Pesti Hírnök, 1865. január (6. évfolyam, 5-25. szám)

1865-01-20 / 16. szám

felszólítá a megyefőnököket, hogy jelentést tegyenek azon han­gula írói, melyet az encycli­­ca a megyékben szült. Az lile et Villaine me­gyei főnök ezen hangulat kipuhatolása végett sajátságos módhoz folyamodott, ő ugyanis az encyclicát könyvkereskedők által árultatja, kik csak úgy adják át a vevőnek a könyveket, ha ez utóbbi megmondja nevét. A megyefőnök aztán névsort készítend s azt Párisba kül­dendő — Rómából írják, hogy Corcalles, mint a francia kormány külön meghatalma­zottja néhány nap óta ott tartózkodik , s egyenes közléseket vitt magával Párisból a sz. atyához. — Az „Unita Cattolica“ ismeretes szer­kesztője Margotti felszólítást intéz lap­jában mindazokhoz, kiknek a pápai encyclica ellen kifogásuk van, hogy közöljék vele eze­ket és ő rendre mindegyiket meg fogja cáfolni. — A „Pays“ jelenti, hogy f. hó 16-kán Athénből egy angol futár érkezett sür­gönyökkel Cowley lord és Russel gróf részére. Ezen sürgönyök a helyzetet Görögországban nem igen kedvezőnek tünte­tik fel.­­ Jól értesült forrásból írják, hogy az amerikai separatista államokban mozgalom van készülőben, melynek célja volna a rab­szolgaság intézményeit minden kárpótlás nél­kül s azonnal megszüntetni, ha Franciaország és Anglia az említett államokat önálló állam­tömbnek elismerné. — A „Moniteur“ jelenti az a­­­g­­­r­i felkelés végét. Az eddig ellenszegülő néptör­zsek is felajánlják meghódolásukat. Tunis­­b­a­n a felkelők a francia határszél felé nyo­multak, ott szétverettek, és részint algíri te­rületre űzettek. NEMZETGAZDASÁGI MOZGALMAK, Pest, jan. 19. fa Az erdélyi vasú­t-bizottmány jan. 17-én ülést tartott, melyben a kereskedelmi minis­­térium vezetője Kalchberg báró is részt vett. Schindler követ kérdezte a kormány képviselőjét, hogy a kormány előterjesztése mellett marad-e ? Rechbauer kérdést intéz a kormány képviselőjéhez, micsoda okokból akarja a kormány a vonalat a vö­röstoronyi szoros felé vezetni ? Kalchberg báró válaszoló, hogy ez Erdély és Magyarország érde­kében fekszik. Azon ellenvetésre, hogy az erdélyi országgyűlés e vonal ellen nyilatkozott, s a han­gulat Magyarországban is inkább a brassói vonal mell­ett nyilvánul, Kalchberg b. viszonzá . Állam­érdek kivánja a vasútnak a vöröstoronyi szoros felé vezetését. Ez által nyomást gyakorolnak az oláh kormányra, mely ily módon kényszeríttetnék vasutját itt a mienkkel összekapcsolni. Schindler azon nézetet fejtegető, hogy a vasútnak legcélsze­rűbb volna úgy vezettetni, hogy Erdély közepén két ágra válna, melyek egyike Brassó felé vezetne; másik mellékága, ha ugyan szükséges, a vörösto­­ronyt szoros felé. Határozat még nincs, fa A­z osztrák állam- és déli v­aspálya igazgatósága közt létrejött egyesség folytán, jövőre a két vonal közt direct összeköttetés lép életbe. Azon állomások, melyekről és melyekre egyenesen tartírozni lehet: Pozsony, Érsekújvár, Pest, Cegléd, Szeged, Temesvár, Baziás, továbbá Grác, Marburg, Steinbrück, Leibach, Nabresina, Triest, Csáktornya, Kanizsa, Székesfehérvár é é­s Nyék.A többi államosokról, a délkeleti vonalon Bu­dáig,a délin Pestig történik a cartirozás,s innen ismét tovább. A jószágok átviteléért egyik pályáról a másikra, csak a városi vámilleték fizettetik. Pest­ről Budára, gabnáért 12 kr. egyébért 13 kr. Bu­dáról Pestre akármiért 10 kr egy vámmázsától. fa A marhabevitel — mely a mar­­hadögtőli óvakodás tekintetéből Porosz Sziléziában egy idő óta meg volt tiltva, egy Boroszlóban ki­adott kormányrendelet értelmében, ismét meg van engedve. fa A brünni kereskedő­kamara nem fogadta el a bécsinek azon indítványát, hogy a szabadkereskedés tárgyában együttes nyilatko­zatot adjanak az angol adressre. Egy sz. - pétervári távsür­göny szerint az újonnan kibocsátott államsors­jegyek értéke 2,5 percenttel szállott alább a kibo­csátási áraknál. A külföldi tőkék nagyon vissza­vonultak az orosz pénzpiacról , s a valuta ott is nagyon ingadozó. fa A petroleum Amerikában a legdúsabban jövedelmező forrássá kezd válni. Csupán Új-York és Pennsylvaniában 250 társulat van már legnagyobbrészt részvényekre alapítva, melyek 140 millió dollárnyi tőkével dolgoznak, s részvényeik a pénzpiacon 50 mé-tel állanak pari fö­lött. 1863-ban a petróleum-kivitel tett 27.508,000 gallont, 1864-ben 31.358,000 gallont, tehát a két év exportja 58 millió gallon, vagy 40 gallont számít­va 1 hordóra. 1.450,000 hordó; súly szerint mint­egy 400 millió vámfont.. fa A f­e­l­s­ő-t­i­s­z­a-v­idékén, az ot­tani gazdasági egyesület jelentése szerint, a múlt évi termelés eredménye egyedül az őszi vetemé­­nyekre, szőllő és faiskolára, s végre a dohányra nézve mondható kedvezőnek.­­ A tavasz- és zöld­­takarmányvetések ellenben a május 25-diki fagy következtében átalában roszul sikerültek, kivételt képez ez utóbbiak között a muhar , mely úgy a magtermelés, mint takarmány-nyerés végett ter­mesztésre ajánltathatik. A kerti vetemények nem csak a fagy és hideg eső, hanem a rovarok által is sokat szenvedtek. A külföldi dohány­faj­ok, u. m. Portorico, Ohio, Gundi, Virginia, Cuba és Salo­niki , mennyiségre nézve kitűnően sikerültek. A dohánymagvak kiosztás végett a kertészeti szak­osztály rendelkezésére bocsájtattak. Az angol tur­nips és burgundi répafajok közt ez utóbbi sikere­sebben termeltetett. Különös említést érdemel a probstei rozs , melyből két véka VA holdba vetve 9V* köböl kitűnő minőségű termést eredményezett. A faiskolába vetett eper — moris alba — és bo­kor eper — morus moretti alba — a május 25-diki fagy következtében kiveszett , azonban a júliusi esős időben újólag vetve, szépen kikelt, s annyi­ra megerősödött, hogy szalmával betakarva, hihe­tőleg a telet kiállandja.­Jól sikerültek az ez évben vetett papirk­éju mondola és olasz gesztenye, mig a homokfenyő, melylyel már másodszor léte­tik kísérlet, ismét kiveszett. A faiskolákban jövő tavaszkor eladás alá eső oltványok árszabályozásá­val a kertészeti szakosztály megbizatik, kijelentet­vén, miszerint az egylet tagjai az oltványokat fél áron megszerezhetik. A tavaszi veteményezés ter­vezete, a földmivelési és kertész-erdészeti szakosz­tályok által elkészíttetni, a magszükséglet pedig — tekintettel a pénztár állására — oly mennyiség­ben határoztatik beszereztetni, hogy ez fele részben a mintatelken elvettessék, másik fele pedig — az eredményrőli jelentéstétel kötelezettsége mellett — e terület különböző vidékein lakó egyleti tagok között j­egyzék mellett kiosztassék. fa A­z orosz financia is csehül van , a tavali deficit 46.466.000 rubel volt, az idei 22.398.000 rubelre van számítva. Ennek fedezésére 12 millió rubel értékig jegyeket fognak kibocsátani, s ehhez teszik a hollandi kölcsön maradványát 7.484.000 rubelt, S egy részét az octessai vasút visz­­szaadott előlegének. fa A g­y­a­p­o t-c r i­s i­s folytán mun­ka nélkül maradt iparosok érdekében az alsó ausz­triai gyapotművesek egy folyamodást adtak be a helytartósághoz, melyben kimutatják, hogy 16,000 segéd lézeng munka nélkül és csak 4000 az, a­ki a 20,000-ből foglakozást kaphat. E könnyen vesze­delmessé válható proletárius tömeget annálfogva az átcsinálásnál kérik alkalmaztatni. fa A brünni kereskedelmi ka­mara egy emlékiratot intézett a kormányhoz, melyben a kereskedés és ipar bajait fejtegetvén, Magyarországot illetőleg azt mondja, hogy iparcik­keiknek legjobb piaca itt volna, de a jogbiztalan­­ság, megrontotta a velünk való üzletet. Valjon hány pere folyik a brünni kerületnek hazánkban, hogy úgy érzi törvénykezésünk hiányosságát, miszerint azt iparára nézve „calamitásnak“ panaszolja. Nincs pénzünk, édes atyafiak , aztán nem tudunk venni áruitokból, — ez a baj, hogy nem tudtok nálunk olyan jó vásárt csinálni mint hajdan, — de nem ám a törvénykezés! fa A S­a­­­m-s­orsje­gy­e­k húzásánál 40.000 frtot nyert a 4129 sz. 4000 frtot a 22,649 sz., 20­00 frtot a 45, 783. sz. Ezeken kívül a 84, 614 és 65,888 nyert 400 frt, 3636, 79671,12,146,13361 — 200 frt, 56510, 8623, 4701, 99478, 80662, 89433, 55222, 92333—120 frt, tizenhárom szám 100 frtot, 270 pedig egyenkint 60 frt nyert. fa A triesti 50 frtos sorsj­e­­g­y­e­k húzásánál 20,0000 frtot nyert a 15,702 sz- 1000 frtot 2978 és 7614 sz.­fa A gabonakereskedőknek so­ha sem volt jobb dolguk mint most, midőn a terme­lőt annyira meg keresi a vevő,hogy ha egy történe­tesen mégis hozzá vetődik, kész annak 4 köböl­e­­ ráadást ígérni csakhogy vegyen tőle , (mint ezt az alföldről több lapnak írták). De fel is használ­ják e pangást az élelmes­üzérek, mert mint tegnap említek Schweiczban annyi magyar búza van fel­halmozva , a­mennyit ott eddig soha sem láttak. Most meg Velencéből olvassuk, hogy ott minden ember magyar gabona­vásárlással foglal­kozik. Triesztb­en naponkint 15 — 20 ezer szar gabona érkezik hazánkból. A bécsi piaci árjegyzéken nem látunk mást, mint : marosi, bán­sági és fehérvári búzát. Sziszeken 25—30,000 mérő naponkint a magyar gabona forgalma. És a szegény földmívelő most kénytelen elvesztegetni legszebb búzáját 2 frt egynéhány krajcárjával , s majd ha feljebb mennek az árak, és többecske jö­vedelmét lehetne vonni a költséges és verejtékes munkának , akkorára üres lesz a hombár min­denütt !­sa A bélyegadóból 1863-ban 3.975, 253 írttal több jövedelme volt a formánsnak, mint 1862-ben. 1862.bevétele volt 37.955,248 ft, 1863-ban pedig 41.930,501 ft. Magyarország nevezetesen mintegy 74°,00 írttal juttatott többet ez utóbbi év­ben, mint az előtt. J*l P­ári­a b­e­­­irják a „N. F. Presse“­­nek, hogy a magyar földhitelintézet két fő hivatal­noka jár ott, hogy a párisi pénzpiacon kölcsönt szerezzenek. Az említett lap tudósítója e hrrt, egy zárjel közé tett kérdő­jellel kiséri. fa A galliciai vaspálya rész­vényesei a múlt évről 8 frt osztalékot kapnak. ÜZLETI TUDÓSÍTÁSOK.­ Pest, jan. 20. Borult idő. Tegnap is több külföldi vevő volt piacunkon, de a búzára oly cse­kély árakat ajánltak, hogy tetemes­ forgalom nem létesülhetett. A 88—89 fontos tiszai­­búza 3.5, a 85—87 fontos pestvidéki pedig 2.65 kron kelt. I VASUTMENETEK. Becs - Baziás. Bécs. Ind. 7 ó . 45 perc, — reg. - 8 ó. — p, este Pozsony. „ 10 ó. 24 „ dél. - 10 ó 49 p. „ Érsekújvár. Ind. 1 ó. 20 p, délben - 1 ó. 48 p. éjj Pest. Erk. 4 ó. 37 p. délután 5 ó. 27 perc reggel Pe­st. Ind. 5 ó. 35 p. délután — 6 ó. 25 p. reggel Cegléd Ind. 8 ó. 9 p. este. — 9 ó. 7 p. „ Szeged. „ 12 ó. 17 p. éjjel — 3 ó., 20 p. délután Temesvár. Ind. 5 ó. 20 p. reg.­— Erk. 10 ó. 13 p. Baziás. Erk. 11 ó. 51 p. délelőtt, Baziás — Bécs. Baziás Ind. 5 ó. 45 p. délután. Temesvár. Ind. 10 ó. 32 p. éjjel Ind. 5 ó. 10 p. reg Szeged. Ind. 2 ó. 25 p reg. Ind. 12 ó. 15 p. délben Cegléd. Ind. 6 ó. 29 p. reg.Ind. 6 ó. 31 p. este Pest. Érk. 8 ó. 45 p. reg. Érk. 8 ó. 37 p. este. Prest■ Ind. 9 ó. 55 p.­­ Ind. 9 ó. 30 p. este. Érsekújvár. Ind. 1 ó. 50 p. délut. 1 ó. 3 p. reggel. Pozsony. Ind. 4 ó. 45 p. délut. Ind. 4 ó. 3 p. ,. Bécs. Érk. 5 ó. 33 p. este. Érk. 6 ó. — reggel. GYORSVONATOK. Csak hétfőn és péntek Csak kedden és szomb. Bécs. Ind. 2 ó. 30 p. d u. Pest. Ind. 7 ó. 40 p. r. Pest . 9 ó. 40 p. este Bécs. Érk. 1 ó. 50 p. d.u. Buda—Triest. Buda. Ind. 6 óra 30 p. reg. Ind. 5 ó. 15 p. este. Székesfehérvár. Ind. 8 ó.4­­ p. reg. Érk.7 ó.29 p.este. Kanizsa, Ind. 1 ó. 43 p. délut. Ind. 9 ó.­­ p. este. Triest. Érkezés 3 ó. 20 p. r. 8 ó.­16 p. é. Triest — Buda.­­friest, Indulás 6 óra 4* perc epte. 6 ó. 45 p. r. Kanizsa, Ind. 1 ó. 19 p. délut. Érk. 5 ó. 36 p. reg Székesfáv. Ind. 5 ó. 59 p. este Ind. 7 ó. 10 p. reg Buda. Érk. 8 ó. 2. p. este Érk. 9 ó. 14 p. délelőtt Székesfehérvár — Bécs, Székesfehérvár. Ind. 10 ó. délelőtt. Ij-Szöny. Ind. 2 ó. 25 perc délután. Pécs. Érk. 8 ó 26 perc este. Bécs — Székesfehérvár, Pécs. Ind. 7 óra 45 perc reggel. Lj-Szöny. Ind. 2 óra 10 perc délután. Székesfehérvár. Érk. 5 óra 45 perc este. Cegléd Miskolc — Kassa, Cegléd, Ind. 9 óra 27 perc reg. Szolnok „ 10 „ 27 „ „ P.-Ladány 1 „ 25 „ d. u. Debrecen 3 „ — — „ Tokaj „ 5 „ 25 „ „ Miskolc, „ 7 „ 29 „ este Kassa. Érk. 10 „ 34 s „ Kassa — Miskolc — Cegléd. Kassa Ind. 5 ó. — perc reg. Miskolc „ 7 „ 52 „ „ Tokaj „ 9 „ 35 „ d. e. Debrecen „ 12 „ 12 „ délben P.-Ladány 1 „ 45 „ d. u. Szolnok, „ 4 „ 44 „ „ Cegléd Érk. 5 „ 41 „ este P.-Ladány N.-Várad. P.-Ladány. Ind. 1 ó. 63 p. d. u. N.-Várad. Érk. 4 „ 38 „ „ N.-Várad - P.-Ladány. N.-Várad. Indi. 10 ó. 5 p. d. e. P.-Ladány. Érk. 12 ó. 48 p. d. u. Cegléd—Arad. Cegléd. Ind. 9 ó. 47 p. reggel. Szolnok. „ Hó. 2 p. reggel. Arad. Érk. 6 ó. — p. d. u. Arad—Cegléd. Arad. Ind. 10 ó, 15 p. d. e. Szolnok. ,Ind. 4 ó. 22 p. d. u. Cegléd. Érk. 5 ó, 33 p. este. G-B.bola.­a.ra.K­ PESTI BÖRZE jan. 20. , Érték-árfolyam. Pénz­tru Pesti kereskedelmi bank 655 i 665 „ takarékpénzt.-részv. 1030 1050 budai „ „ 430 450 ó­ budai „ „ — 70 Pesti hengermalom-társ. 1030 1040 „Pannónia“ gőzmalom . 1270 1300 Kereskedelmi épület . 350 355 Buda­pesti lánchíd . . 360 355 „ alagút . . 61­63 El­ső m. át. bizt. társ. .. 707 —­­Pannónia* viszontbizt. 375 — Pesti iparbank . . . 215 — Sz. István kőszénbánya 185 IC 9 P­ozsony­ n.­szomb.vasut I. — -— , a . n.­­Mátrai banya­r. ... — — Pesti gázt......................... — — 5’/2% magyar földh. .­­.2 50 82 75 6% magyar földh. . . 100 101 BÉCSI BÖRZE jan. 19. Allarr adósság. Poctes osztrák érték : 67 75 67 21 Opetes Metalliques . . 72 30 72 4( 4%% r . . 63 63 5C 5°/0 nemzeti kölcsön . 80 35 80 4C 1839-ki sorsjegyek . . 161 50 161 5C 18E4-ki „ . . 89 — 89 21 1860-ki „ . . 85 70 , 95 8C Földtehermentesitések. Magyar.......................... 73 90 74 21 Bánsági, szláv ... 72 75 73 5c Erdélyi........................... 71 50 71 90 Elsőbbségi kötvények. Spctes Lloyd .... 91 50 92 — Spotes Dunagőzhajózási 95 60 96 50 Záloglevelek. Magy. földhitelintézet 5­2 80 75 81 — » » jöv. jegy 6% 99 50 99 6 Részvények. Pénz Áru Hitelintézeti .... 183 40 113 50 Nemzeti bank .... 780 — 787 — Escompte bank . . . 600 — 603 — Lloyd...........................235 — 1­37 — Dunagőzhajózás ...­­63 — 465 — Pesti lánchíd .... 353 — 355 — Éjszaki vaspálya . . . 183 60 183 60 Államvaspálya . . . 206 20 206 30 Déli vaspálya . . . 247 — 248 — Nyugati vaspálya . . 137 50 137 50 Tiszai vasút .... 147 —------­Sorsjegyek. Hitelintézeti 100 frt 156 50 ;26 75 Gőzhajózási 100 „ 85 £0 86 — Eszterházy herceg 40 „ 103 — 105­­Salm „ 40 „ 30 25 30 50 Pálffy „ 40 „ 30 25 30 50 Clary „ 40 „ £9 _ £9 50 St. Genois gróf 40 „ £9 50 30 — Budai 40 „ 26 50 £7 — Windiscbgrätz here, 20 „ 17 50 18 — Waldstein gróf £0 „ 19 50 20 — Keglevicb gróf 10 „ 14 — 14 50 "V"áltók (devisek) három hóra. Amsterdam (100 hoil. frt) — — — — Augsburg (100 déln. „ 97 15 97 25 Frankfurt (100 „ „ 97 20 97 30 Hamburg (lfO M. B.) 86 80 88 London ( 10 L. St.) 115 80 H5 40 Páris (100 frank ) 45 50 <5 75 F énznemek. Korona.......................... 15 80 15 85 Császári arany ... 6 431, 6 44% Napóleon d’or .... 9 21% 9 22% Orosz imperialok ... 9 45 9 48 Ezüst.....................................114 25 114 65 Bécs—Pest Pest—Bécs, a pesti árubörzén. Alsó-ausztriai Súly font alant­­asabb mérő szerint szerint -------------------------­1­1 1 Búza, bánsági. 84—87 1 2 45 , 2 60 „ tiszav . 88 - 89 1 8 — ] 8 25 „ pesti . . 85—88 2 60 1 3 10 „ fehérm. . 84—86 2 40 2 70 Rozs .... 78—80 1 1 65 1 80 Árpa. sörfőzésre 69—72 1 40 1 80 „ etetésre. 68—70 1 15 1 25 Zab ... . 45 50 1 15 1 25­­ Kukorica . . 76—80 1 20 1 30 Repce ... — 6% 6% Dunavizállás, Pesten, január 19. 4'—"­0­f. Bécs, jan. 18. (Repce.) Minthogy tiz olaj a fogyasztásra nagyobb mennyiségben vétetik, a repce-készlet a gyárosoknál igen megapadt s ezek már megkezdték a részletenkénti bevásárlást. Ha ez nem is szöktető fel a repce árát, annyi hatással mégis volt, hogy a közép s alsóbb minőségű repce, melyre a külföld nem reflectál, nevezetesen a bánsági repce, melyet külföldiek nem igen vesznek, a helybeli piacon vásárlókra talált. A legutóbbi napokban ilyen repce nagyobb mennyi­ségben Pestről 5—5V2 írtjával, Győrről 5V2 írtjá­val, Bécsből pedig 5 írtjával mázsánként adatott el. A,Festi Hírnöki magán társürgönyei. Berli­n,jan.19. W­a­g­e­n­e­r és tár­sai felirati tervet nyújtanak be. Abban mon­datik : „Mi a trónhoz azon lélekemelő öntu­dattal közeledünk, hogy az egész nép hálájá­nak s áldozatkészségének vagyunk tolmácsai, mely képviselőinek megválasztott.“ A terv majdnem szó szerint ismétli a trón­beszédnek azon tételeit, melyek a dán hábo­rúra, s az Ausztriávali szövetségre a schleswig­­holsteini kérdésben vonatkoznak. A pénzügy­re vonatkozó passus így végződik : „Tudjuk mennyire köszönhetni az ország jólétének, hogy az alkotmányvita eddigelé a kormány tevékenységét sem a kül- sem a belügyekre nézve nem háboríthatta, hogy főleg a reorgani­­satio fentartása is lehetségessé vált, még azon adó beszedése előtt is, mely lénye­gileg csak erre való tekintettel szavaz­tatott meg.“ A tervben továbbá mondatik: „Azon reorganisatio fentartását , mely a ki­rályi elhatározó szakértő kifejezés szerint az ország­védelem képességéről kezeskedik, mi a porosz népképviselet leglényegesebb fel­adatának tekintjük.“ Az indítvány e szavak­kal végződik. „Mi ahhoz ragaszkodunk, hogy a korona praerogativája nem mint az­ alkot­mányos jogok ellentéte, hanem mint a porosz alkotmány azon része tekintessék, mely leg­inkább érvényesítette magát, és a porosz nép szabadságának legbiztosabb záloga. (Délben érkezett.) Bécs, jan. 20. A mai hivat. „Wien. Zig“ ö Felségének e hó 16-káról b. Sokcsevics horvát bánhoz inté­zett kéziratát közli, melyben ö Felsé­gének azon szándéka fejeztetik ki, hogy a horvát országgyűlés tavaszkor összehivattas­­sék. A bán megbizatik, azonnal báni con­ferentiát egybehívni, melynek a legkö­zelebbi országgyűlésre helybenhagyandó vá­lasztási rendszabályt illetőleg, a következő kérdések lesznek előterjesztendők : váljon a mágnások személyesen vagy választott képvi­selők által hivattassanak-e egybe; mitől függ­jön személyes szavazatuk, vagy választási jo­guk ? Mint volna a költségvetés, s a tárgyalá­sok megkönnyebbítése tekintetéből az ország­gyűlési képviselők száma megkisebbítendő, vagy méltányosabban felosztandó? mint len­ne a választók száma minden községre, s a hatósági választási felügyelés megállapítandó s biztosítandó? — A conferentia indítványai a császárnak azonnal előterjesztendők. B­é­c­s, jan. 20. A pénzügyminiszer tegnapi nyilatkozatai folytán tegnap este több pénzügyi bizottmányi tag elhatározta, hogy a legközelebbi ülésben indítványozni fogja, hogy P­i­e­n­e­r nyilatkozatai feletti tanácskozás­ra, s e tekintetben teendő indítványra vá­lasztmány alakíttassák össze. Felelős szerkesztő Török János. Kiadók: Szabó Alajos és Török János.*­ Pest, 1865. Nyomatott Kosoda Gyula gyorssajtóin barátok­ tere 8. sz. alatt.

Next