, kéréseit, majd válaszolt a fel­szólalásokra. A minisztert választó­polgárai mindenütt nagy szeretettel fogadták. — Jurcsek Béla államtitkár meg­gyógyult. Jurcsek Béla közellátásügyi államtitkár, aki hosszabb súlyos be­tegségen esett át, betegségéből telje­sen felgyógyult és újból átvette hiva­talát Az államtitkár hétfőn látogatást tett Kállay Miklós miniszterelnöknél. — Az összeférhetetlenségi bizottság ülése. A képviselőház állandó össze­férhetetlenségi­ bizottsága szerdán ülést tart, amelynek tárgya Lili János országgyűlési képviselőnek jogerős el­ítéltetése tárgyában az állandó ösz­­szeférhetetlenségi bizottsághoz áttett ügy előadójának megválasztása és tárgyalási határnap kitűzése.­­ A Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete közgyűlést tartott a Buda­pesti Ügyvédi Kamara székházának dísztermében, amelyen az igazságügy­minisztert Bonczos Miklós államtitkár, a nemzeti propagandaügyi minisztert pedig Traeger Ernő miniszteri osztály­főnök képviselte. Dr. Krüger Aladár elnöki megnyitó beszédében hangoz­tatta, hogy az istentagadás és a ke­reszténység, a nyugati civilizáció és a keleti barbárság nagy mérkőzésében, a nagy harci felkészültségben jelenté­keny erkölcsi tényező a MÜNE. De felkészült a MÜNE az eljövendő bé­kére is, visszaállította a magyar ügy­védség régi tekintélyét és így a füg­getlen magyar bírósággal karöltve el fogja tudni látni a keresztény szellem­ben megújuló új európai Magyaror­szágban a jogvédelmet. Ezután dr. Vargha László főtitkár terjesztette elő évi jelentését. ■ Megalakult a Turul Szövetség Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egye­sü­letek Országos Központja. A Turul Szövetség lillafüredi követtáborán a kultuszminiszter korhatár rendelet® alapján — amint jelentettük — ki­mondották a régi szövetség ketté­osztását. A 26 évnél fiatalabb egye­temi és főiskolai kiküldöttek Fülei- Szántó Endre egyetemi tanár, a pri­mus magister felszólalása után meg­alakították a Turul Szövetség Egye­temi és Főiskolai Bajtársi Egyesüle­tek Országos Központját. Fővezérré dr. Kiss István debreceni egyetemi tanársegédet választották meg, aki kifejtette, hogy a turulista ifjúság régi kívánsága teljesült, amikor a miniszter lehetővé tette, hogy az ifjú­ság maga vezesse önmagát A Tár­sadalmi Turul Szövetség országos fő­vezérévé gróf Festetics Domokos or­szággyűlési képviselőt választották meg. — Lezuhant egy kanadai katonai acél­­­litó repülőgép. Washingtonból jelentik. A nyugatkanadai légierők parancsnok­sága közli, hogy szombaton az Alázha­tó fölött egy katonai szállító repülőgép lezuhant. A szerencsétlenség okát ed­dig nem sikerült megállapítani. A re­pülőgép utasai közül hatan életüket vesztették. Egy további utat eltűnt

Next