Pesti Hírlap, 1944. július (66. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-22 / 164. szám
Vitéz Teneki Mihály tájékoztatta a MÉP-et a helyzetről A Magyar Élet Pártja rendkívül élénken látogatott klubnapot tartott. A párt törvényhozói és főispánjai már a kora délutáni órákban megjelentek a párt Akadémia utcai helyiségeiben és fesztelen eszmecserét folytattak a bel- és külpolitikai kérdésekről. Az esti órákban megjelent Tasnádi -Nagy András, a képviselőház elnöke, Peményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, Antal István, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetésével is megbízott igazságügyminiszter, valamint Jurcsek Béla, a közellátásügyi minisztérium vezetésével is megbízott földművelésügyi miniszter, továbbá Huszovszky Lajos, vitéz Bonczos Miklós és Kiss Endre államtitkárok és Hunyadi Búzás Endre, a Magyar Élet Pártjának alelnöke. A párt törvényhozóit vitéz gróf ‘Teleki Pál országos pártelnöke tájékoztatta a jelenlegi politikai helyzetről és egyéb időszerű kérdésekről. Az országos elnök felkérte a párt törvényhozóit, hogy folytassák továbbra is azt a komoly munkát, amelyet a jobboldali gondolat jegyében az ország érdekében a mostani nehéz időkben végeznek. Vitéz gróf Teleki Mihály a továbbiakban a párt törvényhozóinak mélységes megdöbbenését kifejezve, emlékezett meg arról a merényletről, amelyet a Nagy-Német Birodalom vezére ellen terveztek. Az országos elnök örömének adott kifejezést a fölött, hogy Európa és a kereszténység védőjének személyét a Gondviselés megoltalmazta. A párt tagjai vitéz gróf Teleki Mihály országos elnök szavait egyhangú lelkesedéssel fogadták és mindanynyian megnyugvással vették tudomásul, hogy a szövetséges Nagy-Németbirodalom vezére továbbra is élén áll annak a küzdelemnek, amelynek győzelme, befejezése a magyar érdekek megvalósulásához vezet. SOHA MÉG MAGYAR NYELVEN NEM JELENT MEG MINDEN ASSZONYI TUDNIVALÓNAK OLYAN TÖKÉLETES GYŰJTEMÉNYE, MINT AZ Asszak Arskyköaijive A két hatalmas, egyenként 400—400 oldalas kötet a legalaposabb és legmegbízhatóbb összeállításban tartalmazza mindazt, amit a nőnek, legyen fiatal lány, dolgozó ínó, feleség, anya vagy háziasszony, tudnia kell saját magáról, egészségéről, önápolásáról, öltözködéséről, fehérneműjéről és ruházatáról, a sportról, a művészetről, légióként pedig gyermekéről, a csecsemőkortól a pályaválasztásig, mindazzal együtt, ami a gyermek nevelésével, ruházkodásával és szórakozásával összefügg. Az otthon körében pedig a lakáskultúrát, családi- és nyári házak berendezését, a fűtést, világítást, takarítást, a konyha- és szakácsművészet tudományát (remek és teljes szakácskönyv kíséretében), a szobavirágokat, a befőzést, a gyümölcsös- és virágoskertet, a baromfiudvart és még sok mást tárgyal az „Asszonyok Aranykönyve“ száz és száz ötlettel és tanácscsal fűszerezve és mondanivalóit világos, áttekinthető rendszerbe foglalva. Az „Asszonyok Aranykönyve“ Európa szakirodalmának eddig legtökéletesebb tanácsadója a kézimunka összes ágazataiban is. Az „Asszonyok Aranyköny/op.“ 13X26 cm nagyságban, két kötetben, több ezer képpel és színes illusztrációkkal díszítve, a legfinomabb műnyomó papíron, gyönyörű aranyozott kötésben jelent meg. A két kötet ára tokban 126.— P. Szállítja: GÁBOR ÁRON könyvkiadó, Budapest, IV., Semmelweis utca 7. (Telefon: 381—418.) 311.— pengő utánvét és további háromhavi 30.— pengős részletfizetés ellenében. Készpénzfizetésnél 30% engedmény Az a huncui tarsolyaszó írta Nyéki Méhes Mátét A palócföldi lány és legény szerelmi hajlandóságának tisztességes megvallása éppen olyan sokféle módon lehetséges, akárcsak az úri népeknél. Udvarlás, virágajándék, mézeskalácsszív megfelelő körirattal, keszkenőcsere a jelképes megnyilvánulásai a szerelmes állapotnak, ami legtöbbször a házasság rabságába vezet. Van azonban olyan házasság is, amelynek nem szerelem a csíráztató magja, amikor nincsrozmaringes jelképe a nyiladozó vonzalomnak, csak úgy négy fal közt határozzák el a szülők a fiatalok páros életét. Ennek az urak között érdekházasság a neve, az Ipoly Mentén meg azt modják az ilyenre, hogy „ezüst zsákot vett a vállára, de az ezüst másra fénylik“. Mert vállon cipelni ilyen zsákot bizony tehet és igen nyom, ha az ezüst nem mívesen simul a vállra. De mit lehet tenni, ha az öregek úgy tartják, hogy cipó cipővel, csizma csizmával, a küdmön meg ködmünnel páros csak. Megtörténik olykor azért, hogy a fényes csizma szívesen simul a zsírral kent csizmához, ez meg nem lép tovább, hanem még ő is közelebb férkőzik. Hát ilyen eset történt a legelőt bérlő fiatal terbegeci juhásszal is. Igaz, hogy juhászembernek egytőlegyig csavarra jár az esze, ami nem i.3 csodálatos, annyit gondolkozhat hason fekve reggeltől estig egymagában, hogy sok huncutságot kitalálhat közben. Parák Gyuri juhászlegény is csak a pulijával tudott beszélgetni, amikor a vásárkor látott Dallos lány iránt már nagyon noszogtatta valami. — Ugye, Burkus, szép lány ez aDallos Annus, aki erre szokott járni? Jó is van a feleségnek, csak ne lenne olyan módos. Mergy tán 'nem is jönne hozzám. Igaz-e, Burnus? .. . ! — Vau-vau, erre Burkus, mintha csak értette volna a kérdést. Hát úgy látszik, a vakkantást viszont megértette Gyuri juhász, mert hirtelen átvillant valami a srófos eszén. Belebújt a kökénybokorba, megsimogatta a kutyát, az meg ránézett apró, okos szemeivel. — Csak okosan hajtsd a báránykát, Burkus . . . Alig hogy ezt mondta Gyuri, feltűnt a domboldal alján elvezető gyalogúton az Annus lány, ebédet vitt az apjának aratáshoz. Gyuri megsimogatta Burkust, a bokor mögül rámutatott a siető fefehérnépre, amire a puli hangos ugatással szaladt a lány felé. Annus nagyon megijedhetett a mérges fekete kutyától, mert majd kiejtette az ételhordót kezéből és nagyot kiáltott: — Segítség!.. . . Egy füttyentés hallatszott csak, amire Burkus visszaszaladt és utána lágy furulyaszó ütötte meg a lány fülét. És még milyen nóta szólt belőle. Az, hogy: „Csak egy kis lány van a világon . . .“ — Persze, csak egy kis lány, oszt azt is majd összetépeti a kutyájával, — kiáltotta Annus a láthatatlan valaki felé. Azzal tovább sietett a gyalogúton. Másnap, amikor az ebédet vitte, nem ugatta meg a kutya, csak a tegnapi nóta szállt feléje újra, így ment ez vagy négy napon keresztül. Annust a kíváncsiság kezdte furdalni, hogy ki lehet az a furulyáé? — Juhász nincs a faluban, ez biztos a szomszédból való, de nemrég jöhetett oda, mert nem tudott róla. Szépen furulyázik, az biztos és mindig csak azt az egy nótát és akkor, amikor ő megy arra, aztán elhallgat. Na, majd megtudom én azt.. . Nem kérdezősködött senkitől sem, hanem legközelebb, hogy arra ment, még mielőtt a furulyaszó felhangzott volna, füttyentett egy nagyot. Burkus a kökénybokorból engedelmesen szaladt hozzá és körültáncolta a lányt. Hol a furulyás gazdád, te boglyas kutya, — simogatta meg az állatot, — vagy nem meri magát mutatni? Gyuri hallotta ezt a kutyához intézett beszélgetést, előlépett hát a bokorból és sietett a lányhoz. — Adjon Isten, jó napot, szép violaszál. Itt vagyok magam is személyesen, Parák György, a juhok, a kutya és a furulya gazdája. Annus ránézett a szép szál fiúra és belevörösödve kérdezte: — Aztán minden erre menő szoknyásnak azt a nótát furulyázza? — Azt ma nem, szép bugám. Neked szólsz csak igy, amióta megláttalak a gyarmati vásáron. Másnak néma az én furulyám . . . — No ne mongya! Gazdalány nem érti a furulyaszót, abból csak a juhászlány ért. — Hi, a nemjóját! A magam gazdája vagyok én is, nem a másé! Saját tulajdon juhaim ezek, csak legelőt béreltem itt nekik, mert nagy aszály van Herencsénbe, az én falumba, ahol még a fű se nőtt ki. — No és aztán, mégis csak juhász! — Abbion, büszke módon, még pedig szerelmetes. — Ejha, erről nem is tudtam, — szólt hegyesen Annus, azzal sietett tovább. Gyuri intett valamit Burkusnak, az meg ment a lány mellett szaporán. — Bizony én is mennék utánad hívás nélkül, mint a kutyám. Hát még hivásra . . . — Igazán? De azért csak hivja vissza, mert az apám nem tudná, honnan tettem szert rá! Gyuri füttyentett egyet, Burkus visszaloholt s máris megszólalt a furulya. Uj nóta sirt belőle, az, hogy: „Felednélek, felednélek, de nem tudlak feledni . . Harmadik nap, ahogy találkoztak, azt mondja Annus Gyurinak: — Olyan jó volt azt a furulyaszót minden délben hallgatni. De hónap már nem jövök, bevégeztük az aratást . . . . Haldiáig a az£ Ajungs, azírt máskor is. Eljövök én a szomszéd faluból is a kertetek végibe, oszt fog szólni a furulya. Jó lesz? — Jó lesz, Gyuri, nem bánom hát, gyűjjön . . . Erre Gyuri derékon kapta a lányt és olyant cuppantott a szájára, hogy Burkus is felugrott, de nem tudta, hogy mit kell csinálni erre a szokatlan hangra. — Ejnye, Gyuri, menjen már, mer ez nem tartozik a furulyaszóhoz. — De bizony együtt jár ám azzal. — Huncut szerszám is akkor a furulya, — mondta nevetve Annus és sietve lépkedett tovább. Este a Dallosék kertje alján felhangzott a furulyaszó. Azt nótázta, hogy: „Nincsen annyi tengercsillag az égen." Annus amint ezt meghallotta, mindjárt talált menekére ürügyet. — Megnézem édes, hogy be vannak-e a tyúkok zárva .. . A nóta után egy kis szünet volt. Csak egy csók erejéig. — Csak furulyázz, Gyuri, tovább akkor nem gyanakodnak odabent, — szólt a lány. Egy nóta, egy csók, de hát az esti furulyaszónak is csak vége szakad egyszer, mert az anyja kiáltott ki Annusért. A lány beszaladt, Gyuri meg hazafelé ballagott, száján a csókok ízével. De hát való igaz, hogy a Juhász esze csavarra jár, mert útközben elkészült másnapra máris a csalafinta terv. Otthon azt kérdi Gyuri a kis bojtártól: — Misa fiam, nem is tudom, tudsz-e te furulyázni? Mert bizony még sose hallottalak. — Hogyne tudnék, gazdáram, azért vagyok bujtár. Azzal máris vette elő a furulyát és rákezdett. — Jó van, Misa, úgy megy az, akárcsak nekem. Nohát holnap velem jössz este, oszt más dolgod se lesz, mint hogy bebujtatlak egy bokorba, ott se látsz, se hallasz, csak furulyázol folyvást A végin kapsz egy koronát. Másnap * furulya*nó*a megint csak kiszökött Annus. Gyuri ott állt a kerítésen belül, szájában a furulyával, de amint Annus jött, rögtön csókkal fogadta. A furulya meg csak szólt tovább. — Jaj, hát ez mi? Vagy boszorkányosság van a furulyádban, hogy tovább szól a zsebedbe? — Dehogy is van, Annuskám. Csak a kis bujtárom furulyázik helyettem itt a bokorba, hogy mi egyvégbe csókolódzhassunk . .. — Megnézem azt a lányt, anyjuk. Nem tetszik ez a minden esti furulyaszó nekem. Mindig akkor megy ki sötétbe az a lány, amikor meghallja. — Nem gondolod, István, hogy amíg a furulya szól, nem lehet semmi baj? — Hát ami biztos, az biztos. Furulyaszó, juhászember egybetartozik. Annak meg huncut az esze. Kutya jár a kertek alatt, de alighanem a juhász is vele van. Bizony az öreg Dallosnak igaza volt. Szólt a furulya és a fiatalok ott csókolództak a kert végében. Egy pillanatig gondolkozott Dallos uram, hogy mit csináljon. Azt határozta azonban, hogy nem zavarja meg a fiatalokat. Visszalopakodott csendesen, mint ahogy odament s a háztól kiáltotta: — Annus, gyere befele. Annus a szülői faggatásra mindent bevallott. Még olyant is, ami nem volt igaz. Egy kis ellenkezés után az apja azt mondta rá: — Haszontalan vagy, amini biztos. No de nem baj. Ott egye a fene, úgyse vót még csavaros eszű juhász a famíliába. Ki tuggya, mire lesz jó . . . Másnaap kiment az öreg a tarlóra, megállt a domboldalban, szétnézett, nincs-e Gyurin kívül más ott, aztán odakiáltott neki: — Srófos eszü juhász, jöhetsz hónap kérőbe. Vár a lányom délelőtt oszt lehet, hogy este is. A kis bujtárt azért hozhatod magaddal, ha másennap is ő fújta helyetted a fu-i , u , y,,, i , , _t.L____ Vitéz Rátz Jenő nyilatkozata Vitéz Rátz Jenő az Esti Újságban a következőképpen nyilatkozott a lemondásával kapcsolatban terjesztett fairekről: — A rólam országszerte keringő hírekkel szemben szükségesnek tartom a következők leszögezését: Június 2-án feltártam a miniszterelnök úr előtt a helyzetről való felfogásomat, amely arra késztett, hogy miniszteri állásomről lemondjak. A miniszterelnök úr közeli németországi útja miatt a döntést közös elhatározással a miniszterelnök úr visszatértéig elhalasztottuk. — A németországi it után — miután a lemondásomat kiváltó okok és események csak szaporodtak — minisztertársaim jelenlétében lefolytatott alapos viták után június 14-én fenntartottam elhatározásomat és felmentésemet célzó kérésemet. Ettől a naptól kezdve sem minisztertanácsokon, sem az ügyek intézésében nem vettem többé részt. — Felmentési kérésem elintézését azóta június 19-én írásban, június 22-én a miniszterelnök úrral folytatott megbeszélésen, majd július 2-án telefonon és július 13-án újabb levélben is sürgettem. — A július 2-a óta eltelt hat hét alatt se le nem fogtak, se meg nem szöktem, se öngyilkosságot nem követtem el, amint azt a hírek mindenfelé suttogták és amint az a hírek elindítóinak talán kellemes lett volna. Vitéz Rátz Jenő a kormányból való kiválása után is természetesen továbbra is a Magyar Megújulás Pártjának helyettes vezetője marad. Vitéz Haynal Alajos kormánybiztos: Két héten belül rend lesz a lakásfronton A lakáskormánybiztosság épületét napok óta szabályszerűen megszállva tartó tömeg zsibongása hallatszik fel a nyitott ablakon keresztül, megszakítva időnként az utcán felállított hangszóró harsogó hangjától, amely kerületeket, névkezdőbetűket mond be, így tartva rendet a rengeteg ember között. Ez a hangzavar adja mintegy hátterét azoknak a pattogó szavaknak, amelyekkel vitéz Haynal Lajos ismerteti a sajtó képviselői előtt kormánybiztosságának feladatait és munkáját. Rendkívüli ember, az tagadhatatlan. Csupa szenvedély és ideg és látszik, hogy mindent beleadott a munkába, amivel megbízták. Amiket mond, azt csupa öröm hallgatni. Bürokráciamentesség, protekció kizárása — nemcsak szóban, hanem amint azt itt saját szemünkkel láthatjuk, tettekkel is — igazán arra kell, hogy késztessen mindenkit, hogy tapsoljon a lakáskormánybiztosnak és további sikert kívánjon működéséhez. Ami pedig az általa leszögezett szempontokat illeti, tudniillik, hogy egyben szociálpolitikát is akar csinálni, a kisembereket akarja elsősorban védelemben részesíteni, erre csak egyet lehet mondani: ez az, amit a magyar közvélemény vár a lakásügyi kormánybiztostól. Szavai és a működésének első öt napja alatt elért eredmények meggyőzőek és megnyugtatóak. A sor most már a közönségen van, hogy megértéssel fogadja és támogassa a kormánybiztos munkáját és segítse is őt abban, hogy ne csak pozitív irányban tudjon eredményt elérni, hanem hogy végére tudjon járni mindazoknak a visszaéléseknek, amik eddig ezen a téren történtek. A visszaéléseket meg fogják torolni Vitéz nemes Haynal Alajos vezérőrnagy, lakásügyi kormánybiztos értekezletre hívta meg a fővárosi sajtó képviselőit, hogy előttük az eddig végzett munkát és a jövő feladatait vázolja. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy elsősorban azokat akarja lakáshoz juttatni, akik mások bűnei miatt nem juthattak eddig fedél alá. Két héten belül rend lesz a lakásfronton — mondotta a kormánybiztos. — Szociálpolitikát kíván folytatni, ami azt jelenti, hogy mindenkinek lakáshoz kell jutnia, aki erre jogosult. A lakásokat általában három osztályba sorolták, az elsőbe tartoznak a műbútorokkal berendezett luxuslakások, a másodikba a nagy többség által lakott és igényelt polgári lakások és a harmadikba a puhafabútorokkal berendezett egyszerűbb lakások. Mindenki csak a maga életkörülményeinek megfelelő osztályú lakást igényeljen, mert csak ilyet kap. Éppen ezért az eddigi önkényes lakásfoglalásokat és a kormánybiztosság által jóvá nem hagyott beköltözéseket mind felülvizsgálják. Egyébként pedig a háztulajdonosok vagy házfelügyelők éppen úgy érezni fogják a törvény sújtó kezét, ha visszaélést követne el, mint a lakásigénylők és ellenük minden esetben internálási javaslatot teszek. Csak a valóban jogosultak kapnak lakást Hat munkanap alatt 25.000 ember kérelmét bírálták felül s ennek kapcsán 4779 igényjogosultságot állapítottak meg, akik közül már másnap 2375 igényjogosult beköltözhetett új lakásába. A többi 20.000 kérés nem volt jogos s azokat el kellett utasítani. Általában megállapítható, hogy naponta 5—6000 ember fordul meg a kormánybiztosságon, akik közül csak néhány száz a valóban igényjogosult. A lakásjogosultsági igazolvány csak annyi szobás lakásra jogosít, ahány szobára azt kiállították. A visszaéléseket a legszigorúbban fogják elbírálni, mint ahogy eljárnak azok éteken a háztulajdonosok ellen is, akik 24 órán belül nem jelentik a kormánybiztosnak a házukban bármilyen címen megüresedett lakásokat. Hasonlóan érvénytelenítik azokat a zsidó lakásokban létesült albérleteket, amelyeket március 22-ike után hatósági jóváhagyás nélkül kötöttek. Felülvizsgálják az önkényes foglalásokat A legközelebbi idők feladata közé tartozik elsősorban a zsidó lakások önkényes elfoglalásainak, valamint a jogtalan kiutalásoknak felülvizsgálata. A zsidó házakban lakó keresztény fő- és albérlők ügyeit egyelőre nem tárgyalják. Csak az összeírás feldolgozása után kerülhet sor arra, hogy zsidó házakból a keresztény lakók kiköltözhessenek. Feladatunk kettős. Hajlékhoz juttatjuk azokat, akiktől a régi rendszer fogkrém