Pesti Hírlap, 1943. május (65. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-11 / 105. szám
„Nem szavakra és beszédekre van szükség, össze kell fognunk.. .A Kormányzó Úr képviseletében Nagy Vilmos honvédelmi miniszter leleplezte a szegedi huszárok emlékművét Szeged, máj. 10. (A Pesti Hírlap ki-Kormányzó Úr történelmi szerepét a jelentőségét méltatja. — Nagybányai Horthy Miklóst — mondja, s percekig nem tudja szavait folytatni a dörgő éljenzésről, — az isteni gondviselés adta nekünk, hogy legnehezebb időben megmentse s jobb jövő felé vezesse országunkat! Vitéz Balogi törzsőrmester beszél még az ezred részéről s megfogadja, hogyha újra hívná a Kormányzó Úr a szegedi hármas huszárokat, újra csatasorba állanának. A város nevében Tóth Béla polgármesterhelyettes veszi át a szobrot, s közben zúgva-bongva megszólal Szeged város hősi harangja, s a magasban repülőgépek dübörögnek, küüldött munkatársától.) Ünnepre virradt Szeged, bensőséges, szép ünnepre. S mintha a természet is ünnepelne, hajnalra eloszlottak a felhők, ragyogón, tisztán ömlik az égből a fény. Már kora hajnalban fent van a város. Az utcán ünneplőbe öltözött férfiak, asszonyok, gyerekek. Mindenkinek arcán ott ragyog az öröm s a büszkeség. Szeged a magyar Feltámadás szimbóluma, innen indult el az összeomlás után a nemzeti gondolat, az új magyar élet most azokat ünnepli. Szeged, akik ennek a szebb, boldogabb életnek harcosai voltak, katonáit, a volt magyar királyi 3. honvéd huszárezred és a 3. népfelkelő huszárosztály élő és hősi halált halt tagjait. A dicső múltú ezred és osztály és a viágháborúban elesett hős bajtársaik emlékezetére felállított emlékművet leplezik le most. A legendás szegedi „vörös ördögök“ Sok szív dobban meg, ahogy a szegedi hármas huszárok nevét hallják, hiszen a világháború négy esztendeje alatt valóságos legendák éltek a hős szegedi vörös ördögökről. A szegedi huszárok az első harcokban átestek a tűzkeresztségen és harcoltak a háború utolsó napjáig. Már 1914 augusztusában Galiciában vannak és augusztus 24-én Kamionkánál véres rohammal támadnak az ellenségtől megszállott falura, csak úgy, huszárosan, karddal kezükben, míg a falu minden házából öldöklő, gyilkos golyók zápora hull rájuk. Mit bánja ezt a magyar huszár, s különösen ha még szegedi is? Az a fontos, hogy a falut elfoglalják. El is fogatták! S gyors egymásutánban következnek az ezred dicső harcainak eseményei, Ravaruszka, Lublo, majd újra egy véres, elszánt roham, karddal, ásóval, s a roham eredményekép lehetővé válik a limanovai csata! S aztán Przemysl híres harcai, huszárrohamai, majd Turynka, Grydiki, Mukoszyn, aztán Derewek bevétele, Jezierzy elfoglalása és a véres és nehéz galíciai harcok! Innen, északról, a román frontra kerülnek a szegediek, az Aranyos Besztercénél hónapokon át verik viszsza az ellenség támadásait, s a diadalmas előretörés után eljutnak a Moldova völgyéig. Új fejezet az ezred történetében, s a diadalok új sorát jelenti, amikor 1918-ban az olasz harctérre vezénylik őket. Itt a Piave vonalánál védik hősiesen állásaikat, míg az ország belső összeomlása be nem következik. Ahogy a világháború nehéz küzdelmeiben, úgy a nemzeti szellem ébredésének diadalmas harcában is jelentős szerepet játszanak a szegedi huszárok, s részesei a nemzeti hadsereg örök dicsőségének. Az emlékmű leleplezése Gyorsan peregnek a képek... Az ünneplők tengere szorong a téren, a házakról hatalmas zászlók csüggnek, minden csupa szín, csupa virág. A tribünökön roskadásig a meghívottak, míg a tér körüli utcákon egyre árad Szeged s a környék népe. Eljött mindenki, hiszen ez az ünnep mindenkié! Az előkelőségek csoportja igazán szinpompás kép. Díszmagyarban, atillában, feketében látom a város, a megye vezetőit, társadalmi kiválóságait, közöttük Glattfelder Gyula érsek-püspököt, Haász István tábori püspököt, Tukats Sándor szegedi főispánt, Tóth Béla polgármesterhelyettest, vitéz Gyimessy Frigyes altábornagyot, a szegedi hadtestparancsnokot, vitéz Vattay Antal vezérőrnagyot, lovassági felügyelőt, Erich Kampf német konzult, itt vannak a környező városok főipánjai, alispánjai, a szegedi egyetem tanári kara, élén Frölich Pál Rector Magnificusszal, a hármas huszárok tisztikara és aztán körül az ünneplő tömeg hullámzó, örvénylő sokasága. Tizenegy óra. Díszjel harsan, érkezik az ünnepély legfőbb vendége, vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter, aki a Kormányzó Urat képviseli az emlékmű leleplezésén. Egy régi ezredtrombitás „Vigyázz!“-t fuj, Lenz Albin nyugállományú altábornagy, a hármas huszárok nevében engedélyt kér a leleplezésre, majd az imajel felharsanása közben lassan, ünnepélyesen lehull a lepel az emlékműről. Gyönyörű a szobor! Hatalmas márványtalapzaton lovashuszár áll, kivont karddal, bátran előre néz s a napfény vakítva törik meg a remek alakon. Az ünnepi beszédek következnek, először az ezred nevében Liptay György ezredes lép az emelvényre, s lelkes szavakkal mondja el a szegedi huszárok híres harcait, s minden szív vele dobban, amikor azt kiáltja, hogy a huszár mindig kész meghalni a hazáért! Lázár Dezső népfelkelő huszárézados a következő szónok, aki a „Én is ott voltam Kamionkánál" Most kedves és megható jelenet játszódik le. Míg a katonai alakulatok a díszfelvonuláshoz sorakoznak, Nagy Vilmos honvédelmi miniszter kezet fog a szegedi hármas huszárok öreg katonáival. Hosszú sorban állanak a veteránok s a miniszter egymásután lép oda hozzájuk. Mindenkihez van néhány kedves, közvetlen, meleg szilva. Nagybajuszu öreg magyar áll a sorban, mellén hosszú sorban a kitüntetései. Mikor eléje lép a miniszter, kemény vigyázzban, bátran, hangosan mondja meg a nevét. Nagy Vilmos szeretettel mosolyog rá: — Mondja csak, hány fia van magának? Az öreg leszegi fejét: — Nincsen egy sem... csak négy lányom... A miniszter mosolyogva csóválja fejét: — Pedig ilyen derék huszárnak inkább fiúk kellenének. Az öreg huszár felvágja fejét s hangja egyszerre tele lesz büszkeséggel: — De van fiúunokám, kilenc. Nagy Vilmos nevetve rázza meg az öreg kezét: — Akkor nincs semmi baj. Egy másik veterántól azt kérdi, hol sebesült meg? S az csendes hangon feleli: Kamionkánál, ott kapta homlokára a sebet, amelyet még ma is visel. Nagy Vilmos ránéz s úgy mondja: — Én is ott voltam Kamionkánál. Véget ér a sor, még bemutatják a miniszternek a szobor művészeit, Golcs Istvánt, aki a lovasszobrot készítette,Turáni Kovács Imrét, a talapzatba illesztett relief mesterét s Hep Béla szobrászt, aki a vésési munkát végezte művészien. A kétméteres márványtalpazat már nem is látszik a sok koszorútól s valamennyi között legszebb a Kormányzó Úr hatalmas babérkoszorúja, védelem irányítását, most azonban mint öreg katona szólok hozzátok. Látom közöttetek a múlt képviselőit és fiatal honvédségünk reprezentánsait. Ebben azt látom, hogy a magyar nemzet, amely oly sok nehéz időt ért már át és amelynek háta mögött ott van az elmúlt világháború, amely még ma is sokat szenved és áldoz a közös ügyért, érzi azt, hogy a hazával szemben kötelezettségei vannak. Érzi azt, hogy az a kötelék, amely bennünket összeköt, a vérségkötelék és a magyar szív nem tud elszakadni egymástól, mert össze kell forrnunk a haza szolgálatában és szeretetében. — Még sok feladat megoldása vár reánk. Hazánkat megcsonkították, keményen kellett fizetnünk azokért a bűnökért, amelyeket a múltban éppen a hazafiság terén, hazánk szolgálata terén elkövettünk. Nem szavakra és beszédre van szükség, össze kell fognunk és ha szükséges, fel kell áldoznunk azt, ami a legszentebb és legdrágább, a magyar vért. Hozzunk meg minden áldozatot, mert ezekből az áldozatokból a dicsőség mellett a magyar jövő virágai fakadnak. — Ürítem poharamat arra az egységre, amelyre a magyar nemzetnek ma szüksége van, hogy azt, amiért küzd, el is érje. Forrasszon össze bennünket ez az egység és vezessen el bennünket a magyar feltámadáshoz. Szűnni nem akaró éljenzés és taps fogadta a honvédelmi miniszter szavait. Azután száz és száz ember fogott kezet a szebb jövő munkálására. Arra a szebb jövőre, amelynek biztos záloga ez a szegedi, nagyjelentőségű ünnepség! Dr. Pados Pál. A honvédelmi miniszter beszéde Az ünnepség után közebédre gyűlnek össze a meghívottak a Tiszaszálló hatalmas termeiben s itt vencsellői Virányi Ferenc altábornagy, a hármas huszárok egykori parancsnoka mond köszöntőt a Kormányzó Urra s emlékezik meg a hősi halált halt Kormányzóhelyettesünkről, majd Tóth Béla polgármesterhelyettes beszél s utána nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszter áll felszólásra. — Kedves Barátaim! — így kezdi —, engedjék meg, hogy a mai ünnepnapon most már nem mint a Kormányzó Úr képviselője, hanem mint egyszerű honvéd szóljak hozzátok. (Hosszantartó lelkes éljenzés, taps.) — A Főméltóságu Kormányzó Ur, mint miniszterre, reám bízta a hon Franco: „A spanyol politikának alapja három fogalom: Isten, haza, igazság" Malaga, máj. 10. (Német TI) Franco tábornok, spanyol államfő Sevillából kíséretével együtt Malagában járt, ahonnan folytatta útját Almeriába, ahol a város képviselői előtt beszédet mondott. — Az a lelkesedés — mondotta többi között Franco tábornok —, amelyet Spanyolország déli részeiben tett utazásomon munkásaink és ifjúságunk körében mindenütt tapasztaltam, bizonyság rá, milyen szoros a kapcsolat a nemzet és az államfő között. Ez a lelkesedés válasz azoknak a gyűlöletére, akik a templomokat lerombolták, a házakat kirabolták, a műkincseket ellopták és akik a kommunista sajtóból és a szabadkőműves páholyokból sárral dobálják meg Spanyolországot A spanyol politika alapja három fogalom: Isten, haza, igazság. Külpolitikailag Spanyolország azt a helyet követeli magának, amely őt történelme, az emberiségnek tett szolgálatai és jelentősége alapján megilleti. A nemzeti mozgalomnak ez a külpolitikája nem változott. A szovjet barbárság, Európa ellensége arra vár, hogy kiéhezett vadállatként rávesse magát az európai műveltségre és mindent megsemmisítsen, ami Spanyolországnak kedves és értékes. Spanyolország összeforrva és megerősödve áll készen a népek viszálya közepette és kész elviselni minden megpróbáltatást, amelyet a sors Spanyolországra fog róni. Franco beszéde során a NST madridi közlése szerint még a következőket mondotta: „Ebben a pillanatban, amikor a világ vértengerben látszik alámerülni, egyesítjük szavunkat a pápáéval, hogy együttesen a népek belátásához fellebbezzünk. Három és fél év óta áll háborúban a világ. Ennyi idő után a békére kell gondolni, ki kell küszöbölni a gyűlöletet és közelebb kell hozni egymáshoz a népeket. Biztosan ki lehet még erőszakolni nagy erős áldozatok árán győzelmeket, előbb vagy utóbb azonban, északon vagy délen, keleten vagy nyugaton, ha valami kiszámíthatatlan esemény közbe nem jön, újra helyreáll az egyensúly és akkor majd meg kell tenni azt, amit ma még elutasítanak. Ha azonban a népek erkölcsi kötelékei meglazulnak és elszakadnak, ha a kétségbeesett tömeg azok ellen fordul, akik ma a tragédiát követelik, akkor egyszer úgyis minden azzal végződik, hogy valamennyien a békének, az igazságosságnak és a világ igazságos felosztásának nyelvét beszélik majd.“ Franco tábornok almeirai tartózkodása után kíséretével elutazott Granadába. — A Caudillo, haderőnk legfőbb parancsnoka és a falange legfelsőbb vezetője hivatott egyedül dönteni, ő vezeti az állam hajóját és vele együtt pusztulunk vagy megmenekülünk. Fegyelmet tartunk a harcban és a halálban. Ha parancsot kapunk az indulásra, akkor a minket jellemző halálmegvetéssel fogunk harcolni Ha azt mondják nekünk, maradjunk nyugton, akkor várakozó álláspontra helyezkedünk abban a meggyőződésben, hogy Franco minden parancsa a legjobbat jelenti Spanyolország számára. A spanyol Falange rendületlenül kitart Franco mellett Madrid, máj. 10. (Német TI) Carlos Ruiz, a falange körzet vezetője, madridi polgári kormányzó. 8000 falangista előtt ismertette a nemzeti szindikalista forradalom szellemi célkitűzését. Kiemelte Carlos Ruiz a hadsereg és a falange szoros kapcsolatát, majd a következő szavakkal fogadott hűséget Franco tábornoknak: Hász püspök meglátogatta a sebesült honvédeket Hász István tábori püspök Szegeden hivatali szemlét tartott a hadtest tábori lelkészi hivatalában, majd meglátogatta a szegedi hadikórházakban a sebesült honvédeket. A tábori püspök a Fogadalmi-templomban szentmisét mutatott be. Berlin Franco beszédéről Berlin, máj. 10. (TP) Franco Almeriában tartott beszédét illető kérdésre válaszolva a Wilhelmstrasse illetékes szóvivője kijelentette, hogy Jordana spanyol külügyminiszter egykori nyilatkozata nem talált kedvező talajra. A közben lejátszódott események a békeközvetítést a jelen pillanatban még kilátástalanabbnak tüntetik fel, mint akkor Az a tény, hogy Eden és Elmer Davies a katyni tömeggyilkosság kérdésében fedezték a Szovjetet és hogy az angol és amerikai politika továbbra is igyekszik kiszolgáltatni Európát a bolsevizmusnak, a háború továbbfolytatását magától értetődővé teszi a tengelyhatalmak számára. Rendelet a tűzifa és a szén kereskedői forgalmának szabályozásáról A MTI jelenti: A kereskedelmi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve a következőket rendeli-Tüzelőanyagot kizárólag fogyasztók részére árusító kiskereskedők (pincések, vegyeskereskedők stb.), valamint az úgynevezett telepes kereskedők, akik nagykereskedővé kijelölve nincsenek, kizárólag üzletükből (telepükről) árusíthatnak. Üzletükbe (telepükre) való beszállítás nélkül tüzelőanyagot továbbadniuk nem szabad. A törvényhatóság első tisztviselője indokolt esetben megállapíthatja azt a mennyiséget, amelyet azok a kiskereskedők (pincések, vegyeskereskedők stb.), akiknek telepe nincs és kizárólag fogyasztók részére árusítanak, valamint azok a kereskedők, akik nemcsak fogyasztók, hanem viszonteladók részére is árusítanak (telepes kereskedők és nagykereskedők), tűzifából, valamint háztartási (30 mm-nál nagyobb szemnagyságú, általában darabos, koca és dió I. elnevezésű) szénből, brikettből és kokszbrikettből egy fogyasztó részére együttesen kiszolgáltathatnak. Azok a tüzelőanyagkereskedők, akik mind továbbárusítók, mind közvetlenül fogyasztók részére árusítanak tüzelőanyagot, az egész fűtési évadban, vagy annak bizonyos időszakában a részükre hetenként érkező tűzifának és a háztartási szénnek, brikettnek és kokszbrikettnek bizonyos százalékát kötelesek olyan kiskereskedőknek (pincés, udvaros, vegyeskereskedő) stb. továbbadni, akik azt kizárólag a fogyasztók részére árusítják. A kereskedők vagy azok csoportjai arra is kötelezhetők, hogy a részükre érkező tüzelőanyag mennyiségét és annak mikénti felhasználását időközönként bejelentsék. A telepes kiskereskedők minden tekintetben ugyanazon elbírálás alá esnek, mint a telepes nagykereskedők. A közellátás zavartalanságának biztosítása érdekében elrendelhető, hogy a kereskedők a részükre érkező tűzifának, külfödi szénnek, brikettnek és kokszbrikettnek meghatározott hányadát tartalékolják. Az ily módon tartalékolt tüzelőanyagot csak a törvényhatóság első tisztviselőjének engedélyével és csak az általa megjelölt kereskedőknek vagy szabad kiszolgáltatni, fogyasztóknak fedező vonal mögé jutottak. Maga Kovács honvéd csak akkor húzódott Bizonyos területen (körzetben) tétt vissza, amikor bajtársait már biztonlephellyel nem bíró kereskedők csak Ságban látta, meghatározott kereskedőtől vásárolhatnak tűzifát, szenet, brikettet és kokszbrikettet.________ Kovács Béla honvéd kézigránáttal tartóztatott fel egy bolsevista rohamot Kiemelkedő hősiességével és elszánt áldozatkészségével érdemelte ki elöljárói és bajtársai elismerését Kovács Béla honvéd, egyik gyalogkötelékünk golyószórós csatára. 1942 december 13-án önként jelentkezett abban a vállalkozásban való részvételre, amelyet egy válogatott honvéd rohamcsoport hajtott végre a bolsevisták erődrendszere ellen azzal a céllal, hogy felderítsen, valamint rombolásokat hajtson végre. A feladat befejeztével a csoport megkezdte visszavonulását. Ez azonban a leghevesebb ellenséges aknavető- és gyalogsági tűzben ment végbe. Fokozta a visszavonulás nehézségét, hogy közben a bolsevisták felocsúdva a meglepetés okozta riadalomból, tartalékaikkal ellentámadásba mentek át. Kovács honvéd ekkor azt a parancsot kapta, hogy fedezze a vállalkozó csoport visszavonulását. Ennek a parancsnak eleget is tett, de lőszere elfogytával nem használhatta többé fegyverét. Ekkor, hogy csoportjától minél messzebb tartóztassa fel az ellentámadó bolsevistákat, előrerohant az előnyomuló ellenség felé s alkalmas helyet keresve, kézigarnátjaival igyekezett feltartani a vörösöket. Egymagában küzdve sikerült is megtorpantania jól irányzott kézigránátjaival a támadást mindaddig, amíg a golyószórója számára kért lőszerpótlás megérkezett. Ennek megtörténte után ismét golyószórója tüzével fedezhette a honvéd csoport visszavonulását. Ez a hősies magatartás tette lehetővé, hogy a csoport feladata befejeztével nagyobb veszteség nélkül tudott elszakadni az ellenségtől s a vállalkozást támogató többi részek is a Pesti Hírlap 1943 május 11, kedd 3 Tasnádi Nagy András megnyitotta a bécsi magyar képkiállítást Bécs, máj. 10. (MTI) Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke, mint a Magyar-Német Társaság és az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke Bécsbe érkezett, hogy megnyissa a magyar festőművészek bécsi képkiállítását. A pályaudvaron fogadására megjelent Sztójay Döme, berlini magyar követ, német részről pedig Glaise Horstenau ny. miniszter, vezérőrnagy, a Német-Magyar Társaság elnöke és herceg Rohan Károly, a bécsi tagozat elnöke. A távollevő Schirach birodalmi helytartó képviseletében Schaltzer helyettes körzetvezető vacsorát adott Tasnádi Nagy András tiszteletére. A helyettes körzetvezető meleghangú pohárköszöntőben juttatta kifejezésre a magyar és német nép barátságát. Tasnádi Nagy András válaszában hangsúlyozta, hogy a kiállítás is a két ország barátságának jele és bizonyítéka, hogy a két nép szellemi téren is együttműködik. A Belvederi-palota termeiben nyílt meg a „Jelenkori magyar festészet“ című kiállítás. Ebből az alkalomból Bécs legelőkelőbb közönsége gyűlt össze, többek között a helyettes körzetvezető, a tábornagyi kar valamennyi tagja. Tasnádi Nagy András megnyitó beszédében hangsúyozta, hogy a kiállítás nemcsak az évszázados barátság virágzó hajtása, de arról is tanúságot tesz, hogy a kulturális egyezményünk nem csupán üres szó marad. A termékeny kulturális csere — mondta — évről évre élénkebb lesz S azt bizonyítja, hogy a tudomány, az irodalom, a művészet olyan eszköz, amely a két nép lelkületét leginkább harmóniába hozza. A kiállítás a művészet csendes szavával fordul német barátaink felé, Berlinben, Drezdában, Boroszlóban és Bécsben. Szobrászművészeink alkotásainak kiállítását későbbi időpontra kellett halasztani. Glaise Horstenau altábornagy jó jelnek mondta, hogy Németország és Magyarország közös harcainak idején meg lehetett rendezni a kiállítást, amely jelképe a magyar-német bajtársiasságnak és közösségnek. A közönség kegyeletes érzései között emlékezett meg a szovjet fronton elesett magyar és német hősökről, majd hangsúlyozta, hogy a németek és a magyarok rendíthetetlenül hisznek a győzelemben. A magyarnémet kulturális együttműködés fontos állomásának nevezhető a kiállítás. Herceg Rohan Károly villásreggelit adott, amelyen a párt, az állam és a hadsereg Bécsben működő legmagasabb rangú képviselői vettek részt. A herceg meleghangú pohárköszöntőt mondott, majd Tasnádi Nagy András válaszában rámutatott arra, hogy az új Európáért folyó küzdelem szorosabb együttműködésre késztetett minket és arra a közös elhatározásra juttatott, hogy a végleges győzelemig minden áldozatot vállaljunk magunkra. Sztójay Döme fogadást adott, amelyen Bécs vezető tényezői vettek részt. Lovag Ybl Ervin miniszteri osztályfőnök, a kiállítás rendezője előadást tartott a Collegium Hungaricumban a magyar festőművészetről. Tasnádi Nagy András kedden utazik haza Bécsből. Pataky államtitkár: „A magyarság békében akar élni a Dunavölgye népeivel“ Az országos Zrínyi Ilona emlékünnepség keretében a kassai társadalmi egyesületek munkaközössége a Nemzeti Színházban ünnepélyt rendezett. , Az ünnepi beszédet Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár mondta: — Rendíthetetlen meggyőződésem — mondta többek között —, hogy a megpróbáltatások napjai el fognak fölötttünk múlni, mert erősek a fundamentumaink, mert testvérek vagyunk és leszünk. A magyar nemzet és államiság természetes alapjait Isten keze alkotta, a magyar haza földjét tartósan szétdarabolni nem lehet. A fundamentum erőssége azonban a lelki tényezőkön kívül az ország lakosságának magatartásán is múlik. Ismertette az államtitkár Zrínyi Ilona hősi életét. „Én nem ellenségeskedem senkivel, de a bántóknak ellenállok“ ez a mondása — folytatta az államtitkár — tömör foglalata a magyarság ezeréves magatartásának a Duna völgyében. Klasszikusan fejezi ki, hogy a magyarság soha nem tört mások pozíciója, területe után, csak azt akarta megvédeni, ami az övé. Soha nem akart leigázni senkit, nem uralkodni, hanem békében akar élni a Duna völgyében élő népekkel együtt. Rákóczi Ferenc maga köré tudta gyűjteni hazájának minden hű fiát, magyart és nem magyart. Egyéniségében, testet öltöttek azok a tulajdonságok, amelyek nélkül a Kárpátok medencéjében a magyar küldetést maradéktalanul betölteni nem lehet: a mélységes hit, szeretet és türelem. Meg kellmutatni, hogy fenntartjuk a Zrínyiért! jelszavát: Ne bántsd a magyart! Mii csüggedjünk, bízzunk a magunk erejében.