Pesti Hírlap, 1944. március (66. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-18 / 63. szám

Telesfu­fl Ghat — Tudj­a, kedves szomszédasszony, olyan sokat beszélnek az emberek. .. Nem szabad mindent elhinni, amit hall az ember... — Tökéletesen igaza van, én semit sem hiszek el, úgy mesélem tovább. — Remélem, hamarosan megszabadít Valaki ebből a nehéz helyzetből. Journal Szomszédasszonyok Koralle — Nem tudom, mi történt a hurka­­töltő géppel, túlságosan hosszú darabo­kat készít. 'Münchner Tetoválás wr Mondja, tengerész úr, ez « négy 4*»na mind különböző személy? — Szó sincs róla. Ugyanaz. Ő a leg­hűségesebb menyasszonyom.Nebelapaltet « Színház-Ze­ne Pető!» Bemutatta az Operaház Az új magyar dalmű szövegírója és zeneszerzője ugyanaz a személy. De a szerzőnek, szövegírói minőségében társszerzője van. Amint a színlapon olvasható: Petőfi verseinek részbeni felhasználásával írta Unger Ernő. Ehhez a megtiszteltetéshez halha­tatlan költőnk ugyanúgy tudtán kívül és beleegyezése nélkül jutott, mint ahhoz, hogy Unger operájának cím­szereplő hőse legyen. Az írói és mű­vészi alkotás szellemi tulajdonjogát a törvény a szerző halála után ötven évig védi. Petőfi Sándor kilencvenöt éve halott­­, vagy „jogutódja“ nem tiltakozhat a művészi személyisége ellen elkövetett merényletek miatt. Helyette, a jó ízlés, az örök szellemi és nemzeti érdekek védelmében, fáj­dalmas kötelességteljesítéssel, szót kell emelnie a kritikának. Hét évvel ezelőtt a Filharmóniai Társaság bemutatta Unger Ernő „Oda fjungarica“ című kórusra, magánszó­lamokra és zenekarokra írt szerzemé­nyét. All­kor ezt írtuk. ..A mű ihletforrása Berzsenyi Dá­niel ódája a felkelt nemességhez. A zeneszerző csak sorokat használ fel nagy klasszikus költőnk érc-zengésű költeményéből, amivel még meg le­hetne barátkozni. De már az, hogy a felhasznált részleteket önkényesen megváltoztatja, sőt a költemény szel­leméből teljesen idegen szokványszó­lamokkal tarkítja, megengedhetetlen eljárás. A legelemibb irodalmi érzék is tiltakozik például az ellen, hogy a magyar költői szállóige-kincsnek ilyen gyöngyszemét, csak sast nemzenek a sasok, egy mert kötőszó és egy büsz­ke jelző vizenyősítse el.“ Nem tudjuk, olvasta-e Unger ezeket a sorokat. Hogy nem okult rajtuk, az bizonyos. Ha akkor tiltakoztunk a Berzsenyi-hamisítás ellen, mit szól­junk most, amikor sorozatos Petőfi­­hamisítással állunk szemben? Elké­pedve halljuk, hogy a Rég veri már a magyart a teremtő című remek költe­mény a felismerhetetlenségig eltorzít­va, összeszabdalva, henye szavakkal megtűzdelve hangzik el a színpadi Petőfi ajkáról. Ungernek a Te vagy, te vagy barna kislány sem jó úgy, ahogy a költő megírta. „Nem leszek boldog sem ezen, sem a másvilágon“ — ezt a sort így változtatja meg: „Nem leszek én boldog többé sem itt, sem a másvilágon". S ha Petőfinél a barna kislány „mind a két életem egyetlen reménye“, Unger rádupláz: „...vágya és reménye“. Egyszeri hal­lásra ennyit tudtunk lerögzíteni a hajmeresztő szöveg vagy valókból, amelyben a költő strófái és sorai egy verselni nem tudó dilettáns füzfarig­­musaival, esetlen limpárjaival úgy el­keverednek, hogy az ember szinte már azt sem tudja, hol végződik Pe­tőfi és hol kezdődik Unger, így még költőt nem kényszerítettek a felelőt­len zeneszerzői önkény Prokrusztesz­­ágyába. Aki a költészet és a költői tulajdon szentsége iránt ily végzetes érzéket­lenséget mutat, vállalkozhat-e bün­tetlenül arra a mindenképpen kényes feladatra, hogy Petőfi alakját, életét s mindazt, ami hozzá kapcsolódik, operaszínpadra vigye? A kérdésre a libretto maga, úgy, ahogy van, egész felépítésével, jelenetezésével és meg­fogalmazásával, a legbeszédesebb ta­gadó válasz. A három felvonás közül az első, avult népszinmű-stílusú jele­netek közt, egy minden ok nélkül be­ékelt vihar-epizód után, Petőfi és Szendrey Júlia találkozását és egy­­másbaszeretését mutatja meg. A má­sodik a Nemzeti Múzeum előtt leját­szódott március 15-iki események olajnyomat-ábrázolása A harmadik­ban Petőfi elbúcsúzik Júliától és hősi halálát megjósolva, a segesvári csa­tába indul. Ebben a tökéletesen drá­­maiatlan cselekményben pázolva és érzelegve ágál Petőfi, lélektelen báb­ként pipiskedik Julia. Őket s körü­löttük a részben történelmi maszkot viselő mellékalakok sápadt panopti­­kumgyűjteményét a 48-as időkhöz fűződő legnaivabb hamis romantiká­­jú elképzelés rikító görögtűzfénye árasztja el. A librettó jelentéktelenségét és szembeszökő hibáit a legkitűnőbb zene is aligha tehetné megbocsáthatóvá. A Petőfi-opera zenéje méltó a szöveg­könyvhöz: nagyot akaró, üres és művé­szietlen. Nincs stílusa, szerkezeti és hangulati egysége, belső logikája. Óriási apparátust mozgat, minőség he­lyett mennyiséggel akar hatni, de a hatás, amit az eszközök értelmetlen és könyörtelen halmozásával itt-ott eset­leg elér, nem felemelő, inkább bántó és ízléssértő. Júlia száraz, elhasznált kol­oratúra-rakétázások közt „mesél“ a költői magyar parasztgyerekeknek, akik nehézkes, németes ländler-rit­­musban nótáznak és táncolnak körü­lötte. A Múzeum lépcsőjén a szokatlan tömegű és hangerejű kórus, a már­ciusi lelkesedés tetőfokán, félbe­maradt iskola-fugár harsog. A mű dübörgő csattanójának szánt második felvonásvég: operett-dalárda stílusban megzenésített „Talpra magyar“. Az indulók, toborzók­ és csárdások viszont lelemény és lendület nélkül való, a zenei modernséget akaratlanul kom­promittáló kakofóniákkal, rulhangzá­­sokkal terhelt szokvány­számok. A bámulatos ökonómiátlansággal kezelt, mindent minden áron illusztrálni aka­ró zenekar túlzsúfolt hangzása állan­dóan önmagába fullad. Ha pedig halk akar lenni, úgy szól, mint egy rossz cigánybanda. A magánszereplők foly­ton, erőltetett magasfekvésben éne­kelnek többnyire jellegtelen dalla­mokat, vagy esetlenül retorikus, rossz prozódiájú dallamfoszlányokat. A lé­­lekfárasztó unalom sivárságában Jú­lia magyarnótás belépődala s a har­madik felvonás kvartettje ad némi felüdülést. Sajnos, a lírai részekben is sekélyes véghatásokra, pályázik a szerző. „Isten ve-leeeck-del búcsúzik Julia, miután Petőfi a „Minek nevez­zelek“ isteni soraira komponált lagy­matag áriafélét így fejezte be: „Mi- 71 eee­ c?“ Úgy van, minek? Minek kellett ezt az elhibázott művet, amelynek már az operai dramaturgia eléggé tágnyí­­tású rostáján fönn kellett volna akad­nia, minek kellett ezt a Magyar Kirá­lyi Operaházban előadni? Nem tu­dunk rá magyarázatot. Pedig nem le­het vádolni bennünket azzal, hogy valaha is kárhoztattuk volna egy ma­gyar zeneszerző becsületes törekvé­sét, hogy elgáncsoltunk volna egy valamirevaló magyar munkát. A szerző jószándékát és hazafias buz­galmát nem vonjuk kétségbe. Kitűnő karmesternek, képzett és nagytapasz­­talatú muzsikusnak ismerjük Ungert, őszintén sajnáljuk, hogy képességeit ennyire túlbecsülte s hogy ennyire cserbenhagyta ízlése és önkritikája. Kár a rengeteg időrabló és ideg­őrlő munkáért, amiben — a költsé­­gekről nem is szólva — az Operaház­nak a mű bemutatása került Operá­ját a szerző maga vezényelte, a beta­nításhoz szabad kezet kapott és ő is­mert erélyével, rutinjával, szorgalmá­val minden módot és alkalmat ki­használt. A rendező Rékay András, a karok betanítója, Roubal Vilmos, a díszletek tervezője, Fülöp Zoltán, a jelmez­művész Márk Tivadar, meg­tett érdekében minden lehetőt. A ma­gánszereplők teljes odaadással vál­lalták és végezték feladataikat. Meg­ható hitvesi odaadással játszotta és énekelte Juha szerepét a szerző fele­sége, a parádés hangú, csillogó tech­nikával éneklő, hatásos külsejű Mik­lóssá Irén. A hálátlan címszerep át­gondolt és átárzott alakításáért, lel­kes énekéért teljes elismerés illeti Halmos Jánost, akárcsak a többi ki­­sebb-nagyobb szereplőt: Basilides Má­riát, Koréh Endrét, Hámory Imrét, Németh­­ Annát, Majeczky Oszkárt, Jámbor Lászlót, Laczó Istvánt, Szabó Miklóst, ifj. Toronyi Imrét. Sajnáljuk őket, szenvedő részeseit a komoly, szent ügy oltárán hozott méltatlan ál­dozatnak. Lányi Viktor. Gárdonyi Zoltán a Vöröskereszt javá-­­ ra rendezi szerzői estjét .Márc. 28-án fél 1­6 órakor a Zeneakadémiám Böszörményi Nagy Béla, Országh Tivadar és a lovag­utcai és maréi leányitéri polgári leányis­kolák énekkara szerepel a szerzői esten. Művész lemezek szimfóniák, versenyek, szólók. LEGU2A3B JAZZ LEMEZEK Minden rádióhoz lemezjátszó. KOMCIRTA—■ BUDAPEST,, IV., VÁCI­ UTCA 23. Zenegép, rádió, csere Használt, törött lemezeket magas áron veszünk! _____________1510 • Hegeddű­est. Lengyel Gabriella csü­törtöki hegedűestjének műsorából szinte kimagaslott Beethoven „Kreu­­tzer-szonátá“-jának kiváló előadása. Nemcsak alapos tudást, szorgalmas előkészítést, választékos műgondot árult el ez a szép produkció, hanem a fiatal előadó nemét és korát meg­­hazudtoló érettséget, fölényt, lelki gazdagságot is. Különösen az utolsó tétel színes lendülete és pompás kép­zeletű megoldása ragadta el a közön­séget. Zongorakisérője, Pe­ri Endre, igen jó muzsikusnak bizonyult, aki méltán vette ki részét a szép siker­ből. (m.) Ikárevus 10. Szombat Szér­éti előadásaink kedvezményes áron Kamara Varieté minden előadására. Ko­média hétfő pernek este és szomb­a­­ti helyelevétel a Víg-, Uj Magyar, Andrássy, Madách-, Vidám-, tóvárosi Operettszinház és a Komédia valamennyi előadására a Festi Hírlap jegypénztáránál: Vilmos császár-ut 78 (Tel u2- 285) vér. — Madách. ^7: I. Anna és ifj. Károly. — Vidám. Vgt. Ballé­pés jove.a. — Kamara Var. ys4, y47: Satar­­nitz-parádé. — Komé­dia. y2i, y37: Dupla clinkó. —­ Réviiszinház. Mi-:, 147: Automat­ok­— Bábszín játék. \, -l: Gyerm­­ei. 7: An­gyalt vettem fereségüől. — Erzsébetvárosi. y2S, 7: Fehérvári huszárok. — Józsefvárosi. 145, 71 Kata-Kitty-Katinká. m- Kisfaludy. 14 5, 7. Kzmáliás hölgy. . ------ d 1MIARMÓNIA i 1------- i teap Mm: Marte hKobíj . Vez. Ferencsik, közr. ifj. Váczi Károly, Szfev. Zenekar. V. 4. Mozart es? IV. Márc. 26. Kresz-K­amaraegyüttes* Dolmányi, * Beethoven, Dohnány­i, Schubert művek. ] VI. ütem tóráé ] K­resz-kamaraegyüttes, Dohnányi, Beetho-­­ ven, Dohnányi, Schubert művek. Issikn­es Barbara­­ zongoraestje III. 27. V. 7. Fauré — Babsssy — Ravzl . est. Közr. Báth­y, Martzy, Faragó. III. 29. , V. %7. (Mesterroűv. béri. IX.) Raii larsiea - leppá fiiam’a | ária- és dalest. Hl. 31. V. ’47. (Harmónia béri. VI.)___________________ • Marsiiiz hsíigvsrssnysk: ma este Zeneakadémián. feáli Maliéi kíséretté! Dolecskó—Segesdy szerzői esten. Hétfőn, 20-án Művelődés Háza: Sligpsz est a csárdásig Magyar nótás Tánc! Humor! Bordy, Csányi, Cselényi, Harangozó, Kar­­­dos Magda, Lux Marietta, Miklós Livia, Mindszenti, Nagyajtay, Pintér Margit, Rá­­dai Lász­ló, Rózsahegyi, Utry, dr. Legényei, Szimfonikus és Cigányzenekar. Márc. 24 este, Művelődés Háza: Társzó százat­ok Nijinsky Kamilla balletestje Ottrubay, Kálmán Etelka, Patócs Kató, Brada Rezső, Tatár György, Zsédenyi, Ká­roly és az Opera balletkarának tagjai. Be­vezetőt mond: Márkus Emília. Márc 26, vasárnap este Máv. Háza: lamstz taffea est Dal! Tánc! Humor! Tangóharmonika! Bilicsi, Turay, Somogyi Nusi, Tabányi, Csányi, Miklós Livia, Gilliam Henry, Hi­­dassy Éva, Jáhn, Kőváry Gyula, Kardos Magda, Rátonyi, Szondy Lajos, Harmonika Zenekar, Nádassy Balletkar, Szimfónikus Zenekar. Jegyek Marnitzrál, IV., Petőfi S. u. 14., VIli., József-körút 37. és Jegyirodákban. Szombaton, 25-én 7. Hz Tavaszi zseniál a tavasz muzsikájának és humorának nagy parádéja. 18 szereplő, 18 sztár. Jegyek ösz­­szes jegyirodákban. Vasárnap, 26-án V. Hz.­­ 7+4+3 Sztárok és konferansziék. 3 órás kacagó revüje. Jegyek összes jegyirodákban. Máz a huid.Qminn vas. 20-án Zz Z. Z. Pünküsti bevezetőt mond, Góthi Sándor konferál. Gyurkovics M., Barabás L., Fellegi T., Járay J., Madarász L. opera és operettekben. Góth, Rózsahegyi, Gre­­susz, Lánczy, Ladomerszky, Kőváry, Kar­dos Magda, Rajcsányi jelenetekben. Jegyek 111—111, 111—222 és a Zeneakad. portásánál. Rózsavölgyi rendezések hétfőn: Lientas II. estf© Z, y%7 Ma syar Tamás kecsben zenekarrr.1. Vez.: Fricsay, Z. 147. Pápay Klára estje 31-ére halasztva. Usznysy í z?tó is I cngircz Zoltán szerzői est 22-én. Lengyel G., Máthé J., Pongrácz M., Pécsi L., Kemenes F., Szabó M., Budai Balárda, Terézvárosi templom énekkara. 7. %7. Ürmössy Anikó előadóestje 23. 7. Ms 7. Járay József 24-én 1. %1 TinD’O.'cuó 0,'.A‘h­ Angyal Nagy és Jámbor közr. kisér a Rendőrzenekar, vez.: Bánfalvi. Gárdonyi Zoltán szerzői est 28-án Zk. H®. Bartók—Kodály-est 28 án Z. %7. Utry Anna — listán Sándor magyar nóta d. u. 2-án Z. %3. Beethoven: Coriolan-nyitány, két ro­mánc: Végh S., C-our­mise: Basilides,Rös­­ler, Littasy, Székesfőv. Ének- és Zenekar. Vez.: Ádám J. és Karvaly V. Ápr. 3. Beethoven VII. Szimfónia ápr. 5. Vez.: Komor. Közr.: Kovács Korné­lia (zongora), Székely Zsuzsi (ének). Koncert rendezései: Beszer­ményi-vagy holnap zongoramatiné Zeneak. 11. Károlyi zenekari est ápr. 11. betegség miatt 21-ről halasztva. lászlóffy Margit 23án Bach, Beethoven, Liszt, Debussy, Dohná­nyi, Stefánias, Geszler művek, V. 94 7. Oltói f­iáiSOT SA London, Páris, Berlin, Róma után Buda­pesten először. Zk. Hz. Falcon! 38-án BHZ. Brahms HL, S­lorodin: Poloveci tán­cok, Vivaldi, Glazcunov-hegedű­verseny. Közr. Gábori Elemér. (V. 97.) Ákos Kingita zongoraest 39 Rániel Ernő ápr. 3. Koncert Zongorabérlet. Ápr. 4.: Da Vlisger belga főzeneigazgató vez. BHZ.-t Ravel: Spanyol rapszódia, C. Franck: szimf., De­bussy: 2 Nocturne, Saint-Saens: zongora­­verseny. Közr.: Kotányi Klári. V. H 7. Bach: Máté-passio ápr. 6 és 8. Báthy, Basilides, Pataky, Kálmán, Tibor, Zalánfy, Hósa, Magyar T., vezényel: Lich­­­­tenberg. Fabani-Beethoven IX. ápr. 13. színházati Opera. 6: Petőfi (II. 11) T- Nemzeti. 6: Ka­­mán­ás na­gy. — Vig- 3: Aranyszárnyak (H. téglavörös), szül: A mi kis városunk. — új Magyar, Az első. — Városi. y2 4 és y2 7: Szt Imre Collegium nócahangú. — Föv. Operett. 6: Királynő csókja. — Andrássy. V2­7: Pénz nem boldo­­git. — Kamara. %7: Fatornyok, -r- Pesti. \'27: Fecske és zene-Szinház—Zene—Mozi útmutatónk egész héten nélkülözhetetlen a darabok kivá­lasztásánál ikozik Átrium. 153-034. Egy nap a világ. V24, tyü, %8, szó. v22. — Bel­városi Híradó. 181-244. Kulturfilm: üsd pofon! Finn sportbajnokok. — Kossuth Lajos. Hir­adók. Folyt. 10—21-ig. Corvin. 138-988. Ho­­zományvadász. 3, 5, U8. — Deák. 125-952. Mukl. %2, 1^4, V20, V27. — Fórum. 189- 543. Fedora. i£4, %6, »­,8. — Híradó. 222-383-192. panedek-ház. He. U8, szó. H2 — Korzó. 132-818. El­ső csók. Hé, HA, szó. y22. — Nemzeti Apollo. 222-002. Kalo­taszegi Madonna. H4, Hfl, H8, v*2. — Omnia. 130-125. Lajlft. Hé, H6, H«, szó­ V22 — Peat. 221-222. Ag­­rólszakadt urilány. Hf2, Ha, Hé, H6, H8. — Radius. 122-038 Andante. Mi, H«. H8, szó. H2 — Scala. 114-411. Benedek-ház. Hé, HA- H6, szó. H3 — Szittya. 110-140. CF,odarepülő. V94, H3, szó. H2. —• Urá­nia. 143-043. Csődöt mond a tudomány. 3, 499. Velence. Üsd po­fon! Finn sportbajno­kok. Kossuth Lajos. Híradók. Folyt. 9-21- ig. — Kamara. 423- 901. O"^ Mont*» Chris­to, H1 2, H3, H4, H0» W­ — Kantáé. Pesti Hírlap 1944 mstre. 18. giembfti 7 A Kassai polgárok Karineryé érm­e Márai Sándor hatalmas történelmi drámája, mely két éve oly kirobbanó sikert aratott a Nemzeti Színházban, most újból aktuális. Amint megírtuk, a „Kassai polgárokéért Kárainak ítélte az arra hivatott bírálóbizottság Budapest székesfőváros irodalmi ju­talmát, a Kazinczy-érmet Kazinczy nevében illőképpen és mondhatni stí­lusosan érte a szép kitüntetés a mű­vet és szerzőjét, az ifj magyar írás­­művészet kimagasló vezéregyéniségét. Hiszen Kazinczy Ferenc volt az, aki irodalmunk megújhodásának útját Európa felé tekintő szellemi magatar­tásban látta, saját óriási, korszakot jelentő munkásságával erre adott pél­dát és ösztönzést. A „Kassai polgárok" hőse is, a dóm építőmestere, Nyugatra küldi fiát, hogy lásson, figyeljen. A magyar szellemiség jövőbe magasodó épületén kevesen dolgoznak oly teljes művészi elhivatottsággal, mint Márai. Sok fontos írói megnyilatkozása közt a most kitüntetett drámai mestermű egyik elmozdíthatatlan pillére ennek a szellemi épületnek. Mozi Csodarepütlfs Szittya. A háború kezdete óta Úgy­szólván minden nemzet filmgyártása feldolgozta ezt a témát: az újonc be­vonul és tömérdek viszontagság, cset­­lés-botlás után végül is dicsőségesen megállja a helyét. Ez a film a téma francia változata, és egyben a legra­gyogóbb burleszk, amit évtizedek óta láttunk. A francia nem szenved túl­érzékenységben, nem fél attól,­­ hogy egy ilyesfajta film csorbíthatja bár­kinek a tekintélyét, viszont így a film minden egyes kockája csupa humor, sűrített komikum. Tegyük hozzá nyomatékkel, hogy a film csak a képszerű kifejezés legsajátabb esz­közeivel él, úgy amint azt a néma fil­meknél láttuk. A film egyetlen fel­irat nélkül is érthető és élvezetes lenne. Ennek köszönhető, hogy a film nemcsak a vidám szórakozást, hanem tiszta moziélményt is nyújt. A film főszereplője Kellys, kétségtelenül re­mek figura. Nekünk mégis az őrmes­ter tetszett jobban. Ezt a pompás behomót színészt az első percekben kedvencünkké avattuk. (mja) Közgazdaság Bánfffy miniszter a háború utáni keladatokról A Darányi Ignác Agrártudományos Társaság szakértekezletének záróülé­sén báró Bánffy Dániel földmivelés­­ügyi miniszter beszédet mondott:,, Hangsúlyozta, hogy a gazdasági élet “ háborús erőfeszítésének csökkentése következtében keletkező nehézségek elhárítására már most fel kell ké­szít­ni. A háborús gazdálkodásba át­vitt munkaerőket és javakat, a hadi­célú berendezkedéseket a legkisebb zökkenővel kell majd beállítani a bé­­kegazdálkodásba. • Minden eszközzel megakadályozandó, hogy a túlfoko­zott munkaerőigénybevételt súlyos munkanélküliség vál­tsa fel. Ezt zök-­­ kenésmentesen csak akkor tehetjük meg, ha a leszerelés és a hadiiparban feleslegessé váló munkások elbocsá­tását fokozatosan vihetjük keresztül. Másik fontos átmenet gazdasági feladatunk a termelés fenntartása , akkor, amikor az anyag beszerzési és egyéb nehézségek változatlanul fenn­­állanak. A háború utáni gazdálkodá­­­­sunknak rugalmasan kell alkalmaz­­kodnia a piacok igényeihez, ezt minél s­­zélesebb körű minőségi termeléssel és a belterjes gazdálkodással érhetjük el. A mezőgazdasági lakosság ruhaszük­­ségletének biztosítása. A közellátásügyi­­ miniszter a napokban kiadandó rendele­­­­tében úgy intézkedik, hogy a kötelezően 8 előírt termelésen felül a mezőgazdasági lakosság családonkint 309 négyszögölön kendert vagy 150 négyszögölön rostlent termelhet s annak termését saját ruhá­zati szükségletének fedezésére közvetle­nül fölhasználhatja. A* értéktőzsde záróárfolyam­a. Zárójelben az eltérő előző hír, záróárfolyam. A *-gal jelölt papírokban volt kötés. •Hitelbank . . . 138,5­­Salgó .............149 •Magy. B. ex 2.5 94 Urikányi . . . . 85.« •Leszám. (93.5) 97.5 Fővárosi . . . .­­«.1 'Nemzeti Bank 432 Pallas................ 10.• Magy.­Olasa . . 31.5 Fegyver . . .­. 165 •Keresi. Bank 219.5 'Ganz . . . (72) 71.8 •Per.v. Tak. . . 39.5 'Acél................. 240.» 'Közs.T. (152.5) 154 'Rima ..... 347.S­z­áokiár .... 7.3.75 Soproni Vasu . 67.5 Pesti Hasal . . 138.76 'Hofherr (46.5 1­46 | Magy. Bizt. . 1933 Ausztria .... Bpá­­. Bp. Gőzra. . 55 Duna-Száva . . 12.5 Hunsária .... 103 'Levante . , , , 1-68 Bauxit................ 772.5 T-ust.................. 142 Boocslnl .... 55 Délcukor . . , 232 Borsodi Szén . 44 Magyar Cukor 375.25 Szentlőrinci . . 80.6 Ro­dberger . 159 Cementia . . . 303 Magyar Kender 74.1 Dräsche . . . . 71 Pamutipar . 126.31 Magnezit .... 934 Szegedi Kender 311.70 Aszfalt................. 19 Gumi.................. 136.25 Kőszén............. 1628 *Vas. Forg. (85) 53 Nagybál. • . . . 85 «Telefon .... »7 Lóverseny Szombaton:­zigete. Kilenc verseny­szám kerül szombaton lefutásra. A ló­verseny Nemzetközi mechanikus hendi­kep, melyben Csillám, Csatár és Dolly az esélyek. Jelöltjeink: I. Elmarad, I. Futórózsa—Steffi, III. Zimony—Irat, IV. Picuri—Silico, V. Peter Watts—Mukl, VI. Csillám—Csatár, VII. Index—Dárius VIII Domoszlói Bajnok—Buda, IX. Cas­có—Irat, X. Jaspis—Domoszló. A Magyar Ügs­óverseny Egyesület " 1944 március 18, 19 és 22-én délután 2 órai kezdettel ügetőversenyek"..« rendel.

Next