Pesti Hírlap, 1943. szeptember (65. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-01 / 197. szám

14 FILLÉR HÉTKÖZNAP M fillér vasárnap (a pályaudvarokon la). Előfizetési ára 1 hóra 3.40 P. % évre 9.80 P. Meg­jelenik hétfő kivé­telével minden nap Ara 14 fillér Pesti Hírlap SZERDA 1943 SZEPT. 1. LXV. évi. 197 (21.%*) Kiadja: Pesti A keleti hadszíntér A világsajtó figyelme most foko­zott mértékben fordul a szovjet arc- vonal eseményei felé. A német közlések továbbra is azt hangoztatják, hogy á német hadve­zetésnek mostani harcmodora a vé­dekezésen alapszik és az arcvona­lon mutatkozó feladatokat minden­kor úgy igyekszik megoldani, hogy a legcsekélyebb áldozatokkal járja­nak. Ez a felfogás késztette most is a német hadvezetőséget Taganrog és környékének feladására. Német részről nem jelölték meg pontosan azt a vonalat, amely Taganrog fel­adása után az arcvonal pillanatnyi helyzetét mutatja, csak abból a né­met közlésből lehet következtetni a helyzetre, amely cáfolja a moszkvai híradást, hogy az arcvonal ez idő 6zerint a Nikolajevka vonalán hú­zódnék, Taganrogtól mintegy het­ven kilométernyire nyugatra. A küzdelem súlypontja most ter­mészetesen az arcvonal legdélibb szakaszára tolódott el. Maga a szov­jet jelentés is azt mondja, hogy Ta­ganrog környékén „minden rendel­kezésre álló 'tartalékerőt harcba ve­tettünk“ és ugyanezt erősiti meg a német helyzetismertetés is, amikor tudatja, hogy az arcvonal más ré­szein lényegesen csökkent a szov­jet erők harci tevékenysége, ami­nek nyilvánvalóan az az oka, hogy minden nélkülözhető erőt a déli arcvonalszakaszon összpontosítot­tak. Az arcvonal többi pontjain Charkovtól délre és délnyu­gatra tovább folynak a harcok, ha nem is olyan nagy erővel, mint eddig. Szjevszk térségéből folyta­tott szovjet támadás még mindig nem bontakozott ki teljesen és még az sem állapítható meg, vájjon dél­nyugat, vagy északnyugat felé irá­nyul-e a támadás főereje. Berlin­ben hangsúlyozzák, hogy a szovjet hadvezetés óriási erőfeszitései arra magyarázhatók, hogy rendes számí­tás'szerint már csupán négy heti idő áll rendelkezésére az őszi eső­zések megindulásáig, amikor aztán a nagyóbbarányu, nehéz fegyverek­kel végrehajtott hadműveleteknek véget vet az időjárás. A dániai ostromállapot Ä legújabb dán eseményekkel kapcsolatban illetékes német he­lyen kijelentették, hogy ezt az in­tézkedést a dán partvidék biztosí­tása, valamint a rend és nyugalom fenntartása tette szükségessé. Egyes elemek az ötödik háborús év előes­téjén „fel akarják hivni a figyel­met magukra“ — mondják német illetékes körökben —, de a háború törvényei nem tűrnek semmiféle hanyagságot. A német véderő, a mely Dánia védelmét átvette, e fel­adatát mindaddig teljesiti, amig a háború véget nem ért. A német ostromállapot elrende­lése után a dán Scavenius-kormány benyújtotta lemondását és nyom­ban beszüntette hivatali tevékeny­ségét. A minisztériumokban és ve­zérigazgatóságokban további intéz­kedésig a minisztériumi osztályfő­nökök, vezérigazgatók vagy igazga­tók intézik az ügyeket. A kormány lemondása élőtt nyilatkozatban hív­ta fel az állami tisztviselőket, ma­radjanak helyükön és folytassák működésüket. A néphez intézett kormányfelhivás nyugalomra és tneggondoltságra int. A Wilhelmstrasse közlése szerint egész Dániában ismét nyugalom van. Sehol nem sztrájkolnak és még ott is, ahol munkabeszüntetések voltak, újra megindult a munka. A dán lapok, miután hétfőn nem je­lentek meg, újra az utcán vannak. A Wilhelmstrassen kijelentették, hogy illetékes német tényezők min­dent megtesznek a Dániát eddig is Fontos fejleményeket várnak Churchill és Roosevelt újabb találkozójától A pápa rádióbeszédében békére hivja fel a világot — Változatlan hevaiséggal folyik a küzdelem a keleti arcvonalon — A dán kormány lemondott és felhivta a népet, hogy tanúsítson nyugalmat és meggondoltságot Onega i Jnnn ' ’ ■n»**** Leningrád. Volga O nmen j IHelslnk! Bergen: OOsln( ^Stockholmi Moszkva, LVitors*. Kujbisev Luki "SWSTerrezfc­Dublin: .Voronyezs­^ "Szevszk Kurszk • “ Danzig Beding S Z* t Varsó / Charkov,^ _ Dnyepropetr.Ay^i^: Roszfou :«■ Fulda Pária Zürich iBúdápest 'kuli an ‘Bnrdeiiux ?Vlchy‘ £. , f'-sauoyí?. hafum m Milano lenua Q > Bilbao :Várna: = PORT, Lisszabon ­Ankarái . S Adana Cagliari Calabria iGibral Catania: %«•' iTunisz=5í ranezosz: rablánca TUNISZ Haifái Marokki .ESZI INA Derna: r Tripolisz'SE t. » B I A Cirenalca Kairo' A német légierő ve­zérkari főnökévé Korten repülötá.bor- nokot nevezték ki A német püspökök pásztorlevele állást foglal a háború kinö­vései ellen Német katonai körök szerint az arcvonal megrövidítésével fo­kozni tudják a német __elhárítás erejét___ E den Majszki szovjet külügyi népbiztossal és Winant amerikai nagykövettel tárgyalt A Times ismét hang­súlyozza az angol­orosz együttműködés __szükségességét__ F ontos fejleményeket várnak Churchill és Roosevelt tanácsko­zásaitól A francia milícia két tagját ismeretlen tet- tesek agyonlőtték Feiső-Savoyában is­meretlen tettesek több vonatot klsik- lattak Svájcban éjszakai lé­giriadó volt Svájcban továbbra is érvényben marad az _____elsötétítés_____ A gibraltári angol törvényszék szabo­tázs-kísérlet miatt halálra ítélt egy spa­nyol állampolgárt Schuster milánói püs­pök szerint Milánót harmino év alatt sem lehet njjáépiteni Szeptember 3-án tart­ják meg a finn parla­ment nagy érdeklő­déssel várt külpoliti­kai vitáját Stockholmban lehet­ségesnek tartják, hogy idő eíőtt összehívják a svéd birodalmi gy ű­lést A dán kormány le­mondott és nyuga­lomra hívta fel a né­pet Az egéaz keleti arc- vonalon folytatódnak a rendkívül elkesere­_dett harcok__ B erlinben az ideghl- boru egyik fogásának nevezik a lengyelor­szági német kegyet­lenkedésekről kiadott angol nyilatkozatot A német külügymi­nisztériumban hang­súlyozták, hogy meg vannak győződve a bolgár politika válto­zatlanságáról Borisz király halála után is A Poglavnlk közke­gyelemben részesített 171 elítéltet Vatikáni hir szerint a pápa rádiószózatában békére szólítja fel a világot__: C iano volt olasz kül­ügyminisztert letar- _ tóztatták _____ A Nápolyi bombázó 60 repülőgép közül 25-Bt lelőttek a né­met vadászok, jelen­ti Berlin A Pesti Hírlap beszélő térképe. A háború eseményei Európában. Magyarországon kizárólagos joggal Elkeseredett harcok folynak a keleti arcvonalon 'A véderő főparancsnoksága közli: Az ellenség hétfőn is nem csökkenő hevességgel folytatta támadásait a ke­leti arcvonal déli és középső szakasza ellen. Az elkeseredett harcok még folynak. Kilencvenegy szovjet páncé­lost pusztítottunk el. A Taganrogtól nyugatra eső tenger­részen könnyű német tengerészeti erők hat ellenséges motoros ágyú- naszád közül kettőt elsüllyesztettek, két bombázót lelőttek és foglyokat ejtettek. A miuszi arcvonalon folyó csatában a múlt héten különösen kitüntette magát a 70. gránátosezred 3, zászló- alja Kecht alezredes vezetése alatt. Német légi támadás Augusta kikötője ellen Gyors német harci repülőgépek újabb nappali támadást intéztek Avgusta kikötője ellen és meglepetés- szerű mély támadásban megrongáltak egy ellenséges szállitóhajót, valamint egy partraszállási hajót súlyosan. Az e közben kialakult légi ütközetben egy Spitfire-gépet elpusztítottunk. Német vadászrepülők Nápoly térségé­ben egy 60 támadó gépből álló repülő­kötelékből 26 gépet lőttek le. Az Atlanti-óceán fölött német távol­sági vadászgépek egy négy brit vizi- repülőgépet lelőttek. Az angolszászok MUnchen- Giadbachot és Rheydt városát bombázták Erős ellenséges légierők a keddre virradó éjszakán nyugatnémetországi területet támadtak, különösen Miin­chen-GladbacK és Rheydt városokat. Nagy rombolásokat okoztak, a lakos­ság veszteségei is tetemesek Az ed­digi jelentések szerint a német légi erő éjszakai vadászgépei és a lég­védelmi tüzérség a támadó brit bom­bázók közül huszonötöt lőttek le. A Földközi-tengeren és' az Atlanti- óceán partjain a német buvárhajók Az olasz főhadiszállás közleménye: Német repülőgépkötelékek újabb támadást intéztek az Augusta kikötő­jében horgonyzó hajók ellen> egy kö­zepes tonnatartalmu kereskedelmi gő­zöst és néhány rohamcsónakot talá­lat ért. Az ellenséges légi erő hétfőn táma­dásokat intézett Civitavecchia. Decimo, öt, 34.000 tonnatartalmat képviselő hajót, egy rombolót és egy 10.000 ton­nás tartályhajót süllyesztettek el, az Atlanti-óceán fölött pedig négy ellen­séges repülőgépet lőttek le. A Fekete­tengeren német buvárhajók két szov­jet őrnaszádot elsüllyesztettek, ‘ vala­mint egy tengeri vontatóhajót három uszállyal együtt. Cagliari és Nápoly környéke ellen. Német és olasz vadászgépek mindenütt heves harcba szálltak a bombavetők­kel és a kísérő kétmotoros gépekkel. Az ellenség Latium és Campania fö­lött összesen 40 repülőgépet vesztett, amelyekből tizet olasz vadászgépek, 27-et német vadászok, hármat pedig a légvédelmi ütegek lőttek le. Dél-Oiaszország fölött lelőttek negyven angolszász repülőgépet jellemző rend és nyugalom további fenntartására. A svéd lapok magánértesülései szerint a dán hajóhad egyes kis egy­ségei svéd kikötőkbe érkeztek. A dán hajóhad több egységét saját le­génysége süllyesztette el, más ha­jók menekülést kíséreltek meg, eb­ben azonban megakadályozták őket, részben azzal, hogy az illető hajó­kat elsüllyesztették. Éles angolszász bírálatok a québeci értekezletről A québeci értekezlet után elhang­zott, úgyszólván semmitmondó hi­vatalos közlemény nem elégítette ki sem az amerikai, sem az angol közvéleményt és sajtót. Nap-nap után hangzanak el éjjes nyilatkoza­tok és bíráló megjegyzések, ame­lyek főleg azt teszik szóvá, hogy a québeci értekezleten nem sikerült összhangba hozni az angolszász és szovjet hadicélokat és az angolszász hatalmak és keleti szövetségesük között nincs meg a szükséges együttműködés. Az amerikai lap»k közül a „World Telegraph“, a „New York Sun“ s a „New York Times“ közöltek az elmúlt napokban éles, bíráló megjegyzéseket, Az angol sajtóban főleg a hetila­pok foglalkoznak sokat a quebec: értekezlettel. A „Spectator“ cirnű előkelő hetilap közelgő katonai mű­veletek jelét látja a hallgatásban. Azt Írja a lap többek között, hogy­ha teljesítenék azt az orosz követe­lést, hogy egy nyugati hadművelet­tel hatvan hadosztályt elvonnának keletről, rögtön eldöntenék a há­ború kimenetelét. A szövetségesek ma Németország hadseregének kö­rülbelül harmadát és hadianyagá­nak felét kötik le nyugaton. Mind­amellett — a „Spectator“ szerint — nem lehet elleplezni a koordinált stratégia hiányát és hogy a szövet­ségesek és a Szovjet között emiatt az utóbbi időben véleménykülönb­ségek támadtak. A „New States­man“ hangsúlyozza a konstruktiv európai terv hiányát. Litvinov és Majszki visszahívásának okát Mosz­kva tartózkodó magatartásában lát­ja, aminek az a magyarázata, hogy a nyugati hatalmaknak az európai szárazföld népeivel kapcsolatban nincsen semmiféle politikai straté­giájuk. A ''apnak ugyanebben a számában Laski professzor, a hires szociológus, az elavult konzervati­vizmust teszi szóvá. A „News Chronicle" ezt Írje töb­bek között, hogy a Szovjet távol- maradása miatt ma két háborúról lehet beszélni. Igen komolyak a Szovjet távolmaradása miatt a ..Ti­mes“ intelmei is. Utal arra a pilla­natra, amikor Anglia, Amerika és a Szovjet-Unió népei át fogják venni a felelősséget azért, amit po­litikusaik cselekszenek, ez , pedig az a pillanat, amikor a hadseregek minden oldalról megindulnak az európai kontinens ellen. Hangsú­lyozza ezután a lap a három nagy­hatalom teljes egyetértésének szük­ségességét. Az „Ecbnomist“ szerint egyre növekvő bizalmatlanság van a nyugati hatalmak és a Szovjet- Unió között. A tekintélyes hetilap azt Írja többek között, hogy a Szov­jet-Unió angolszász szövetségeseitől izolálva akarja hadicéljait megvaló­sítani. Figyelmezteti azonban Mosz­kvát, hogy mily rettentő felelőssé­get vesz magára Európa jövőjét il­letően, ha ez elszigeteltség állás­pontjára helyezkedik. Itt említjük meg Hull amerikai külügyminiszternek a hétfői sajtó- konferencián tett nyilatkozatát, ami a Szovjet és az angolszász hatal­mak viszonyára szintén jellemző. Hull „irtózatos hazugságnak“ minő­sítette egyik amerikai újságírónak azt a vádját, hogy ő és minisztériu­mának több tisztviselője nem jó szemmel nézik a Szovjetet. A hármas értekezlet Az angolszász sajtót most főleg egy nagy politikai kérdés foglal­koztatja: a remélt hármas értekez­let, amelynek gondolata rögtön a québeci tanácskozások után felme­rült. A londoni lapok napok óta vi­tatják, vájjon nem túlságosan vér­mes remény-ez az, hogy Churchill!, Rooseveltet és Sztálint már a kö­zeljövőben egy tárgyalóasztalnál lás­sák. A nehéz problémák — írja egyik angol, lap — amelyekkel a szövetséges államférfiak szemben- állnak, inkább politikai, mint ka­tonai természetűek. És'bizonyára — mint már többizben megemlítettük — Európa uj elrendezésével van­nak kapcsolatban. Ebben a kérdés­ben más nyelven beszélnek Sztálin és az angolszász szövetségesek. Sztá­lin úgy látszik hallani sem akar az angolszászok szövetség-rendszeré­ről, mert abban Oroszország izQlá- lását látja. A „News Chronicle“ Ír­ja, hogy a Szovjet változatlanul bi­zalmatlan az angolszászok európai politikai szándékaival szemben. A

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék