Pesti Hírlap, 1943. július (65. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-01 / 145. szám
A magyar páncé'os'gépágyús egységek hősi harcai a téli csatálban önfeláldozóan és dicsőséggel vették le részüket a téli csata elkeseredett küzdelmeiből pontélos gépágyús egységeink is. Igen jelentős szerepük volt Alexejevkánál, Ilinkánál, valamint Korocsánál. Az 1943 január 19-én , Alexejevka környékén vívott harcban ifj. Legány Dezső zászlós, páncélvadász-harci kocsiparancsnok azt a parancsot kapta, hogy Nimród harci kocsijával, tartóztassa fel s vesse vissza az ellenséget Példás bátorsággal teljesítette a parancsot, mindig a legsebeztetőtb oldalukról vette tűz alá az ellenséges tömegeket e közben azonban harci kocsija a jeges utón megcsúszott és árokba fordult. Mivel kocsija nem volt többé kimenthető, kezelőiből gyalograjt alakított s géppisztollyal és kézigránáttal folytatta a küzdelmet Rövidesen egy másik Nimródharci kocsi is találatot kapott s annak parancsnoka súlyosan megsebesült Legány Dezső életét kockáztatva, mentette ki sebesült bajtársát a járműből. Miután a sebesültet hátraszállította, átvette a sérült harci kocsi parancsnokságát s annak épségbent maradt gépágyújával közvetlen közel-,től vette pusztító tűz alá a támadói bolsevistákat. Nagy veszteségeket okozott az Ellenséges tömegeknek s hatásosan késleltette azok előnyomulását. Amikor visszavonulásra kapott parancsot, sérült harci kocsijával kitartva, utolsóként indult útra, de végig hősiesen fedezte gyalogkötelékeinknek az újonnan kijelölt közvédőállásba való visszavonulását. Ilinka község védelmében Varga Géza páncélos-gépágyús zászlóaljbeli tartalékos hadnagy szerzett méltán megérdemelt dicsőséget nevének. Jan. 22-én hajnalban erős különítményeket szivárogtattak előre a bolsevisták a vasútvonal mentén, hogy elvágják a Budjenni felé vezető fontos utat Sikerült is nehézfegyvereiket a községtől nyugatra tüzelőállásokba vinniök s ezzel az Ilinkét védő csapatok hátába kerülve tüzükkel lezárták az utat. Az ilinkai közvédőállásban harcoló erők parancsnoka nyomban megtette intézkedéseit az út felszabadítására és a kitörésre, azonban az e végből bevezetett gyalogharci csoport támadása a csaknem övig érő hóban és gyilkos ellenséges tűzben elakadt. Varga Géza hadnagy e válságos helyzetben saját elhatározásából haladéktalanul előretört Nimród harci kocsi-szakaszával. A legsűrűbb ellenséges aknavető- és géppuskatűz közepette rohantak gépágyas harci kocsijai a bolsevistákra, majd nyílt tüzelőállásból kilőtték az ellenséges harci csoport két legfenyegetőbb géppuskáját s kevéssel utóbb aknavetőjét is. A vasútvonal mentén levő őrházba befészkelt szovjet géppisztolyos raj néhány pontosan célzott gépágyú lövés után hanyatt-homlok elmenekült. Varga hadnagy újabb előretöréssel még tovább szorította vissza a bolsevistákat. Harci kocsiját e közben több találat érte s ezektől egyik lőszerszakasza is meggyulladt, mégis sikerült az ellenséges bekerítő erőket teljesen visszavetni a vasútvonal mögé s ezzel felszabadult csapataink hátralevő részei számára a Budjenni felé vezető út. Korocsánál Stanga Antal zászlós tüntette ki magát különösképpen a páncélvadászok közül. 1943 február 7-én hajnalban a bolsevisták nagy erőkkel támadták meg a korocsai szörvédőállás északi szélét védelmező gyenge létszámú honvédszakaszt. Stanga zászlós azt a parancsot kapta hogy támogassa Nimródharci kocsijának tűzével az aránytalan küzdelmet vivő szakaszt. Bár a harci kocsi megjelenésére az ellenség valamennyi aknavetőjével s a gyalogsági nehézfegyverekkel a nyílt ásásból bátran tüzelő harci kocsira irányította tüzet, Stanga zászlós a veszedelemmel mit sem törődve, felvette a küzdelmet a bolsevisták tűzgépeivel és sikerült a mintegy másfél zászlóalj erejű szovjet gyalogságot szétugrasztania. Harci kocsija a küzdelem során sérülést szenvedett. Amikor gyalogcsapatainkat már kivonták s csupán egy raj maradt ott az elvonulás leplezésére. Stanga zászlós saját elhatározásából végig ott maradt, hogy visszavesse az esetleg újra támadó ellenséget. Ez a támadás csakugyan rövidesen bekövetkezett s a zászlós ismét szétugrasztotta a rohamra induló bolsevistákat. Ezzel ismét feltartóztatta a szovjet csapatok előretörését, biztosította a gyalograj elvonulását Csak annak megtörténte után indult el utolsónak a lépésben haladó Nimróddal a többiek után. A húsjegyek beváltása A főváros közélelmezési ügyosztálya közli, hogy Budapesten és a közellátási szempontból Budapesthez tartozó városok és községek területén kiadott húsjegyek július 17-ig érvényes szelvényei közül a B. 2. és B. 5. szelvényekre marha-, vagy lóhúst vagy bármely húsféleségből készült kolbászárut, a B. 3. sz. szelvényre lóhúst vagy lóhúsból készült kolbászárut lehet kiszolgáltatni. Az A 1. és B. 4. sz. szelvények egyelőre nem válthatók be. JMUKI Az MTI jelenti: Ifjú Horthy Miklós, aki külföldi diplomáciai megbízatása miatt az elmúlt években nem teljesíthetett katonai szolgálatot, néhány hét előtt, mint karpaszományos, katonai kiképzésre vonult be. A vasárnapot és Péter Pál ünnepét felhasználta arra, hogy szüleit Kenderesen meglátogassa. Kedden délután öt órakor indult vissza kis DKV gépkocsiján Budapestre. Törökszentmiklós közelében egy vigyázatlan kisleány az aránylag keskeny úttest közepére, az 50 kilométer sebességgel haladó gépkocsi elé szaladt. Hogy a gyermeknek baja ne történjék, Ifjú Horthy Miklós hirtelen fékezett és kocsiját az útszéli ároknak fordította. A gyermeket sikerült ezzel megmentenie, ő maga azonban háromszoros kulcscsonttörést szenvedett. A mellette ülő gépkocsivezetőnek nem történt baja, a kocsi kissé megsérült. Ifjú Horthy Miklóst egy arra haladó gépkocsi a legközelebb eső szolnoki csapatkórházba szállította, ahol kisebb műtétet hajtottak végre rajta. A műtét után jól érzi magát s remélni lehet, hogy ilykop szerencsés kimenetelű balesete után két-három nap múlva elhagyhatja a kórházat. Ifjú Horthy Miklóst gépkocsibaleset érte Háromszoros kulcscsonttöörést szenvedett Bornemisza Géza miniszter nyitotta meg a soproni nyári egyetemet A soproni nyári egyetemet Péter és Pál napján nyitották meg a városháza zsúfolásig megtelt közgyűlési termében. A megnyitó ünnepségen megjelentek Bornemisza, Géza miniszter, a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében dr. Hankiss János államtitkár, a földművelésügyi miniszter képviseletében vitéz Vitézy László főerdőtanácsos, Budapest székesfőváros képviseletében dr. Felkay Ferenc tanácsnok, továbbá Hőgyészy Pál főispán, Kamenszky Árpád polgármester, Szüllő Géza és báró Waldbott Kelemen titkos tanácsosok, felsőházi tagok, Czettler Jenő titkos tanácsos, felsőházi tag, a nyári egyetem bizottságának elnöke, Papp Kálmán városplébános, felsőházi tag, Rainer Mihály felsőházi tag, Gacs János és Tömböly Dénes országgyűlési képviselők és mások. Dr. Mihailich Győző, a József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem rektora üdvözölte a megjelenteket. Bornemisza Géza iparügyi miniszter több mint félórás előadást tartott a kiemelkedő szerepről, amely napjainkban a vegyészmérnöki tudománynak jut. Meleg szavakkal köszöntötte az immár hetedik évfolyamába lépő soproni nyári egyetemet, majd rámutatott arra, hogy az elmúlt másfél évszázadban a műszaki tudományok és a gazdasági szervezés nagymérvű haladása következtében az ipar fejlődése lett az emberi életet és a civilizációt legjobban befolyásoló tényezők egyik legfontosabbika. A modern ipari fejlődésnek egyik jellegzetes vonása, hogy a meglévő iparágakhoz állandóan újabb és újabb iparágak sorakoznak fel. Míg a XVIII. században a vas- és fémkohászat ugrásszerű, szinte forradalmi fejlődése nyitotta meg az utat a gépgyártás és a textilipar kibontakozásához, a XIX. század elején a mechanikai ipar, a század derekán a vegyészeti ipar, a kilencvenes években pedig az elektrotechnikai ipar indult hódító útjára s e folyamatot az autó-, repülőgép- és rádióiparnak századunkban, mondhatni szemünk előtt történt felsorakozása egészítette ki. Az ipari fejlődés e műszaki fázisaival párhuzamosan folyik a gazdasági szervezés fejlődése is. A vegyészeti tudomány a háború folyamán legnagyobbrészt a hiányzó anyagok pótlására törekedett A pótlás céljaira előállított szintetikus anyagok gyártási technikája fokozatosan annyira fejlődött s minőségben is annyit haladt, hogy több esetben most már nem pótanyagokat, hanem egészen új anyagokat állítanak elő, amelyek felülmúlják a természetes anyag egyes tulajdonságait és a világgazdasági korlátozások megszűnése után is többnyire nélkülözhetetlen új anyagaivá válnak az emberiség továbbfejlődésének. A magyar gazdasági politikának kötelessége, hogy e fejlődési irányzatból és lehetőségekből a magyar nemzetgazdaság számára adódó feladatokat idejekorán fölismerje. Iparunk s különösen vegyészeti iparunk a múlt század utolsó évtizedeiben rohamléptekkel pótolta hosszú idő mulasztásait és ma sok tekintetben világviszonylatban is mintaszerű eredményekkel dicsekedhetik. Általános iparosodásunk, különösen a vegyészeti iparnak a nehézségek ellenére is megmutatkozott életereje kötelességünkké teszi, hogy a nagy világfejlődésből mi is kivegyük részünket. A soproni nyári egyetem előadássorozata alkalmas arra, hogy fölhívja a magyar társadalom vezetőinek figyelmét e problémák fontosságára és megismertesse, megértesse az ilyen irányú gazdaságpolitikai törekvéseket és intézkedéseket. Szüllő Géza előadása a parlamentarizmusról Szüllő Géza a parlamentarizmusról tartott előadást a nyári egyetemen. Kifejtette, hogy az állam a nemzet hatalmi kerete. A cél a nemzet és nem az állam. A nemzet megnyilvánulási szerve a parlament, amelynek célja,, hogy az egyént az embert ne nyomja el a hatalom. A magyarság mindig küzdött a központosító abszolutizmus gondolata ellen. Nehéz most beszélni a parlamentarizmusról, amikor az egész világon csődbe jutott. Franciaországban azért, mert tönkretette a párttusa, az utódállamokban pedig tönkretette a párttusa hiánya. A parlament eszményi értelmezésben azt jelenti, hogy mindent a néppel és mindent a népért. Szent István országában minden fajnak meg kell tartania a maga egyéniségét. A parlamentarizmus által tudtunk megmaradni mi is magyaroknak. Szent István birodalma nem volt egyfajtája népek állama, egybekapcsolta mindazokat a fajokat, amelyek ezen a területen laktak vagy ide bevándoroltak. Akármennyi volt a nemzetiség, a magyarok mindig itthon voltak ezen a földön. A magyar vendéglátó volt, de fel sem engedte merülni azt a kérdést, hogy ő van-e itthon ezen a földön. A családfő nem többségi alapon, hanem a jog teljessége alapján gyakorolja hatalmát. Szüllő Géza azzal fejezte be rendkívül érdekes fejtegetését, hogy a magyarság szabadság nélkül nem élhet, a szabadság biztosítéka pedig a parlamentarizmus. Vannak helyzetek, amikor a parlament nem működhetik, ilyenkor az a római mondás érvényes, hogy az állam üdve legyen a legfőbb törvény. A nyári egyetem népes hallgatósága nagy érdeklődéssel hallgatta és tetszésnyilvánítással kísérte Szüllő Gézának mindvégig mélyenszántó és szellemes előadását. Bornemisza miniszter megtekintette az újságíró nyugdíjintézet soproni Cyklamen-szállójának építkezését. Pesti Hírlap 1943 jv.l. 1. csütörtöki legújabb számából . A keleti arcvonal két éve. A hindu-muzulmán ellentét okai. Leffrédi Sittre emlékezete. Peng a kasza, itt az aratás. A német öböl. Hatvan éve született Psylander, az első filmsztár. Vidám riport ez újságírók és színészek labdarúgómérkőzéséről. Képek a hét eseményeiről. Szépirodalom. Divat. Epizódok nagy emberek életéből. Rejtvények, tréfák stb. ÁRA 20 FILL. Szász Lajos közellátási miniszter Péter és Pál napján rádiófelhívást intézett a termelőhöz, kereskedőhöz és fogyasztóhoz Szász Lajos közellátási miniszter Péter és Pál napján rádióbeszédet tartott, amelyben többek között a következőket mondotta: Minden évben elfogadott szívvel várjuk azt a napot, az aratás hagyományos kezdetét. Péter és Pál apostolok napján a magyar mezőgazdaság népe azért megy templomba, hogy megköszönje az áldást és szót kérjen Istentől az aratás szent, nehéz munkájához. Népünk egyik legjellemzőbb sajátossága, harckészsége, legendás vitézsége és hite mellett a föld szeretete, megbecsülése, a földhözragaszkodás. Ez a földszeretet a földnek nemcsak közönséges értelemben vett megművelése, hanem annak szeretetteljes gondozása volt és lesz alapja hazánk gazdasági erejének. Népünk sokszor nem tudta betakarítani termését, mert az aratóeszközöket fegyverrel kellett felcserélnie. De a magyar gazda a fegyvert éppen olyan keményen markolta meg, mint az eke szarvát és sokszor az egyenesre kalapált kaszával védte meg földjét az ellenséggel szemben. Az aratáson áll vagy bukik az ország rendje. Holnaptól kezdve a magyar föld, a kalászos mező egyetlen nagy hadiüzem. Ebben a hadiüzemben gépek zaja helyett a marokszedő lányok éneke szól és a gyárterem boltozata Isten szabad ege. Ez a hadiüzem nem pusztulást és rombolást okozó harci eszközöket gyárt, hanem az életet és kenyeret adó gabonaszemek milliárdjait fejti ki a kalászokból. És mégis hadiüzem és minden munkása tudja, hogy mi a cél és miért dolgozik. Tudja azt is, hogy ebben a nagy hadiüzemben nincs munkaidő. Fáradhatatlan munkával kell a rendet vágni napkeltétől napnyugtáig, mert a munkának nagy tétje van: Magyarország. Soha szebb cél magyar gazda előtt nem lebegett, mint a mostani aratásnál. Aszerint, ahogy az Isten az áldást adja, biztosítani fogom mindenkinek szükségletei kielégítését. Decsak mértékkel. Nem az a célom, hogy egyesek bőségben éljenek, hanem az, hogy minden magyar számára biztosítsam a mindennapi kenyeret. Ennek a célnak az elérése azonban nem sikerülhet, csak akkor, ha szövetségesként támogat a föld népe és ha átfogó szervezetbe tömörülve dolgoznak azok, akik a termést termelőtől a fogyasztóhoz közvetítik. Csatasorba szólítom tehát a termelőt, a kereskedőt és a fogyasztót egyaránt. Erről az egyenes útról elhárítok minden akadályt, de jaj annak, aki az egyenes útról letér és árokba téved. A magyar kötelességteljesítés újabb példája nyomán új imádság száll fel majd a magyarok Istenéhez. Az a könyörgés, amely a bizonytalan jövő miatt aggodalommal teli hangon esedezett a háborús nélkülözések között az életet adó mindennapi kenyérért,— ha mindenki teljesíti kötelességét — hálaimává alakul ét s az új gabonából sütött kenyér megszegésekor minden magyar lelkéből a diadalmas öröm hangja száll az ég felé: hálát adunk neked, Uram, a nagyobb darab kenyérért. BBBMmwmmm „Nincs pusztán rózsaboktort“ Harminc éve annak, hogy meghalt egy költő, akinek a dalait ismerte és szerette az egész boldog Nagy- Magyarország. Az 1913. évben halt meg tragikus halállal Dóczy József, a legérdekesebb egyéniségek egyike, akinek ímélytüzű fekete szeme szinte mindjárt elárulta dalos lelkének csillogását. Szép szál ember volt Hófehér hullámos haj, fiatalos ragyogású szép szemei, amelyek mindig mosolyogtak. És ez a titokzatos mosoly nemcsak a szemében, nemcsak férfias, nemes metszésű arcán élt, hanem ott él minden dalában.* Első nótája a „Kakukmadár“ volt. Híres nóta volt ez a maga idejében. Ennek a „véletlen“ nótának köszönhetjük, hogy Dóczy József nótaköltő lett. Mert először csak a szöveget írta meg, csak úgy mi kedvtelésből. A nótaszerző jóbarátnak nem tetszett a vers. Nem lehet megzenésíteni. Egyenlőtlenek a sorok! — mondotta. Dóczyt bántotta a dolog. Maga próbálta a nótát „kipengetni“. S egypár hét múlva mindenütt énekelték: „Sötét erdő sűrűjéből kakukmadár hallik!" Az első kísérletből „nagy“ nóta lett» Dóczy Józsefné, Mayer Guidó altábornagy leánya, szeretettel ápolja férje emlékét. Csendes szavai nyomán sorra feltámadnak egy dalkó-életpálya rózsái és tövisei. Szinte halljuk a szigorú főnököt, aki keserűen fakadt ki a pénzügyigazgatóság irodájában: — Jobban szeretném, ha az Íróasztalnál szerezne érdemeket és nem a színházak tájékán! Dóczy József ugyanis pénzügyigazgatósági titkár volt. A „Kakukmadár“ nótát egész sor Dóczy-nóta követte. Pompás dalok ezek, sajátosan egyéni és mégis kedvesen csendülő nóták. Említsünk meg a nagyszerű nótacsokorból pár színpompás dalvilágot. „Felednélek“, „Nádfedeles kis házikóm“, „Kit gyászol?“, „Magas a kaszárnya“, „Szeretőt keresek“, „Darumadár útnak indul“ és „Nincs a pusztán rózsabokor!“ Különösen ez a nóta költözött be minden nótaszerető magyar ember szívébe. Négy évtized telt el a nóta megszületése óta, dalok jöttek, mentek, tűntek, de ma is lépten-nyomon felhangzik, hogy: „Nincs a pusztán rózsabokor, nem adhatok édes rózsám virágot!“ * Hiába óvta a szigorú pénzügyigazgató daliás titkárját a „színházak tájékától“, Dóczy azért mégis csak kirándult oda többször is. Legnagyobbsikere a „Liliom Klári“ című népszínmű volt, amelynek nemcsak a dalait, a szövegét is ő írta. Mintegy harminc szép oldal ékesítette Kacziány „Rozsályi malom“ című színművét és Géczy István „Falusi tréfa“ című darabját •K* A „Mandulafa, mandulafa“ kezdetű dala is a színpadról lett népszerű Fedők Sári lett figyelmes erre a szép nótára, amelyet alig ismertek addig, amíg az „Antónia“ című ,nagysikerű darabban fel nem csendült. Dóczy József mégis arra a sikerre volt a legbüszkébb, amelyet Blaha Lujza aratott „Magas a kaszárnya“ című dalával. A „Nemzet csalogánya“ meghatott szavakkal köszönte meg a nótát: — Csak azt sajnálom — mondotta —, hogy maga, kedves Dóczy, nem volt itt és nem láthatta, mennyire tetszett a nótája. Nos, én azt akarom, hogy minden új dalát és halljam először, én akarok válogatni bennük!* Dóczy Józsefről utcát neveztek el Kőbányán és Debrecenben is, ahol első gyönyörű nótája zendült fel. De a miskolci házat, ahol született, eddig csak édesatyjának, Dóczy Gedeonnak, a nagyhírű igazgatónak emléke díszíti, a mozgalom, hogy emléktáblával jelöljék meg Dóczy József szülőházát, elaludt. Talán most, halálának harmincadik évfordulója alkalmából újra föléled és meg is valósul ez a kegyeletes szándék.* Hatalmas gránitszikla, rajta bronz lant és babérkoszorú. Ez Dóczy József sirja. Budapest városa emelte a „kiváló magyar nótaköltőnek“. A síron mindig friss virág mosolyog. És bárha a költő kedves szemének a mosolya már eltűnt régesrégen, a szivéből termett dalvirágok itt élnek, virulnak, mosolyognak tovább közöttünk és emlékeztetnek rája, aki ezt a sok virágos kincset oly bőven, oly egész szívből adta minékünk! ♦—kas) Újból szabályozták a tej és a sertés beszolgáltatását és forgalmát A hivatalos lap keddi száma a közellátási miniszter két rendeletét közli. Az egyik a tej és a tejtermékek, a másik a sertés és a zsiradék beszolgáltatásáról és forgalmának szabályozásáról szól. Az első rendelet szerint a termelőnek csütörtöktől kezdve a beszolgáltatásra szánt tejet a közellátási miniszter által feljogosított tejiparos vagy kereskedő, illetőleg a hatóság által feljogosított fogyasztó részére kell eladni. Tejterméket a készítés helyén kívül csak országossá kijelölt tejiparos hozhat forgalomba. Más kereskedő vagy őstermelő csak a helyi fogyasztást láthatja el. A rendelet intézkedik arról is, hogy július 15-ikétől kezdve tejet vagy tejterméket az ország egész területén csak a Tejközpont bélyegzésével ellátott szállítási igazolványnyal vagy fuvarlevéllel szabad szállítani. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a sertések beszolgáltatására vonatkozó rendelet is. A rendelet hatálya alá tartozik még a sertészsír, a sertéshás, a sózott szalonna, a baromfizsír, a baromfiháj és a sertés feldolgozásából származó húsipari és konzervipari termékek. Itt az állatforgalmi központ intézkedik a beszolgáltatással kapcsolatos teendőkről és bevezeti a miniszter által legutóbb bejelentett országos és körzeti kereskedők rendszerét a sertés forgalmában is. ■■V g£rqoísyiéiit ÉKSZÁTKÜRT LEMO1ÉRT J ÓK A I É R T ínemze' 35 kötet 41 „ 46 .. 34 40 50 21 Révai 2 Művészeti 2 Zenei 100 110 10 kötet 105 180 210 (piros) 150 (kék) 200 (lila) 250 500 45 651. 500 (nemzeti) 450 18 „ B R E H M É I« reg Berát—Éber: Művészettört. 20, Bártfai Szabó, Gróf Széchenyi 24, Bruno Brehm I— Iir. 20, Corpus Juris 1000—1942 kompi. 600, Hermann: Halászat 30, Kahn: Az emberi test csodái 20, Kornis: A leki élet X—III. 20, Nemes Nagy: A magy.viseletek tört. 60, Orvos a családban I—V. 25, Ráth: Iparművészet 40, Rolland: Jean Christoph I—X. 25, Renan I—VII. 35, Természet világa I— IV. 60, I—VIII. 100, Varjú: Magyar várak 15, V. de Velde: Tökéletes házasság 15, Wells: Világtört. 18, Az élet csodáiért 30 P-t fizetek. Könyvtárat vidékről is veszek. KELETI könyvkereskedés, Budapest, Vilmos csészár-út 27. 470.