Pesti Hírlap, 1943. április (65. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-01 / 73. szám
Berlin szerint Washingtonban megegyezés jött létre a Szovjetnek adandó engedmények ügyében Berlin, márc. 31. (TP) Eden ama kijelentése, hogy Washingtonban a problémák több mint 95 százalékát sikerült megoldani, nyilván oly módon értelmezendő — jelentette ki a Wilhelmstrasse szóvivője —■, hogy az USA és Anglia között megegyezés jött létre az orosz probléma tekintetében. A washingtoni tárgyalásokon kétségtelenül a Szovjet területi követeléseinek megvitatása játszotta a főszerepet. Az a megállapítás tehát, hogy megegyezés jött létre az USA és Anglia között, eszerint azt jelenti, hogy mindkét ország minden áron elismeri a Szovjet követeléseit és az Atlanti Chartáról, nemkülönben más hasonló természetű ígéretek teljesítéséről lemondva, tiszteletben tartják a Szovjet territoriális követeléseit, így érthető Eden ama kijelentése is, hogy most már Moszkvába szeretne utazni, hogy Sztálinnal tárgyaljon. Eden tehát magával viheti Sztálinnak Amerika hozzájárulását ahhoz a programaihoz, amelynek hordereje tekintetében minden kétséget eloszlatott az oroszoknak a lengyel kérdésben tanúsított magatartása. „Sikorski máris megüzente az újabb háborút" — mondják a Wilhelmstrassen Berlin, márc. 31. (TP) Sikorski nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy Lengyelország a háború végén az utolsó emberig harcolni fog önállóságának és sérthetetlenségének ellenségeivel szemben, újabb bizonyság arra, hogy milyen állapotok uralkodnak a szövetségesek táborában — jelentette ki a Wilhelmstrasse szóvivője. — Ez annyit jelent, hogy a tengelyhatalmak veresége esetére máris megüzenték az újabb háborút. Most Németország rendben tartja a lengyel területeket, az ott élő lakosság viszont jól tudja, hogy a német védhartalom nélkül zűrzavar lenne úrrá az országban Egyes angol partvidékeken előzetes figyelmeztetés nélkül megtilthatják az ottartózkodást London, márc. 31. (NST) Morrison angol belügyminiszter az alsóház ülésén bejelentette, hogy az angol partvidéken a tiltott övezetek beosztását újjárendezték. Kijelentette, hogy ebben az évben már megszüntetik azt az 1940 nyara óta fennálló rendelkezést, amelynek értelmében Anglia déli és keleti partvidékén tilos a tartózkodás. Ez alól csupán Wight szigete kivételes a Temze torkolatától délre terjedő partsáv. A többi partvidékre vonatkozóan úgy rendelkeztek, hogy a katonai hatóságok mindenkor előzetes figyelmeztetés nélkül megtilthatják az illető területen való tartózkodást. Hasonló rendelkezéseket adnak ki Wales és Skócia partvidékének egy részére vonatkozóan is. Roosevelt: Most nem utazom! Amsterdam, márc. 31. (Német TI) Fraser újzélandi miniszterelnök meghívta Rooseveltet és feleségét Az angol hírszolgálat jelentése szerint Roosevelt és felesége elutasították a meghívást. Roosevelt ezzel kapcsolatban csak ezt mondta magyarázatul: „Most nem utazom“. Brazília expedíció hadtestet küld a tengerentúlra Madrid, márc. 31. (Német TI) Rio de Janeiróból jelentik. A brazíliai kormány nyilvánosságra hozta döntését, amelynek értelmében katonai expedíciós hadtestetküld a tengerentúlra. Az előkészületeken már dolgoznak. Az útnakindítás időpontját szigorúan titokban tartják. tőt hívtak meg arra az értekezletre, amelyen a háború utáni közélelmezési helyzetet akarják megvitatni. Az értekezlet színhelyét még nem közölték, annyi azonban bizonyos, hogy az Egyesült Államok területén fekszik és hogy az értekezlet április 27-én veszi kezdetét Beavatott forrásból származó értesülés szerint az értekezlet általános tájékoztató jellegű. A japán államtanács jóváhagyta a japán-orosz előzetes halászati egyezményt Tokió, már a 31. (Német TI) A Japán és Szovjet-Oroszország között kötött halászati egyezmény aláírását a császári palotában a Tenno elnöklete alatt tanácskozott titkos államtanács szerdán jóváhagyta. Nemzetközi anyaggazdálkodási és élelmezési értekezlet lesz az Egyesült Államokban Washington, márc. 31. (NST) Roosevelt sajtóértekezleten közölte, hogy a közeljövőben Washingtonban értekezletet tartanak az angolszász és szövetséges nemzetek hadiiparának ércekkel és fémekkel való ellátása tárgyában. Más forrásból származó hír szerint Moszkva elfogadta az Egyesült Államoknak azt az indítványát, hogy az angolszász és szövetséges nemzetek tartsanak értekezletet a háború utáni idők élelmezési kérdései tárgyában és hogy erre az értekezletre a Szovjet Unió is küldje el képviselőit. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közölte, hogy 38 nemze népiesen mgsorvadás, manapság sajnos más népbetegség, melynek következtében a foghús — legtöbbször genyis gyulladás kíséretében — lehúzódik, a fogak nyaka csupaszon marad s a fog hidegre, melegre, savanyúra, édesre érzékeny lesz és fáj. Rövidesen a fogak meglazulnak s időelőtt kihullanak Az első tüneteknél keresse fel fogorvosát és használja annak utasítása szerint a PYORRCA fpógysogpépet, mely nemcsak a baj gyógyításánál de megelőzésénél is kitűnően bevált Soiil a fogházt tartja a vérkeringést A svéd követ nem tér vissza Vichybe Stockholm, márc. 31. (NST) Einar Hennings vichy-i svéd követ, aki jelenleg szabadságon Svédországban tartózkodik, nem tér vissza állomáshelyére. A „Stockholm Tidningen“ értesülése szerint a svéd kormány a jövőben csupán ügyvivővel képviselteti magát Vichyben. Marosi hadnagy megmentett egy bekerített századot a megsemmisítéstől A legválságosabb helyzetből szabadította ki egyik honvédszázadunkat a bolsevistákkal vívott harcok során Marosi Ferenc hadnagy. 1942 április 28-án elkeseredett harcokat vívtak kötelékeink. Az ellenség hatalmas túlerővel támadott, támadásával a helységben védekező erőket teljesen körülzárta, sőt az egyes honvéd századokat is elvágta egymástól. Marosi Ferenc hadnagy, zászlóaljsegédtiszt a szinte kilátástalan helyzetet látva, átvette az egyik súlyosan sebesült szakaszparancsnok szakaszát s azt saját elhatározásából ellentámadásra vitte. E szakasz élén rendkívül nehéz és véres harcokat vívott és szívós küzdelemben, helyenként kézitusával visszafoglalta az ellenség által már elfoglalt hidat. Ezt mindaddig tartotta, amig az elvágott század a zászlóalj többi részeivel egyesült. Marosi hadnagy vitéz és talpraesett fegyvertényével nemcsak vakmerő személyes bátorságáról és áldozatkészségéről tett tanúságot, hanem megmentette a bekerített századot is a teljes megsemmisüléstől. Matmata, a földalatti város írta Markos Béla A Mareth-vonalért folyó déltuniszi harcokkal kapcsolatban, mostanában többször szerepelt a hadijelentésekben egy különös vidéknek, a matmaták földjének neve. A matmaták földje agyagos dombsor a sivatag szélén, Tunisz legkeletibb fekvésű kikötőjétől, a dús olajfaligetek sűrűjében megbúvó Gabestől mintegy ötven kilométerre dél felé. Néhány évvel ezelőtt egyik téli utazásomon kerültem el Afrika titokzatos kapujába, Tuniszba. Megérkezésem után az egyik tuniszi utazási irodában lekötelező szívességgel állították össze programmomat: két nap Tuniszban, a harmadikon kirándulás Carthago romjaihoz, azután huszonnégyórás vasúti utazás déli irányban a tozeuri híres oázisig, onnan autobusz-túra keleti irányban Gabesba, majd északnak fordulva, a szent Kairouanon keresztül, újra vissza Tuniszban. Bucsuzáskor csak egyre figyelmeztettek: — Ha Gabesban lesznek, mindenesetre ránduljanak ki a matmatákhoz is! A matmaták. Ezt a furcsa csengésű szót ettől kezdve nem tudtam elfeledni. Ezt zakatolta fülembe a lomha kis sivatagi vasút, akár a birkafaggyúszagú étkezőkocsiban próbáltam enni valamit, akár a forró téglákkal sütött hálófülkémben igyekeztem dideregve elaludni — s ezt kopogta, aggasztóan rendetlen ütemben, Tozeurtől Gabesig, a Chottel Dserid nagy sóstaván üggyel-bajjal átgázoló autóbuszunk rozoga motorja.* Gabesből egy borongós délután vágtunk neki kocsinkkal annak a sivatagi, úttalan autóútnak, amely a matmatákhoz vitt. (Utazásom előző napjaiban már eléggé megtanultam, hogy a „sivatag“ itt nem végeláthatatlan síkság, hanem köves, száraz kórós, hepehupás terület, az „autóút“ pedig nem sima betonszalag, hanem néhány elvesző keréknyom, az egyenetlen talaj kövei és bozótjai között) Vezetőnk útközben elmesélt egyetmást a matmatákról: — Évszázadokkal ezelőtt valamelyik arab fejedelem kegyetlen adókkal sújtotta ezt a kis berber törzset A matmaták ősei nem bírták a kemény igát, hát inkább elmenekültek s asszonyaikkal, gyermekeikkel és állataikkal bevették magukat a sivatagszéli agyagdombok terméketlen völgyeibe. Nehéz munkával pálmaligetet ültettek. Forrásnak ezen a vidéken nyoma sem volt, messze földről hordták hát csebrekben az öntözővizet s úgy győzték le a kegyetlen természetet. Ma itt terem a legjobb árpa s ők a gyarmat legjobb bennszülött földművesei. Egy völgyhajlatnál elszórt pálmafák között gondosan megművelt földek tűntek elénk. A városnak azonban csakugyan még akkor sem látjuk nyomát, amikor már megállt velünk az autó. Csak később vettük észre, hogy nem sokkal felettünk, a domboldalban, itt is, ott is szabályos távolságokban pálmafatörzsekből ácsolt kapuk nyílnak, a föld mélye felé. A „városból“ most semmit sem láttunk. Betessékeltek az egyik ilyen pincelejáraton s akkor jöttünk rá, hogy egy matmata „házban“ vagyunk. Embermagasságban egy agyagfalba vájt széles sikátorban indultunk el, amelyből néhány lépés után jobbra is, balra is egy-egy ajtó nyílt: egyik a magtárba, másik az istállóba. Nemsokára, a sikátormásik végén, világos négyszögletes udvarban találtuk magunkat, önkéntelenül felnéztünk: meredek, nehéz agyagfalak keretéből a borongós ég tekintett le ránk. A széltében-hosszában mintegy hatméteres udvarnak két emelet magas agyagfalai voltak: két emelet mélységre kellett a domb tetejéről leásnia annak, aki ezt a hajlékot egykor megépítette. A központi fekvésű udvarból nyílt a két tágas lakószoba, meg a kamra és a konyha. Persze mind úgy, hogy ajtajuk és ablakuk az udvarra nézett, mennyezetük pedig két emelet vastagságban maga a domb volt. A mi matmatánk, emlékszem, anyjával és feleségével lakott. A két aszszony a konyhában lobogó tüz körül foglalatoskodott, a férfi pedig az egyik egyszerű, de tiszta szobában várt bennünket. Meg akarta mutatni a „múzeumát“: üres konzervdobozokat és konyakos üvegeket gyűjtött, azokkal voltak teleaggatva a falak. Mikor újra kiléptünk a szabadba, a völgy túlsó lankáján fehérre meszelt, hosszúkás hantok sorát pillantottuk meg. Mohamedán temető volt. A matmatáknál más a divat, mint nálunk, ők a föld alatt húzódnak meg, ameddig élnek s csak a halottak választanak olyan lakóhelyet, amely a föld felett is megmutatkozik. *A* Matmata városában ötezer ember éli egy nyüzsgő hangyaboly életét, mélyen a föld alatt s a környező három faluban együtt körülbelül ugyanannyi. Mostanában sokat gondolok ezekre az emberekre. Őseik jóvoltából bölcsen megbujhatnak a föld alatt s onnan álmélkodhatnak a fejük felett átdübörgő öldöklő idegen életen. Az ő városuk a legnagyobb harcokban sem fog rombadőlni s nekik nem kell remegve menekülniük a legnagyobb légi bombázások idején sem. Matmata ma a legkorszerűbb város: önmaga, egészben úgy, ahogy van, a legtökéletesebb óvóhely. De várjon mi lesz a temetővel? A bölcs ősök csontjait nem szórta-e máris széjjel a háború harsogó vihara?. " _ Szinyei Merse Jenő a babelsbergi UFA filmvárosban A miniszter megtekintette Berlinben Berlin, mára 31. Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter kedden a Berlin mellett fekvő babelsbergi Ufa filmvárost tekintette meg. Útközben megszemlélte Berlin nevezetességeit és a legutóbbi légi támadás által okozott károkat. Az Ufa filmvárosban a filmvállalat vezetősége kalauzolta a magyar minisztert, aki a forgatás alatt levő filmek felvételeit is megtekintette. A közoktatásügyi miniszter a berlini magyar követség tagjainak, valamint a birodalmi nevelésügyi minisztérium, a külügyi hivatal és a véderő hivatalos kiküldöttjeinek jelenlétében megkoszorúzta az Unterben a légi támadés által okozott károkat Lindenen levő hősi emlékművet Délben Weizsaecker államtitkár, a birodalmi külügyminiszter helyettese villásreggelit adót a magyar vendégek tiszteletére. Délután a kultuszminiszter a technikai főiskolán tett látogatást majd a berlini operaházban Wagner Tannhäuser operáját hallgatta meg. Az előadásra Rust birodalmi miniszter, Zschiitsch nevelésügyi államtitkár, Sztójay Döme berlini magyar követ és a követség tagjai is elkísérték a magyar vendégeket. Rust miniszter szűkkörű vacsorájával ért véget a miniszter berlini látogatásának második napja. „ Tomcsányi Kálmán államtitkár berekesztette a közigazgatási tanfolyamot „Népünk kiegyensúlyozottságának és magyarságához való ragaszkodásának erősítése egyik legnagyobb feladatunk" A X. közigazgatási továbbképző tanfolyam, amely öt hét óta tart, szerdán ünnepi záróüléssel véget ért. A záróülés első előadója dr. Pataky Ernő miniszteri osztálytanácsos volt, aki a földművelésügyi igazgatás legújabb fejlődéséről tartott előadást. Bárányos Károly államtitkár az agrárértékesítésről beszélt. Történelmi fejtegetése után hangsúlyozta, hogy ma is legfontosabb érdekünk állatállományunk színvonalának fenntartása, mert az európai állattartó országokat ért állatveszteségek pótlása terén a magyar tenyésztésre nagy szerep vár. Előadása végén az államtitkár azt fejtegette, hogy a termelést fokozni kell. Ez az egyetlen út, — mondta — amelyen járhatunk. A fejlődés csakis szakmai vonalon érhető el, az utak javításával, a szállítás és értékesítés megszervezésével, a mezőgazdasági hitelkérdés rendezésével és a szakismeretek terjesztésével. " Dr. Tomcsányi Kálmán államtitkár mondott ezután záróbeszédet. Két nagyjelentőségű szempontra hívta fel a figyelmet, amelyek érvényesülése szorosan összefügg a közigazgatással, az állambiztonságra és a nemzetvédelemre. — A földet művelő magyar népünk kiegyensúlyozott lelki hangulatának és magyarságához való töretlen ragaszkodásának ápolása és erősítése — mondta — egyike a legnagyobb feladatoknak. Annál inkább, mert a nemzeti sajátságainkat és hagyományainkat megőrző népünknek ez a jellegzetesen sajátos magyar lelkisége, amelynek egyaránt lényege a nyugodt, bölcs megfontolás és a legmes szebbmenő áldozatrakész hazafias felbuzdulás, egyik legnagyobb értékünk. Ha ezt eredeti valójában, minden idegen káros befolyástól ésfelső megrendüléstől meg tudjuk óvni, ezzel hazánk jobb jövőjét is biztosíthatjuk. Ezt a nagy feladatot csak akkor tud- A tisztviselő ne politizáljon — Bornemisza Géza iparügyi miniszter szerdán átvette a minisztérium vezetését. Ebből az alkalomból a tisztviselői kar élén Kádas Károly államtitkár üdvözölte a minisztert és emlékezetbe idézte azokat az intézkedéseket, amelyeket a szociális fejlődés érdekében első minisztersége idején tett. Bornemisza Géza iparügyi miniszter meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést: — Visszajöttem ide közétek — mondotta többek között. — Meggyőződésem, hogy ismét meg fogjuk találni a harmonikus együttműködés útját. A háború szükségletei a magyar iparral szemben olyan követelményeket támasztottak, amelyeknek megfelelni csak az ipar és a hatóságok céltudatos együttműködésével lehet. De egy tekintettel már távolabb kell nézni. A háború utáni súlyos problémák megoldása csak akkor lesz lehetséges, ha a korszerű mezőgazdaság mellett európai színvonalú magyar ipar áll majd itt. Ebbe az iparba bele kell értenünk a gyáripart, amely az utóbbi időben fantasztikus eredményeket produkált, a magyar kézműves iparosságot, amelyhez a meleg szeretet szálai fűztek és bele kell értenünk a magyar munkásságot is, amely tisztességes hazafias magatartásával most fizet vissza a szociális alkotásokért, kedvezményekért. A magyar ipar a nemzet nagy kincse. Ha ezt a kincset nem óvjuk meg az elsorvadástól, a háború után nem leszünk abban a helyzetben, hogy ismét produkáljuk az előző háború utáni iparfejlesztést. Nekünk a magyar ipart mindenképpen meg kell védenünk, ez nemzeti, hazafias kötelességünk. — A rendkívüli viszonyok rendkívüli hatalmat adtak a minisztériu mondta Bornemisza miniszter mek s a tisztviselők kezébe. E hatalommal élni ma nagy lelkiismereti kérdés. A jó tisztviselő tisztában van azzal, hogy a hatalommal élni kell, de visszaélni nem szabad. Miként a múltban, ma is lelkiismeretes, igazságos, világos és gyors, azonkívül előzékeny ügyintézést kérek. A tisztviselő ne politizáljon s ne törje fejét, hogy embertársai gondját, baját még súlyosabbá tegye, hanem igyekezzék mindenkin, amennyire csak lehet, segíteni s az ügyek igazságos, gyors és előzékeny elintézésével a nemzet egyetemének érdekét is szolgálni. A miiniszter végül hangsúlyozta, hogy együttes munkájukkal nagy szolgálatokat tehetnek a nemzetnek. Ha lehet — mondta — alkossunk nagyot, ha pedig erre nincs mód, a kis dolgokat intézzük el olyan lelkiismeretesen és szeretettel, hogy hasznára legyünk a magyar iparnak és az egész magyar gazdasági életnek. Zsindely miniszter átvette hivatalát Zsindely Ferenc, az új kereskedelemügyi miniszter is átvette hivatalát. A minisztérium tisztviselői kara nevében Algyay Pál államtitkár mondott üdvözlőbeszédet, hangsúlyozva, hogy a haza ma minden hű fiától odaadó kötelességteljesítést és tetteket vár. Zsindely Ferenc miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a háborúban jelentős csapatnak tekinti a kereskedelem és közlekedés ügyeit vezető tisztviselőket. Megvan benne az odaadás a szolgálathoz és reméli, hogy a közös munkának meg lesz a gyümölcse. Olyan helyről jött, ahol az általános állami célok szolgálatát végezhette s bízik benne, hogy a kiváló tisztviselőkar támogatásával munkája nem lesz hiábavaló. Kállay miniszterelnök a minisztertanácsban üdvözölte az új minisztereket A MTI jelenti: A kormány tagjai kedden délután 5 órakor Kállay Miklós miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács kezdetén Kállay Miklós miniszterelnök meleg szavakkal emlékezett meg a kormányból kivált Varga József miniszterről és rokonszenvesen méltatta az ő kiváló munkásságát. Majd szívélyes szavakkal üdvözölte a minisztertanácson miniszteri minőségükben először megjelent Bornemisza Géza iparügyi és Zsindely Ferenc kereskedelem-és közlekedésügyi minisztert. Mind a két miniszter őszinte köszönetet mondott a miniszterelnök szavaiért. A minisztertanács a továbbiakban folyó kormányzati ügyekkelfoglalkozott és az esti órákban ért véget. Ön se maradjon ki a játékból. Egy fillér kW13 Kossuth a'1T' Lajos utca 4 O'3 (Városháza u. sarok.) __________ Tel: 189—280 1 Pesti Hírlap 1943 április 1, eszudjuk sikeresen megoldani, ha népünkkel minden vonalon behatóan foglalkozunk. — A közigazgatás legelső feladata a törvényes rendelkezések lelkiismeretes és pontos végrehajtása. Szükség esetén teljes szigort is alkalmazni kell a rendelkezések érvényesítésének biztosítása érdekében, de mindig következetesen és okszerűen kell eljárni. A jó közigazgatási tisztviselő azonban akkor tölti be igazán hivatását, ha bekapcsolódik népünk lelkiségébe és szeretettel foglalkozik magyarjaink ügyes-bajos dolgával. Bele kell vinni a régi idők jól bevált magyar patriarchalizmusát is a közigaz- gatásba, mert ezután alakulhat ki a lelki egység a magyar tisztviselői kar és a magyar nép — a társadalom két nagy pillére — között és így építhető ki az állambiztonság és a nemzetvédelem sziklaszilárd bástyája is, amelyen minden káros behatás megtörik. Az államtitkár hangsúlyozta még, hogy a jogszabályoknak meg kell felelniük a magasabb értelemben vett jog eszméjének és a rendelkezéseknek végrehajthatóknak kell lenniök. Végül azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a tisztviselőtársadalom nemcsak tudással és szorgalommal, hanem magyar lélekkel látja el nehéz feladatát és hazafias elszántsággal áll őrt a belső arcvonal kimagasló pontján. A X. közigazgatási tanfolyam berekesztése után a záróünnepség résztvevői megkoszorúzták a hősök emlékkövét.