Pesti Hírlap, 1943. július (65. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-08 / 151. szám

6 Peati Hírlap 1943 Jul. 8. csik­értok Kinevezések a belügyminisztériumban A Kormányzó a belügyminisztérium központi fogalmazási tisztviselőinek létszá­mában dr. Cserzy István és dr. Dániel Sándor min. o. tan. c. és r. felv. min. tit­károkat és dr. Ajtay Gábor min. titkárt min. o. tanácsosokká kinevezte; dr. kis­menői Antall József min. o. t.-nak a min. tan. c. és jelleget, dr. borsiczki Borsiczky Iván min. s. titkárnak a m. titkári c. és jelleget adományozta; a kárpátaljai terület kormányzói biztosa mellett működő tiszt­viselők közül dr. Balás Vilmos m. titkár­nak a min. o. tan. címet adományozta. A rendőrségen Dubraviczky Imre, dr. Mikes Gábor és Po­­rubszky Gyula rendőrfőtanácsosokat fő­kap. helyettesekké, Palágyi György, Datky Lajos és dr. Stolcz Z­sigmond, dr. Egry Péter Pál, dr. Antal Géza és dr. Enyedy Jenő r. tanácsosokat r. főtanácsosokká ki­nevezte; dr. Páll Béla, Szilaveczky Aladár, dr. Kemény István és Urs Nándor r. fő­tanácsosoknak a főkap. helyettesi címet, dr. vitéz Szondy Lajos r. tan.-nak a főtan. címet, dr. Kovács János, dr. Barta Antal, Dudás János, dr. Vilmányi Dezső, dr. He­­gyessy Béla és Marinovich Marcel r. kav.­­nak a tanácsosi címet, dr. Takács Sándor, dr. Szász Béla és dr. Zacher László r. fog.­­nak a kapitányi­ c. és jelleget, dr. Rácz Béla, dr. Sigora Miklós, dr. Versényi Pál, dr. Gántay János, dr. Görög István és dr. Akantisz Rezső r. fog.­nak a kapitányi cí­met, a rendőrség felügyelői szakán vitéz Molnár János és vitéz Mányai Emil r. fő­felügyelőknek a VII. f. o. jellegét, Szinyei Merse Miklós, Papp Sándor, Szentirmai Ferenc és Nagy László r. felügyelőknek a főfelügyelői címet, a detektivtestületnél dr. vitéz Bácskai László és vitéz Szabó Gyula detektiveknek a felügyelői címet, a rendőrség kezelési szakán Bozsó Antal h. főtisztnek a segédhiv. igazg. címet, Pamuk Benő,­ Farkas Dezső és Láposi Géza h. tiszteknek a h. főtiszti címet adományozta. Igazságügyi kinevezések A Kormányzó dr. Ballay László és dr. Balogh István min. tan.-nak az oszt. főnöki címet adományozta, Nándory Kálmán II. o. főtanácsost számv. I. o. főtanácsossá ki­­nevezte, Szele Lajos számv. II. o. főtan.­­nak az I. o. főtan. és Kocsmár­ Gyula számv. tan.-nak a II. o. főtan. címet ado­mányozta. Dr. vitéz Turáky Dezső szolno­ki kir. törv. elnököt a bpesti kir. törvény-­­szék másodelnökévé, dr. Mező Sándor deb­receni kir. ügyészségi elnököt a debreceni kir. főügyészséghez főügyészi helyettessé, dr. Szeniczey Ödön sátoraljaújhelyi kir. törv. tanácselnököt a sátoraljaújhelyi kir. törv. elnökévé, dr. Urszinyi József nagy­váradi kir. itélőt. birót a nagyváradi kir. ítélőtáblához tan. elnökké, dr. Borkuty Sándor zombori kir. jbirósági elnököt a bpesti közp. kir. jbírósághoz alelnökké, dr. Vályi István sátoraljaújhelyi kir. jbirósági alelnököt a sátoraljaújhelyi kir. törvény­székhez tanácselnökké, dr. Paksi István szatmárnémeti kir. ügyészi. elnököt a deb­receni kir. ügyészséghez alelnökké, dr. Gá­­mbos István maros­vásárhelyi kir. j birósági alelnököt a marosvásárhelyi kir. törvény­székhez tanácselnökké, Szeles László­ szé­kesfehérvári kir. jbírót a székesfehérvári kir. jbirósághoz alelnökké, dr. Szabó Zsig­­mond miskolci kir. törv. birót a miskolci kir. törvényszékhez tanácselnökké, dr. Ne­mes-Nagy József kolozsvári kir. jbirót a kolozsvári kir. jbirós­ághoz és dr. Lan­i Helmut besztercei kir. ügyészt a besztercei kir. ügyészséghez alelnökökké,­dr. Wesze­­lovszky János komárom-óvárosi kir. j birót a komárom-óvárosi kir.­­ bíróság elnökévé, dr. Szarvassy Imre balassagyarmati kir. ügyészt a balassagyarmati és dr. Kertész Jenő bpesti kir. ügyészt a bpesti kir ügyészséghez alelnökökké, dr. Németh Já­ gyógyfürdő is. Fürdőidény V. 1 -IX. 30-ig. Prospektust küld a Fürdőigazgatóség, Csizfürdő (Gömör m.). Gyorsvonaton közvetlen kocsi: Budapest-Keleti p. u. —Fülek—Csizfürdő, menetidő 4 óra Gyümölcsvető készítéséhez pulpozó mesteri azonnali belépésre keres konzervgyár. ..Őskeresztény 4S63" jeligére a főkiadóba. Prisa­n­­itorositorifák 100-as, 200-as és transzport, valamint 200-as barellek kaphatók. Grauer-gyár, Rákóczi­­út 45. Személyes felvilágosítás ugyanott. Kereszténynek számító, fiatal, de nem­­ kezdő, lehetőleg érettségizett Snow- is gépíróitól keresünk m­ielőbbre. Ajánlatokat igé­nyek megadásával, kézírással „Mű­szaki üzlet" jeligére Erdős hirdetőie, __________ T­eréz-körút 35.___________4872 Magyar tisítrs-és gépim azonnal elh­elyezhet. Ajánlatok fizetési igényekkel „Nagy­­vállalat 9193" jeligére Brockner 2. hirdetőirodájába. Városház­ utca 10. keretnek. 4874 Bérszámitást haszonrészesedéssel, két nagytel­jesítményű gőzszámitóval vállalnánk Ajánlatokat „Komoly partner" jel­igére Biocknerhoz, Vilmos császár­­ut 13. szám. 4877 Fővárosi iparvállalat keres azonnali belé­pésre telepkezelési vizsgával rendelkező ELEKTRIK VST Ajánlatokat ,,Magasfeszültség" Jeligére Patak hirdetőirodába, Vilmos császár­ ut 29. öskeresztény, perfekt német-magyar gépirónöt keres lehetőleg Irodai gyakorlattal, óra-, ékszer­nagykereskedés, „Azonnali belépés 12059" Jeligére Blocknerhez, Városház-utca 10. sz. Falégcsavarkészitő SUMif ^.Előnyös fel­tételek mellett 9202" Jeligére Blocknerh**, Városház-utca 10. „_L*975 jéd-bróm-konyhasós gyógyfürdő az érelmeszesedés nos győri kir. ítélőtáblái elnöki titkárt a győri és dr. Nagy Loránd bpesti királyi ítélőtáblái elnöki titkárt a bpesti kir. ítélő­táblához birákká, dr. Kosinszky József járásb. elnöki c. félr. nagybereznai kir. ibirót a kir­ályhelmeci kir. jbíróság elnö­kévé, dr. Serly Béla bpesti kir. ügyészt a bpesti kir. ügyészséghez alelnökké, dr. Martényi Pál rimaszombati kir. törv. birót a rimaszombati és dr. Balás Imre ipolysági kir. törv. birót az ipolysági k kir. törvény­székhez tanácselnökökké, dr. Gálffy Zol­tán székelyudvarhelyi kir. törv. birót a naszódi és dr. Lőrinczi István marosvásár­helyi kir. törv. bírót a székelykereszturi kir. j bíróság elnökévé, dr. Szulber Ignác szegedi ügyvédet a magyarlápos­ kir­ .1 bí­rósághoz alelnökké kinevezte; dr. Vissi Endre veszprémi vezető kir. ügyésznek az ügyészségi elnöki, dr. Niki János szeghal­mi, dr. Kaáli Nagy Elemér tekei és Ger­hardt János ökörmezői vezető kir. járás­­biráknak az elnöki és dr. Bolya Lajos ér­­sekujvári vezető kir. ügyésznek az ügyészi. elnöki­­címet adományozta. A Budapesten elkészített árokóvóhelyek hosszúsága több, mint tizenkétezer méter Érdekes beszámoló jelent meg a fő­város óvóhely-építkezési munkálatai­ról. A bérházak és középületek pincé­jében berendezett légoltalmi óvóhe­lyek mellett a főváros feladata volt, hogy részben közterületeken nyilvá­nos óvóhelyeket létesítsen, részben ezeket a területeket megfelelő óvó­helyekkel lássa el mindenütt, ahol nem állottak rendelkezésre pincék. Ezeken a helyeken úgynevezett árokóvóhelyeket kellett építeni. Te­­kinztettel arra, hogy több mint­ ötven­ezer személy részére készítették eze­ket az óvóhelyeket, egy közepes ma­gyar város lakosságának teljes elhe­lyezésére volnának elegendők. Az elkészült árokóvóhelyek befedés­sel készültek. Mintegy negyven vál­lalkozót és kétszáz munkást foglal­koztatott a főváros az árokóvóhelyek építésénél, melyekre több millió pen­gő költséget fordított. Körülbelül száz különböző intézmény és épületcsoport számára nyolcszáz ilyen óvóhely léte­sült. Együttes hosszúságuk megha­ladja a tizenkétezer métert. A főváros jól sikerült tervei alap­ján több vidéki városban is hasonló­képpen oldják meg az óvóhely épít­kezéseket.­­ A főváros számos város rendelkezésére bocsátotta terveit és műleírásait. Magyarokat internáltak Irakban A Magyar Vöröskereszt Polgári Tu­dósító Szolgálatához (Budapest, Ba­­ross­ utca 15.) értesítés érkezett, hogy az alább felsorolt polgári személyeket Irakban internálták. Minthogy az in­ternáltak hozzátartozóinak tartózko­dási helyeiket nem közölték, kérik, hogy e közleményre hivatkozással je­lentsék be címüket. Antalóczy Irén (szül. 1922. Tsakese?),­­ Bicskey Károly (1900. Bácstopolya), Blum Therese (1918), Bodner Dániel (1875. Budapest), Bodor Imre (1904. Ba­lassagyarmat), Bodorné Erzsébet (1902), Bruck József (1906. Budapest), Chandle Béla (1912. Budapest), Csekey Adolf De­meter (1910. Istanbul), Csekeyné Ginett és gyermekük (1911. Istanbul, a gyerme­kek születési helyét és évét nem közöl­ték), Ecker Béla (1914. Újpest), Ecker Béláné , (1914. Újpest),­­ Ecker György (1­92. Újpest), Ecker Károly (1916. Új­pest), Ecker Károlyné (1915. Újpest), Karl Alfréd (1899. Mezőtelegd), Keller György 111­3 (1913. Kunsziget), dr. Kiss Dezső (1895. Boroszló), Kőmives József (1906. Kershbona), Kőműves Józsefné és gyermekük (1914. Diarbekir, a gyermek születési helyét és évét nem köztik), Kontratovics Madeleine (1907. Budapest), Kovács Susanne (1904. Budapest), Lieb­­scher Jenő (1890. Budapest), Lovász László (1902. Esztergom), Lukács Berta Dániel (1864. Budapest), Mistrík Anna (1913. Budapest), Nagy Etel (1912. szüle­tési helyét nem közlik), Olajos Imre (1903. Budapest), Olajosné Erzsébet (1910. születési helyét ne­m közlik­), Perjés An­tal Patrik (1913. Budapest), Róna Ágnes (1920. Budapest), P­ózsa Imre (1911. Nagy­várad), Rózsa Imréné (1917. Brünn), Schreiber Sándor (1911. Máramarosszi­­get), Steiner Béla (1892. Bátaszék), Stei­­nerné Kamélia (1910. Budapest), Statícs- Szabó Helén (1910. Budapest), Tormássy Erzsébet Mária (1920. Pincehely), Tor­zsok Julianna (1917. Polyány), Tóth Mar­git (1921. Budapest), Vadász Sándor (1895. Budapest), Vadászné Julianna (1894. születési helyét nem közlik), Vá­mos György (1910. Budapest), Varga Vik­tor (1895. Budapest), Vargáné Anna és két gyermeke (1905. Budapest, a gyer­mekek születési helyét és évét nem köz­lik), Vort Miklós (1905. Budapest) és Jdeusz Madleine (1916. Nyíregyháza). Churchill üzenetet küldött Csangkaiseknek Amsterdam, júl. 7. (Német, TI) Chur­chill a Japán és Kína közötti háború kitörésének évfordulója alkalmából üzenetet küldött Csangkaisekhez s hangsúlyozta, hogy ebben a háború­ban még lesznek „visszavágások és csalódások“. !^3B®a?!HSi553S®S Q£S Fájdalomtól, megtört szívvel Jelen­tem, hogy imádott férjem: Dr. Schild Marcell f. hó 6-án, négyheti szenvedés után, alkotó életének 51., boldog házas­ságunknak 15. évében, egymás iránti rajongó szeretettel eltöltött házaséletünket rombadöntve, el­hunyt, árván hagyva mindazokat, akiket jóságának napsugarában és emberszeretetének ragyogásában éle­te minden napján részeltetett. Drága Egyetlenem földi maradvá­nyait f. hó 8-án, csütörtökön d. u. 5 órakor a farkasréti temetőben helyezzük örök nyugalomra. Velem együtt gyászolják: egyetlen testvére: dr. Schild Géza és neje szül. Wagner Olga, sógora és sógor­nője: dr. Pásztor Géza és neje szül. Haasz Hermina, rokonsága, barátai a mindenki, aki ismerte. Dr. Schild Marcellna szül. Pásztor Margit. A Nemzetközi Vöröskereszt kiküldöttjei befejezték délkeleteurópai körútjukat Genf, jul. 7. (NST) Eduard Cha­­puisa, a Nemzetközi Vöröskereszt bi­zottságénak tagja David de Traz tit­kársági tag kíséretében április végén különleges megbízatással körutat tett, különböző dunai államokban. Genfbe való visszaérkezésük után a Vöröske­reszt nemzetközi bizottsága jelentést tett közzé, amelyben közli, hogy a megbízottak kereken nyolcezer kilo­métert tettek meg és többek között Budapest, Bukarest, Szófia és Zágráb városokat is meglátogatták. A meg­bízottakat államfők és kormánytagok kihallgatáson fogadták, valamint a magyar, szlovák, román, bolgár és horvát Vöröskereszt központi bizott­ságai. A megbízottak nem csupán ha­difogoly-, innternált- és menekült-tá­borokat látogattak meg, hanem meg­tekintettek különböző kórházakat, in­tézeteket is, amelyeknek a Vöröske­reszt intézményei nagy érdeklődést szentelnek. Bulgáriában halálra ítéltek négy üzérkedő kereskedőt Szófia, júl. 7. (MTI) A szófiai leg­felsőbb bíróság több napon keresztül tárgyalt­a öt halálraítélt szövet áruval üzérkedő kereskedő fellebbviteli bűn­perét. A legfelsőbb bíróság az egyik vádlott ügyében új eljárást rendelt el, míg négynek a halálos ítéletét jóvá­hagyta. Az elítéltek közül kettő zsidó. Görögországban is eredményesen folytatják a tengelycsapatok tisztogató hadműveleteiket Berlin, jul. 7. A .Nemzetközi TI je­lenti. Az utóbbi napokban továbbra is sikeresen folytak horvát és szerb területen azok a tisztogató hadműve­letek, amelyeket német és olasz csa­patok néhány héttel ezelőtt kezdtek meg erős kommunista bandák meg­semmisítésére. Sikerült szétugrasztani és erélyes üldözéssel megsemmisíteni több bolsevista csapat maradványait, akik nehéz fegyverek és valamennyi élelmiszerkészletük hátrahagyásával a hegyvidékekre vonultak vissza. Nagy­részt felmorzsolták Mihajlovics volt szerb ezredes felfegyverzett csapatait, az úgynevezett csetnikek­et is, akik szerb területen garázdálkodtak és fő­ként a lakosságot sarcolták. Figye­lemreméltó, hogy a német és olasz csapatok tisztogató tevékenysége a lakosság részéről teljes támogatásra talált, mivel e területek lakói az el­múlt hetekben sokat szenvedtek a bandák rajtaütéseitől. Az utóbbi napokban Görögország­ban is sikeresen haladtak a német tisztogató hadműveletek. Itt a bandák utolsó maradványainak megsemmisí­­tése már csak rövid idő kérdése. Kréta szigetén egy német repülőtér ellen intézett szabotázskísérlet a né­met őrség éberségén meghiúsult. Min­dent egybevetve megállapítható, hogy k­isebb zavaroktól eltekintve egész Délkelet-Európában teljes a nyuga­lom és a tengely megszálló csapatai mindenütt urai a helyzetnek. A magyar sajtó­számokban 1942-ben 779 lap jelent meg Budapesten és 600 vidéken . 1941-ben Magyarországon 165 millió lappéldányt adtak fel a postán Magyarországon 1926 óta négyéven­ként szokták megtartani az időközön­ként megjelenő sajtótermékek, hírla­pok, folyóiratok, szemlék összeírását. Dr. Elekes Dezsőnek, a Magyar Sta­tisztikai Szemlében megjelent tanul­mányában most már az 1942. évi ada­tok is rendelkezésre állnak. A Ma­gyarországon 1942-ben megjelenő 1379 sajtótermék közül 779 jelenik meg Budapesten és 600 vidékén. Ez a szám, amely szerint a sajtótermékek 57 szá­zaléka a fővárosban, jelenik meg, jel­lemzi Budapest vezető szerepét az ország szellemi életében és ugyanak­­­kor szomorú fényt vet a vidék vi­szonylagos­­elmaradottságára. Pedig a helyzet az elmúlt tizenhat év alatt már lényegesen javult 1926-ban ugya­nis a sajtótermékeknek 66 százaléka jelent meg Budapesten, 1934-ben még több: 68 százalék. Tehát akkor a saj­tótermékeknek mintegy kétharmada készült a fővárosban. Természetesen az 1942. évi adatok a megnagyobbodott országra vonatkoznak, s az előbbiek a trianoni területre. A fejlődés a vidék javára ily módon inkább az ország megnagyobbodásával magyarázható s emellett még azzal is, hogy különös­képpen Erdélyben igen fejlett a szel­lemi élet. Noha Budapest után Ma­gyarország legnagyobb városa Szeged, Budapest után a legtöbb lap mégis Kolozsvárott jelent meg: számszerint 41 és csak ezután következik Szeged 32 újsággal, majd Debrecen 23 napi, heti, stb. lappal. Debrecen után, kö­vetkeznek: Győr 21, Pécs 18, Miskolc és Sopron 15, Nyíregyháza 13 lappal. Községekben az időszaki sajtótermé­keknek mindössze 7,2 százaléka jelent meg. Az időszaki sajtótermékek megosz­lásának adatai a megjelenés ideje sze­rint szintén Budapest vezető szerepét mutatják. Egyetlen kivétel a heti la­pok csoportja. Hét olyan lap van Ma­gyarországon, amely naponta többször jelenik meg. Mind a hét Budapesten. A naponta megjelenő 94 lap közül 35 jelenik meg Budapesten. A heti lapok közül, melyeknek száma 331, 134 bu­dapesti. Az időszaki sajtótermékek legna­gyobb része, 92,5 százaléka magyar nyelvű. 1930-ban a trianoni területen ezek aránya 95 százalék volt. A Magyar Királyi Posta évente kö­zöl kimutatást a Magyarországon föl­adott időszaki lapok példányszámáról. Sajnos, itt csak egyetlenegy össze­foglaló statisztika áll rendelkezésre. 1921. év folyamán 76 millió példányt szállított a posta. A következő évben 64 milliót. Úgy látszik ez volt a triano­ni Magyarország sajtójának legrosz­­szabb pontja. Ettől kezdve a posta ál­tal szállított időszaki sajtótermékek példányszáma állandóan­­ növekedett 1929-ben lépte át először a százmilliós határt. A postán szállított lapok ösz­­szes példányszáma ekkor 109,7 millió volt A világválság folyamán a szállított lapok száma csökkent, de még 1934- ben sem esett a 100 millió alá. Ez idő­től kezdve egyre több lapot szállít a posta. Az országgyarapodásnak és az izgalmas háborús időknek egyaránt szerepük van abban, hogy 1941-ben a postára adott lappéldányok száma már kereken 165 milliót tett. Ebben a számban nem szerepelnek az utcai árusításban eladott lapok, sem pedig a házilag kézbesített lapok adatai. Ez pedig különösen a napilapoknál igen jelentős. A statisztikai hivatal a rendelke­zésre álló adatok alapján összeállítot­ta négyzetméterekben a lapok egy­­egy évfolyamának terjedelmét. A Ma­gyarországon 1942-ben megjelent idő­szaki sajtótermékek összes oldalterje­delme, egy példányt véve, 57.000 négy­zetmétert tettek. Részletes adatok hiá­nyában mindössze azt állapíthatjuk meg, hogy a négyzetméterekben kisze­­tott terjedelemben több, mint 61 szá­zalékkal vezetnek a politikai lapok. A Hernfeld Magnemesítő Kft és tisztviselői kara fájdalommal jelentik a cég ügyvezetőjének urnák f. hó 6-án történt el­hunytét. A vállalat benne lelkes, hűsé­ges vezetőjét, a tisztviselők igaz barátjukat gyászolják, ki­nek emlékét kegyelettel fogják megőrizni. „Kréta ágyukkal teletűzdelt vár" — írja egy német haditudósító Berlin, júl. 7. (NST) Kréta szigete, amely olyan nagy szerepet játszik a Földközi-tenger térségében tervezett angolszász invázió nyilvános megvita­tásában, ágyukkal teletűzdelt várrá alakult át s egyik legfontosabb kiin­dulási támpontja a német légi had­erőnek a Földközi-tenger térségében végrehajtott vállalkozásaihoz — írja Bruno Wittmaack német haditudósí­tó.­­— A Földközi-tenger legnagyobb szigetének várszerű kiépítése szünet nélkül folyik. Az erődítmények mé­lyen tagozott s a partvédelmi ütegek ágyúinak csövét alig látni, olyan jól vannak leplezve. A nehéz és legne­hezebb kaliberű lövegek néznek fe­nyegetően a Földközi-tenger irányá­ba­ Mindegyik löveg bombabiztos sziklafedezékben áll, bármelyik pilla­ A Várady Magkereskedelmi Kft. és tisztviselői kara mélységes meg­ilmetődéssel jelentik, hogy a cég ala­pítója és volt ügyvezetője áldásos, munkás életének 51. évé­ben, alkotóereje teljében, türelem­mel viselt négyheti szenvedés után elhunyt. A megdöbbentő csapástól mélysé­gesen lesújtva emlékezünk meg ne­mes lényéről, odaadó ügybuzgalmá­ról, amellyel a vállalat ügyét szol­gálta és jóságos, mindenkin segíteni kész szívéről, amely tisztviselőtársai és minden embertársa előtt, aki arra rászorult, mindenkor nyitva volt. Emlékét kegyelettel fogják megőrizni ■ ****.. natban készen az elhárítótűzre. A sz­­­get néhány síkságát a tengerparton­­erődzár, páncélelhárító árok ,és pán­céltörő fal zárja el jól kiépített beton­állásokkal. Állandóan bevetésre ké­szen állnak a gépesített határvadász­, ütegek, rohamgránátos zászlóaljak és gyors tengeri egységek. Mély barlan­gokban, óriási sziklafalak védelme alatt rendezték be az üzemanyag-, lőszer- és élelmiszerraktárakat. A ciszternák tele vannak­­Vizzel s min­denütt szűrőberendezés is van, hogy­ biztosítsák a viz­­hatóságát. A sziget sziklás jellege már egymagában is természetes védelmet nyújt minden támadóval szemben — fejezi be Witt­manck cikkét —, ezenkívül azonban Krétát annyira megerősítették vársze­rű építkezésekkel is, hogy sem kisebb, sem nagyobb ellenséges csoportok nem tudhatnak sikeres partraszállási kísérletet végrehajtani sem a tenger felől, sem a levegőből. Kréta az Égei­­tenger kapuja s ez a kapu zárva van az ellenség esetleges délkeleteurópai kísérletei számára. „Németország a külföldi munkások millióit képezi ki szakmunkásokká" Berlin, júl. 7. (NST) Zangen vezér­­igazgató, a német ipari ügyek irányí­tója, az európai „Revü“ című lapban foglalkozik a háború alatt Németor­szágban szakmunkára kiképzettek ké­sőbbi sorsával és jelentőségével. Zan­gen megállapítja, hogy a külföldi munkások millióit képezik ki első­rangú munkásokká. Ennek belátha­tatlan jelentősége van az európai ipar­ későbbi fejlődésére. Különösen az agrárállamok iparosítására fog ve­zetni ezeknek a munkásoknak a ha­zatérése, így az újabb Európából el­tűnik az agrár- és iparállam megkü­lönböztetés. Az eddig főleg mezőgaz­dasági termékekkel foglalkozó orszá­gok is kiválóan képzett szakmunká­sokkal rendelkeznek majd. A háború után egy ilyen nagyarányú munkás­kiképzés nem is lesz lehetséges. Két­ségtelen, hogy korlátozott mértékben az ipari munkásság kiképzése érdeké­ben fenn kell majd tartani egy kis­mérvű munkáscserét. Politikai élet Kállay nyíregyházi beszéde az olasz, sajtóban. A „Corriere della Sera“ és a „Popolo dItalia“ budapesti távirat alapján közli Kállay Miklós minisz­terelnök Nyíregyházán tartott beszé­dét A 42-es bizottság több rendeletet fogadott el. A 42-es országos bizott­ság­ vitéz Purgly Emil és Schandl Ká­roly elnökletével szerdán ülést tar­tott, amelyen a kormány részéről Re­ményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter és Zsindely Ferenc kereskedelmi miniszter vett részt. A bizottság tudo­másul vette a mesterséges édesítősze­rek engedélyilletékéről, a házi fogyasz­tásra előállított szesz után fizetendő mérsékelt egyedárusági árkülönbözet­ről, valamint a dohányültetvényekben okozott jégkárok megtérítéséről szóló rendeleteket. Azután a bizottság múlt félévi működéséről szóló jelentést tár­gyalták és azt intéz Imrédy Béla, Ras­­say Károly, Kun­der Antal s mások hozzászólása és a pénzügyminiszter válasza után tudomásul vették. Antal miniszter cikke a magyar­bal­kán kapcsolatokról. Most jelent meg Szófiában a „Nova Hungária“ (Új Magyarország) című folyóirat legújabb száma, amelynek bevezető cikkét An­tal István nemzetvédelmi propaganda miniszter irta s a cikkben Magyaror­szágnak a Balkánhoz fűződő kapcsola­tait ismerteti. A Szabadka—bajai főispán a kis­hitűség ellen. Dr. Reök Andor sza­­badka-bajai főispán a bajai MÉP vá­lasztmányi gyűlésén nagy beszédet mondott a feketepiac letöréséről és a háborús pszichózisról. Hangoztatta, hogy bár csak elvétve mutatkozik itt­­ott kishitűség, megfelelő felvilágosí­tással azonban ez is megszüntethető s rá lehet vezetni a kishitűeket téve­désükre. Hangsúlyozta a főispán, hogy az egész világon, de Európában min­denesetre nálunk nehezedik a legki­sebb megpróbáltatás az egyének vál­­laira. Ez pedig annak köszönhető, hogy a kormányzat helyes politikát folytat, erősen tartja kezében a kormányrudat és hatalmas párt áll mögötte. Ötvenkétezer pengőt sikkasztott és eltűnt egy kolozsvári tisztviselő A kolozsvári rendőrség rádiótávirat­ban értesítette a budapesti főkapitánysá­got, hogy Lonkai László 30 éves magán­tisztviselő Erdélyi Géza és Finkler An­tal terménykereskedőktől 52.000 pengőt sikkasztott. A fiatal magánhivatalnok az utóbbi időben költekező életmódot foly­tatott és gyakran látták egy táncosnővel az egyik kolozsvári mulatóhelyen. Mi­kor életmódjával magára vonta a figyel­met, rovancsolást végeztek. Ekkor de­rült ki, hogy 52.000 pengővel megkáro­sította a céget. Mire a feljelentést megtették, Lonkai eltűnt Kolozsvárról. Mivel táncosnő is­,­merőse aznap visszautazott Budapestre, feltételezik, hogy Lonkai László is a főt Kint felé vette útját.

Next