Pesti Hírlap, 1943. május (65. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-11 / 105. szám
iőretolt bástyája66 pségeki, törítészeti alaszonyítva sziciliább, válabb és k körvkönyri madóbbak , egész utasa előtt és zemléli, gányosnek az íti melátorait nagyít Pina várogfordulóban és zon a pusztuágot, a italmas oglalja, i mulitosz, egyesodák enyot déli kentő emlér pefölddatüs■segyrok a elyek meínyag istvén arzél, a ■mind eszély ezték lérosz vndar hiricero, rmán itólag iének regonikorrszoroson végigsiklott. A költeményben mindenesetre sok van Szicília illatából és varázsából.“ Ilyen és hasonló gondolatokat közöl a „mesék szigetéről“ — a Baedecker* 'A földrajzi szakkönyvek érdekes adatokat árulnak el Szicíliáról, mely a Földközi-tenger legnagyobb, az egész világnak pedig sorrendben a harmincadik szigete. Az olasz félszigettől a legkeskenyebb részben a 3150 m széles Messinai-szoros választja el. Szicília területe 25,5 négyzetkilométer, partjainak hossza 1115 kilométer, lakóinak száma több, mint 4 millió, felülete hegyvidék, legmagasabb hegye a 3279 méter magas Etna-vulkán. Elsőrangú partviszonyai következtében északon és keleten jelentős kikötők épültek a szigeten: Trapani, Palermo, Milazzo, Messina, Augusta, Catania és Siracusa. Folyóvizei nyáron elapadnak Éghajlata nagyon enyhe, a téli hőmérséklet átlag 7—12 fok, de nyáron, ha a déli, sivatagi szél fúj, a hőmérséklet eléri a 45 fok meleget is. A szigeten gyakoriak a földrengések, 1908 decemberében a messinai földrengéskor 150 ezer ember pusztult el. Jelentős Szicília mezőgazdasága és bányászata. A szigetnek azonban három egyeteme is van. A nép lobbanékony természetű. A szicíliaiak forrón szeretnek és halálosan gyűlölnek. A sziget a halálbosszú, a vendetta hazája... Szicíliát régen Trinacria-nak nevezték. Ez a sziget volt a régi görög istenek bölcsője. Itt harcolt Zeusz és Herkules az óriások ellen, ez volt Ceresz legkedveltebb földje, itt hódította meg Jupiter Vulkán egyik leányát, a szép Aetnát, itt játszódott le Vénusz számos kalandja. Neptun fia, Polifén volt a sziget réme, mígnem Odüsszeusz meg nem vakította. Szicília egykor a művelt világ központja volt, örök harc folyt érte. Ellentétes kultúrák követték egymást földjén, elpusztultak, vagy összekeveredtek az idekerült népfajták. Az ókorban a görögöké SZICÍLIAI csatorna TÉRKÉPE 300 km 200 volt, később a rómaiaké lett, majd a IX. század elején az arabok, 1100-ban a normannok, 1503-ban pedig a spanyolok bírták. A múlt század első felében a nápolyi királyság része volt, mígnem Garibaldi 1860 május 11-én ezer önkéntesével — magyarok is voltak közöttük, élükön Türr Istvánnal, Garibaldi szárnysegédével és Tüköryvel, aki Palermo ostrománál "halt hősi halált . Marsala mellett partraszállott és három hónap alatt meghódította Szicília szigetét, majd átkelt Kalábriába. Ez a sziget portréja. Ha élő emberről mondanak mindezt, megállapíthatnánk: az arckép határozottan jellegzetes és érdekes. * Az évezredes történelmi és természeti érdekesség mellett azonban Szicíliának Szardíniával, a másik nagy földközitengeri szigettel együtt korszerű érdekessége is van: Gayda, az olaszok nagy közírója egyik legutóbbi cikkében arról írt, hogy Szícília és Szardínia Olaszország és Európa két előretolt bástyája. „A módszeres légitámadások mindennél inkább azt bizonyítják, hogy a sziget milyen döntő szerepet játszik a földközitengeri háborúban. Szicília éberen őrködik a nagyfontosságú csatorna fölött..* Az olaszok az utóbbi években kezdték el a sziget korszerű megerősítését. Trapanit, Messinát és Augustát elsőrendű hadikikötőkké építették ki, miáltal Szicília a Földközi-tenger egyik legjobban megerősített szigete lett Az olasz hadvezetőség 1937 augusztusában érdekes és nagyjelentőségű hadgyakorlatot tartott Szicíliában és a környező vizeken. A támadó fél feladata a feltevés szerint Szicília elfoglalása volt. Ebből a hadgyakorlatból Olaszország levonta a katonai következtetést: „Szicília földjére ellenséges hatalom katonája be nem teheti a lábát“. * Szicília tehát, mint Rómában a közelmúltban közölték, felkészült minden angolszász partraszállási kísérlet megfelelő fogadására. Olaszország partja ma egyetlen erődvonal — hangoztatják az olaszok, bár kiemelik azt is, hogy Olaszország feladatai ebben a vonatkozásban különösen kényesek, mivel a britek, akik az első világháborúban Róma szövetségesei voltak, az országnak minden zugát ismerik. Ezért, hír szerint már régebben kiképeztek olyan expedíciós hadsereget, amely mind a földön, mind a levegőben és vizen begyakorlott. Az olasz partvédelem viszont e készülődéseket mind figyelembe vette. Az olaszok a szilárd védelem támogatására mozgó védelmet is létesítettek, melyet a lehető leggyorsabban és a hosszú partok mentén a legnagyobb távolságokra harcba lehet vetni. * Szicíliában és egész Olaszországban ez évben március utolsó napján ünnepelték meg a híres „Szicíliai vecsernye“ 660. évfordulóját. 1282 március 31-én történt ugyanis, hogy Szicília népe végzett azokkal a franciákkal, főleg a főrendekkel és zsoldos vezérekkel, akik Anjou Károly uralkodása alatt, az ő nevében zsarnokoskodtak. Húsvét hétfőjén történt az emlékezetes esemény. A harangok éppen vecsernyére hívták a híveket, amikor felkeltek a szicíliaiak és lemészárolták mindazokat a franciákat, akik akkor a szigeten tartózkodtak. Az évforduló alkalmából beszédet is mondottak és a hallgatóság, mint Rómából jelentik, felkiáltásokkal szakította félbe a szónokot: — Készek vagyunk ma is egy második vecsernyére!... Ezekről az ünnepségekről a többi között a következőket írta az egyik olasz lap: , A történelem az élet tanítómestere és jaj azoknak, akik tanítását nem szívlelték meg.“ ... A világ, a föld „keserű levében forog“ és Szicíliában is ágyúk sorakoznak egymás mellett a tengerparton, bombák vészes huhogása tépi meg a csendet, de az Etna alatti völgyekben, a kies lankákon az élet örök rendje szerint virágoznak a mirtuszok s az oleanderek. Pálmák lengedeznek az alkonyi szélben és hamvas szürke tavaszi leveleket hajtanak az olajfák. —rt— , Mostar Curzoia L»gosta—Meieda-Cetínje ratidro-TIRANA OGGIAJ Barletta-Durai Brindisi-Potenza tValona TARANTO Ótranto Gallipoli k- -■■■...... Tarantói ■Gagliano: Hossano: Korfir\ Acireale-CATANIA* Augusta: HORVÁTORSZÁG i I Scutar iM . “6*3* Tízezer és tízezer ilyen tányéraknát raknak le vagy szednek fel a német utászok egy-egy hadmozdulat végrehajtásakor. — Alsó kép: német páncélos gránátosok egy angol ütegállás elfoglalása után összeterelik a foglyokat. U—:—ÜSÜ----212------r.'-rtgre_____