Pesti Hírlap, 1943. június (65. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-19 / 137. szám

Bem­ utató mozik filmjeimek rangmra M t Ragaszkodom a szerelemhez. Bókay __1—L János vígjátékinak filmváltozata (Aj­­tay, Fényes Alice.) *153* 1, 5, 13. we f| *Eev szoknya, egy nadrág. Bohózat. Ifi.ti (Latabár, Csikós, Turay I.) •’■IBI’ 11. 81, 82. M fH Egér a palotában. Szerelmi történet. (Makay Margit, Németh Romola, Raffai Blanka, v. Benkö. Rajnay.) *161* 4. 8. | Aa erényes van. Vaszari 3. bohózata — német filmen. (H. Rühmann, L. Aaina, E. v. Möllendorff.) *150* 10. J.­ff Eltitkolt szerelem. Olasz társadalmi ---------- film. (A. Valii, F. Giachetti) *134* 9. K.III Csókparádé. Német revüfilm. (J. ■ »—■■■■ Heesters, D. Kreysler.) *137* 3. K.IV Párduckisasszony. Svéd revüfilm. (M ■■■' — ■■ Viby, A. Söderblom, O. Jarrel, T. Zelman.) *150* 14. V Hr.­löm. Svéd dráma. (A. Sjöstrand­, ----------- V. Lindfors.) *155* 15. Utánjátszó mozik Hímjei %4. 89 mozi és 119 film heti útmutatója 134 Alkalom. Társa­dalmi tört. (Ka­rády K., Somlay). 33, 41. 190 Heten, mint a ■ ■■■ gonoszok. Vidám zenés játék (Vaszary ...) Gentrofészek. Ro­­mant. vígj. (Tol­­­­nay K., Hajmássy.) 37, 69, 74, 83. Dankó Tisza. Ro­­mantikus törté­net. 47, 61. 160 Anna-Mária. —­­Vígját. (Szörényi I., Szilassy). 27, 30, 73. E*T .*** megáll. ■ Társad. dráma (Karády Katalin, Nagy, ürny.) 36, 71. Bemutató mozik: 1. Atrium. II., Mar­cu­­k** 55. (153—034). Ragaszkodom a szere­lemhez (M.I) *153* 34, 3­46, 128, szó 742 ■.iUs ).• 2. Belvárosi Híradó.­­(181-244.) A Kormány­zó Ur 75. születésnap- 3. Ufa-Magazin, Ma­gyar-, Ufa- és lázadó. , Folyt, óráig. ( Corvin. VIII., Jó­­ssef-krt és 0116i-ut e. ■ 1120—983.) Csókparádé (K.III) *157* 3, 146,8. 4. Deák. VI., Te­­­­réz-körut 29. (125-952.) Egér a Palotában(M.IIII) •- tel*­­742, 4, 747, 74­9. 5. Fórum. IV., Kos­­se­lth Lajos-il. 18. (189- 513.) Ragaszkodom , szerelemhez (M.I) *153’ - 3­34, 1 6, 8. 6. Híradó. VII., Er­­s­sébet-krt 13. (322-499.) A Kormányzó Ur 75. s­ületésnapja, Ufa-Ma­­­gr.zin, Magyar, Ufa­­ •, Iince híradó. Folyt. 7­3—22 óráig. 7. Kamara. VII., Do­hány-u. 42. (433-901.) Heten, mint a gonoszok (123) «•144* 11, vs 2, %4, e, S. Kaszinó. IV., Es­­kü-ut 1. sz. (383- 102.) Egér a Palotában (M.1III) *161* %4, 3.46, 148, szó. 142 (11). 9. Korzó. IV., Váci-u. 8. (182­-818.) Eltitkolt szerelem (K.H) «1Sá*1*110*. ,10*, %6, ,%8 (11). 19. Andrássy. VI., Csengery-u. 39. (124— 127.) Fráter Lóránd (230. Románt, tört.) H- sze Egy éjszaka valce­­re. Cs-től A kegyelmes ur rokona 126, 748 (.11, 742.). 20. Anna. VII., P­á­kóczi-ut 22. (225—238.) Varjú a toronyórán. H- sze Viharos éjszaka (27. y°22­ Német népi vígj.) Cs-10. Nemzeti (Royal). Apolló. VII., Erzsébet­­krt 45. (222-002). Hiva­tása: orvos *152* 74­4. ..V.o, 149. 11. Omnia. VIII., K­ölcsey­ u. 2. (130—125) •Egy szoknya, egy nad­rág (M.II) *131*. 124. •f6o, 148, szó. 742 ill. ,^2). VI. Pest. VII., Erzsé­­bet­ krt. 8. (221—232.) Vista tekintetes ur (114) *135*, ill. y22, yjé,: 3,4­6,- U8. tői Erzsébet- királyné v24, yje, y28, szó. 742 M­­ 2). 21. Attila. VII., Rá­kóczi-út 82. (222-644.) .Tarzán győz. Cs-töl A lieányintézet hősei (32.) :10, V212., 742, 744, 746, y28 (­11.). 22. Barlang. VII., Ká­­roly-körút 3. (422-722). Örvény :12., 144, 746, 148. 23. Baross. VIII., Jó­zsef-krt 63. (149-510). Ezélvészkisasszony (31.) H-sze Babilon (59.) Cs­­töl A megbélyegzett asszony (81) :35, 7 (:11, 3, 745, 5­, 1 7, 7.) 24. Béke. Enyém vagy (67. Társ tört.) H-sze Egy éjszaka val­­cere. Cs-töl A tigrisek ura (51.) *110* 244, 146, M8 (­11, 1­42.). 25. Beleznay. VII., Akácfa-u. 4. (225—276). Fruska (65. Ol. vlgj.) *115* :10, %12, 7412, 144., 1/6 6, 12­8 (11). 26. Belvárosi. IV., Iványi-u. 21. (384—563.) A tigrisek ura (51.) Cs-töl A t­alpra - 138* 14­8 Jelmagyarázat. Zárójelben a vas. és ún­. előadások kezdete. Kettőspontok között a mérsékelt árú előadások, M.I, M.II, stb. a magyar, K.I, K.XI, stb. a külföldi filmek rangsora a tömegízlés tükrében. Az utánjátszó mozik műsorában a film neve után zárójelben, vas­tagon szedett szám jelzi, hogy a filmet a bemutató mozikban kb. hány ezren nézték meg. Az idegen filmek nyelvét is megjelöljük. A filmmesék végén álló számok a moziknak arra a sorszámára utal­nak, amelyek a filmet játsszák. Ha csak egy kismoziban játsszák a filmet, akkor a műsorban a nézők száma után közöljük annak mű­faját és ha a film külföldi, nyelvét is. A színházak és mozik műsorában előforduló két csillag között lévő szám, pl. Átriumnál *153* a mesék sorszám­ára utal. Vidám katonatört.) :11, szélő svéd film.) Cs-től­­'22., 144. 746, 178. A talpraesett lány (43) 36. Éva. Egy szív megáll (150.) H-sze Damaszkuszi oroszlán (21. Ol. kalandos film). Sze-cs­eúhyvacsora (36. Ol. tört. film). P-től Hazafelé (37.) .^4., 746, 748 (.y22.). 37. Flórián. A kútásó lánya (85. Fr. népi tör­ténet.) H-^ze Gentry - fészek (269). Cs-től Megbélyegzett asszony (81.) y24, y2., 743 011., 742). 38. Glória. Viki (Víg­játék.) H-k Tisztítótűz (44. Ol. fr. bűnügyi tört.) Sze­cs Vissza az utón (34. Különös élet­­történet.) P-től Csiz­más kandúr (Mesefilm) :744., 738, 748 0742.). 39. Hazám. A pénz beszél (29. Vigj.) H-sze Fűszer és csemege (85. Vigj.) Cs-től Életre *138* :3:, 5, 7 (:1:). 47. Kristály. Dankó Pista (180.) H-k Nép­­ítélet. Sze-ca Fekete ál­arc. P-től Tóparti lá­tomás (100. Társadal­mi tört.) \ 60, ^28 (V24), 48. Kultur. IX., Ki­nizsi­ utca 16. (188-129.). A nőnek mindig igaza van (86. Ném. vigj.) H-sz. Legényvásár (84. Ném. revüfilm). Cs-től Egy éjszaka valcere :&4., y46, y48 ([^2.). 49. Maros. VIII., 32- esek tere 2. (135—690). A tigrisek ura (51.) *110*. H-sze Egy csók tört.) Cs-től Elvará­zsolt h­ercegkisasszony. Jövő szó-tól Lesz, ami lesz (53. Vigj.) y2e, y28, szó. y2­2 (­^2:). 58. Pátria. VIII., Nép­szinház­ u. 13. (145-673.) Két asszony (32. Fr. iigj.) :10—1. folytat. y2­2, y.4, y2 6, y.8 cno. 59. Petőfi. VII., Rot­­tenbiller­ u. 37. (428-478) Gentryfészek (269.) H-­sze Ellopott titok (34.) Ös­sze ítél a dzsungel (43. Ol. egzotikus film). Jövő V-tól UJ rokon :64., y26, y28 (.y£2.). 60. Plútó. Haláltánc (85. Bű­nügyi tört.) H-k Fehér hajó (35. Ol. élet (39. Finn népi tengerész-film). Sze­cs tört.) Cs-töl A sas visz- Csizmás kandúr (Mese­szatér (30. Ném.­dászrepülő-tört.) :%4., Y76, V28 (­y­2.). 50. Mesevár. V., Szent István-krt 16. (114-502). A talpraesett leány (43) %6, y2­8 esett leány (43.) y24, y25, y28, y21. (:^2:, y23­. j Ítéltek (84. Regényes jVi^g* -144-27. Bethlen. VII., tört.) 5, 7 (:11, 3:). |'­: 2:). “ ’ Bethlen-tér 3 (225-003). 40. Homéros. Enyhítő rí 7. A nap hőse (48). Cs-töl! körülmény (78. Fr. ------ - * '* Anna-Mária (160) .Yt.4:,j bűnügyi vigj.) H-sze­r 8. szó. 1Szerelem gyöngyei. Cs-4» 13. Radius. VT. Nagy­in 270-U. 22. (122—098.) Ragaszkodom a szere­lemhez (M.I.) *153* * Vk 6. 3/481 szó. 44.­­Y.2 (11). 14. Scala VI., Te­­réz-körut 60. (114—411) Párduci kisasszony (K.I­V) .*150* 3/24, 346, 8, szó. 1/2­2 (132). 15. Szittya. V., Vil­m­ is cs.-ut 36. (111— 143.) Dr. Jörn (K.V.) *155*. Nap. 344, 746, 16. Uránia. VIII., Rá­­kóczi-ut 21. (146—046.) Erénycsősz (K.I.) *159* 3­­78, 8. Utánjátszó mozik:­­ Adria. V­II., Mar­git-körút 5-b (353-707). Szi­vészkisasszony (31.) H­szo Magdolna (75. Szer. regény). Js-től A k­ap hőse (48.) ,4, J.18 (:11, 342.). 18. Alkotás. XII., Gömbös Gyula-út 11. (355-374.) Egy éjszaka galceré. H-sze 5 óra 40 perc (76. Detektív­ulm). Cs-től Szélvész­tösaaszony (31.) , V,4.,. A 6. H8/ szó, 3k 2,. Horthy Miklós-út 32. (268-210). A tigrisek ura (51.) *110*. H-sze Férfihű­­ség (174. Társ. tört.) Cs-től Ellopott titok (24.) 3£4, y2­6, 3,48 (,y22.). 52. Nép. Szép csillag (61.) H-sze Marco Vis­conti (17.) Cs-től A leányintézet hősei (32.) ,y34., Y18, %8 (.,%­2.). 53. Népszínház. VIII., Kun-utca 12. (137—244.) Hazafelé (37.) H-sze Vetély­társak. C3-től Kísértet a városon ke­resztül .3^4., 3,46, 3^8 Cll, Y72.). 54. Nyugat. VI., Te­­réz-körút 41. (121—022.) Fekete liliom (35. Ol. egzotikus film.) Cs-től Kölcsönkért kastély Y14. 08, US, szó. :^42., (:11, 342.). 55. Otthon. VIII., Be­niczky­ utca 3. (146-447.) Hét szilvafa (91. Vigj.) H-sze Babilon (59.) Cs­­től A talpraesett leány (43.) *138* 346. Vá.8 C142.). 56. Osbnda. A tigri­sek ura (51.) *110*. H- sze Amor az autóban. Cs-töl Pepita kabát (63. Bohózat) 1/24, 3,48, 31.3 57. Palota. I.. Krisz­­tina-krt 155. (156—605.) Dzsorabub (Ol. hábo­rús f.) H-sze Romba­­dőlt álmok (39. Német ^28 C^S.). Cll. 142.). 28. Budai Apolló. II., Csalogány-u. 42. (351— 500.) Éjfélre kiderül (49. Életkép.) . Il-sze Babilon (59.) Cs-től A talpraesett leány (43.) *138* 3^4, y26t i'z8t szó. 1/^2 (­11., y2­2). 29. Capitol. VII., Ba­ross-tér 2. (134—337). Csalódás (93. Vígjáték) *114* ,Y22., y24, 1/26, 148 (.11.). 30. Csaba. VIII., Ül­lői­ út 4. (146—040). A nap hőse (48.) Cs­­től • Anna Prária (160.) ,Y74., 86, Y78, szó. 12 (:3/12.). 81. Damjanich. VII., Damjanich­ 11­1. (425— 644.) Kadétszerelem (142. Vidám operettf.) H-sze Utolsó dal (105.) Cs-től Szélvészkisasz­­szony (31.) ,3/44., ‘18 (:32.). 32. Délibáb. Szélvész­kisasszony (31.) Il-k Csak egy kislány, Sző­­cs Mária nővér. P-től Csókolj meg (42. Svéd karrier-tört.) \18, 348, szó. 144 (3,42, 3/44).­ 33. Diadal. Alkalom (134.) H-sze Kölcsön­kért férjek (76. Vidám tört.) Cs-től Szélvész­kisasszony (31). • :5/24., W, Y78 cy22). 34. Duna. V., Hollán­y. 7-a. (111-994.) A nap hőse (48.) :Y2­4., 3^6 Y78 (%2). 35. Erzsébet. VH., Er­zsébetért 89. (222-401 ). Csákó és kalap (196. tőr Pergőtűzben V26, 3/28^ (3/22). 41. Hungária, lom (134.) H-k vihar (34. Finn dalmi dráma.) Ajka-Vörös társa- Sző­cs GPU (68. Ném.­film a Szovjet borzalmairól.) % 8 (­%121). 42. Hunnia. Kádár kontra Kerekes (110. Bohózat.) H-sze Bar­l­id­ai párviadal (26.) Cs-től Péntek Rézi (62). 4., 3,46, 3,8 cu., %2). 43. Ipoly. Szélvész­kisasszony (31.) H-sze Szerelem a vérpadig (31. Ol. középkori tört.) Cs-f­öl Keresztúton (169. Társ. regény.) 124, Y78, 3,48/820. 3,^2 (3/^2). 44. Józsefvárosi. VIII., Kálvária-tér 7. (131— 316.) Szélvészkisasszony (31.) H-sze Ellopott ti­tok (24). Cs-től 300.000 pengő az utcán (Vigj.) 1/24, 3^e, %8 (.^2.). 45. Korona, I., Atti-Sa-krt 15- (253—318). A tigrisek ura (51.) *119*. H-sze Bécsi vér (91.) Cs-től Szélvé 37- kisasszony (31.) 344, 146. 748 CV42.). 46. Körönd, VI., Iza­bella-u. 65. (114-926). Finn vér (Finn dráma) H-sze Valborgéji ka­land (35. Magyarul be-Gyű­jtse össze Szinház-Zene-Mozi tájékoztatónkat. Nélkülözhetetlen a darabok kiválasztásánál Piri, Kiss Manyi, Med­­nyánszky Ági, Sárdi, Makláry, Bilicsi). *144* 7. 114 Pista tekintetes ur. Zenés vígjá­ték (Jávor, Tolnay K., Hal­­iay,. *145*, i£, 78, 79, 80. 1 ir Utolsó dal. Sze­relmi történet.) 31, 88. rvf Bécsi vér. Német Hi zenés történet. (W. Fritsch, M. Holer.) 45, 60. 04 Szerelmi láz. Sze­­re­relmi történet. — (Csortos, Dayka M., Tímár, Makláry). *129* 81, 82. 81 Megbélyegzett asszony. . Fr. sze­relmi történet. 23, 37. Péntek Rézi Víg­­játék. 42, 75. film.) P-től Bécsi vér (91.) ,%4., %6, Y­­8 (­%12., Y22). 61. Ráday. IX., Rá­day­ utca 32. (382-581.) Dankó Pista (180.) K­­es A tigrisek ura (51.) *110*. P-től Ismeretlen ellenfél (50. Kémfilm.) 3/24, y­ 6, 1^8 (:11, Yz 20 • 62. Rákóczi. VII., Rá­kóczi­ út 68. (423—326.) Aranyember (Jókai re­génye.) Cs-től A pap hőse (48.) :11, 1., 3, 5,­­148. 63. Székely. VII., Er­zsébet-krr. 26. (326-425.) Eltűnt egy asszony. V- sze Ma, tegnap, holnap. Cs-től Menekülő asz­­szony (Fr. erkölcsdrá­ma.) :11, 3,22., 124, 3/26, 3/48. 64. Szivárvány. Nehéz apának lenni (108. Víg­játék.) H-sze Leányok egymás közt (Fr. film.) Cs-től Segítség, örö­költem (Vigj.) . 3,44., 140* 748, szó. 3,42 (:11. ,142.). 65. Tátra. IX., Üllői­ül 63. (132-434.) Viki (Vígjáték.) H-sze Kí­sértet a városon át. Cs-től A tigrisek ura (51.) *116* 744. 3,46, 748 (ill.v.2). 66. Tinódy. VI., Nagy­mező­ utca 3. (225—602.) Babilon (59.) H Első mámor. E-sze Cigány. Cs-től A talpraesett le­ány (43.) *138* , 3/4 ( 144, 146, 748 ill.). 67. Tisza. VIII., szép­­szinház­ u. 31. (188-171.) Mire megvirrad (67. Fr. film.) Cs-től Feke­te gyémántok (Jókai regénye.^ :%4., Vz*. Szép csillag. Né­­­* pi történet. tFé­­nyes Aliz, Páger An­tal.) 52, 72. ko Babylon. — Svéd­­— filmkülönlegesség. 23, 28, 55, 66. A tigrisek ura. Né­­met cirkusz-film. *110*. 24, 26, 45, 49, 51, 56, 61, 65, 69. jo A nap hőse. Fran­­— cia vlgj. (Cheva­lier.) 17, 27, 80, 34, 62, 70. A talpraesett le­—l­ány. Német zenés vígj. (Magda Schnei­der.) *138*. 26, 28, 46, 50, 55, 66. 07 Hazafaié. Ameri­­kás Fedák-film. — se, 53. 00 A leányintézet hő­­­­sei. Olasz társa­dalmi tört. *100*. 21, 52. 6­j Szélvészkisasszony.­­— Olasz vígjáték. (L. Silvi.) 17, 18, 23, 31, 32, 43, 43, 44, 45, 70. op Barlettal párvia* — dal. Olasz kalan­dortörténet. 42, 88, 94. Az ellopott titok. —— Olasz kémfilm. 44, 51, 59. 177 Marco Visconti. — — Olasz lovagtörté­net. (M. Lotti, O. Nin­­chi, R. Villa.) *142*, 52, 69. Pestszenterzsébet: 80. Kossuth, ópiura­keringő (82. Vidám filmját­ék). *108* Jövő szó-tól Fehér emberek (78. Ol. dzsungelspört.) 744, 746, 748 (34­2). Pestújhely: 81. Andrássy. Egy szoknya, egy nadrág (M. N­.) *134*. K­sze Döntő mérkőzés (Olasz sportfilm.) Cs-től Sze­relmi láz (84.) *139* V74, 728., 748 (.12, %■­.). 82. Széchenyi. Egy szoknya, égj* nadrág (M. N­.) *138*. Cs-től Szerelmi láz (84.) *120* 744, 746, 148 , 3/412, 14­2.). Rákospalota: 83. Árpád. Gentryfé­szek (269.) H-sze Pár­baj semmiért (62. Víg­játék.­ Cs-től Egy asz­­szony visszanéz (141. Társ. dráma). :5., 7 Cl., 3). 84. Bolond. Legény a gáton (85. Filmbur­­leszk.) *120* Cs-től Há­zassággal kezdődik (164. Vigj.) *107* .7447461 748 0742.). 85. Tavasz. Elhagyat-68. Tiszti Kaszinó. IV., Váci­ utca 38. (183-476.) Nyári szünet. 69. Told­. VII. Rá­kóczi-ut 70. (224—443.) A tigrisek ura (51.) *110*. Cs-től Marco Visconti (17). *142* ,10, 7^,12, 1^2., *£4, %8, 148­­:111, 3, 5, 1A*1­ 70. Túrán. VI., Nagy­mező­ u. 21. (120—003.) Szélvészkisasszony (31.) Cs-től A nap hőse (48) :11,» & 2, %4, 06, Yt* 71. Turul. Egy szív megáll (150.) H­sze Hajsza a tengeren (33. Ném. bűnügyi film.) Cs-től Édes ellenfél (69. Bohózat.) v24, v26, V28 (11, V12). 72. Ugocsa. XII., Ugo­­csa­ utca 10. (154—422.) Szép csillag (Gl.) H-­sze Viharos éjszaka (27. Ném. népi vigj.) Csap Rácsnélküli börtön (Fr. társ. tört.) Jövő szó-tól Az operett (Ném. zenés tört.) \14, V46, 3/48, szó. :742(:11, 3/42... 73. Ujbuda. XI., Hor­thy M.-ut 64. (268-999.) Titkok vándora (51. Ném. középkori roman­tikus tört.) *147* Cs­­töl Anna Mária (160.)(va­n4®- Fr.( romantikus film.) Cs­től Az éjsza­ka lánya (84. Dráma.) *102* ,744., 746, 3/0( C742.). Rákosszentmihály: 86. Világ. Leányvásár (142. Operett.) Cs-p A nagy per (51. Ném. bűnügyi film) *116*. Jövő szó-tól Zoro és Huru a két örömapa (Ném. vigj.) :5., 7­­742., 74­4, Záfl, 748). Budapest környéke: Újpest: Kispest: 87. Attila. Velencei 76. Árpád. Nyári szó- éjszakák (16. Ném. szer. net. szörz.) H­sze Noszti fiú 77. Hungária. Titkos esete Tóti, Marivai parancs (56. Ném. bűn-1 (Vigj.) C3s-­Si A meg­ügyi tört.) N­-CS Három­ Vádolt asszony (17. Nő­csengő (S3. Vigj.) p-től met kisvárosi történet.) %8, %2 (­11, 1/22.). 71. Viccz. Édes a bosz­­szu. H-től Gentryfészek (369.) 3, 3, 7 (1). 75. Zugló. Tábori színház (­17. Ném. háj), tört.) K-sze Régi ke­ringő (93. Zenés vigj.) Cs-p Népitélet. Jövő Szo-tól Péntek Rézi (63). ,142., 114, M6, C1,* 12.). Egy éjszaka valcere H«. U8 (%4). 78. Stefánia. A sore beleszól (34. Pr. társ film.) «108*. H-től Pis­ta tekintetes ur (11­1.) *“£• „fi' (14). 79. Wekerle. Boldog­ság komédiája (27. P’r. filmkomédia). — H-től Pista tekintetes ur (114) *125* 5, 7, szó. 3 (112, 3). MG, 1-8 (%«, y.4. fiS). 88. Árpád. Barlettai párviadal (26.) K-es Fehér nővér (15. Nem bűnügyi tört.) P-től Utolsó dal (105.) :3, 5, 7 (:1.). 89. Corvin. Jelmezbál (72. Társ. tört.) H-t6l Pista tekintetes­or (114.) *125*- ;04., 746. .(­ 142.) Színházi kiskapu 1.­­ —Az is föllép az új író felesége darabban? — Igen. Sőt társszerzőnek érzi ma­gát. Mindjárt az első próbán — jele­netet rögtönzött. Próbaénekes (énekes): „Felkötöm a rézsarkantyúm, már én innét el­megyek!" Direktor (lemondóan): Tavaly is ezt ígérte. —-kas. 4* A PESTI HÍRLAP REGÉNYTÁRA Rasmus orvos megakadályozta Man­­fio hegedűművész öngyilkossági kísér­letét. Merula nevű nővére iránt mély vonzódást érez s kérésére elvállalja a fiú lelki gyógykezelését. Merula feljegyzéseiből megismeri a test­vérpár gyermekkorának történetét. Apjuk egy tudományos kísérlet alkal­mával szerencsétlenül járt és nyomo­rékká lett. Anyjuk Gottesgirgl ének­tanárral kiszökött Amerikába és meg­halt a nélkül, hogy viszontlátta volna gyermekeit. Merula mély gyermeki szeretettel ragaszkodott apjához és utolsó tudományos útjára is el akarta kisérni. Egy este egy titokzatos ide­gennel, apja régi útitársával találko­zott össze.­­ Merula feljegyzéseinek elolvasása után Rasmusnak váratlan látogatója érkezett: a kissé pityókos Manno kopogtatott be hozzá, aki Rasmustól várja lelki problémáinak megoldását. Az orvos Merulától újabb adatokat kap. Ezekből tudja meg, hogy a testvérpár apját annak idején az­ Amerikából hazatért Gottesgirgs gyilkolta meg. Régi újságkivonatok­ból ismeri meg az esküdtszéki tár­gyalás lefolyását. A vádlott kitartott amellett, hogy önvédelemből sütötte el a revolvert. — További visszaem­lékezéseiben Merula elmondja, hogy anyjuk halálának körülményeiről egy vásott leánypajtásuktól értesül­tek. — Rasmus egy viharos nyári délután meglátogatja a testvérpárt tóparti nyaralójukban, ahol Marnót fiatal pajtásaival nagy mulatozásban találja és Merulától a fiatalember téveszméiről tud meg egyet mást. Az orvos személyes tapasztalatból is meggyőződik róla, hogy betegének ül­­döztetési mániája nem alaptalan. A titokzatos üldöző a gyilkos Gottes­girgl, akivel Manno — mint Merula további feljegyzéseiből kiderül — az után, hogy elítélték, kapcsolatot ke­resett. Nagyanyám és nagynéném ez­után erélyesen szorgalmazták a tervünk megvalósítását. Most utólag világosan látom, hogy az öregek kedélyét mennyire fölka­varta a mi betolakodásunk a Park­utcai ház templomi nyugalmába. Egyik hivatalos vasárnapi ottlé­tünkkor véletlenül kihallgattam, ahogy nagymama egy látogatójá­nak nagyban magyarázta, hogy ők megtették a magukét, amikor minket befogadtak és pótolták számunkra az elvesztett szülői házat. Persze, megfeledkezett ar­ról, hogy én ott ülök a szomszéd szobában, egy ócska folyóirat-kö­tet fölött gunnyasztok. Júlia, a jó Isten a megmondhatója, a ked­vünkért egészen átállította az életrendjét, ami az ő korában iga­zán nem gyerekjáték De min­dennek van határa és egy ilyen lármás hivatásra való kiképzés — mert arról van szó, kedvesem, a gyermekek átlagon felül tehet­ségesek, kivált a fiú! — Egyszóval a zenetanulás, hiába, nem fér meg az otthon keretei közt. Hoz­zátette még, hogy „jó neveléső, könnyen kezelhető gyermekek“ vagyunk, amely kijelentésből lát­tam, hogy megfelelő módon bá­nok az öregekkel. Jó, ha így gon­dolkoznak felőlünk, ez egyszerű­síti a velük való együttélést. Február végén folyt le a döntő megbeszélés az ebédlőasztalnál és március közepe lett, amikorra a csillagdában számunkra min­dent előkészítettek. De akkor az­tán nagyszüleink nyugodt lelki­ismerettel ringathatták magukat abban az elképzelésben, hogy most már a legkedvezőbb körül­mények­­ között tudunk dolgozni. A zongorát a földszinten, az egy­kori lakószobában állították föl. Alit még ott egy asztal is, egy kottaszekrény, egy-két kottaáll­vány és néhány szék. Egyébként a régi gyerekszobánkat, az első emeleten, rendbe hozták annyira, hogy amelyikünk éppen nem gya­korolt, az eléggé kellemes környe­zetben tanulhatta a leckéjét, vagy foglalkozhatott egyébbel. Ami bennünket illet — nem tu­dom másképpen kifej­ezni — szen­vedélyesen elégedettek voltunk a dolgok ilyetén fordulatával, de óvakodtunk attól, hogy ezt ki­nyilvánítsuk. Ábel úr külön tisz­telgett­ a nagyszüleinknél, hogy kifejezze elégedettségét s javas­latokat tegyen arra nézve, hogyan gyakorolhatnánk magunkat más tanítványaival együtt a trió- és kvartett-játékban is. Ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása ugyan egyelőre bizonytalan időre kitolódott, de az öregek az új be­rendezkedést egyszerre a mi ja­vunkra kigondolt, kitűnő nevelési rendszabálynak fogták fel, amely­hez hálásan és szerény­en alkal­mazkodnunk illik. Júlia néni kezdetben délutánon­ként, amikor mindjárt ebéd után a kottatáskáinkkal fölszerelve a csillagdába indultunk, elkísért egy darabon. Ugyancsak értünk is jött eleinte estefelé, hogy haza­vigyen. De amikor figyelmébe ajánlottam, hogy hiszen már ez­előtt is mindig én vigyáztam Mamióra, ezt hamarosan átlátta. És ahogy lassanként, a Georgi­­por lezajlása után, feloldódott a feszültség, melyben az öregek papa halála óta éltek, nagynénénk sem őrködött fölöttünk ak­kora hévvel és szigorral, mint előbb. Kezdte lazábbra fogni a gyeplőt. Visszatért régi szokásaihoz, me­lyeket miattunk, abbahagyott, be­iratkozott megint a kölcsönkönyv­tárba és újra elővette nehéz hím­zéseit. Nemsokára már, ha Man­­no rossz bizonyítványt hozott ha­za, vagy más kifogás merült fel ellene, rendszerint engem vont felelősségre Azon voltam, hogy erre minél kevesebb alkalmat adjak neki. Hiszen csak arra vigyáztunk, hogy könnyelműen el ne játsszuk az új állapotot, amely — legalább részben —■ olyan volt nekünk, mint a hazatérés. Megint a ma­gunk életét élhettük. Mannó e te­kintetben ügyetlenebb volt mint én. Helyette kellett gondolkoz­nom s ezt mindig ugrásra kész éberséggel teljesítettem. Ha va­laki szánakozva megkérdezte, nem félünk-e a nagy, üres ház­ban, csak fölényes mosollyal ráz­tuk a fejünket. Dehogyis féltünk. Szabadok voltunk, nem kellett képmutatóan alázatoskodnunk, szembe nézhettünk az élet való­ságával. Valahányszor az emlékezésben, a sötét, szinte föld alá süllyedt múltban való tapogatózás során, idáig jutottam, úgy rémlett, mint­ha a láthatatlan kalauz a fülem­be súgná: Állj! Vigyázat!... És ma már tisztán látom: ez az a hely, ahol az utunk elágazik, ahonnét kezdve Mannót már nem vezettem kézen úgy, mintha az másképpen nem is lehetne. Mert ő már kezdett elszakadni tőlem, hogy mágneses erővel vitesse ma­gát egy olyan, még rejtett cél felé, mely már nem az én célom volt. Igaz, egy távoli, fölöttünk le­begő célunk még ugyanaz ma­radt: az, hogy tökéletesedni akar­tunk a művészetben. De e felé is más-más, kerülő úton töreked­tünk. A magam útját legegysze­rűbben talán úgy jellemezhetem, hogy megpróbáltam fivéremet az ő útján elkísérni s ha már nem győzhettem meg arról, hogy tév­úton jár, legalább védeni, óvni akartam, közbevetni magam, mi­kor vesztébe rohant. Talán azért vagyok nő, mert ezt egyelőre fon­tosabbnak láttam, mint a magam egyenes útját. Amikor az újságtudósítások el­olvasása után fölkiáltottam: hát így volt! — be kell vallanom, ez a megkönnyebbülés volt minden, amit akkor a tényekkel szemben éreztem. Mert hisz alapjában véve semmi sem változott meg. Legfel­jebb annyi, hogy azt a párát, mellyel az öregek, önmaguk kí­mélésének kétségbeesett vágyá­ban, a mi egész légkörünket el­ködösítették, ezt a párát szerte­­foszlatta a rideg, kegyetlen és ri­kító tényleírás. Csak annyit érez­tem, hogy végre tisztán látok és szabadon tudok lélekzeni. A tom­pa fájdalom, apám elvesztése miatt, maradt a régi. Az, hogy most már tudtam, ki okozta a ha­lálát, se nem fokozhatta, sem eny­híthette ezt a fájdalmat, amely el­választott az egész múltomtól, vagyis a gyermekségemtől. Anyámat most sem tudtam iga­zán gyászolni, de kezdtem csönd­ben, figyelmesen elmélyedni az életébe, a lényébe. Már nem volt az a képzeletbeli alak, mint ez­előtt. Ember lett, akit iszonyúan szántam. Szerettem is őt most, hogy már nem élt­ komolyan, de bánkódás nélkül ilyenformán szeretek ma­ is bizonyos zenedara­bokat, melyekben könnyek közt­ mosolygó báj fejeződik ki, olyas­mi, ami bennem nincs meg. Georgira igyekeztem nem gon­dolni. Nem éreztem magamban elég erőt ahhoz a jéghideg, gyű­lölködő megvetéshez, melyet ben­nem fölébresztett. Valami véde­kező ösztön volt abban, hogy egyelőre elhitettem magammal, mintha ez az ember végleg vis­­­­szasüllyedt­ volna a sors végtelen homályába és az utatokat már többé nem keresztezhetné. Ön­kéntelenül föltételeztem, hogy Mannó mindezt ugyanúgy éli át, mint én. Azért álltam teljesen ta­nácstalanul, mikor egy nap meg­tudtam, mi megy végbe őbenne s milyen máskép áll szemközt ő a történtekkel. Úgy­ kezdődött, hogy egyszer csak megkérdezte tőlem, mit itt tartok Georgi felől. De nem pon­tosan így, hanem ostobán, eset­lenül, mintha egy cirkuszi műsor­számról lenne szó. — Hogy tetszik neked ez a Gotó tesgirgl? — kérdezte. Feleltem neki valamit, kurtán és türelmetlenül, hogy eleve le­zárjam a témát. Ízetlennek érez­­tem már azt is, hogy Mannó egyáltalán említi azt az embert, pláne hogy az igazi nevét mond­­ta. Úgy hatott rám, mintha va­lami szennyes tárgyat fogna meg puszta kézzel. Elejétő fogva utál­tam ezt az idétlen nevet. Mannó elhallgatott, de éreztem, hogy a dolgot a maga számára nem látja elintézettnek. Nyugtalanul vár­tam a folytatást. — Mondd csak — kérdezte mindjárt, sajátságosan fojtott hangon —, mit gondolsz, igazsá­gos volt a büntetés? Egészen zavarba jöttem. Azt gondoltam, olyasmire céloz, amit magam is éreztem. Arra, hogy az az ember, aki anyánkat a végzet­be sodorta, aki apánkat megölte, miattunk akár el is tűnhetne a föld színéről. Mondtam is rá va­lami ilyet. — Ugyan, te nem értesz en­gem! — szólt idegesen Manna. — Aztán így folytatta: —­ Gottes­girgl nem lehet rossz ember. Hi­szen ő nem akarta, hogy papa meghaljon. És ott volt mama mellett, amikor vele már senki sem törődött. Talán ő tudna leg­jobban, beszélni nekünk mamá­ról . . Ez a vélekedése úgy megdöb­bentett, hogy nem találtam sza­vakat. — Én nem tudnék vele beszél­ni — csak ennyit mondtam, mert szinte megborzadtam az elképze­léstől is. Iskolába menet folyt el-elaka­­dó beszélgetésünk. Itt tartottunk, amikor utunk kétfelé vitt. Ma­gamban azt kívántam, bárcsak ne is érintené többet Mannó ezt a kérdést, ő azonban az első kí­nálkozó alkalommal megint ráte­­relte a szót, mint ahogy az em­ber olyasmiről kezd beszélni, ami a gondolatait állandóan fog­lalkoztatja. — Nézd — mondotta —, ha mama oly sokát tűrte maga mel­lett, akkor az az ember nem le­hetett akárki. Ellene vetettem, hogy hiszen nem volt senki más, akire mama támaszkodhatott volna. Mire Manna igen logikusan azt vála­szolta, hogy szélnek ereszthette volna Georgit, amikor feleségül ment az olasz grófhoz. Ha rossz ember volt, vagy ha valami ok­ból meg akart tőle szabadulni, ez lett volna a legalkalmasabb pillanat! De ő m­eg akarta tar­tani maga mellett — bizonyára tudta, miért. —­ Bizonyosan nem tudta le­rázni magáról — mondtam én. — A gróf azt elintézte volna, ha mama komolyan akarta volna. Az egyetlen út Ina Seidel regénye. Fordította Lányi Viktor IS

Next