Pesti Hírnök, 1865. január (6. évfolyam, 5-25. szám)
1865-01-14 / 11. szám
vagy is mint Bécsben mondják,‘zur Aushülfe,’ — s ekkor a királyi Curia integritása maga jelenős szerkezetében épen maradván, — a jövő országgyűlésig e részben is minden képzelhető bajon segítve lesz, — a kisegítő eszköz pedig sem menthetetlen odrog nem léérül, sem pénzbe nem fog kerülni az államnak. Mi tehát ez ügyben is teljes fiúi bizalmat fektetünk Urunk királyunk Ő Felségének atyai gondoskodásába s bölcseségébe, a kormány ildomosságáról pedig fel kell lépnünk, miszerint nem szándékozhatik ily alárendelt törvényen kívüli foltozások által az országgyűlés küszöbén megingatni a bizalmat, melyet a nagyobb mérvű aorogálás mellőzése által maga részére is igénybe vehetni szerencsésen. Az átmenet szempontjából szükségeseknek vélt módosításokhoz , miután azokat specificálva nem olvassuk, nem is szólhatunk, de meg vagyunk győződve , hogy azokra a törvénykezés terén nincs is szükség. Hazánk törvényeiben mindenről van, mégpedig szigorú mértékben gondoskodva. S miután mint halljuk, a provisorium, az országgyűlés alatt is fentartatni szándékoltatik, s így még az alsó bíróságok tagjai is a kormány által maradnának kinevezve , úgy hisszük azok ellen a kormány önmaga, kifogásokat nem tehet. Egyedül sajtótörvényről lehet szó, — de erről külön szándékunk elmondani véleményünket. * _________ VEGYESEK. Pest, jan. 14. — A Gondviselés iránti örömteljes hálával, hiteles adatok alapján tudathatjuk,hogy a Szemere Bertalanról a tegnapi bécsi lapok által közlött gyászhir alaptalan. Tegnap este ugyanis Szeixter Bertalan nejétől érkezett egy magánlevél Pestre, mely Párisból f. hó 10-dikéről kelt, s melyben Szemerének még csak roszabbul létéről sem létezik említés. A bécsi hirek f. hó 8-dikáról kelt párisi tudósításra hivatkoznak, s igy kétséget sem szenved, hogy valótlanok. De a gyászhir a tegnap érkezett levél óta sem valósulhatott, minthogy a levélben a nemes Szemere-család egyik érdemes pesti barátja azon orvosnak, a ki a beteg Szemerét a hazába kisérendi, azonnali kiküldésére“ szólíttatott fel s igy fel kell tenni, hogy ha e hó 10-dike óta ama gyászeset bekövetkezik, az orvos kiküldése iránt adott megbízás azóta táviratilag visszavonatott volna. A legkegyelmesb amnestia Szemerének Bécsből e he 7dikén táviratilag adatott tudtára s igy reménylhetjük, hogy nagy szellemű hazánkfiát talán már közelebb körünkben üdvözölhetjük. Adja a Gondviselés, hogy teljesen felgyógyulva, buzgó munkása lehessen a hazának, melyet annyi önfeláldozás s oly nemes szeretettel szeret ! — Albrecht főherceg öcs. fensége, leányának, Mária Therésia főhercegnőnek közelebbi esküvője alkalmából 2000 frtot küldetett át Bécs polgármesterének, hogy ez összeg 200 frtos részletekben 10 szegény jegyes párnak ajándékoztassék kiházasításra. — M. Ürményi József úr a tegnapi „Debatte“-ban kimutatja, hogy a „Presse“ azon híte, mintha a magyar üdv. főkancellár az o drogkép tervezett magyarországi igazságügy-szervezet ügyében az ő helyeslő véleményére hivatkozhatott volna, teljesen alaptalan. Részletesebben ,felemlíti egyszersmind, hogy midőn gr. Károlyi György ő excjával az udv. cancellárnál a nemzeti színház dolgában volt küldöttségben, szóba jövén az igazságügyi tervezet, erről a „Presse“ hírével épp ellenkezőleg nyilatkozott. — Tegnap a budai városház tanácstermében. Augusz Antal az ősliga elnöklete alatt alakító gyűlését tartotta a fővárosunkban a hazai templomok s műemlékek érdekében s nevezetesen a budavári Boldogasszony templom helyreállítása s a pestlipótvárosi basilica fölépítésének segélyezésére tervezett egylet. Jelen voltak a testvér fővárosok polgármesterei , a lelkészek, a polgárság számos képviselői s Hueber, Jankovicss Jagasics helyt, tanácsi alelnökök ősllgai, és több helyt, tanácsos. A terem telve volt közönséggel. Az egylet célját, hivatását Danielik János püspöki maga adta elő azon beszédben, melynek közlését mai tárcánkban kezdjük meg. Az alapszabályok kidolgozására külön bizottmány kéretett fel. — Böröllyeiságfai és vécsei Vécsey József őrnagy a tábornoki karban alezredesnek neveztetett ki. *** (Meghosszabbított határidő.) Hivatalosan hirdetik, hogy az adóhátralékok törlesztése fejében a földbirtokosok által megajánlandó katonai élelmezési cikkekről szóló bejelentések benyújtására kitűzött határidő folyó 1865. évi január 31-ig meghosszabbíttatott. *** (Adóügy.) A helytartótanács következő rendeletet bocsátott ki: „Múlt 1861. évi dec. 28-án kelt birodalmi törvény I. cikke értelmében 186 -ik év jan., febr. és mart. hónapjaira az egyenes adók , felemelt rendkívüli pótlékaikkal együtt, és a jövedelmi adó az ezen három hónap alatt lejárandó kötelezvényi kamatok után, az 1864. évi február 28-én kelt pénzügyi rendelvény IV. cikkében megállapított mértékben lesznek beszedendők.“ Krászonyi József Pestváros főpolgármestere s kir. helyi, tanácsos mnga a tegnapelőtti redoute-lakomán a következő áldomásokat mondta : Ó cs. kir. ap. f esé gére : Midőn ezen a nagy közönségnek néhány nap múlva átadandó termekben az első ünnepély tartatik, illő, hogy ezekben Arról, ki szerfelett sok gondjai között a szépművészeteket is legmagasb pártfogásának szárnyai alá fogadja, ki egy mindnyájunkat közösen érdeklő nagyszerű műre, hazánk jólétének előmozdítására dicsőségteljes uralkodása óta minden percét szenteli. Arról e helyen legelöl is emlékezzünk. És ugyanazért Ő cs. és apóst, kir. Felsége a mi legkegyelmesebb Urunk és atyánk jólétéért emelem e poharat azon buzgó óhajtással, hogy a Mindenható Isten az ő drága életét a Felséges Uralkodó-Ház dicsőségére és fényére, hazánk s a birodalom boldogítására soká a legvirágzóbb egészségben tartsa meg ! A nmlgy m. kir. helyt. tanács és gr. Páffy kir. helytartó excjáért. A n. m. magy. kir. helytartó tanácsnak tagjait, kik a városi tanácsnak e monumentális műnek emelése körüli törekvéseit kegyes részvétekkel és figyelmekkel kisérni és támogatni méltóztattak, élükön a m. kir. helyt, ur gróf Páffy Móra excellentiájával, minden nagy és nemes tett előmozdítójával, az Ur Isten sokáig éltesse ! A cs. kir. hadseregért: A vitéz ausztriai hadseregért emelek poharat, azon hadseregért, mely a legközelebbi múltban nagyszerű tettek által dicsőítette hírnevét, s emelé ezzel a birodalom fényét és tekintélyét. Éljenek Ausztriának vitéz harcosai! Az orsz. főhatóságokért. Éljenek mindazon kormányférfiak, kik felséges urunk atyai szándékainak keresztülvitele önfeláldozásukkal is mozdítják elő, éljenek a magyar kis udvari cancellár urak excellentiái, s ugyanazon magyar kormányszék többi nagy érdemű tagjai, éljenek az ország egyéb hatóságainak képviselői! *** (A m. kir. természettudományi társulatnak) e hó 11-dikén tartatott közgyűlésében elnökké választatott Sztoczek József, első titkárra Kátai Gábor , másodelnökül közfelkiáltással Than Károly maradt meg, másodtitkárrá Láng Gusztáv választatott, a pénztárnok Jármay Gusztáv s a könyvtárnok Somodi Radó közfelkiáltással újra megválasztattak. ** (Szalay László arcképét) a magyar tud.akadémia számára Székely Bertalan festi. *** A felvidéken tervezett Dayka-emlék ügyét az ungvári casino-egylet tette sajátjává s az ottani dalárda ezen célra legközelebb hangversenyt rendez. Ii Szép György orvostudor, Bács- Bodrogh megyének még 48 előtt és 61-ben ismét rehabilitált főorvosa organikus szívbajban, hirtelen néhány óra alatt, élte 53-dik évében m. é. dec. 31- kén Szabadkán meghalálozott. A hőn szeretett családfőt gyászba borult özvegye és apró gyermekei, a nagytudományú szaktudóst kartársai, a jószivü emberbarátot a nép, a modorában épp úgy, mint szakkörében ritka férfiút és gyöngéd ápolót a betegek nem fogják soha elfeledni. Legyen áldott emléke ! *** A hagymáz fővárosunkban jelenleg az orvosi kar tagjai közül is többet ágyba szegzett. Dr. Tóth Nép. János, a Róchus-kórház egyik főorvosa s egyetemi m. tanár is hagymázban súlyosan beteg. — A pesti fő reáltanodának volt két tanulója, Écsy Rigler József és Urbán Iván, az igazgató névnapjának alkalmából hálás emlékül jutalom dijakat tűztek ki, előbbi egy aranyat a Vl-ik osztálybeli legügyesebb tanulónak a szabadkézi rajzban, utóbbi pedig két aranyat, még pedig egyet azon V-dik osztályú tanulónak, ki a legsikerültebb zárünnepélyi beszédet készíteni. Ezen jutalomtételeket az igazgató új évben hirdeti ki az illető osztályokban, a maga részéről szintén egy darab aranyat tűzvén ki azon IV-dik osztályi tanulónak, ki a vegytanban legjobb előmeneteli teend. Ez is oly tény, melyet örömmel jegyzünk fel, miután szép nyilatkozványa azon dicséretes szellemnek, mely egyik hazai tanintézetünk, a pestvárosi főreáltanoda növendékeit olyannyira átlengi, hogy még akkor is a nemes érdekeltség kapcsolatában maradnak az intézettel, midőn már megszűntek tanítványai lenni. »** (A redoute-teremben) az első dalidó holnap, vasárnap lesz. Két zenekar fog játszani, egyik 45 taggal Pischinger és Ellenbogen, a másik Sárközy vezetése alatt a magyar zenére. A dalidó díszességéről kezeskedik az, hogy csak báli öltözékben szabad belépni a terembe. Táncrendezők : Róka Jani és Perron Frigyes. Étkek és italokról Mihalek F. és Rapsch Róbert, csemegék- és hűsítőkről Kugler H. cukrász, a virág-diszítményekről pedig Frischer Sándor kertészmester gondoskodik. Belépti díj: Páholy 6 személyre 25 frt, körszék (számozott ülőhely a karzaton első sorban) 4 frt, belépti-jegy a terembe 2 frt. Jegyek kaphatók : a redoute-irodában (redoute-épület földszint) délelőtt 1—12, és délután 2—4 óráig. Belépti-jegyek a terembe kaphatók még holnap d- u. 2 óráig, Pesten , Vértessy Sándor illatszerkereskedésében Kristóf-téren, Rózsavölgyi és társa műkereskedésében úri- és korona-utcák sarkán, Mercse János divatkereskedésében hatvaniutcában, Carl nemzeti kávéházában József-téren, Kugler cukrászdájában József-téren, Frohner-szálloda kávéházában Széchenyi-téren, Benkert kávéházában királyutcában a terézvárosi templom átellenében, és Vimmer kávéházában a kecskemétiutcában. Budán , Szeden vegyeskereskedésében, viziváros , főúton. Unger Antal kereskedésében Tabánban, és Müller cukrászdájában a várban. A kocsik bejárása az „Angol királyné“ felől lesz. (A pest városi redoute.) Míg most a redoute a fővárosban a napi beszéd tárgyát képezi, érdemes, hogy a redoute-építési városi bizottmány teljes névsorát megismertessük a közönséggel, mint mely bizottmánynak a redoute oly gyors és sikeres felépítése körül annyi érdeme van. A bizottmány elnöke : Eötvös József kir. hétszemélynök, alelnök : Alker Antal városi tanácsnok ; bizottmányi tagok: dr. Burghard Ferenc, Emmerling Károly, id. Gietzriegl József , Hild József , dr. Hensolmann Imre, Ybl Alajos, Szumrák Pál városi főmérnök , Andreánszki Zsigmond tollnok, Diescher József és ifj. Wágner János építészek. *** Miklovics, a népszínház volt titkára tegnapelőtt a budai szegényházban hagymáz folytán meghalt. *** (A temesvári keresk. kamara) a pesti iparbank titkárjának választott Pesty Frigyes helyére Namény Mihály volt városi aljegyzőt választá meg titkárjának*** B en z a a nemz. színház közkedvességü buffója, ki egészségi tekintetekből jelenleg Bécsben időzik, közelebb a hannoverai udv. színházban fog fellépni. ** (Julius Caesar története,) Napoleon császár tollából már sajtó alá adatott. A munka három kötetből áll térképekkel; az első kötet febr. 28-dikán fogna kiadatni. A francia eredetivel egy időben jelenik meg a német fordítás,melyet Rietschel tanár Bonnben eszközölt, s a császári szerző újra átnézett. A kiadási jogot, mint tudva van, „Gerold Károly fia“ cégű bécsi könyvkereskedés szerzi meg, itt fog nyomatni is a könyv fényes kiadásban. Az angol s olasz fordítás kiadására nézve is kitűnő könyvkereskedésekkel köttettek szerződések. (Egy más tudósításban azt olvassuk, hogy Napoleon udv. könyvkereskedője, Plon ur Párisban, kik nél az eredeti kiadás megjelenik, táviratilag a német fordítás ügyében következőkhöz fordult: Geroldhoz Bécsben, Mittlerhez Berlinben, Cottához Stuttgartban, Tauchnitzhez és Wigandhoz Lipcsében. Gerold Bécsben este kapta Plon táviratát s másnap azonnal a gyors vonattal Párisba utazott. Az alkudozások három napon át tartottak s a párisi ausztriai követség ügyvéde,oly. Levita által folytattattak és fejeztettek be. Gerold Plousjak tetemes tiszteletdijat fizet s ezért a német kiadás kizárólagos tulajdonjogát nyeri. A Gerold által eszközlött német kiadás az egyedüli hiteles egész Németországban. Rietschel a fordításért, minden kötet után 8000 frankot kap. Minden ív a kinyomatás előtt egy példányban Rietschelhez, s egyben a császár cabinetjébe küldetik, hol a császár személyesen revideálja és aláírja. Az egész munka jövedelmét Napoleon a szegényeknek ajándékozá. A német kiadás ugyanazon napon adatik át a nyilvánosságnak Bécsben, melyben a francia eredeti Párisban megjelenik.) —s.‘— (Helyi eset.) E hó 5-én a józsefi őszutca sarkán levő kocsmában egy targoncás s egy asztalos legény összeveszett. A kocsmáros a verekedőket kiutasította, mire azok az utcán folytatták a ciflakodást s a targoncás az asztalos legényt úgy arcul üté, hogy az azonnal összerogyott.— A kórházba hozták, hol életben maradhatásáról az orvosok lemondtak. A targoncás el van fogva. »% (Megvakult.) Párisból f. hó 10-dikéről jelentik, hogy Royer Lajost, a Vaudeville-színház előbbeni igazgatóját súlyos halsors érte. Néhány nap előtt kis fia Royer hálószobájába lépett. Royer még az ágyban volt, mi felett a kisfiú csodálkozását fejezte ki. „De hisz még éj van!“ —szólt az apa. — „Dehogy ! — felelte a fiú — reggeli 10 óra van és fényes nappal !“ — A szegény Roger éjen át megvakult. Nemzeti színház. Ma jan. 14-kén adatik „Faust.“ Opera 5 flv. ugyanezen szónok A r c k i a s mellett híres védbeszédét tartá, azon ellenvetést, hogy a költő nem latinul, hanem görögül irt, azzal cáfolta meg , mert ennek, úgymond, még örülni kell, miután a latin szó saját elég szűk határaira van szorítva, a görög pedig minden népek által olvastatik. „Kívánnunk kell pedig, hogy a hová kezeink villogó fegyvere elhatott, oda viselt dolgaink, s dicsőségünk hire is elhasson.“ Az ősök nagy műveit csodáló és tanulmányozó világ tudniillik elfogadta a nemzetnek nyelvét , melyen azok ismeretéhez közvetlen juthatott. Ekként eszme- és érzésvilágába belevonva az akkoriban ismert világ valamennyi népét, Görögország, habár az anyagi hatalmat elvesztette is, szellemileg még mindig uralkodott — az őseitől öröklött nagy művek hódító felsőbbsége által. Szellemi életünkben átalános és legfőbb tényező a vallás. Semmi nemzet sem lett nagygyá, mely ennek titok teljes régióiba be nem hatolt, s világával nem táplálkozott. Mi volt Palaestina a földkerekségén? s az evangélium, mely itt született , legyőzte Rómát, s meghódítá a világot. Ez okból a szellemi élet gyűlés központjai mindig a templomok voltak. Ezek körében települt meg az első társadalom ; itt ülte és örökítette ő meg viszontagságos életének minden fő mozzanatait. Ami nagyszerűt és szépet valaha valamely nemzet csak alkotni tudott, azt leginkább templomaiban, összes geniusa ezen tükörképében, pontosítá össze. A babyloni Be 1, az egyptomi Piita és Isis, az athonei Minerva, az ephesusi Dana, a capitoliumi Jupiter, az ó világban ennek nyilvánsagos bizonyítványai, — a kereszténység templomait említnem sem kell. Oly nagy volt mindig e tekintetben a népek közt a vetélkedés, hogy mindegyike a legnagyobbat óhajtá, és vélte előállítni e nemben. Florenc a „Santa Maria dei fiori“-nak építését elhatározva , Arnulf építésznek meghagyá, építene olyat: „quantam nulla hominum superare posset industria“, melyet semmi emberi igyekezet fölül ne múlhasson ; és a művész síremlékén még mindig fennálló felirat tanúsítja , hogy ő e merész feladatnak méltólag megfelelt, — „ingenti civiumauso parem se praebuit.“ A világ népeit meghódított Róma világuralmának jelvényéül, a népek legyőzött isteneit Pantheonban, minden istenek templomában egyesít és a keresztény Róma, hogy a keresztnek az isteneken vett diadalát jelezné, s alaphírének az egy Istenben, mindenek urában, ki a mennyekben van, kifejezést adna, a Pantheont a kereszt jelével a földről az égbe emelte; s tudva van, hogy szent Péter eszméje, Londonban sz. Pálét keltette, s állította szembe. A népek, egyházak, városok tudniillik a templomi építmények mindeneket fölülmúló nagyszerűségében, nem csak azon érzetüknek kívántak kifejezést adni, hogy az ő mindenekfeletti kincsök a vallás, hanem jelét akarták adni azon hatalomnak és miveltségnek is, melyet Isten kegyelméből e földön elértek. Helyén találom itt Saz asszony azon szavait idézni, melyeket ő Németországról irt művében, a bécsi szent István templom emlékezetének szentel, azt mondván: „Bécs épületei sorában első helyet foglal a szent István tornya, mely Bécs minden templomai felett kiemelkedik, s uralkodik a jó és kedves városon, melynek nemzetségeit egymásután látta elmúlni, s tanúja volt dicsőségöknek. Mondjuk két század volt szükséges ezen torony kiépítésére. Ausztria összes története érintkezik vele. — Semmi épületnek nincs megadva az, hogy annyi patriotikus bűbájjal bírjon, mint a templom. A templom azon egyedüli hely, melyben a nemzet minden osztályai gyülekeznek, mely nem csak a nyilvános eseményekre, hanem azon titkos gondolatok s benső érzésekre is emlékeztet , melyekkel egynémely alkalommal belsejébe léphettek az uralkodók és alattvalóik.“ Az ember természetében fekszik, s a tökélyesedés egyik törvénye, hogy belső érzésünket külsőleg is érvényesítni szeretjük. Innen a törekvés lakhelyeinket, közházainkat , városainkat minél csinosabb és szebbekké tenni, azokba minél több és nagyszerűbb nevezetességet összegyűjteni. Homér felett egykor hét város vetélkedett, hogy magáénak mondhassa, s a nagy műveket, melyeket maguk alkotni nem tudtak, egész néppek és nemzetek minden lehető áldozattal legalább megszerezni igyekeztek. Oly nemzet, mely az emberiség szellemi tárházának gyarapításához semmi-lve el sem járult, mlynek hazája mindabban szükölködnék, mit az utazó, idegen hazákat látogatva keresni szokott, és találni remél, mely mit sem alkotott, mi a lelket felvillanyozza, a szivet meghatja, nagy zeszmét, vagy nagy érzéseket kelt, m oly nemeta polgárisodás történetében alig foglalhatna helyet, s még anynyi érdeket sem keltene, mint a vadember, kinek legalább vadsága bir élet- és lélektani fontossággal, s méltó reá, hogy a bölcsész által tanulmányoztassék. Ázsia fensikjai, melyeken a természet vadfiat száguldoz, Arábia pusztái, melyeknek égő homokengerét sodorja az orkán, képzelődésemre hatnak, lelkemet elmélkedésbe merítik, — egy keresztény nép hazája, mely a polgárisodás titkaiba avattatott, s ennek semmi gyümölcsét nem termette meg, csak szánakozást kelt. Az őserdő természeti dús növényzetét megbámuljuk, s a szellemtelen s meddő civilisatiót megvetjük. S az ország minden egyéb helyei felett kivált a főváros az, melyben a nemzet minden tekintetbeni nagyságának feltűnnie, s benne mintegy gyúpontban összpontosulnia kell; mert a főváros, ha ugyan e nevet nem csak viseli, hanem annak tettleg meg is felel, a nemzet szellemének monumentális viszfénye , összes történetének emlékekben örökített foglalatja. A nemzetnek századokon át épülő, és folyvást nagyobbodó palotája ez, melyben az történeti életét korról-korra megjelöli, szerzett nagy kincseit elhelyezi, ékességeit összegyűjti, hatalmának, vívmányainak, élményeinek, mindazon eszméknek, melyek keblét valaha lelkesedésre ragadták, mindazon tetteknek, melyek rá dicsőséget, POLITIKAI HELYZET. Pest, jan. 14. A schleswig-holsteini kérdés kifogyhatatlan az árnyalatokban , minden nap új verziót hoz. A „V. Z.” érdekes közleményt tesz Münchenből az Ausztria és Bajorország közti tárgyalásokról a német triás felállítására vonatkozólag. A bajor külügyminister Pfordten megígérte volna Bécsben, Bajorországnak és a vele rokonérzelmű középállamoknak katonai segítségét Ausztria megtámadtatásának esetére , ha ez utóbbi felhagy a Poroszországgal való szövetséggel. Ausztria ennek fejében a német szövetség felbomlása esetére elismerné a trias különszövetségét, és esetleg katonailag is táma