Pesti Hírlap, 1944. március (66. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-18 / 63. szám
Telesfufl Ghat — Tudja, kedves szomszédasszony, olyan sokat beszélnek az emberek. .. Nem szabad mindent elhinni, amit hall az ember... — Tökéletesen igaza van, én semit sem hiszek el, úgy mesélem tovább. — Remélem, hamarosan megszabadít Valaki ebből a nehéz helyzetből. Journal Szomszédasszonyok Koralle — Nem tudom, mi történt a hurkatöltő géppel, túlságosan hosszú darabokat készít. 'Münchner Tetoválás wr Mondja, tengerész úr, ez « négy 4*»na mind különböző személy? — Szó sincs róla. Ugyanaz. Ő a leghűségesebb menyasszonyom.Nebelapaltet « Színház-Zene Pető!» Bemutatta az Operaház Az új magyar dalmű szövegírója és zeneszerzője ugyanaz a személy. De a szerzőnek, szövegírói minőségében társszerzője van. Amint a színlapon olvasható: Petőfi verseinek részbeni felhasználásával írta Unger Ernő. Ehhez a megtiszteltetéshez halhatatlan költőnk ugyanúgy tudtán kívül és beleegyezése nélkül jutott, mint ahhoz, hogy Unger operájának címszereplő hőse legyen. Az írói és művészi alkotás szellemi tulajdonjogát a törvény a szerző halála után ötven évig védi. Petőfi Sándor kilencvenöt éve halott, vagy „jogutódja“ nem tiltakozhat a művészi személyisége ellen elkövetett merényletek miatt. Helyette, a jó ízlés, az örök szellemi és nemzeti érdekek védelmében, fájdalmas kötelességteljesítéssel, szót kell emelnie a kritikának. Hét évvel ezelőtt a Filharmóniai Társaság bemutatta Unger Ernő „Oda fjungarica“ című kórusra, magánszólamokra és zenekarokra írt szerzeményét. Allkor ezt írtuk. ..A mű ihletforrása Berzsenyi Dániel ódája a felkelt nemességhez. A zeneszerző csak sorokat használ fel nagy klasszikus költőnk érc-zengésű költeményéből, amivel még meg lehetne barátkozni. De már az, hogy a felhasznált részleteket önkényesen megváltoztatja, sőt a költemény szelleméből teljesen idegen szokványszólamokkal tarkítja, megengedhetetlen eljárás. A legelemibb irodalmi érzék is tiltakozik például az ellen, hogy a magyar költői szállóige-kincsnek ilyen gyöngyszemét, csak sast nemzenek a sasok, egy mert kötőszó és egy büszke jelző vizenyősítse el.“ Nem tudjuk, olvasta-e Unger ezeket a sorokat. Hogy nem okult rajtuk, az bizonyos. Ha akkor tiltakoztunk a Berzsenyi-hamisítás ellen, mit szóljunk most, amikor sorozatos Petőfihamisítással állunk szemben? Elképedve halljuk, hogy a Rég veri már a magyart a teremtő című remek költemény a felismerhetetlenségig eltorzítva, összeszabdalva, henye szavakkal megtűzdelve hangzik el a színpadi Petőfi ajkáról. Ungernek a Te vagy, te vagy barna kislány sem jó úgy, ahogy a költő megírta. „Nem leszek boldog sem ezen, sem a másvilágon“ — ezt a sort így változtatja meg: „Nem leszek én boldog többé sem itt, sem a másvilágon". S ha Petőfinél a barna kislány „mind a két életem egyetlen reménye“, Unger rádupláz: „...vágya és reménye“. Egyszeri hallásra ennyit tudtunk lerögzíteni a hajmeresztő szöveg vagy valókból, amelyben a költő strófái és sorai egy verselni nem tudó dilettáns füzfarigmusaival, esetlen limpárjaival úgy elkeverednek, hogy az ember szinte már azt sem tudja, hol végződik Petőfi és hol kezdődik Unger, így még költőt nem kényszerítettek a felelőtlen zeneszerzői önkény Prokruszteszágyába. Aki a költészet és a költői tulajdon szentsége iránt ily végzetes érzéketlenséget mutat, vállalkozhat-e büntetlenül arra a mindenképpen kényes feladatra, hogy Petőfi alakját, életét s mindazt, ami hozzá kapcsolódik, operaszínpadra vigye? A kérdésre a libretto maga, úgy, ahogy van, egész felépítésével, jelenetezésével és megfogalmazásával, a legbeszédesebb tagadó válasz. A három felvonás közül az első, avult népszinmű-stílusú jelenetek közt, egy minden ok nélkül beékelt vihar-epizód után, Petőfi és Szendrey Júlia találkozását és egymásbaszeretését mutatja meg. A második a Nemzeti Múzeum előtt lejátszódott március 15-iki események olajnyomat-ábrázolása A harmadikban Petőfi elbúcsúzik Júliától és hősi halálát megjósolva, a segesvári csatába indul. Ebben a tökéletesen drámaiatlan cselekményben pázolva és érzelegve ágál Petőfi, lélektelen bábként pipiskedik Julia. Őket s körülöttük a részben történelmi maszkot viselő mellékalakok sápadt panoptikumgyűjteményét a 48-as időkhöz fűződő legnaivabb hamis romantikájú elképzelés rikító görögtűzfénye árasztja el. A librettó jelentéktelenségét és szembeszökő hibáit a legkitűnőbb zene is aligha tehetné megbocsáthatóvá. A Petőfi-opera zenéje méltó a szövegkönyvhöz: nagyot akaró, üres és művészietlen. Nincs stílusa, szerkezeti és hangulati egysége, belső logikája. Óriási apparátust mozgat, minőség helyett mennyiséggel akar hatni, de a hatás, amit az eszközök értelmetlen és könyörtelen halmozásával itt-ott esetleg elér, nem felemelő, inkább bántó és ízléssértő. Júlia száraz, elhasznált koloratúra-rakétázások közt „mesél“ a költői magyar parasztgyerekeknek, akik nehézkes, németes ländler-ritmusban nótáznak és táncolnak körülötte. A Múzeum lépcsőjén a szokatlan tömegű és hangerejű kórus, a márciusi lelkesedés tetőfokán, félbemaradt iskola-fugár harsog. A mű dübörgő csattanójának szánt második felvonásvég: operett-dalárda stílusban megzenésített „Talpra magyar“. Az indulók, toborzók és csárdások viszont lelemény és lendület nélkül való, a zenei modernséget akaratlanul kompromittáló kakofóniákkal, rulhangzásokkal terhelt szokványszámok. A bámulatos ökonómiátlansággal kezelt, mindent minden áron illusztrálni akaró zenekar túlzsúfolt hangzása állandóan önmagába fullad. Ha pedig halk akar lenni, úgy szól, mint egy rossz cigánybanda. A magánszereplők folyton, erőltetett magasfekvésben énekelnek többnyire jellegtelen dallamokat, vagy esetlenül retorikus, rossz prozódiájú dallamfoszlányokat. A lélekfárasztó unalom sivárságában Júlia magyarnótás belépődala s a harmadik felvonás kvartettje ad némi felüdülést. Sajnos, a lírai részekben is sekélyes véghatásokra, pályázik a szerző. „Isten ve-leeeck-del búcsúzik Julia, miután Petőfi a „Minek nevezzelek“ isteni soraira komponált lagymatag áriafélét így fejezte be: „Mi- 71 eee c?“ Úgy van, minek? Minek kellett ezt az elhibázott művet, amelynek már az operai dramaturgia eléggé tágnyítású rostáján fönn kellett volna akadnia, minek kellett ezt a Magyar Királyi Operaházban előadni? Nem tudunk rá magyarázatot. Pedig nem lehet vádolni bennünket azzal, hogy valaha is kárhoztattuk volna egy magyar zeneszerző becsületes törekvését, hogy elgáncsoltunk volna egy valamirevaló magyar munkát. A szerző jószándékát és hazafias buzgalmát nem vonjuk kétségbe. Kitűnő karmesternek, képzett és nagytapasztalatú muzsikusnak ismerjük Ungert, őszintén sajnáljuk, hogy képességeit ennyire túlbecsülte s hogy ennyire cserbenhagyta ízlése és önkritikája. Kár a rengeteg időrabló és idegőrlő munkáért, amiben — a költségekről nem is szólva — az Operaháznak a mű bemutatása került Operáját a szerző maga vezényelte, a betanításhoz szabad kezet kapott és ő ismert erélyével, rutinjával, szorgalmával minden módot és alkalmat kihasznált. A rendező Rékay András, a karok betanítója, Roubal Vilmos, a díszletek tervezője, Fülöp Zoltán, a jelmezművész Márk Tivadar, megtett érdekében minden lehetőt. A magánszereplők teljes odaadással vállalták és végezték feladataikat. Megható hitvesi odaadással játszotta és énekelte Juha szerepét a szerző felesége, a parádés hangú, csillogó technikával éneklő, hatásos külsejű Miklóssá Irén. A hálátlan címszerep átgondolt és átárzott alakításáért, lelkes énekéért teljes elismerés illeti Halmos Jánost, akárcsak a többi kisebb-nagyobb szereplőt: Basilides Máriát, Koréh Endrét, Hámory Imrét, Németh Annát, Majeczky Oszkárt, Jámbor Lászlót, Laczó Istvánt, Szabó Miklóst, ifj. Toronyi Imrét. Sajnáljuk őket, szenvedő részeseit a komoly, szent ügy oltárán hozott méltatlan áldozatnak. Lányi Viktor. Gárdonyi Zoltán a Vöröskereszt javá- ra rendezi szerzői estjét .Márc. 28-án fél 16 órakor a Zeneakadémiám Böszörményi Nagy Béla, Országh Tivadar és a lovagutcai és maréi leányitéri polgári leányiskolák énekkara szerepel a szerzői esten. Művész lemezek szimfóniák, versenyek, szólók. LEGU2A3B JAZZ LEMEZEK Minden rádióhoz lemezjátszó. KOMCIRTA—■ BUDAPEST,, IV., VÁCI UTCA 23. Zenegép, rádió, csere Használt, törött lemezeket magas áron veszünk! _____________1510 • Hegeddűest. Lengyel Gabriella csütörtöki hegedűestjének műsorából szinte kimagaslott Beethoven „Kreutzer-szonátá“-jának kiváló előadása. Nemcsak alapos tudást, szorgalmas előkészítést, választékos műgondot árult el ez a szép produkció, hanem a fiatal előadó nemét és korát meghazudtoló érettséget, fölényt, lelki gazdagságot is. Különösen az utolsó tétel színes lendülete és pompás képzeletű megoldása ragadta el a közönséget. Zongorakisérője, Peri Endre, igen jó muzsikusnak bizonyult, aki méltán vette ki részét a szép sikerből. (m.) Ikárevus 10. Szombat Széréti előadásaink kedvezményes áron Kamara Varieté minden előadására. Komédia hétfő pernek este és szombati helyelevétel a Víg-, Uj Magyar, Andrássy, Madách-, Vidám-, tóvárosi Operettszinház és a Komédia valamennyi előadására a Festi Hírlap jegypénztáránál: Vilmos császár-ut 78 (Tel u2- 285) vér. — Madách. ^7: I. Anna és ifj. Károly. — Vidám. Vgt. Ballépés jove.a. — Kamara Var. ys4, y47: Satarnitz-parádé. — Komédia. y2i, y37: Dupla clinkó. — Réviiszinház. Mi-:, 147: Automatok— Bábszín játék. \, -l: Gyermei. 7: Angyalt vettem fereségüől. — Erzsébetvárosi. y2S, 7: Fehérvári huszárok. — Józsefvárosi. 145, 71 Kata-Kitty-Katinká. m- Kisfaludy. 14 5, 7. Kzmáliás hölgy. . ------ d 1MIARMÓNIA i 1------- i teap Mm: Marte hKobíj . Vez. Ferencsik, közr. ifj. Váczi Károly, Szfev. Zenekar. V. 4. Mozart es? IV. Márc. 26. Kresz-Kamaraegyüttes* Dolmányi, * Beethoven, Dohnányi, Schubert művek. ] VI. ütem tóráé ] Kresz-kamaraegyüttes, Dohnányi, Beetho- ven, Dohnányi, Schubert művek. Issiknes Barbara zongoraestje III. 27. V. 7. Fauré — Babsssy — Ravzl . est. Közr. Báthy, Martzy, Faragó. III. 29. , V. %7. (Mesterroűv. béri. IX.) Raii larsiea - leppá fiiam’a | ária- és dalest. Hl. 31. V. ’47. (Harmónia béri. VI.)___________________ • Marsiiiz hsíigvsrssnysk: ma este Zeneakadémián. feáli Maliéi kíséretté! Dolecskó—Segesdy szerzői esten. Hétfőn, 20-án Művelődés Háza: Sligpsz est a csárdásig Magyar nótás Tánc! Humor! Bordy, Csányi, Cselényi, Harangozó, Kardos Magda, Lux Marietta, Miklós Livia, Mindszenti, Nagyajtay, Pintér Margit, Rádai László, Rózsahegyi, Utry, dr. Legényei, Szimfonikus és Cigányzenekar. Márc. 24 este, Művelődés Háza: Társzó százatok Nijinsky Kamilla balletestje Ottrubay, Kálmán Etelka, Patócs Kató, Brada Rezső, Tatár György, Zsédenyi, Károly és az Opera balletkarának tagjai. Bevezetőt mond: Márkus Emília. Márc 26, vasárnap este Máv. Háza: lamstz taffea est Dal! Tánc! Humor! Tangóharmonika! Bilicsi, Turay, Somogyi Nusi, Tabányi, Csányi, Miklós Livia, Gilliam Henry, Hidassy Éva, Jáhn, Kőváry Gyula, Kardos Magda, Rátonyi, Szondy Lajos, Harmonika Zenekar, Nádassy Balletkar, Szimfónikus Zenekar. Jegyek Marnitzrál, IV., Petőfi S. u. 14., VIli., József-körút 37. és Jegyirodákban. Szombaton, 25-én 7. Hz Tavaszi zseniál a tavasz muzsikájának és humorának nagy parádéja. 18 szereplő, 18 sztár. Jegyek öszszes jegyirodákban. Vasárnap, 26-án V. Hz. 7+4+3 Sztárok és konferansziék. 3 órás kacagó revüje. Jegyek összes jegyirodákban. Máz a huid.Qminn vas. 20-án Zz Z. Z. Pünküsti bevezetőt mond, Góthi Sándor konferál. Gyurkovics M., Barabás L., Fellegi T., Járay J., Madarász L. opera és operettekben. Góth, Rózsahegyi, Gresusz, Lánczy, Ladomerszky, Kőváry, Kardos Magda, Rajcsányi jelenetekben. Jegyek 111—111, 111—222 és a Zeneakad. portásánál. Rózsavölgyi rendezések hétfőn: Lientas II. estf© Z, y%7 Ma syar Tamás kecsben zenekarrr.1. Vez.: Fricsay, Z. 147. Pápay Klára estje 31-ére halasztva. Usznysy í z?tó is I cngircz Zoltán szerzői est 22-én. Lengyel G., Máthé J., Pongrácz M., Pécsi L., Kemenes F., Szabó M., Budai Balárda, Terézvárosi templom énekkara. 7. %7. Ürmössy Anikó előadóestje 23. 7. Ms 7. Járay József 24-én 1. %1 TinD’O.'cuó 0,'.A‘h Angyal Nagy és Jámbor közr. kisér a Rendőrzenekar, vez.: Bánfalvi. Gárdonyi Zoltán szerzői est 28-án Zk. H®. Bartók—Kodály-est 28 án Z. %7. Utry Anna — listán Sándor magyar nóta d. u. 2-án Z. %3. Beethoven: Coriolan-nyitány, két románc: Végh S., C-ourmise: Basilides,Rösler, Littasy, Székesfőv. Ének- és Zenekar. Vez.: Ádám J. és Karvaly V. Ápr. 3. Beethoven VII. Szimfónia ápr. 5. Vez.: Komor. Közr.: Kovács Kornélia (zongora), Székely Zsuzsi (ének). Koncert rendezései: Beszerményi-vagy holnap zongoramatiné Zeneak. 11. Károlyi zenekari est ápr. 11. betegség miatt 21-ről halasztva. lászlóffy Margit 23án Bach, Beethoven, Liszt, Debussy, Dohnányi, Stefánias, Geszler művek, V. 94 7. Oltói fiáiSOT SA London, Páris, Berlin, Róma után Budapesten először. Zk. Hz. Falcon! 38-án BHZ. Brahms HL, Slorodin: Poloveci táncok, Vivaldi, Glazcunov-hegedűverseny. Közr. Gábori Elemér. (V. 97.) Ákos Kingita zongoraest 39 Rániel Ernő ápr. 3. Koncert Zongorabérlet. Ápr. 4.: Da Vlisger belga főzeneigazgató vez. BHZ.-t Ravel: Spanyol rapszódia, C. Franck: szimf., Debussy: 2 Nocturne, Saint-Saens: zongoraverseny. Közr.: Kotányi Klári. V. H 7. Bach: Máté-passio ápr. 6 és 8. Báthy, Basilides, Pataky, Kálmán, Tibor, Zalánfy, Hósa, Magyar T., vezényel: Lichtenberg. Fabani-Beethoven IX. ápr. 13. színházati Opera. 6: Petőfi (II. 11) T- Nemzeti. 6: Kamánás nagy. — Vig- 3: Aranyszárnyak (H. téglavörös), szül: A mi kis városunk. — új Magyar, Az első. — Városi. y2 4 és y2 7: Szt Imre Collegium nócahangú. — Föv. Operett. 6: Királynő csókja. — Andrássy. V27: Pénz nem boldogit. — Kamara. %7: Fatornyok, -r- Pesti. \'27: Fecske és zene-Szinház—Zene—Mozi útmutatónk egész héten nélkülözhetetlen a darabok kiválasztásánál ikozik Átrium. 153-034. Egy nap a világ. V24, tyü, %8, szó. v22. — Belvárosi Híradó. 181-244. Kulturfilm: üsd pofon! Finn sportbajnokok. — Kossuth Lajos. Hiradók. Folyt. 10—21-ig. Corvin. 138-988. Hozományvadász. 3, 5, U8. — Deák. 125-952. Mukl. %2, 1^4, V20, V27. — Fórum. 189- 543. Fedora. i£4, %6, »,8. — Híradó. 222-383-192. panedek-ház. He. U8, szó. H2 — Korzó. 132-818. Első csók. Hé, HA, szó. y22. — Nemzeti Apollo. 222-002. Kalotaszegi Madonna. H4, Hfl, H8, v*2. — Omnia. 130-125. Lajlft. Hé, H6, H«, szó V22 — Peat. 221-222. Agrólszakadt urilány. Hf2, Ha, Hé, H6, H8. — Radius. 122-038 Andante. Mi, H«. H8, szó. H2 — Scala. 114-411. Benedek-ház. Hé, HA- H6, szó. H3 — Szittya. 110-140. CF,odarepülő. V94, H3, szó. H2. —• Uránia. 143-043. Csődöt mond a tudomány. 3, 499. Velence. Üsd pofon! Finn sportbajnokok. Kossuth Lajos. Híradók. Folyt. 9-21- ig. — Kamara. 423- 901. O"^ Mont*» Christo, H1 2, H3, H4, H0» W — Kantáé. Pesti Hírlap 1944 mstre. 18. giembfti 7 A Kassai polgárok Karineryé érme Márai Sándor hatalmas történelmi drámája, mely két éve oly kirobbanó sikert aratott a Nemzeti Színházban, most újból aktuális. Amint megírtuk, a „Kassai polgárokéért Kárainak ítélte az arra hivatott bírálóbizottság Budapest székesfőváros irodalmi jutalmát, a Kazinczy-érmet Kazinczy nevében illőképpen és mondhatni stílusosan érte a szép kitüntetés a művet és szerzőjét, az ifj magyar írásművészet kimagasló vezéregyéniségét. Hiszen Kazinczy Ferenc volt az, aki irodalmunk megújhodásának útját Európa felé tekintő szellemi magatartásban látta, saját óriási, korszakot jelentő munkásságával erre adott példát és ösztönzést. A „Kassai polgárok" hőse is, a dóm építőmestere, Nyugatra küldi fiát, hogy lásson, figyeljen. A magyar szellemiség jövőbe magasodó épületén kevesen dolgoznak oly teljes művészi elhivatottsággal, mint Márai. Sok fontos írói megnyilatkozása közt a most kitüntetett drámai mestermű egyik elmozdíthatatlan pillére ennek a szellemi épületnek. Mozi Csodarepütlfs Szittya. A háború kezdete óta Úgyszólván minden nemzet filmgyártása feldolgozta ezt a témát: az újonc bevonul és tömérdek viszontagság, csetlés-botlás után végül is dicsőségesen megállja a helyét. Ez a film a téma francia változata, és egyben a legragyogóbb burleszk, amit évtizedek óta láttunk. A francia nem szenved túlérzékenységben, nem fél attól, hogy egy ilyesfajta film csorbíthatja bárkinek a tekintélyét, viszont így a film minden egyes kockája csupa humor, sűrített komikum. Tegyük hozzá nyomatékkel, hogy a film csak a képszerű kifejezés legsajátabb eszközeivel él, úgy amint azt a néma filmeknél láttuk. A film egyetlen felirat nélkül is érthető és élvezetes lenne. Ennek köszönhető, hogy a film nemcsak a vidám szórakozást, hanem tiszta moziélményt is nyújt. A film főszereplője Kellys, kétségtelenül remek figura. Nekünk mégis az őrmester tetszett jobban. Ezt a pompás behomót színészt az első percekben kedvencünkké avattuk. (mja) Közgazdaság Bánfffy miniszter a háború utáni keladatokról A Darányi Ignác Agrártudományos Társaság szakértekezletének záróülésén báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter beszédet mondott:,, Hangsúlyozta, hogy a gazdasági élet “ háborús erőfeszítésének csökkentése következtében keletkező nehézségek elhárítására már most fel kell készítni. A háborús gazdálkodásba átvitt munkaerőket és javakat, a hadicélú berendezkedéseket a legkisebb zökkenővel kell majd beállítani a békegazdálkodásba. • Minden eszközzel megakadályozandó, hogy a túlfokozott munkaerőigénybevételt súlyos munkanélküliség váltsa fel. Ezt zök- kenésmentesen csak akkor tehetjük meg, ha a leszerelés és a hadiiparban feleslegessé váló munkások elbocsátását fokozatosan vihetjük keresztül. Másik fontos átmenet gazdasági feladatunk a termelés fenntartása , akkor, amikor az anyag beszerzési és egyéb nehézségek változatlanul fennállanak. A háború utáni gazdálkodásunknak rugalmasan kell alkalmazkodnia a piacok igényeihez, ezt minél szélesebb körű minőségi termeléssel és a belterjes gazdálkodással érhetjük el. A mezőgazdasági lakosság ruhaszükségletének biztosítása. A közellátásügyi miniszter a napokban kiadandó rendeletében úgy intézkedik, hogy a kötelezően 8 előírt termelésen felül a mezőgazdasági lakosság családonkint 309 négyszögölön kendert vagy 150 négyszögölön rostlent termelhet s annak termését saját ruházati szükségletének fedezésére közvetlenül fölhasználhatja. A* értéktőzsde záróárfolyama. Zárójelben az eltérő előző hír, záróárfolyam. A *-gal jelölt papírokban volt kötés. •Hitelbank . . . 138,5Salgó .............149 •Magy. B. ex 2.5 94 Urikányi . . . . 85.« •Leszám. (93.5) 97.5 Fővárosi . . . .«.1 'Nemzeti Bank 432 Pallas................ 10.• Magy.Olasa . . 31.5 Fegyver . . .. 165 •Keresi. Bank 219.5 'Ganz . . . (72) 71.8 •Per.v. Tak. . . 39.5 'Acél................. 240.» 'Közs.T. (152.5) 154 'Rima ..... 347.Száokiár .... 7.3.75 Soproni Vasu . 67.5 Pesti Hasal . . 138.76 'Hofherr (46.5 146 | Magy. Bizt. . 1933 Ausztria .... Bpá. Bp. Gőzra. . 55 Duna-Száva . . 12.5 Hunsária .... 103 'Levante . , , , 1-68 Bauxit................ 772.5 T-ust.................. 142 Boocslnl .... 55 Délcukor . . , 232 Borsodi Szén . 44 Magyar Cukor 375.25 Szentlőrinci . . 80.6 Rodberger . 159 Cementia . . . 303 Magyar Kender 74.1 Dräsche . . . . 71 Pamutipar . 126.31 Magnezit .... 934 Szegedi Kender 311.70 Aszfalt................. 19 Gumi.................. 136.25 Kőszén............. 1628 *Vas. Forg. (85) 53 Nagybál. • . . . 85 «Telefon .... »7 Lóverseny Szombaton:zigete. Kilenc versenyszám kerül szombaton lefutásra. A lóverseny Nemzetközi mechanikus hendikep, melyben Csillám, Csatár és Dolly az esélyek. Jelöltjeink: I. Elmarad, I. Futórózsa—Steffi, III. Zimony—Irat, IV. Picuri—Silico, V. Peter Watts—Mukl, VI. Csillám—Csatár, VII. Index—Dárius VIII Domoszlói Bajnok—Buda, IX. Cascó—Irat, X. Jaspis—Domoszló. A Magyar Ügsóverseny Egyesület " 1944 március 18, 19 és 22-én délután 2 órai kezdettel ügetőversenyek"..« rendel.