Pesti Hírlap, 1944. november (66. évfolyam, 249-272. szám)

1944-11-03 / 249. szám

A Pesti Hírlap 1946 nov. .3. péntek egyébként a törvényhozás vagy a kormányzó jogkörébe tartozó rendelkezéseknek és intézkedéseknek a jóváhagyása is, amelyeket a kormányzói jogkört ideiglenesen gyakorló Szálasi Ferenc miniszterelnök, az általa megalakított minisztérium és az egyes miniszterek az 1944. évi október hó, 16. napja óta tettek. A törvényjavaslat a további rendelkezéseinek alapjául elfogadja azországtanács ama fent kifejtett álláspontjának teljesen alapos és indokolt voltát, hogy az ország jelenlegi háborús állapota mellett kormányzóválasztásra nem kerülhet sor. Az ország területének jelentős részén ugyanis harcok dúlnak, amely sok törvényhozót akadályozra az országgyűlés kormányzóválasztó ülésében való megjelenésében. Éppezt ezért addig, ammdig a kormányzói tiszt betöltésének ezek az akadályai el nem hárulnak, ideiglenes intézmény létesítésével kell gondoskodni az államfői félnivalók ellátásáról Mindehhez a kellő megoldást a kialakult tényleges helyzet nyújtja. Az egész ország népénél: osztattan lelkesedése és bizalma kísérte Szálasi Ferencnek azt az elhatározását, hogy a kormányzói jogkörbe eső tennivalók ideiglenes ellátását saját kezébe vette, éppert ezért a törvényhozás helyesen és a nemzet akaratának megfelelően cselekszik akkor, amikor most törvénnyel bízza meg őt az államfői,teendőknek a kormányzói tiszt betöltéséig való ellátásával. Az erre vonatkozó rendelkezést tartalmazza a javaslat 4. §-a azzal a hozzáadással, hogy Szálasi Ferencet a “Nemzetvezető“ cím illeti meg. A Nemzetvezetőt a javaslat 5. §-a szerint a kormányzói jogkörben foglalt összes jogok megilletik. E mellett azokban a háború által okozott rendkívüli helyzet indokolttá teszi annak lehetővé tételét, hogy az államfő — az országot irányító hatalomnak szilárdan egy kézben tartása végett — a miniszterelnöki tisztet is saját személyében betölthesse. A javaslat 5. §-a az erre vonatkozó rendelkezést is tartalmazza. Ilyen esetben azonban gondoskodni kell arról is, hogy az 1343. évi III. t.-c. 3. §-ában foglalt ama alkotmányjogi szabálynak, amely szerint az államfő bármely rendelkezése vagy intézkedése csak úgy érvényes, ha azt valamely felelős miniszter ellenjegyzi, eleget tehessen tenni. E végből — a javaslat szerint — olyan esetben, amikor a Nemzetvezető a miniszterelnöki tennivalókat is ellátja, az 1917:XI. törvénycikk alapján kinevezett tárcanélküli miniszterként miniszterelnökhelyettest kell kinevezni vagy esetleg a miniszterelnök helyettesítésével a miniszterek egyikét kell megbízni. A miniszterelnökhelyettes, illetőleg a helyettesítésével megbízott miniszter látja el ezután miniszteri ellenjegyzéssel a Nemzetvezetőnek azokat a rendelkezéseit és intézkedéseit, amelyeknek ellenjegyzése egyébként a miniszterelnök hatáskörébe tartoznék. A javaslat 6. §-a a Nemzetvezető személyes jogállását és alkotmányjogi félelvsségét szabályozza. E szerint a Nezetvezető személye sérthetetlen. Száz ellene sem büntető eljárást, sem a rendes bíróság előtt — polgári eljárást indítani nem lehet..A büntetőjogi védelem szempontjából jogállása a kormányzóiéval,illetőleg a királyéval azonos. Fennáll szartban — a javaslat szerint — a Nemzetvezető alkotmányjogi felelőssége az alkotmány vagy a törvény megszegése esetében. A javaslat szerint ilyen esetben az országgyűlés vonhatja őt felelősségre akként, hogy a felelősségrevonást a képviselőház mondja ki, a bíráskodást pedig a felsőház tagjaiból az 1348: III. tc. 34. §-a szerint szervizett, tehát ugyanaz a bíróság gyakorolja, amely a felelősségre vont miniszter felett ítélkezik. Annak következtében, hogy a jelen javaslat szerint a kormányzói tiszt üresedésének tartama alatt az államfői tennivalókat a Nemzetvezető látja, rendelkezni kell az országtanács működésének a Nemzetvezető műköésének tartama alatt való szüneteltetéséről is (7. §). Tekintettel arra, hogy a kormányzói tiszt riincs betöltve és a kormányzói jogkörben foglalt jogok gyakorlása a kormányzói tiszt üresedése alatt a jelen javaslat által van biztosítva, feleslegessé vált a kormányzóhelyettesi intézmény, amiért is annak megszüntetésére is javaslatot kell tenni (8. §). A jelen javaslatba illesztetett az 1939. évi június hó 10. napjára összehívott Országgyűlés tartamának meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés is (9. §). Az 1939. évi június hó 10 napjára összehívott országgyűlésnek írtamét az 1944: VIII. törvénycikk 1. év tartamára, tehát az 1945. évi unius hó 9. napjáig meghosszabbtotta. Nem kétséges, hogy ma is fennállanak mindazok az okok, amelyek az 1944: VIII. törvénycikk megalkotásakor szükségessé tették új képviselválasztások megtartása helyett az ors Aggyűlés tartamának törvénnyel valóhosszabbítását. Nem szorul különbb indokolásra az, hogy a jelen és háborús helyzetben, amikor az tg területének jelentős részének dúlnak, az országgyűlési képi választások megtartása teljesen itten. Kétségtelen az is, hogy mindazok az okok, amelyek az új választások megtartását jelenleg akadályozzák, mindaddig fenn fognak állni, amíg a jelenlegi háború befejezést nem nyer, illetőleg még ezután is egy bizonyos átmeneti ideig, amelynek tartamát az összes, körülmények figyelembevételével előreláthatóan hat hónapban lehet megállapítani. Éppen ezért szükségesnek látszik, hogy az országgyűlés időtartama a háború befejezésétől számított hat hónap elteltéig meghosszabbíttassék. A háborút befejezésének idejét tárgyilagos megjelöléssel aligha lehet másként meghatározni, mint a békekötés idejével. Aligha lehet ugyanis elképzelni olyan megoldást, amely nem objektív ténykörülmények, hanem például a minisztérium megállapítása útján jelölné meg a háborús állapot végét és így a minisztérium elhatározásától függne az országgyűlés élettartama. A MTI jelesíti: Megalakult a felsőházban is a Nemzeti Szövetség, amely háromtagú bizottságot küldött ki az Országgyűlési Képviselők Nemzeti Szövetségével való érintkezés felvételére az együtttttízködés megbeszélése céljából. A Felsőházi Tagok Nemzeti Szövetsége felkéri mindazokat a felsőházi tagokat, akik a Nemzeti Szövetség célkitűzéseit támogatni akarják, hogy belépésüket a legsürgősebben jelentsék József király herceg, tábornagy urnak. A Felsőházi Tagok Nemzeti Szövetsége és az Országgyűlési Képviselők Nemzeti Szövetsége felkéri tagjait, hogy november 1-től állandóan tartózkodjanak Budapesten. A Nemzeti Szövetség november 3-én értekezletet tart Szász Lajos kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, a Nemzeti Szövetség elnöke, kéri a Nemzeti Szövetség törvényhozó tagjait, hogy november 3-án déli 12 órakor a képviselőházban a szokott helyen megjelenni szíveskedjenek. A Nemzeti Szövetség Szász Lajos elnök vezetésével teljes ülést tartott, ef etélyért a szövetség tagjai úgyszólván kivétel nélkül megjelentek. A kormány tagjai közül a teljes ülésen megjelent dr. Budinszky László igazságügyi miiniszter, továbbá dr. Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az ülés napirendjén a képviselőház elé kerülő törvényjavaslatok megbeszélése szerepelt, de megvitatták az időszerű kérdéseket is. Vitéz Jaross Andor a teljes ülés végén jelentést tett a propagandaszakosztály megindult munkájáról. Kolosváry-Boresa Mihály a sajtóügyek kormánybiztosa Az államügyek ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök dr. vitéz Kolosváry-Boresa Mihály címzetes államtitkár, országgyűlési képviselőt, az Országos Magyar Sajtókamara elnökét a sajtóügyek országos kormánybiztosává folyó évi október hó 31-én kinevezte. Hegedős Kálmán a rádió kormánybiztosa Az államügyek ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök Hlatky Endre államtitkárt a sajtóval kapcsolatos ügyek, a Magyar Éppen ezért a javaslat 9. §-a az országgyűlés tartamának a békekötést követő hatodik hónap végéig való meghosszabbítását javasolja. .. A törvények kihirdetésének a joga, mint a kormányzói jogkörben foglalt jogok egyike, a Nemzetvezetőt fogja megilletni. A jelen törvénynek a kihirdetésére azonban, amely éppen a kormányzói jogkört ruházza a Nemmizetvezetőre, különleges rendelkezés megalkotása szükséges. Tekintettel arra, hogy a törvényt az országgyűlés mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos letéteményese hozza meg, az a szabályozás a helyes, hogy a jelen törvény kihirdetését az országgyűlés rendelje el és — a törvény nagy nemzeti jelentőségére tekintettel megállapított ünnepélyes — kihirdetési záradékot az országgyűlés két Házának elnökei írják alá. Végül a részletes indokolás szakaszonként foglalkozik a javaslattal. Távirati Iroda, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió részvénytársaság, valamint a könyvkiadással összefüggő kérdések magyar királyi kormánybiztosi tiszte alól folyó évi október hó 31-én fölmentette és ugyanakkor dr. Hegiédeös Kálmánt, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió részvénytársaság, valamint a magyar királyi posta rádiófelügyelősége és az alája tartozó hivatalok, továbbá a Magyar Hirdető Iroda részvénytársaság kormánybiztosává kinevezte. Miniszteri biztosok fcinsvazüs® A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter dr. Marinkovich Lászlót a gabonakereskedelmi szakma miniszteri biztosát, valamint dr. Vargha Sándor Özsébet, a könyvkiadás és könykereskedelem, a papír- és irószerkereskedelem, a filmkereskedelem és filmkölcsönzés, az óra- és ékszerkereskedelem,a bélyegkereskedelem, továbbá a mű- és régiségkereskedelem szakmai miniszteri biztosát e megbízatásuk alól felmentette. Egyben a gabonakereskedelmi szakma miniszteri biztosává dr. Krumpholcz Zoltán m. kir. külkereskedelmi hivatali felügyelet, a könyvkiadás és könyvkereskedelem, a papír- és irószerkereskedelem, filmkereskedelem és filmkölcsönzés, az óra- és ékszerkereskedelem, a bélyegkereskedelem, valamint a mű- és régiségkereskedelem szakmai miniszteri biztosává dr. Sipőcz István m. kir. külkereskedelmi hivatali felügyelőt rendelte ki. A belföldi sajtóellenőrző bizottság a Sándor utca 7. számú épületbe költözött. Megalakult a Felsőházi Tagok Nemzeti Szövetsége Savanyu cezisor írta Hamar Zoltán Nándor bácsi sok savanyu cukrot fogyasztott és sokat mérgelődött, s ha ma is élne az öreg, még többet mérgelődne, mert azóta nemcsak a savanyú cukrot, hanem sok más egyebet is elszopogattak már előlünk a háborús évek. Akkoriban Sanyi meg én rövidnadrágos gimnazisták voltunk. Ha találkoztunk Nándor bácsival, mindig kaptunk tőle egy szem savanyú cukrot. Ennek a kis nyalánkságajándékozásnak pedig megvolt a maga szertartása. Az öregúr, mint afféle régi gazdasági szaktekintély, föladta nekünk a kérdést: — Na, gyerekek, tudjátok-e, mi a búzának a tudományos neve? — Triticum vulgare! — vágtuk ki büszkén a feleletet. — Nagyon helyes! — bólongatott az öreg. — Látom, hogy intelligens gyerekek vagytok. Na, nesztek egy szem savanyú cukor! A következő alkalommal a kukoricát kérdezte az öreg. És ekkor is intelligens gyerekek voltunk és akkor is megkaptuk az egy szem cukrot, így ment ez jó ideig. Hol a búzával, hol a kukoricával remekeltünk. Egyszer azonban, a nyári vakáció elején, nagy meglepetésünkre új kérdéssel állt elő az öregúr. Az országút mellett sétálgattunk és egyszer csak Nándor bácsi rápöccentett a botjával egy terebélyes maszlagos redőszirom levelére. — Tudjátok mi ez? — kérdezte nagy megrökönyödésünkre, mert mi bizony még a magyar nevét sem tudtuk, nemhogy a tudományos rangját. Nándor bácsi néhány másodpercig jóleső mosollyal élvezte zavarunkat, majd professzoros komolysággal bemutatta nekünk az árok partján szerénykedő pórlepte „idegent“: — Hát ennek a heve: datura stramonium! És a „stramonium“ első szótagját keményen megropogtatta. Aztán sietve hozzátette még, vigasztalásunkra: — Na, azért nem kell szégyenkezni, gyerekek! Elvégre is mindent nem lehet tudni, még az intelligens embernek sem. Belenyúlt a zsebébe és ezúttal két-két szem savanyú cukorral honorálta a mindent nem tudó intelligenciánkat. A savanyú cukornak ezt a fölemelt adagja annyira megtetszett nekünk, hogy a következő alkalomnál, sőt még azután is bölcsen hallgattunk, ha a datura strumoniumra került a sor. Dehogy is rontottuk volna el Nándor bácsi kedvét, mikor annyira szerette ezt a kisded oktatást, hogy érdekében megduplázta ajándékozó szivjóságát! -mi « Egyszer a kocsiját, Bökés Mátyást is megajándékozta — no, nem éppen savanyú cukorral, hanem egy elismerő „intelligens" jelzővel. Mátyás csöndes, dolgos, szelidazavu ember volt, de ami az intelligenciát illeti, arra valószínűleg csak egyetlenegyszer hibázott rá életében, amikor is Nándor bácsi megszokott szavajárása szerint elhamarkodva megdicsérte: — No, Mátyás, mégis csak intelligens ember Vagy! Hát bizony kár volt így megsérteni Bökés Mátyást. Mert való igaz, hogy nagyon megsértődött. Fejcsóválva panaszkodott szegény a feleségének: — Még hogy ilyent! Aszónta az öreg tekéntetes úr, hogy én inteligáns ember vagyok. Asztán mér?! Hát bántottam én tizet, vagy akár kit is?! Dehogy is bántott, dehogy is! Azazhogy, egyszer mégis megbántotta Nándor bácsit. Az eset mindenesetre olyan volt, hogy nehéz lenne tisztázni, várjon Nándor bácsit, vagy Békés Mátyást terheli-e nagyobb hiba a kellemetlenségért. Az történt ugyanis, hogy az öregúr egyik nap Pestre akart utazni és reggel kiadta a felületesen megfogalmazott parancsot az ő „inteligáns emberének“: — Mátyás, úgy készült, hogy a délutáni vonathoz le kell hajtani az állomásra! Mátyás bólintott. Délután befogott a csatába és a parancs szerint le is hajtott, az állomásra. A hiba mindössze csak annyi volt, hogy Nándor bácsit otthon hagyta. Mert hát hogyan is tudhatta volna Mátyás, hogy az öreg tekintetes úrnak mi a szándéka? ... Mikor pedig visszajött az állomásról, odaállt a csétával a tornái elé és illedelmesen jelentette: •— Instálom tekéntetes úr, nem gyütt senki se a vonattal. Nándor bácsi ezúttal olyan jelzőkkel tisztelte meg Mátyást, amiket nem lehetett félremagyarázni De Mátyás nem sértődött meg ezért, csak az nem ment a fejébe, hogy ilyen egyszerű dolog miatt hogyan jöhet az öregúr oly daras méregbe... Nándor bácsi elsietett hazulról hogy a határban kiszellőztesse klisé a haragját. Szerencsétlenségünkn összetalálkoztunk az öreggel. Jobban mondva ez a találkozás még nem lett volna szerencsétlen, mer Nándor bácsi most is nyájasan elbeszélgetett velünk, sőt még az utunkba eső maszlagos redőszirma. Sem okolhattuk a balszerencséért A hibát kétségkívül Sanyi baráton követte, el. Mert mikor az öregül szokása szerint megkérdezte: „Tudjátok-e mi ez?“ Sanyinak önkéntelenül kicsúszott a száján: — Datura stramonium. Nándor bácsi megütközve végig nézett rajtunk, majd a kesernyés irezignációval mondá: — Hát igen. Datura stramonium Aztán hirtelen visszafordult után és ott hagyott bennün maszlagostul. Ez volt az első eset, hogy kaptunk tőle savanyú cukrot. KOHINOORC8P08CRÍN elsőrangú minőségben AOK áron raktárról prompt kapható. Nagykereskedők 35%, kiskereskedők 23% engedményben részesülnek. Kehineer Vegyiipar, Wesselényi utca 75. Tel.: 224—247. ifUSSITSrSJlSifaá je.ívillamossági. Rádiók, «CrI IftuSifiHrtRilW csillárok, irodai és asztali fliszlámpák nagy Választékban, olcsó áron. Bp., VIII., József-körut 62. T. 35 S-S 39. FoldaiRikil ílÉisIft llaSiii IV., Ssmmelweis-utea 17., II. 1. T. 386—532. KSszőnet Szeretett Béla fivérem hősi halála alkalmából kifejezett együttérző megnyilvánulásokat mind Édesanyám, mind a magam nevében hungarista szeretettel köszönöm. Fivérem hősi halála megerősíti bennem a hitet harcunk igazságában. A hősök példája pedig erőt ad és arra kötelez, hogy a nemzetünkért vívott szabadságharcot megalkuvás nélkül győzelemre vigyem. Budapest, 1944. okt. havában. Szálasi Ferenc s. k. Köszönet Az államügyeket ideiglenesen vezető m. kir. miniszterelnök úr hungarista hűséggel köszönetet mond mindazoknak, akik szerencse- és jókívánságokkal, valamint szeretetés hűségmegnyilvánulásokkal felkeresték. Budapest, 1944. okt. havában. Bolváry István vezető jegyző. Felhívás os államügyek vezetésével ideiglenesen megbízott m. kir. miniszterelnök úrhoz nap mint nap számos olyan jelentés, kérelem és hasonló ügy érlik, amelynek az elintézése nem tartzik a miniszterelnök úrhoz. Ezzel kacsolatbann a miniszterelnök úr munkjának zavartalan biztosítása célját nyomatékosan felhívom mindenki ügyelmét, hogy ügyeikkel a hivatali megtartása mellett az illetékes szervekhez forduljanak, mert minden más esetben az ügyek elintézése késedelmet szenved, munkatorlódást, felesleges anyag- és időpazarlást okoz. Budapest, 1944 október havában. Bolváry István vezető jegyző Felhívás Illetékes helyen felhívják a közönség, valamint az összes polgári és katonai hatóságok, továbbá a Nyilaskeresztes Párt és A Keleti Arcvona Bajtársi Szövetség figyelmét a következőkre: A Budapesten jelenleg működő külföldi követségek által kiállított útleveleket, védőútleveleket, védleveleket, kivándorlási igazolványokat és munkaigazolványokat el kell ismerni és az ilyen okmányokkal rendelkező személyek a polgári és katonai munkaszolgálat alól mentesülnek. Követségi épületek és követségi védelem alatt álló helyiségek területenkívüliséget élveznek. (MTI) Dittmar altábornagy rádióelőadása az intenzív hadviselésről Berlin, nov. 2. (Német TI) Dittmar altábornagy, a nagynémet rádió ismert katonai szóvivője rádióelőadásában az intenzív hadviseléssel foglalkozott. A háború ötesztendei tapasztalata alapján azt a következtetést vonta le, hogy az intenzív hadviselés az összes lelki és szellemi erők megfeszítését is jelenti a hadviselés közvetlen szükségleteinek megfelelően és az ezzel kapcsolatos problémák megoldását. Rámutatott arra, hogy a háború intenzívvé tétele fedi a totális hadviselés fogalmát, amely időközben figyelemreméltó eredményekre vezetett már. A dolgok fejlődése az arcvonalakon a legutóbbi napok folyamán nagymértékben iegerősíti, hogy az intenzív hadviselés szükséges voltának felismerése a végtelenül nehéz hadihelyzet nyersebb gyakorlatában is érvénnyel bír. Elsősorban a keleti arcvonalra kell gondolni. A legutóbbi napokban a németek gondjai leginkább ide irányultak. Kelet-Poroszország, a porosz-német állami gondolat bölcsője a legsúlyosabban veszélyeztetve látszott. Minden lépést, amelyet a bolsevisták itt nyugat felé tettek, fokozta egyúttal a még kurasidi térségben harcoló legészakibb német hadseregcsoport veszélyeztetését. Délen a németekkel most bensőleg is oly szorosan összetartozunk Magyarország belső térségének súlyos veszélyeztetése rajzolódott ki, amely erős alátámasztó rendszabályokat tett szükségessé. Most a német-magyar fegyvereknek Debrecen térségében elért tekintélyes sikere itt érezhető tehermentesítést hozott létre és a céltudatos elhatározásokból született elszakadó mozdulatokkal együtt tovább északra megteremtette az alapjait a dolgok még továbbmenő tisztázásának ezen a harci területen. Egyúttal azonban bebizonyosodott itt, hogy a német hadsereg harci ereje és hadműveleti tudása — ez utóbbit mindenekelőtt tábornoki kara jelenti — ma is még elég nagy arra, hogy a mindig és mindenütt meglevő szovjet túlerővel szemben is figyelemreméltó a csapát taktikai nyereségen túlmenő sikereket tudjon elérni. Kelet-Poroszországban a nagy csata első menetének szemmel láthatóan jelentkező lezárása nem jelenthet mást, mint hogy itt német földön szenvedett kezdeti veszteségek és német emberek bűnös meggyilkolása után világos elhárító sikert tudtak elérni. Kurlandban a német erők eddigi sikeres ellenállása az ottani harcok jó befejezésére nyújt reményt. E két eredménnyel olyan veszélyt hárítanak el a német birodalom felől, amely alkalmasnak látszott arra, hogy a keleti arcvonal egész északi részén kiélezze a helyzetet és egyúttal kétségessé tegye a nyugati és az olaszországi elhárító sikerek kihatását. Az a körülmény, hogy ezúttal döntő helyeken oly sok német erő állott rendelkezésre, hogy a német vezetés tervei valóban megvalósulhattak, az nem utolsó sorban az egész német népnek az érdeme, amely kész mindent megtenni, ami a bábon döntő szakaszában az intenzív hadviselést szolgálja. ... Msszkva nem akar résztvesnni a polgári repülés chicagói értekezletén Amsterdam, nov. 2. (Német TI) A angol hírszolgálat washingtoni jelentése szerint Roosevelt hétfőn megbeszélést folytatott Stettinius helyette államtitkárral és Barrman moszkva amerikai nagykövettel. A megbeszélésekre, hír szerint, az adott okot, hogy Moszkva megtagadta a részvételt polgári repülésügy csikágói értekezletén. Harriman valószínűleg rövidesen visszatér Moszkvába és megbeszéli Sztálinnal, milyen úton lehetne tárgyalásokat folytatni a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a polgári repülésről szóló megállapodás ügyében.